Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-15 / 141. szám

Poincaré. (g) Prága, december 14. Az a politika, melyet Poincaré követ s amely Londonban is meghiúsította a legna­gyobb európai problémának: a jóvátételi kér­désnek végleges és igazságos szabályozását, nem más, mint mumiaszerü merevséggel való ragaszkodás egy rögeszméhez s a tények­kel és valóságokkal szemben az illúzióknak kergetése. Ez a francia politika nyűgözi le ma Európát, teszi tönkre az európai életet, meg­bénítja az akarások és törekvések kifejlődé­seit s pokollá változtatja azt a mindennapot, ami az emberekre rávirrad. Ez a politika mindent egy szemüvegen néz: a Németország elleni gyűlölet fekete szemüvegén keresztül. Minden oélja, meg­nyilatkozása és akciója egy pontban fut össze: miképpen lehetne Németországot tel­jesen és tökéletesen megsemmisíteni. Ez a cél borította föl annak idején a génuai konfe­renciát, amikor az orosz-német szerződés ürügyül szolgált a franciáknak arra, hogy a németekkel való megegyezést meghiúsítsák, ez kergette Franciaországot a sévresi béke- szerződés revíziójába, mert látta Franciaor­szág azt, hogy Sévres révén lekötheti Angliá­nak ama föltörő erőit, melyek a németekkel szemben jobb és igazságosabb belátást han­goztattak. Franciaországnak ez a célja szo­rosan összefügg eg yévszázados francia im~ perialísztikus álom megvalósítása felé irá­nyuló törekvéssel. Ez a törekvés a Rajna balpartjának végleges elszakitására irányul s ennek érdekében a francia diplomácia és tudomány a történelem támaszpontjait is lá­zasan keresi. „Gallia — Caesar szerint — a Rajnától a Pireneusokig és az Alpoktól az Óceánig terjedt" hangoztatják s Tacitus is úgy tudja, hogy ..Germániát a Rajna vá­lasztja el Galliától". Ezzel igyekeznek alátámasztani céljai­kat, melyek Poincaré tegnapi nyilatkozata dacára is világosan állanak előttünk s amely­nek megvalósítása felé a francia belpolitika érdekében törekedniök kell. A francia belpo­litika ugyanis érzi azt, hogy a remélt hadi­sarc nem folyik be s ez a körülmény meg­fekszi a francia gazdasági élet amúgy is ér­zékeny gyomrát, a franciák érzik azt, hogy a kormány jóvátételi politikája a gyakorlat­ban teljesen csődöt mond s hogy a bizalmat­lanság leszerelhető legyen, föl kellett vonul­tatni azt az ábrándot, azt az évszázados ál­mot, mely a Rajnamellék francia hegemóniá­jához fűződik. Ennek az illúziónak a folmeleg'tésére szüksége van Poincarénak. Ez az ő egyéni politikai bázisa szempontjából Önvédelmi trükk volt, mert ha ezt nem festi a francia közvélemény elé, akkor őt seperte volna el az a vágy, melynek a francia lélekben is föl kell ébrednie s amely békés és igazságos európai életet kivan. Ennek az illúziójának fölfestése súlyos és nehezen megoldható vál­ságot idézett elő az európai politikában. Ezen bukott meg a londoni tanácskozás és e körül csoportosulnak ama fellegek, melyek — úgy látszik — hosszú időre eltakarják Európa elől a békét hozó napfényt. Mert ve­szedelmet lát minden józan politikai gondol­kodás abban a célban, amit Poincaré a poli­tikai frázisok maszlagos köntösébe öltöztetve fölvonultatott, veszedelmet és csapást Iái a józan angol közvélemény is, mely nem szí­vesen alkot frontot a szövetségessel szemben s amelynek gondolkodását a Manchester Guardian tegnapelőtti száma ebben a mon­datban fejezte ki: „Ha a franciák tervüket keresztülviszik, úgy nagy csapást hoznak az egész világra." Poincaré nem érzi ezt a felelősséget. Nem érzi, hogy egy emberiség békéje és bol­dogsága van hozzákötve ahhoz a kérdéshez kcresztülviszi-e önző pozicinmentésért, illú­ziók mentéséért, álmok megvalósításáért ezt, amit tervez. Nem érzi, hogy vakmerő és ke­gyetlen játékot üz, melynek következményei borzalmas felelősséget hordanak magukban... a gyülölség vakká teszi az embert és Poin­caré rettenetesen tud gyűlölni és bosszut- állni. És ennek az embernek a kezében van Európa sorsa. Mert a többit a megkötött és megkötendő’ paktumok térdre kényszerítik előtte s hiába tervez Mussolini uj jóvátételi módozatokat, hiába vacillál Bonar Law és igyekszik középutat keresni, Poincaré meg- átalkodottan hirdeti és jelenti ki, hogy január tizenötödike után nincs moratórium vagy ha van, akkor csak zálogok ellenében van. Az okfejtésének végezete tehát a Rajnavidék kézbekaparitása, a volt francia királyság im­perialista álmaiból megmaradt ábrándnak va­lóra váltása. Az európai helyzet tehát ezen a ponton fordul meg. Vagy jobbra vagy balra. Vagy Poincaré vagy a jobb élet, a béke, a nyugo­dalmas munka igazságos korszaka. Sajnos, semmi reményünk sincs arra, hogy a kocka úgy forduljon, hogy az utóbbi következzék i be. Poincanét füti a gyűlölet, vén fejében a politikai potencia energikusan dolgozik s akik legyűrhetnék s akik az igazságos meg­oldás útjára kényszerithetnék, azok a meg­kötöttség és tehetetlenség járószall ágiján mennek utána és sehol sincs egy Stieinadh, aki a politikai impotencia operációját ezek számára feltalálta volna. Késben állanak a nagyiparral folytatott tárgyalá­sok ama tárgyalásokkal, amelyeket Bergmann államtitkár Londonban folytat, erről ma még ne­héz képet adni, mert e tekintetben mindenhol titkolódzással találkozik az ember. A jóvátétel és az angol felsőház London, december 13. (Havas.) A felső- ház ülésében Biirkenbeard Bonar Law jóvá­tételi politikája mellett foglalt állást és a'Németország számára adandó mora­tóriummal kapcsolatban Franciaország részéről követelt garanciák ellen nyilat­kozott Lord Grey követelte a nemzet­Prága, docembeír 14. A francia minisztertanács tegnap ülést tartott s ez>en Poincaré beszámolt londoni útjáról. A minisztertanácstól nem szivárog­tak ki li&rek s Így kétszeres érdeklődés mu­tatkozik Poincaré nyilatkozata iránt, ame­lyet pénteken fog a francia kamarában megtenni. Poincaré úgy látszik érzi, hogy túlságosan kockázatos dolog a teljesem élére átütött jóvátétel kérdésért és a londoni kon­ferencia sikertelenségéért egyedül vállalni a felelősséget s ezért erősen hangsúlyozza azt, hogy a kamara van hivatva dönteni Franciaország további álláspontja és teen­dőd fölött. Bizonyos az, hogy holnap táma­dások is lesznek Poincaré ellen a kamara ülésén, de a francia belpolitika a bizalmat ez alkalommal sem fogja megvonni minisz­terelnöké tői. Poincaré a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy könnyen lehetséges az, hogy kellemetlen időszak következik be, de ez az időszak nem lehet tartós, mert Anglia is kezdi belátni azt, hogy lehetetlen Franciaországnak sokáig várnia a jóvátéte­lekre. Kijelentette továbbá, hogy sohasem mondotta azt, hogy a Ruhr megszállására gondol, vagy hogy ezt vagy más zálogot kí­ván igénybevenni. Még maga sem tudja biz­tosan, hogy milyen zálogra van szükség s ha tudna is, akkor sem hirdetné ezt A francia sajtó majdnem egyéTfe&müieg keserű könnyeket hullat a londoni konferen­cia sikertelensége miatt. Az Ací&om Fran- caise a konferencia elnapolását nemzeti csa­lódásnak nevezi s kijelenti, hogy a szövet­ségnek nemcsak szavaikban, de tettekben is meg kel] nyivvánutóa. A Figaro kijelenti, hogy a győzők blokkjával szemben a legyő­zőitek blokkja alakul ki: Németország, Oroszország és Törökország. A Victcire ezt írja: A legnagyobb ostobaság lenne, ha mi arra határoznék el magunkat, hogy egyedül megszálljuk a Rajna vidékét és ezzel szem­behelyezkednénk Bonar Law akaratával. A La Jouirnée Industrlelte kijelenti, hogy Mus­solini ben erősen csalódtak s hogy a konfe­rencia elnapolása nagy győzelmet jelent Bonar Law számára. Az angol alsóházban a munkáspárt a munkanélküliség kérdésével szemben, de nyilván a jóvátételi p0*14fka elleni demon­stráció céljából is heves obstrukcióba kez­dett. közi bankárbizottság sürgős összehívá­sát és a népszövetség jogkörének ki­terjesztését. A szövetségközi adósságok végleges törlése mellett foglalt állást. Saiirsthury, a titkos tanács volt elnöke kijelentette, hogy a kormány politikám arra irányul, hogy a világ stabilitását és bizal­mát helyreállítsa. Feltétlenül szükségesnek látja, hogy Franciaország, Olaszország és Anglia között szoros kapcsolat maradjon fönn. A francia radikális szocialisták Poincaré mellett Páris, december 14. (Saját tudósítónk­tól.) A radikális szocialista csoport tegnap a Ruhr-vidék kérdésiével foglalkozott. Egyes képviselőik erőteljesen állást foglaltak a Ruhr-viidék megszállási terve ellen, vég­eredményében azonban a többség akként határozott, hogy ez t a hatásos fegyvert nem szabad kiengedni Franciaország kezéből. A szenátus külügyi bizottsága szintén foglalko­zott a Ruhr-lkérdéssd. Megegyezésre azon­ban nem jutottak. Csak gazdasági rendszabályok! a gondol i Franciaország Páris, december 14. (Saját tudósítónk - 5 tói.) Hivatalos francia körökben azt hamgoz- j tatjátt V'-;y Frano’aország a 'Rúihr-MóékféÉ' ; csak gazdasági természetű rendszabályokra j gondol s hogy ezek minden katonai akció i nélkül keresztül vihetők. Kiélésedéit atörök-angoS ellentét Lausanneban. Mai távirataink: A német nagyipar és a jóvátétel Berlin, december 14. (Berlint srerkeSEtősé- günk telefonjelentése.) A Berliner Börsenzeituns: Jelenti, hogy a következő napok világosságot de­ríthetnek a német ipar és a birodalmi kormány között folyó tárgyalásokra. Politikai körökben nincs kétely aziránt, hogy a nagyipar helyesen mérlegeli a tényleges közreműködés óriási jelen­tőségét. A* első lépés megtörtént és a nyert be­nyomások azt bizonyítják, hogy a nagyipar kellő komolysággal fogja föl a helyzetet s Igyekszik a problémát megoldani. Hogy milyen össaeffl*­Latísanne, december 13. (Havas.) Azok a differenciák, amelyek a szövetségesek és a törökök között a kisebbségi kérdésben föl­merültek. bizonyos mértékben nehéz helyze­tet teremtettek. Isméd pasa holnap délelőtt fog válaszolni lord Curzon kijelentéseire. A török delegáció körében nagy elégedetlenség nyilvánul meg és Curzon magatartását erő­sen kritizálják. Szilárd elhatározásuk, hogy Curzon követeléseivel szemben ellenszegül­nek. Az angolok körében hasonló határozott­ság észlelhető s utalnak arra, hogy Angli-a és az angol gyarmatok