Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)
1923-01-30 / 23. (176.) szám
Magyarok és németek. (fi.) Prága, január 29. A cseh-szlovák köztársaságban uralkodó belpolitikai viszonyok között szinte önként jött létre az itt élő magyarság és németség szövetsége, amely az elmúlt négy esztendő folyamán egyre szorosabbá kcvácso- lódott. A cseh nemzeti állam elérhetetlen fantomját hajszoló koumányzat mindenek előtt ezt a két nemzetet igyekezett létfeltételeiben megtámadni. Kíméletlen ostromot indított politikai érvényesülésük, gazdasági életérdekeik és kulturális fejlődésük ellen. Míg a szlovák, ruszin és lengyel nemzet beolvasztására irányuló törekvéseit különböző okok piiatt takargatnia és leplezgetnie kellett, addig a magyar és német nemzettel szemben ilyen tekintetek nem feszélyezték és ezért brutális nyíltsággal fordul ellenük. Nagyon természetes, hogy a két nemzet csakhamar egymásra talált. A három évvel ezelőtt lefolyt nemzetgyűlési választások óta egyre erősebb kapcsolatok fonódtak a magyar és német nép között. E kapcsolatok a parlamenti arénáról átterjedtek a társadalmi élet területére is. Az a meleg fogadtatás, amelyben Szlovenszkó magyarsága 1921. év őszén részesítette a német törvényhozókat, fényesen igazolta, hogy a magyar és német nemzetet nemcsak a poRfj-M érdekek azonossága, de az igaz megértés és őszinte megbecsülés érzése is egymáshoz fűzi. A magyarság és a Szudétaországok németsége között a szlovenszkói németség volt a természetes hid. A Szepesség, a bányavárosok és Pozsony német lakossága a közös megpróbáltatás nehéz óráiban összekötő kapocs volt a két nemzet között és erre a közvetítő szerepre már előre is predesztinálta az a kedvező helyzet, hogy úgy a magyarság, mint Szudétaországok németsége testvéreinek tekintette a szlovenszkói németeket. A szudétanémetek azért, mert az anyanyelvűk és kultúrájuk germán, a magyarság pedig azért, mivelhogy lelkűkben, érzéseikben hagyományaikban a sokszázéves fejlődés folyamán mindig a magyarság hűséges osztályostársának bizonyultak. A közös történelmi múlt, a hosszú együttlét, a gazdasági kölcsönhatás, a megszokás és a szeretet okozta egymáshoztar- íozandóság sokszor erősebb erő, mint az 'anyanyelv közössége. Ez a törvény érvényesült a szlovenszkói németségnél is. Pleo- nazmus volna, ha fölsorolnék mindama tanu- jeleket, amelyekkel a szepességi, bányavárosokból! és pozsonyi németek a magyarság iránt érzett mélységes ragaszkodásuknak nemcsak a múltban, nőkor a magyarság kezében volt a hatalom, de a jelenben is, amikor a hatalom már nem az övé, állandóan kifejezést adtak. Fölösleges volna hosszan fejetegetni azt a megkülönböztetett magatartást, amellyel a magyar nemzet a szlovenszkói németek ragaszkodását viszonozta. Elég ha emlékeztetünk arra, hogy a szlovenszkói németség örömében és bajában teljesen összetörött a magyarsággal, magát vele egy test tagjának és egy törzs ágának tekintette. Egy csodálatos misztérium teljesedett be újra: a magyar nemzet gravitációs ereje örökre a magáévá tette a szlovenszkói németeket. Ennek a bűvös erőnek csodálatos vonzódását kevesen tudják megérteni. A Kárpátoktól északra lakó németek kétkedve rázzák a fejüket, ha egy szlovenszkói német azt mondja nekik, hogy ő odahaza ugyan németül beszél családjának tagjaival, de azért ő is, azok is magyaroknak érzik magukat. Nem tudják megérteni, mert a cseh nemzet ellen való százados önvédelmi harcukban nem tapasztalták a megértésnek, a jóakaratnak, a kölcsönhatásoknak, egyszóval a csodálatos gravitációs erőnek bűvös erejét. Talán azért van, hogy néha-néha az a törekvés nyilvánul meg egyes szudétanémet körökben, hogy politikai tekintetben a szlovenszkói németséget elvonják a magyarság befolyása alól és annak szervezését Önmaguk vegyék a kezükbe. A szlovenszkói németség a saint-germai- ni szerződésben biztosított kisebbségi jogait érvényesíteni, biztosítani és kiküzdeni kívánja. Ez természetes joga, és a magyarság, melyet hasonló irányokba kerget az önvédekezés, csak helyeselh-eti és — amennyire tőle telik — támogathatja sorstársának ezt a megmozdulását. A szlovenszkói németség zöme kisebbségi jogait két párt kebelén belül védelmezi. Az egyik a keresztényszociális párt, amely a németek kisebbségi jogainak hatásosabb védelmére külön német osztályt is alakított. A másik a szepesi német párt, amely Önálló keretben védelmezi a Szepesség német lakosságának jogait. Mind a két csoport a magyarsággal való együttműködést kezdettől fogva szükségesnek tartotta. Az első csoport az anyapárt közvetítésével, a másik pedig közvetlenül tagja a szlovenszkói és ruszinsz- kói ellenzéki pártok közös bizottságának és ezzel alávetette magát annak az elvnek, hogy Szlovenszkó magyar, német és szlovák ellenzéki érzelmű lakosságának Szlovenszkó autonómiájának kiküzdése érdekében egy táborban a helye. Ez a megtartás logikus folyománya a három nemzet történelmi sorsközösségének, mostani politikai és gazdasági érdekeinek és annak a törekvésnek, amely az autonómiától várja az őslakosság mai súlyos helyzetének enyhülésétHa tehát bizonyos csehországi vagy szlovenszkói német körökben az a fölfogás találna érvényesülni, hogy a szlovenszkói németségnek a magyarsággal való szoros együttműködését meg kell lazítani, úgy ez a fölfogás csak zavart támasztana és akaratlanul is előmozdítaná azok érdekeit, akik az elmúlt esztendők alatt hiába próbáltak éket verni a két nemzet közé. Ez a helytelen fölfogás károsan befolyásolhatná a következő választások eredményét is, noha kétségtelen, hogy ez Szlovenszkón fog eldőlni. Végül pedig hátráltatná az autonómia megvalósulását is, mert az autonómia, amelyet ma már a lakosság túlnyomó többsége követel, csak akkor érhet meg, ha azt az őslakosságnak mind a három nemzete minél szorosabb együttműködésben tehát mentői egységesebb erőfeszítéssel kikényszeríti. A viszonyoknak ilyetén állása mellett azonban nem hihetjük, hogy bárki is komolyan gondolna az erők szé{forgácsolására, mikor azoknak minél nagyobb tömörítésére van szükség. A német nép nem adott és nem ad szenet Franciaországnak. A német szénkormánybiztos nyilatkozata a Prágai Magyar Hírlap részére Berlin, január 29. (Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése.) A politikai élet tényezői közül messzire kimagasló jelentőségű ma a német szénkormánybiztos tevékenysége. A megszállott terület minden vasútvonalának és minden bányájának magatartását ő irányitja: hozzá futnak a szálak mindenünnen. Mondhatni, hogy a német birodalom sorsa van a kezébe letéve. Az ő irányításai nyomán kerültek a franciák zsákutcába, melyből esek a teljes összeroppanás után lehetséges a kiút. A berlini diplomatanegyedben álló hatalmas palota valamennyi eblaka világos, amidőn a kormánybiztos ur kivásága szerint, esti tiz órakor odaérek. Szinte el sem tudom hinni, hogy a francia és angol világlapok tudósítóinak mellőzésével, engem fog fogadni. De gondolkodásra is alig marad időm, máris nyílik a párnázott ajtó. Előttem áll K e i 1 főkormánytanácsos, valóságos titkos tanácsos: a német szénkormánybiztos. Kezet nyújt és mosolyogva válaszolja meg a föl nem adott kérdést: — Éjjel-nappal dolgozunk és nem fogadhatunk senkit, de magyarok számára már csak azért is kell, hogy időt szakítsunk, mert egyetlen nemzet sem tudja a megszállás által keletkezett fájdalmunkat úgy méltányolni, mint önök. — Mi a kegyelmes ur véleménye a. nyírvidéki események fejleményeiről? — teszem föl az első kérdést. — A ruhrvidéki események fejlődése elé a legnagyobb‘bizalommal és reménnyel tekintünk. A bányák eddig szakadatlanul dolgoztak, de Franciaország egy vagon szenet, vagy kokszot sem kapott és nem is fog kapni. Ha a franciák erőszakos hVézkedésekre ragadtatnák el magukat, akkor az egész megszállott területen kitör az általános sztrájk. Franciaországnak alapos oka van félni a nemdolgozó munkástömegektől... A német nép még sohasem volt ennyire egységes, mint ezekben a sorsdöntő órákban és a franciák a Fuhrvidéken sokkal elkeseredettebb ellentál- lásra találtak, mint amilyenre számítottak. A puszta westfáliai ököl is keményen tud sújtani ... — Kegyelmes uram! Franciaország bányái tudtommal elég szenet termelnek. Anglia pedig nem tudja produktumait elhelyezni s szívesen adna Franciaországnak szenet, hogy foglalkoztassa munkanélküli bányászait. Minek Francia- országnak a német szén? — Franciaországnak nem szén kell, hanem koksz. És csakis német koksz. Francia- ország, de főleg Lotharingia vasipara képtelen német koksz nélkül dolgozni. A német koksz francia és angol kokszai nem pótolható, — Milyen álláspontot foglal el a széníkor- mánybiztosság .a jelenlegi helyzetiben? — A szénkormánybiztosság álláspontja megegyezik a birodalmi kormány álláspontjával. Az erőszaknak nem engedünk, hanem szilárdan kitartunk igazságunk mellett. Franciaországnak nem adunk semmit. Ha szuronyokkal kényszerítik munkásainkat a nekik szükséges koksz előállítására és vaggonokba rakására, akkor vasutasaink ellenállásán törik meg igyekezetük. Ha saját vasutasaikkal szál’ják meg vonalainkat, ami a sűrű hálózat miatt szinte lehetetlen, a birodalomhoz hü westfáliaiak akkor is meg fogják akadályozni a szállítást. — Még egy kérdés, kegyelmes uram: Mivel támogatja a birodalmi kormány a birodalomhoz hü hivatalnokait és a jelenleg sztrájkoló munkásokat? — A fizetéseket eddig akadálytalanul folyósították, de ha a folyósításban zavar állana be, akkor a kormány fogja a béreket fizetni és a társadalom minden rétege is készséggel siet a megszállott területen szenvedő testvéreink segítségére. A berlini és a lipcsei barnaszénszindikátus egy-egy fél milliárdot adományozott a ruhrvidéki ínségesek támogatására. A most Hamburgban működő ruhrvidéki szénszindikátus pedig százhúsz millióval növelte ezt az összeget. Ternyei László. Bizottsági ülések. A képviselőház külügyi bizottsága kedden délelőtt tiz órakor ülést tart. Az elnökség február 6-án délelőtt tíz órakor fog ülésezni. A szenátus külügyi bizottságát szerda délután négy órára hívták össze. A képviselőház összeülése előtt. Prága, január 29. (Saját tudósítónktól.) A képviselőház összehívásának napja, február 6-ika rohamo- 1 san közeledik. A politikai helyzet azonban még ma sem tisztult. A múlt héten voltak ugyan nap-nap mellett tanácskozások úgy a koalícióban, mint annak egyes pártjain belül is, azonban egyetlen tanácskozás sem végződött látható eredménnyel. A cseh lapok egyre azt írták, hogy Svehla és Rasin betegségei nem akadályozzák sem a kormány, sem pedig a koalíció munkáját Ez azonban, amint látjuk, nem felel meg a valóságnak. A kormány éppen úgy fej nélkül do'gozik, mint a ! koalíció. Hiányzik az az erős kéz, amely vas 1 akarattal össze tudná tartani a többséget s a parlament előkészítő munkáit még a kép- viselöház üléseinek megkezdése előtt tető alá tudná hozni. A kormány erősen érzi a miniszterelnök és a pénzügyminiszter hiányát. A nagy munka közepette most még Beohyné iskoíaügyi miniszter is megbetegedett s gyógykezelés végett kénytelen volt Karlsbad fürdőbe utazni. Sramek miniszter egészsége sincsen egészen rendben s ő is pihenés után vágyódik. így tehát érthető, hogy a többi miniszter nem győzi a rengeteg mun- kJ'rH Benés éppen azért mondott le külföldi utazásáról, mert a koalíció nem akar magára maradni, amikor olyan fontos törvényjavaslatok kerülnek tárgyalásra a képviselőházban. A köztársaság védelméről szóló törvényjavaslat rnég mindig nem készült el. Úgy látszik, hogy a koa-Iició kebelén belül sem tudnak ez ügyben megegyezni. A cseh pártok lapjai nap-nap mellett foglalkoznak a törvény kérdésével. A cseh nemzeti szocialisták nyíltan állást foglalnak a törvény ellen. A Tribu- na, amely pártonkivüli lap, vasárnapi vezércikkében újból hangoztatja, hogy nincs szükség uj törvényre- Összehasonlítja a köztársaság helyzetét a többi országok helyzetével. Rámutat arra, hogy Magyarországnak a bői- sevizmus után szüksége volt a törvények szigorítására, Németországban pedig a védelmi törvény csupán a folytonosan ingadozó kormányok biztosítására készült. Mussolini a maga diktatórikus és abszolutisztikus uralmát azzal a megokojással tartotta szükségesnek Olaszországban bevezetni, hogy a bolse- vizmust elnyomja. Pedig Mussolini kormányzása ugyanolyan, mint Leniné. AAig Lenin a reakció ellen adja ki diktátori rendeletéit, addig Mussolini a bolsevizrnus ellen való jelszóval kormányoz abszolút uralommal. A Národni Listy ezzel szemben leszögezi, hogy az elmúlt események beigazolták, hogy a törvényre szükség van. A sajtótörvény módosításával kapcsolatban azt írja, hogy nem szabad ugyan az újságokat a hatóságok kényekedvének kiszolgáltatni, azonban nincs semmi oka annak, hogy miért ne feleljen minden ujságiró tettéért a bíróság előtt, éppen úgy, mint a többi bűnös. A köztársaság védelméről szóló törvény- javaslat mellett még a vagyonszaporulati adó törvényének módosítása is nagy nézeteltérésekre adott alkalmat az agráriusok és szocialista pártok között. A lakók védelméről szóló törvény érvénye áprilisban lejár. A kormány némi módosításokkal meg akarja hosszabbit- tatni ezt a törvényt. A koalíció két tábora, a polgáriak és szocialisták azonban még ennél a javaslatnál sem tudtak megegyezni. 100 cseü-si!. horonyért fizettek ma, január 29-én: Zürichben^’^;) 15.45 svájci frankot Budapesten 7650.— magyar koronát Bécsben 206700.— osztrák koronát Berlinben 95261.— német márkát T n **■*»a*. -1 JsL Prága, kedd, 1923 január 39. I r ^ I jawqnM djSw Jjtffl gy-wElőfizetési árak bel- és külföldöm (X\Tlrttl7TlIXiJ%£7 ■mmmm — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. -- I A szlovenszkói és RnszinszkOi Szövetkezett ellenzéki Pártok politikái napilapja I Szlovenszkói szerkesztő: a Felelős szerkesztő: I TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALiI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. I
