Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)

1923-01-21 / 16. (169.) szám

Vasárnap, Január 2!. Mcá/JÜCfrAfíTfiRZtP rt SPORT Ausztria—Svájc. Vasárnap találkoznak Géni­ben az osztrák és svájci válogatott csapatok. Svájc; Berger — Bouvier, Fehlmann — Schnepp (Richard), Schmledlon. Fessler — Mártonét. Pa- chc, Leiber. Abeglcen II., Rainseyer. — Ausztria: Osztrlcek (Hertha) — Heckenwalder (Amateure), Blum (Vienna) — Kurz (Ama fen re), Bmudstüíter (Rapid), Geyer (Amateure), (Niétscfó —Wdnd- rak (Rapid), Swato'sch (Aniateur.c). Kutlian (Ra­pid), Fischcra (WAF), Gutti (Amateure). A sváj­ciak különös szorgalommal készülnek, a meccsre, mert a legutóbbi 7:1 arányú vereségükért reván- sot óhajtanak venni. Nincs kizárva, hogy ti si­kerülni is fog. Uj sportegyesület alakúk Varaimon. A VÁC és VTC e héten tartott értekezletén elhatározták, hogy fuzionálnak egymással és ezután Varr tinói Atlétikai Club néven fognak szerepelni. A meg­választott tisztikar a következő: Diszelnök: Ho-i ratrus Antal. Védnökök: Csintalan Mihály, Fü- zesséry Pál, id. Mauks Árpád, Török Vilmos dr., Durcsinszky István és. liavlik J. Elnökök: Ke­mény Zsigmond és Belus Mihály dr.. Álelnök: Mandel Géza. Titkár: Schwarcz József. Pénztá­ros: Adamcsik József. Futballszakosztályvezető: Henter Miklós. Téli szakosztályvezető: Horváth Oszkár .lett. „Amerika előkészületei a párisi olympládra" címmel az amerikai olymipiai bizottság titkára, Mr. Rubren, a- New-York Héráid párisi számában érdekes cikket irt. Közlései szerint az ameri­kaiak, soha nem bírt kitűnő erőkkel mennek a küzdelembe. Az antwerpeni olympiádon a közép­es hosszútávon és dobósszámokban gyenge ered­ményeket produkáltak, de ezúttal Amerika ezen számokban is kitűnő eséllyel startol. A maratnom futók kiválasztása 1924 április 19-én a Boston Afcletic Club által rendezendő klasszikus mara- thoni futás eredménye alapján fog történni. To­vábbá elhatározták, hogy a marathoni futók a többi versenyzőket megelőzve, Párisba küldik, hogy a tereppel megismerkedjenek. Általában minden lehetőt elkövetnek, hogy a komfort és kényelem maximumát biztosítsák a versenyzők számára- Saját szakácsokat visznek magukkal, akiknek gondjuk lesz, hogy az ételek elkészítése tekintetében ne történjék változás. Magyarország gyors és műkorcsolyázó baj­nokságáért február 4-én Budapesten mérkőznek meg a leg'obb magyar korcsolyázók. A gyors­korcsolyázó bajnokság három távon (500, 1500 és 5000 méter) dől el. A műkorcsolyázó bajnokság- öt percig tartandó szabadon választott gyakor­latokból és két előirt gyakorlatból áll. Az előbbi ■bajnokságot Dévám Istyání -az -utóbbit -Szende Andor védi. « A koriinícal siverseny, melynek terminusa eredetileg összeesett a lengyel főversennyel, feb­ruár 24—25-én lesz. A Zakopanéból visszatérő magyar síelők igy biztos indulók. A budapesti hővíszonyok elsőranguak, a hó­réteg a svábhegy-—jánoshegyi lejtőkön közel 30 cm s igy a MAC és Pannónia versenyeinek megtartása lehetővé vált. Megtartják a Berlin—Budapest mérkőzést. Az MLSz e héten értesítést kapott Berlinből, hogy a lemondott városközi meccset mégis meg­tartják egy később megállapítandó tavaszi va­sárnapon. A párisi nagy mezei verseny, amely a Baga- telle Bois de Bologne közötti erdős vonalszaka­szon a párisi „Autó14 rendezésében került eldön­tésre, Vermeiden győzelmével végződött. A ki­lenc kilométeres távon elért ideje 30:20.2 volt. A népszerű- versenyen 1874 futó állt starthoz, kö­zölök 1500-an futották végig a távot. Schafler budapesti értesülésünk szerint nem fog az MTK tavaszi bajnoki meccsein játszani. Rövid időn belül elhagyja Budapestet. Hová megy?- Azt talán a kitűnő „Spéci*4 sem tudja még. Nagyvárad Orthja. A nagyváradi csapatok közül a Törekvésnek sikerült az ősszel a bajnok­ság élére feljutni. Az eredmény légióként a csa­pat centerének, a 19 éves Sírock Albinnak az ér­deme, aki nemcsak nagyszerű technikájával, ha­nem gólképességével is első helyen áll Románia csatárai között. A legutolsó 27 mérkőzésen ösz- szesen 30 gólt lőtt. Négy év óta játszik csupán rendes csapatban, de már többször volt váloga­tott. Ö a nagyváradi sportpublikum kedvence. KÖZGAZDASÁG A cseh-sziovák adópolitika. Léva, január 19. Az Országos Kisgazda-, Fö’dm vés­és Kisiparos Párt lévai pártnapján Ko­vács Kálmán párttitkár előadást tartott a cseh-szlovák állam adópolitikájáról'. Ki­küldött tudósítónk feljegyzései szerint az alapos és tetszéssel fogadott előadásnak ez volt a gondolái menete. A háborús és az azután kővetkező években i a gazdasági viszonyok lezüllésével megváltoztak | a pénzügyi viszonyok is s ezzel együtt eltűnt az ! akkor oly sokat szidott Szilárd és patriarchalis i adórendszer is Európa minden államából, hogy ; a rendszertelen és a gazdasági élettel összefiig- | gésben nem lévő adók egész áradatának adjon helyet. A pénzügyi reformál; hazája, Némeíor- [ szag, vezet ma is ezen a téren, hol az antant jó­vátétel! követelése kényszeríti az államhatal­mat arra, hogy polgárainak teljesítő képességét foglaló, gazdag Cseh-Szloválcia, melynek lakói a legvégső határig vegye igénybe, de közvetle­nül utána következik a győzők sorában helyet roskadoznak a horribilis adóterhek súlya alatt. A pénzügyi kormány az állam felnövekedett ki­adásainak fedezésére alig talál más forrást, mint az adók szaporítását, mert a jövedelmezőségre hivatott üzleti vállalkozásai csaknem kivétel nélkül deficitekkel dolgoznak. A nagyhatalomként feltűnni akaró állam félmilliós hadserege, a Cseh­országból importált tisztviselők szlovenszkói kü­lön diétája, az ipart, kereskedelmet, föildnrvelést egyaránt megölő va!uta<avitási akció költségei és a külföldi propagandára történő kiadás mel­lett alig jön számításba az a megtakarítás, me­lyet az állam úgy ér el, ha megparancsolja, hogy a katona bakancsának talpába a kapitány ur ne 40 szeget veressen, hanem csak 39-et, ha maga ez a felesleges katonaság milliókat emészt fel. Ez az állam több életiben levő adótörvénnyel di­csekedhet, mint ahány napra fennállása óta visz- szatekínteni tud. A 28-féíe adó mellett, mely a gazda- és ipa­ros vállaira nehezedik, a gazda és iparos jöve­delmének lega’ább 80 százaléka az állam kasszá­jába vándorol, sőt van eset arra, hogy például egy százezer korona évi keresetet az érvényben levő adótörvények rendelkezéseinek centiméte­rig kimért alkalmazása mellett éppen 123.000 ko­rona az adójuk.' Az adórendszerünkben helyet foglaló adók egyik legfontosabbika-a földadó. Alapját a föld kataszteri tiszta jövedelme képezte. / Valamikor régen, de az átalányszerüen történt többszöri felemelés folytán, azzal ma már tulajdonképpen semmi összefüggésben nincs. De egyébként is az adóalap megállapítása ez adónál ma már ariy- nyira elavult, hogy sok esetben az adó nem is az adó tárgyát terheli, másfelől pedig az adóteher sem oszlik meg igazságosan. S még kiáll óbbak és igazságtalanságok akkor, ha tekintetbe vesszük, hogy a pótadók is ezután igazodnak. A lisztadó a kataszteri tiszta jövedelem két­szerese, a mütrágyaadó ugyancsak a kataszteri tiszta jövedelem kétszerese, de lega’ább 15 ko­rona hektáronként, a forgalmi adó átalány szerű megállapítása kisbirtokosoknál szintén a katasz­teri tiszta jövedelem után igazodik. Ehhez jön 20.000 koronán felül, a vagyonadó, 6000 koronán felül a jövedelmi adó, az újonnan szabályozott sok mindenféle pótlékkal együtt, úgy hogy any- nyiszor kell az adófizetőnek a kataszter tiszta jö­vedelem egyszeresét, kétszeresét vagy másféle szorzatát adóba fizetni, hogy egyébre nem is ma­rad jövedelméből. Egész adórendszerünk reformra szorul, egy­séges, könnyen áttekinthető és a gazdasági élet­tel szoros összefüggésben álló adórendszerre van szükség, melynek technikája is egyszerű s a melynél minden pillanatban tudhatjuk, hogy mit kel! fizetnünk az állam kasszájába. Vissza kell térni annak az időnek, amikor a gazda a vásár­ból hazatérve, először az adóíüléreket tette fél­re, hogyha jön az adószedő, kéznél legyen. Visz- sza kell térni az adómorál idejének, amikor nem kell a keresetet, a jövede’met és vagyont tit­kolni, mert nem lesz meg az adóalapot öt-hat ol­dalról érő adókulcs és nem lesz meg a pénzügyi hatóságoknak az a már joggá vált szokása, hogy az adóvallomásokat semmibe véve, az adóalap­ját a zöld asztal mellett áilanitják meg. Mi a vagyon és vagyonnövekedési dézsma? A vagyondézsma alatt egyszeri, meghatáro­zott percent szerinti vagyonlead^st értünk. Az államok rendkívüli viszonyok között alig zár­kózhatnak ei ez elöl s egy arányos, mérsékelt vagyóndázsma ellen mi sem emelhetünk kifogást, de a leghatározottabban tiltakoznunk kell mindén olyan vagyondézsma ellen, amely vagyonelkob­zást jelent. A vagyon- és vagyonnövekedési dézsmál, az 1919. évi 309. számú törvény szabályozza, mely dézsmakötelesnek jelent ki minden vagyont, melynek értéke 1919 márcüs elsején a 10.000 koronát meghaladta s minden vagyonnövekedést, mely az 1914 január elsejei és az 1919 március elsejei időben 10.000 korona értéknél nagyobb szaporodást mutat. A dézsmakötelesek legtöbbjének kezében van már a fizetési meghagyás, mely a iegcsa- pongóbb képzeletet is felülmúló számaival egye­nesen megdöbbenést keltett. Ennek kettős oka van: az egyik az értékviszonyokban beállott változás, a másik maga az értékelés. Mindenki tudja, hogy azalatt,a három esz­tendő alatt, mely az értékelési időpont és a dézsma behajtása között eltelt, az értékviszo­nyokban óriási változások állottak be a dézsma- íizetők hátrányára. A mezőgazdaság állatállomá­nyának értéke az akkori érték negyedét sem teszi ki, a holt leltár alig ér 20— 25 százalékot, az ingatlan legalább felére sülyedt s terményei­ért sem kapja meg az akkori ár felét sem. A hadikölcsönöket egyes pénzügyi hatóságok 40 százalékkal értékelték, ami kiáltó igazságtalan­ság azoknak teljes értéktelenségére való tekin­tettel. S ugyanúgy vagyunk a többi osztrák és magyar értékpapírral, nemkülönben a belföldi részvénytársaságok részvényeivel, melyekre a pénzügyminisztérium úgynevezett Hkvidációs ár­folyamokai állított fel, de amelyek egyfelől a mi valutánk felhajtása és a magyar korona rom­lása, másfelől az itteni gazdasági krízis folytán ma már tarthatatlanok. Sok ember, ha egész va­gyonát odaadja, sem képes a reá kirótt vgyon- dézsmát kifizetni. Az értékelés tekintetéber. a vallomások egy­általán nem voltak irányadók s azt a pénzügyi hatóságok csupán arra nézve fogadták el, hogy miből áll a vagyon, de nem arra nézve, hogy mit ér. Ez az értékelés tisztán a pénzügyminiszté­rium által kijelölt elvek alapján történt, aine’yek a mi mezőgazdasági képviseleteink közreműkö­dése nélkül adattak ki. A fö'd értékelése Brdlik tanár rendszere alapján történik, amely az egyes járásokat azok gazdasági viszonyai szerint — valószínűiéig a zöld asztal mellől — osztályozza s az egész ország területét öt osztályba sorozza. Ezek: w répatermő vidtók, az első osztályú gabo­náié rmő vidék, a második osztályú gabona termő vidék, a burgonya- és a takanirtánytermő vidék. Az egyes osztályzási vidéken belül a föld értékét aztán a kataszteri tiszta jövedelemnek a tanár ur által megállapított együtthatóval való szorza­ta adja. Ez úgy van kikomMnálva, hogy az illető gazdaságnak a vagonrakodó állomástól, illetve a piactól, a legtöbb esetben a járás székhelyétől való távolsága is tekintetbe vétetik. De éppen a távolságnak ez. a tekintetbe vétele eredményez­heti azt, hogy magasabbra értékeltetik egy rosszittinőségü, de az állomáshoz közel fekvő, mint egy Sóininőságü, de nem az? állomás tőszom­szédságában elterülő föld. Gömör déli része a tanár ur jóvoltából az I. gabonateumő vidék osztályába való tartozamidósággal dicsekedhet, aminek igazságtalan voltáról Simonyi és Balog- fala községek földjének termőképessége adja a legjobb bizonyságot. Ez'az elsőosztályu gabona- termő vidék ugyanis oly minőségű földekből ke­rül ki, melyek nagy részében a cukorrépa is megterem, de vájjon megkisérelné-e valaki azt a rizikót, hogy az említett községek határában oukor répát termeljen? Vagy nem igazság tálán-e az, hogy a vallomásba bemondott malac, mag­lók és hízók egyszerűen sertésnek Vétettek fel és igy az értékelési tabella szerint még a há­romhónapos malac is 1600. illetve 2400 koroná­val számittatik a vagyondézsmaalapba? A vagyondézsmához jön aztán a mértéktelen percentekkel dolgozó vagyonnövekedési dézsma. Ez a szó: vagyonnövekedés vagy hadin vereség az úgynevezett béke első éveiben egy egész ha­mis képzetet teremtett. Voltak ugyan háborús nyereségeik, vagyonnövekedések, amelyek óriási értékeket képviselnek s amelyek megadóztatása jogos, de a vagyonnövekedést általánosítani nem lehet. Az a papirkorona, amit ma a kezünkben tartunk, valami egészen más, mint az az arany­korona, amit régen mondhattunk magunkénak s ha számszerűen a vagyon értékében nagy kü­lönbségeket találunk is,- az még nem jelent ér­téknövekedést! S ha különbség van a vagyon értékének számszerű kifejezésében, az nem a vagyon effek- tiv értékének növekedéséből, de a korona, a pénz, az értékmérő leromlásából származik. S igy áll elő az az abszurditás, hogy vagyonnöve­kedési dézsmát kell fizetnünk esetleg egy olyan vagyonrész után, mely már felét sem éri annak az értéknek, melyet 1914 január 1-én képviselt Hogy honnan vesszük rá a pénzt és hogy egyáltalán miképpen fogjuk ezt a dézsmát a mai kétségbeejtő gazdasági viszonyok közepette le­róni, azzal az államhatalom nem törődik s az mindannyiunk előtt egy nagy kérdőjel, mellyel Szemben tanácstalanul áll a gazda, az iparos és a kereskedő egyaránt. De végül is fel kell vetnünk a kérdést, váj­jon megokolt-e egyáltalán a vagyondézsma s vájjon fenforognak-e még azok a. feltételek, me­lyek a törvény létrejöttekor fennállottak. A va­gyondézsma, a törvény szövege szerint, a cseh­szlovák valuta árfolyamának és vásárló képes­ségének javítását célozza. A cseh-szlovák ko­rona akkor, amikor a törvényt meghozták, 5-ös árfolyamon állott Zürichben. Azóta a korona ár­folyama az akkori áriolyam háromszorosára emelkedett. De egyébként is egy vagyondézsma csakis a korona árfolyamának emelkedését idéz­heti elő, de amint nem emelte a pénzlebélyegzés, úgy nem emelheti az sem annak belső értékét és nem idézheti elő annak nagyobb vásárlóképessé­gét. Pedig erre volna szükség elsősorban. De erre csak az állam közgazdaságának kifejlettsége és aktivitása képes. S ha a közgazdaság erre ki­látásokat nyújt, mint ahogy tényleg nyújtott is, nem szabad annak kifejlődését gátolni, nem sza­bad a pénzügyi kormánynak a közgazdasági éle­tet lenyűgöző intézkedésekkel megfojtania s egy aránytalanul magas, a tényleges értékekkel nem számoló vagyondézsinával, tönkretennie. 1 _ A pardubitzi böraukció. A tegnap tartott boraukción a következő árakat érték el: Üsző 24.5 kgj-jg 8-70—&80, 29.5 kg.-ig 9, 39.5 kg. 8.50, 40 kg.-on túl 8.50; tehén 24.5 kg.-ig 8.10, 29-5 kg.-ig 7.70, 39.5 kg.-ig 7, 40 kg.-on túl 7; ökör 24.5 kg.-ig 7.90, 29.5 kg.-ig 7.30, 59.5 kg.-ig 7.40—7.S0, 49.5 kg.-ig 7.90, 50 kg. tűi 7.40; bika 24.5 kg-ig 8.5ü, 29.5 k.g-ig 7.50, 39.5 kg.-ig 7.10, 49-5 kg.-ig 6.3Ü, 59.5 kg.-ig 4.50, 60 kg.-on túl 3.50; borjú 3 kg.-ig 9.10, 4 kg.-ig 15, 5 kg.-lg 17.30—17.60, 6 kg.-ig 15-70—16.20, 7 kg.-ig 15, 7 kg.-on túl 14 korona. — Elárverezik a belgrádi cukorgyárat. A Zagraber Tagblatt'-nak jelentik Belgrádiról, hogy az ottani cukorgyárat a közeli napokban nyilvános árverésen eladják. Hír szerint a Fran­cia-szebb Bank akarja a cukorgyárat megszerezni. — Szállítások. A dohány jövedék középponti prágai igazgatósága 100,000 darab cigarettapü- pirdobozra nirdet árlejtést. Közelebbi részleteket az igazgatóságnál, Prága, Srépánska ulica, vagy a dohánygyárakban. — A pozsonyi katonai had- Ibiztosság zaibszállitásra hirdet árlejtést. — A belátádi ál kinn vasúti igazgatóság vaggonetzáró óiontpíoímbák szállítására hirdet árlejtést. — A rigai vasútigaigatóság különböző anyagok szál­lítására hirdet árlejtést. — a zágrábi állanv/asuti igazgatóság sárgaréz csavarok és vasúti anya­góléra1 hirdet szállítási árlejtést. — Ezekre a kö­zelebbi feltételeiket a kassai Kereskedelmi és Iparkamaránál lehet megtudni — A szlovenszkói fapiac. A Cárpávhia jelenti: A fapiacon az elmúlt héten serm csökkent a ke­reslet. Különösen német cégek igyekeznek szük­ségletük egy résziét Szlovén szk óban fedezni és bányafa iránt érdeklődnek. Talpfa iránt is sok külföldi cégtől érkezett kérdezösködés- Kisebb vételi kedv mutatkozik a tűzifa iránt. Keletszio venszkón és Ruszinszkón a fapiac üzletmenete továbbra is rossz, mert a magyar exportál zie útból való fölvétele egyelőre nehézségekbe üt­közik. A lap annak a nézetének ad kifejezési, hogy a fakeresike-delem válságát a cseh-szlovák tarifa-politika alapvető megváltoztatása- nélkül nem lehet megszüntetni. — A prágai terménytőzsde. A tegnapi ter­ménytőzsde meglehetős látogatottság mellet; a zavaros világhelyzetre való tekintettel tartózkodó magatartást tanúsított. Búzáért olyan árakat kér­tek, amelyek már a világparitást megközelítik, úgy hogy a malmok nem vásároltak. A lebonyo­lított vételek általánosságban a keddi árak mel­lett történtek, egyik-másik esetben öt koronával többet értek el. A rozsnál neon adták meg a ma­gasabb árat. Él'énkebb vételi kedv mutatkozott az árpánál, amelyért a legutóbbi árakat érték el- Ugyanúgy ’ a zabnál is, de itt csendesebb volt az üzlet, Kis kereslet mellett, szilárdan, alakult a tengeri-íorgaiom is. A hüvelyes vetemények kö­zül Csak borsóban volt üzlet, ebből pedig csak a finom ételárut keresték. Olajveteményefcben élénk kereslet volt repce, mustármag és kömény­mag iránt. Ezeknek az árai valamivel javultak. Nag’7 kereslete volt a lóheremagoknak is, ame­lyekért magasabb árakat értek el. A következő árakat jegyezték: búza 160—185, rozs 115—120, zab 110—120, tengeri 140—155, borsó 275—450, repce 220—250, köménymag 2000—2100, lóhere­mag 1600—3200, illetve 1400—1800 K. Valamennyi Í00 kilogrammonként ab feladóállomás. — Az olmiitzi terménytőzsde. A mai tőzsde egész idő alatt szilárd volt A búza általában a nemzetközi áraivóhoz igazodott. A rozs is 10—15 koronával magasabb áron kelt. el, mint legutóbb. Az árp, zab és tengeri megtartották legutóbbi szilárd áraikat. Szintúgy a hüvelyes vetemények és ti rizs. A mezőgazdák már kezdenek magvakat vásárolni. Az amerikai disznózsír a dollárra .való tekintettel emelkedett Emelkedtek a takarmány­árak is. A következő árakat jegyezték: morva búza 175—195, szlovenszkói 165—195, morva rozs 125—'135, merkantil árpa 115—125, nagy- birtokosi árpa 130—135, morva zab 125—135, szlovenszkói 110—120, kis román tengeri 130— 135, köles 120—130, bükköny 190—210. vörös ló­here 2800—3200, morva lucerna 1000—1400. il­letve 1600—1800, búzadara 340—360, búza sütő- liszt 0-gg. 325—340, búza simaliszt 300—310, fő- zőli’szt 1. sz. 280—300, kényérbuzaliszt 200—210, rozsliszt 0-1. 220—230, 70 százalékos rozsliszt 200—210, rozsliszt, egyenletesen őrölt, 180—190, huzakorpa 75—85, rozskorpa 70—80, takarmány­liszt 90—120, takarmánynak való maiét,ácsira 90—95, ipari célokra való 100—110, prompt rizs 270—300, amerikai zsír 1300—1310. KladóMjtalaH Szenetek Lévai olvasónk. Köszönjük a figyelmét, azon­nali intézkedés történt, hogy a jövőben elegendő lapkészleíe legyen bizományosunknak. — N. J. Mucin. M. L. előfizetése rendezve van iebruár hó 15-ig. — B. A. Csuz. Köszönettel nyugtázzuk a félévi előfizetési dijat, a címkét kívánsága sze­rint megváltoztattuk — Dr. S. E. Homottr.a. Elő­fizetése rendezve van február hó végjéig. ■— W. S. dr. jolsava. Az előfizetési dij keresztezte a kiirásókat. Egyszeri magyar vizumdij 35. és többszöri 70 koronába kerül. Elegendő kiadó­hivatalunk címe, soronkivül elintézzük az út­leveleket, de csak előfizetőinknek. — Szí. B. Kassa. A nyereményt postára adtuk. — Th. F. Volőc. Lapját igazoljuk. Sajnos, a postai szállítás körül — különösen Szlovenszkón — nagy mizé­riák uralkodnak. Előfizetőink naponta küldik a hasonló panaszos sorokat. Részünkről elköve­tünk mindent, hogy az expedíció Prágából pon­tosan történjék. Előfizetési számlája január 31-ig rendezve van.. — Dr. B. L. Budapest. Már má­sodízben küldjük a karácsonyi számot pótlólag. — Dr. M. L. Ki&málas. Sorai értelmében kíván­ságát teljesítettük. »rrrmrmrvT7vvvT7vvvvTWT7wvw'rvTfTWfT7rvvvv7s \ BRATISLAVA (POZSONY) l t MELY-ÜT 3 C 3 ► Elsőrangú diagnosztikus, diétás, fiziko- | t terápiás intézet ideg- és belbetegeknek 3 )► I < Sebészet, nőgyógyászat, test- 3 egyenészet. Szem-, orr-, fül- és 3 bőrgyógyászat. — Röntgen- 3 kezelés. — Vegyilaboratórium « Napi pausálár Ke. 5 5-tol. 3 Szülési pausür (8 nap) HCO KC.-S ól 1808 Só,-ifi 3 l Szabad orvosválasztás! 3 llll><litAAAAAtAAAAAAA*t^ft*AAAAAAAAAAAAAAáAAAi'*‘*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom