Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)
1923-01-11 / 7. (160.) szám
Csütörtök, január íl. '2^GAlJfa(?ü&JÜRZ& Valuták és devizák. A cseh-szlovák korona (vagy Magyai- országon börzei latinsággal: szokol) 1922-’oen 'általában fölfelé haladó árfolyamúdat futott meg. Az év első napján Zürichben 7.60-nal 'jegyezték és december 31-ig 16.50-ig emelkedett De augusztusban már 19.70-es árfolyama is volt a cseh koronának, ami azt a feltevést keltette, hogy még 20-on túl is fog emelkedni. Ha figyelembe vesszük, hogy a cseh 'korona inai (jau. 84ki) zürichi jegyzése 14.80 (pénz), illetve 15.10 (áru), az általános 'európai pénzügyi helyzet bizonytalanságánál azt is feltehetjük, hogy a cseh korona árfolyama még hányát! ani fog, megáll apii- liatjuk, hogy az utódállamoknak ez a legjobb valutája szintén csak látszatra erősbödöít az elmúlt évben. Ezt a megállapítást igazolja a cseh korona 1922. évi belső értékelése, amely egyáltalában nem követte a zürichi jegyzést. (Az árupiacon elért árcsökkenések Cseh-Szlovákiában nem a zürichi jegyzés, hanem az állam beavatkozásának hatása alatt mentek végbe.) A cseh korona elmulr évi fölfelétörése kétségtelenül nagy és nem vitatható pénzügyi sikere az állam finánc- kocpmányzaíának. Ám a gazdasági károk, amelyek éppen a korona magas árfolyama miatt csak kiélesedtek, teljesen lerontják ennek a pénzügyi sikernek reális értékét. A 'cseh korona külföldi értékemelkedése legfeljebb múló hatású tőzsdei élmény: a világ pénzügyi piacának konferencia-korszakájban. Bár van olyan iparvállalat is, melynek ■a cseh korona magasabb árfolyama jobban ■felel meg (pld. olyanok, amelyek külföldről ■hozzák be a nyerstermékeket és félgyártmányokat), — általában a magas pénzárfolyam rendkívül káros az egész gazdasági helyzetre. A németországi nyersanyagért most már •cseh koronát kell fizetni és még azonfelül több száz százalékra menő felárakat, úgy ■hogy ebben az irányban sincsen már előnyös hatása a magasabb árfolyamnak. Az ■exportőrök mindenesetre azon vannak, hogy ■a korona árfolyama leszálljon, de mindenesetre követelik, hogy hozzák arányba a korona külföldi árfolyamát annak belföldi vásárlóértékével'. A kalkuláció szempontjából •általánosan a korona árfolyamának stabilizációját -kívánják, mert az eddigi álfolyamhul- 1 ám zás a külföldi összeköttetésekre roppant zavaró hatással van. A jobb valutájú országoknak pénze a ■cseh korona árfolyamához viszonyítva a következő árfolyamokat érte el: 1921 1922 1922 őszén júniusában novemberében 1 font sterling 310 Ke 181 Ke 142 Ke 100 líra 365 Ke 183 Ke 150 Ke 100 belga frank 632 Ke 311 Ke 201 Ke 100 svájci frank 1425 Ke 799 Ke 586 Ke * 1 1922 I. 1. III. 1. VII. 3. X. 2. XII. 20. 1 aoitar 65.75 57.87 51.90 32.30 33.82 Ke A gyengébb valutáin országok és az u. n. utódállamok pénzárfolyamai az elmúlt évben az 1921-íki évhez viszonyítva a következő százalékos hanyatlást mutatnak. Kivéve Romániát, melynek pénzárfolyama változatlan maradt és Oseh-Szlovákiát, melynek kb. 226 százalékkal javult pénze az 192-2-iki •évben. Rosszabbodott: Magyarországé 26 és fél százalékkal, Jugoszláviáé 71 százalékkal, Görögországé 14 százalékkal, Németországé 3 százalékkal, Lengyelországé 17 százalékkal és Ausztriáé 4 és fél százalékkal. A világ pénzügyi szakfér fiainak és diplomatáinak az a törekvése, hogy rendet teremtsenek az európai valu ta dzsungelben, sikertelen maradt. A „Pestet Lloyd‘“ igen érdekes táblázatban kimutatja, h-ogy ezeknek a nemzetközi konferenciáknak sikertelen befejezését mindig újabb meg újabb pénzelér- téktelenedési időszakok követték. A tanulságos összehasonlító táblázat ez: a munkabéreknek és a termelési költségek más tényezőinek erélyes leszállítása: ezzel egyidejűleg egyre sűrűbben jelentkezik csehszlovák gyárosoknak az a törekvése, hogy a magyar piac megtartása érdekében veszteséges árakon is eladják termékeiket. Minthogy pedig másrészről a magyar termelés az adók, a vasúti tarifák, a szénárak s részben a munkabérek újabb emelkedése folytán állandóan drágul, a belföldi ipar versenyképességének föltételei a tárgyalások során különös megfontolást igényelnek. A márka és a magyar ipar. A cseh-szlovák verseny erős újraéledésével párhuzamosan fokozódnak azok a veszélyek, melyek a német márka zuhanásából folyólag a magyar ipari termelést fenyegetik. Minthogy köztudomás szerint mindazoknak az intézkedéseknek ellenére, melyekkel német részről a tulalacsony árakon való export ellen védekeznek s a német termelési költségeknek automatikus emelkedése ellenére, a német ipar óriási technikai fölénye és a világpiacokra való tömegtermelése veszedelmes árrontó-versenyt tesznek lehetővé, kézenfekvő, hogy a magyar ipar e tekintetben is védelmet igényel. Ez annál fontosabb, mert ezt a külkereskedelmi mérleg fokozódó passzivitásának mérséklése és a valutavédelem kényszerűsége is megkívánja. Készül az uj vámtarifa. A föntiekben jelzett aktuális jelenségek egy-egy újabb ösztönzésül szolgálnak arra-, hogy az ország termelése s ezen belül az ipari termelés is erősittessék és fejlesztessék. Ezen az utón a legközelebbi fontos állomás az uj vámtarifa megvalósítása és életbeléptetése. melynek előkészületei igen előrehaladtak. Ez az uj tarifatervezet célul tűzte ki, hogy Magyarország megfelelő vámpolitikai eszközökkel védje meglévő szép iparát s egyúttal ösztönzést óhajt gyakorolni a magyar ipari szervezet még kevésbé fejlett részeinek kiépítésére. Azok az örvendetes jelenségek, melyek e tekintetben már eddig is nem egy iparág terén mutatkoznak, azzal biztatnak, hogy eme gazdaságpolitikai irány kedvező eredményekre fog vezetni. J. — Romániában is lesz devizaközpont? Bukarestből jelentik: A kormánykörökben sok gondot okoz a lei újabb árfolyamesése, aminek magyarázatát senki sem tudja adni. Eleinte arra gondoltak, hogy a pénz romlását tőzsdei spekuláció idézi elő. Ennek ellensúlyozására maga a pénzügyi kormány nagymérvű leivásárlásokat tett külföldi piacokon. Legutóbb például Parisban vásároltak egymillió angol font értékben leit, de minden eredmény nélkül. Ez arra indította a kormányt, hogy más téren keresse a lei árfolyamja- vitásának eszközeit. A nagybankok véleménye az, hogy az ország még mindig igen sok luxus-cikket importál, bár a kereskedelmi hitel úgy a belföldön, mint a külföldi államokban igen meg van szorítva. Bármilyen drágák is legyenek azonban a luxus-cikkek, a belföldön nyomban gazdára találnak. Nem tudnak annyi fényüzési cikket importálni, amennyit Romániában eladni ne tudnának. A bankok azt javasolják tehát, hogy a külföldi áruk imporját teljesen tiltsák meg. A kormány még nem foglalt állást a bankok javaslata tekintetében és inkább arra hajlik, hogy Budapest és Bécs mintájára felállítja a devízaközpontot, amely a külföldi valuták árfolyamát a leivel szemben hivatalosan szabályozná. — A prágai tőzsde. A devizapiacon beállott változás miatt, mely a cseh koronának a külföldön történt megszilárdítása hírére ment végbe, az értékpapírpiacon kiterjedt realizációk történtek. Különösen arbitrázsét fékek terén mutatkozott ez, amely az osztrák korona alacsonyabb árfolyama, valamint a bécsi tőzsde gyengébb üzletmenete miatt árío ’yamcsökkenések formájában jelentkezett- Az üzlet általában mégis normálisan alakult. Az árfolyamcsökkenések 5—20 korona között mozognak, a nehezebb kor Iá tpapir oknál 20—60-ig. Különösen a tisztán belföldi értékek, kivéve a cnkor- papirokat, aránylag jól tartották miagukat. A forgalmi értékek szabálytalan árfolyamokat mutattak. A bankok közül javult az In- duístriebank, viszont egyik-másik idegen bank gyengült. (Példáiul Anglo, Union és Jugobank.) Az ipari értékek piacán szilárdak maradtak a sörgyári értékek, építő- és gépipari papírok. A vegyi, villamos- és vas- és különösen cukorértékek gyengültek. A záróirányzat gyengült volt. Mind az értékek árfolyamcsökkenést mutattak a devizapiacon is. Nyugati devizák Newyork 0.25 pontjától Krisztiánra 20 pontjáig és a gyengébb értékű devizák Becs 015 pontjától Budapest 3 pontjáig gyengültek. Csak Riga maradt szilárdabb. — A prágai terménytőzsde. A tegnapi terménytőzsdén a cseh korona árfolyamesése a gabonamagvak magasabb értékelésében jutott kifejezésre. Úgy a búza, mint a rozs 10 koronás áremelkedést értek el, de a forgalom talán éppen ezért gyengült. Árpa és zab iránt csak kicsi volt az érdeklődés és ebben az előző heti árak nem változtak. Ugyancsak változatlanul maradtak az olajvetemények és hiiveflyestermények. A következő árakat jegyezték: Búza 150—175, rozs 110— 115, árpa 105—135, zab 110—115, borsó 300—450, lencse 650—800, vető bükköny 200—220, mustármag 450—500, mák 825—875, cseh köménymag 1900—2000, vörös lóheremag 1500—2800, fehér ló- heremag 1300—2700, svéd lóhere 600—900, lucernamag 1400—1800, cseh préselt széna 140—145, szalma a nem és csomagolás szerint 70—90 cseh korona, mind az árak 100 kgként ab feladóállomás értendők. — Bécsi tőzsde. A inai tőzsde csendes lefolyású volt. A hangulat kezdetben a súlyos külpolitikai helyzet és a márka árfolyamának csökkenése miatt csendesebb volt. A tőzsdeidő további folyamán kedvező budapesti hírek és a budapesti arbibrázsvételek hatása alatt részben megjavulták az árfolyamok. A forgalom egyik téren sem ért el nagyobb kiterjedést. Cseh értékek szilárdfcík voltak, járadékok és hadik öles önök csak keveset változtak. — A berlini tőzsde. A francia erőszakos politika miatt a német pénzérték ijesztő romlása folytatódott. Nevyorki kifizetés kicsiny forgalom mellett a délelőtt folyamán átmenctszerüen 11,500 máiikás legmagasabb árfolyamot ért el, amelyet később hivatalosan 10,250 márkával jegyeztek. Az értékpapirpiacoo nagy terjedelmű vásárlások voltak, a spekuláció kezdetben a devizapiacom történt ingadozások miatt tartózkodó volt, de általában a hangulat nagyon szilárd. Később a spekuláció is élénkekben résztvett az üzletben. Az áríolyaroemelkedéseík 1000 százalékot Is elértek, speciális értékekben 3000 százalékot is. A valuta- papírok és külföldi járadékok is nagy áremelkedést mutatnak. Az általános szilárdul ás hatása alatt a háromszázalékos birodalmi kölcsön 900-ról 2500 márkára emelkedőtt. 3 tí e Devizák o *1 1 | d CO o d zürichi jegyzése r* CJ a ö 33 «5 « © O 05 <£ a a te sj Is <3 3 d d ö o ö A. pár boriin gyalás után d o '• d 3 o oo . j Járt. 2. Fehr. 28. Jun. 30. Jul. 31 Ang. Ül. Okt. 31. Nov 30. Dec. 3U Budapest . 0 •6 0 0*827, 0-73 0-51 0-30 0-27V? 0-22 0*22% 0-21 */4 Berlin , . 2*75 V, 2-277, 1-43 0-81 0-30V, 0-12J/„ 0-06* -4 G-07% Bécs . . é O 0*197g 0*097, 0*0274 0-017, 00075 0-0073 0-0075 0-0075 Varsó . „ • * 0 0*17 0-12 0-117a 0-087, 0-06 0-037. 0-037. 0*03 Páris . . 41*70 46-80 44-50 42-SO 40-15 38-55 37-15 38-55 Brüssel » • . . 39*40 44-40 41-75 40-75 38# 35-85 34-20 35-25 London • b 21*60 22-61 23-25 23-35 23-45 24*25 24-25 24*50 New-York 0 5*127, 5-107, 5-27 5-24% 5-25 5-557, 5-37s < 5-28 Amsterdam . . 1-89 1-967, 2-0260 2-037, 2-047* 2"16% 2*1280 2-097, Milánó. . • • 22-55 27-10 24-85 24-02 22-85 22-15 26-55 26-70 Prága . . . . . 7-25 9-10 10-10 12-10 17-30 17-45 17-00 16-50 Az erős valuta-hanyatlásokat az utódállamokban Gseh-Szlovákia mintájára a devizakereskedelem szigorú korlátozásával akarták megálliiani. Hogy milyen sikerrel, azt a P. M. H. ismételten megírta már. De a cseh koronának legutóbbi feltűnő árfolyamhanyaí- lása iskolai példája annak, hogy mesterséges beavatkozással csak ideig-órig lehet a pénzérték áTiolyamutjait eltör!aszóim. A devizaüzlet a bankoknak ma úgyszólván legfőbb kereseti forrása meglehetősen nagy keretek közt mozgott az elmúlt évben. Csupán az év végével állott be pangás cs bizonytlanság, amikor a kormány az ismert revíziós intézkedéseket megtette. Ezek a revíziók igen nagy felfordulást okoztak a banktevékenység ezen a terén. Bizonyára bénító hatással lesznek a devizaüziet ez évi fejlődésére, amihez hozzájárul majd a más helyen ismertetett uj devizarendeíet is. Az 1922-ik évi devizamozgalmat a következő táblázat szemlélteti: 1/1. n/i. ffl/1. IV 1. V/l. Vi/1. vn 1. VHI/1. IX 1. X'l. XI/!. XIIT. Cseh kor. Zürichben 7*60 9-90 9"— 10-75 10*05 10*10 10-10 13-17-20 16-60 17-45 16-90 Márka Prágában 36“« 25* 4 257/, 167, 18*— 19*15 12 74 6-30 2-30 1-85 0-65 0-43'/ Osztr. kor. Prágában 1V7 0-635 0-92 0-69 0*62 0-454 0-265 0-068 0*033 0-046 0-04 0-043 Dollár Berlinben 181 201 227 305 282 276 374 670 1725 1648 4500 7530 Magy. kor. Prágában 11-075 8-125 8*525 6-175 6"65 6-285 4-10 1-875 T50 1-275 1-26 1-34 (Folytatjuk.) A magyar gazdasági élet aktuális kérdései. Budapest, január 9. Közgazdasági műn atársunk az elmúlt napokban Budapesten járt s ott alkalmat talált arra, hogy a folyamatban levő csehszlovák-magyar gazdasági tárgyalások kilátásairól, valamint általában a magyar gaz- dsági életnek néhány fontosabb kérdéséről jól értesült helyen beszélgetést folytasson. A beszélgetést munkatársunk mindenekelőtt arra a kérdésre terelte, vájjon milyen irányú reményeket és várakozásokat fűz Magyarország a cseh-szlovák—magyar kereskedelmi egyezmény várható megkötéséhez? A nyert válasz szerint Magyarország gazdasági helyzetének megjavítása céljából nagy jelentősége van annak, hogy az összes szomszédos államokkal rendes kereskedelmi szerződések jöjjenek létre és ez alapon az országnak gazdasági relációi a szomszéd államokkal nyugodt és rendes mederbe juthassanak. Eme törekvés érvényesül a cseli-szlovák kormánnyal most folyó gazdasági tárgyalások során is s ehhez képest Magyarország a legnagyobb készséget tanúsítja abban az irányban, hogy sikeres megegyezés létrejöhessen. Ez a két ország kölcsönös gazdasági forgalmának lebonyolítására kétségtelenül kedvező befolyást fog gyakorolni. A cseh-szlovák ipar versenye. Emellett azonban eme kereskedelmi egyezmény ügyében magyar részről óvatosságot is keli tanúsítani, mert az a föltevés — s ennek adott kifejezést munkatársunk egy kérdése is —, mintha a magyar ipari termelés versenyképességét a cseh-szlovák exporttörekvésekkel szemben a két valuta közötti nagy különbözet amúgy is biztosítaná, az újabb idők fejleményei folytán teljesen már nem áll meg. A cseh-szlovák ipari termékek versenye csak addig volt töböé-ke- vésbó kikapcsolva, amis meg nem indult ott — A cseh-szlovák—magyar pénzügyi tárgyalások folytatása. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Már közölte a P. M. H., hogy a cseh-szlovák—magyar pénzügyi tárgyalásokat még ebben a hónapban folytatni fogják. A magyar pénzügyminisztérium részéről Bányai min. tanácsos utazik Prágába, szükség esetén Schober államtitkár is követni fogja őt. Ezeken a tárgyalásokon meg fogják vitatni a magyar biztosító intézetek dijíartalékainak ügyét, amelyek részben a háború előtti értékpapírokból, részben ha- dikölcsönökből állanak. A magyar biztositó intézetek azon az állásponton vannak, hogy az utódállamok a díjtartalékoknak reájuk eső részét értékeljék át saját valutájukra és az esedékes életbiztosítási összegeket is saját valutában fizessék ki. Ez a tárgyalások forgópontja. .A magyar kormány szakminisztériumai már régebb idő óta vitatták meg ezeket a kérdéseket az érdekelt biztosítókkal. Most pedig konkretizálják az erre vonatkozó magyar javaslatokat. — Végképpen befejezték az engedélyek revízióját? Pozsonyi tudósítónk jelenti: A pozsonyi vezérpéuzügyigazgaitóság közlése szerint az engedélyiek revízióját a pozsonyi, írencséni, nyit- rai, zólyomi, túróéi, aíbauj-toniai ás szepesi zsupánban befejezték. Ugyanosiaik most kezdték el a Kassa. Pozsony és Nyitra városok engedélyeinek felülvizsgálását. A többi zsúpokban az engedélyek felülvizsgálását már novemberiben fejezték be, A vezérpénzügyigíazgaitóság figyelmezteti az érdekeiteket, hogy január 15-én túl engedélyeket megújítani és uj engedélyeiket kiadni felülvizsgálati utón nem fog. Ilyen irányú kérvényeik céltalanok. — Bőraukció Prágában. A tegnap tartott szövetkezeti bőraukción a következő árakat érték el: Növendékmarhabőrért 24.5 kg-ig 7.80, 29.5 kg-ig 7—., 39.5 kg-ig 7.90, 40.5 kg-ig 8.20. Ökörbőrökért 24.5 kg-ig 7.—, 29.5 kg-ig 6.30, 39.5 kg-ig 6.80, 49.5 kg-ig 7.10, 59.5 kg-ig 6.50. Tehénbőrért 24.5 kg-ig 6.60, 29.5 kg-ig 6.—,‘39.5 kg-ig 6.30,49.5 kg-ig 6.60. Bikabőrökért 24.5 kg-ig 7.—, 29.5 kg-ig 6.50, 39.5 kg-ig 6.70, 49.5 kg-ig 4.10, 59.5 kg-ig 3.50. Borjubőrökért 3 kg-ig 8.90, 4 kg-ig 12.50, 5 kg-ig 13.30, 6 kg-ig 13.60, 6 bg-on felül 1220. Lóbőrökért 4.20 cseh korona kilogramon- ként. — A Pozsonyi Keramentmüvek 25 százalékos egyezséget ajánlanak. A most megtartott hitelezői gyűlésen .a vagyonkezelő a következő jelentést terjesztette elő: A cég vagyona főképpen ingatlanokból és gépekbl áll, ingó tőke kevés van. 370,000 korona forgatom mellett a tiszta üzemi tartozások majdnem 700,000 koronára ragnak. A cégtulajdonosok tartozásai 2.5 millió koronát, az áru tart ozások 547,000 koronát tesznek ki. Az ösz- szes tartozások 3*146,000 koronára rúgnak. A két éven belül fizetendő 25 százalékos egyezségi ajánlatot azzal a feltétellel fogadták cl, hogy elsősorban az áruhitelezöket fogják kielégíteni, mivel a iöpénzhitelezök magúik a vállalati cégtársak. Legfinomabb eredeti angol frakk, szmoking és vesztül-köpenyek elsőrangú munka, mérték után, modern, előkelő kidolgozás, valamint az összes téli-aport-öltözékek és mindenfajta bundák hölgyek 6s urak részére. old Emi 479 Landesbank palotájában B, METZELES, PüA®A. ftieltózag&fta 2 Úri- éa női dlvatszaböság mértók után. Telefon Ö72. Magyar levelezés és kiszolgálás __ (fr KÖ ZGAZDASÁG nni-.HIHi 1922. VI.