közvéleménye, vala­mint az Egyesült Államok nem engednék meg azt, hogy Curzon másként járjon el. Francia részről bizonyos optimizmus észlel­hető és a franciák nem tekintik a helyzetet tragikusnak. Nehézségek a tengerszorosok felügyeletének kérdése korül Lausanne, december 13. (Havas.) A szö­vetségesek megbízottai tegnap este tanács­kozást tartottak lord Curzonnál, amelyen a tengerészeti és katonai szakértők is részt- vettek. A tanácskozásokon a tengerszorosok kérdéséről volt szó. Elhatározták, hogy Tö­rökországnak mindama kedvezményeket biztosítják, amelyek a szövetségesek politi­kai és katonai érdekeivel összeegyeztethe­tők. Nehézségeket okoz a nemzetközi bizott­ság létesítésének kérdése, melynek hivatása lenne a tengerszorosokon való szabad közle­kedésnek biztosítása és a leszerelés fölötti Tölügyelet. A törökök nem járulnak hozzá egy cizottság létesítéséhez még akkor sem, ha ennek elnökségét nekik ajánlják föl. A ten­gerszorosok kérdésével foglalkozó bizottsá­got csak akkor fogják összehívni, ha ezt a nehézséget sikerül elhárítani az útból. Memorandumok Latísanne, december 13. A trácial mene­kültek és az emigránsok delegációja emlék­iratot adott át a titkárságnak, amelyben Trá- cia lakossága nevében megismétlik az auto­nóm Trádára vonatkozó követelést s ez az autonóm Trácia a népszövetség, vagy a nép- szövetség által megjelölt nagyhatalom vé­delme alatt állana. — A macedóniai bizottság, amely Albánia, Bulgária, Románia és Török­ország macedónjait képviseli, memorandu­mot adott át, amelyben követeli a macedón lakosság függetlenségét a népszövetség pro­tektorátusa alatt. Isméd pasa békülékeny Páris, december 14. A Maiin munkatársa teg­nap este arról értesült, hogy isméd pasa a kon­ferencia mai tárgyalásánál engedékenységet fog tanúsítani, amennyiben az angórai nemzetgyűlés erre vonatkozó utasításai megengedik. A leg­utóbb! ülésen fölmerült félreértések eloszlatása céljából ki fogja jelenteni, hogy Törökországnak leghőbb kívánsága, hogy a népszövetségbe be­léphessen és kész a kisebbségekkel szemben ta­núsítandó felügyeletet elfogadni, hozzáfogja azon­ban tenni, hogy Törökország eme szándéka csak az esetben áll fönn, ha a húsaiméi szerződés a teljes politikai és gazdasági függetlenséget bizto­sítja. A szenátus hadügyi bizottságának ülése. A szenátus nemzetvédelmi bizottság* Klofác elnökletével ülést tartott, amelyen megjelent Udrzal nemzetvédelmi miniszter is. A bizottság a katonai illetményekre vo­natkozó javaslatot tárgyalta, amelyet a kép­viselőim már elfogadott. A bizottság a ja­vaslat eredeti szövegezéséhez hozzájárult. Tárgyalták továbbá a legénységnek jobb vacsorájára vonatkozó javaslatot is, ame­lyet abban az értelemben fogadtak el, ahogy a minisztertanács letárgyalta. Ezután a bi­zottsági Ülést félbeszakították. notfu áS! a borona? Dic, 14-én fizettek 100 Gssh-sziovák koronáért: Zürichben 16.05 svájci frankot Budapesten 7250.— magyar koronát Berlinben 23590.— német márkát Bécsben —.— osztrák koronát I. évfolyam. 141. szám. PCntek-’ 9 2^Cem^r..^ A Szlovenszköl és Rnszlnszkól Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: a Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALL! OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. — — — — — — Lord Birkenheard a francia Jóvátételi politika ellen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom