Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)
1922-12-15 / 141. szám
Pénzeit, december 15. S%Íúl/. lh(!YAJ(í,'lRT/iP tatait. Klán te tehát szórta mmckn lehető módon a pénzt és valóvá vá. tolta áorá-n'd;aw. Vett villát természc-esen Berlin icg-cíuíke.t/öb negyedében, nem is egyet, hanem kettőt, voli autója nem is egy, hanem három, vök ielesése, tó tikos menyasszonya, kedveié, egy e- reg apró színész meg íKmcsikag pár rí' g t.a és nagy neve. Alkalmazóival sz'lniún játszották a nagy embert, fizetésük mede.,i, a mit ők magúik szabtak meg, annyit veitek a kasszából, amennyit csak akartak, ki sém ellenőrizte őket, A betevők pedig egy darabig, amíg éppen a milliók értek, busásan kapták a kamatokat, a legtöbbje persze oly bolond volt, hogy a pénzt Klanténál halmozta és megelégedett azzal, ha a betéti könyvben pénze csakhamar tekintélyes összeggé nőtte ki magát. Pedig oly könnyű lett volna a kulisszák mögé látni és észrevenni, hogy Klante az uj betevők pénzével fizette ki a régi klienseket. A csalásnak ez a neme uj, már százszor megpróbálták és a közönség mindannyiszor szívesen felült a hitege- tőknek. Pincérek, fodrászok, szakácsnők, apró üzletemberek, ki‘s fizetésű alkalmazottak egész hada veszítette el igy keservesen ösz- szegyüjtött pénzét Kiállténál. Nyertek az okosak, akiknek elegendő volt, ha K’ar.lte egyszer fizetett és többé nem kértek a veszedelemből, no meg az állam, amely adó fejében több milliót hajtott be kantén, aki ugyan fizetni nem akart, de kénytelen volt vele, mert egyszerűen lefoglalták posfata- karék betétjeit, Mihelyt a betétek lassabban folytak és Klante nem tudott többé pontosan fizetni, bekövetkezett a katasztrófa. A tömeg zúgolódott és döngette a Gafllipoli kávéház kapuit. De Klante hü maradt önmagához és szemtelen volt az összeomlásig. Betevőit gyűlésre hívta össze a Busch-cirkuszba és ott vagy húszezer ember előtt nagy szónoklatot tartott. Beismerte ugyan, hogy a versenytéren nem lehet annyit nyerni, amennyire híveinek szükségük van, de azért ő tudja, hirdette, mint lehet a reája bízott pénzt busásan kamatoztatni. Pálinkagyárakat akart építem, nem is egyet, hanem tizet és likőrös-üzle.e- ket felállítani német földön vagy tizezeret. Ez ma a legjövedelmezőbb üzlet és amit a vállalat hoz, minden levonás nélkül kapják meg azok, akik KI arcában biznak. Óriási taps és éljenzés követte a szavkat. Klante fejére hatalmas babérkoszorúkat helyeztek és barátai vállfáikon vitték ki a cirkuszból ... a rendőrök sorfala között. Az áPaijmigyész ugyan már . akikor nagyon Is érdeklődött Klante irányában, de a dolgok még nem értek meg annyira, bogi' nyíltan fel lehetett volna lépni a csalók ellen. A betevők csak zúgolódtak, de még ki sem szaladt közülük a bíróhoz. De az is csakhamar bekövetixe- zett. Mert Klante nagy terveiből nem lett semmi. Ahhoz kevés volt a pénze és a ver- senykoncern emberei érezték, hogy csakhamar nagy bajba 'kerülnek, mert üzleti könyvükből csak az derül ki, hogy mennyi volt a bevételük, de nem a másik fontosabb dolog, hogy hova kerülitek a milliók. Klante tehát beteget jelentett, szanatóriumba vonult, ahonnan a rendőrök vitték nagy óvatosan a vizsgálóbíró elé. Azóta Klante hasztalan próbálta kinyitni börtöne ajtait, vagy. más- esztendeig kellett várakoznia, amíg bírái elé került. A számadás nagyon egyszerű. Bevett vagy kétszáz milliót, amiből fisszaíizetett vagy harmincötöt. Ötven milliót elköltött Klante, harminc milliót elvertek szükebb hi- vei. A többi pedig elveszett a versenytéren,, meg másféle spekulációkon és az a pár milli- ócska, ami még megmaradt, nem elegendő azok könnyeit felszántani, akik- a nagy Kian- ten tönkrementek. A törvény előtt pedig egy sovány beteg emberke peresikiedeik a maga aigzáért, mert nem engedték, hogy tovább is csalja, bolonditsa a világot, amely nyilván nem érzi jól magát, ha nem akad minden évtizedben egy Klante, aki legendás módon tud gazdálkodni a mások pénzével... V. ■■0SE«saaaaga38ainHffl*35!?3'«as!S3í?mBSB „FIM Berlin, december 14. Berlini tudósítónk Írja: Ilyenkor, karáncsony táján, uton-utfélen megállítják az embert az ismerősei, különösen a szép nemhez tartozók, java munkaközben felcsöngetik telefonon,- illatos szerelmi levélkéket juttatnak hozzá ezzel a sztereotip kéréssel: „Doktor ur, ön hóember, olvasott, tájékozódva van, ajánljon néhány jó könyvet1'. A gyöngédnemüek hízelgő kérése elől udvarias ember számára nincs kitérés. De alapjában nincsen hálátlanabb feladat a világon, mint embertársainknak könyveket ajánlani. Jó könyv Gut nberg apánk zs niális feltalálása óta tömérdek akadt. De éppen olyankor, amikor be kellene számolnunk sok év olvasmányainak a kvintesszenciájával, összezavarodnak fejünkben a szerzők, cimck és műfajok. Hol is kezdjük? Régit, újat t tszik paran- -s.üni> Komolyat, szórakoztatót vagy — pikánsak el, nem pSomvumlhw rdgeve umlh ybfskpw sat? (Ez utolsó szónál saját ág s módon én pirulok el, nem pedig szépséges pa merem. Mii ea fura világot is élünk!) És holmi gyakori tt boltossegéd módjára gyorsan végi. pisiantok a raktáron, olvasottságom felgyülemlett raktárán — Tehát modern regényt óhajt, nagyságos asszonyom? Franciát, éjszakit oroszt, németet, magyart? Tessék meghinni, a jó Maup ss nt még mindig modern. Megint elpirulok! Pedig mi is van Maupas- santon elpirulni való? — Úgy, már mindent tetszett olvasni Mau- passanttól? Zavaromban elméskedem és a sok elmésség- ből végleg megzavarodom. Végre látszólag normális mederbe terelődik az ügy: — Éppen most olvastam Andersen Nexönek egy kétkötetes regényét Hatalmas munka, szociális mélységekbe ható, a dán párás tnép lelkét meggyőzőén rajzolja. Legmelegebben ajánlhatom. De azután kisül, hogy a bájos kérdező szokott nap; olvasmánya ^Courts-Mahler urhölgy, ez a 'sávtálán, limonádévá vizc-nyősödött legújabb Marlitt-tanitv;' ny. És sorban azzal állnak elő a klienseim: ,,Doktor ur, az istenért, hogy ajánlhatott ilyen unalmas könyvet?11 Karácsonyra vége a -nimjászomnak. de legalább egy évig békében. hagynák. Egy ügyesen szerkes-Tett' berl'rti hetilap tié- liány jónevü nemet írót: Hugó v. Hofmannstbált és Paul Schmidthount szólaltatta meg, hogy olvasmányaik tárházából egy válogatott könyves- cédulával járuljanak a karácsonyi publikum elé. Tudiák-e ezek az urak milyen nagy fába vágták a fejszéjüket? Drámát írni ezerszerte könnyebb, mint könyvet ajánlani Aki erre vállalkozik; annak a lelkekben kell olvasnia! 1 ; E. EB»!HiÉH«BS®®BBBEBB»USaHKHnEBHBB0* Mrsüüréií Szleveüszhöban. Pártot alakítottak Pozsonyban. — Elnöke Fajnor le.t. — Az uj párt a városok ellen indít ostromot Pozsony, december. 14. . (Saját tudósítónk jelentése.) A ipozsonyi vármegyeház nagytermében tegnap .'megalakult a nemzeti demokrata párt, Kramár cseh soviniszta pártjának szilovénszkói fiókja, a mely arra van hivatva, hogy a cseh, barátságot Szlovenszkóban megerősítse. ■ '.. A párt alakulását Ivánka ári. rsmer- tette, aki kijelentette, hogy az államalakulás idejében szükség veit arra,: hogy Szloyem szkóban egységes pártot alakítsanak; (ez a párt Srobárék rolnicka stránája volt),- jelenleg azonban- a helyezi már arányira fejlődött, hogy egyéb pártok létesítésére, is gondolni lehet. A nemzeti demokrata párt megalakítása a szónok szerint állami; szükségesség, 'mivel Szlovenszkóban állam ellenes pártok •Keletkeztek, amelyek az állam egységét veszélyeztetik. A nemzeti demokrata- párt legfőbb célja az lesz, hogy' a cseh-szlovák egységei megvédelmezze. A párt programjának megállapításánál az alapítók súlyt helyeztek arra, hogy az egyházi kérdést, a nyelvkérdést és a gazdasági kérdést megoldják. ..Áz egyházi kérdésben az volt az álláspontjuk, hogy a szlovákok vallási- érzelmeit tiszteletben ke® tartani és tartózkodni kell minden radikális egyházi politikától. Nyelvi tekintetben elő kell mozdítani a szlovák nyelv fejlő-lését Gazdasági tekintetben pedig az alapítók arra mutattak rá, hogy a magyar uralom ideién Szlovenszkó gazdasági fejlődése akadályokba ütközött és hogy Szlovéniák ö területe a magyar politika miatt és a közlekedésügy fejlesztése miatt elszegényedett. (?) H a Is i cky igazgató kné!emelte, hogy az uj párt nem akar a rolnicka stratia eliten küzdeni, mivel ez képviseli legjobban a szlovák kisgazdák érdekeit. A párt ,elsősorban a városokban akart tért hódítani, amelyeket még mindig áthat a magyar szellem, amely nemcsak kulturális tekintetben idegen, de politikailag is káros. A párt abban látja' hivatását, hogy ugyanolyan eredményeket érjen el, mint annka idején a haladó néppárt Morvaországban, amely egymásután nyerte meg a városokat a nemzet számára. A szlovák városokat a szlovákoknak! Ez a párt legfőbb programja. A párt elnökévé ezután Fajnor V'adiimir dr.-t, a pozsonyi Ítélőtábla elnökét választották meg. A végrehajtóbizottságba beválasztották Reháte dr., Ivanek dr., Drohny János slzovákckat és Folprecbt dr. miniszteri tanácsos, Na Isi cky igazgató cseheket. Á szlovák iparosok részére két helyet biztosítanak a végrebaitóbizottságban. Vasárnap az uj párt tüntető közgyűlést tart. amelyen Kramár, Rasm és FngHs is beszélni fognak. ^Drágább lett a magyar vízum.) A prágai magyar királyi követség hivatalos közlése szerint mától kezdve a vizumdijakat fölemelték. Többszöri utazásra szóló vizűm dija 70 korona (eddig 60 K), egyszeri utazásra szóló vizűm dija 35 korona (eddig 30 K), az átutazás! vízum dija pedig 7 korona (eddig 6 K), NAPI HÍREK Az aranyharsoaa. Csatát vesztett száz Mohi pusztán, Foiylátott vére, búja tenger, Jaj, nagyétkű ország a vi.ág. Bolyongok gyásza közt visszatért, Kivert királya, én: az ember. « Körül eget ká.omol a füst. Boldogság-falvak sötét üszke. Mint gazdátlan eb üvölt a kin, Fekete gondíeiiegek alatt, S a rét hullákkal teletüzve. Fertő a forrás, düh a csend, Csak vad éhség és keselyű vágyak Kerengnek a kietlen égen Prédásan rikoltva. Lent, lent vad Csontváz-lovon a rémület vágtat. Sehol senki bátor és méltó A jövőhöz. Erdő, bús bozót Vadjához menekült, akinek Szive megmaradt s vajh. hallja-e Kürtömet, a pirkadás hozót? Hü lovagim, bánat és remény. Fújjátok az Aranyharsonát — Véres sorsomból csak az enyém — Zengjen támasztó biztatással Az éjszakán és haiálon át. És ha százszor Is ver az átok, S szivem vad könnye, búja tenger: Enyém ez ország, visszatértem S én akarok uralkodni rajt* Megtért királya, én: az ember. Abban a nagy teremben, amely a prágai Lucerna nevű épülettömb pincéjében tátong, amelyben a komoly művészet vagy a könnyelmű sirnmi látogat el esténként, most nappal is égnek a lámpák, most nappal is mozognak emberek. Nemzetközi ujságk-iAlHtás van ott. A világ mindén részéből összehordják az ■ ujságpapirosra nyomott. betűket, hogy az ember bámulva álljon meg és csodálja a sajtó hatalmát, vagy azon ké- pedj-en el, hogy menyit tudnak összeírni r~iiv, önérzetes és a mesterséget hivatásnak látó ujság- csináló emberek. Én is megnéztem a kiállítást. Amit láttam az ez igy leírva nem érdekes. Egy csomó papír ösz- szerándezve és boxoik asztalain kitérítve, nyomtatott hetük, latin, gót, cirill török és isten tudja milyen betűk, az ujságtáriger fehér-fekete és az orosz zsurnalisztika jóvoltából olykor piros szín- halmazában egy-egy felkiáltó reklámplakát, egy pár illusztrált lap színes címlapja; ar orosz box- ban -egv sörényes, álmodozó szemű öreg ember, a" francia újságok lepedői előtt egy vékonyajku bundába bujt asszony, hócipővel a lábán... mikor megindul, oly nehezen emeli a lábát, oly lassan csoszog, miint a fáradt sóhajtás a hosszú té!.i estéken. Amit éreztem a sok-sok újság láttára, az a hvatáséTzet lelki dossziéjába tartozik. Kz az én belső külön ügyem. Megvitatása annak, szép-e, jó-e, érdemes-e és suliival biró-é betűket írni, szavaikat Tűzni és mondatokat formábú azért, hogy másnap mások, idegenek, százak, ezrek, ió- vagy rosszkedvű emberek olvassák v.agy el se'olvassák E!gondolkodás azon milyen szép, nagyszerű és fölemelő, büszkévé varázsoló tudat az, hogy nk-% Brazil'ában, Kínában és Japánban és mjmlonbol írnak és ezzel niságot csinálnak társ-aim a munkában az ambícióban, a harcban. a kürkö^'sben, — műven kícsmnvé vará- rso'6, letrmpHó és a felvetett felet visszadobó tudat az. hogv ennek a nagy, ésszel és akarattal ^fegyverzett hadseregnek én csak egy apró, fenték télén. pév és dicsőség nélküli harcosa vagyok. És '.amikor ez a két tudat harcolni kezd egy- méssajl és birkózik gvüri az egyik a másikat, mikor nem tudom magam sem, nagy vagvok-e vagy kicsiny, már künn Járók a íökdösködő. karácsonyra készülő Veuce’-téren, aihol oldalba bök egy siető ember, akinek biztosan nincsen ekkora "ondia c aki szentül meg van győződve arról, hogy ő nagv jelentős, értékes és szükséges em- ’mr a társadalomban s eb'bte mindenkinek ki kell férnie Én már megszoktam ezeket az 'embereket és csak a. véletlen le-het oka annak, hogy nem tértem ki neki. _____ — (A prágai meteorologial intézet jelentése.) Idöjóslás: Felhős, valamivel enyhébb, de szeles időjárás várható. * — (Vádirat a Baeran-pörben. A Tribuna jelenti, hogy Baeran Alajos dr. nemzetgyűlési képviselőnek tegnap a vizsgálati fogságban kézbesítették a vádiratot. Baeran dr. hazaárulás é.s nyi:1- vádos erőszakosság bűntettével vádolják, mely utóbbit a nemzetgyűlésen követte el. A tárgyalást ianuárban fogják megtartani. Baeran dr. védelmét Goller dr. brünni ügyvéd vállalta el. — (Magyar lapot indít a cseh kormány). Arról értesülünk, hogy a cseh kormány Prágában magyarnyelvű napilapot fog megindítani. — (Uj jegyző Gölnlczbáiiyán.) Gölniczbú- nyai tudósítónk je' -ntb Pátka Emil eddigi rendőr- kapitányt Göhiiczöáova jegyzőiévé nevezték ki. A lakósság örömmel ?• ;:adta a kán&vezés hírét. — (Megkezdődött a nyomozás az Erhartít- ügyben). Berlini szerkesztőségünk jelenti telefonon: Erhnrdt korvettkapnány ügyében, a.dí, mint ismeretes, a Kapp-puccsal összefüggésben tartóztattak le, megkezdték a nyomozást. — (Uj kardinálisok.) Rómából jelentik: A pápa hét uj kardinálist nevezett ki. — (Karácsonyi postacsomagok). A postaigazgatóság felhívja a közönség figyelmét arra, hogy karácsonyi postacsomagjait ideje .órán adja föl, hogy a címzettek azokat még karácsony előtt megkaphassák. Ez különösen élelmiszer, vadhús és egyéb romlandó cikkekre szól, mert az ilyen csomagokat a karácsonyi nagyobb forgalomban nem lehet külön kezelni. Az igazgatóság a jó csomagolást is figyelmébe ajánlja a közönségnek cs a feladók saját érdekében célszerűnek jelzi a faládában való szállítást. A világos címzés is fontos kelléke a megbízható szállításnak és a címzés olyan módon történjen, hogy le ne szakadjon a csomagról. A Prágába és más nagyobb városokba szóló postai küldeményeket pontos címzéssel (kerület, utca, házszáin és emelet) kell ellátni. A tartalom úgy a küldeményen, mint a szállítólevélen feltüntetendő. — (Hatmillió koronás kölcsönt vesz fe! Késmárk-, Késmárkról táviratozzak: A város tanácsa tárgyalást folytat egy hatmillió koronás kölcsön f'ö vétele ügyében. A pénzből a háborús és banikadósságokat szándékoznak kifizetni és a leégett városi szállodát akarják fölépítem. — (Argentinja csalogatja a kivándorlókat.) A prágai argentínai konzulátus hivatalos közlést jelentet meg a lapokban, amelyben kijelenti, hogy az a vélemény, hogy az amerikai bevándorlási tilalom az argentínai, köztársaságra vonatkozik, teljesen téves, mert Argent'niának nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy tűénél több bevándorló telepedjék ott le, sőt ezek jövőjéről is gondoskodj ka köztársaság. — (Felségárulásért életfogytiglani íegyház.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A budapesti b üntetőtö r vény szék tegnap tárgyalta Kiss Jenő felségé ru’ási bűnügyét, akit az ügyészség azzal vádolt, Irogy -a hadifoglyok körében azzal agitált, hogy az ország érdekei ellen dol- gozanak. A bíróság Kiss Jenőt életfogytiglani fegyházra ítélte. — (A Prágai Magyar Hírlap nyereménypáíyá- zatának húzása). A Prágai Magyar Hírlap századik jubiláns számában kihirdetett rendkívül értékes nyereménypályázat páratlan sikerrel járt. A pályázót szelvények százai heveinek abban az urnában, amelyből holnap kihúzzuk a nyertesek ne- évt. A iiuzás holnap este lesz a Prágai Magyar Hírlap szerkesztőségi helyiségében, a szerkesztőség cs a kiadóhivatal, valamint a Prágában élő magyarságból összeállított zsűri résztvétele mellett. A húzás eredményét karácsonyi számunkban fogjuk közölni. — (Leszállítják a postai tarifákat.) A kormány félhivatalosan közli, hogy a postám misztérium most gyűjti a statisztikai anyagot a posta- tarifák tervbevett uj szabályozásához. A posta- tarifákat minden esetre le fogják szállítani, de a leszállítás mértékét még csak megközelítően sem tudják, mert a postatarifák szabályozása a postaügyek racionális gazdasági vezetésének egész kérdésével függ össze, különösen a tisztviselői fizetésének szabályozása lesz elöntő befolyással az uj tarifára. — (Hamisított cseh-szlovák vízumok). Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Ismeretes .hogy a budapesti cseh-szlovák követség a Kun-utcában van. A követség mellett van egy mokra k vaaaiep xumhwly rdgove umlhwybísk bérkocsi-állomás is. A kocsisok az utlevélvizumra várakozók közül többnek ajánlatot tettek, hogy ötezer koronáért szereznek nekik vízumot. Sokan át is adták a kocsisoknak úgy útlevelüket, mint a pénzt. A kocsisok rövidesen megszerezték a vízumot. A boldog vizumtuiajdonosok azonban csakhamar rájöttek arra, hogy a vizumok hamisak, jelentést tettek a rendőrségnek, amely megállapította, hogy a szomszédos Pola-kávéházban valóságos hamis vizumgyár volt. Bíró Zsigmond és Rottman Nándor kocsitulajdonost és két bűntársát a rendőrség letartóztatta. — (A íiemlmsrigyelk elrablása). Közöltük azt, hogy Chicagóban egy Wozniák József nevű embert megtámadtak, önkívületi állapotba hoztak és operációs utón elrabolták a nemi mirigyeit. A chicagói lapok azt a hirt hozzák, hogy egy híres amatőrdetektivnek sikerűit a tetteseket kinyomozni. Egy öreg milliomosról van szó, aki egy tizenötéves leányt akart feleségül venni és egy orvosnak azt az ajánlatot tette, hogy százezer dollárt fizet neki, ha szerez számára erős nemi mirigyeket. Az orvos erre fö’bérelte a támadókat, akik véghezvitték a támadást és egy kórházba hozták az áldozatot, ahol operációt hajtottak végre rajta. A detektív az összes tetteseket kinyomozta, a neveket azonban még titokban tartja. — (Megjelent Molíke könyve). Bécsi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Moltke Helmuth német vezérezredesnek, a német vezérkar elhunyt volt főnökének emlékiratai ma jelentek meg. A könyvet az elhunyt hadvezér felesége rendezte sajtó alá és cime a következő: „Emlékezések, levelek és okmányok 1877-től 1916-ig“. A könyvnek különösen az a rész bír nagy érdekességgel, amely a katasztrofálisan végződött mar- nei csata részleteiről szól. — (Elfogták az Osztrák Magyar-Bank tolvaját.) Bécsi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Jelentettem, hogy az Osztrák—Magyar-Bank bécsi föint-ézetöből ismeretlen tettesek tizenhárom millió koronát elloptak. A nyomozás szálai a bank egyik fiatal tisztviselőjéhez vezettek,- aki az utóbbi napokban hazárdjátékon nagyobb ösx- szeget veszített el. VaHatóra fogták és beismerte, hogy a fcizenháérom millió koronát ő lopta cl és megnevezte bűntársait is. Letartóztatták. Dittert Walte-raak hívják.