Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-17 / 143. szám

S/yRÁ(l,\lA\A(í'L\R/fmTAP Vasárnap, december 17^ ellenzéki képviselőknek, hogy megfelelő in­formáció nélkül súlyos, bírálatot gyakorol­nak. Bubnik kúmmunista képviselő tiltako­zott az ellen, hogy a javaslat tárgyalásába fogtak anélkül, hogy a bizottsági jelentés* nyomtatásban megjelent volna. Végkimerüicsig folyik a gyorstaípalás K n i r s c h német nemzeti szocialista Képviselő amaz indát vány át, hogy a vitát negyvennyolc órára el Ápolják, elutasítot­ták. Navratil nemzeti demokrata képvi­selő elfogadásra ajánlotta Johanis határozati javaslatát, amely úgy szói, hogy 1923 január 1-e után született gyermekek után családi pótlékot fizessenek és Lukavsky módosító javaslatát a 6. szakasz első bekezdéséhez, hogy a szellemi, vagy testi betegségben szenvedő gyermekeket munkaképtelennek: kell tekinteni. Azután az elnök indítványára az ellenzék tiltakozása ellenére a még feliratkozott szó­nokokat megfosztották a fölszólalás jogitól és csak két főszónok felszólalását engedték meg. Az ellenzék részéről T a u b e szólalt föl a javaslati1,oz. Tiltakozott a költségvetési bizottságban lefolyt események ellen és azt mondotta, hogy a reggeli események legjob­ban jellemzik a prágai parlamentarizmus módját. Szükségesnek mondotta, hogy a Ház törölje a javaslat ama rendelkezését, amely a kormányt fölhatalmazza arra, hogy a fize­tést fokozatosan leszállítsa. Kidek cseh agrárius a kormánypártok által választott vezérszónok újból kérte, hogy a javaslatot a szociálpolitikai és a költség­vetési bizottság szövegezésében fogadják el. A vita befejezése után Pelersiíka német keresztényszociális képviselő tárgyi meg­jegyzés címén jelentkezett szólásra és ki­jelentette, hogy a javaslat bizottsági'tárgya­lásánál figyelmeztette Feierfeil képviselőt ar­ra, hogy e szakaszban a le’készekről van szó és csodálkozott azon, hogy a szociáldemo­kraták ellenjavaslatot nem nyújtottak be. Neitnan cseh iparospárti képviselő ugyan­csak tárgyi megjegyzés gyanánt megállapí­totta, hogy a Néródra Listy elferdítette egyik mondását. Ö tudni illik a bizottságban csak azt hangoztatta, hogy a tisztviselők számát csökkenteni kiéli, amint ez Franciaországban Is megtörtént. A vita befejezése után Malik képviselő, a szociálpolitikai bizottság előadója mondotta el zárbeszédét. Zárszavát azzal kezdte, hogy az ellenzék magatartását bírálta. (Biazek kom­munista: A parlament teljesen Riasán kénye- kedvére van bízva.) Az előadó hangoztatta, hogy abban az esetben, ha a megélhetési vi­szonyok nem fognak lényegesen enyhülni, a kormány nem fogja lesizáWitani a pótlékokat. (Kailina német képviselő: Hiszen a korona árfolyama egyre esik.) Az előadó szerint a parlamentnek nem lehet évről-évre foglalkoz­nia a tisztviselői kérdéssel. (Kai!ina: Ne be­széljen parlamentről, ez nem parlament, ha­nem komédia. Patzei német nemzeti szocia­lista képviselő: Ez a parlament majomszin- ház.) Hrubán ale’nök ezért a kifejezésért Pat- aeH rendreutasitotta. Ezután Nősek dr„ a költségvetési bizott­ság előadója, mondotta el zárszavát. Tomasek elnök bejelenti, hogy a gyors­írói jegyzetek áttekintése után megállapítot­ta, hogy Blazsek kommunista képviselő teg­napesti beszédében illetlen kifejezése1 kel tá­madta a kormány jelenlevő és távolilevő tag­jait, még akikor is, miután az elnök öt rendre­utasitotta. Kijelentette, hogy ez visszaélés a szónoki szabadsággal, A szavazás Ezután hozzáfogtak a szavazáshoz. A cseh pártok az utolsó helyig megteltek. Az ellenzék is négy számban vett részt. Ez alka­lommal a mini szí erek is szavaztak, ami az el­lenzék soraiban nagy visszatetszést szült. Az ellenzék valamennyi módosító javaslatát el­utasították. Csupán Johanis határozati javas­latát és Lukavsky módosító javaslatát fogad­ták el. Az ülés negyed egykor befejeződött. A második ülés öt perc muííva megkezdődött az újabb ülés, amely csak formális jelleggel birt. Az egészségügyi 'rendészet államosításáról és az építkezésekről szó ó törvényjavasiatokat ki­utalták a bizottságoknak. Ezután az ülés vé­get ért. A következő ii és hétfőn délután egy órakor lesz. sisi^os mais. Prága, december 16. A tisztviselői fizetések leszállításáról szóló javaslat olyan komplikációkat idézett e!ő, ame­lyek a kormányt igen súlyos helyzetbe hozták. Csak a kormánynak az a fenyegetése, hogy vagy lemond, vagy pedig hogy kiírja a választásokat, tudta biztosítani a javaslat elfogadását Igen ta­nulságos volt a tegnapi Burival-eset. Barival a képviselőház alelnöke és a cseh vasutasok bizal­mi embere a parlamentben. A cseh vasutasok szervezete a legnagyobb nyomást gyakorolta Burlvalra, hogy a javaslat ellen szavazzon. Bu- rival engedelmet is kért a pártjától, a nemzeti szocialisták klubjától, hogy engedje meg neki, hogy a javaslat ellen szavazzon. A klub azonban tegnap este kilenc óráig tartó tanácskozása után arra szólította fel Burivalt, hogy mondjon le vagy a mandátumáról, vagy a cseh vasutasok szerve­zetében viselt titkári állásáról. A késő éjszakai órákban azonban Burival takaródét fújt, meg'e- lent a ház ülésén és kijelentette, hogy a javaslat mellett fog szavazni. Ezzel az incidenssel azon­ban az ügy még nem volt befelezve. Mivel a koalíciós pártok között az utolsó pillanatban is­mét nézeteltérések merültek föl. az elnök az ülést felfüggesztette. A tanácskozások egész éjszaka tartottak és azzal a kompromisszummal végződ­tek. hogy a kormány helyeselte Johan'snak azt a módosító javaslatát, hogy az 1923 december 31-ike után született gyermekek után is fizessék ki a családi pótlékot. A tisztviselői kérdés ez al­kalommal ismét kemény diónak bizonyult. Emlé­kezetes, hogy tavaly, mikor a tanítói fizetések leszállítása éppen karácsonyiéiban esedékes volt, Benes kormányának szintén a legnagyobb akadá­lyokkal kellett megküzdenie. A tegnapi esemé­nyek a koalíció egyenetlenségére vetnek újabb fényt, a mai reggeli szomorú jelenet pedig méltó­képpen jellemű azt a parlamenti rendszert, amely száguldó tempóban, az érdekeltekre való tekintet nélkül és az ellenzék ellenérveinek teljes figyelmenkivül hagyásával igyekszik a legnehe­zebb kérdéseket elintézni. Optikai intézni MSndernemü szemüvegek, csíptetek: —'s Mindennemű J 1 *!zá,litások- S Wj fölötti ) vitások bár- S // / recep’ 1 JtW J V/ alap. á» azon . í n aal es uonto. ; jMwW&fldiase* ”an es2k«*6'-: *•*' tetnek. • Magyar kiszolgálás Magyar levelezést Seinhackor Samu Praha il„ Peíic 29j as maiiéit A/* sí iiltözekek, ródli-kosztümök va- “• ‘-W-jT w?8| hS Iamint sport-, vadász- ás városi w bundák tirak és hölgyek részére sportszerűen, i 11. célszerűen, mér­ték után mérsékelt áron a legrövidebb idő alatt készíttetnek. OLD ENGL3ND í7j Landesbank palűí. J.,ban S, METZELES, Nekázanfto 2 Úri- es női divatszabósje merték után. Telefon .,72. Maizynr levelezés és kiszolgálás! Prága, december 16. Az a nagy és az európai politika szem­pontjából jeientős beszéd, amely a francia kamara tegnap délutáni ülésén hangzott el Poincaré részéről, bizonysága annak, hogy a londoni konferencia sikertelensége után Po­incaré kénytelen volt a Rnhr-vidékre vonat­kozó igény agresszív érvényesítésétől elte­kinteni s eme kéts égtél enni meglévő és le nem tagadhtó igényét igyekzett az ismert politikai frázisok leplébe burkolni. De bi­zonysága a francia parlament ülése annak is, hogy Poincaré tegnap délután érezte mint in cg lába alatt a talaj s hegy komoly és erős s az irányzat, amely megakarja szabadítani Eranoiaországot és egyúttal Európát a jó- vátételi kérdésnek és a békének rossz szel­lemétől. Poincaré beszélt Az ülésről szóló tudósítás izgalmas vá­rakozásokról beszél arról, hegy Poincaré fá­radtan s az utóbbi napok fáradalmaitól ki­merültén jelent meg az ülésen és hegy a be­széd nem érte ed azt a hatást, amelyet Poin­caré eddigi beszédei kiváltottak. A beszéd Lausannen kezdte a külpolitikái helyzet is­mertetését és igyekezett a keleti békekon­ferenciává^ kapcsolatos pesszimizmust elosz­latni. Azután áttért a londoni tanárkodásra s erősen hangsúlyozta, hegy Londoniban arra törekedtek a szövetségesek, hogy' az antan­tot föléje helyezték az átmeneti és alárendelt véleménykülönbségeknek. Németország jó- váttételi javaslatát azzal intéze el, hogy az nem nyújtott kellő kötelezettségeket s így el kellett utasítani. Franciaország csak akkor fizethet, ha Németország fizetett neki, ez volt beszédének további vezármotivuma. Rá­tért a szövetségközi adósságok kérdésére s azt mondotta, hogy ebben a kérdésben a megegyezés útban van és létre fog jönni. A Németországnak adandó kölcsönre nézve ki­jelentette, hogy egy ily kölcsön biztosítása rendkívül szükséges lenne, de ez csal: akkor érhető el, ha Németország megteszi a szük­séges rendszabályokat a márka stabilizálá­sának érdekében. Ezután áttért a legkénye­sebb kérdésre, a Németországnak adandó újabb moratórium ügyére. Hangoztatta, hogy a francia fölfogás szerint a moratórium csak zálogok ellenében engedélyezhető. A béke­szerződés módo ad arra. hogy ily zálogok biztosíttassanak. Nem katonai akcióról, nem szankciókról van itt szó, — mondotta Poin- cré — de Franciaország pénzéhez akar jutni s a német gazdagságot, ott akarja megfogni, ahot megta'álja. Reméli, hogy ezt szövet­ségeseivel együtt teheti meg és Franciaor­szág sajnálni fcg;a, ha ezt a rend*;zn- bálvt egyedül kell végrehajtania. Franciaor­szág nem gondol annexióra. Többet nem mondhat — jegyezte meg Poincaré — mert rém lenne ügyes dolog Németországot előre tájékoztatni szándékairól s módot adni neki ezzel! arra, hogy a januári konferencia békés szándékaival szemben szabotáljon. Beszédét ezekkel a szavakkal fejezte be: — „I1a a kamara úgy gondolja, hogy kormányom nem képes arra, hogy a folyó tárgyalásokat vezesse, úgy meg van a kel­lő ideje hozzá, hogy azt jobbal cserélje föl. De ha ellenkezőképpen gondolkodik, akkor a kormánynak teljes bizalmat kell biztosítani, hogy megvédhess© azokat az érdekeket, amelyek véleményem szerint el- váiaszfhataianok Európa és az egész em­beriség érdekeitől.** A vita. Poincaré beszédét nem fogadta lelkes tetszés s azok a politikusok is, akik támoga­tói, meglehetős hűvösséggel viseltettek vele szemben. A miniszterelnök után a rójál ista Diaudet emelkedett szólásra s kijelentette, hogy Poincaré kormánya nem jobb, mint a többi kormányok voltak, amelyek évek óta ugyanezt beszélik és soha nem értek el si­kert- Daudet a Ruhrvidék megszállása mel­lett foglalt állást s hivatkozott beszédében Briandra, aki azonnal szólásra emelkedett s kijelentette, hogy éppen úgy ítéli meg a hely­zetet, mint Poincaré és ezért támogatja a kormányt. Ezután a beszéd után Poincaré ré­széről rendkívül ügyetlen sakikhiuzás történt. A kormány részéröl ugyanis azt a javaslatot tették, hogy az interpelJációs vitát halasszák el négy hétre; ez elten a javaslat eben azon­ban Tardieu emelkedett szólásra, aki Po:n- carénak legélesebb ellenfele, s kijelentette, hogy a kormány megmutatta azt, hogy nem ért hozzá, hogy a francia pénzügyek problé­máit mint politikai problémákat fogja föl. Po­lemizált Daudet-val. Szavazás. Ama javaslatot, hogy az in-erperációs vita e'halaszíiassék, a kamara 288 szava­zattal 236 ellenében elvetette. Ez a sza­vazás a koYmány Iránti bizalmatlanság­nak kifejezése, amelynek jelentőségét nem csökkenti az az esemény, hogy a kormány éjjel félkét órakor, a vita be­fejezte után, bizalmi szavazatot kapott és pedig 5í2-en szavaztak a kormány mellett és 76-am ellene. Tardieu után Forgeot beszélt s az ülés­nek erről a részéről s a jóvátételi helyzetről általában a következő mai jelentéseink szá­molnak be: Páris, december 15. (Saját tudósítónktól.) A francia kamara éjjeli üléséről a következő­ket jelenthetem: Tardieu azt követeli a kor­mánytól, hogy mielőtt rendszabályokhoz nyúlna, tegye vizsgálat tárgyává annak vár­ható eredményeit és hatását és vegye figye­lembe azt, hogy minden katonai operáció, mely a szövet­ségesek egyetértése né'kül történnék meg, nem lehetne tartós s hogy ezt nem lehet egy hónappal előbb bejelenteni. Tardieu szemére veti a francia kormány­nak, hogy a január 15-iki terminus valósággal hipnotizálta s úgy látja a helyzetet, mintha ezen a napon dőlme el az a kérdés, szükség van-e a moratóriumira. Szaván kell fogni Cuno birodalmi kancellárt — mondotta — és a fizetési tervben előirányzott ötszázmillió aranymárkát a huszonhatszázalékos dézsrná- val együtt követelni kell tőle- Ezuitán a bel­politikai kérdésekről beszéd Tardieu. Beszé­de után az ülést tiz óráig félbeszakították. Páris, december 16. (Saját tudósítónk­tól.) Az éjjeli ülés megnyitása után Forgeot képviselő beszélt. Kijelentette, hogy a lon­doni konferencia megszakítása a jóvátételi problémát Franciország súlyos gondjává tette. Németország gazdag és erős és mégis megtagadja a kötelezettségek teljesítését s ez az cka Franciaország pénzügyi nehézsé­geinek. A márka elértéktelenedése gazdasá­gilag nincs megindokolva,’ mivel Németor­szágban nincs munkanélküliség és mert Né­metország semmit sem fizetett eddig. Szám­adatokkal igyekezett bizonyítani, hogy Né­metország fizetési képességét helytelenül ál­lítja be, hogy a hadiadósságok leszállítását elérje. Ebből a Szempontból Németország politikája eredményes volt. . Harding- tárgvalt a német körettel Berlin, december 16. (Berlini szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) a Reuter jelenti Washingtonból: A kormány Harding elnök­lésével tegnap ülést tartott a Németország­nak nyújtandó nemzetközi kölcsön ügyében. A német követ megbeszélést folytatott Har­ding elnökkel, aki hivatalos szemé'yektöl akar a német gazdasági helyzetről megbíz­ható adatokat szerezni. A párisi anirol követet visszahívták Páris, december 16. Lord Hardinge párisi angol követ ma átnyújtotta MÜlerand köz­társasági elnöknek kormányának ama rende­letét, mely őt Párisból visszahívja. Washingtonban gazdasági wiiagnangressiiis lesz. Páris, december 16. (Havas). Washingtoni lapjeíentések szerint illetékes és jól informált he- lyen úgy tudják, hogy az Eg esült Á lamok a leg­közelebbi időben az európai helyzetre nézve rend­kívül fontos lépést szándékoznak tenni s Wa­shingtonban gazdasági vPágkoiigresszusí akarnak összehívni. A Fehér Ház kabinetülésében megálla­pították, hogy Európa gazdasági helyzete komoly , vizsgálatot érdemel, tíe jelenlegi pillanatban nem a’ánlatos erről nyilvános közlést kiadni. Nevz-York Héráid közlése szerint Washingtonból Jegyzéket fognak küldeni a szövetségesekhez. Ebben a jegyzékben az Egyesült Államok java­solni fogják, hogy Amerika hajlandó Németor­szágnak hatmilílárd aranymárka hitelt nyújtani olymódon,, hogy az engedélyezett hitel ereiéig Németország Amerikában vagy a hitelműveletben résztvevő más államban nyers anyagokat és élel­miszereket vásárol. A kölcsönt az egész német tulajdon jelzáloga, amely a vámokra is kitered-ie, biztosítaná. Franciaországnak és Belgiumnak le kellene mondani Németországgal szemben fenn­álló jelzálog-jogairól. A kölcsön visszafizetésére Németországnak tízévi időt engednének. Morgan készíti elő az amerikai kölcsönt Berlin, december 16. )Berlini szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) A Deutsche Allge- meine Zeitung jelenti, hogy az amerikai kor­mány tegnap az európai pénzügyi kérések­kel foglalkozott. Hivatalos résziről még mindég erős tartózkodás érezhető. A New- Yoirk Héráid jelentése szerint az amerikai politikai körökben nagy feltűnést keltett, hogy Harding elnök azután fogadta Hughes pénzügyi államtitkárt, miután Hughes Mor- gannal hosszobb tárgyalást folytatott. Mor­gan kijelentet.e a sajtó képviselői előtt, hogy a megbeszélésnek semmi jelentősége nincs, de politikai körökben úgy tudják, hogy a tár­gyalások a jóvátételi kérdésekkel vannak összefüggésben. Arról is tudnak, hogy Mor­gan azokat a kérdéseket ismertette Hughes előtt, amelyek véleménye szerint a washing­toni konferencia tárgyalásának anyagát ké­pezik majd. Morgan Hughes előtt állítólag kijelentette, hogy Európa békéje a Német­országnak nyújtandó kölcsöntől függ $ hogy ezt a kölcsönt az amerikai tőkések biztosí­tani tudják. Az esetben, ha a jóvátétel őssze­ge véglegesen megállapitíatík. Két héten belül összeül a konferencia Berlin, december 16. (Berlini szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Az európai gaz­dasági kérdések megoldására szolgáló was­hingtoni világkonferencia híre a német politi­kai és gazdasági körökben élénk feltűnést keltett. Jól informált pénzügyi körökben úgy tudják, hegy a konferencia két héten belül összeül. Politikai körökben arról tudnak, hogy Amerika álláspontja szerint a németor­szági demokratikus irányzat sokkal inkább biztosíték a jóvátételi kötelezettségek telje­sítésére, mint egy esetleges kommunista dik­tatúra, vagy jobboldali puccs. A német pénz­ügyi körökben arról beszélnek, hogy az eu­rópai pénzügyek rendezését tárgyaló konfe­rencia előkészületeiben nagy része van Harwey londoni nagykövetnek, aki Ameri­kában tartózkodik és két hét múlva tér vissza. 9 * \ ___ \ ! §?Sí€íci ig|e a francia Kaneráöai. Bizalmat szavaztak Poincarénak

Next

/
Oldalképek
Tartalom