Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)

1923-01-31 / 24. (177.) szám

Szerda, január 31. — (A jugoszláv belügyminiszter a poli­tikai gyűlések jogtalan betiltása ellen.) Nagy- becskerekröl jelentik: A Vajdaságban a poli­tikai gyűlések megengedése körül eddig nagy basáskodást vittek véghez a helyi poli­tikai hatóságok vezetői. A belügyminiszter most, a mindenünnen fölüiangzott panaszok után, véget vet a gyülekezési szabadság ön­kényes korlátozásának. A belügyminiszter tegnapelőtt rendeletet küldött Nagybecske- rekre, amelyben figyelmezteti a megyei ha­tóságot, hogy szabályosan bejelentett politi­kai gyűlésekre föltétlenül adja meg az enge­délyt s megtartásuk elé ne gördítsen akadá­lyokat. A rendeletet közölték a városok pol­gármestereivel és a járások főszolgabiráival azzal a megjegyzéssel, hogy szigorúan az utasítás szerint járjanak el. — (Orvosi szigorlatok és jogtörténet! állam­vizsgák). Az iskolaügyí minisztérium rendelete szerint az iskolai évnek 1922 augusztus 10-én tör­tént írj szabályozására, vadam int arra való tekin­tettel, hogy a diákok erről az uj szabályozásról nem tudtak és az első vizsga terminusát a szi­gorlatok utánra kérték, úgy mint az előző évek­ben, az iskolaíigyi minisztérium az 192?—23-?k tanévre kivételesen megengedi, hogy az első szi­gorlatot legkésőbb 1923 március 17-én lezárhas­sák és azt oly módon tegyék, mint hogyha az 1922—23-ik téli félévben szigorlatoztak volna. A iogi fakultás a minisztérium emlitett rendeletének közlése után a következő három pont jóváhagyá­sa miatt tett előterjesztést a miniszternek: A szü­net megszakítása 1923 február 1-től február 7-ig. Közvetlenül utána a jogtörténelmi államvizsgák is a félév kezdete február 3-án. A jogtörténelmi ! államvizsgák a német fakultáson február 8-tól február 21-ig lesznek. — (A pápa a sajtóhoz.) Római tudósitónk jelenti: A második pápai éneik Ük,a nagy meg­lepetést okozott, mivel sokban elüt az első snciklika szociálpolitikai tartalmától. A pápa újból a népekhez fordult és békességre hívja fel őket. Elsősorban azonban a sajtót kéri arra, hogy tartsa szem előtt hivatását és fon­tosságát, amelyet a mérséklet és békesség hirdetésére használjon föl A pápa a sajtót egész modern berendezésében ismeri és inig a sajtónak egy részét dicsérettel halmozza el, erősen ostorozza azokat az uj lapokat, me­lyeket manapság napról-napra alapítanak, anélkül, hogy valaki is kívánná őket. Az egész jajtó rokonszenwel foglalkozik a második enciklikával, mivel ez az első eset, hogy a pápa úgyszólván egyedül a sajtó részére én­eklikát bocsát ki. A pápa a sajtónak hivatá­sát abban látja, hogy szentelje tevékenységét és hatalmát a legfőbb erkölcsi értékek ápolá­sának. A pápa egyébiránt szenvedélyes új­ságolvasó és mindennap számos reggeli és esti lapot olvas. Nemrég egy újságírónak ki­jelentette, hogy valamikor ő is irt a lapokba, főleg az Alpesekbe való kirándulásairól és ottani kalandjairól. Szeretné, ha a sajtóban azt látná, hogy betölti azt a hivatást, amelyet a hazaszeretet, a családi szentségek és a né­pek nevelése terén követnie kell. — (Lloyd Georgenak a Daily Cbronicle az angol kormány közbelépésére mondott fel,) Lon­donból jelenti tudósitónk: A Daily Cbronicle, mmt ismeretes, beszüntette Lloyd George cikkei­nek közlését. Angol körökben ez az es cinén v feltűnést keltett, mert kétségtelen, hogy az an­gol kormány közbelépésére történt. A Daily Cbronicle kiadója most kijelenti, hogy a cikkeket beszüntette, mert azok a jelenlegi helyzetben al­kalmasak voltaik arra, hogy Angolország és Fran­ciaország jó viszonyát komolyan megzavarják. Lloyd George cikkei nemcsak Angliában je’entek meg, de a kiadócég eladta azokat még ellenséges államok .lapjainak is, amivel hozzájárult, hogy Lloyd Georgera való hivatkozássá1, a volt ellen­séges államokban sajtóagitációt folytassanak Franciaország ellen. A Daily Cbronicle Kiadója kijelenti, hogy ilvemhez angol ember nem nyújt­hat segédkezet. Bizonyára első eset ez, hogy egy volt minisztere'nöknek, mint munkatársnak, egy újságszerkesztő felmondjon. De bizonyos az is. hogy ez csak Angolországban esketik meg. — (Masaryk elnök müvei magyarul). Megír­ták a lapok, hogy Masaryk elnök tudományos munkái rövidesen magyar nyelven is megjelen­nek. A több kötetre terjedő fordító munkálatokat egy szerkesztő bizottság fogja végezni, melynek tagjai az elnök titkára: Skrach V. K., Szepesi Miksa dr., Papp Dezső dr. és Rév Béla dr. A for­dítást francia és német kiadásokból készítik. Ma­saryk néhány filozófiai munkája még egyetemi ta­nár korában csupán német, francia és olasz nyel­veken jelent meg. Az „Uj Európa" című könyvé­vel vezetik be a magyar kiadást, mely az eredeti francia nyelvű munka után készül. A magyar ki­adáshoz Masaryk elnök előreláthatóan külön elő­szót is fog irni. A köztársasági elnök tudományos müvek magyar kiadása iránt nemcsak Szloven- szkón és Ruszinszkón, hanem Magyarországon és a többi utódállamokban is érthető érdeklődéssel tekint a tudományos világ. — (Házasság.) Löwy Simon és neje leánya Ilonka Besztercebánya, f. évi február 4-6n dél­után háromnegyed 1 órakor tartja esküvőjét Grci- ncr Henrik losonci könyvkereskedő úrral Besz­tercebányán, melyre ezúton hívjuk meg jóbá'rá- talnkat és ösmerőseinket. (Minden külön értesítés helyett.) aa*J...oimwr>«aa——— — (Mennyi élelmiszert vihetnek külföldre az elutazók?) Hivatalosan jelentik, hopp' visszavoná­sig a külföldre utazó személyek kézipodgyászban, valamint az úgynevezett kishatárforgalmi közle­kedésnél gyümölcsöt, 10 kilogram, burgonyát 20 kilogram súlyban minden engedély nélkül maguk­kal vihetnek, hogyha ezek az élelmiszerek saját szükségletre szolgálnak, vagy ajándékot képez­nek. — (Beszüntették ' Baeran lapját). Brünnből jelenti tudósítónk: Baeran hetilapját, a Brünner Montagsblattot a cenzúra hat hónapra beszün­tette. — (Jóváhagyott halálos Ítélet). Latig Flórián mikovici mészáros 1921 márciusában Knisch Ottó kereskedőt azzal az ürüggyel, hogy aranyérme­ket és selyeniárut fog neki eladni, a lakásába csalta. Láng lakásán meggyilkolta és 8000 korona készpénzétől megrabolta áldozatát. Azután a vas­úti vágányokra tette a holttestet, amelyet 1921 március 4-én teljesen szétszaggatott állapotban találtak a pályatesten. Rablógyilkosság és lopás miatt került a jungbunzlaui esküdtbiróság elé a tettes, akit kötéláltali halálra Ítéltek. A brünni legfelsőbb bíróság most elvetette a rablógyilkos semmiségi panaszát és teljes egészében jóvá­hagyta az Ítéletet. — (Magyarország és Jugoszlávia kicse­réli n politikai bűnöseit.) Belgráditól jelentik: Milojevics Milán budapesti jugoszláv követ, aki most Belgrádban időzik, egy újságíró előtt úgy nyilatkozott, hogy a jugoszláv és magyar kormány között tárgyalások folynak a politikai bűnösök kicserélése ügyében. — (Külföldi értéklevél- és postantalványfor- gralom Magyarországon). Budapesti szerkesztősé­günk jelenti: A kereskedelemügyi miniszter ren­deleté értelmében január 25-től kezdve külföldre külön engedély nélkül csak 20.000 koronánál nem nagyobb értékű külföldi pénzt vagy külföldi pénzre szóló utalványt, betétkönyvek stb. szabad értéklevélben küldeni, belföldi pénz vagy érték pedig 20.000 koronán felül egyesnek külön enge­déllyel küldhető, amely engedélyt a m. kir. ál­lami .Tegyintézet vagy a Devizakőzpont mellett működő tárcaközi bizottság adhat meg. Posta­utalványon is külföldre csak 20 000 koronán aluli öszeg utalható át külön engedély nélkül s ugyan­ez a feladó egy-egy hónapban legfeljebb 200,000 koronányi öszeget küldhet, — (Altisztek lisztirangja). A weisskircheni katonai akadémia hallgatóinak egy része hivatá­sos altisztekből kerül ki. Ezeknek felvételi Vizsgát kell tenni, amelyet legalább kétéves ki­tüntetéssel teljesített altiszti szolgálat előz meg és amelynek előfeltétele az, hogy a jelölt ne le­gyen több 25 évesnél és kitűnő nr'nősitéssel bír­jon. A katonai akadémiára való fölvétel előké­szítésére a vezérkar a jelentkezők részére most előkészítő tanfolyamokat akar rendszeresíteni, amelyekbe az altiszteknek mielőbb kell ielent- kezniök. — (A tetszhalott halála). Pilscnben a minap meghalt Holman vasúti alkalmazott, akit rákbaj támadott meg. Az elhunyt hozzátartozói koporsót vásároltak, elhozták a lakására, hogy fölravataloz­zák a holttestet Ebben a pillanatban a család legnagyobb .ijedelmére Holman fölébredt tetsz­halott! álmából és felült az ágyban. Erre a család észrevétlenül eldugta a koporsót, hogy meg ne iiessze tetszhalottját. A beteg még két napig élt. Ekkor azonban valóban meghalt és a koporsót nem vették hiába. — (Küzdelem a tüdövész ellen). A pünkösdi ünnepekkor fogják megtartani az első cseh-szlo- vák tüdővész elleni tudományos kongresszust. Az előkészítő munkálatokat, mint a Národni Listy közli, a kongresszus szervező bizottsága vezeti, amelynek elnöke Syllaba dr. tanár és főtitkára Hórák dr. A bizottság tizennégynaponként ülése­zik. A népjóléti minisztérium kilátásba helyezte, hogy az üléseken képviseltetni fogja magát. A kongresszust eddig az egészségügyi minisztérium, a közmtmkaügyi minisztérium és egy nagy cseh bank jelentékeny összegekkel támogatták, de szubvenciót helyezett kilátásba a földmivelésügyi minisztérium is. A kongresszusra szóló meghívó­kat megküldték a köztársaság valamennyi orvosi fakultás tudományos Intézetének és a tuberkuló­zis minden ismert kutatójának. A legközelebbi napokban fogják kiküldeni a bejelentési lapokat. Fontos volna, hogy a kiküldött bejelentési iveket, valamint a kongresszusi előadásokra vonatkozó bejelentéseket, minél előbb beküldjék a kongresz- szus irodájának (Prága TI., Ladislavova ulice 14. orvosi kamara). Ez az iroda kívánatra beküldi a 1 bejelentő lapokat és kongresszusi dij (30 korona) befizetésére szóló postacsekkhivatali lapokat. A kongresszusi dij lefizetése után minden tag díjta­lanul megkapja a kongresszus kiadványait, amely­ben a munkálatokat és előadványokat közük. — (Meghalt a legöregebb bélyeggyűjtő). Lon­donból jelentik: Mr. J. C. Sídbotham, a régi fila- telista-iskola ismert művelője, talán a világ leg­öregebb bélyeggyűjtője, nemrégiben meghalt. Sid- botham 1840-ben született, tehát épp olyan idős, mint a világ legelső levélbélyege, az angol fekete cgypennys bélyeg. A bélyeggyüjtés 1862-beii vette kezdetét, de Sidbotham már 1858-ban látott hozzá híres gyűjteményének megalapozásához. Ezt a gyűjteményt, mely számtalan ritkaságokban bő­velkedett, köztük a világhírű ,,0‘Comicl-Fssai"- bélycg is, 1880-ban eladta. Tiz évvel később uj gyűjtésbe fogott, melyben csak az 1896-ik évig, tehát a magyar millenhimlg terjedő kibocsátáso­kat gyűjtötte. A gyűjtést halála napjáig folytatta és szintén rendkívül gazdag és filateüsta értelem­ben vett ritka anyagot foglal magában. £ — (Hadbirósági eljárás Maniu és Vajda pártja ellen.) Kolozsvári tudósítónk jelenti: A román kormány elkeseredett harcba fogott Maniu és Vajda ellenzéki pártja ellen. Min­denütt megakadályozzák a párt népgyüléseit s ellenzéki propagandáját és tekintettel arra, hogy Romániában most mozgósítás van, had­birósági eljárást indítanak a gyűlések össze­hívói ellen. így az aradmegyei párt ellen is megindult a statáriális hadbirósági eljárás. A kormány M.aniuékat és Vajdáékat elszaka­dási törekvésekkel vádolja és ezért nagy hajszát indított ellenük. — (Cseh-Szlovákla első kllmatokllnikal meg- figyelöintézete). A prosecnici tüdőbeteg gyógy­intézetben az egészségügyi és testnevelésügyi minisztérium támogatásával a klimatokílnikai ál­lomást modern stilü obszervatóriummá alakítot­ták át, amely a légegészségügíd téren történt tu­dományos klinikai kutatások alapvető követelmé­nyeinek meg fog felelni, különösen a napsuga­rakkal való kísérletek terén. A cseh-szlovák köz­társaságnak ez az első ilynemű megfigyelőinté­zete. — (A fogyasztók állandó ankétje ülést tart). Hivatalosan arról értesülünk, hogy a fogyasztók állandó ankétje csütörtökön, február 1-én délelőtt 10 órakor a közélelmező minisztériumban ülést tart. A tárgysorozaton szerepel az egyes bizott­ságok tárgyalási, eredménye fölötti határozatho­zatal, továbbá a gyufaárak leszállításának kér­dése. — (Hamis őt- és ötvenkoronás bankjegyek). A minap megírtuk, hogy hamisítják a cseh-szlo- vák érckoronásokat Most már újabb pénzhamisí­tásokat lepleztek le. Az öt- és ötvenkoronás pa­pírpénzt is hamisítják. Ezeket a hamisítványokat azonban a papírok merevségéről könnyen fel le­het ismerni. — (A nemzetköz! munkahivata! programja). Genfből táviratban jelentik: A nemzetközi mun- kahivatal igazgatótanácsának munkaprogramjába a következő ügyeket vette föl: Az 1923. évi nem­zetközi munkaügyi konferencia tárgysorát és idő­pontját, továbbá a gyenge valutájú országok mun­kássága életfeltételeinek megvizsgálására irányuló kívánság tárgyalását, egy ankétot a szénválság­ról, továbbá a be- és kivándorlás államközi el­lenőrzésére vonatkozó további javaslatokat, a ta- noncügy és a szaktanitás kérdései, végül a mun­kahivatal hivatalos nyelvének kérdését és az 1923. év költségvetését. — (Cseh vagongyár Zágrábban.) A bel­grádi Pravda jelenti, hogy egy cseh ipari csoport Zágrábban vagongyárat készül léte­síteni, amely évente ötszáz vagont állítana elő. — (A bíróságok és bírák uj elnevezése). Az igazságügyminiszterium tervbevette, hogy a cseh­országi és szlovenszkói bíróságok részére uj egy­forma elnevezést léptet életbe. Eltűnne tehát a törvényszék (sedria, sudná stolica, zemsky sud., krajsky sud) elnevezés és uj elnevezés lépne életbe. Eltörlik a táblabírói és kúriai bírói cimet is. Ennek helyébe a főtörvényszéki és legfelsőbb törvényszéki tanácsosi cimet tervezik. — (A kivándorlás statisztikája). Az állami statisztikai hivatal legutóbbi kimutatása szerint az elmúlt év második negyedében 903.046 sze­mély, köztük 3472 asszony vándorolt ki Ameri­kába. Nemzetiség szerint 5446 cseh-szlovák, 2738 német, 360 magyar, 192 orosz, J38 zsidó, 54 len­gyel és 18 egyéb nemzetiségű vándorolt ki. A ki­vándorlók közül 2864-ben véglegesen elhagyták a köztársaságot, ideiglenesen kivándoroltak 3556-an, idénymunkára mentek 430-an, bizonyta­lan időre 598-an vádoroltak ki. 1598-an nem nyi­latkoztak a tartózkodás tartamáról. A kivándor­lók legngyobb része, mint mondottuk, az Egye­sült Államokba (3350) mentek, 1895-en Németor­szágba és 1403 ember Ausztriába vándorolt ki. 669 személy Franciaországba, 486-an Jugoszláviába, 315-cn Romániába, 305-en az Egyesült Államokon kiviil Amerika más részeibe és 923-an más idegen országokba vették útjukat. A legtöbb kivándorló (3765-en) 15—24 éves kort és 3197-en 25—39 éves kort jelentettek be. Szlovenszkóbó! az emlitett időtartamban 3177 személy vándorolt ki, amelyek közül 2653 cseh-szlovák volt. 2524-en az Egyesült Államokba mentek. Áprilistól júniusig Ruszinszkó- ból 294-en vándoroltak ki. A köztársaság minden százezer lakosából Csehországban 20, Morvaor­szágban 20, Sziléziában 17, Szlovenszkóban 35, Ruszinszkóból 16, az egész köztársaságban tehát 23-an vándoroltak ki. — (Az útonálló páciensek). Wetzgow dr. mis- teki orvos, a minap egyik betegétől kerékpáron ment haza Fridekbe. Az utón három rabló meg­támadta és pénzt követeltek tőle. A megtámadott orvos 600 korona készpénzét odaadta nekik, de a rablók nem elégedtek meg ezzel, hanem még a bundáját is le akarták huzni. Abban a pillanatban, amikor az egyik útonálló „le akarta segíteni" az orvos kabátját, Wetzgow dr. zsebébe nyúlt Brow­ningjáért és rálőtt támadóira. Egyiküket eltalálta és ez nyomban clvágódott. A másik kettő megszö­kött. Wetzgow dr. erre hirtelen felkapott a ke­rékpárjára és gyorsan eliramodott. Éjjel azután felkeltették és nem kis csodálkozására maga előtt találta támadóit, akik sebesült társukat hozták hozzá. Nyomban értesítette a rendőrséget, amely a két egészséges utonállót letartóztatta, sebesült társukat pedig kórházba szállította. Baseli Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, JindriSska 6. szám ura SZÍNHÁZ ÉS ZENE (*) Budapesti lapok kritikája a Glóriáról. A budapesti sajtó Szomory Dezsőnek uj színmüvé­ről, amelyet a Vígszínház szombaton este muta­tott be, terjedelmesebb kritikában ad számot A Budapesti Hírlap konstatálja; hogy Szomory a legérdekesebb és legsajátosabb írói egyéniségek közül való s hogy uj darabja munkái között kü­lönös és kiváltságos helyzetet foglal el. A Glória meglepő újdonsága, a meghatónak és groteszknek, a szimbólumnak és az érthetetlenségnek különös keveredése onnét van, miért Szomory egészen uj dologgal próbálkozik: a maga belső líráját át- •transponálja a színpadra. Annyira líra ez a da­rab, hogy néha átcsap a muzsikába. Az eiődásrói szólva megállapítja a lap kritikusa': Dánieine Lengyel Laura, hogy Szcmory nyelvét beszélni, drámáját játszani a legnehezebb művészi felada­tok egyike. Elismeréssel szól a Vígszínház mű­vészeiről és kijelenti, hogy a szerepet játszó szí­nészek nemcsak művé szék, de egyben artisták is, kik egy kifeszitett vékony kötélen sétálnak. Egy kis félrecsuszás és mindennek vége. De félre- csussás nem volt — A Pesti Hírlapban Bóny! Adorján azt inja, hogy Szomory a szavak jól ápolt muzsikusa. Elismeri, hogy Szomory a da­rab dissoni, dumasi vagy akár bemsteini törté­netét a liraíergieteg lantjára hangszerelte, de le­szögezi, hogy bódulást, az alapvető erkölcsi igaz­ságtalanságokra a Legzengőbb nyelvvel sem tud hozni. Az előadást dicséri. — A Világban Relle Pál kritizálja a darabot Megállapítja, hogy köl­tői ekszcentrizmusát egy darabjában sem lobog­tatja Szomory dacosabban, gőgösebben — talán szebben se — mint a Glóriában. A költői szabad­ságnak hierarchikus fényűzését látja Szomory darabjában s az előadásról megállapítja; hogy a Vígszínház megható odaadással szolgálta a köl­tői akaratot — A Magyarság azt írja, hogy Szo- morynak híven és tisztán sikerült darabjában ki­fejeznie a középeurópai zsidó faji egységet s hogy a darab magyarnyelvű előadásaira át kel­lene simítani az elviselhetetlenül magyartalan, zsargonszerüségekkel a gyomon tott nyelvet. — A Nemzeti Újságban KálTay Miklós fejtegeti, hogy Szomory még soha sem éreztette meg igazán, hogy a dráma mennyire függ össze a zenével. Van a darabban valami arisztokratikus előkelő­ség, amely szinte lelki kontúrt húz a dráma alak­jai alá — írja a kritika. A darab tartalmát a B. H. így foglalja össze: Szomory uj darabja nagy vonásokban raj­zolja meg egy fiatal leánynak történetét. Egy régi bünpörben 18 évvel ezelőtt a kúriai bíró: szenttamási Vargha Menyhért elitéit egy szép fiatal asszonyt Az asszony csak a törvény betűje szerint volt bűnös, de nem Isten és a btró lelki- ismerete szerint Az asszony meghalt a rabkór­házban és Vargha Menyhért az Ítélet kimondása után visszalépett bírói hivatásától és magához vette a lelencházból az asszony kisleányát Lórit. Felnevelte Lórit, mint gyermekét, talán még drá­gább neki, mmt a saját húsa és vére, mert vádtól | marcangol lelkének orvossága. Lóri csodaszép, nyugtalan, egy felajzott hárfa, ahogy a darabban mondják. Szomjas a lelke, a teste, a vére, saját tüzes fiatalságától. És vergődik és gyötrődik és tépi magát és fut az álom elől, a valóság elől. Legjobban futna saját magától — csak volna ki­hez. Tudja, hogyan került az előkelő úri házba és csak keserű, mérgezett lélekkel tudja fogadni ai gyöngédséget, a szeretetet Szegény leány, mii tehet róla?! Nincs nehezebb dolog a világon, mint hálásnak lenni. Mert amit az ember ad az ember­nek, az mindig halálosan megszégyenítő, földhöz verő, csak egyedül az Isten tud úgy ajándékozni, hogy felemeljen bennünket s szárnyakat adjon nekünk ajándékba. Lóri már-már majdnem elté­vedt egy idegen férfi karjába; Megjön a züllött apa is és Lóri hozzáfutna menekülésért, de az, mint ahogy börtönbe taszította ártatlan felesé­gét, most pénzért kiszolgáltatja leányát. Nincs itt menekülés, azt hisszük, miikor Vargha Meny­hért fia felemelkedik és macának elveszd Lórit, elveszi feleségül az örök mindeniható nagy szere­lem nevében. A fin erős, hatalmas, a leány szép és tüzes, csak természetes, hogy egymásra ta­lálnak. Most tudja meg Lóri — amit mi az első pillanattól kezdve láttunk, — hogy vergődése, menekülése, gyűlölete mind csak a kioltfhntalan szerelem volt, amely a fiatal férfi karjába haj­totta. (*) „Hatalmasabb mint a halál". Drezdában, mint tudósítónk jelenti, most mutatták be Herbert Eulenberg „Hatalmasabb mint a halál" cirnü uj színmüvét, amelynek rendkívüli sikere volt Az iránydaob azt a próblémát fejtegeti, szabad-c az orvosnak a gyógyíthatatlan és menthetetlen beteg életét megrövidítenie. A problémát, miként Shaw, az uj színdarab som oldja meg és erősen naturalista színezetű jeleneteiben inkább csak megközelíti a megfejtést. Az egyes képek, ame­lyek a kórházba, az orvos rendelőjébe, a vizs­gálati fogházba; az éjjeli lebujba viszik a nézőt hü rajzzal szerepelnek a színpadon. A sajtó egy­hangúan megállapítja a darab irodlttni kviifcásait. (•) Rózstka lelkem. (Farkas Imre uj operettje Kolozsváron.) Kolozsvárról jelentik: Tegnap este mutatta be a' kolozsvári színház Farkas Imre uj operettjét melyben a szerző — ki egyben Übret- tvsta és komponista — hü maradt többi operett­jeihez, tigy szellemben, mint színvonalban. Bájos és igénytelen darab ez, melyet nagyon jól ját­szottak színészeink: a kitünően táncoló Somogyi Emnii, Faijk Rózsi, MMdóssy Margit Caoppán Flóri, Berky, Örvössy, Nagy Gyula, Izsó stb. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom