Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-15 / 141. szám

d Péntek, december 15. — Kétszázezer koronás gőzgépet vásárok Gölnlczfeánya.) Gölniezbánya! tudósítónk jelenti: A város vozetősége villany telepére tij gőzgépet Aliit- A száznegyven lóerős Wollí-gyártmányu gép százkilencvcjjJeétezer korou&ba került G51- niozibánya villany tel epe c&yiíke volt Magyaror­szág legrégibb telepeinek, amely 1893 óta áll fönn és világításon kívül erőátviteli célokat is szolgait — (Kétévi börtönre ítéltek egy szocialista új­ságírót). Budapest; szerkesztőségünk jelenti tele­fonon: Szakasics Árpádot, a Népszava munkatár­sát, sajtó utján elkövetett izgatásért vonták fek'- löségre, mert a Népszava 1922 július 16-iki számában „Nagyatádi parasztdiktaturát prokla- mált“ cimü cikket irt. Szakasics beismerte, hogy ő a cikk szerzője és azzal védekezett, hogy a cikket egy izgalmas nemzetgyűlési ülés után irta és ő maga is olyan izgatott hangulatban volt, amikor a cikket irta. A bíróság a vádlott véde­kezését nem fogadta el és őt tekintettel arra, hogy sajtó utján elkövetett izgatásért már bün­tetve volt, kétévi börtönre ítélte. \z ügyész in­dítványára Szakasicsot nyomban letartóztatták. A felajánlott kauciót sem fogadta e! a bíróság. — (Véres sztrájk KeleiincHában.) Londonból Jelentik: A Times Alahabadbó! azt a közlést kap­ta, hogy a rendőrség sor,tüzet adott ama tömeg­re, amely az általános sztrájk miatt bebőriÖnö- főtteket ki akarta szabadítani. Egy személy meg­halt, 26 megsebesült. — (Rádiumot találtak Szlov&nszkóban.) A Niirodtii Listy jelentése szerint Gúrnőiben rádiu­mot találtak. Ebhez a hírhez megjegyezzük azt, hogy tudvalévőén a lé várd gyógyfürdő vizében a kémiai vizsgálat már régen megáilapitattá, a ra­dioaktivitást —- (Magyar és russzin hivatalos nyelv az ttagvári rri unk ás biztosítón ál.) Ungvárró! jelentik: Az itteni rmmkásbiztositó és betegségié! yző pérnr- tát tegnap közgyűlést tartott, amelyen elhatároz­nák, hogy-’ a pentánná! a magyar és a rassz In <yétv lesz a hivatalos nyeSv. A Lidove Noviny emiatt elégül ellenségét fejezi ki és megkérdezi, hogyan lehetséges az. hogy a cseh és szlovák nyelvet mellőzték. — (Megnyílt a budapesti karácsonyi vásár). Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Ma délelőtt a Vigadó nagytermében Auguszta főher­cegnő védnökségével és Valkó Lajos kereskedel­mi miniszter diszelnökségével megnyílt a kará­csonyi vásár. A kiállító cégek karácsonyi árumin­tái hatalmas bizonyítékát adják a magyar ipar és kereskedelem fejlettségének. Külön termékben a festők, szobrászok és iparművészek müveit he­lyezték el, akik külön kiállítást rendeztek a vásár keretén belül. A megnyitásnál a közélet kiválósá­gai is jelen voltak. — (Lefüleltek egy nemzetközi tolvajbandát Szlovenszkón). Október 8-án egy prágai ékszer* üzletben betörők jártak és 100.000 korona kész­pénzt s 32.000 korona értékű ékszert elloptak. A aagymíhályi csendőrség a minap elfogta Hamis Antalt, akinél 48.000 korona értékű ékszert talál­tak, amelynek legnagyobb része a csehországi betörésből származott. A nyomozás kiderítette, •hogy a betörést egy tolvajtársaság követte el, amelynek Hamison kivfll Tóth Mária, Dieho Ven­cel és Visnovsky István volt a tagja, A tolvaj­bandát átkisérték a kassai államügyészséghez. — (Párbajozott az Uruguay-! köztársasági el­nök.) Londonból jelentik: A Times Momevideóbó! arról értesül, hogy az uruguety-í köztársaság uj elnöke J. Seratto és ellen jelöltje Horrera között ! párbaj volt, amelyben mind a két fél sértetlen maradt. — (A berlini állami könyvtár tolvajai). Ber­lini tudósítónk Írja: Az uj Berlin legbámulatosabb alkotása a volt „Königliche Bibllothek“. A könyv­tárnak hatalmas palotája a háború kitörése előtt készült el. Olvasóterme kétezer embert fogad be s könyvtárállománya háború előtt megközelítette a kétmillió kötetet. De a felgyülemlett anyagnál még sokkal impozánsabb volt ennek a könyvtár­nak a hozzáférhetősége. Csekély beiratkozási dl] mellett kellő ajánlás vagy Igazolás után bárki halomszámra vihetett vagy rendelhetett könyve­ket. Az ui viszonyok beálltával ez a szociális erény a könyvtár átkává vált Ha manapság a folyóiratok között böngészünk, minden negyedik- ötödik polcon ilyen hivatalos felírásra akadunk: „Ezt ’a folyóiratot bevontuk, mert állandóan el­lopják1. Úgyszintén akárhányszor előfordul, hogy a könyvrendelő-cédulát ezzel a lakonikus meg­jegyzéssel kapjuk vissza: „Eltűnt**. Ez minden ol­vasni tudó számára amurit jelent, hogy „ellop­ták". Uiabban egyre nagyobb számmal tűntek el könyvek az olvasóteremből is. A tolvajok raffi- nátt fogással éltek. Mindenkinek, aki az olvasóte­rembe lép, a terem előtt felállított sorompó előtt fel kell mutatnia a magával hozott könyvtári könyveket. A hivatalnok feljegyzi ezek számát és az illetőt kimenéskor ellenőrzi, hogy a köny­vek véletlenül nem fiadzottak-e meg az olvasó­teremben. A gyakorlott tolvaj néhány kikölcsön­zött könyvvel vándorolt az olvasóterembe, eze­ket szépen otthagyta és helyükbe ugyanannyi ér­tékes olvasóterembe^ könyvvel távozott. Újab­ban még lexikon- és szótárkötetek is eltűntek. Nyáron megesett, hogy egy a könyvtár kodex- üsztályában alkalmazott neves tudós a legritkább példányokat apránként clemclgcttc. Szerencsére uagyrészüket megtalálták a professzor ur könyv­tárában. A könyvtár vezetősége már most Indít­tatva érezte magát, hogy alapos reviziőt tartson és erre a célra egy hónapon át zárva tartotta a könyvtár olvasó és kölcsönző helyiségeit. Az eredmény megdöbbentő volt. A kár többmilliónyi aranymárkára mg, úgy hogy az igazgatóság a még hcllyel-közzel. találkozó „becsületes olvasók" fájdalmára kénytelen vol% az eddigi rendszert gyökeresen megreformálni és szakítani a „hozzá­férhetőség" nemes elvével. II—I ■nnnun i raw-nonrx.rw — (A népszövetség a pornografikus iroda­ion ellen.) A Cseh-szlovák köztársaság német népszövetsége közli: A népszövetség legutóbbi teljes ülésének határozatához képest a népszö­vetségi tanács elhatározta, 'nagy mindazokat az államokat, amelyek a pornografikus irodalom le­küzdésére 1910-ben létrejött egyezményhez még nem csatlakoztak, felszólítja, hogy most már csal- íakozzanak az egyezményhez. Mind az államok kérdőivet fognak kapni azzal a megkereséssel, hogy az ezen a • téren tett megfigyeléseket a főtit­kársággal közöljék. Ezt az anyagot azután ren- ! úszni fogják és átadják a francia kormánynak az- | sál, hogy a pornográfíkus irodalom leküzdésére tíjabb államközi konferenciát hívjon egybe, ame­lyet előreláthatóan a jövő érben Géniben fognak a negyedik népszövetségi ülés alkalmából megtar­tani. Ennek a konferenciának az a célja, hogy uj nemzetközi egyezményt létesítsenek. xx Tairafiireílen (Stary-Smokovec) a Gyógy­szálló (Grandhöteí) december közepén fog meg­nyílni és az érdeklődés a téli idény iránt már igen élénk. A Magastátrában igen korán beállt a pompás téli • időjárás, magas hó borit mindent és a hóviszonyok a télisportra a legkedvezőbbek. Az elsőrangú penzió ára beleértve szobát fűtés­sel 50 Kc.-től fölfelé. Előzetes szobarendelés aján­latos. ‘ HasíwAX ski-ftltöíékek mák és holjyyak ré- KSg §1 K®~'re- rédll-kotsztüniök, a legújabb ilvl ■ ssabásu térdnadrággal, kezr.el tü­sött, kftnuyli, finom télikabátok. t legelfikelöbhen kidolgosvn, mórtek után a legrövi­debb idő alatt a legutolsó modellek szerint készít­tetnek. Megtekintése előnyős! OLD ENGLAND 47a Landesbank palotájában S. METZELES, PR&öil, Nefcázanha 2 Úri- éa női divatszabóság mérték ntáD. Telefon 972. Magyar levelezés és kiszolgálás! IBOPMOtoMÓZET Magyar versek ünnepi köntösben. — Berlini szerkesztőségünktől — Bérűn, december 14. Háromszáz oldalon betakarítani, ami szép vers öt század óta magyar földón termett: ezt a fel­adatot vállalta a „Bibliotheca mundi" magyar kö­tetének kiadója*). Még hozzá olyan háromszáz oldalon, amin Spamer nyomdájának gyöngybeíüi széles sorközökkel páváskodnak. Mert a könyvek mai divatja nem tűri, hogy a szedés nyomdai ké­pét túlterhelje a betűk feketesége. Nem hiába di­csérem és panaszlom első helyen a fekete művé­szet törvényeit; ennek az anthotogiának szer­kesztője csak úgy, mint minden olvasója, meg kell, hogy hajoljak a nyomdász mérőlécének auk­toritása előtt Hiszen igaz, minden anthologla szerkesztőié- ' rrek varrnak magaszabta törvényei. Gragger Ró­bert gyűjteménye például csupa kristályosán szép, tehát jellegzetes, befejezett formájú remeket tar­talmaz. Igen ám, csakhogy ilyen mestermü akad­na még vagy négy ekkora kötetre való . . . Azonban ezt a verseskönyvet a nagyközönség­nek szánták, ezért bátran kimaradhatott belőle sok olyan költemény, ami mellett értetlenül halad el a mai olvasó. Hanem még igy is szétvetné az anyag egy kötetnek a méreteit. Le kellett tehát mondani a hosszabb elbeszélő, tanító és Idró költeményekről, hogy elegendő tér jusson a tiszta líra és rővidébb lélegzetű epika számára. Most következett azután a kiválogatás legkényesebb része, amikor csupa drágakincset kellett megros­tálni. Ezen a fokon nyer egyéni színezetet minden anthoiogia, összeállítójának ízlése szerint Itt, a gyűjtemény kompozíciójában nyíl átkozik meg a szerkesztés művészeté. Mert művészet ez is, ha lélekkel csinálják, aminthogy m üvész a hiva­tott kritikus is. Ilyen művészi Ízlésről tesz tanú­ságot ‘az Insel-Verlag magyar anthologiáia. Köl­tészetünknek reprezentatív gyűjteménye ez, melynek részint iskolás, részint egyoldalú antho- logiáink sivárságában már régóta hiányát érez­tük. Nemzett költészetünk, de meg a magyar nép egész szellemességének is legjellegzetesebb há­rom képviselője: Vörösmarthy. Petőfi és Arany tornyosul szemléletünk középpontjában. Az i> géniuszuk fénye sugározza be a magyar helikont mind a mai napig. Katakl'zmás' jelenünknek il­latából tekintve a mögöttük fekvő négy évszá, nem tűnik fel jelentősebbnek, mint az utánuk kő­vetkező három emberöltő. Azon a határon, ameddig vizsgálódó szem •-!•• láthat, népkö'tcsünknek sejtelmes nyomai mutat­koznak. Keresve sem lehetett volna szebb pél­dát találni erre, mint azt a zalamegyei regös- éneket, amit Gragger Róbert gyűjteményének élére állított. Pogányság és kereszténység olvad egybe ezekben a primitív rigmusokban, melyek­nek eredete legendás clő'dőknek homályába vész. Nótás magyar ajkakról ősi idők óta száll a dal és különös érdeme az Antlmlogih Hurigr>rica-nak, hogy költészetünknek ezt az örökkön élő és él­tető erejét szervesen beillesztette' az adott kere­tekbe. Hogy sir, hogy zokog bujdosó kurucok táro­gatóján a fájdalom: *) Magyar Anthoiogia. Kiadta Gragger Róbert. 1922. lnvd-Vcrlag, Leipzig. Édes hazám, szánjad válásom, Messze földre van idulásom; Úgy fordulhat, világból is lesz kimúlásom — Úgy fordulhat, világból is lesz kimúlásom ,.. És mennyi keserűség van ebben az ujabh ke­letű, a maga egyszerűségében oly igen megkapó népdalban: Mikor visznek Glmüc felé, Nyíljon az ég ezerfelé, Nyíljon sz ég ezeríeié, Boruljon be mindenfelé, Boruljon be mindenfelé! Ez az utca jaj, de röges, Akin Oltniic felé visznek, Taj, de röges, jaj, de köves, Ez .az utca jaj, de röges, Akin Olmüc felé visznek! Gragger Róbert költészetünk fejlődését le­egyszerűsített vonalakban adja, úgyszólván im­presszionista szántóitokban. Ezért maradt el Arany mellől Czuczor, Vajda János mellől a lírikus Ma­dách; Balassa istenes éneke kiszorította a zsol­tárköltészetet és a kuruc-dalok inellett ezért nem kapott helyet a protestáns gályarabok éneke. A fejlődés egyes mozzanatainak ilyetén sűrítése azonban annál szembetűnőbbé teszi az egymásra következő korok jellegzetes színezetét. Az újabb és legújabb költőkből lehető objek­tivitásra törekvő választékot találunk az antho- logiában. Ady zsenijének dús ajándékai újsze­rűén és mégis csodálatos összhangban emlkednek ki a történelmi fejlődés rajzolta háttérből. Babits Mihály formatökélye, Komjáthy Jenőnek, Lesz- nay Annának numinózus szárnyalása, Vajda Já­nos és Kiss József bánatos liraisága, Reviczky Gyulának ismert misztériuma, Szép Ernő, Tóth Árpád, Kemény Simon, Kosztolányi Dezső halk finomkodása, Ignotus intellektusa, Heltai Jenő, Kozma Andor és Kaffka Margit versei váltakoz­nak a sorban, hol a háború élményét Adyn és Babitson kivii.1 Vargha Gyula és Gyóni Géza ver­sei képviselik. Végvári és Kassák Lajos nevével a közvetlen jelen költészetére utal az anthoiogia. Ez a két költő forrongó, fájó jelenünkből nőtt ki és jellegzetes verseikkel ősidőben kezdődött köl­tészetünk a jövő rejtelmes perspektívájába vész. Egy poétikai illenikönyvben azt olvastam egyszer, hogy két vers olvasása közt mindig szü­netet kell tartani. Még igy is meglepő, mennyire befolyásolják egymás hangulatát az egymásután következő versek. Kiemelve a költői személyiség kizárólagosságából, egy kívülről nézett fejlődés ivén, valami uj szint, uj hangulati velejárót kap minden költemény. Ebben van minden antholo- giának előnye, de egyszersmind veszedelme is. Mert egy rossz anthoiogia könnyen tévútra ve­zetheti az olvasót De az „Anthoiogia Hungarica" nem ad hamis képet. Egyes részlete ben talán máskép is el lehetne gondolni — hiszen az anyag nagy és az olvasók ízlése különböző, — de a maga egészében akkor sem volna szebb és, iga- zabb. Gragger Róbert bevezetés, magyarázat, eíő- és utószó nehezéke nélkül bocsátotta útnak ezt a tetszetős kötetet: hadd beszéljen minden vers magáért Fenyves Pál. (*) Magyar müvészházasság Newyorkban. Amerikai lapokból értesülünk arról, hogy a lo­sonci származású Dortsák László hangverseny­énekes, október 3í-én Newyorkban házasságot kötött az amerikai születésű Kovács Emmy ma­gyar zongoraművésznővel. A kiváló tenorista amerikai hangversenykörutját rövidesen befejezi s nejével együtt Európába fog hosszabb időre jönni. SZÍNHÁZ ÉS ZENE Színházi események. Budapest, december 14. Petőfi. (Szávay Gyula és Géczy István szin- jáíéka S képben. Bemutatta a budai Várszínház). A Pctőfi-jubíleum alkalmával Czakó Pál, Szávay és Géczy Petőfi életét megjelenítő szin- iátékát hozta színre. Maga a mü dramatizált életrajz, a verses prológ szerelmi dialógusától a segesvári csaíaté- rig pontos, gondos, költői részletekben bővel- : kodé, hangulatos képekben eleveníti meg a költő | szerelmes és hősnek pályafutását. Természetes, hogy a szerkezetnek ilyenforma széteső A-olta, a gyakori és hosszú szünetek kissé kifárasztják a nézőt. Emeletes vagy forgatható színpadon a rögtön egymást felváltó jelenetek bizonyára nem hatnának kellemetlenül. Sajnos, a mai átlagos színpadi berendezkedés szükebb ke­retekbe szorítja a költői alkotás lehetőségeit. Mindettől eltekintve dicséretes ambícióval rendezett előadást produkált ez a törekvő tár­sulat. Petőfi alakját Szentiványi Béla tehetséggel, lelkesen és olykor valódi erővel állította elénk. Jó volt Toumay Margit, Szendrey Júlia, Diny­nyési Juliska 'Anikó szerepében. Turay Mihály kellemes kísérőzenéje stíluso­san keretezte a darab cselekményét Az ünneplő közönség igen szívesen fogadta a hazafias hangulatú előadást. A régi Népszínháznak pompásan sikerült elő­adásai után a Kiszely vendéglőben bankettre gyűltek egybe. A szép idők mámoritó hangulata tűzre gyújtotta a lelkeket és vehemens erővel tört fel minden oldalról a Népszínház felújításá­nak vágya. Kassai Vidort, a nyolcvanhároméves művészt különben az Unió szerződtette az előadandó Or­feusz Sty.x szerepére. Bárdos Artúr, a kitűnő színigazgató átvette a Renaissance-szinház vezetését Reméljük, hogy a több-kevesebb sikerrel ide-oda ingadozó müin- tézet ezzel biztos kézbe kerül. Bárdos minden­esetre nagy színházi tudással, kultúrával rendel­kezik és talán még szerencsésebb uj erők felfede­zésében, mint a közönséget érdeklő műalkotások kiválogatásában. Eddigi pályáján a valódi művészet, a 1‘art pour 1‘art szinmiiirodalom és a kasszadarabok között egyensúlyozott, tagadhatatlan azonban, hogy hozott értékes, érdekes előadásokat és igazi művészi ambícióval fejlesztette ki a maga sajátos körét A Vígszínház a „Csábitó" balsikere után most Heltai „Kis cukrászdájáét készíti elő sok reménnyel. Az bizonyos, hogyha már könnyű, szórakoztató darabbal akar a közönségnek ked­veskedni, sokkal helyesebb, ha lelkűnktől, Ízlé­sünktől idegen rémdrámák és szellemeskedések helyett hazai irók müveire szánja nagy appará­tusának munkáját. Hans Müllernek a Magyar Színházban elő­adott darabját: a „Tüzek“-et, most újítják fel a Belvárosi Színházban Simonyi Máriával a fősze­repben. Ez az esemény mindenesetre érdekes összehasonlítást tesz lehetővé a két igen tehetsé­ges művésznő produkciója között. A Nemzeti Színházban „Lear király" reprize kelt érdeklődést. Hevesi Sándor mint Shake­speare, mély ismerője egészen uj szcenlrozással, uj szereposztásban adja elő a darabot. Az uj Jele- netezés visszaállítja a nagy költő remekművének eredeti struktúráját. Leart Pethes és Bakó ját­szik felváltva. A többi szerepeket Hettyei Aran­ka, Paulay Erzsi, Váradi Aranka, Kürthy József. Abonyi, Mihályííy, Kiss, Pethö, Nagy és Fehér alakítják. December tizenhetedikén lesz a dumaparti Helikonban a „Színház" irodalmi és kísérleti színpad első előadása, mely elé közönség, irók, művészek és színházi emberek nagy várakozás­sal tekintenek. Az Intim-kabaréban Petőfi jubileumára há­rom Peíőíi-darab kerül színre. Az egyik Sas Ede „Sárga pitykés közlegény" cimü színmüve, a másik Chorín Géza „Petőfi búcsúja" cimü dal- iátéka, a harmadik „Petőfi a gyermekszebában" cimü gyermekelőadás. F. J. Hódítók. (Színmű 3 felvonásban. Irta: Charles Méré, fordí­totta Bónyi Adorján. A kassai magyar színház eredeti bemutatója december 13-án. A hódítók: az öreg Brandou (Vágó), fiai: Georges (Teleky) és Róbert (Just). Repülőgép- gyárosok, akiknek jelszavuk: „Előre!" s akik azt hiszik, hogy övék a jövő. Eszközeik az előre­törésre és a jövő meghódítására a pénz. Minden gondolatuk az üzlet, mindent ennek a szempont­jából néznek, embert — legyen az a saját lányuk, testvérük *— anyagot, ha az mindjárt egy évszá­zados történelmi emlékként is áll elébük, — egy­aránt. A leányát: Jeannet (K. Hantos Irma) az öreg Brandou csupa üzleti érdekből az első piló­tához, Jimhez (Járcy) akarja adni, megfeledkezve arról, hogy a lánynak lelke is lehet. Kolosszális terv merült fel a „Hódítók" agyában. A gyárte­lep mellett egy egész épülettömböt megvásárol­nak, hogy nagyszabású repülőteret létesítsenek. Egy ház áll útjukban. 13 e lm out gróf omladozó pa­lotája. Ez a gróf (Földényi) eladósodott álmo­dozó, aki a múlt becsületén rágódik, ez az egyet­len erkölcsi alapja. Az üzletemberek könnyű zsák­mánynak hiszik, akit pénzzel, a mindenható pénz­zel akarnak megvenni. És az az erkölcsi alap, melyen a múlt áll, mégis megdönti minden számí­tásukat. Jeanne, akinek a lelke mégyén a nép szeretete húzódik meg szerényen, mint egy nem ápolt virág, megszereti a grófot, kedvesévé lesz- Az üzletembereknek a testvér is csak kellemet­len akadály, akit le kell gázolni, ha „előre" akar­nak törni. Az apa azonban megtörik a lelki vál­ságban, elveszti rugalmasságát, cinizmusát. Az el- szántabb fiú, Róbert, elrabol tatja a testvérét, nem azért, amiért az apa tervezi a rablást, hogy t. i. visszakapja a leányát, hanem, hogy testvére test­iével zsarolja ki Belmonttól az útjukban álló pa­lotát. Ez meg is történik. Belmont, akinek sem­mije sem maradt már, csak az a palotája, melyet szeret s amelyről azt hiszi, hogy lelke van s vi­szontszereti, Jeannet jobban szereti még az ősi hajléknál is s fájó szívvel bár, de mégis lemond róla. Ez a gyöngédség annyira meghatja az öreg Brandout, hogy kibékül leányával és vejévcl s a már megvett palotát adja nászajándékul a fiata­loknak. A darab hát összeütközés a múlt és a jövő között. Érdekes probléma, csak az a hibája a da­rabnak, hogy a legszögesebb két ellentétet, a leg­távolabb eső két pólust állítja szembe egymással az iró. A legridegebb önző üzleti elvet tekinti a jövő eszmeáramlatának, egy túlságosan vértelen. semmire nem jó, degenerált arisztokratát szegez ellene. így az összetűzés nem valószínű, a kettő A Prágai Magyar Hírlap karácsonyi számában uj, rendkivül értékes és eredeti nyereménypályázatot hirdet!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom