Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)

1923-01-10 / 6. (159.) szám

Szerda, Január 10. — (Kertvárost építenek Budapest mellett.) Budapestről jelenti tudósítónk, hogy a’ főváros­ban kétezer tisztviselő szövetkezett azzal a cé!- lal, hogy Budapest közelében kertvárost három­ezer tisztviselői}ázat épít. A tisztviselők Nagy- zugló, Törökőr é-s az Alsórákos! Rétek dűlőkben, már meg is szereztek a szükséges telkeket. A lakásügy szempontjából, de szociális tekintetben is rendkívül na'gyfontosságu terv megvalósítása igen gyorsan halad előre. A telep tervét Grecsák Károly volt igazságügjmwmszter dolgozta ki. aki a bírák és ügyészek telepét is megtervezte. A főváros közelében rövidesen szép kertváros lé­tesül, amelyben háromezer tisztviselőnek kfxlön- kiilön lakóháza lesz, saját templomi okkal, iskolá­val és egyéb luilturép illetőkkel. A szép tervet a kormány is támogatja. — (Eljegyzés.) Csonka. Vilma (Losonc) és Seb midi Jenő (Columbirs O.) jegyesek. — (A kér. szoe. párt kulturorszíályáuak kas­sal Madách-estéje.) Kassáról jelentik: A kér. szoc. part kassai knllurosztálya január 21-érc újabb irodalmi eseményt készít elő. Madách Imrét, az „Ember tragédiájának'1 hallhatatlan költőjét ké­szül a kulturosztály megünnepelni, mely alka­tomra’ sflveirült megnyerni Takács Menyhért dr. jászóvár,i prépost preíáfcnst, az európai Iiirü tu­dóst és felolvasót. Takács Menyhért Madách-ta- msknánya az előadás legnagyobb vonzóerejének ígérkezik. Azonkívül a budapesti mágy. kir. Opera egyik hírneves hangversenyéirekcsnőie biztosította leérkezését. Az estiéiy délután fél 6 óraikor kezdődik. Műsora a következő: Nyitány, .látssza: a kath. LegJényégyesület zenekarai. Ma- dách-óda dr. Rév Józseftől, szavalja: Kerekes Ltfiza. Tanulmány Madách életéről és nmvésze- •téröl, tartja’: Dr. Takács Menyhért prépost prelá- fus. Énekszám. Költemények Madáchtól, szavalja: Fischer Károly, Énék. Madách „Ember tragédiá- iá^-nak görög és római jelenete, előadják: .a ladtunsrsatály műkedvelő tagjai — (Megölték magukat, mert írem lehettek színészek.) Budapestről jelentik: Tegnap délben * József-könrti Savoy-szállóban Bíró József ti­zennyolc éves cipőfelsőrészkészitő és Küchler Ferenc húsz éves drogulsta megntérgezte magát. A fiatalermberek közös szobát béreltek ki s együtt követték el tettüket. A szoba asztalán vörös fo­lyadék nyomai voltak. Valószínűen szublimátol- .datot ittak. Bíró apjának előadása’ szerint azért lettek öngyilkosok, mert nem mehettek színészi pályára. — (A szloveoszkói képzőművészek házi sors­játéka,) A Jedoota Vytíviafnych Umeleov Slo- .yeasfca (A szlovenszkói képzőművészek egyesü­lete) december 17-én tartotta második rendkívüli közgyűlését, melyen megejtette a tagok ré-szére ralapszoPoáb'okbnu biztosított díjtalan toázisoTscf- lásá't. A sorsolás eredménye az alábbi: 1. nyere­mény: Moüssön Tivadar: „Vásár1*, olajfestmény 2000 cK. értékben, kapta: Benkovits Gyula, Ri­maszombat. 2. Tichy Kálmán: „Őszi hegyek1’, olajfestmény 1800 cK. értékben, kapta: Har-nyá- csek Bélámé, Fdső-Zsember. 3. Angyal Géza: „Öreg ember11, rézkarc 850 cK. értékben, kapta: Mernie Emil, Besztercebánya. 4. Gyuirkovits La­jos: „Utcai részlet11, olajfestmény 850 cK. ér­tékben, kapta: Gsesztrák Gyula, Besztercebánya. 5. Pongrácz Károly: „Tiszai hajók11, olajfest­mény 700 cK. értékben, kapta: Dr. Steirter Artúr, Körmöcbánya. 6. Tichy Kálmán: „Velencei rész­let", rézkarc 700 cK. értékben, kapta: Dr. Som- mer István, Pozsony. 7. Angyal Géza: „Utca­részlet", rézkarc 600 cK. értékben, kapta: Ifi. Benyács Károly, Besztercebánya. 8. Tichy Kál­mán: „Tájkép11, metszet 500 cK. értékben, kapta: Löwy Ármin, Besztercebánya. 9. Tichy Kálmán: „Tájkép", metszet 500 cK. értékben, kapta’: Ho- iesch Vilmos, Besztercebánya. 10. Tichy Kálmán: „Tájkép", metszet 590 cK. értékben., kapta: Hütt- ner Henrik, Losonc. — (A jugoszláviai magyar tanítók államnyelv! vizsgája.) Zágrábból írják, hogy az óbecsei já- rás tani tói feliratban arra kérték a közoktatás- ügyi minisztert, hogy az idősebb, huszonötévnél hosszabb ideje működő tanítóknak engedje cl az államnyelv i vizsgát, a többinek pedig egy évi haladékot adjon. A megokolósfean felsorolja a íel- •tra't a tanítóság családi és anyagi gondjait, 45— 50—60 éves korban egy nyelvet irodaimilag el- sajátitam egy-két év alatt lehetetlen. A sfcari- becseii tanítók azt az eszmét vetették föl, hogy ;<z egész Vajdaság nemzetiségi tani tói hasonló kéréssel fordulnának a miniszterhez. — (Sztráikmozgaloin verekedéssel). Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A budapesti Láng-féle gépgyárban bérmozgalom tört ki, amely verekedéssé fajult. Nyolc munkás a többiek tudta nélkül béremelést követelt. Az igazgatóság mind a nyolcat kizárta, mire ezek a többieket is szoli­daritásra akarták bírni. A munkások aznoban erre nem voltak hajlandók. A kizárt munkások erre a szombat délben egyenként távozó munkásokat összeverték. A rendőrség a verekedő munkásokat letartóztatta. — (Uj munkaszüneti naixrk Romániában.) Bukarestből jelenti tudósítónk, hegy a román kormány uj ünnepek és munkaszüneti napok megállapításával foglalkozik. A kormány terve szerint a vasárnapokon kívül csak kilenc munka­szüneti nap lesz Romániában. Ezek közé fog tar­tozni á karácsony és husvét két első napja. Lesz egy nemzeti ünnep, valószínűleg a hősök emléké­nek finn epe. A többi négy napi ünnep szintén válláráé jellegű lesz és az egyházi hatóságok fog­ják kiválasztani. Vasárnapokon és a kilenc kö­telező ünnepen a immkaszünct is kötelező. Eze­ken a napokon csak azoknál a váilhlatokr.ái foly­hat a. munka, melyeknél csak az általános köz- " ■'lékek, vcszé 1 ycztetéséve 1 lehetne a imiukát ''nkfiüztanl. — (Harmínhaí gyermeke volt). A morvaor­szági Tisnovicon S5 eves korában meghalt Zenotti kéményseprőmester. Háromszor nősült cs har­minchat gyermeke volt, amelyek közül a legidő­sebb már túl van a hatvan éven. A harminchat gyermek nincsen már mind életben, számosán megelőzték atyjukat a halálban. — (Letartóztatott házasságszédelgo). Buda­pesti szerkesztősegünk jelenti: A rendőrség va­sárnap letartóztatta MeMes György műszaki raj­zolót, aki több házasságszédelgést és két betöré­ses lopást követett cl. Kihallgatása alkalmával azt vallotta, hogy nyomora indította bűne elköve­tésére. — (A bánáti malmok iizenabeszÜHíeíésre ké­szülnek.) Szabadkáról jelenti tudósítónk, hogy a bánáti malomipar, amely valamikor igen virágzó volt, válságos napjait éli. A legutóbbi esztendők eílatt azonban nagyon megnehezült a bánáti mal­mok működése. A regétben malmok teszik őket tőnkre, amelyek el halmozzák a Bánátot c-s Er­délyt lisztjükkel s azt vaggononkéot három-mégy ezer kiél olcsóbban adják. A kisebb malmok egyáltalán nemi is tudták gabonát vásárolni a termelőtől, mert nem volt elegendő tőkéjük ah­hoz, hagy a prémiumokat az államnak előlegez­zék. A temesvári két nagy malom szintén '.-álsá­gos helyzetbe került. A bánáti malmoknál most ez a terv merült fel, hogy üzemeiket bizonytalan időre beszüntetik s műnkásáikat elbocsátják. xx (Az alsótátralüredi üdülőtelep) — mely je­lenleg Lázár Szilárd tulajdona — és mely a Sro- bár-íéle állami gyerimekszaíBafórkcmtól mintegy 10 peTcnyi távolságban egészen elkülönítve, gyö­nyörű és teljesen védett erdőben, szép, napos és különféle gyógyforrásokkal bíró rétektől kör­nyezve a Magas Tátra egyik legszebb helyén fekszik, még azon ideális helyek közé sorolható, mely egész éven út nyitva van és hol az üdü­lésre szoruló lábbadozó betegek és teljes nyu­galmat keresők kényelmes, tágas szobákban ol­csó és jó ellátást találhatnak. Ezen üdülőteleptől a villamos vasúton kívül félóra! sétaút vezet Stairy Smókoveore (Ótátraíüredre), ahonnan .a Tátra vadregényes vidékeire és ormaira tetszés szerint könnyű és fárasztóbb tourokat lehet tenni. A villamos megállóhely Tatr. Nizny S;no- kovec (Alsótátoafiired). Posta, tekgrát és telefon, valamint orvos helyben van. * (Maeterflnck: A vakok). (A Pán könyvki­adó kiadása, Budapest). Hat vak férfit és hat vak nőt sétálni visz egy szigeten levő valdntézet öreg lelkész egy ősrégi erdőbe, mely az örökkévaló­ság benyomását kelti. A lelkész mégha? az erdő­ben és jön az éjszaka és a tizenkét vak keresi az utat ki az erdőből, menekülni akar az örökkéva­lóság elől. Ezt írja meg egy hosszabb jelenetben Maeterlinck. Ezt a sötét, vigasztalan témát önti mondatokba, vak emberek kétségbeesett beszél­getésébe. Az Íráson végigömlik az a rezignált ér­zés. amely benne él mindegyik emberben, aki előtt sötétség lett a világból s az a kapaszkodás az élet cérnaszálja után, mely felébred mindenkiben, akihez az örökkévalóság réme közeledik. Maeter­linck emberek drámáját írja, Emberekét, akik már keresztülestek egy drámán s akik az élet legna­gyobb drámájából ízelítőnek megkapták az örök sötétséget. Gyönyörű és megrázó ez a jelenet, az irodalom szférájában felemelt reális élet. (síin). + (Az Ernst-muzemn miivészkönyvei). A bu­dapesti Ernst-muzeum könyvsorozatot nyitott meg, melyben a magyar képzőművészet jelesebb képviselőit egyénenként ismerteti meg a magyar közönséggel. A rövid, de áttekinthető tanulmányo­kat Lázár Béla dr. írja s minden füzetet képek il­lusztrálják, melyek a művészek jellegzetes alko­tásait mutatják be. A sorozat harmadik, negyedik és ötödik füzete most jelent meg. A harmadik fü­zet Perimutter (zsák művészetéről szól. Tiszta és világos képét adja Perimutier művészetének, ki­bontakozásának s a művészeti irányok közötti ön­tudatos, egyéni elhelyezkedésének. Úgy állítja be a művészt, amint a művészet mérlegén tényleg súlyt kap, mint az uj művészi generáció egyéni­ségét, akii képeiben fényt, szint és formát tud adni egyszerre s aki a fényt uj meglátásban vetíti le, ui színharmóniát kever s a hartfiónikus hatásokat teljesen kifejezi. A negyedik füzet Gyárfás Jenő­ről szól. Egy erős, lelkes talentumról, aki Szepsi- szentgyörgyön rejtőzködik s akinek művészete a múzeumokban pihenő képek nyomán értékelhető. Lázár Béla vonzó és közvetlen előadásban mu­tatja be ennek a fajszékely művésznők életét és művészetét, aki köveset festett s akinek a ..földi népek élet-halál küzdelmének ideggyötrö eszten­deiben" a színek megszáradtak' a palettáján. Az ötödik füzet Rudnay Gyulának van szentelve, aki a Műcsarnokban kezdte pályafutását s akit a hol­landi kritika a tavalyi hollandi kiállításon úgy ün­nepelt, mint egy ismeretlen uj erő megnyilvánitó- ját Ez a füzet is kedves és értékes olvasmány a művészet minden barátja számára. (&•) A világ legelső márkája a stfcanflrairaft Írógép különféle modellekben i.eljcaáp «snbadon látható Írással. Különlegesség: SSLipoflÓ írógépeik Cseh-SeloTák fKB*pont: PRAHA I. CELETNA 35. - TELEFON 2871 58& FioftoW.: Pilseo. Reichínherg, Uril'tn-iíerreiigaase 12/14. * (Irodalmi pályázat). A Temesvári Hírlap irodalmi pályázatot hirdet versre. Dij 500 lei. A további pályaművek közlését 50 leiel fizeti. No­vellára, mely 200 nyomtatott sorig terjedhet. Első dij 500 lei, második dij 300, harmadik dij 200 lei. További pályaművek közléséért 100 lei. Kis re­gényre: Mintegy kétezer nyomtatott sor. Dij 1000 lei. További pályaművek közlési dija 300 lei. A pályaművek géppel Írandók és jeligés levéllel lá­tandók el. Beküldési határidő január 30. * (Korda Tibor: „Néked szól minden). .Áb­rának irtain mind a verseket..., mert ő megse­bez, de be is kötözi, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak11. így aplikálja ajánlásában Jób ...sza­vait Korda Tibor, egy tizennyolc esztendős költő, aki érzést, szint és hangulatot Önt szépen csengő versessorokba. Az érzései sokszor zavarosak, a színei rikítóvá pingáltak, a hangulatai a fiatal öregség szomorúságával vannak tele. Van ebben a verseskönyvben vers, amely sokra biztat és van olyan is, amely az eredetiség utáni hajszolás erőlködése. Sokszor megmelenget egy-cgy szava, sokszor ízléstelen versek rikoltoznak a füzetből. A verseskönyvet Szigethy István látta cl modern vonalakból összeszőtt illusztrációkkal. (g.) * (A magyar szobrászat 1916—1921-ben.) Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti: Petrovics Elek, k Szépművészeti Múzeum igazgatója., a Kisíaludy- Társaságban tartott székfoglaló beszédében jelle­mezte az utolsó hat esztendő szobrászati terme­lését és jelentést tett arróh nogy a Greguss-bi- zottság javaslatát, amely szerint a díjra Stróbl Alajos' Genius elnevezésű márványterét ajánlotta, a K i $ falud y-T á r s a ság egyhangúlag magáévá tette. Petrovics Elek az 1916—1921-ig terjedő idő ma­gyar szobrászatéról szóló tanulmányában azt vizsgálja, hogy ennek az időnek rendkívüli ese­ményei és katasztrófái minő hatással voltak szeb- ráazatunkra. Megállapította, hogy a művészek inkább csak motívumokat merítettek a háborús eseményeidből, de érzésvilágukat és képzeletü­ket csak kis mértékben Inspirálta a háború. Kiss György lováról lebukó hősé a mesterség fölé­nyes tudása és erős hazafias érzés jellemzik, de a háború szobrászati kifejezését ő sem találta meg. Orbán Antal „Bajtársak" chnü csoportjait az ábrázolás realizmusa, a valóság éles megfi­gyelése tünteti ki. Szélesebb és egyszerűbb, mint Kiss György, művészete a isztulás és érés jeleit mutatja.'. Morvay János „Ifjú hős11 című síremlé­kén a Krisztust átkaroló ifjú alakja megnyugvást és újra éledő reményt sugároz. Sokan kifogásol­ják a szobrászatban a pszichológiai momentumot és egészen bizonyos, hogy a pszichológiai mo­mentum gyenge alkotást nem mén het meg. De a költői elem nem érinti a formai megoldás jogait. Horvay lírikus kedély, előadása szabad és moz­galmas. Ebben ellentéte Beck Fülöpnek, akinek a „Hős glprMíkáeiója" emui alkotása csak gipsz­ben van meg, de megérdemli a márványt. Horvay és Beck formái tekintetben különböző utókon Jár­nak. Horvay munkáin Rodin ha ása érezhető, ő a lágy, festői hatások érzéüeeííetője. Beck Fölöp az archaikus görög művészettel tart rokonságot, művészetében a szigorú fontnak szobrászati stí­lusának nyelvén szól hozzánk. Arra a kérdésre, hogy művészeinkre csak kis mértékben ható tak a zord időknek történései, Petrovics kifejti, hogy a szobrászat nem tarthat úgy lépést az esemé­nyekkel, mint a lira, mert mélyen gyökerezik a mesterségben. A szobrászatnak Inkább az emel­kedés, mint a sülyedíés kora ad lendületet. A gaz­dasági viszonyok miatt ma a szobrászat képte­len monumentális feladatok megoldására. A meg­rázó események hatása majd csak a jövőben, az uj nemzedék munkájában fog kibontakozni. Zala György domborművel, az „Egri nők", „Dugonics Titusz", a „Vitám et sajrguinem" és a „Mátyás király tudósai között" a művészt régi erejében mutatják. Részletesen szól Petrovics az Erzsé­bet királyné szoborpályázatokról és áruink a re­ményének ad. kifejezést, hogy az elfogadott Zala— Hikisch-féle terv most már megvalósulhat. Sze­rencsés megoldásnak tartja, hogy a szobrot a Margitszigeten fogják felállítani, mert itt a kör­nyezet — mint egy szent liget — harmonikusan simul Erzsébet királyné egyéniségéhez. Stróbl Alajos Jókai szobrával — Petrovics nézete sze­rint — elkerülte a földhözragadt naturalizmus és az üres pátosz veszélyeit. A Szabadság-tiári ir- reden{faszobrokról ,az u véleménye, hogy alkotóik nem tudták elkerülni a pátoszt, müveiken a! mű­vészi korlátozás hiánya érezhető. A nagy monu­mentumok művészete egyelőre szünetel. t Kevés igazi emlék szobrunk van. A nagy enilékszobrok kultusza helytelen irányba csábított sok művészt, a monumentális szobrászlat hiánya sok művészt visszaad igazi hivatásának. Sok fiatal tehetség tiint fel újabban és örömmel állapítja meg Pet­rovics, hogy a szobrászat ma már Mint egyen­rangú tényező lép fel a festészet mellett. Szob­rászaink munkásság árnak zöme és egyúttal java :a képmásokra cs a meztelen emberi test ábrázo­lására esett. Részletesen méltatja Stróbl Alajos, Da.ukó József, Szentgyörgyi István, Kfsfailudy- Stróbl Zsigimond, Pongrácz Szigfrid, Lux Elek, Pásztor János, Vedres Márk szobrászok tevé­kenységét. A népélet .alukjaűvak és jeleneteinek ábrázolása iránt művészeink körében idegenke­dés mutatkozik. Az e nemben alkotott kevés­számú munkán a magyarság inkább csak külső­ségekben jelentkezik, Jankó Józsefről az a véle­ménye, hogy művészete elmélyült, dicséri Tóth István friss realizmusát, mintázásának gondossá­gát,’ ifi. Vastegh György munkáinál kiemeli a megfigyelés élességét. Azután az ewrópdi művé­szeti élettel való kapcsolatunkról beszólt Petro­vics. Nyugaton uj művészeti törekvések éried­nek, amelyek bizonyára’ rí álunk is éreztetni fog­iáik hatásukat. A természeti benyomások •minden­hatósága megszülit, fontossá vált a lelki elem, amely azonban •••• sírj nos •- sokszor smbfektív önkénnyé torzul. SZÍNHÁZ ÉS ZENE (*) „Dorian Cray arcképe" francia színpadon. Párisi levelezőnk írja: A Comédic des Champs Ellyséeben most mutatták be a Doriau Qray arc­képét, amely Wilde Oszkár híres regényéből Ké­szült. Nyolc képből áll a szindarab, amelyet No- ziéres és Mlss G. Constant Lounsberg inak színpadra és Pítoeff, a híres orosz rendező ren­dezett. A bemutatónak nem volt sikere, mert a regény, mely szenzációja volt e század első évei­nek, ma már nem alkalmas arra, hogy színpadra vigyék. A kritika hangsúlyozta azt, hogy a há­ború teljesen átalakította Európa lelkét, hogy a háborús megrázkódtatások megkedveltették ve­lünk az egyszerű és határozott érzéseket, míg a narcizmus, bármily szép és pompázatos legyen is, elvesztette már hatóerejét. A másik ok pedig, amellyel a bukást magyarázzák az, hogy Máidé­nak legalább is méltó társra lett volna szüksége ahhoz, hogy a Dorlan Gray megállja helyét a színpadon. Azok, akik színpadra írták a Doriau Grayt, nem bizonyultak Wíldedal egyenrangúak­nak. A Wilde-regéuynek nem ez az első színpadi alakja ; Magyarországon Hajó Sándor írta át szín­padra s néhány évvel ezelőtt mutatta be a Ma­gyar Színház. (*) Orgonanyilás idején. Londoni tudósítónk jelenti: Orgonanyilás idején elmen mutatta be a londoni Lyiic-szinház angol nyelven először Ber- té Három a kislány című operettjét, amely az an­gol közönségnek is nagyon tetszett. Érdekes, hogy ez a kedvelt Schubert-operett, ahány nyel­ven adják, annyiféle címmel kerül szinre. Eredeti címe: Dreimaderlhaus, Páriában pedig, ahol hó­napok óta szakadatlanul adják, Chansons a neve. {*) Az ötvenéves férfi reprlzc. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti: A Renaissance-Szfnház — hír szerint — műsorába akarja iktatni Hajó Sán­dor drámáját: Az ötvenéves férfit, amelyet pár évvel ezelőtt a Belvárosi Színház játszott nagy sikerrel. A darab főszerepeit Csortos Gyula. Sí- monyi Mária, Uosvay Rózsi, Bérczy Ernő, Har- sányi Rezső és Virányi Sándor alakítanák. (*) Nagy Endre kabaréja a Fővárosa Színház épületébe költözik. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Nagy Endre kabaréja, amely eddig a Gresham-palota pincéjéban tartotta előadásait, Szilveszter estéjén beszüntette működését, mivel a főváros tűzrendészed okokból nem engedte az előadások megtartását. A kabaré tulajdonosa és a Fővárosi Színház vezetősége között most meg­állapodás iölt létre, amely szerint Nagy Endre kabaréja január utolsó hetében beköltözik a Fő­városi Színház nagymező-utcai helyiségébe, ahol eddig a Mascotte-mulaíó volt, (*) A gimnazista költő. Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti: A Király-színház szilveszter éjszakai János vitéz-előadása előtt Fedák Sári alkalmi prológust mondott el, amelynek eddig is­meretlen szerzője Sándor György. Az uj költő­ről kiderült, hogy mindössze tizenötéves, az ötö­dik gimnáziumba jár és nagy meglepetést keltett a közönség körében, amikor a tapsokra Fedák Sári a lámpák elé magával hozta a tizenötiéves szerzőt. (*) Prihods, a világhírű hegedűművész Ara­don). Aradról jelentik: Prihoda aki a világ leg­nagyobb hegedűművésze, Paganini méltó utódjá­nak tartanak, néhány nap múlva tartja Aradon egyetlen hangversenyét. Prihoda most Bukarest­ben van, ahol tegnap a cseh követségen tartott hangversenyt, melyen megjelent Mária királyné is, aki másfél órán keresztül elragadtatással hall­gatta a cseh féltőmén csodálatos játékát. A ki­rályné meghívására Prihoda holnap a király előtt mutatja be művészetéi. A cseh követségen tartott hangversenyen résztvett Zichy Rubidó, a ma­gyar kővet is. (*) Shakespeare-reprízek a budapesti Nemzeti Színházban. Budapestről jelentik: A Nemzeti Szín­ház legközelebb két Shakespeare darabot ulit föl: „A velencei kalmárt11 és a „HamSeE'-et Shylo- ckot Gál Gyula fogja játszani, Hamletet Odry Ár­pád. Mind a két darab teljesen uj beállításban, uj. modern díszletekkel és teljes szövegében kerül ezúttal a Nemzeti publikuma elé... A Nemzeti­ben különben ma osztották ki Darió Nicodémi drámájának, Az árnyéknak a szerepeit és erősen készülnek a Madách-centennáríumra. Ez az ün­nepség kétnapos lesz. Január 20-án, az évfor­duló előestéjén lesz Madách Imre szobrának le­leplezése meghívott közönség előtt; 22-én pedig az Ember tragédiája reprize ünnepi formában és ünnepi -keretek között. H) A cárnö kegyence. Wánterberg Róbert ze­neszerző uj operettje, melnyek címe A cárnő ke­gyence, legközelebb bemutatásra kerül a prágai Német Színházban. (+) Magyar darabok Amerikában. Newyork- ból jelentik: A Shuberl-tröszt, a legnagyobb ame­rikai színházi vállalkozás, amely húsz társulattól dolgozik, megszerezte Faragó Jenő és Nádor Mi­hály operettjének, az Üffenbach-nak előadási jo­gát azonkívül Lengyel Menyhért: Róza néni ci- mii vígjátékát, Hatvány Lili: Első szerelem citnü színmüvét, Ruttkay György: Keringőjét, Kádár Endre és Orbók Attila egy-egy darabját. A Mo­dern TUneaire Corporation Karinthy Frigyes Hol­nap reggeliét fogja bemutatni s készül .Molnár Ferenc Színházának amerikai premiérjére. A Frohmann-cég: A hattyút, a Theatre Guild a Testőrt készití elő és Vajda Ernőnek A szerelem vására című drámáját mutatja be' legközelebb. Előadásra kerül Herczeg Ferenc Tillája is. a leg­népszerűbb amerikai drámai színésznő; Olga N»- zimovával a címszerepben. a>

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom