Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)
1923-01-28 / 22. (175.) szám
A köztársaság védelméről. (p.) Losonc, január 27. Tehát Dérer Iván eszméje mégis alakot ölt A lapok híradása szerint a petka utódja, a kormánypárti koalíció bizottsága már letárgyalta a köztársaság védelméről szóló javaslatot, úgy hogy — s ez egész sajátos cseh-szlovák alkotmányc/s sorrend —* most már a minisztertanács is letárgyalhatja azt És azután csak egy formális elintézés marad még hátra: a tö r v én y ho zó t e s tü le tek a gyönyörű tanácskozási rend segélyével is hozzájárulnak ahhoz, amit a koalíció bizottsága elhatározott. Mi lesz ennek a törvénynek tartalnja? Nem tudjuk. Ehhez a nyilvánosságnak semmi köze; majd csak akkor tudja meg. ha a kél döntő faktor már megállapította a végleges szöveget. De azt hiszem, nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy nem fog tartalmazni intézkedéseket, amelyek a szabadságjogokat kiterjesztik és az alkotmányban biztosított szabadságjogokat újabb garanciákkal veszik körül. Nem igen lesz. gondja rá az uj törvénynek, hogy a gyülekezési és egyesülési jog hatályosabban biztosíttassák, mint eddig volt Miután az eddigi gyakorlat beigazolta, hogy az elveknek a törvényekben való általános proklamálása nem elegendő, szükség van arra, hogy a hatóságok túlkapásaival és a törvényeket félremagyarázó betiltásaival szemben a polgárok idejekorán és gyors orvoslást találjanak s egyúttal ne csak a törvényeket áthágó polgárokra, .de az ugyanígy vétkező hatóságokra “is lesújtson a törvény keze. Mindezt a köztársaság védelmének megalapozásánál a koalíciós bizottság aligha vette számba. Épp oly kevéssé vette tekintetbe, hogy az úgynevezett kisebbségi nemzeteknek nyelvük használatára nézve megállapított jogai a gyakorlatban nem érvényesülhetnek. Az előzetes cenzúrát eltörölték, de helyébe tették a sokkal veszedelmesebb utólagos cenzúrát párosítva a lapelkobzással. A sajtótörvény módosításáról különben külön törvény készül. A nagyközönség és az érdekelt körök előtt ennek a javaslatnak tartalma is titok. Minden alkotmányos államban, még ott is, .ahol az állam demokratikus jellegét kevésbé szokták hangoztatni, alkotmányos gyakorlat, hogy előbb az érdekelt szakkörök véleményét szokták meghallgatni. Itt állandóan halljuk, hogy az állam a demokratikus köztársaság elvén épül fel s erre az elvre való hivatkozással mellőzik állandóan a demokrácia szabályaitA készülő uj törvény is a köztársaságot nem a szabadság és demokrácia, hanem a reakció fegyvereivel akarja megvédeni. Kétségtelen, hogy ez az uj törvény ama nyomokon fog haladni, amelyeket Dérer Iván emlékezetes beszédeiben megjelölt. Tehát számolnunk kell azzal, hogy a gyülekezési jogot újból megnyirbálják. A szólás- szabadság még sziikebb kereteket kap. És talán költségkímélés és munkamegtakarítás okából olyan rendelkezést is beiktatnak, hogy a kormányellenes gyűlések a börtönök közelében tartandók meg. Esetleg helyet kap az államalkotó pártok ama régi kívánsága, hogy itt Szlovén szikon nyilvános helyen a magyar beszéd sértő kihívás, amely törvényes megtorlásban részesül. És államellenes cselekedet lesz a munkanélküliek nyomoráról, vagy az itteni ipar pusztulásáról beszélni. Mindez lehetséges. A függöny még nem gördült fel cs így nem tudhatjuk, hogy mi történik a függöny mögött. De ha csakugyan ilyen, vagy ehhez hasonló intézkedéseket helyeznek el az uj törvényben, akkor sem lesz az nekünk újdonság. Az államalakulás első idejében mindezt már szerencsénk volt megtapasztalni. Akkor végigpróbálták mindezt és nem vezetett eredményre s épp ezért megkísérelték, hátha tudnak anélkül kormányozni. Nem tudtak, mert abban az időben is, amikor formailag ilyen rendelkezések nem voltak érvényben, tényleg gyakran alkalmazták azokatíia most, kormányzatuk ötödik évében, visszatérnek a kivételes intézkedésekhez, ezzel nem erőt mutatnak, hanem — s ezzel tisztában kell lennünk mindnyájunknak — gyengeségüket és tehetetlenségüket árulják el. Maguk hirdetik, hogy nem mondottak igazat, amikor azt állították, hogy a viszonyok konszolidálódnak. Maguk adnak bizonyságot arról, hogy a szabadság és demokrácia fegyvereivel képtelenek saját kormányzati hatalmukat fenntartani De vájjon tényleg alkalmasak-e a szabadságot megszorító és a demokráciát megtagadó intézkedések a köztársaság megszilárdítására, a létező bajok orvoslására? Nem. Mindez csak növeli a bajokat, szaporítja ia nehézségeket és uj torlaszokat, akadályokat helyez a fejlődés, a gyógyulás elé. Azok az intézkedések, amelyek alkalmasak megakadályozni azt, hogy az elégedetlenség, a számtalan panasz, a nép öntudatába átment jogos követelések a sajtóban és a gyűlésekén, tehát legális formában nyerjenek kifejezést, előmozdítják azt, hogy ezek más utakat törjenek maguknak. Az a hömpölygő áradat, amely a víz természetes folyása elé állított gátakat töri szét, különösen, amikor a gátépítésnél nem gondoskodtak arról, hogy másutt biztosi : Vk a víz természetes lefolyását, oko-zza a legnagyobb pusztitSso'kát. A köztársaság védelme kivételes, a szabadságjogokat hatályón .kívül helyező intézkedések életbeléptetését, jelenti. Kivételes intézkedésekhez a hatalom urai csak akkor nyúlnak, ha a közélet súlyosan beteg és e betegség leküzdésére a normális eszközöket elégteleneknek ismerték fel. Elismerjük, régóta hirdetjük, hogy a közélet beteg. S igy el kell ismernünk a gyógyítás szükséges voltát is. A gyógyításnak azonban mindig az az útja, hogy először a betegség okait kell megkeresnünk és iparkodnunk az ökokat eltávolítani és nem a külső szimptornákat. A sárgaságot például nem lehet azzal gyógyítani, hogy a sárga testet befestjük úgy, hogy az egészséges szint mutasson. Ha megakadályozzák, hogy az elégedetlenség megnyilatkozhasson, ha lehetetlenné teszik, hogy gyűléseken és a sajtóban kifejezésre jusson az elégedetlenség oka és nem engedik meg, hogy akár gyűléseken, akár a sajtóban reámutassanak a gyógyítás olyan eszközeire, amelyek a mostani kormányzati rendszer megdöntését, annak megváltozását teszik szükségessé, mindezzel még nem segítettek a bajokon. Az elégedetlenséget nem távolitják el azzal sem, ha eltávolítják és ártalmatlanokká teszik azokat, akik a kormányzatnak leginkább kellemetlenek. Ha az államot akarnák megvédeni azok, ■akik az uj törvényjavaslatot megcsinálták, úgy elsősorban meg kellett volna állapita- niok azt, hogy a közélet betegségét főképpen a politikai és a gazdasági viszonyok idézték elő. Általános elégedetlenséget idézett elő ■az a közügyre végzetes politika, amely a köztársaság nemzeteinek egyenjogúságát megtagadta s megtagadta a szlovák néptől nemzeti önállóságát Amely mesterségesen, a tényekkel és igazsággal ellentétben felállította a nemzeti állam fikcióját s ezzel mindama nemzetekben, amelyek nem tartoznak az állami hegemóniát kisajátító nemzethez, felkeltette az elnyomatás érzését. Már az alaptörvények meghozatalánál s azóta ál- iandóan a hatalom birtokából kizárta az ösz- szes nem cseh-szlovák nemzeteket. A politikai ügyek elintézésénél gazdasági szempontokat érvényesített. A cseh-szlovák nemzet politikai fölényét és súlyát azzal akarta ez a kormányzat biztosítani, hogy tudatosan a többi nemzet gazdasági lerontását, elszegényedését mozdítja- elő. Ilyen szempontok érvényesültek a földbirtokreformnál, a telepítési akcióknál, a szloven- szkói iparral szemben tett intézkedéseinél. Ennek következményeként állott elő Szlovenszkó és Ruszinszkó oly rohamos és ijesztő mérvű pusztulása, amelyet semmiképp sem tud megmagyarázni az általános gazdasági világkrizis. A közvélemény ama meggyőződésben él, hogy ezt a krízist, ezt a pusztulást a kormányzat szándékosan idézte elő. És vájjon nincs-e joga eme feltevésre? A kormányzatért felelős és abban részes vezető egyéniségek hirdetik, hogy Szíovenszkónak ipari jellegét meg kell szüntetni. az itteni ipar nagy részét le kell szerelni. Nem kell tragikusan venni az iparvállatok bukását. Nem természetes-e, hogy amikor igy a munkanélküliek ezrei mindinkább szaporodnak, szaporodik és erősebb lesz az elégedetlenség? A gyógyításnak tehát csak az a lehetősége, hogy más politikát kell inaugurálni, a nemzetek egyenjogúságát kell elismerni, át kell térni olyan politikai rendszerre, mely az egyes nemzetek politikai, kulturális és gazdasági fejlődését biztosítja. Számolni kell a tényekkel és idejekorán megadni mindama politikai intézményeket, •melyek keretén belül a nemzetek eme fejlődést biztosítottnak látják és a megnyugvás váltja fel a mostani bizalmatlanságot, elégedetlenséget. fllBlBlHHflBIIIBBElBMIIIBIIII A kocka, úgy látszik, már el van vetve. Azok, akik a hatalmat kezükben tartják, másképp döntöttek. A közéleti bajok orvoslásának természetes útjait elzárták maguk előtt. Más utat választottak. Azt az utat, amely a külső szimptornákat .akarja eltávolítani a betegség okaival nem törődnek s igy magát a betegséget nem gyógyítják. Épp azért a törvényjavaslat címe rossz. Nem fedi a javaslat tartalmát. Ez a javaslat nem a köztársaságot akarja megvédeni, hanem a mostani kormányzati többség hatalmát. Ez sem fog sikerülni. Ideig-óráig erővel sokat meg lehet csinálni. De azoknak az intézkedéseknek és alkotásoknak, amelyeket erővel hoznak létre s csak a nyers erőre támaszkodnak, megvan az a sajátságuk, hogy már születésüknél gyors kimúlásra vannak ítélve. A javaslatnak törvényerőre emelkedésével szemben erőt fog adni az ellenzéknek az a tudat, hogy a javaslat nem a köztársaságot, hanem a mostani kormányzati hatalmat akarja megvédeni. Ha az ellenállása megtörik a parlamentek történetében páratlanul álló tanácskozási renden és a többség makacsságán, úgy megnyugvást fog adni az a tudat, hogy a megszületett uj törvény magában hordja a gyors elmúlás csiráit és gyorsítani fogja ennek a kormányzati rendszernek a bukását. BBBBBnBBflaBBBBflflnflaBBBBaBBaBBBBB Teljesen Körülzártáln mw Nem hívják vissza az amrol csapatokat. Svájc mozgósít? Prága, január 27. • A Ruhrvidéket Németországtól elválasztó vámvonalat az éjszaka fölállították. Már a tegnapi napon óriási csapatszállitások történtek a Ruhrvidék határára s a csapatok minden eshetőségre fölkészülve, tankokkal szállották meg a határvonalat A Daily Mail értesülése szerint a Ruhrvidék megszállása a következő intézkedéseket vonja maga után: először fölállítják & vámsorompókat, másodszor kiutasítják az összes porosz hivatalnokokat, harmadszor uj pénznemet vezetnek be a Ruhrvidéken a frank alapulvétele mellett. Le Trocqueur miniszter, Weygand és Degouíte tábornok, valamint Tirard főbiztos megállapodtak Düsseldorfban abban, hogy a Németország felé irányuló szénszállításokat teljesen beszüntetik. Ez az intézkedés addig lesz érvényben, amíg a franciák abban a helyzetben lesznek, hogy az összes szénmennyiség fölötti ellenőrzést megszervezhetik s amikor a vámigazgatás teljesen ki lesz építve. Ha ez bekövetkezik, akkor kötelezni fogják a bányatulajdonosokat arra, hogy elsősorban a jóvátételi szenet, azután a Ruhrvidéknek és a Rajnavidéknek szükséges szénniennyiséget szállítsák, Németország csak az ezután megmaradó szénmennyiséget kaphatná, ha megfizeti a magas szénadót. Az uj pénzt rajnai franknak fogják hívni. Németország földarabolása. A Ruhrvidék gazdasági izolálása egy lépés a Németországtól való teljes elszakitás felé. A Vorwárts tegnapi számában kijelenti, hogy a franciák akciója Németország földarabolását célozza. Utal arra, hogy Bajorországban is mutatkoznak szeparációs mozgalmak, úgy, hogy Németország szétesése veszedelmes tempóban közeledik. Egy Havas-jelentés szerint Le Trocqueur nyolc nap múlva ismét a Ruhrvidékre megy, hogy meggyőződjék arról, hogy miképpen hajtották végre utasításait. A jóvátételi bizottság nem ad moratóriumot Amig a francia akció ekként teremt pozitívumokat, addig a francia politika a Ruhr- akciónak alapját képező jóvátételi kérdés tekintetében is tovább halad a megkezdett utón. A jóvátételi bizottság tegnap délután ülést tartott és ezen három szavazattal — az j angol delegátus szavazattartózkodása ellenében — megállapították Németország újabb mulasztását. A bizottság határozatát levélben tudatták a német kormánnyal, amelynek szövege a következő: A háborús terhek bizottsága 1922 november 14-én és 27-én kelt levele utján a német kormány a jóvátételi bizottságnál aziránt adott be kérelmet, hogy három vagy négy évre mentesittessék az összes pénzfizetések és természetbeni szállítások legnagyobb része alól Január 13-án közölte a jóvátételi bizottság a háborús terhek bizottságával, hogy a fizetési határidőt január 15-éről 31-ére helyezi át. Ugyanezen a napon jegyzékben tudatta a német kormány a jóvátételi bizottsággal, hogy a jóvátétel számlájára történő összes szállításokat Franciaország és Belgium részére beszünteti Mivel ezek a szállítások tényleg megszűntek és mert a jóvátételi bizottság ma a békeszerződés S-Lk fejezetének 2. pontja és ennek 17-ik §-a aíapj án Németor szág által ános múlásztását kőte- lezettségeinek Franciaországgal és Belgiummal szemben való teljesítésénél megállapította, azon az állásponton van, hogy a német kormány megkeresése eme tény folytán tárgytalan lett. Ily körülmények között az 1921 május 5-én megállapított fizetési tervezet lép életbe. A jóvátételi bizottságnak ez az intézkedése tehát azt jelenti, hogy a jóvátételi bizottság megtagadta a németek moratórium iránti kérelmét és az úgynevezett londoni fizetési terv alapján követeli Németország további fizetéseit. A német rendőrség nem kér francia oltalmat. Az utóbbi napokban történt viharos tüntetésekre való tekintettel az esseni térpa106 csen-szl. koronáért fizettek ma, január 27-én: ZürichbenjH^1;) 15.40 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsiben —-.— osztrák koronát Berlinben 76308.— nemet márkát T "• “• «"•> - I Prága, vasárnap, 1923 január 28. I JSs? flnu asMNMHamiK. Előfizetési árak bel- és külföldön, I ^ Mr rtSr ffS3f JBF* JSr Sir egész évre 300 Ké, félévre 130 Ke. I /mm w w/m MLM^aamp*w JLJP M Zm% MJm Baasa ff jSr m Mar JBf £w É& Jm AnL MsP0* - Szerkesztőség: Prága II., Stő- I m H Jm M Mt SS Éffi JgfF Wtö JagT pánská-ulice 40. I. Telefon: 80349. I u&r vágy ff BBL. SlB JBBr JET WSLJmJr ^ - Kiadóhivatal: Prága-Smichov, I 4Mb .... Petfinska ullce. r>. az., I. emelet. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — I X Szlovenszkól és ftnszinszköl Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja I Szlovenszkói szerkesztő: o Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.
