Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)
1923-01-31 / 24. (177.) szám
Szerda,Jamiár3L 3 A MMriftKÜK Mmegti«fig«E<ifi&!s «a !©©M€5®2K©r;K€§€lé# <aláfirras«áK. Prága, január 30. Tegnap hirt adtunk arról, hogy Lau- sanneban teljesen reménytelen stádiumba jutott az uj keleti békeszerződés ügye. Ma reggel egészen bizonyossá vált, hogy csütörtökön vagy pénteken elnapolják a konferenciát valószínűleg három vagy négy hétre. A békeszerződés tervezete az egyes delegációk kezében van és az 160 szakaszt tartalmaz s azonkívül nyolc egyezményt és függeléket. A szerződés tervezete különösen a kapituláció kérdésében fontos koncessziókat tartalmaz. A szövetségesek elismerik a török igazságszolgáltatás illetékességét a külföldiekre is, csak azt kívánják, hogy az eljárásbüntetéseket a külfödiek saját hazájukban tölthessék ki. Eme koncessziók dacára nem hajlandók a törökök aláírni a szerződést. Angol-török háború, vagy görög-török háború kitöréséről talán nincsen szó, de a görög és török hadsereg erős készülődése mindenesetre aggasztóvá teszi a helyzetet. Curzon pénteken utazik el s ugyanazon a napon hagyja ott Lausannet a török delegáció is. Mai jelentéseink: A törökök ellenjavaslatot dolgoztak ki Párls, január 30. (Havas.) A Petit Párisién közlése szerint a török delegáció tegnap ellenjavasiatot dolgozott ki, amelyet a béke- szerződés átnyujtásakor be fognak terjeszteni. A Matin arról értesül, hogy az orosz és török delegációk megcáfolták azt a hirt, hogy török-orosz katonai konvenció jött létre.> A békeszerződés alapelvei Lausanne, január 30. (Havas.) Az összes delegációk arra használták föl a tegnapi napot, hogy áttanulmányozzák a békeszerződés terjedelmes szövegét, amelyet hivatalosan átnyújtottak a meghívott hatalmaknak, továbbá Jugoszláviának, Romániának és Bul-Í gáriának. El vannak készülve arra, hogy Isméd pasa a békeszerződés áínyujtása után ki fogja fejtem azokat az okokat, amelyek miatt Törökország megtagadja a szerződés aláírását. Lausanne, január 29. A meghívó hatalmak delegátusainak vezetője tegnap átnyújtotta a többi delegációknak a békeszerződés tervezetét Egyidejűleg tudomására adták a szerződés pontjait nem hivatalos utón a török delegációnak is. A hivatalos átnyujtás a szerdai ünneplés záróülésen lesz. Az orosz delegáció csak a szerződésnek a tengerszorosokra vonatkozó részét kapta meg. A békeszerződés kivonatát, megegyezés értelmében, csak a szerdai ülés után fogják a sajtóval közölni. A külföldi sajtó közöl részleteket a békeszerződésről, de ezek csak az általános irányelvekre vonatkoznak. A békeszerződés öt részből áll. Az első rész a poitikai intézkedéseket tar tárná zza és pedig először a területi intézkedéseket, másodszor a nemzetiségi kérdést, harmadszor a kisebbségi védelmet. A második rész a pénzügyi intézkedésekről szól. Ennek első pontja az oíto mán közadósságokra vonatkozik, a második a jóvátételre, ü harmadik különféle intézkedésekre. A harmadik rész a gazdasági intézkedéseket tartalmazza. Ez a következő fejezeteket foglalja magában: először a tulajdon, a jog és az érdekek, másodszor szerződések és előnyök, harmadszor koncessziók, negyedszer magánadósságok, ötödször ipari, irodalmi és művészeti tulajdon, hatodszor vegyes döntőbíróságok, hetedszer az előbb! szerződések, nyolcadszor vegyes intézkedések. A negyedik rész a forgalmi üggyel és a higiéniával foglalkozik. Az ötödik rész & hadifoglyok kérdésére tesz intézkedéseket A záróakta, amelyet az egyes delegációknak alá kell irniok, igen rövid és minden különös ünuepies hang nélkül készült Megállapítja, hogy Anglia, Franciaország és Olaszország kormányai egyetértve Japánnal, arra törekszenek, hogy Keleten a 'békét ismét helyreállítsák és e célból meghívták Görögországot Romániát, Jugoszláviát, az Egyesült Államokat és Törökországot. A tengerszorosok kérdésének tárgyalásához meghívták Bulgáriát, Oroszországot s a Fekete tenger-parti államokat is. Ezenkívül a gazdasági és pénzügy! kérdésekben érdekelt többi államokat is meghívták a tárgyalásra. A területi intézkedései a békeszerződésnek megállapítják, hogy Törökország és Bulgária között a Neuübcn megállapított határ fönnmarad a két állam között létesítendő és katonailag leszerelt zóna kikötése mellett. Görögország és Törökország között a mudánlai fegyverszüneti egyezményben megállapított határok érvényben maradnak és a Marica mindkét oldalán katonailag leszerelt zónát létesítsenek. Szíria és Törökország között a határ változatlan marad. Törökország és Irak között a határt a népszövetségi tanács fogja megállapítani. Lemnos, Samotrake, Mltiléne, Klosz, Szamos és Ikária az 1919 február 19-én hozott londoni határozat alapján Görögországot Illeti. Dodekanes olasz szuverenitás alá helyeztetik., A klsázslaf part mentén fekvő görög szigeteket katonailag leszerelik. linbros és Tenedos Törökországhoz tartoznak, de közigazgatási autonómiát kapnak. Törökország lemond cgyptoml és szudánl jogairól és oílsmerl Egyptom függetlenségét és a világháború nyomán kelt összes békeszerződések érvényességét A török delegáció körében ma este kijelentették, hogy-' a szerződés áttanulmányozása) után teljesen kizárt dolog az, hogy’’ a szerződést aláírják. A görög delegáció körében kifogást emelnek az ellen, hogy Imbros és Tenedos szigeteket Törökországnak ítélték oda. Ifftoól összeüli m iBiaiiar nemzeífHPülés. Külpolitikai és külkereskedelmi javaslatokat tárgyalnak. Prága, január 30. A magyar nemzetgyűlés ma ismét ösz- szeült és hozzáfogott a komoly munkához. A mai ülés elé a kormány több külpolitikai és külkereskedelmi vonatkozású törvényjavaslatot terjesztett Ezek elfogadása után pénzügyi javaslatok fogják foglalkoztatni a Házat, majd tárgyalni fogják a földbirtokre- form módosításáról szóló javaslatot. Ennek tárgyalásánál izgalmas ülésekre van kilátás. A belpolitikai helyzet egyébként nem változott. A pártok figyelme a nemzetgyűlés ülései felé fordul és mindinkább tért hódit az a nézet, hogy a személyeskedést és a politikai ellentétek kiélezését félretéve, végre valóban meg kell kezdeni az ország újjáépítését célzó munkát. A magyar politika legidőszerűbb eseményeiről budapesti szerkesztőségünktől ma az alábbi telefon jelentéseket kaptuk: A nemzetgyűlés harmadszori olvasásban is elfogadta az indemnitást. Mi igaz a pápai kommunista összeesküvésből? Budapest, január 30. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés mai ülését tizenkét órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Bejelentette, hogy Batitz Gyula szociáldemokrata képviselő napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Ezután az indemnitási javaslat harmadszori olvasására kerül a sor, maid j pedig tárgyalni fogják Magyarországnak a népszövetségbe való fölvételéről, a nép- szövetség egyezségokmányainak módosításáról, az egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyok ideiglenes rendezéséről és a Dunára vonatkozó párisi egyezség becikkelyezéséről szóló törvény- javaslatokat. Bejelentette azt is, hogy a Ház a mentelmi bizottság jelentéseit is tárgyalni fogja. Batitz Gyulai: Egyes lapok azt írták rólam, hogy Pápán jártam és ott kommunista összeesküvésben vettem részt. Ezzel szemben a tényállás az, hogy a pápai épitőmunká- sok szervezete taggyűlés megtartására a helyi 'hatóságoktól többször kért engedélyt, amelyet azonban sohasem kapott meg. Én, mikor segítségért hozzám fordultak, azt tanácsoltam nekik, hogy ne kérjenek többé engedélyt, majd én a 'belügyminisztériumban eljárok ebben az ügyben és kieszközlöm részükre, hogy a gyűlés megtartását engedélyezzék. Közben én magam is lementem Pápára. Amíg Pápán tartózkodtam, minden lépésemet detektívek figyelték és még vissza Budapestre is detektívek kísértek- Budapestre való visszaérkezésem után néhány nappal két pápai asszony keresett föl engem, levelet hozott nekem, amelyben közölték velem, hogy azokat az embereket, akikkel Pápán való tartózkodásom alatt érintkeztem, a rendőrség beidézte és súlyosan megverte. Megkinzásuk közben jegyzőkönyvet Írattak alá velük, mintha én azt a kijelentést tettem volna előttük, hogy február 20-án megváltozik a jelenleg kormányon levő rendszer, mert akkor a 'kisantant leszereli Magyarországot és ismét a szocialisták kerülnek kormányra. Ezután több orvosi látleletet olvas föL mely szerint egyeseket a rendőrségen megvertek. Fölszólalását azzal fejezte be, hogy az a rendőrkapitány, aki a: munkásokat beidéztette utamat szabad volt megfigyelni a halandóknak, hogy fenntartsam tekintélyemet. Pompásan éltem, de azért nem nagyon tetszett a dolog. Elvégre nem lehet életcélom, hogy a báró haláláig kísértet legyek a könyvtárában, szakítva minden földi ambícióval. A báró azonban oly előzékeny volt, hogy nem tudtam semmit kitalálni a menekülésre. Messze földre híremet vitte, mindenki tudta, hogy kisértet lakik a kastélyában, aki dolgozik is és igy lehetetlenség volt cserbenhagyni őt... A fordulatot a báró névnapja hozta meg. Nagy vendégség volt a kastélyban s a vendégek mindenáron látni akarták a híres kísérletet. A báró irt néhány sort nekem, megkért, hogy bizonyítsam be létezésemet vendégei előtt és én természetesen a legnagyobb készséggel állottam is rendelkezésére. Magam állapítottam meg a programot. Pont tizenkettőkor elindulok szobámból, végig a folyosón a könyvtárba. Ott leülök az asztalhoz, dolgozni kezdek. A vendégek a zöld szalon ajtaján át megfigyelhetnek, csak nem szabad senkinek bejönni a könyvtárba, utánam. Negyed egykor aztán vége a látványosságnak, mindenki menjen szobájába. Úgy is volt A vendégek végignézték bevonulásomat és hittek bennem. Én azonban rosszul jártam. Ha tudtam volna, talán ridegen visszautasitom a báró kérését. A vendégek közt ott volt Melinda kontesz, a báró unokahuga, akibe néhai szimpla filozopteri életemben egészen komolyan beleszerettem. Természetes, hogy soha eszembe sem jutott, hogy célt érhessek nála- Hiszen mit remélhet egy szegény filozopter a grófnőnél? Gyakran találkoztunk pár percre, mikor ő átjött látogatóba, de én soha nem árultam el semmit reménytelen szerelmemből. Éltemben nem fájt annyira, hogy nem lehet az enyém soha, mint most, mikor mint kisértet vonultam el előtte. Nem is tudtam dolgozni, mikor vége volt a komédiának s a báró elvezette vendégeit. Ott ültem a könyvtár asztala előtt s Melinda szemét láttam magam elé ragyogni minden homályos sarokból. Egyetlen cédulát sem tudtam megírni. Ceruzám nem engedelmeskedett. össze-vissza firkáltam mindenféle ostobaságot, anagramot csináltam Melinda nevéből: dilemma — s aztán szép kaligrafikus írással megszerkesztettem a következő értesítést: „X báró örömmel tudatja, hogy kastélyának kedvelt kísérlete eljegyezte unoka- bugát, Melinda grófnőt.11 A katalógus kartoncéduláira tiz példányban le is Írtam a mondatot, mikor dühösen felugrottam, hogy minek ez a szamárság, szégyellem magamat Odakünn csend volt, fogtam magamac és kimentem sétálni a levegőre. A hűvös éjszaka jót tett, egy negyedóra múlva higgadtan tértem vissza a könyvtárba. Leírhatatlan megdöbbenéssel álltam meg az ajtóban. Asztalomnál egy másik kisértet ült fehér lepelben. Életemben igy még nem ijedtem meg. Melinda volt. Mosolyogva fordult felém, kezében eljegyzésünk hírével, Két kísértet őszintén beszélhetett egymással. Melinda elmondta, hogy ő is már régen szeretett, de tudta, hogy hiába, tehát nem is bátorított. Most aztán nem tudta meg- áhani, hogy ne beszéljen velem őszintén, mikor mint kisértet vonultain el előtte. Szeret és a feleségem akar lenini. Mindent megbeszéltünk ... Odahaza Melinda buskomor lett. Szülei kétségbeestek, az orvosok nem tudtak segíteni rajta s ő végre bevallotta, hogy mi a baja. Szerelmes belém s mióta viszontlátott mint kisértetet, nincs nyugta. Szülei tanácstalanul nézték vergődését s mikor Melinda elérkezettnek látta az időt, egy reggel izgatottan mesélte el, hogy éjjel megjelentem előtte s igy szóltam hozzá: — Jöjj el a kriptába s ha homlokon csókolsz, feltámadok. Senkisem hitt feltámadásom lehetőségében., de Melinda kedvéért beleegyeztek a kísérletbe. Vasárnap éjszakai — igy beszéltük meg — visszaifeküdtem a koporsómba s éjfélikor eljöttek Melindáék. A báró szorongott legjobban, ö félt egyedül, hogy csakugyan feltámadok és vége a kastély nevezetességének. Melinda csókot lehelt homlokomra s a csoda megtörtént. Feltámadtam. Mit tehettek egyebet? .A grófék nekem adták lányuk kezét, elvégre nem az egyszerű, szegény filozopter lett a vejük, hanem a báró kísérteié. és elverette, a kommün alatt mint a vörös- őrség parancsnoka működött Kéri a belügyminisztert hogy indítson ebben az ügyben vizsgálatot és a bűnösöket büntesse meg. Rakovszky Iván belügyminiszter nyomban válaszolt: Én csak január 21-én értesültem arról, hogy Batitz képviselő ur Pápán járt és ott a munkásokkal tárgyalásokat folyhatott. Jelentést kaptam arról, hogy a képviselő ur tényleg megtette azt a kijelentést, hogy az uralmon levő rendszer február 20-án megdől, mert a kisantant segítségével a szocialisták fognak kormányra jutni. Arról is értesítettek engem, hogy a pápai rendőrségnek ennek igazolására tárgyi és perrendszerii bizonyítékai is vannak. Szükségesnek tartom kijelenteni, hogy a rendőrségnek utasítást adtam, hogy az iratokat terjessze be az állam- ügyészséghez és majd a bíróság előtt ki fog derülni, hogy megfelel-e a képviselő ur ellen emelt vád az igazságnak vagy sem. Arról, hogy Pápáu a rendőrség munkásokat megvert volna és hogy tőlük a. vallomást erőszakkal csikarta volna ki, semmi tudomásom nincsen. Ha tényleg megtörtént volna, akkor a legszigorúbb vizsgálatot rendelem el és a bűnösök ellen megtorló eljárást teszek folyamatbaA Ház a belügyminiszter válaszát tudomásul vette. Az indemnitási javaslat előadója ezután harmadszor is fölolvasta a javaslatot. A Ház a javaslatot harmadszori olvasásban is elfogadta és ezzel a kormánynak megadta a legteljesebb fölhatalmazást. Következett Magyarországnak a nemzetek szövetségébe való fölvételéről szóló törvény javaslatnak a tárgyalása. M o z e r előadó ismerteti a javaslatot. Első szónok Peidl Gyula szociáldemokrata képviselő: Kijelenti, hogy a világháború olyan államokat és országokat győzött le, amelyekről mindenki azt gondolta, hogy verhetetlenek. Ami lehetetlenségnek látszott az bekövetkezett. A genfi népszövetség — folytatta — nem az az intézmény, amitől várni lehetne valamit a magyarországi szociáldemokrata párt ennek dacára mégis szívesen veszi azt hogy Magyarországot a népszövetségbe fölvették. Szükségesnek tartom ehelyütt leszögezni, hogy a szociáldemokrata párt a háború előtt és a háború alatt is mindig a háború ellen küzdött. Ha nem következett volna be a háború, nem lett volna összeomlás, forradalom és nem lenne ina Csonkamagyarország. Utalni kívánok a szociáldemokrata pártnak a háború alatt megtartott berni kongresszusára- Ha az eme kongresszuson elfogadott határozati javaslatokat figyelmesen átolvassák, akkor látják, hogy a szociáldemokrata nemzetköziség korántsem olyan veszélyes, mint azt egyesek föltüntetni szeretnék. A javaslatot, minthogy az ország érdekeit képviseli, elfogadom. Megsértették Tisza emlékét Lers Uilmos báró polemizál Pidlal és kijeelnti, hogy Tisza István is elene volt a háborúnak. P k 1 e r (közbeszól): Hát akkor miért csinálta! Óriási fölzúdulás tört ki. Hoyos Miksa gróf és Kállay Tamás egyszerre kiáltanak Pi'kler felé: Hogy leht megsérteni Tisza emlékét. Daruváry külügyminiszter kifejti, hogy a kisebségi kérdés a magyar külpolitika tengelye. A népszövetségben módunk lesz, hogy panaszainkat közvetlenül terjesz- szíik elő. A nmeztgyülés a javaslatot elfogadta. Bizottsági jelntések után az ülés három órakor véget ért. A román kormány cáfolja a magyar miniszterelnök állításait Bukarest, január 30. Az Orient Radie hivatalos helyről jelenti: Bethlen István gróf magyar miniszterelnök ama nyilatkozata, a mélyet a magyar képviselőházban tett, hogy tudniillik Románia hadikészülődéseket tesz Magyarország ellen s csapatokat összpontosít, minden alapot nélkülöz. A határokon előfordult utóbbi események arra késztették Romániát, hogy a kellő óvintézkedéseket megtegye. Bethlen gróf hiába akarja a valóságot leplezni és a két állam szerepét fölcserélni. Az egységespárt és a ni:m?rnsz klauzusz Budapest, január 30. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az egységes párt ma esti értekezlete elé igen nagy érdeklődéssel tekintenek. A nagy érdeklődést az a körülmény kelti, hogy az egységes pártnak Gömbös Gyula vezetése alatt álló jobbszárnya követelni fogja, hogy a párt mindama képviselői ellen, akik a numerusz klauzusz
