Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-14 / 140. szám

6-p..-j*rj««*aaQ-v w-vommr trjK,\'Wátmam^yLKmomitciJx^M^^ jawa i mwiH juí^jími Csütörtök, december í4 HtOD AIQPf és PlfIÓ1Ö ——MWBWTOCTTTWIMWglP’.T^M—[U[1MM1t|fMt||'f' I!■!IIIIlM I ■ III !■! TI * (Rákosi Jenő előadása a színházról). Bu­dapesti szerkesztőségünk jelentése: Vasárnap délelőtt kimagasló előadóvendége volt á Lipót­városi Kaszinónak. Rákosi Jenő „Színház, szín­pad és dráma1, címmel előkelő és müértö közön­ségnek előadást tartott a színházról, erről az örökké érdekes témáról. Bevezetésül ennek tar­ka, sok megnyilvánulása, életnek végső törvé­nyeit kutatta, azt a törvényt, mely megszabja a színház és a dráma szabályait. Mert a színházi élet változó jelenségein, a színpadon, dekoráción, hallgatósági tér tervezetén túl kell, hogy va'ami állandó tényezője is legyen a színjátszásnak, mely az antik színpadot a legújabb színházzal összeköti. Ez az örök törvény a természetben és az emberiség szivében gyökerezik: az ember küzdelme a természet ellen, hogy biriokába jus­son kincseinek, az ember küzdelme az ember ellen, ezek a cselekvések tehát a dráma örök motívumai. És eképpen minden dráma az örök és a múlandó konfliktusán alapul, az embernek a természet korlátái ellen vívott küzdelmén, a vér harcán a véredények ellen, amelyek előírják a vérkeringés útját, a rendkívülinek a közönsé­ges hétköznapi ember elleni küzdelmén. Minden drámának van hőse és minden hősben Isten la­kozik, aki jogait követeli és kivívja vagy a tö­meggel szemben való harcban elbukik. Ezek nem esztétikai szabályok, hanem valamennyi drámai mii lényegének immanens követelmények Amint­hogy a színpad stílusa, formája és tempója nem igazodik előre megállapított esztétikai szabályok­hoz, hanem a színház és színpad épitkézéhez és technikájához alkalmazkodnak. A hellén szinjáté- kosnak álarcot, koturnust és szócsövet kellett használnia, hogy a szabad, fedetlen, nagykiter- jedésil színházban a távolabb ülők is megértsék. Viszont az intim színházi helyiségek finomabb, tompított stílusra alkalmasak. Azok, -akik a drá­ma „költői szépségeiről* *4 beszélnek, eltévesztik a dolgot. Sohasem bukott még meg darab az eré­lyes, szakértő rendezői törlései miatt, inkább olyan részletei miatt, amelyeket a szerzővel szemben helytelenül alkalmazott mé’tányosságból kiméit. Rákosi előadása végén még a tragikum igazi lényegéről beszélt és ismert elméletét er­ről a kérdésről igen élénk, tanulságos módon fej­tette ki. Az előadót. lelkesen ünnepelték és szel­lemes megjegyzései élénk tetszést váltottak ki a végig áhítattól áthatott közönségből, * (0. Cseplák Vilma gyűjteményes kiállítása Beregszászban). December 10-én nyílt meg Be­regszászban Oroszné Cseplák Vilma, a tehetsé­ges ruszinszkói festőnő gyűjteményes kiállítása. A festőnő iparművészeti tervezéseit (tapéta, könyviedéi sib.) és néhány gipszszobrát is kiál­lította. Cseplák Vilmát, aki ezelőtt t'z-tizenkét évvel Végezte el a budapesti művészeti főiskolát, a családi élét határozottan visszavetette .a művé­szetben, régibb képei jobbak, mint az újak. A naturalizmus utján indiüt el, közben az impresz- szionizmussal barátkoott, míg végre elért oda, ahova hivatott, a pazar, friss, eleven színek mű­vészévé. Olajképei gyöngébbek, igazi tere az ak- varell, itt ritka erős technikájú művész. Képein nincsenek problémák, azt festi, amit lát, pompás szemmel, rnegérzett színekkel. „Olasz fhi“, „Olasz lány**, „Férfi arckép'1, „Vörös krizantém" cimü akvárelliei határozott fokot jelentenek művésze­tében. Nem' a kereső művészek közé tartozik, akinek vásznai szinte beszakadnak a rájuk el­gondolt súlytól, lélektői, szándéktól; szerény aka- rásu, mindent a színek kedvéért tesz. Portréi igen jók, csendéletei jók, tájképei értéktelenek, a szétterjedt tárgyak távlatát nem birja egység­be fogni. Akvarelltájai még talán jobbak, de ame­lyeket olajjal festett, azok fulladtak, levegőtle­nek. Néhány ceruza-aktot is kiállított, melyek erős anatómiai tudást árulnak el. Iparművészeti tervezései finomak, nőiesek. (T—s M—y) SZÍNHÁZ ɧ ZENE (*)Cseh dráma az aradi színházban. Aradról jelentik: Csütörtökön jelentős irodalmi esemény játszódik le az aradi magyar színházban. Bemu­tatják Christov cseh írónak Apák cimü drámáját, melyet- Müller Vilmos dr. a tátraMzai szanató­rium főorvosa fordított le magyar nyelvre. A be­mutatón jelen lesz a darab fordítója is. Említésre érdemes, hogy a darabot a prágai Nemzeti Szín­házon kívül csak Reinhardt berlini társulata ját­szotta eddig, ahol a két főszerepet Krausz és Moissi alakította. Maga a darab nemcsak a nagy publikum számára; hanem az irodalmi gourmand- ok, az orvosok és a pszihológusok számára is szenzációszámba megy. A halál, amit ebben a darabban megszemélyesítve Darvas Ernő fog játszani, a professzortól (Szendrey MJiály) el akarja ragadni egyetlen lányát (Tőkés Anni). A tanár egy operáció izgalmas és ideget feszitő je­lenetében megöli a páciensét (Jávor Alfréd) csalt azért, hogy ezzel a lánya életét mentse meg. a harmadik felvonásban a fiatalok egymásba sze­retnek és a halál magát a professzort ragadja el. (*) Rigoletío Picoaverre!. A prágai! német .színháznak tegnap ünnepi operaestje volt. P'cca- ver Alfréd Verdi Rigo!ettójáh?n a mantuai herce­get énekelte. Hatalmas és kristályos hangja cso­dálatos szépséggel csengett s az ünnepelt éne­kest lelkesen köszöntötte a prágai német kö­zönség. (*) Csődbe hitott hangversenyre^dezö. A prágai Presto hang versen ^rendező vál'nlat csőd­be került. A válbdat vezetői Sak karmester és Hauner Júlia. A vállalat aktívái 820 077 koronát i tesznek ki, a passzívák összege 3;096.703 korona. (*) Svéd színészek Prágában. A legnevesebb syéd drámai színművészek, köztük. Svennberg, Hednvisí, , Bőssé és Brtinius tavasszal vendégjá­tékokat rendeznek Berlinben, Prágában, Buda­pesten és Pécsben. A vendégjátékok alkalmával Strindbcrgnek- darabjait veszik műsorra. (*) A Kaisptmami-iinncpségek után. Berlini munkatársunk írja nekünk: PJauptmann Oe.rha.rt- nak, a nagy német költőnek hatvan éves jubi­leumi ünnepségére még néhány érdekes Haupt- mann-előadás révén emlékezünk. Berlin legmo­dernebb mozijában,, az „Ura-Paiast“-bau .a költő legújabb, egy berlini képes folyóiratban csak nemrég megjelent regénye, «. .Phamtonn, került vászonra. Ez a művészi esemény megint aktuális­sá avatja itt Berlinben, az interttáciönális mozi- láz középpontjában évek óta vita tárgyát képező kérdést: mennyiben képes a film a legmagasabb drámai igényeket .kielégíteni. Ez a film annyiban haladás, hogy kerüli azt, amit megérzrékíteni nem a mozidráma feladata: a gondolatok és érzelmek drámai összecsapását. Ennek fejében sok szint, ötletet, bájos tájképeket tár dónk és a költő mély jellemzése a regényből csorbítatlanul kerül át a vászonra. Ábel Alfréd és Richard Anna meggyőző játékában nem marad hatás nélkül, mint visz egy réveteg lelkű ifjút •tulcsapojigo fantáziája bűnbe és őrületbe. Az állami színház előadásában pedig újra erősen hatott Haupt- nrann régi, közben már szintén filmmé átdolgo­zott drámai fantáziája, a „Hantidé". Hogy egy halálra cs-igázott nyolc éves Kis sziléziai paraszr- leánynaik utal só vergődé séből egy uj „Faust**, a jó és a rossz, princípiumának örök- érvényű küzdelme támadt anélkül, hogy a haldokló kis­lány természetes naivitásán csorba esett volna: ebben áll Hauptmann müvének maradandó ér­téke. E. 0. (*) Sírauss nem megy Egyiptomba, Strauss Richárd, aki öt hétre Egyiptomba szándékozott dott keleti útjáról. (*) A prágai német színház műsora: Csütörtök: Piccaver Bajazzó-hangversenye. Péntek: Sohasem lehet tudni. Shaw bohóza­tának premiérje. . Szombat: Lucullus menyasszonya. Sturm és Si-kla vendégjátéka. Szombat éjjel: Leopoldi, Wiesenthal és Wal- dow-esi Vasárnap d. e.: Filharmonikus hangverseny. Vasárnap délután: A velencei kalmár. Vasárnap este: Lucullus menyasszonya. (*) A prágai német kfs-szinpad műsora: Csütörtök: A fáradt Theodor. Péntek: Candida. Szombat: Werwolf. Vasárnap: Menagerie.. (*s A kassal magyar színház, t^üsora: Csütörtök: Álarcos szerelem, pre-miér. Péntek: Álarcos szerelem. Szombat: Álarcos szerelem. Vasárnap: Álarcos szerelem. Az ungvári magyar színház műsora; Csütörtök: d. u. Bent az erdőben. Péntek: Kiki. Szombat d. u.: Csipkerózsika. Szombat este: Bolond. SPOH Prágában vasárnap a S part.a—Hiadec Krá- love mérkőzéssel zárul a futbailszezon. Szeged: .SzAK—KEAC 3—1 (2—0). Márto­nod és Hapa lőtték a gólokat. SzlK—KAC 4—2 (2-1). Schaffer az MTK túráján. Budapesten a fut- ballkörök témája napok óta, hogy hová megy Schaffer. A sokféle kombinációnak, tervezgetés- nek azonban, gyorsan vége szakadt. Schaffer visszatért régi egyesületébe. Fodor Henrik dr., az MTK fűtballigazgatója kijelentette, hogy az MTK Schaffert elviszi spanyol túrájára, feltéve persze, hogy a Labdarugó Szövetség intéző bi­zottsága megengedi. Schaffer természetesen részt fog venni az MTK tavaszi mérkőzésein is. .Általános iátékosainnesztláró< vélnek tudni Budapesten a Magyar Labdarugó Szövetség kör­nyékén. A. külföldről visszatérteken kívül Játék­jogot nyernének a Kispesti AC profinak nyilvá­nított játékosai, valamint a profitrénerségről le­mondott Schlosser is. Nürnbergien Karácsony első napján a bécsi Rapid mérkőzik az I. FC Nürnberg csapatával, mig ugyanaznap Fürtűben a Spielvéreimgung vendége a prágai Siávia iesz. Kiket hívnak meg a göteborgi olympiádra? A göteborgi olympiai bizottság elhatározta, hogy 131 külföldi atléta teljes költségét fedezi és ezért 15 amerikai, 12 angol, 12 francia, 12 belga és 80 egvéb nemzetiségű atlétát hív meg. Amerika már mcgkábelezte Göteborgnak, hogy 12 atlétát és három úszót (Weissmüllert Is) küld. Anglia el­küldi. evezőseit, kerékpárosait és labdarugóit. Belgium kerékpárosait és evezőseit. Franciaor­szág még nem határozott, de az valószínű, hogy a francia evezősök és kerékpárosok elmennek Göteborgba. A newyork? hatnapos keréScpárverseny a Ooullet—Bellonl-pár (3952 km) győzelmével vég­ződött. Második Brocco—-Crburn. harmadik Egg —Caton, negyedik Grenda—Mac Namara. A ver­seny első napján a német Lorenz elbukott és sú­lyos sérüléseivel kórházba került. Az 1923. évi francia „Grand Prix" a Tours-i 22.864 km-es vonalszakaszon kcri!i lebonyolí­tásra. mmmms Az Amerikai Magyar Kereskedelmi Kamara. Pcdlöw kapitány az amerikai—oiagyvar gazdasági kapcsolalról, — Széchenyi László gróf raagyarersr/gi lövet látogatása a Kamaránál. Budapest, december 13. ■ (Budapesti szerkesztőségünk jelentése.) Ped- :ow kapitány a Magyar Kidügyi Társaság he­lyiség előadást tartott a Magyar-Amerikai Keres­kedelmi Kamara működéséről. Az előadást, ame­lyet a megjelent előkelőő közönség nagy tetszés­sel fogadott, eszmecsere követte. Podlow kapitány előadásában kifejtette, hogy a gazdasági kapcsolatokat a két ország között úgy organizálják, hogy abból mindkét félre nézve előnyök származzanak. Az amerikai gazdasági és pénzügyi .világnak számos kiválóságát sikerült megnyerni, akiknek támogatásával gazdasági és pénzügyi intézményeket fognak kiépíteni. A ka­mara rendszeres érintkezésben van .a magyar kormánnyal és • érdekképviseletekkel. Most leg­elsősorban á new-yorki Ci:ty-ben rendezendő ál­landó magyar kiállítások ügye foglalkoztatza a kamarát. Pedlov kapitány erről úgy nyilatkozott: Féig kész és tejesen kész gyártmányokt viszünk ki, hogy az amerikai üzleti világ megrsm eredj ék a magyar gyártmányokkal. A magyar szerzők, komponisták, írók. művészek jogainak megvédé­sére is gondot fordítunk. Információs irodát fo­gunk létesíteni, hogy megbízható adatokkal szol­gálhassunk az amerikai és magyar üzletemberek­nek. A kiállítások ügyévé! Széchényi László gróf magyar követ' is behatóan foglalkozik. Magyar - ország pénzügyi megsegítése tekintetében is lé­péseket fogunk tenni. A legnagyobb napilapokban ismertető cikkeket .helyeztünk el Magyarország­ról. Kiadtunk egy röpíraitot is: Nézzétek meg Magyarországot címmel, amelyet igen sok pél­dányban szétosztottunk. New-yorki tudósítónk jelenti: Széchenyi László gróf, Magyarország washingtoni követe Washingtonból New-Yorkba érkezett és látoga­tást tett az Amerika! Magyar Kereskedelmi Ka­mara hivatalos helyiségében a Fiat írón Bui'ding- ben. Széchenyi László gróf néhány nappal ez­előtt'tért vissza Magyarországról, ahol alkalma volt megismertetni az Amerikai Magyar Keres­kedelmi Kamara céljait és azért jelent meg á Kamarában, hogy a hivatalos Magyarország szimpátiáját hozza el. Széchenyi László gróf Winter Károly fokon zni kíséretében jelent meg. Kiss emil elnök fogadta az igazgatóság élén. Az üdvözlő beszédekre adott válaszában Széchenyi - gróf követ a többi között ezekset mondotta: ~ Az elnök ur keresetlen üdvözlő szavaiban elmondta az Amerikai Magyar Kereskedelmi Ka­mara programmját Ez a programúi minden ma­gyar embert csak örömmel tölthet el, mert a Kereskedelmi Kamara ugyanazt a célt akarja el­érni, amely az én szerény működésemnek is a célja: hogy megismertessük, megszerettessük ha­zánkat azzal, hogy kcm)rly munkát mutatunk. Ki kell jelentenem, hogy igen nagy örömmel jöt­tem el önökhöz, mert látom, hogy a Kamara Igazán amerikai módon fejlődik. Azt a tervet amit az Urak nekem elutazásom előtt bemutatták, otthon' a kormánykörökben a, legnagyobb elisme­réssel'fogadták. Én biztosíthatom az Urakat ar­ról, hogjr ebben az ügyben a kormány meg fog adni minden támogatást, azon lesz, hogy a terve­zett propag&nda-ut elől a maga részéről elhárít­son rundén akadályt és melegen fogja segíteni céljának elérésében a Kamarát. — Ankét a vasiifi tarifák leszállításából. Tegnapelőtt a munkásoknak a különböző mi­nisztériumokhoz beadott kérvénye folytán ankét volt, amelyen Novak miniszter elnö­költ. Az ankéten részt vettek az üvegmun­kások képviselői, továbbá a pénzügyminisz­térium, a vasutügyi és a népjóléti minisz­térium. A vita az üvegipari gazdasági vál­ság enyhítéséről folyt. A munkásság képvi­selői rámutattak az üvegiparban lévő nagy munkanélküliségre és hangsúlyozták, hogy a munkát megint meg lehetne kezdeni, mert a munkabérek és nyersanyagárak alacso­nyabbak és a külföldről már megrendelés is történt. A munkások rámutattak a válság is­mert okaira és kijelentették, hogy a stagná- ció okát különösen a nagy vasúti fuvar díj­tételeiben kell keresni. A vasutügyi minisz­térium eddig semmit sem tett, minthogy a belföldi üvegküldeményeknél a fuvarilletéket egy kissé mérsékelte. Amellett a nagy szerep mellett, amelyet a fuvarkérdés az üvegipar­ban játszik, éppen olyan fontos a vasúti fuvarillleték leszállítása, mint az előállítási költség minden más tényezőjének mérséklése Az üvegipar termékei ma elérik a békebeli árak hatszorosát, miért is a többi tényezők termelési költségét is a békebeli árak hatszo­rosára kell leszorítani. A vasutügyi miniszté­rium képviselőié kijelentette, hogy a vasúti fuvarilleték leszállítását jelenleg kizártnak tartia. A kereskedelemügyi miniszter meg­kérte a képviselőket, hogy az ankéton fölho­zott adatokat írásban terjesszék be neki, kü­lönösen a békebeli és mostani nyersanyag­árak összehasonlítását. — Szlov^nszkói és ruszinszkói fizetésképte­lenségek. A Prágai Hitelezői Védegylet a követ­keö szlovenszkói és ruszinszkói fizetésképtelen­ségeket köli: Katz Sámuel röföskereskedés, Técső, Kohut Testvérek, Besztercebánya, Kaufmann és Weisz, Nagymíhály, Koburg Fülöp bánya- és ko­hómüvek r.-t., Nagyszombat, Weisz Adolf keres­kedő, Fülek, Neumann József kereskedő, Bereg­szász, Scheibner és Wollner kereskedők, Pös- tyén, Práger Mária nyomdája, Besztercebánya, Turek Ferenc kereskedő, Kassa, Kohn és Schwarz, Kassa, Wachs-berger Béla, Lőcse, Kiinger Móric fakereskedő, Szepesbéla, Schön Testvérek, Liptö- szentmiklós. Guttíreund Béla kereskedő, Losonc, Merczog Vilmos vaskereskedő, Ipolyvarbócz, Vlastenecka drevoprumysl. unc. spol. Beszterce­bánya, Hübsch Vilmos kereskedő, Eperjes, Sebei- ner Henrik ruhakereskedő, Eperjes, Szilágyi György kereskedő, Nyitra, Klein és Verglas, Be­regszász, Weisz Gyula kereskedő, Diószeg, Hér­áén Augusztip, Komját, Fodor Viktor divatkeres­kedés, Munkács, Ornstein Vilmos kereskedő, Munkács, Klein Adolf borkereskedő, Munkács, Grünbaum Vince cipőkereskedő, .Munkács, Glüok Ignácz kereskedő, Nagymíhály, Klein- berger Móricz fakereskedő, Késmárk, Bira- baurn Ármin kereskedő, Tornaija, ifj. Müller Jó­zsef kereskedő, Huszt, Bleich Henrik kereskedő, Poprád és Kopciks Imréné, Eperjes. —■ Mint po­zsonyi tudósítónk jelenti, Samek dr. a prágai kereskedelmi kamara főtitkárának előterjesztésé­re, .Pozsonyban megalakult a fizetésképtelenségek ellen védő bizottság, melynek elnöke Stodola Kornél pozsonyi kamarai elnök. — Jelentékenyen csökken a Bankhivata! de­vizakészlete. A Bankhivaba! december 7-á'ki. ki­mutatása szerint jelentékenyen csökken a deviza- készlet. Ennek oka a Bankhivata! intervenciós politikája, melynek folytán a deviakészlet de­cember harmadik hetében újabb száztól encven- •hárommillió koronával csökkent és Így 1347 mil­lió koronára esett vissza. Az aranykészlet is, amely hónapok óta lassan, de biztosan növeke­dett, 3.6 millió koronával csökkent és a mát aranyáilomány 816.6 millió. A bankjegyforgalom, amely november végén 465 millió koronával emelkedett, a kimutatás szerint 221 millió koro­nává! ment vissza és ma 9786 millió korona. A vágyóndézsmára 44 millió koronát fizettek be, úgy hogy a vagyondázsma összege a levonások­kal 1917 millió korona. — A magyarországi arany- és ezüstforgalom szabályozása. Budapesti szerkesztőségünk jelen­ti: A deviza-rendelet az arany- és ezüstfe’dol- gezó-ipar helyzetét megnehezítette, mely nem tu­dott kellő mennyiségű nyersanyaghoz jutni. A nemesíémiparosok és ezüstmüvesek több alka­lommal fordultak a DevizaMzponthoz és a pénz- ügyminisztfi«hez, hogy az ezüsípénz forgalmát szabadítsa fel. A pénzügyminisztérium átiratot intézett a Deviz-aiközponthoz. mely szerint .az ezüst* pének szabadon vehetők és ieldolgozhatók. A Napoleon-áranyiat, amely az államnak külföldi fizetési eszköze s igy valutának tekinthető, n :tn fogják felszaibaditanl. Az arany- és ezüstforgai ?m rendezését lesz hivatva megoldani az ékszer- tőzsde is, A nemesfémiparosok szövetsége ez ügyben is felirt a pénzügymimszteriumhoz és át­iratot intézett a tőzsdetanácshoz, hogy a gabona- tőzsde termét délutánokra átengedje a szakmá­nak. Az arany-, ezüst- és ékszeripar igy legál’s keretek között állapítaná meg a napi árfolyamo­kat, Ezenkívül akciót indítottak még az érdekei­tek az export engedélyezése és az import meg­szorítása érdekében is. — A magvar uzsorabirósági eljárás módosí­tása. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Az, igazságügyminiszter, a kereskedelemügyi- és a közélelmezési miniszterrel egyetértőén az 0KÁ3 szakemberetek bevonásával, szakértekezletet tartott, amelyen megállapodtak abban, hogy az igazságügyminiszter rende’eti utón intézkedni fog aziránt, hogy a lövőben az oly följelentett egyénnel szemben, akiknek helyben állandó üz­leti telepe vagy' helyisége van. — hacsak a köz- ellátás súlyosan veszélyeztetett érdeke;re való tekintettel a közérdek az ügy azonnal való tár­gyalását nem kívánja — a rögtöni tárgyalás mel- lőztessék. Egyúttal intézkedés fog történni az­iránt is, hogy az árdrágitási ügyekben a bíróság­nak az érdekeltségek köréből behívott tagja n lehetőség szerint mindenkor a terhelt szakmabeli körből legyen és egyúttal egy-egy tanácsnál az egy szakmabeli ügyek lehetőén egy napra tűzes­senek ki, hogy a szakmabeli ülnökök az Ítélke­zésben résztvehessenek. — Miért kell leszállítani a magyar cukor árát. Budapestről jelentők: Az Uj Nemzedék a most nyilvánosságra került cukorgyári mérlegek­hez a következő megjegyzéseket fűzi: A Stutn- mer-féle cukorgyár csaknem 15 millió korona tiszta nyereséget ért el, amelyből 240 koronás osztalékot fizet. A Nagycenki cukorgyár mérlege még kiált óbb, mert 4.8 milb'ó korona részvény- tőke mellett a tiszta nyereség 16.6 millió, tehát az alaptőkének több mint háromszorosa. Ily mér­leg mellett arra kell következtetnünk, hogy a cu­korgyáraknak mégis tnlnagy nyereség! lehető­séget engedélyeztek. A Nagycenki Cukorgyár ezenkívül csaknem 30 milliót tartalékolt is — a 'ogyasztók pénzéből. Ezért drága a cukor és az ilyen mérlegek miatt kellene leszállítani a cukor árát és megszüntetni a cukorgyárak fölösleges vámvédelmét. — A tlsztviselölétezám redukciója Olasz­országban.) Bécsi szerkesztőségünk telefoniMen­tése: A tisztviselők létszámának redukc’óla Olaszországban fs megkezdődött. Kétszáznegy­venszer vasutasból hatvan ezret eJbocsáJtannk, hatvanezer postásból tízezret, nyolcvanezer ál­lami szolgából harmincezret bocsátanak el. A rendőrség eddlfl szervezetét is át reformál iák s az uj szervezetnek csak hatvanezer tagja lesz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom