Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-13 / 139. szám

^wac.vr«^r/L\k; tmaaaumzfcxttx. mMwaapmn i < m> wm.'auBscrXi.xto Szerda, december 13. mMiontstiMsm Egy iparművészeti kiállitásrói. Rozsnyó, dec. H. Egy fiatal leány — most dobta el gyerek­cipőit éppen — nagy elhatározással elindult, hogy meghódítsa az életet Tudta, hogy elhatá­rozása merész és útja részben a csalódások trtja lesz, elindult még is nagy nekilendüléssel, fiatal tűzzel s útja elején — óh. igazi gyermek — megállította egy virágszál. Rabul ejtette a lel­két., szivét. Feledve minden nagyság, — cél, — erő, odakuporodott a kis virág mellé, becézgette, cirógatta s a virág hálából kitárta néki minden szépségét, titkos, féltve rejtett csodáit. Fehijjongott a gyereklány s szivében zaka­tolt, ujjongott az őröm: ez a virág fogja meg­nyitni előtte az élet kapuit. S kezében a szép virágsrállai elindult és keresi társait; s a titkon rejlő szépséget és csodát, mely eddig csak neki nyílt, pompázott, minden leánynak megmutatja, kJ szerető szívvel közeledik a virágok felé. És serény, finom leánykezek nyomán virágok nyíl­nak ki a télben: bársonyos rózsák, gyengéd, finom bimbók, vadrózsagalyak, fürtös akácok, ka­cagó. könnyelmű pipacsok és fantasztikus, soha sem látott kis virágcsodák — ilyen nem nyílik ott künn a mezőn s nem tetem meg az üveghá­zikban. de gyakran lelhető szeszélyes kislány- fejekben. S mintha ezek az anyaggá változott szeszélyes lány álmok tetszenének a legjobban; nézője mindegyiknek akad s a ragyogó színű kis batükesodák a legjobb reklámjai a fiatal ipar- müvésznönek: Walientinyi Idának, ki most zárta fe egy kiállítással négyhetes rozsnyóí tanfolya­mát. A kiállításnak sok látogatója s nagy sikere vau. A szepességi városok, hova az Iparművésznő legközelebb megy, méltán nézhetnek nagy vára­kozással a megnyíló tanfolyamok elébe. Walientinyi Ida bátran, erős akarattal halad tovább... kezében fegyvere egy szál hervad­hatatlan szép virág... én bizton hiszem, sikerül néki az élet szépségeinek legalább Icis részét meghódítani. Madame sans géné. | : BRAT1SLAVA (POZSONY) 1 I MELY-UT | I Elsőrangu diagnosztikus, diétás, fiziko- | | terápiás intézet ideg- és belbetegeknek <j | Sebészet, nőgyógyászat, test- 3 t egyenészet. Szem-, orr-, fül- és 3 t bőrgyógyászat. — Röntgen- 2 £ kezelés. — Vegyilaboratórium i t 3 t Napi pausálár Ki. 55-től. 3 í Szülési pansélár (8 nap) i!80 Sértői 1800 KMg 3 t t l Szabad orvosválasztás! 3 ►318 2 5UÁMAAA>4ÁAAAáAA^AJutAAÁAAAAA*jUÁÁAAÁÁ*ÁÁAAA4AAl SZÍNHÁZ ÉS ZENE (*) Aki a pofonokat kapja. (Játék négy felvo­násban. Irta Andrejev Leonid. Ford. Liptai I. A budapesti Remtaissance-szitüiáz évadnyitó elő­adása.) Mostanában többé-kevesbbé mindannyian az élet hajótöröttjei vagyunk. Menekülünk a va­lóságból az irrealitásba, a narkózisba, még ha a felíokozottabb valóságon, a cselekvésen át is. Mindent csak nézni, nem nyugodni.,. Zaklatott életünk keresztülgázol a szépen és jón. elvesz­tettük önmagutlkat, uj formák között keresünk vigasztalást. Aá orosz félek mindig hajlamosnak bizonyult az ilyen különös c.vkurziókra. őszintén szólva, Andrejev Leonidtó! azonban ennek a gondolatnak imás formában való feido’gozását vártuk volna. Belép Izé ur, a rejtélyes idegen a cirkuszigazgató szobájába és kijelenti, .hogy fel akar lepni, mint c’own. Az életben elég pofonban volt része, az eddigi utat befejezi, kapjon itt csak valódi, kézzelfogható pofonokat Szóval, a lelkét hagyják békében, Boldogan belotaialja magát szerepébe, míg a nagy K&lfaktor, az élet újra nekilátnád. Beleszeret Gonsuella rnüiovarnöbe. egy lezüüött gTÓfklsasszonyba. Mancini gróf, Consuella apja, eladja leányát egy bárónak. Izé ur azonban megakadályozza az ügv.et lebonyolí­tását, megmérgezi Consuellát és önmagát. A Rennalssance-szinház már a szezon dere­kán nyitótól meg kapuit ezen iátokkal Annak ellenére, hogy idő bőven rendelkezésére állott, még azt sem emelte ki a darabból, amit az meg­ragadni és kifejezni akart, hanem kissé az ope- rettnivó irányában szórakoztató játékot akart produkálni. Izé trr szerepében Csontos Gyulát láttuk, Mancini grófot Sugár Károly alakította. Consuellát Tassy Márta elevenítette meg és mondhatni, az fi kibontakozó színészi kvalitásai kárpótolnak az elszenvedett, csalódásért némi­képpen. % (P. J.) O Leszakadt a csillár a budapesti Nemzeti Színházban, A szerkesztőségeknek régi szólás­módja ez: Hátira leszakad a-csillár. Ezzel az in­dokolással üti be az orrát az újságíró minden­hová, ezzel a megokol ássál hallgat végig minden gyűlést és néz végig,minden előadást, Jászén sohasem lehet tudni, mikor sakad le a csillár és mikor adódik egy elsőrendű szenzáció. A csil­lár, mint budapesti szerkesztőségünk jelenti, tegnap este- tényleg leszakadt és pedig a buda­pesti Nemzeti Színházban, ahol a Kaméttás höl­gyet adták. Szerencsére nem a nézőtér feletti csillárról vart sző,' de a színpadon elhelyezett csillár zuhant a deszkákra és pedig abban a pil­lanatban, amikor a negyedik felvonás végén vi­harosan zúgott a taps és a budapesti színművé­szet talentuma. Márkus Emília az összecsapódott függöny előtt köszönte meg a tapsban megnyil­vánuló üdvözléseket. A csillár leszakadt s a sze­rencsés véletlen folytán a nagy szenzációból csak egy kis színházi hir lett. (*) Uj Szomory-darab. Budapestről jelentik: Szomory Dezső most fejezte be legújabb da­rabját, amelynek elme: Glória. A darabot január 16-án mutatja be a Vígszínház Gortíbaszögi Fri- dával a főszerepben. (°) Manón Kolozsváron- Kolozsvárról jelen­tik: A világhírű olasz zeneszerzőnek. Puccininek egyik legszebb müve, a Manón kerül színre csü­törtökön a koloszváti Magyar Színházban. A Masse-net Ma non iát évekkel ezelőtt már bemu­tatta a kolozsvári Nemzeti színháza a Puccini Mártonja azonban most fog először Kolozsvárott színre kerülni. A főszerepet R. Lorbeer ííona opera-énekesnő énekli. (*) A prágai német színház műsora: Szerda: Bajadér. Csütörtök: Piccaver Bajazzó-hang verseny e. Péntek: Sohasem lehet tudni. Shaw bohóza­tának premierje. Szombat: Loctűlos menyasszonya. Sturm és. Sík la vendégjátéka. Szombat éjjel: Leopoldl, Wiesenthal és Wal- dow-est. Vasárnap d. e.: Filharmonikus hangverseny. Vasárnap délután: A velencei kalmár. Vssárnap este: Lucullus menyasszonya. f1*) A prágai német kis-szlnpad műsora: Szerda: A marokkói kaland. Csütörtök: A fáradt Theodor. Péntek: Candida. Szombat; Werwolf. Vasárnap: Menagerie. (*s A kassai magyar színház műsora; Szerda: A hódítók, premiér. Csütörtök: Álarcos szerelem, premier. Péntek: Álarcos szerelem. Szombat: Álarcos szerelem. Vasárnap: Álarcos szerelem. Az ungvári magyar színház műsora: Szerda: Aranymadár. Csütörtök: d. u. Bent az erdőben. Péntek: Kiki. Szombat d. u.: Csipkerózsika. Szombat este: Bolond. IBmVHlHn KOZfiAZDASÁfi A Morva-Sziléziai Bank katasztrófája. 149 millió korona az Ssszveszteség. — Viharos közgyűlés. — Sídyos támadások a kormány ellen, Prága, december 12. A P. M, H. már ismételten megemléke­zett a Morva-Sziléziai Barik botrányos bu­kásáról. A bank, amely számos extezten- ciát featffc tönkre, vasárnap hivta össze Bríiimbe közgyűlését. A közgyűlésen sok száz részvényes jelent meg, hogy tudomást szerezzenek róla, hogy kinek a hibája foly­tán veszett oda vagyonuk. A közgyűlést a hrtinni kamarában hívták egybe, azonban a terem kicsinek bizonyult, amiben a részvé­nyesek vakmi ellenük irányuló celekedetet láttak. Az izgatottság egyre nőtt, mire az igazgatóság elnöke értesítette a részvénye­seket, hogy a közgyűlést a taríománygyülés termében fogják megtartani. A bank összeomlásában a bankigazgató­kon és a igazgatóságon kívül nagy része van a kormánybiztosnak is, akit a közgyűlé­sen közvetlenül felelősségre vontak. Egy olyan eset, mely a közgyűlések történetében szinte páratlanul áll. Az igazgatóság tagjai között olyanok is szerepelnek, mint — pél­dául a Morva-Jelzálogbank volt vezérigaz­gatója — aki még néhány évvel ezefort fa­lusi tanító volt s állását egyedül politikai tevékenységének köszönheti. Az elhangzott beszédek legnagyobb része politikai izü volt s különösen Mares dr„ a zna inti polgármes­ter kísérelte meg kijelentéseiben a részvé­nyesek nemzeti érzésére hatni. A közgyűlés megnyitása után az igaz­gatóság elnöke, Budinsky dr. rámutatott a bank válságos helyzetére s arra, hogy az igazgatóság mindent megtett, hogy a kata­sztrófát megakadályozza. Az erre irányuló törekvések azonban meghiúsultaik, midőn a bűnös manipulációk napfényre kerültek. Megindult szavakban panaszkodott a kor­mányról és különösen Pasin dr.-róJ, akik minden segítséget megtagadtak. Ezután Gel­ler dr. a saját és a részvényesek egy cso­portjának nevében kijelentette, hogy fülébe jutott, hogy a banknak 60.000 drb. saját rész­vényét (nosíró) a tegnapi napon gyorsan ki­osztották és azt kérdezte, hogy ezt a 60.000 ddb saját részvényt miért reiette el a Morva-Sziléziai Bank, ez egy olyan eljárás, mely a törvényekké! szöges ellentétben van. Kijelentette, hogy ennek a 60.000 drb. saját részvénynek nincs szavazati joga és csak arra volna jó, hogy jelenlevő részvényesek­nek majoritást szerezzen. Kérte ének jegy­zőkönyvbe vételét ás az összes jogi követ­kezmények levonását. Ö ezt a törvényelle­nességet a legfelsőbb közigazgatási bíróság­nál is megfogja állapítani. Az elnök kijelen­tette, hogy a szám nem felel meg a valóság­nak, hogy csak 30.000 részvényről van szó s ezt a kormány parancsára vonták be a sza­vazásba. Erre nagy vihar támadt és a kor­mányt szidták. A nagy lármában elvesztek az elnök szavai s ilyen közbekiáltások hal­latszottak: „Ha a kormány megvette a rész­vényeket, fizesse is meg azokat . . . Mi nem engedelmeskedünk a kormánynak, mi nem engedelmeskedünk a pénzügyminiszternek... A kormánynak nincs nekünk mit parancsot­ni.“ Bubíík dr., a Jelzálogbank: igazgatója is­mertette a bankjának a Morva-Sziléziai Bank szanálása körül kifejtett szerepéi és hangsúlyozza, hogy a bajba jutott bankot egy ideig a Prágai Országos Bank 31 milli­ós hitelével sikerült felszínen tartani. Külön­ben már előbb bekövetkezett volna a ka­tasztrófa. A pénzügyminisztérium utasításá­ra indultak meg a fúziós tárgyalások. Meg­állapítja Bublik. hogy- az Országos Bank (képviselőjének felülvizsgálási jelentése he­lyes volt, de nem felelt meg a valóságos vi­szonyoknak. Ennék hatása alatt lépett visz- sza a Morva-Agrár Bank a fúziótól. A kor­mány a felszámolás mellett döntött, merj el kellett kieTüíní azt a lehetőséget, hogy a bank csődbe menjen. A leszámolásnak lassan és nyereség nélkül kell végbemeunie. A közgyű­lés részéről azután a nostro-részvényeík jogi jellegéiről vitatkoztak, ami ismét viharos jele­netekre adott okot. A részvényesek különben mindegyik szónokot megtapsoltak, akár a kormány utasítása mellett, vagy az ellep be­szélt. Az ezután bemutatásra kerülő revizori jelentésből kitűnik, hogy a számszerű vesz­teség 53,979.000 koronára rúg, amihez még az ingatlanokból és a hitelekből is vesztesé­gek járulnak, úgy- hogy az összveszteség 149.000. 000 tesz ki. Ebből le kell vonni a 40.000. 000 alaptőkét és a 11,000.000 kitevő alapot. A revizori jelentés megállapítja, hogy az igazgatók az okai a bank bukásának, mer* gyenge vállalatoknak engedélyeztek hitelt, résziben elégte fen, részben teljesen fedezet nélkül és olyan vállalatoknak, akik már a hi­tel engedélyezése idején teljesen passzívák voltak. A revíziós jelentés a veszteség ösz- szegét véglegesen nem tudja meghatározni. A közgyűlés további folyamán még szá­mos támadás érte úgy a vezetőséget, mint a kormányt és végül elhatározták a felszámo­lást. Tíz tagú revíziós bizottságot választot­tak, amely a felszámoló bizottság határoza­tait fogja ellenőrizni. Érdekes a fedezetlen számlák jegyzéke is, amely 13 koronás szám­lával kezdődik és 8,000.000 koronás számlá­val végződik, közöttük Webs tanár 223.000 j koronás számlával, egy a kormányhoz közel álló újság, illetve annak alkalmazottja 547.000 koronás nem teljesen fedezett számlával szerepel A veszteségi számla a következő­képpen alakul: 8 millió veszteség a prágai ! tőzsdén, 27 millió értékpapírokban, 26 millió | a fiókoknál, 12 millió kétes Inteleknél, 32 mü- j íió régi osztrák koronákban, öszesen 105 mil- ' Hó, A kétes követelések között szerepelnek: 1A Brünni Cseh Szállodatársaság 5 millió | 800.000 koronával* 2,600.000 koronával a Por- ! ee iá rí-cement r.-t, 5 miliő koronával a briinni Konrád posztócég, 1,500.000 koronával Moue- toa-makwn, 18 millió koronával a régi osztrák koron asz ám fa. A viharos közgyűlés délután 5 órakor ért véget. — Mikor az adós segélyt ad a hitelezőnek. Kolozsvári munkatársunk jelenti: Romániában már mintegy félév óta pénzszűke van. Hónapok­kal ezelőtt ez a jelenség kivált a regátban volt érezhető.: A bukaresti pénzpiac nehézségekkel küzdött-, de az erdélyi vállalatok és pénzintéze­tek is megérezték a pénzhiányt, hogy Erdélyben kevesebb ok volt emiatt a panaszra, az annak tudható be, hogy a regátbeli nagybankok gyö­keret akartak verni az uj talajban és evégből nem szükraarkoskodtak a . kihelyezésekkel. Azok a vállalatok, amelyek regátbeli pénzintézetekkel állottak összeköttetésben, nem is panaszoltak a pénzszűke miatt. Ámde most fordult a kocka. A regátbeli bankok erdélyi képviseleteiknek kiad­ták a rendeletet: nincs több kihelyezés, — min­den követelés behajtandó. Ez az intézkedés ered­ményezte aztán az erdélyi nyomasztó pénzszű­két Másfél hónap óta az itteni bukaresti képvi­seletek mást sem tesznek, mint tüzön-vizen hajt­ják be a tartozásokat és a pénzt százmilliószámra szállítják ki az anyaintézeteknek. Az erdélyi pénz­piacon már egyáltalán nincs kihelyezés. A régibb tartozások után a 16 százalékos kamatláb ma már középátlagban elérte a 30 százalékot. A magán­hiteleknél a legszemérmetlenebb uzsora dívik, amilyenre nálunk a legöregebb emberek sem tud­nak példát. Gazdasági körökben keresik a krízis okát és a legküiőniélébb magyarázatát adiák a válságnak. Emlegetik a külpolitikai helyzetet, a bontartozások rendezését, a nagy adóbehajtással járó deflációt és másokat. Az bizonyos, hogy a pénzkrizisnek nem csupán természetes okai van­nak Erdélyben, hanem a mai liberál s bankokrácia is nagyban előmozdítja és a telhetetlenség mit sem kímélésével kiaknázza. Az eddigi vállalatok ily körülmények között erélyesebben kezdték sop* getni a kormányt, hogy állami szállításaik számla. Összegét egyenlítse tó, mert különben teljesen tönkremennek. Az állam tartozásai ily címeken meghaladják az ezer milliót A fenyegető körök beíáttaíták a kormánnyal, hogy valamit tennie kell a termelési csőd elkerülésére. Természetes és egyenes ut az lett volna, hogy az állami tar­tozásokat tófizesse. Romániában azonban az egyenes ut kevéssé ismert fogalom. Ehhez képest Br átjárni Vintilla úgy akarja a válságot elhárítani, hogy 70 millió leit (13.6 millió cseh koronát) kell kr a bukaresti Banca-Romaneasca és Banca Mar- marosch-Blanc pénzintézeteknek azzal a rendelte­téssel, hogy azok az erdélyi ipari vállalatoknak mérsékelt kamatláb mellett kölcsönt nyújtsanak. Talán mondanunk sem kell, hogy ez a két pénzin­tézet a liberálisok érdekkörében áll. Viszont azt sem kell magyarázni, hogy a 70 milliót miért kapta csupa olyan vállalat, melyeket ez a két bank alapított vagy fináncirozott. Szóval: a libe­rális kormány úgy segített az erdélyi pénzválsá­gon, hogy az állam adósságai kifizetését kérő vállalatok támogatására liberális bankok utján segélyt adott a liberális vállalatoknak. De azért nem igaz. hogy Bukarestben Erdélyi kizsákmá­nyolásra rendelt gyarmatnak tekintenék. — A cseb-szlovák—magyar árucsere egyez­mény. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A cseh­szlovák-magyar érdekelt kö'ök budapesti tanács­kozása, egy árucsere megkötésére vonatkozóan, szűk keretek között mozog. A tárgyalásoknak akadályát képezi az a pont, hogy nagyobb cseh­szlovák ipari termékekkel szemben nagyobb mennyiségű magyar bort szállítsanak be Cseh­szlovákiába, amely csak úgy volna lehetséges, hogyha Cseh-Szlovákia az eddigi borvámot (4.90 Ke) leszállítaná. A magyar borkereskedők köré­ben az a hir van elterjedve, hogy Cseh-Szlovákia j mindenesetre egy 1.20 cseh koronás vámenged- j ményt fog tenni. Bizonyosat azonban erről nem ! lehet tudni. — A prágai tőzsde. A mai tőzsde irányzat határozatlan volt. Bécsi jelentések folytán zárlat felé túlnyomóan lanyha volt az irányzat. Az utóbbi napokban különösen favorizált értékeknél realizáltak s ezeknek árfolyama lemorzsolódott. A bankértékek közül a Zivno, a Gsehbank, az Iparbank és az Anglo gyengültek. Az ipari érté­kek piacán a legtöbb érték árfolyama hanyatlott. A záróirányzat gyengén tartott. A devlzpiac for­galma nyugodt keretek között mozgott s csak márkában volt nagyobb fcrrgalom. — A prágai terménytőzsde. A terménytőzsde mai irányzata lanyha volt s az elhelyezés nagyon vontatott. Az árfolyamcsökkenés tovább tart. Kö­tések: Búza 130—145, rozs 95—105, árpa 115— 135, zab 110—115, La Plata tengeri 140 ab Tefschen, borsó 300—450, lencse 600—700, mus­tármag 400—500, nyári bükköny 200—220. mák 825-—875, lenmag 230—250, köménymag 1700— 1800, vörös lóhere 1000—2200, fehér lóhere 1400 —2800, svéd lóhere 700—1000, francia lucerna 1700—1900, cseh lucerna 1400—1800, préselt cseh széna 155—165, szalma minőség és pakolás sze­rint 7<V-90 cseh korona. — A bécsi tőzsde. Bécsből jelentik: A tőzsde mai forgalmában az üzlet csak a bankértékek piacán volt élénk, melyre a külföldi vásárlások kedvező hatást gyakoroltak. Különben tekintettel a bizonytalan külpolitikai, valamint a német hely­zetre, tartózkodás uralkodott, anélkül azonban, hogy az üzleti csend a hangulatot befolyásolta volna. Később a bankértékek után való tartós érdeklődés folytán az irányzat szilárdabb lett. A bankértékek mellett javult a Délivnsut, a Salgó és a Krupp. A korlátban váltakozó volt az irány­zat. — A budapesti tőzsde. Budapestről jelentik: A tőzsde mai forgalma határozottabb irányzattal nyilt meg. Bécsi hírek hatása alatt a kuliszban csakhamar lanyhulás állott be, azonban a korlát­ban jobb volt a hangulat, úgy, hogy az árfolya­mok átlag 5 százalékkal emelkedtek. Midőn a tőzsdeidő második felében Bécsből kedvezőbb hí­rek érkeztek, a kuliszban is élénkebb lett az üz­let. A szilárdság a korlátban tovább tartott s 0 / árfolyamok csaknem 10 sáwtléfckai emelkedtek. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom