Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)
1922-12-08 / 136. szám
2 kénytelenek voltak táncolni E pápa nevével adós maradt. „A hit — mondotta — egy és ugyanaz a tudatlansággal/4 Végső konklúziója pedig az volt, hogy minden katholikus hittétel és intézmény merő hazugság és csalás. Ez a fiatal ur tehát ahelyett, hogy a história nagy tanulságait igyekeznék hasznosan gyümölcsöztetni tanítványai javára, a történelmi rágalmak, hamisítások és gonosz beállítások mérgezett nyilait löveti zsenge szivükbe, mit sem törődve azzál, hogy erre vonatkozóan tiltó rendelet jött le a skol- sky referáttól. Mi ez? Súlyos fegyelemsértés és gyáva orvtámadás úgy az ifjak ellen, mint pedig szülőik ellen, akik fiaik neveltetését ilyen emberekre bizták. A szegény diákok védekeztek, úgy, ahogy tudtak. Egyöntetű szolidaritással a tanári konferencia elé vitték sértett ügyüket, eddig azonban minden eredmény nélkül. A tanár nr vígan folytatja tovább a kutmérge- zést Fenyegetődzik. Bosszút forral a meggyalázott ifjak meggyőződése ellen. A kisebb osztályú növendékeivel sem kíméletesebb, de azok csöndben lapulnak. Ha azonban minden áron hírnévre akar szert tenni, álljon ki nyilvános küzdőtérre. Ott bizonyára emberére akad, áld alaposan elveri rajta a port. Még csak komolyabb fegyvereket sem lesz szükséges kiszedni a tudomány tárából olyan szánandó historikus ellen, mint ez a tanár, aki Húsz János 1415. jufius 64kán történt megégettetését a jóval később (1540. szeptember 27-én) elismert juzsuita rend mesterkedésének tudta be a szemébe röhögő tanítványai előtt Azonban ennek a szomorú esetnek láttára a megsértett szülőknek és az egész keresztény társadalomnak is vannak kötelességei Meg •kell mozdulniok és fciltakozniok kell a legfelsőbb kormányszéknél, hogy mielőbb kiseperjék iskoláinkból az ilyen Iélekrontókat. A tiltakozásnak azonban széles mederben és a legszabályszerübb formák között kell lefolynia. Nehogy úgy járjunk, mint azok az eperjesi szülők, akik eléggé nem sajnálható elhirtelenkedéssel akartak maguknak elégtételt szerezni azért mert diákfiaikat egy ízben megakadályozták a tanítás előtti imában. Emiatt már másodszori elitéltetésben volt részük, ök kétségkívül bátor védői voltak a hitüknek, de helytelenül alkalmazott tiltakozásukkal csak még jobban megnövesztették a viadorok szarvait. Nekünk a legkomolyabb fellépéssel kell útját vennünk a kut- mérgezésnek, amelyeknek ifjaink ki vannak téve. És segítségére kell sietnünk a magára hagyatott hittanárak is, valamint a jogaikban megtámadott szülőknek ás, kiknek akarata ellenére senki fia sem zavarhatja meg fiaikban a lelki egyensúlyt A nagy és egységes fellépésnek úgy hisszük meg lesz a kívánt eredménye. Az egész keresztény társadalommal szemben a legradikálisabb kormány sem helyezkedhetik a teljes negáció és csökönyösség álláspontjára, bármennyire is szive szerint volna ily nemű tanári apostoloskodás! Ez bizony nem vallana politikai bölcsességre, sem az óhajtva óhajtott konszolidáció ügyét sem vinné előbbre. Ép azért haladéktalanul álljon az ügy mellé minden keresztény szervezet és egyesület. Lépjen csatasorba az egész papság s minden velük érző nevelő. Főleg pedig A temesi futár. — A Prágai Magyar Hírlap tálcája. — Irta Zilahy Lajos. A beláthatatlan Orgovány felett a világosodó "hajnali órában még fent volt az égbolton a félhold éles sarlója. A levágott nád néhol geszteneékbe volt már kötve, máshol szétszórtan feküdt a földön, arról árulkodva, hogy itt hirtelen és ijedten abbahagyták a munkát. Egy nádhordó szekér eltört aggyal, rudjáva! az ég felé meredt, mint a mozdulná nem tudó"rémület. Élő ember sehol nem volt látható. A lakosság ijedten mén ekük el a török seregek elől. Fejszés oláhok jöttek le a petrozsényi hegyekből és kirabolták az elhagyott fajvakat. A császár a zimonvi tábor felével a Bánság védelmére sietett. De máT csak a tizenkettedik órában. Lacy fővezér, amíg Zi- mony alatt táboroztak, úgy számított, hogy majd a török támad és elvérzik azokon a rettenetes sáncokon, kétö'es geróbeken, amiket ötezer paraszt kublkolt. A nagyvezérnek azonban több esze volt. Más irányba fordult: Orsovánál kelt át a Dunán. Orsóvá fölött Papilla tábornok csapatait szétszórta, mire Wartensleben Mehádiiánál, Bréchainvllle pedig az Almás-folyónál ijedten visszahúzódott. A temesi síkon mostál császár serege indult a török ellen. ___________________ __________________ Péntek, december 8. lé pjen ki a küzdőtérre valamennyi számottevő vezérünk, hogy közösen megállapodjunk mindazokban a módozatokban, amelyek a Prága, december 7. A lausannei konferencia tegnapi napja az antantnak Dardanellaprogramja körül zajlott le. A területi bizottság délelőtti ülésén Curzo-n Csicserin hétfői beszédével foglalkozott s kijelentette, hogy ha az orosz álláspontot fogadná el a konferencia, akkor a Fekete tenger orosz tenger lenne, amely fölött a török gyakorolná a felügyeletet. Csicserin tiltakozott az ellen — mondotta Gurzon —, hogy a tengerszorosok fölötti felügyelet egy állam, Anglia kezébe kerüljön, azzal azonban meg lenne elégedve, ha a török szuverenitás leple alatt Oroszországra Hibáztatnék. Ezután beterjesztette a szövetségesek javaslatait. A javaslat szerint a szövetséges hatalmak a Dardanella- kérdósben a következő álláspontot foglalják el: 1. A tengerszorosok kereskedelmi hajózási forgalma teljesen szabad, éppen úgy a béke, mint a háború idején, ha Törökország a háborúval szemben semleges. 2. Ha Törökország résztvesz egy háborúban, a kereskedelmi hajózási forgalom semleges hajók részére nyitva marad, azzal a föntartással, hogy Törökországnak joga van a szállítmányokat átvizsgálni. 3. Békeidőben az összes hadihajók szabadon közlekedhetnek a tenger- szorosokon. 4. Háborús időben, ha Törökország semleges magatartást tanúsít, a hadihajók szabadion közlekedhetnek bizonyos megállapítandó korlátozások mellett. 5. Ha Törökország résztvesz a háborúban, a semleges hadihajók szabadon közlekedhetnek a tengerszoro sokon. Egyes hírek szerint a javaslat további pontokat is tartalmaz. Ezek egyike egy tengerparti zóna katonai leszerelésére vonatkozik és egy bizottság létesítésére, amely a nagyhatalmak képviselőiből s a feketetengeri államok képviselőiből állana s amelyben az elnöki pozíciót Törökország kapná. Bar- rére Franciaország részéről elfogadta a javaslatot. Az olasz képviselő hozzájárulása után az amerikai Ghild, majd Jugoszlávia képviselője ismertette Amerika, illetve Jugoszlávia álláspontját. Isméd pasa kijelentette, hogy a török álláspontot később fogja a bizottság előtt kifejteni. Azután Csicserin s.zó1alt fel, aki kijelentette, hogy Oroszország célja a háború ellen irányul s hogy a tengerszorosak véde'mét vagy Törökország vagy egy nemzetközi bizottság láthatja eL ö Törökország mellett foglal állást, mert a nemzetközi bizottság nemzetközi együttműködést, a valóságban azonban nemzetközi konkurrenciát és rivali- tást jelent. A szövetségesek terve Oroszországot uj fegyverkezésre készteti. A szabad, független Törökország számára a legjobb biztosíték taz orosz javaslat Az ülés ezután véget ért s a legközelebbi bizottsági ülés pénteken délelőtt lesz. Négy oszlopban vonult fel a lovasság. Fgy-egy oszlop talán háromszáz öl távo'ság- ra volt egymástól. Ez a négy lovasoszlop alkotta elővédjét a császári seregnek. Reggeli bét óra volt. A szél a sík pusztán kísérteties füttyszóval eme'get te a dérfuvásek fátylait, melyek rohanva menekültek előle és végül eltűntek a levegőbe. Balfel öl a második oszlopban voltak a Gréfemek. Andorjás az oszlop élén lovagolt, szépapám az oszlop vég'ben. Jobboldali szomszédja egy macskaképü strázsamester volt, olyan torzonborz bajusszal, mint a fa- ~"''-ka. Serivó morva, isten tudja, mi szél vetette ebbe a regementbe. Baloldalán fiatal hajduhuszár léptetett, vékonyka fekete bajusszal, dinbarna szemmel, olyan hallgatag képpel, mintha é’etében még soha egv szót *em szólt volna Szépapám ismerte a fiút. Vádi Imrének hívták. Szalonta határából való, az apja kondás az Fszterházi pusztáján. Az oszlopok háta mögött rendetlen csoportban gomoVogtak az ordasok. Vén szolgája. Mihály is ott volt az ordasok között. Lehettek vagv kétszázan. így vonult lassan előre az elővéd. Kilenc óra. tiz óra., tizenegy óra ... De a nap egy pillanatra sem bujt elő. Egyforma ónszmü j baridat volt az ég Fent a vizes levegőben | néha varjakat sodort a szék A variak rá- J feküdték a szélre és mint apró kis fekete vitorláik repülitek az égi óceánon. tiltakozásnak és az elégtételadásnak teljes sikerét biztosíthatják. A koríerencia mai napjáról ezeket a jelentéseket kaptuk: Ciliid nem akar több hadihajót látni. Lausanne, december 6. Ghild amerikai delegátus tegnapi beszédében kijelentette, hogy Amerika a teljesen szabad kereskedelmi hajózás álláspontját foglalja el s nem akar sem maga, som mások számára előnyöket biztosítani. A fekeíetengermelléki államoknak részt kell biztosítani a világkereskedelemben, de a világkereskedelemnek is biztosítani kell, hogy eljuthasson a Fekete tengerhez, A Fekete tenger szabadsága csak lefegyverzés utján biztosítható. Kívánatosnak tartaná azt, ha a hadihajók eltűnnének a tengerről. De nem minden hadihajónak van háborús rendeltetése, de kulturális céljaik is vannak és Amerika nem lenne megelégedve azzal, 'ha hadihajóit megakadályoznák abban, hogy kereskedelmi hajóit és polgárait mindenhová békésen kísérhessék. Ezeket a kijelentés-eket antantkörökben, különösen a franciák részéről, úgy fogják fel, minit az tantantáTláspont alátámasztását Konstantinápoly biztonsága Lausanne, december 6. (Havas.) A konferencián képviselt államok katonai és tengerészeti szakértői ma ülést tartottak, hogy véleményt nyilvánítsanak az antantjavaslaí- róT, mely a tengerszorosok kérdésében létrejött. A szakértők megállapították, hogy Konstantinápoly védelmének biztosítása szempontjából a várost vagy semlegesíteni kell. vagy nemzetközi kötelezettségek által kell a város biztonságát megóvni Olasz lap az angol Dardanella-politika ellen, Róma, december 7. Az Idea Nazidnale arról i-r, hogy Anglia Csanakban uj Szuezt és Gibraltárt akar iétesiteui. Olaszországot ez a terv erősen veszélyezteti. Olaszország nem támogathatja Angliának Dardanella-politikáját de nem csatlakozhat az orosz-török állásponthoz sem, ameljr a Földközi-tengerre akar Oroszország számára kivezető utat biztosítani. Olaszországnak az ebek ti v egyenjogúság álláspontját kell elfoglalnia, hogy katonai és politikai pozícióját nemcsak a Földközi-tengeren, hanem az egész világon biztosíthassa. A konstantinápolyi menekü tek száma. Bécs, december 7. (Bécsi szerkesztőségünk telefonjelentése.) A népszövetség hivatalosan megállapította, hagy Konstantinápolyból eddig 110 ezer görög, 15 ezer örmény, 12 ezer orosz, 700 zsidó, 6000 török és 20 ezer különböző nemzetiségű idegen állampolgár menekült eL A csákók ellenzője alól a tekintetek előremeredtek. Minden szem a látóhatárt kémlelte, amely teljesen mozdulatlan volt. Csak néha szállingózott, darvadozott messze a ködben egy-két lovassziluet. Azok a mi pikétjeinfc voltak. Néha összeverődtek, pár percre megpihentek, aztán újra szétreb- bentek. A déli órákban a látóhatár baloldalán kis akácfaerdö bukkant Ítél. Az előőrsök a látóhatár felé vágtattak. Pontosan meg lehetett olvasni, hogy öten vannak. Abban a pillanatban, amikor elérték az erdőt és e'tüntelk a fák közötti gyors egymásutánban négy puskalövés hallatszott. — Állj! — hallatszott a csapat elején Festetics major vezényszava. Ugyani bbam a pillanatban a másik három lovasoszlop is megákat!. Elöreszegezett arocal, visszafojtott lélegzettel minden ember a kis akácfaerdőt figyelte. A hátulsó sorokban sokan felálltak a nyeregben, úgy néztek előre.. Vádi Imre odaszólt szépapámnak: — F nem a mi puskánk vóti Ismerem a sza várul. Most lovasok vágtattak ki az erdőből. Lóhaláilában jöttek és már csak hárman voltak. Kettőt közölök lelőttek a török előőrsök. A három huszár nagy kanyarodéval balfelé vágtatott és a Thirhaimok parancsnokának adta le a jelentést. Aztán ordonánszok vágtattak egyik oszloptól a másikig és a következő pillanatban a két szélső oszlop előtt visszhangszenien HacskaegerMráfság. A lengyel sajtó Cseh-Szlovákiáról. — Kelet- Galícia. — Á szlovák nyelv tanítása a lengyel egyetemen. (=) Varsó, december eleje, A lengyel—cseh-szlovák viszony meg- világitásáira szolgáljanak az utóbbi hetek lengyel sajtójából vett alábbi idézetek: A már többszőr idézett vilnai Slowó hasábjain Studnicki W. jeles publicista „Olaszország és Lengyelország44 cimü cikkében a két ország viszoynaival foglalkozik s azok közös érdekeit fejtegteve kimutatja, hogy Olaszországnak is érdekében fekszik, hogy Ke let-Galícia Lengyelországhoz tartozzék s ennek az olaszok is tudatában vannak. Ke- let-Galicia kérdése a legfontosabb problémája most a lengyel politikának. Lengyelországnak nem szabad szövetségben lennie semmi oly állammal, mely nem ismeri el feltétlenül Lengyelország jogát e területre. Azért nem közeledhetik Lengyel- ország a kisantanthoz, mert a cseh-szlovák kormány Kelet-Galiciát úgy tekinti, mintha kőtömböt gördítettek volna Oroszországba vezető útjára s azt szeretnék, hogy ez a terület Oroszországhoz tartozzék. Határozottan ellenséges magatartást mutatott e kérdésben Jugoszlávia is a prágai tanácskozások alkalmával. Közvetlen kapcsolat Jugoszlávia és Cseh-Szlovákia, valamint Cseh-Szlovákia és Oroszország között a cseh korridoron keresztül, továbbá Kelet-Galiciának az Oroszország részére való átengedése alkotják Jugoszlávia, Cseh-Szlovákia és Oroszország programját. Ez azonban nem érdeke Olaszországnak. Olaszország pedig sakkban tarthatja Jugoszláviát, egy esetleges cseh—magyar háború alkalmával. Lengyelországnak, Magyarországnak, Olaszországnak és Bulgáriának — igy fejeződik be a cikk — egy csoportot kellene alkotnia. A csehek korridorpolitikájával is foglalkozik a Dziennik Poznanski egyik cikke (XI. 5.), amely az olasz fascista mozgalmat ismerteti. A szerző ismerteti Olaszországnak azt a szerepét, melyet a Nyugat-Magyarorszá- gon át vezetendő cseh-szlovák—jugoszláv korridor meghiúsításában játszott. Olaszország széppé — Írja — Cseh-Szlovákiával szemben^ddig defenzív volt, de a fascisták győzelme után valószinüleg diplomáciai oí- íenzivává fog átalakulni. A lengyel lapok közül a Kurier War- szowski opportunus álláspontot foglal el a cseh-szlovák kormánnyal szemben, de a legutóbb szemére vetette, hogy támogatják a IengyeleLlenes ukrainista tábort és hogy a cseh sajtó állandóan azt Írja, hogy Kelet- Galiciának Oroszországhoz kell tartoznia. A meddig — Írja — a csehek igy viselkednek á lengyelekkel szemben, nem lehet szó lengyel—cseh közeledésről. A nemzeti demokratákhoz közel álló Rzeczpospolita legutóbb (XI. 29.) a jávorinál kérdésről írva, keserű szemrehányásokat tett a cseh-szlovák kormánynak, hogy valahányszor nehéz helyzetben volt Lengyelország, mindig kihasználta annak szorult helyzetét, hogy kierőszakoljon tőle valamit. Sohasem tartotta be ígéreteit és kötelezettségeit s il- lojálisan viselkedett a lengyelekkel szemben, hangzott a vezényszó: — Hátulsó rend tört rendekkel készülj a tüzadáshoz! A két középső O'szlop ezt a vezényszót kapta: — Kard ki, kard! És megzendült a kardok erdeje, amint a görbe pengék a válkakhoz repültek. A lovak meghallották, megérezték a vezényszót, minden ló táncolni kezdett, bármilyen kemény ököllel fogta lovasa a kantárt. Csörögtek a lószerszámok, a zablák és a kaponcák, a lovak pofáján az isi ógok, a nyeregben a lódin- gok és kardhüvelyek, ahogy a csizmaszárhoz verődtek és a sarkantyúkkal összekoccantak. Bent a dolmányokban épp úgy dobogtak a szivek, mint lent a földön a lópaták. Egyszerre vad indulat kezdte rázni az egész sereget és ennek a hirtelen támadt indulatnak, amelyben düh és rémület feszüllt, állati mragései és borkanásai voltak a toporzékoló lovak nyerítései. Ezekben a percekben gondolkozásra már nem jutott idő. Úgy látszott, mintha ott messze az akácfaerdő megmozdult és elindult volna! Egy másik erdő volt ez, amely az akácfaerdő háta mögül kerekedett. A török lovasság! Szépapám ijedten nézett hátra, mert mögötte mintha megmozdult volna a föld. Az ordasak iszonyú ordifással törtek előre. Szörnyű barna goinolyagban rohantak. Némelyek fejük fölé emelték fejszéjüket, ináAmerika a teaatrszorosok szabadságát követeli.
