Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-13 / 139. szám

Szerda, december 13.

í^jfrxmaw •.-.m irMiMliirrW

s hogy Németország ígéretekkel nem altathatja el. A zálogok kérdésében az uj tanácskozás fog határozni.

Nem tudom, vájjon hozzájárul-e ez a francia állásponthoz — mondotta , mindenesetre fenntartom Franciaország számára ebben a kérdésben a teljes

cselekvési szabadságot. *

'maasassBBH'^s^asffiiiísaaaEffis&siBBiHH

Ha megegyezés nefn is jön létre, ez a tény nem fogja az antant szakadását maga után vonni.

Utbass hazafelé.

London, december 12. A francia, belga

és olasz delegátusok ma reggel elutaztak.

aRB32gi92a»!3&jSaaS£SSSaai!SBBB£BiaBMB

izgalmas llcs i magyar nemzeígyüléscn.

Ulain ^Ssssayonta a Rassay ellen emelt vádjait. A miniszterelnök

és Rassay szócsatája.

Prága, december 12. a magyar nemzetgyűlésinek ma izgalmas napja volt. Ulain napirend előtti beszédében visszavonta a Rassay-pánt ellen emeli vádjait azzal, hogy nincsenek per- rendszerű bizonyítékai. Erre heves vihar támadt,, amely az egész ülésen áthúzódott. A miniszterelnök válasza sem tudta lecsillapítani a kedélyeket.

Az izgalmas ülésről alábbi telefoníudősitásiunk számol be:

Hamisított nyugták alapján gyanúsították meg Rassayt,

Budapest, december 12. (Budapesti szerkesztőségünk teleionjelentése). A nemzetgyűlés mai ülésén Szcitovszky Béla elnök bejelentette, hogy Ulain Ferenc képviselő napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt

Ulain Ferenc: Mielőtt nyilatkozatomat megtenném, kötelességemnek tartom bejelenteni, hogy tegnap este az egységes párt elnökségéhez levelet intéztem, amelyben bejelentettem, hogy a pártból kiléptem.

Rassay Károly: Ez nem tartozik Ide.

Ulaint Azért tartottam ezt szükségesnek fölemlíteni, hogy a képviselőház tudomást vegyen arról, hogy én már mint pártonkivüli képviselő beszélek. Méltóztatnak emlékezni arra, hogy a múlt heti csütörtöki ülésen napirend előtt egy indítvány tétetett, amelynek célja az lett volna, hogy parlamenti bizottságot küldjön ki annak megvizsgálására, hogy mennyiben felelnek meg azok az állítások a valóságnak, amelyeket Rassayékra vonatkozóan tettem. Akkor nem volt módomban, hogy hozzászóljak ehhez az lnditÍ

lányhoz. Bár szándékomban volt már akkor nyí- atkoznf, de nemcsak politikai barátaim, hanem az ellenzék részéről !s többen arra kértek, hogy tekintettel az akkori óriási Izgalomra, ne szóljak bele a vitába és ne tegyek semmiféle nyilatkozatot Azt a nyilatkozatot tehát, amely akkor elmaradt, most teszem meg. Felhívom a képviselő urak figyelmét arra, hogy már akkor, amikor a nemzetgyűlés szerdai ülésén az Ismeretes kijelentésemet megtettem és az Incidens megtörtént már akkor kijelentettem, hogy perrendszerü bizonyítékok nincsenek a kezemben és hogy e! kell tekintenem a vádtól. Most megismétlem ezt a kijelentésemet.

— A nemzetgyűlés plénuma előtt kijelentem, hogy kijelentéseim Igazolására perrendszerü bizonyítékokkal nem rendelkezem, miért Is el kell tekintenem a vádtól. A történtek fölött legmélyebb sajnálatomat fejezem ki és fájdalom, hogy sor került erre a dologra. Megkövetem a Házat és megkövetek minden képviselő urat, akit megsértettem.

Horváth Zoltán: Ez nem elintézés! Mondjon le!

Rassay Károly: Remélem, hogy a képviselő urak ezzel a nyilatkozatta! nem tartják elintézettnek az ügyet. Ma olyan időket élünk, mikor az embernek becsületét egynek kell tekintenie életével. Hetek óta suttogták rólam, hogy a esetiektől pénzt fogadtam el és örülök, hogy végre megtudtam, hogy honnan fuj a szél.

— Módomban van azokat a bizonyítékokat, amelyek az én hazaárulásomat Igazolják, a Ház aszialára tenni. Két nyugtáról van szó. Az egyik 600 ezer cseh koronáról, a másik pedig 3Ö0 ezer cseh koronáról szól. Az elöbbln Gonda Béla, az ntóbbln pedig az én aláírásom szerepel. A pénz arra a célra szolgált, hogy vele a liberális választások költségeit fedezzük. Mindkét nyugtának a íényképmásolatát a Ház asztalára teszem. Az én nyugtámnak a cseh szövegét nem értem és így csak magyar szövegét tudóin fölolvasni. Ez igy hangzik: „Elismerem a 300.006 cseh korona átvételét és ezt az Összeget a liberális választások céljaira fordítom. Aláírva Rassay Károly4*. Leteszem a Ház aszialára ezt, majd a vizsgálat fogja kideríteni, hogy ki irta ezeket. Kötelességemnek tartom rámutatni arra, hogy ez a hajsza honnan indult ki. Kijelentem, hogy a miniszterei- j nők urnák Is tudomása volt erről az ügyről.

Bethlen miniszterelnök: Igenlöleg int a fejével.

Rassay Károly: Tudja meg az ország, hogy kik szcenlrozzák ezt a dolgot. így Ulaint nemcsak rosszakarat indította a támadásra, hanem részese volt ennek a miniszterelnök is. Végtelenül sajnálatos, hogy a miniszterelnöknek a személye Is bele van keverve ebbe az ügybe. Ő neki módjában állott volna Írásszakértőkkel megállapítania, hogy Itt hamisításról van sző, mert csak meg kell nézni a nyugtán szereplő aláírást és az én aláírásomat és ekkor minden világos lett i volna.

— De, ugylátszik, ezt a miniszterelnök ur nem tartotta szükségesnek megtenni. Esztendők óta figyelem, hogy alig van olyan ellenzéki képviselő, akit nap-nap mellett ne gyanúsítanának meg a hazaárulás vádjával. Ebben a rossz szokásban a miniszterelnök ur jár elől, aki egyetlen alkalmat sem mulasztott el, hogy politikai ellenfeleit ne vádolja meg azzal, hogy az ellenséggel cimboráinak. Az ellenzéki képviselőket rablóknak és gyilkosoknak nevezi. Ulain bocsánatkérését nem veszem tudomásul és kérem a Házat, hogy küldjön ki ebben az ügyben vizsgálóbizottságot.

Bethlen válaszol

Bethlen miniszterelnök: Nem tagadom, hogy értesülve voltam a dologról és ismertem ezeket a nyugtákat is. Génuából való visszatérésem után ugyanis arra figyelmeztettek, hogy Rassay Bécs- ben tartózkodott és ott az emigránsokkal tartott fönn összeköttetést. Utána járattam ennek a dolognak és azokat a nyugtákat, amelyekre Rassay képviselő ur hivatkozott, az én embereimtől kaptam meg, akik a vizsgálatot lefolytatták. Szakértőkkel megvizsgáltattam a nyugtákat és

me^áPapHtatíam, hogy úgy Rassaynak, mint Gonda Bélának az aláírása hamis.

— A képviselő ur célzást tett arra, hogy én tudtam a dologról és mégsem akadályoztam meg,

hogy hamis vádakkal lépjenek föl. Erre vonatkozóan kijelenthetem, hogy teljes elégtételt adok a képviselő urnák azzal, ha kijelentem, hogy amikor Ulain előhozta az ügyet, én azt mondottam neki, hogy amennyiben a Gonda-féle nyugtákról van szó, úgy ne álljon elő az üggyel, mert a nyugták hamisak. Egyúttal kijelentem, hogy a jövőben is úgy fogok eljárni mindenkivel szemben, amint azt tettem, akik ellen gyanú merül föl, hogy az ellenséggel cimboráinak.

Uialn: Az a kijelentésem, hogy nincsenek perrendszerü bizonyítékaim, nem zárja ki azt, hogy a dologban mégis van valami és hogy keli valaminek lenni, ami ezt a nyugtát létrehozta.

(óriási zaj tört ki. Az ellenzéki oldalról kórusban kiáltoznak Ulain felé: Mondjon le! Dicső rendszer!

Rassay Károly: Megértem Ulain képviselő ur lelki állapotát. Én megígértem neki, hogy atban az esetben, ha vádjait nem tudja bizonyítani, megtartom fölötte a halotti beszédet. Ettől most eltekintek. Rábízom, hogy saját maga fölött mondja el a halotti beszédet.

Rassay Károly (folytatja beszédét): A miniszterelnök urnák válaszom az, hogy tényleg jártam Bécsben és tanácskoztam az emigránsokkal. A többi között tárgyaltam Garami Ernővel is.

Szociáldemokraták; Éljen Garami (Az egész Házban rettenetes zaj és lárma).

Eckhardt és Zslívay: (a padot verik). Ezt be meri vallani! Rendre! Hazaárulók!

Rassay; Tárgyaltam Lovászy Mártonnal is, azt azonban kijelentem, hogy’ egyetlen idegen követség kapuját sem léptem át.

Az elnök ezután szünetet rendelt el. A képviselők a folyósokon csoportokba verődve izgatottan tárgyalták az eseményeket.

Az ülés újból való megnyitása után folytatták a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslat vitáját.

Esztergályos János: Kifogásolja a személyi motozást

Kállay Tibor pénzügyminiszter: A javaslatnak erre vonatkozó rendelkezése nem a kisemberek, hanem a siberek és láncosok ellen irányul. * A végrehajtási utasításban ezt leszögeztük. A ha-; tósági közegeknek vigyázniok kell arra, hogv ezt a rendelkezést csak végső esetben és elrettentő például alkalmazzák.

Lapzáráskor az ülés folyik.

Kikre terjed ki az amnesztia,

Budapest, december 12. (Budapesti szerkesztőségünk tel efon jelentése.) A karácsonyi amnesztia, újabb értesüléseink szerint, mindazokra a politikai elítéltekre ki fog terjedni, akik Ötesz- tendőriéi kisebb büntetéssé] lettek sújtva. Az amnesztia kiterjed a jómagaviseletü kommunistákra is. Az összeírások folyamatban vannak.

Véres összeütközések Varsóban.

Varsó, december 11. Narutoviczmak elit Okiké választása a jobboldali pártok körében óriási éltesé redőst keltett. A jobboldali képviselőik nem hajlandók sem Narutoviczot, sem zúz általa kinevezendő kormányt elismerni. Reggel hatalmas tirnitetés volt a Szetm épülete előtt. Több balcídaü képviselőt megvertek. Anniikor NiaTUtov’T a Belvederbe a.z elnöki palotáiba he akart vonulni, a tömeg körülfogta öt és hóval megdobálta A város több helyén összeütközésre, sőt lövöldözésre terült a sor. Az ö$®zeüffkGzéseknek 4 halottja és 1J) sebeA keresztényszocialista párt kassaujfalui gyűlése,

A hatósági gáncsoskodás csúfos kudarca.

Kassa, december 11.

(Saját tudósítónktól.) A kassai keresztényszocialista párt két héttel ezelőtt szabályszerű bejelentéssel bejelentette, hogy november 26-án Kassaujfalnn gyűlést tart. A gyűlést a kassai szolgaidról hivatal azzal az indokolással, hogy Kassaujfahira ugyanarra a napra és órára a Rolnická Strana „előbb11 jelentett be gyűlést, nem engedélyezte. Az engedély megvonása szabály- ellenes volt, mert miniszteri utasítás szerint csak akikor nem engedélyezhető valamely gyűlés, ha ugyanarra az időre és ugyanarra a helyre van két gyűlés bejelentve. Már pedig a kassaujfaiusi keresztényszociális párt a gyűlést a saját helyiségében óhajtotta megtartani, ahol a rolnickároknak semmi keresnivalójuk sem lehet.

Hogy ez az intézkedés nem volt más, mint a kassai szolgabiróság vezetőjének, a magyarból cseh-szlovákká átvetheti főszolgabírónak a felettes hatóságai előtt való behizeigésc és kedveskedése, az kitűnik abból, hogy az említett rolnickárgyülésről a faluban senkifia nem tudott, de nem tudott róla az az egyetlen ember sem, aki önös érdekből a bukott rolnickároknak híveket szeretne toborozni Kassaujfahm, azonban minden eredmény nélkül

A keresztényszociális párt kénytelen volt tehát a tervbevett gyűlést elhalasztani s uj gyűlést hívott egybe, melyet e hó 10-én tartottak meg Kassa újfalun. A gyűlésen résztvett KassaujMü népén kívül annak környéke is, a gyűlésen megjelentek a kas- j sai, sárosi és szepesi keresztény szociálisak i vezetői is.

A községbe érkező vendégeket Kassa- ujfaíu népe zászló alatt ünneplésen fogadta és a vendégeket Gazdag András Badó üdvözölte. Az üdvözlésre Dobránszky János, a keletszloyeniszkói szlovák osztály elnöke válaszolt.

A megjelent hallgatóság a helyiség két egymásba nyiló nagy termét teljésen megtöltötte. Gazdag András Badó helyi elnök a gyűlés megnyitása alkalmával visszapillantást vetett a kassaujfalusi pártszervezet 15 év előtti alakulására s utalt arra, hogv mily nagy munka volt a keletszloven- szkéi keresztényszociális párt első szervezetének megteremtése. Kassaujfalu népe azonban kitartott és kitart régi ©ívei mel’ett és ma büszkén állapítja meg, hogy a kassa- ujfalusi szervezet meggyőződésben és kitartásban egész Keletszlovenszkón a legerősebb szervezet.

Az első előadó Dobránszky János volt, aki nagyhatású beszédet mondott. Beszélt az egyház és álam szétválasztásának következményeiről, a vallásoktatásnak az iskolában való eltörléséről s ezzel kapcsolatban kitért az eperjesi gimnázium vallás- sértő esetére is.

sültje van. A tüntetés ©lenére az uj elnök letette az esküt. A kormány éhei kiáltványt bocsátott a nemzethez, amelyben nyugalomra inti a lakosságot.

F e d o r Miklós szepesmegyei titkár ostorozta a mai kormányzati rendszert, a kormánynak a gyülölségtöl csepegő politikáját, a rettenetes adózási rendszert, melyGárdonyi Géza.

(Részlet egy nagyobb tanulmányból)

—- A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája. —

Irta: SchöpíÜn Aladár.

Gárdonyi gyermekkora és első fiatalkora a Dunántúl folyt le, ahol közvetlenül a nép között élt, mint a falusi emberek beszédét cselekvését, mozgását figyelmes szemmel magába szívó kis gyerek, majd mint a parasztgyerek ekkol veszkődő tanító. Ami élménye a néppel kapcsolatban volt, azt túlnyomó részben ebből a korból hozta magával, — úgyszintén másik kedves témakörének, a vidéki kis-intehigencia alakjainak és levegőjüknek az ismeretét. Szegedi újságíró korában még lehetett több-kevesebb érintkezése a néppel, de ez már távolról sem adhatott neki annyi adatot és élményt. Még kevésbé a budapesti zsurnalisztáskodás, — ■ez már inkább a városi élet színeit adta neki, de hogy ez mily kevés tért fog;aló eleme volt írásainak, azt könyveinek mindén olvasója tudja. Egy-egy pillantást vetett a parlamenti politika, a szerkesztőség, a színházak körüli életbe, amely nem érdekelte valami na gyen. Táras ada’mi életet egyáltalán nem élt s a fővárosi élet típusaiból és komplikációiból nagyon keveset tartott érdemesnek a ■megírásra. Olyasfonmán volt vele, mint A tekintetes ur című könyvének alakja, 'aki sehogy sem tud megszokni a városban, az urias környezetben, mindig idegen marad benne, sőt ellenszenvei reagál rá. Aztán következett az egri időszak, — ebben már szabadon élhetett és élt is magé nos kedvete lésének, különösen elmélkedésein ék és csak kevesekkel tartott fenn állandó ■érintkezést. Az egri és Eger vidéki népből is aránylag kevés megfigyelési anyag jutóit hozzá, — néhány novellájában látunk matyó ■vagy palóc parasztokat, ezeket is inkább csak kívülről nézte meg. Ami intimitást a írtépélottöl tudott és megirt, az mind a dunántúli fiatal évekből való.

Mégse lehetett mondani, hogy ő a dunántúli magyar nép irodalmi specialistája, olyan értelemben, ahogy Mikszáth a palócoké és fejlődése egy szakában a szegedieké. Gárdonyi paraszt-ábrázolásainak nagyon kevés a regianálís^szine. Ö nem egy bizonyos fajta parasztság specifikus karakterét rajzolta, hanem egy általános paraszt- tipus képéből indult ki s ennek változatait írta meg: a mindig és mindenütt egyforma parasztot Nem különleges, lokálisan jellemző vonásokat hangsúlyozta, hanem a közöseket, az életmód, foglalkozás, műveltség közös tényezőiből sarjadt, minden vidék parasztjában egyforma vonásokat. Ebben külön áll mindenkitől, aki magyar parasztokról irt. Jókai és Mikszáth a maguk andkdo%us módján igyekeztek kihozni a különböző vidékek parasztjainak különböző karaktervonásait, Móricz Zsigmond a szatmári, hajdúsági és a kunsági parasztot látja maga előtt, a maga etnográfiai valóságában. Mindeniküknél erősebb az etnográfiai elem, mint Gárdonyinál. Czenkiviil ő a falus; nép társadalmi rétegeződésére is kevés figyelmet szentelt, a szegénység és gazdagság örök ellentétén túl nőm mutat társadalmi i sztálykülönbséget paraszt és paraszt között. Móricz fedezte fei a falu szociális tagoltságát, amely kicsiben azonos az ország társadalmának tagolt .ágával, megvan benne minden réteg, kezdve az arisztokrácián, a prcletárság aljáig.

Gárdonyi parasztábrázoiásának lényege és érdeke nem ebben van, hanem a paraszt lélek intimitásának ábrázolásában. Az ő képeinek nem a széles és mély háttér a jellemzője, hanem az előtérben lejátszódó lelki események, amint bennük a szántó-vető ember egyszerű életfelfogása, erkölcse, észjárása tükröződik, A gazdag és eleven háttér hiánya bizonyos idilli ízt ad legtöbb paraszt-ábrázolásának, amit az is fokoz, hogy nála erős nyomai mutatkoznak még a földdel közösségben élő, kultúrától meg nem romolt egyszerű emberek ártatlanságáról szóló rousse- aui tanításnak. Velejükben kicsi, de paraszt- ember lelkét erősen megrázó tragédiák és napfényes, mosolygó apró komédiák az ő parasztttörténetei, amelyek mindig egy-két magánélet körén belül játszanak le. Nem a falu elevenedik meg bennük, hanem a falu egyes emberei, a maguk külön dolgaiban. A legszélesebb közösség, amelyben ezek a történetek lefolynak, a család. Jellemző ránézve, hogy bármily nagy teret foglal el élete munkájában a népétet, regényt parasztokról sohasem irt, — egy-két hosszabb novellán kívül, csupa apró képet, A regényhez szélesebb háttér kellett volna, sokkal nagyobb darab a falu közös életéből* de ez őt

nem érdekelte különösebben. Kevéssé érdekelték a nép érintkezései is az úri osztályokkal; az ő parasztjai között legfeljebb ha a tanító meg a pap jelenik meg néha, más ur- féfe már alig. A városba került parasztember, aki nem tud beletalálni a városi élet komplikáltabb, a faluétól eltérő rendjébe és kikivánkozik a neki örökké idegen levegőből — ez már gyakrabbi és dusabb témája és alapjában véve a Göre Gábor karikatúrája is ebből a motívumból van fejlesztve.

Jellemző azonban ránézve, hogy pa- raszttipusai egyáltalán nincsenek, egyik alakja sem áll úgy előttünk, mint a parasztság egy bizonyos körének, vagy csoportjának reprezentánsa. Aáindig egyénitve rajzol embereket, akik életük és karakterük kontúrjaival vannak elválasztva mindenki mástól és mindegyikük egy zárt egység. Azt akarja megmutatni, hogy erős emberi felindulások, érzés-hullámzások, különös életkomplikációk, milyen hatásokat váltanak ki és főképpen milyen formában nyilatkoznak, ha parasztemberekben játszódnak le. S ennem megmutatására nem a naturalizmus eszközeit használja; a parasztélet durvasága, a folytonos testi munkával járó esetlensége, a tudatlanságból folyó bajai és bűnei alig jelennek meg nála s akkor is mindig humoros színezésben. A szép vonásait keresi meg a parasztnak, aki nála mindig bizonyos mértékig ideallzáltan jelenik meg. Nem abban az értelemben idealizáltan, mint a rossz népszínművek színpadi parasztjai, nem meg ha utasítva, kiöltöztetve és kknosdatva, hanem szép és finom lelki mozzanataiban felfogva, a

%