Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)

1923-01-12 / 8. (161.) szám

Péntek, január 12.

bad szakszervezeteket, hogy közösen kezdjék meg az általános sztrájkot s így akadályozzák meg a R uh r vidék megszállását, intézzenek az antantországok munkásságához felhívást, hárítsák át a birtokosok osztályára a jóvátétel terheit s követeli a birodalmi gyűlés feloszlatását s a mumkáskonnány megalakítását.

A francia szocialisták a megszállás ellen.

Paris, január 11. A szocialisták parlamenti frakciója tegnap elhatározta, hogy a mai ülés folyamán a Ruhrvidék megszállásáról két interpellációt fog benyújtani. A frakció vezetője, Bimm képviselő kérni fogja az interpellációk azonnali megtárgyalását. A Havas-ügynökség szerint a kormány Poln- oaré nyilatkozata után indítványozni fogja, hogy valamennyi interpelláció megbeszélését a pénzügyi törvény befejeztéig, tehát februárig halasszák el.

Az amerikai csapatok elhagyják a Rajnát.

Páris, január 11. A Havas-ügynökség jelenti Washingtonból: Allén tábornok, a rajnai amerikai csapatok parancsnoka parancsot kapott, melyben felszólítják, hogy a csapatok hazaseálütását Antwerpenen vagy Brémán keresztül azonnal kezdje meg.

Az európai helyzet és a cseh-szlovák külpolitika. Kafka ár. német képviselő a képviselőház külügyi bizottságának elnökéhez levelet intézett, amelyben a cseh-szlovák állam külpolitikáját is közelről érdeklő európai helyzetre való tekintettel kérte a külügyi bizottság összehívását. Azt a kérést terjesztette elő, hogy ezen az ülésen a külügyminiszter is jelenjen meg és tegyen jelentést a külügyi helyzetről. Kafka dr.-nak ez az akciója felette fontos és figyelmet érdemlő. Benes külügyminiszter ugyanis az utóbbi időben feltünőencsendes lett és nem keresi az alkalmat arra, hogy külpolitikai álláspontját nyilvánosságra hozza. A párisi konferencia felborulása és az ezt követő francia elhatározás közelről érdek!-; a cseh-szlovák külpolitikát, amely eddig szemmelláthatóan a Poincaré vizein evezett, de amelyet bizonyára nem érintett kellemesen az a jelenség hogy Poincaré az úgynevezett latin-antant fentartása érdekéén kompenzációs megállapodásokra jutott a do ut des politikáját követő Mussolinivá s szabad kezet biztosított neki Jugoszláviával, a kisantant második vezető államával szemben. Ez a hír, amely a berlini Vossische Zeitung nyomán kelt szárnyra, bizonyára kellemetlenül érintette Benest és igy a cseh-szlovákiai közvélemény kíváncsian várja, milyen álláspontot fog elfoglalni a külügyminiszter ebben a kérdésben.

Petőfi nálunk.

— A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája. — Irta és a kassai Petöfi-hét során felolvasta: Sziklay Ferenc dr.

II. A felvidéki ut

Az élet próbája azonban nem telt még be rajta egészen. Az aránylag nyugalmas életben is meg-megláíogatja a sors balkeze, nem engedi, hogy filiszternyugalomban pu- huijon el a lelke. Egy év alatt sokat dolgozik és sokat tanul. Rohanó irammal már csaknem az élre kerül a Parnasszust ostromlók seregében és mégis az év végén s negyvenöt elején valami váratlan nyugtalanság vesz erőt a lelkén. A kritika egy része félreérti, más része irigyfi tőle a szédületes sikert. Vannak rajongó barátai, de kissé nyers modora, ma már érthető, d>e a kortársak előtt túlzott elbizakodottságnak feltűnő, gőggel határos önbizalma még több ellenséget szeresnek neki. Ha megosLpkedik ezek, súlyosan visszavág, de a meddő küzdelem idegessé teszi.

Mindig biztattál, jó apám:

Kövessem mesterségedet,

Mondtad, hogy mészáros legyek ■.. Fiad azonban iró lett.

Te a taglóval ökröt ütsz,

Toliammal ón embert ütök-----Eg

yébiránt ez egyre megy,

Különböző csak a nevok.

Ez csak egy szatirikus kifakadás, de mélyebb okokra vezethető vissza, ha hozzávesszük ez időben irt többi költeményeit ii. Lelki küzdelme hamleti vívódássá mélyül, kétsége támad a költészet mindenhatóságában is. (Költő lenni vagy nem lenni.) Az ember — szemében — már a természet söpredéke, akit az isten a teremtés legutolsó napián, fáradtan teremtett. (A világ és én.) Utálja a hírnevet. „A hir“ „fönsóges terebélyVisszavonjál! a rendtörvfiui-javaslaiol?

Megalakult az uj parlamenti biok. Bethlen újabb beszéde a külpolitikai

helyzetről.

Prága, január 11.

A nemzetgyűlés nyugodt tárgyalási menetben tárgyalja az indemnitást. A kormánynak az a terve, hogy a vitát még e héten lezárja és esetleg szombaton szavazás alá bocsátja a javaslatot. Lehet azonban, hogy a kormánynak ez a terve nem fog valóra válni és hogy az indemnitásl vita még a jövő héten sem fejeződik be. A holnapi ülésen Ugrón Gábor is fölszólal és beszédében a külpolitikai helyzetet fogja ismertetni. Föl fogja szólítani a kormányt arra is, hogy a rendtörvényjavaslatot vonja vissza.

Ma politikai körökben az a szenzációs hír terjedt el, hogy a kormány az indemni- tás megszavazása után nem fogja a Ház elé bocsátani a rendtörvényjavaslatot, hanem azt vissza fogja vonni. A hirt hivatalos helyen nem erősítették meg, de ellenzéki körökben örömmel regisztrálják, hogy hivatalos cáfolat sem érkezett.

Az uj parlamenti blokk most már végleg megfakultnak tekinthető. A blokk a kormánnyal szemben nem helyezkedik merev ellenzéki álláspontra, de szintén követeli a rendtörvényjavaslat visszavonását. Hir szerint ennek fejében hajlandó lenne bizonyos kérdésekben együttműködni a kormánnyal Politikai körökben arról vélnek tudni, hogy a miniszterelnök főként ennek hatása alatt szánta el magát arra. hogy a javaslatot visz- szavonja. Ha ez tényleg megtörténik, akkor nem lesz szükség a házszabályok szigorítására sem és az az egysé~espárti mozgalom amely a házszabályrevbió keresztülvitelét sietteti, elveszti jelentőségét.

Mai telefonjelentéseink a következők:

A nemzetgyűlés mai ülése.

Budapest, január 11. (Budapesti szerkesztősé gürck telefonjelentése.) A nemzetgyűlés mai ülését tizenegy órakor nyitotta meg Szcitovszíky Béla elnök. A napirend értelmében folytatták az kidamnítás fölötti vitát. Az első szónok

Széchenyi Viktor gróf: A szociáldemokratáik beszédével foglalkozik és megállapítja, hogy azok károsak az országra nézve. Mikor az ember Esztergályos vagy Propper beszédeit hallja, — mondotta— nem tudja, liogy a nevezett képviselők beszédeikkel kinek akarnak használni. Tiltakozik az ellen, hogy a nemzetgyűlésen a •durva' hang lett az irányadó és hogy a tárgyalások és a viták rendkívül el portásodnak. Végű’ hangoztatta a nemzeti erők egyesülésének szükségét.

Beck Lajos volt a következő szónok: Csatlakozik Széchenyi gróf kijelentésedre? és tEltttko- afk amia korcsmái hang eben, amely a nemzetgyűlésen lábra kapott. Foglalkozik a rendtörvény-1

nyel és azt az országra nézve károsnak találja. Majd a deflációs pénzügyi politika kérdését teszi szóvá és azt mondja, hogy ez káTos az országra nézve és a magyar pénzügyminiszterek már lioírz- szu idő óta ezt a pénzügyi politikát folytatják.

K á 1! a y pénzügyminiszter emelkedett ezután szólásra.

Lapunk zárásakor az ülés tart.

Megalakult az parlamenti blokk.

Budapest, január 11. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az a mozgalom, amely a párton kívül álló képviselőknek blokkban való tömölését célozta, befejezettnek tekintehető. A blokk már formálisan is megalakult. Amióta nyilvánvalóvá vált, hogy Apponyi Albert gróf nem vállalja el az elnökséget, az előkészítő munkálatok gyors iramban haladtak előre és tegnap befejezést is nyertek. A blokk megalakulását egyelőre néhány napig nem hozzák nyilvánosságra, mert még mindig várnak csatlakozásokat. A végleges megalkulásat azon az ebéden határoz- tákel, amelyet Zichy János gróf tegnap adott a Pannóniában a blokkhoz csatlakozott képviselők tiszteletére. Az uj blokk rövid időn belül proklamációt is ki fog bocsátni, amelyben szóvá fogja tenni a súlyos bel- és külpolitikai kérdéseket. Az uj parlamenti blokk programjából jóformán még semmi sem szivárgott ki a nyilvánosságra, csupán annyi bizonyos, hogy közjogi tekintetben

az uj párt az általános, titkos választójog alapján áll és követeli a nemzeti demokrácia kiépítését.

Bethlen a külpolitikai helyzetről beszél.

Budapest, január 11. (Budapesti szer- kesztősügünk telefonálja.) Az egységespáríi ma este politikai megbeszélést tart. Az értekezlet az egységespárti külügyi bizottságnak ülése előzi meg, amelyen Bethlen István gr, miniszterelnök és Daruváry Géza külügyminiszter is részt vesz. A miniszterelnök és a külügyminiszter a bizottság tagjaival meg fogja ismertetni a külügyi helyzetet.

Szigorítják a házszabályokat?

Budapest, január 11. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az egységes párt jobboldali frakciójában mindinkább megerősödik az a mozgalom, amely a házsza- bályszigoritások kereszíüiv'telét akarja megvalósítani. A mozgalom élén Nagy Emil képviselő áll, aki rövidesen be akarja nyújtani a Ház elé az erre vonatkozó javaslatot. A miniszterelnök álláspontja ebben a kérdésben még ismeretlen, azonban valószínű, hogy el

fa“, de „tövét a meggyilkolt boldogság kiontott vére és könyüi mossák11.

És mindehhez még támadt egy légies ábrándja, szerelme egy halott leánykához. Amíg kezében volt a kincs, tán maga sem tudta, mije van, vagy „szigorú körülmény'4 zárta le ajkait, nem merte elárulni a szent titkot, He mikor a szép szőke kislány, Csapó Etelka hirtelen, váratlan örökre lezárja a szemét, egymásután fűzi művészi csokorba a sírjáról szakított „Cipruslombokat44.

Sokszor már komoly életuntság vesz erőt rajta:

Élet, élet, áld ás tálán élet,

Számadásod vélem mikor végzed, Mikor mondod, menj Isten hírével, Porladozzál porló szeretőddel!

fakad ki kétségbeesetten.

Ilyen körülmények közt csoda-e, hogy börtönnek látja a hivatalt. Föltárnád lelki szemei előtt a „Csavargó44 gondtalan élete, úgy érzi, hogy „fölötte is határozott az égi végzemény44:

Csavargónak születtem,

Csavargó vagyok én.

Igaz, most a cudar sors Rútul bánik velem,

Lekötve hivatalhoz Tengődöm egy helyen,

De nem tart ez sokáig, így biztat a remény,

Mint voltam eddig, újra Csavargó leszek én!

Ebben az önmagával küzdő, emberiséggel meghasonlott, hl te vesztett hangulatában éri őt eperjesi barátjának, Kerényi Frigyesnek a meghívása. Örömmel kap rajta. Már maga a gondolat is fölvillanyozza, hogy lehet újra gondtalan, ma itt, holnap ott vándorló legény. 1 ‘ ,

„Hah, börtönöm ajtaja megnyílt... Csókolgat a drága szabadság édes, tüzes ajkaival ... De lelkem hová lett?... mi messze röpül már! — el, lelkem után a messze világba!44 Az útját megelőző buosulakomán mondta el ezeket azokhoz az ő jó pesti pajtásaihoz.

„Történt az indulás április 1-ém 1845 a pest-eperjesi gyors szekérén44 — kezdi el „Úti jegyzeteiben44.

És folyt az utazás. Nem úgy, mint csak egy évvel is ezelőtt, mikor Debrecenből hóban, fagyban, olvadásban, kopott ruhában, zsebében egy pár húszassal és egy füzetke verssel, halálra szántan nekivágott Pestnek. Részint az „Úti jegyzetekéből, részint a kortársak, a meglátogatott régi barátok és uj ismerősök föl'jegyzéseiiből napról napra, szinte óráiról órára meg lehet állapítani, hol járt, kikkel, mit beszélt, mit tett. A rengeteg anekdota, érdekes esetek, tréfák, mondások, amiket mind megőrzött a kegyelet, tanúbizonyságai, hogy a költőt már akkor tartották valaminek. Azalatt az egy év alatt a debreceni hitetlen szobáiból eljutott a nemzet szivének forró szeretetébe. Útja valóságos diadalut volt. Eperjesen, Késmárkon fáklyás- zenével lepi meg az ifjúság, Gömör vármegye táblabirájává választja meg a tiszt- ujitáson. „Amerre csak jártam, öleltek, szerettek ... bár gázoltatásomira mindent elkövettek a kritika hősei44 — írja ő maga.

Az ut egyes részleteit kár lenne itt fölsorolnom, azok közismertek, sokan írtak róla sokszor kicsinyes részletekbe menően- Az ut emléke miég ma is él a szájhagyományon. Nekem például egy tizmegyéves kisfiú, Szent-Ivány Jóska küldött be két eddig még nem ismert anekdotát Bejéről.

írni nem sóikat irt a közel három hónap alatt, csak egynéhány költeménye jelzi a helyet, ahol megszületett: Eperjes, Losonc, Késmárk, Igló, Várgede; két nagyobb elbeszélő költeménye később készült el az itt

lene lesz. A nemzetgyűlés ülései ugyanis az utóbbi napokban minden nagyóbb rendzavarás nélkül folynak le és nem mutatkozik semmi jele annak, hogy az elenzék obstrukcióval akarná megzavarni a törvényhozás munkáját

Képviselőlátogatás

Zalaegerszegen.

Budapest, január 11. (Budapesti szerkesztőségünk . telefonjelentése.) Az egységes párt több képviselője a napokban Zalaegerszegre utazik, hogy a dologházban lévő állapotokat megvizsgálja. A kirándulásra meghívták a keresztény ellenzék és a Rassay- párt képviselőit is. A Rassay- és Andrássy- párt ma délután közös értekezletet tartott, amelyen arról tárgyaltak, hogy elfogadják-e az egységespárti képviselőknek eme meghívását.

Magyar-román határkonfliktus.

Bukarest, január 11. (Saját tudósítónktól.) A román lapok erősen foglalkoznak azokkal a hírekkel, hogy Magyarország katonai akciót tervez Romániával szemben. A román kormány tegnap délután hivatalos jelentést adott ki, mely szerint tegnap éjjel két magyar katonai osztag Arad vidékén átlépte a román határt és a határmenti falvakba betört. A román határőrségek visszavonulásra kéuyszeritették őket. Magyar részről egy pár lövés történt. A román kormány rendszablyokat léptetett életbe, hogy hasonló eset ne fordulhasson elő. Az Adverul úgy tudja, hogy a román kormány a kisantant többi államaival együtt energikus lépéseket fog tenni Budapesten. A Lupta jelentése szerint magyar íascisták betörést terveznek Nagyváradra és Szatmárira.

Srobár kivesztette a türelmét. A csehszlovák agrárpárt képviselői tegnap a parlamentben ülést tartottak, amelyen Srobár -j. referált az államellenes üzelmekről (?). Kijelentette, hogy ezek az üzelmek már olyan arányokat öltöttek, hogy a legmesszebbmenő türelmet is fölülmúlják.

A Tribuna a cseh-szlovák fascizmusróí. A Tribuna mai számában „Játék a tűzzel44 cím alatt vezércikket ir, amelyben összehasonlítást tesz az olaszországi és a cseh-szlovák fascizmus között. Arra a megállapításra jut, hogy a cseh-szlovák fascizmus jogosulatlan. Olaszországban nincsenek nemzetiségek és Olaszország régi állam, Cseh-Szlo- váiikára azonban könnyen végzetes lehet a tűzzel való játék.

jHxt fkisxaI. 0fec>2*i0 ev&srtfe& fesxei. ík*a ts&xjetSiií maEOáSsxt

fteUkreei öíifs meá

nyert impressziók nyomán, ezek a „Salgó“ és „Széchy Mária44, melyek semimiesetre meg nem születtek volna, vagy legalább is nem lenne helyrajzuk oly festői, ha a költő személyesen meg nem csodálja a romok romantikus szépségét.

És az ut eredménye az „Útirajzok44 című addig legnagyobb prózai müve, melyet értékben a Heine „Harzreiseu-jéhez hasonlítanak.

De hisz nem az a fontos, mit irt itt, ezt az időt amugyis a pihenésre szánta, de az, hogy mit adott neki az ut. Önbizalma tér vissza általa, mely megingott a pesti élet alatt.

Most prózában is meg meri ismételni azt, amit a „Jövendölésében megjósolt: „Megálmodtam az örszoba meztelen fa- ágyán. hogy nevet szerzek két országban, melyet az egész világ kritikusainak ordító csordája sem lesz képes megsemmisítem. És álmom teljesült lassanként... nem, sőt hamarább, gyorsabban, mint gondoltam.44 Ezt a tudatot az a szeretet adta vissza neki, amivel a mi földünk emberei körülvették- És ehhez az önérzetes kijelentéshez mindjárt egy fogadalmat is fűz: „És én csak azt mondom nemzetemnek, mely figyelmére méltatott, hogy figyelme nem lesz eltCkozolva!44

Mikor teleszivta lelkét friss uj impresz- sz iákkal szivét a nemzet szerété térnek melegével, szinte lázas sietséggel igyekszik vissza Pestre, hogy ezt a fogadalmat beváltsa. Első útja Csapó Etelke sírjához vezet itt. Ebből az emésztő bánatból is kigyógyitotta az ut, a „Messze vándoroltam ...“ cirnü költeményében vigaszos elégiái hangulattal mondja: „Alvó tenger a műit. Halálod a kőszirt, Amelyen reményeim sajkája kettétört.

Ez a durva kőszirt most már olyan szépen Áilil a látkör végén, a kék messzeségben...44

íme, ezeket adta a felvidéki ut Petőfinek. De hogy ne tartsák ezt a megállapítást bele- magy ara zásnak, hogy ne érhessen az el-