Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)
1923-01-28 / 22. (175.) szám
Vasárnap, Január 28. 3* és „Egy gondolat bánt engemct“ érinti költeményeit. Trowski, a Sorbonne francia irodalmi tanára és Jean de Bonncfon Petőfi müveit méltatták. Az ünnepi beszédek után a francia színházak legkiválóbb művészei Petőfi költeményeket szavaltak. A közönség, amely hódo lattal adózott Petőfi emlékezetének, lelkesen megéljenezte az előadókat. Az ünnepi közönség soraiban a diplomáciai kar, a politikai és művészi világ számos kitűnősége, a magyar követség és párisi magyar kolónia foglaltak helyet. Ay ünnepséget megelőzőleg Hevessy párisi magyar ügyvivő átnyújtotta Pékár Gyulának a rozettával ellátott francia akadémiai pálmát. * Az ünnepség méltóságos lefolyását egy kellemetlen incidens zavarta meg, amelyet azonban szerencsére sikerült rövidesen eltüntetni. Mikor ugyanis Pékár Gyula az előadói emelvényre lépett, két emigráns kommunista ezt kiáltotta feléje: „Fehér ferror“. A közönség zugó tapsa a fölkiáltást elnyomta. Mikor Pékár Gyula befejezte beszédét ugyanez a két emigráns ismét meg' akarta zavarni az ünnepséget. A rendőrség azonban mindkettőjüket kivezette a teremből. A köztársaságot védő törvény ellen. A „Ceske Slovó“ vezércikkben foglalkozik a köztársaságot védő törvénnyel és többek között a következőket Írja: „Müveit emberek aszerint ítélik meg az állam stabilzálását, belső kiegyenlítettségét és konszolidációját, ha az állam minél kevesebb kivételes intézkedést kell, hogy használjon. Ez valóban csalhatatlan jel. A világnak rólunk alkotott jővéleménye mindenekelőtt azon alapul, hofgy szabadgondolkodó és emberbaráti intézmények tekintetében kitűnünk és állapota valóban olyan, hogy ezekkel az intézkedésekkel a jövőben is meg fogunk állani. Szükségünk van a büntetőtörvénykönyv reformjára különösen ott, ahol politikai bűntettekről van szó, de csak azért, mert a köztársaság nem osztrák monarchia és nem azért, mint hogyha még szigorúbb és kevésbé szabadgondolkodó törvényekre volna szükségünk, mint a régi állam törvényei voltak. A kivételes törvény után való kiáltásnak más az oka. Ennek oka a polgári csoportok növekvő tanácstalansága és a kulturális reakció. Ezt a tanácstalanságot a legkülönbözőbb eszközökkel és üres hazafias frázisokkal leplezik. A vCódi hazafiasság nem kivételes intézkedések követelésében nyilvánul, amikre nem kerül sor és nem kerülhet sor, mert nem lesz többségük. Ezzel a követeléssel csak aláásni lehet az államba vetett hitet. A reakciónak ezeket a jeleit visszautasítjuk, egyelőre csak elméletben és gyakorlati következmények nélkül és tesszük ezt azért, hogy ne növeljük fölös- i leges módon a nép zavarodottságát és hogy a külföld, amely a kivételes törvények követelésének valódi okát nem ismeri, ne alkosson magának helytelen képet állapotainkról.41 jlfiindenftor és mindenütt tkérd €ji £*Wi*>«s# JTOíiíHiíir jf€ivt<aw*tf A kisantant ujae>D akciót tervez Magyarország ellen? A magyar kormány megnyugtató nyilatkozata. Fölösleges a nyugtalanság. Prága, január 27. A belpolitikai élet, dacára az indemnitási vita berekesztésének, még mindig az utóbbi napok eseményeinek hatása alatt áll. A kormány pozíciója a fölhatalmazás megadásával megerősödött. A nemzetgyűlésre a jövő héttől kezdve ismét nagy munka vár. Az indem- nitási vita elnyujtása miatt a törvényjavaslatok egész tömege halmozódott föl, amelyeknek sürgős letárgyalása és törvénybeiktatása az országra nézve nagy fontossággal bir. Ezért a nemzetgyűlés, amely ma nem tartott ülést és csak kedden ül össze, mikor is harmadszori olvasásban letárgyalja az in- demnitást és belekezd több sürgős törvény- javaslat tárgyalásába s továbbra is napi nyolcórás üléseket fog tartani. A sürgős le- tárgyalásra váró javaslatok közül különösen a pénzügyi és a földbirtokreíorm végrehajtására vonatkozó törvényjavaslatok bírnak igen nagy fontossággal. Újabban a magyar fővárosban a kisantant háborús készülődéseiről riasztó hirek terjedtek el. A kormány ezeket megcáfolta, de ugyanakkor kijelentette azt is, hogy tudomása van arról, hogy a kisantant államai nem adták föl azt a tervüket, hogy Magyar- országon irányváltozást tudnak kierőszakolni. A kisantant eme akciójával — ezt az ellenzék részéről állapítják meg — épp ellenkező hatást ér el és csak a kormány helyzetét erősiti. Az ellenzék ugyanis, amely belülről igyekszik a kormányzat irányváltozását kiharcolni, mindennemű külső beavatkozás esetén a kormány mellé áll és erélyesen visszautasítja a külföldről jövő illetéktelen beavatkozást, mint ezt a legutóbbi diplomáciai bonyodalmak idejében is tette. A magyar politika legidőszerűbb eseményeiről budapesti szerkesztőségünktől ma az alábbi telefonjelentéseket kaptuk: A miniszterelnök egyelőre nem utazik külföldre Budapest, január 27. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Politikai körökben az utóbbi napokban igen sokat foglalkoztak azzal a hírrel, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök hosszabb ideig tartó külföldi utat szándékszik tenni. Arról is tudni véltek, hogy az utiprogram Is ki van már dolgozva, mely szerint a miniszterelnök Rómába, Párisba és Londonba utazik és célja az, hogy eme országok vezetőpolitikusaival személyes érintkezést keresve, közvetlenül tanulmányozhassa az ottani viszonyokat. A Magyar Hírlap ma a kormányhoz közel álló helyen arról értesült, hogy a miniszterelnök utazásáról szóló hirek nem felelnek meg a valóságnak, vagy legalább is koraiak. A belpolitikai ügyek annyira lekötik e miniszterelnököt, hogy jelenleg semmi körülmények között sem tudna magának annyi időt szakítani, hogy hosszabb útra induljon. A híreknek mindössze annyi alapjuk van, hogy bizonyos külföldi politikai körökben megnyilvánult az az óhaj, hogy szívesen vennék, ha a miniszterelnök személyesen fölkeresné őket. Minisztertanács Budapest, január 27. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Tegnap este minisztertanács volt, amely hajnalig eltartott. A minisztertanács néhány igen fontos törvényjavaslatot tárgyalt le, a többi között a mezőgazdasági munkások bérének megállapításáról szóló javaslatot. Készül a földbirtokreform- novella Budapest, január 27. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A földbirtokreform kérdése tnég mindig a politikai érdeklődés előterében áll. A földmivelésügyi minisztériumban nagyatádi Szabó István miniszter vezetésével már készítik azt a javaslatot, amely novellám utón fogja meggyorsítani a földbirtokreform végrehajtását. A földmivelésügyi miniszter ma magához kérette a földbirtokreform-blok vezetőit és elkérte tőlük memorandumukat. Hir szerint a földmivelésügyi miniszter az eme memorandumban foglalt kívánságokat is figyelembe fogja venni novellája elkészítésénél. A szocialisták nem akarnak békülni Budapest, január 27. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Politikai körükben nagy föltünést keltett a Népszava mai számának „Tehát harc?44 cimü vezércikke, amely összefüggésben a legutóbbi napokban történt politikai eseményekkel, megállapítja, hogy a kormányban nincs meg a komoly szándék arra, hogy a szociáldemokrata párttal a békés megegyezést keresse és a barátságos együttműködést lehetségessé tegye. A szociáldemokrata párt álláspontját egyébként Peidl Gyula nemzetgyűlési képviselő a következőképp körvonalazta. — Komolyan eddig sem hittük azt, hogy a kormányban őszinte hajlandóság lenne arra, hogy velünk a kibékülés útját keresse. Nem marad számunkra más hátra, mint tovább folytatni a harcot a kormány ellen úgy a parlamentben, mint a parlamenten kívül, minden rendelkezésünkre álló törvényes eszközzel. Eme harcunkat mindaddig folytatjuk, amíg céljainkat el nem. érjük. Mozgalom Rakovszky István ellen Budapest, január 27. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Politikai körökben élénk megbeszélés tárgyát képezi a nemzetgyűlés tegnap esti ülésének ama jelenete, amikor a numerusz klauzusz megszüntetéséről beadott indítványról tárgyaltak. A baloldali ellenzék soraiban azt kifogásolják, hogy a liberális pártnak számos tagja tartózkodott a szavazástól, a kereszténo ellenzéken pedig azt veszik rossz néven, hogy Rakovszky István Györky javaslata mellett, tehát a numerusz klauzusz elen szavazott. A keresztény ellenzéknek több tagja még tegnap este fölkereste a párt vezérét Andrássy Gyula grófot, akitől azt kérte, hogy hívjon össze pártértekezletet, amelyen állást foglalnának Rakovszky István tegnap tanu- sitott megatartásával szemben. Minthogy azonban igen kevesen voltak, az értekezlet összehívását elhalasztották. A konferenciát kedden fogják megtartani, amikor is párthatározattal fogják Rakovszky István eljárását helyteleníteni. Az mdemnitási vita határozati Javaslata Budapest, január 27. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A nemzetgyűlés tegnap esti folytatólagos ülésén az indemnitási vita alatt benyújtott határozati javaslatok fölött tartották meg a szavazást. A vita folyamán hetvenkét határozati javaslat érkezett be, ezek legnagyobb részét — néhány jelentéktelenebb javaslat kivételével — elvetették. Nagyobb érdeklődést keltett Györki Imre szociá’demokrata képviselőnek ama javaslata, hogy a numerusz klauzuszt szüntessék meg. A javaslat elfogadása ellen szólalt föl Klebelsberg Kuuó gróf kultusz- miniszter és kije’entette, hogy a parlamenti harcok természetéből következik, hogy valamely kérdéskomplexumnak az a része kerül mindig előtérbe, amely politikailag leginkább van exponálva. A numerusz klau- zuszná! igy került előtérbe a felekezeti kérdés, holott az ügynek elsősorban szociálpolitikai vonatkozásai vannak. Statisztikai adatokat olvas föl, hogy évente 4835 főiskolai hallgató végzi be tanulmányait, ezek közül háromezernek azonban az ország nem tud kenyeret adni. Magyarországnak rengeteg tisztviselője van. Ha sokkal nagyobb intelligenciát termelünk, mint amit el tudunk helyezni, abból óriási szociális baj származik. A numerusz klauzusz végrehajtása során állandó összeköttetést tartottunk fönn az izraelita fe’ekezet vezetőivel. Az egyetemek is segítettek, hogy a bántó élt elkerüljük. Mivel ehhez a kérdéshez most véglegesen hozzányúlni nem lehet, kéri Györki javaslatának elvetését. Több képviselő névszerinti szavazást kért, mire az elnök azt elrendelte. Harminchétén a javaslat mellett, hatvankilencen pedig ellene szavaztak. A Ház Györki indítványát elvetette. A javaslat mellett szavaztak a szocialisták, a demokraták, valamint Rakovszky István és Szilágyi Lajos. Az egységespárti képviselők közül sokan nem szavaztak és a szavazás ideje alatt a folyosókon tartózkodtak. Élén- kebb érdeklődést kelteit Nagy Ernő Rassay- párti képviselő határozati javaslata is, melyben azt kérte, hogy Károlyi Mihályt vonják tért arra, amit a fővájár jelentett. Hogy a Dezső-tárna alatt a négyes számú szintben bányalég jár s hogy robbanás veszélye fenyeget. — A bányászbecsület úgy kívánja — mondta most Hajdú felé fordulva —, hogy a legnagyobb veszéllyel a rangban legelsők vegyék fel a harcot. Tehát magam fogok !e- szállani a szintbe és önt kérem, hogy legyen a kísérőm. Mert én utánam ön a legidősebb mérnök. Ösmerem a veszélyt, mely ott lent ránk les — folytatta nyugodtan — és lehet, hogy egyikünk sem látja meg többé a napvilágot. Éppen azért nem azonnal indulunk, hanem csak félóra múlva; addig intézkedhet ha van valami elintézni valója. Most egynegyed tizenkettő van; háromnegyed tizenkettőkor a Dezső-tárna bejárásánál várom. Mikor Pranger beszélt, hideg, szürke szeme ismét valami zöldes fényben égett és Hajdú, kit időközben valami csodálatos nyugalom szállott meg, azonnal átértette, hogy az most mit tervez. Ez az ember imádta a feleségét és nem bírja vagy nem akarja túlélni a gyalázatot, mely férj! becsületét érte. Öngyilkos akar lenni, de meg is akarja bosz- szulni magát. Öt, Hajdút, a szerencsés udvarlót is el akarja veszejteni, ami nagyon könnyű. Csak elég sok bányalég legyen bent a szintben és alkalmas pillanatban sérüljön meg a Davy-lámpa dróthálója. Vagy talán más a szándéka ennek a rejtélyeslelkü, nyugodtbeszédü németnek? Talán azért színezi ki, hogy micsoda veszély vár ott rájuk, hogy őt megfélemlítse és talán azért nem száll le rögtön a szintbe, hanem csak félóra múlva, hogy neki a szökésre elég időt engedjen? S azután mondhassa: ni, a políron, a gyáva! Megugrott, megszökött, ne törődjünk vele! Hajdú arcát férfias pirosság öntötte el. — Pranger nagyon téved — gondolta elszántan. — Ha férfi voltam az asszony mellett. akkor férfi leszek ott lent is, ahol a halál vár. Jöjjön, aminek jönnie kell. Azzal nyugodtan meghajtotta magát és azt mondta Prangemek, jól megnyomva a szót, hogy rendelkezésére lesz ... ...Háromnegyed tizenkettőkor a Dezső- tárna bejárója előtt találkozott a két férfi. Pranger sápadt volt és komor, mint a törvény embere, aki éppen halálos Ítéletet mondott ki, Hajdú ellenben közönyös volt és semmitmondó szemmel nézett föl az égre. Kucsmáján néhány szál lobéira kéklett, a szép asszony virága. — Jó szerencsét... adjon isten ... — hangzott a hagyományos köszöntés és a szokásos válasz, azután a tárnába mentek. Hajdú, mint fiatalabb, elől és Pranger, a főnök, hátul, ahogy azt a bányászetikett megkívánta. Hallgatagon mentek egymás mögött. Mélyen a föld alatt, a szénbánya méhében, ahol nem tudni, mely pillanatban áll bosszul a százezer év előtt elpusztult világ a vakmerő emberen, aki siri nyugalmát megzavarja: ott lent, az örökös feketeség birodalmában még a jó barátoknak is kevés szavuk van egymáshoz, nem hogy azoknak, akik közül az egyik azt gondolja: megöllek, csábitó! a másik meg azt forgatja elméjében: meghalok, mert szerettem ... Nesz nélkül haladtaik előre, mint két fekete kísértet; a bánya mélyének alig van visszhangja. A tárna végén egy akna torka tátongott. Titokzatosan és sötéten, mint a halál. Leereszkedtek, feneket értek és egy perccel később a négyes számú szintben voltak, melyet a bányászok komoran hangos koporsónak neveztek el Sok derék és jó munkás, nőtlen és családos, hagyta már ott az egyetlent, amivel a világon bírt: az életét. Lépés röl-Iépés re mentek csak előre, lassan és vigyázva, gondos kutatással. A levezető csatornákban összegyülemlett tinta- szmü víz már a szint elején is lomha buborékokat hányt, de mennél beljebb mentek, a buborékok annál sűrűbbek, nagyobbak és élén'kebbek lettek. Romboló szellemek laknak ezekben a virgoncul feltörő és nyomban szét is pattanó hólyagokban; mélyen a szint alatt születnek és egy részük a vizen keresztül keres magának utat a bányába, hogy rontson és romboljon és embereket öljön. — Megölnek minket is ezek az ördögök — gondolta Hajdú és levette kucsmáját Had-d lássa még egyszer azt a néhány szál Iobéliát, amik bársonyosak és kékek, mint annak a szép asszonynak a szemet — Mesz- sze már az asszony, de közel van a halál — sóhajtotta halkan. — Szerettünk, meghalunk: vétkeztünk, bűnhődünk. Isten veled, asszony, isten veled, világ! Pranger csak kutatott és időről-időre a lámpájára nézett. Ennek a lángnyelve, melyet sűrű dróthálóba zárt az emberi bölcsesség, immár sötétkék volt és hosszú. — Menekülj már, te féreg, mert itt maradsz örökké: erre intette halk sercegésével a vakmerőin előrenyomuló embert az a kék- fényű, kísérteties láng. De Pranger nem menekült Az a nyugodt kékséggel égő láng őt is az asszony szemére emlékeztette és csak beljebb, beljebb ment. — Ahol biztos a halál — gondolta sötéten. — Ott haljunk meg együtt, az lesz a legjobb. — Egy tizedrész gáz — mondta hidegen, kimérten és lámpáját magasra tartva. Hajdú arcába világított. — Reszketsz-e, félsz-e már? — ezt látszott kérdezni. — Nem félsz? Menjünk beljebb. Majd megtanulsz félni! 1 r r 1 ■ 1 Minden háztartásban áldásos, ha kéznél van egy üveg I J LÁ ( f Tk 7 • T • KUy3.fi Otthon Itfroflndl keserű víz, mert szükség esetén rcügCÜZéS előtt íélpohárrol RíJSZnólffl, gyorsan és alaposan eltávolítja fájdalom nélkül a gyomorban és belekben mHinunuiüü.imnTtniHffiirmmmuinimmninmninnnninilllllinininflinnt rejtőző csiráját számtalan komoly betegségnek s elejét veszi ezáltal a baj további fejlődésének a szervezetben Kapható minden gyógyszertárban és jobb füszerüzletben. ioto Az „IgJIldndl14 nem tévesztendő össze másfajta keserüvizekkel
