Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)
1922-12-01 / 130. szám
Péntek december f. — Az Amerikai Magyar Kereskedelmi Kamara közgyűlése. Az „Amerikai Magyar Néo- Kereskedelmi Kamra most tartotta közgyűlését a new-yorki St. Regis-száíló dísztermében. A közgyűlésen a kamarai tagok közül több százan Jelentek meg és ezzel a nagy érdeklődéssel is igazolták, hogy, az Amerikai Magyar Kíreske- delmi Kamara már félesztend-ei működése alatt is eredményes munkát végzett. A kamarai jelentésből az idézett lap kiemeli, hogy a kamarának ma 446 tagja van, akik között a legtöbb számottevő magyar üzletemberen kívül számos tekintélyes amerikai közgazdasági személyiség is foglal helyet. A Kamara vThe New-York Economiste cim- mel tartalmas folyóiratot is ad ki cs egyéb gazdasági kiadványai is vannak. A Kamara első közgyűlése szervezeti és alaki kérdéseket intézett el. Ezen a közgyűlésen megjelent a Magyar- országon is ismert Pedlow kapitány, aki nagy tetszéssel fogadott beszédében a Kamara fontosságát méltatta. A Kamara azután a következő igazgatóságot választotta meg: Berkó D. Géza, Bokor Ferenc, Krb'nberger Ferenc, Kopperl József, Mannteeöri Annin, Ruttk.iy Jenő, Klein Jack, Pedlow James G.. Szokván-, Winter Gyula, Williams John, Fi a 11 a Albert, (Detroit), Csorna Endre dr. (Clevelandi, Singer Bertold dr. (Chicago) és Dezső János, (Brldgeport). Az igazgatóság megválasztotta az uj kamarai Esrfvise'ői kart Elnökké választották Kis Emilt, a nálunk is ismert k'váló bankszakembert. Atelnök: Poía- chek John, pénztárunk: Bing Béla, főtitkár: Molnár Lipót, ellenö'ök: Vit'írius Béla és Horváth Ödön J.. statisztkus: Ho-váth József, jogtanácsos Czukor Mór, a békéltető bizottság elnöke: Blau Wm.. házmgv: Horn Ferenc dr. Az uj elnök, Kiss Emil székibeszéde során megemlékezett a Kamara e’ső eteökérő' kVpm Sándorról és első t'tkáráról Zerkovitz Enrlföl, akik az Amerikai Magyar Kamara kezdemén-'''1- zői voH.ak. A Kamara, améh'uek ed-bg k-te ítev- feletbeli fogja vo:t. még ped'g 'teéch'Hivi Lás Hó gróf és Theodnr Brentétio. ez rtev^viF* A’^mok magvarorszávi követe, ti^'^e'éfbeb fávoVnoV választotta meg Ottó H. Kalmt és Frank S. Van- derl'nct, az oén'rv;lágnnk ezt a V*t ko -ifeusát és MWn-M Fpedsemnt. az AHm;V’-rr.<r elnökét. Kis Emil elnök ezután Vnevfi-die a Vü1 öntöző bizpZf^étrj totroknf r'flid Srék®tv B 'la dr. ind’tv-‘m,’'á,-a c'lvtáro+*ék. lio^v »*crv Mém- bers',!r> Coimeűt nl°őr:t'>ó',,r fog és 1 font-'-roSb <tr>1Tn1rró1 fá’n ke-ütf 'm.Scr az a ims''«.n m^g^nror. szágl kirán-^vMs Is, '♦meix-et ír*7a tervez az Amerikai Magyar Keresk'Oekrí vámára. _ fPitPpr>or$ ndéc'-í’lir'V" \ R" ő •"> rií'J;( > tudósitörik telefonálni A fővVnc kü'fö’dj r,d ’s- ságai fi gyében a hclvvet morén krifikuSsé vált Slpőcz polgármester ebeim öz iió-vhc'n a szakértőket tegnap bizalmas éfteke-tetre hívta össze. —Lanyha volt a prágai tdzsde. A tőzsde tfiai üzletmenete vontatott és az irányzat lanyha volt. A bécsi tőzsdén való árfolyamesésről érkező bérek az itteni tőzsdét is tartózkodásra késztették és az arbitrázsértékekben való realizálásokra. Az arbitrázsértékek árfolyama általában csőkként. Még a favorizált értékék sem tudtak ellenállni a lanyha irányzatnak. A ben kérték ék kőiül a Bohémia javult, á Cseh Leszámítoló iiz Ipar, az Union, a Mezőgazdasági Hitel és a Földhitel mérsékelten hanyatlott At ipari értekék piacán a cukor- és üveggyá'értékck jól tartottak. At értékek legnagyobb részé á!ácscftya'"t árf'cíyáiióft zárult. A záró irányzat lanyha volt. Á ctev’za- piac forgalma nagyon gyenge volt s a nyugati devizák újból gyengültek. — A brünni tenríénytözsd?, BrüflnBő] teíehtik: A mai jól látogatott forgalomban a vevők tartózkodtak. A gáööfiakínálat á műit hetivel szemben gyengébb volt. Hivátalos árfolyamok: morva búza 155—165, szlovehszkói 155—165, morva rozs 105—115, szlovcnszkói 1Ö&—110, ölorva nagybirtok! árpa 130—340, merkafttílárpa 115—130, zab 115—135, Yeilow-tengéri 145- 150, La Phta • 140—145, prirtiá tornán ÍSiigéfl 140—145, köles 110—120, Vikíória-borsó 370—425, 1922-ös sárga borsó 320—350. lenesé Í00— 850, bba 140—150, mák 850—900, holland köméfiyrtfág 1800—1850, vörös lóhere 1400— 180Ö, svájci löllötS 800—í 400, burgbnya 14—16, ipari burgonya 10—12, friss téli káposzta 60—70, savanyu káposzta 100—110, idei aratásu dróttal préséit áiorva édes széna 145— 155, próseleilen 13&—14Ö, kézzel csépelt rozs- szalma 70—75, drótban préselt takarmánySPalma 80—85, drótban préselt almnSzalrfia 75—80, btiza- grlz 320—340, nullás btiíáliszt 290—3Í0, 1-es 240—260, 4-es 180—190, Hullás rozsliszt 240-250, 340—260, 4-es 180—190, nullás rozsliszt 240 -250, egyes rozsliszt 190—200, Burma rizs No. II. 270 —280. amerikai liszt Firstelear 240—260, metesse takarmány 90—95, korpa 60— 65, mind 100 kgr.- kénfc ab feladóállomás. — A budapesti tözfde. Budapesttől jelentik: Bizakodó nyitás után a kon írem in közbelépése fólytán áz irányzat elldnyhuU, A déli órákban javult a hangulat s a konírétiért is Rdezővásárlásöfcát eszközölt. Ügy a spekuláció, mint a bankok vásároltak, úgy, hogy' a nehéz érlékek 5—10 Százalékos nyereségre tettek szert fJéhk forgalom volt azon hitelintézetek és vállalatok értékeiben* melyek tőkeemelés vagy traosáctló előtt állanak. A zárlat tartott árfolyamok mellett barátságos volt. \ budapesti termény tőzsde. Budapest! tudósítónk telefonálja: A mai terménytőzsde teljesen üzletfélen volt. Lanyha érdeklődé®, mellett á búzát 9100, a rozsot pedig 6200 koródával legyezték métermázsánként ab állomás. — A hécsi tőzsde. Becsből jelentik: A iözsde mai forgalma is nagyon szűk Veretek között mozgott, külső érdeklődés hiányában. Tekintet nélkül a csendességre, az árfolyamok többnyire szilárdan tartottad, mert a kancellár nyilatkozata és az illetékes helyről megvilágított gazdasági helyzet bizakodó hangulatot keltett. Blénkebb érdeklődés volt megint a Déli vasút részvények iránt. TtizstieSriolQfimeií csütörtökön, november 30.-án: Prága t Brí«kS9a*tÍ©. A ff rá mi banka (Asr- Alpise ...... 145.— rá r Bank). . . . 4í,9.— Koüni táré. . . . tS«.~ flohemia ..... 493.— Kcüni potrólensi. Cseh Union Dani 179.— Kolif-.t kí.cs?. . . . 759.— B Indnatrial (Cseh Tejipar rí. .... — íparbnnk .... A43.— Elafi püseöi sörPragor Kredit. sryár.... —.— iP ráp-ni Hitelb.) 719.— DaaéX és társa . . 129.— Szlovák Bank . ■ —•— Lanrir. és Klemen! iáé.— Xivnoetenska . . • 377.30 Ringhtifi’er .... 857.— Anjrlohank (Anfre! Práiíni rasipar. . 5^5.— Osztrák Bank . . 41.— Skoda..................... 277.— Bé csi í'niobbnnk . 24.— P'tP'r . ...... 208.— Wiener Bánkt. . . it.— Cseh nyugati szén —.— Osztrák Mtel ... 1S— Osstraal szén. . . — Cseh Cukor .... 975.— ír.wáld........................ ;85.Ko iini műtrágya . 712.— B^riedrieh ..... — Poldi ........................... 293 — xi /90 itm iro heiiandi forint . 1248Í-2 i23S.3e KA 1.00 öóív.et márka . . 0.S5 9.S15 „ iOO svAjei frank. . . JTSé.Üő fcSÍ.SŐ „ ttf1 norvég korona . 3B2 35 ^2.25 ° lói dán korona . . . G42 08 *45.03 „ ItíJ svát) korona . . . 85‘Í.Sy *50,3ö ló, o)a-T. líra .... 15Ö.0Ö 150.25 ,. 1É0 . ran,4a frank . . 217.25 217.75 „ ! font a tor! ing .... 141.95 H2.00 „ 1 dollár (kábel) . . . 35.^Q 317*9 tó) bél-a frürik . . . 231.15 501.25 „ 100 spanyoi peseta . 4S3.J.! 4'dA.öÖ „ 100 ■ nposriAr dinár. 40.75 43 25 ,, lói romár, tei .... —.— — Ki) belire? leve. . . . 2905 Í5 35 I török font. 16725 1«56 . . >( ?' osztrák korona . 0.Í;9-0427 „ V'A Icnrryel márka . ö.lv S-16Ó „ 100 niágyar korona « 1.28 1.3Ö « iíasyar Sitid .... T-crante ....... 3353? Osztrák Hitel .... 1075 TrSsr.t — Anü.-Magyar .... 1175 Csák* . .............................25*3 Le szAttiitbí,...................ÜW Matryak Fettv v8rítyár31583 ái njty.-Olast ..... :#1 Gana-Danubins . . 34'COS delr.Atosr ....... 42á (tánr.-rlilemös. . . *7003 Hasai bank...................5430 Lány. , ...... . * öl 00 Kí n es. títpt..................3433 Mpt.ák.................................330G KŐ Mhitelbank .... fSiS -v-hiiek......................... 5930 Meritor . 583 Bárói.!.................................28*9 Ké rési, bank .... — fÉ..ó...................................3ÍCM Maxr alt- tkp ... 3318 Gutmann ...... ?S#2 Kled haraj................... — Fvlotlld................................0460 Sa *ro............................72.)fC‘ Magyar Ctikdr . . 110000 Ht ittn ................... .1 578 óst.érr.ieid ...... 8775 Kö xnti (ííirurrtv. ............. De ltvnsnt...................6 j 50 S’aáchitéi....................,45793 Aü 'ámrnsnt ..... Í49G3 Senséhloss..................FtSOÖ i: ors.-Miskolel. • • • 11690 Óra*, fa ...... . — Coficö'rdia...................ét89 Gyári ólai ...... 7159 Bu dapesti malom . . 1 <.§••>» Sítntdtiin ...... iirA (iizella malom. . . . ?30ö Ká-yes fa ..........................,969 Viktória.........................29500 inptium-tföst .... 8775 Hungária malom • . 9358 Zaíiolat ....... 63SK Béocsini ....... S§d90 Papir ........ Kár-oki erén ..... — Bűnt ......... 7öt#6 Ks/.terjrorn-Rzásr.TÁri 23330 MalomSoky................ 360Í Fe lsőm, ssén. . . . .34735 iRétbáhrái . ..... A203 Hrasohc................... 1 &5ŰÖ Égte.- ............................/J25 Má y.nesit ..... éé-ÖDO Océáft ............................51Ö0 Má ffy; ált. Kőszén ' — Pálínlvfi! — I rikányi ..... .43506 Kobnra: • » ' •,* • » 3436 Ailri.'t..........................30 .50 MagvAr Sralátni . . A. tlárltikn ..... 4399 stüilftiirh ...... 6188 A devigaközpont hivaíislcs ádolyámál: Amsterdam . Í3605.— j Práaá...................746®.— ' is tiksrest . 1450.— Stockholm ... 93809 Kopott hájra . 47500.— Zürich .... ; 449v8Krisr.üáaia . • 43300.— Rács ...... 3 9n London . . . tötüO-— tjzófiá ..... 1830 Berlin ..... 30.Oű Zágráb................ 7 43 Hó iba ..... 113.— Kewvofk . * • 2356.— Párts. ..... 18300.- Varsó................ 15.Bé es. Érréktögsöle* ^ Megy. kerenajárad . . 950Ö PerdinárldsArtriib 1^99-5^ Maf-T. aranyjúradók — Stnatshahn - . . An<rtobank............... 92600 Stidbahn...................175350 Bn nkvereín Wr, . . .24600 Südbahíi pHiiíHűt .355500 Ilodenkredit . .... .64009 Alplre.......................33íQO:3 t. rcdhanstalt...............3’ 40ö Krünp........................38o0jS t f iit. Kredit .... 1330,0 Pold'i...........................t49-j6. Lf inderbhnk............... Ö60w0 Prager Éisefi . . . 11.46000 Ló rhbftrd . . ...... 75t0 Hin.a ...........................294090 Me rkúr. ...... .13803 < oburpr .......................164080 Os str.-Magfyár Bánk 3ÍÖÖ0Ő ..................................... §23860 Un ión Bank Wr . . . 6020..’ Urikány ..... 1228Ö68 Cseh Latos....................817306 H&oda .' ................. ÍSéötK) '/ .Mvnostcrtska Bánka 7§06ÖS HltipHoSaf .> • • • <465089 UünngűEhajóiás . . 1109066 Magyar éhkor • • • — aSsa-Odérbersrl . . 440900 inwaid .... 1330959 A devizaforsalom ma AsrönetéíiBerlín. Pfájtíl 24438 Milánó................. Am sterdam . . 3975— London................. Buenos* Aires. —New Vörfe .... /#36 — Brüsszel .... 506.— Paris..................... it*!;.Kristiadtá . . . 1478— Zürich . . ; • • 1439.— Köpetih8ea . . 1575.— Madrid i . * » • ~Z'Z rttöekbojin . . 2085.— Béc# .... 4 * • 5'iYí‘ HélSÍngfórs . . . —.— Btooáptiét • • • • • 3.*b A zürichi deviKaárlol^xnoiK Záriái SÍ/E9 XI/29. 1ÓD csensz!, borona . 16.5? 16.90 svájci frank ICO magyar korona. 0.224 0.225 4 »> löü néniét márka . . 0.©i.-.5 0t06 •* rt ion hollandi fdrint. . 21S.58 212S0 1 dollár.................. . 5365 5.373 « 1 fönt sterling . . . 24 24 24.35 * « !00 franciS fránk . . 37 00 37.29 100 olasz líra .... 25.4C 25.Í0 100 belga írnnk. . . 3460 34 39 „ . « lön dán toroná . . .109 23 199.15 ICO ered korona • .144 50 144 50 4< m lOŰ norvép korona . 99.38 58.75 BZ) epanyól peseta %'i. 30 fc‘2 3<7 >. 100 Búén Air pei»» 1966*; 197 66 « KI) jngosziÁy dinár 6 80 7.86 •< » Iw bolgár leva . . . —.— —.— n » IfT> osztr. bor (péas) 8.8075 6.8073 „ * . 10b osztr. leb. bánitj. .j- —.—■ » *• 100 lengyel márka-. Ö.03 8.03 r> v 180 remin l«i. « . « 3.30 W6 m • A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — Irta: Kosárynő Réz Lola. (Folytatás.) (5) IV. Linka meg Minka vigan éltek ezentúl. Reggclcnkint, amint kiértek az ország- útra, körülnéztek. Es nevettek. Rossz időben ott várta őket a kocsi, jó időben gyalogosan a tündérkirály, akinek nemcsak hintóia volt, hanem valami varázslatos cukrcsfiókia is lehetett otthon, mert mindig hozott valamit lankának, Alinkénak. Ök pedig szégyenkeztek, de elfogadták, bár nem volt egészen tiszta a lelkiismeretük. A nagyanyjuk arra tanította őket, hogy az édességtől ki fog hullani a foguk és kemény büntetést kaptuk, ha egy-egy kockacukrot kivettek a tartóból. Nem mertek hát szólni otthon erről a dologról, különösen mióta Linkának az egyik felső foga csakugyan mozogni kezdett. És mert tudták, hogy nagyon könnyű bajba keveredni, ha az ember egy szóval is többet mond a kelleténél, az egész históriát, még az első kocsikázást is elhallgatták az apjuk és nagyanyjuk előtt Ezt nem várta és nem értette Anika ass- szony. Készült reá előre, hogy a gyerekek el fogják mondani otthon és könnyebben esett neki így, mint hogy ő mondja el. És most fájt neki Linka meg Minka titkolózása. Bűnt és ravaszságot látott benne, olyasmit gondolt hogy ime, tőle örökölnek a gyermekei minden rosszat. Szégyenkezett miatta és emésztette magát mindenféle gor.ddal, mindenféle zavaros szomorúsággal. De azért mégsem szólt ő sem semmit. Csak egyre sá- padtabb lett és mintha nagyobbfikká váltak volna a szemei. De ki vette volna észre? Egyszer, útközben, a tündérkirály megkérdezte a gyerekektől: — Eljönnétek-e anyátokkal hozzám? Anika asszony sírva fakadt akkor és halk, köfiyörgő, heves szavakkal hallgattatta el a férfit. De az makacskodoft és megkérdezte újra. Linka, Minka kézen fogva megálltak és fölnéztek reá. Váll vonva felelték: — Hát persze. Mát persze ... Anika lehajtotta a fejét. A tündérkirály ott állt mellette most és tőle kérdezett valamit halkan. És hirtelen zokogással, vállvonva, Így feleit ö is: — Hát persze .,. Ez már sokkai, nagyon sokkal volt a kocsikázás után. Legalább Linkának meg Min- kának úgy tetszett. Valójában vagy három hét múlhatott el azóta. Néhány nappal utóbb, délután, Linka meg Minká sokáig várták anyjukat a zárda előtt. A küszöbön ülték. Szép, meleg április- végi nap volt. Minden csupa zöld már. A lábuk előtt, az utszéli árok alján, sárga pitypang nőtt és fejük fölött bimbózni kezdett az ákác, A kedves nővérek a májusi ájtatos- Ságokra készültek odabent. Énekeket tanultak a nagyobb növendékekkel. Zsolozsmái? hangjuk kicsengett az utcára a nyitott ablakokból és összevegyült a verébcsfripeíéssel, Szekérzörgéssel, emberi lármával és szép volt mégis, — vagy talán még szebb volt így egyszerre minden. De Linka meg Minka fiam hallgatták. Türelmetlenkedni kezdtek. Aztán aggódni és félni. Taláil elfeledkeztek róluk? Csák muít az idő csöndesen, lassan, érzéketlenül. Egy-egy járó-kelő odanézett rájuk, aztán ment tovább. Egy kutya féléjük ugatott. Linka megrezzent és sírva fakadt, de Minka követ vett föl a földről fenyegetőn és a kutya elszaladt onnan. Egyszerre fnégkoíldüít az esüeíi liárang- szó. Mély ijedtség nehezedett a lelkűkre, ilyenkor mindig otthon Völtak eddig. Mosi tudták már, hogy valami baj történt és kézen fogva. Hrva, megindultak egyedül hazafelé. Elbandukoltak egészen a városszéli temetőig és még tovább is mentek volna, ha hirtelen koesirebogás föl nem riasztja őkét. De meglátták az anyjukat a kocsin. — Linka! Minka! — Kiáltotta, vagy inkább rikoltotta az anyjuk. — Gyertek ide hamar, iélkécskéini! A kocsi megállt és ők boldog, megkony- nyebbiiít zokogással szaladtak hozzá. De még oda sem értek* nőkor meglátták az apjukat is* Novodeczky Gábort, aki lihegve- síetve, hajádonfcHí jött a zárda felöl. —- Unka! Minka! — Kiáltotta izgatottan és a hangja mintha elcsuklott volna, Ide gyertek, hozzám! A két gyerek csak állt az ut közepén. A következő pillanatban az apjuk is, anyjuk is ott volt már mellettük. És ott volt a harmadik is, a tündérkirály. Mi történhetett otthon? Linka meg Minka nem tudták, de valami szörnyűségnek az árnyéka nehezedett rájuk. Novodeczky megfogta mind a kettőnek a jobbkezét és jobbra húzta, az asszony a balkezüknél akarta vezetni balra őket. Gyűlölettel, nyílt ellenségeskedéssel néztek egymásra és beszéltek is valamit gyorsharagos, fojtott hangon, a fogaik közül. Az idegen tündérkirály csitiíotta őket. • — Ne itt! — mondta. — Ne itt. az utcán. Gyerünk föl valahová. Úriemberek módjára intézzünk el mindent. Ne így, ne itt, Novodeczky, kérlek. — Úriemberek módjára! — nézeti föl reá Novodeczky a csapzott haja alól. keserű-fájdalmas gúnnyal. — Te mondod, hogy úriemberek módjára? — Én mondom! — felelte a másik, ő is a fogai közül. — És akármikor helytállók a szavaimért. Aki úriember, az nem veszekszik az utcán. Gyerünk föl akárhová. Ide, a Koronába, az emeleti különterembe. Vagy Sá- rosiékhoz. — A Koronába menjünk. — mondta Novodeczky, de nem eresztette el Linka meg Minka két összefogott kezét. Megindultak. 5zótlanu1. Linka meg Minka ijedten mentek közöttük. Egy pillanatra meg kellett állmok a Korona-vendéglő kapuja előtt. Vidám zene szólt odabent, a tükörablakok mögött égett tnár a lámpa és a pincérek öt-hat pohár sört vittek egyszerre, szaladva, a kezükben. Azután újra tovább vezették őket. Sötét lépcsőkön mentek fölfelé, inig csak be nem jutották a különterembe. Hosszú asztal volt Ott a fal mellett, nagy halom egymásra borogatott pad, meg szék. Át ablakok sarkig nyitva, vad zörrenéssel csapódott be az egyik a léghuzamtól. amint az ajtót kinyitották. — itt vagyunk, —* mondta Novodeczky és félrotasziíva egy padot az Htjából, az asztalra ült, de mindjárt le is ugrott onnan. Egy pillanatig sem volt fiyugovása, mintha valami képtelen gondolat, vagy valami elviselhetetlen fájdalom üldözte volna. — itt vagyunk. Mit akartok még velem? A gyerekek az értyéirttek, — legalább remélem. Hát mit akartok? Mondjátok hamar, kérlek, legyünk rajta túl. A becsületem már oda van. Feleségem sincs többé. A gyerekeket is? Vagy az életemet?... így beszélt, hadarva és ide-odajárva* A gyerekek megbújtak a sarokban. Anika asz- Szony szólalt meg végre, most már könyör- gőn és halkan. Uralkodott magán. — A gyerekeknek is jobb, ha elviszem őket. Nem hagyhatom itt. Nem birom. Egész télen, mikor olyan betegek voltak és nem volt mivel fűteni, imádkoztam, hogy el vili essem őket innen. Kérlek. Engedd. Engedd. ÉS, mert a férfi hallgatott, összegörnyedve egy törött lábú széken, hozzátette még, hat esztendő meggyűlt keserűségével: — Legalább nem fognak pénzbe sem kerülni. Novodeczky erre sem ugrott föl. csak megrázkódott, mintha ráütöttek volna. Halkan és rekedten ismételgette magában: — Hogy miért kellett ezt nekem megérnem ... Miért kellett ezt nekem megérnem ... Azután fölállt, kínosan nagyfa nyitva a szemeit. Akadozva szólt: — Ostoba voltam ... hogy akkor... meg nem öltem magam ... De mindegy ... Föinevetetí és elővette a revolverét. (Folyt, köu.) MlejiéilI?lÍQi§ 6l€il€lell Hunyadi Gyuládé. Eg5rszéri ut Ke. 30. Többszöri ut az útlevél érvényéig Ke. 60. — RótH M. Visk. A lett konzulátus cime: P rali a II- Pánska ulice 5. S. O. 19. Ha az útlevelét még nem küldte el, úgy adja postára a mi elmünkre és a legrövidebb idő alatt elintézzük. Úgy Önnek, mint mindenkinek csak az önköltséget számítjuk fel. — 1922. Losonc. Ha a lapot nem kapja rendesen, akkor forduljon az ottani kézbesítőhöz; mi a mai napon figyelmeztettük a lap rendes kézbesítésére. — Túra Károly, Pozsony. A lapot tüinden állomáson árusítják, ha esetleg rendellenességet tapasztalna, kérjük kiadóhivatalunkat értesíteni. — Fischerné, Kassa. Legbiztosabb, ha a lapot előfizeti, mért az árusnál gyakran kifogy és ugyr lap nélkül marad. — Többeknek. Reklamációknál kérjük a cimszalag egy példányának beküldését: tudjuk, hogy a posta nem működik mindenütt kifogástalanul, de ezt csak úgy tudjuk ellensúlyozni, ha minden esetet tudomásunkra hoznak. K’adia: Flnchbarth Ernő dr. Nyomatott a Deutsche ^éltungs-Aktlon-Gesell- schaft nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. HoUk.