Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-01 / 130. szám

Póniek, december 1

$

<PmöAL Wa&vúíJFireE

— (A megyerendezés és a fizeíéskép- elenségek.) A Venkov a szlovenszkói me- ryerendjzéssel kapcsolatban azt Írja, hogy i megszűnt zsupaszékheiyek kereskedői — nzonyára politikából — egymásután jelentik >e a fizetésképtelenségeket. Így tettek Trendén, Losonc és Besztercebánya kereskedői. \ fizetésképtelenségek terén azonban Eper- es vezet, ahol eddig huszonhat fizetéskép- :elenség volt.

A miniszterelnök lapjának ez a mcgállapi- ása a legnagyobb abszurditás, amit egy Lp lyomtatott betűkbe komp, imáit valaha. Hogy ikadjon szlovenszkói kereskedő, aki politikából ilvágja üzleti ekszisztenedájának gerincét és po- itikából fizetésképtelenné teszi cégét, ezt még renkovi rosszindulattal sem lehet komolyan elunni. A szlovenszkói kereskedők fizetésképtelen- ;égeinek hosszú listája, ami nap-n 'p mellett elénk törül, szomorú és katasztrofális gazdasági jelen- iég. Az állom gazdaságpolitikájának legteljesebb >első csődjét dokumentáló esemény, mert a gaz- laságpolitika esed j ének nevezhető az. ha a cazdasági élet produktív egyedei sorra kidőlnek i gazdasági csatasorból és h.a az á'lam egy k gazdasági erőforrását jelentő faktorok, a kereskedők becsukni kénytelenek üzleteiket Erről a :sődről úgy rni, ahogy a Venkov ir. lelkiisme- ■etlenség. Ezeket a kidőlt és a rossz gazdaság- K)litikával legyilkolt gazdasági ekszisztenciákat ncgvádolni azzal, hogy politikából verik magurat a tönkrejutás mélységébe, csak azzal a po- itikai gondolkodásmóddal lehet, amelyet a kor- nány prágai redakcióiban honos-tojtak meg. Ezt i gondolkodásmódot azonban, úgy látszik a kor- nánv inaugurálta, mert a kormány kereskedelemellenes politikája már annyira nyilvánvaló ós annyira érezteti pusztító hatását, hogy ki cell találni valami politkai s az irredentizmussal capcsolaíba hozható hazugságot annak elleple- lésóre. Ez a beállítás éppen oly rosszindulatú, n:nt a Benes által világgá kürtőit amaz állítás, logy a szlovenszkói magyar földbirtokosok irre- lenba politikából nem vetik be a földjeiket. Ilyen tintásokkal operálni politikai ügyetlenség, ilyen illitásokat megengedni kegyetlenség és lelkiismeretlen ség.

— (Lévé! a Slovenska Politikának). Kedves 51oveuska Politika! Nagyon köszönjük, hogy a Prágai Magyar Hírlapnak reklámot csinálni szi- íres volt és csak azt sajnáljuk, hogy ez a reklám tz S. P. olvasóinak csekély száma miatt nem ;esz eléggé hatásos A S. P. ismeri a jó reklám föltételeit és ezért nem is csodálkozunk rajta, aogy reklámjában tulment a valószínűség határain. Ml, sajnos, nem vagyunk abban a helyzetien, hogy ajánlóleveleket adjunk azoknak, akik Magyarországba akarnak utazni, sőt még azt sem tudjuk garantálri, hogy mindenki, aki hoz- ránk fordul, megkapja a német, osztrák, román, aruguai, magyar vagy amerikai láttamozási, mert — sajnos — egyet’en egy konzulátusnál sincs jlyan protekciónk, hogy olyan útleveleket is elintézzünk, amelyek nincsenek a szükséges melléklettel fölszerelve. Előfizetőinknek természetesen szívesen állunk rendelkezésére és minden Igyekezettel azon vagyunk, hogy a hozzánk beküldött útlevelekre a vízumot megszerezzük, éppen úgy, amint készséggel megveszünk nekik sgy könyvet vagy nyakkendőt vagy megírjuk nekik egy hivatal, vagy egyesület címét, ha erre megkérnek. Igazán nem rajtunk mukk, ha egy amerikai, német vagy magyar útlevél láttamo- zása nem sikerül. Akinek csak megtehetjük, szívesen teszünk szívességet Előfizetőinknek természetesen mindenekelőtt, de kollégialitásból a Slovenska Politika szerkesztősége tagiainak is, ha hozzánk fordulnak. Előre is elnézésüket kérjük abban az esetben, ha esetleg magyar vizűmet a mi közbenjárásunkra sem adnak nekik. Kiváló kartársi tisztelettel vagyunk a Prágai Magyar Hírlap szerkesztősége.

— (Károlyi hazaárulás! pere). Budapesti tudósitőnk telefonálja: Károlyi Mihály hazaárulás! pőrében a tegnap délutáni tárgyaláson Búza Barna hangoztatta, hogy Károlyi sohasem akart egy talpalatnyi földről sem lemondani, hanem az an- nekszió és hadikárpótlás nélkül va’ó békét akarta. Horváth Dénes kincstári képviselő utalt arra, hogy Károlyi szereplése idézte elő az általános sztrájkot, amely a békének mindenáron való kierőszakolását célozta. Ez nem volt más, mint az ellenségnek tett szolgálat. Az olasz harctéren a sztrájknak rettenetes következményei voltak Ma délelőtt folytatták a tárgyalást. A kincstár képviselője újabb bizonyítékokat terjesztett elő. amelyek azt igazolták, hogy a kénvszerbékéért ki tört általános sztrájkot Károlyi Mihály rendezte. Bemutatta Linder Béla hadseregleszerclési parancsát. A hadseregp irancsnokságra, elsősorban pedig Kövess tábornokra hivatkozik és kihallgatását kéri annak igazolására, hogy az abban az időben rendelkezésre álló katonai erők elegendők lettek volna az ország határainak megvédésére. Búza Barna védő bizonyítani igyekszik, hogy Károlyi Czernin gróf békepoMtikáját támogatta- Ezután a katonatanácsok fölállításáról és Károlyinak a katonatanácsokban való szerepléséről terjesztette elő adatait a kincstár képviselője. zEután elmondta, hogy mikor a németek rájöttek arra, hogy Károlyi milyen aknamunkát folytat, 1920 januárjában Wild József vezérkari századost küldték Budapestre, hogy erről az aknamunkáról lerántsa a leplet. Ezért nem nevezték ki Károlyit 1918 januárban miniszterelnökké. Az elnök ezután a tárgyalást berekesztette.

— (Benes és a szemüveg.) Becsből jelentik ezt a vicces hirt: Egy tekintélyes osztrák lap munkatársa Benesnek Párisba való utazása alkalmával kérdést intézett hozzá, hogy milyennek látja a balkáni helyzetet. Ez idő szerint még nem tudom megmondani. — válaszolt Benes, — mert méz nem kaptam meg Parisból a. szemüvegemet.

— (Amerikai konzulok tanácskozása Budapesten.) Budapestről jelenti tudósítónk: A középeurópai és a balkáni államok amerikai főkonzulai közül tizennégyen tegnap Budapestre érkeztek tanácskozás céljából. Mr.

J. Have.n Emerson trieszti amerikai főkonzul igy nyilatkozott a konferencia céljáról a Pesti Napló munkatársának: — Összejövetelünk nem a kormány utasítására, hanem saját elhatározásunkból történt. Valószínűen több ízben fogunk ilyen értekezletet tartani és többször is eljövünk Budapestre is, mert központi fekvésénél fogva a legkönnyebben megközelilhető. A mostani értekezleten kereskedelmi és gazdasági kérdésekről fog nk tárgyalni, de szóba kerül az utlevélláttamo- zások kérdése is.

— (Szerencsétlenül járt vadász NémeMJpcsén). Rózsahegyről jelentik: Tegnapelőtt nagyobb vadásztársaság elment Rózsahegyről a németlipcsei erdőségbe vadászatra. Az egyik vadász, Luby földbirtokos elcsúszott a havon és oly szerencsétlenül esett fegyverére, hogy esés közben a fegyver eldördült: a segítségére siető vadásztársai már holtan találták.

— (Nagytakarítás a budapesti Városházán a sokmilliós sikkasztás miatt). Budapesti tudósitónk jelenti: Németh Gyula kilencedik kerületi előüá- rósági pénztáros ügyéből kifolyóan, aki — mint ismeretes — huszonötmillió koronát sikkasztott, majd agyonlőtte magát, huszonnégy tisztviselő ellen fegyelmi eljárást indítottak. Valamennyi kerületi elöljáróság főpénztárosát kicserélték. A vizsgálat megállapította, hogy Németh egy izbm ötvenmillió koronát vett ki az adópénztárból. A pénzzel fogadást akart kötni a bukmékernél, aki azonban a nagy fogadást nem akarta elfogadni. A bukmékerek ellen Is megindították a vizsgálatot, amiért a kopottruhás, igénytelen embertől olyan nagy fogadásokat fogadtak el és nem érdeklődtek azután, hogy honnan vette a pénzt.

— (A vasúti tarififc revíziója.) A Központi vasúti tanács mai ülésében Stri- berny vasutminiszter részletes expozéja során többek közt kijelentette, hogy a vasúti tarifák általános lineáris leszállítására az előfeltételek még nincsenek meg. A cseh-szlovák vasutigazgatás revízió alá veszi a vasúti tarifákat és bizonyos árucsoportok átsorolása, különösen a mindennapi szükséglet kielégítésére szolgáló áruknak a'acsonyabb osztályozása utján meg fog felelni az általános árleszállítás követelményének. A minisztérium kötelességének tartja, hogy a tarifaügy általános reformjával foglalkozzék.

—- (Két hoppra Ué’ték a magyar korra'ny merénylőjét.) Budapesti tudósítónk telefonálja: Kovách Ágoston volt főhadnagyot, aki a Oáboor Áron szövetségben kijelentette, hogy a kormányt hajlandó láb alól eltenni és kétszáz fegyveres katonával forrada’mat akar csinálni, a bíróság állami és társadalmi rend felfcrgatására irányuló vétségért két havi fogházra Ítélte. Megállapították, h gy Kovách a Károlyi fórra lalom ideiében nemzeti tanácsi titkár, a kominun alatt pedig ezred segédtiszt vö t.

— (Megy vihar a ímr-ar főváros közgyűlésén). Budapesti tudósítónk telefonálja: A főváros közigazgatósági bizottsága tegnap ülést tartott, amelyen viharos jelenetek zailottak le. Zilahy- Kiss Lajos tanácsos a királykérdésben interpellációt nyújtott be, amely igy kezdődött: Mostanában azért járnak az emberek a templomba, hogy a király mellett tüntessenek. Ekkor óriási lárma tö- t ki. A bizottsági tagok kórusban kiáltoztak Zilahy-Kiss felé: Elállni! Nincs joga beszélni! Szégyelie magát! stb. A lárma oly nagy lett, hogy Zilahy-Kiss nem tudott szóhoz jutni. A gazdaságpolitikai párt megbízottal felugráltak helyükről és éltetni kezdték Ottót. Csakhamar csatlakoztak hozzámk a liberálisok, a demokraták és a keresztény községi párt tagjai is. Zilahy, mivel nem juthatott szóhoz, interpellációját írásban akarta átnyújtani az elnöklő Rényi alpolgármesternek. aki azonban kijelentette, hogy az interpellációt nem veszi át, mert azt élőszóval kell előterjeszteni. Zilahy-Kiss erre személyes kérdésben szó’ásra jeleníkezett. A lárma kábult: — Takarodjék! — kiabálták feléje és mindaddig tmm csillapodott míg csak Zilahy-Kiss el nem hagyta a termet. Ezután folytatták a tanácskozást.

— (Két interpelláció a magyar nyugdíjasok

ügyében.! Szlovenszkóban és Ruszinszkóban sínylődő magyar nyugdíjas ütik helyzetéről, sérelmeiről köteteket lehetne i ni s idegfeszitő ‘ilmdrámákat lehetne el őad r A legkülönbözőbb

és legagyafurtabb zaklatások rdozatai ők, s tehetetlenül, tanácstalanul kü iik át az idei telet is, bizakodván abban hogy az igazság, a méltányosság előbb-utóbb a hónuk alá nyúl s megmenti őket. Körmendy Ékes Lajos nemzetgyűlési képviselő és képviselőtársai újabban két külön interpellác:ót intézett a földinivelésügyi miniszterhez és a belügyminiszterhez egy állatorvos nyugdíjas özvegye és egy nyugdíjas vármegyei alkalmazott érdekében. Az özvegynek, aki három gyermekkel küzködik, azzal szüntették be a nyugdiját, hogy férje az utolsó két esztendejében román terü’eten szolgált. Később arról ér- tesiteték. hogy nyugdiját román pénzben, megbízott utján felveheti, ha kijelenti, hogy román alattvaló. A megyei alkalmazott több mint negyvenkét évig szolgált s 1921-ig, három éven át, a cseh-szlovák államot is. Mégis az 1918. évi fizetése szerint kapja a nyugdiját

— (Elfogott terrorista). Budapesti tudósítónk telefonálja: A zalaegerszegi csendörség letartóztatta Méhes Aladár pálfiszegi tanítót, aki Oroszországból visszajött, belépett a vörös hadseregbe és hatvankét magyar tisztet s közlegényt legyilkolt és rengeteget halálra íinzott Egy ideig Baján rejtőzködött, azután abban a feltevésben, hogy megfeledkeztek róla .elfoglalta régi tanítói állását.

— (TörvényjavasTat a rokkantigény bejelentésének mer hosszabbítására). A cseh-szlovák szociáldemokrata szenátorok törvényjavaslatot terjesztettek be, amelyben a rokkantsegélyre való igény bejelentésének ideiét 1923 június elsejéig javasolják meghosszabbítani.

— (Étkczökocsi a prága-liptószentmiklósi gyorsvonaton). A vasutiga'gatóság közlése szerint december 1-től a Prága és Liptószentmiklós között közlekedő s Prágából reggel 7 óra 10 perckor induló s az este 21 óra 55 perckor érkező gyorsvonathoz étkezőkocsit is csatolnak.

— (Rendkívüli adó Rózsahegyen). Rózsahegyről jelenti tudósitónk, hogy ott a városi tanács érdekes adót vetett ki a kereskedőkre és az iparosokra, ötven korona évi adót köte’esek fizetni az utca falain kifüggesztett kirakatszekrényekért.

— (Benes népszerűsége.) A Pravo Lidu megbotránkozásának ad kifejezést afölött, hogy a cseh hazafias sajtó olyan egyszerűen könyvelte el azt a nagy eseményt, hogy Masaryk e’nököt és Benes külügyminisztert a párisi Sorbonne- e gyet cm diszdok torává választotta meg. A párisi lapok mindegyike nagy cikket közöl az ünnepségről. a cseh sajtó azonban csak mint tényről emlékszik meg róla. Bezzeg, ha Krnmarzról vagy Ras'nról van szó, akkor nyomban lelkesedik és ünnepel a sajtó, siránkozik a Pravo Lidu.

— (Küzdelem a koncért.) Az uj nagyzsu- pánclk kmevezésével kapcsolatosan megindult a koncért va'ó küzdelem a szlovák agrárius és a szociáldemokrata párt között. A Rc'bctnicky Noviny elégedetlenkedik afölött, hogy a nagy zsupán! állásokra való jelöltek közölt nem emlegetik Hranec dr. és Braveni nevét.

— (U| egyetemi taná=- Pozsonyban). A köztársaság elnöke Frankenburg Zdenko dr laiba- chj egyetemi tanárt a pozsonyi egyetem orvosi fakultásán a histológia és embriológia rendkívüli tanárává nevezte ki.

— (Törvényjavaslat a nyugdíjasokról,) A

szenátus tegnapi ülésén Heller Ériedrich német agrárius szenátor és társai tö-vényja vas latot

nyújtottak ' be, amelyben az 1919 iulius 13-i és 1919 december 17-i nyugdii ö vény hatálya'nak ezen idő előtt nyugdíjazott tisztviselőkre való kiterjesztését kérik.

— (Ki fizeti a monarbía háború elölt! adósságait?) Budapestről jelentik: A volt tnonarkia háború előtti tartozásairól a békeszerződés úgy intézkedik, hogy 'azok kő ősén terhelik a monar- kiából alakult utódállamokat Az adósságok megosztását az érdekelt államok között a jóvátétel-! bizottság végzi. A bizottság ebben a kérdésben úgy döntött, hogy a tartozások harminchat százalékát Magyarország, másik harminchat százalékát Ausztria fizeti, a fenmaradó részt pedig egy később megállapítandó kulcs alapján a többi utódállam fogja kiegyenlíteni Ezzel kapcsolatban a jóvátétel; bizottság az ál’amadóssági kötvények lebélyegzését is elrendelte. Aki ez év végéig államadóssági kötvényeit le nem bélyegezteti, annak teszi ki magát, hogy azokat az érdekelt állam nem fogja nosztrifikálni.

— (A megyék vagyona állam! kezelésben). A hivatalos lap mai számában jelent meg az össz- kormány rendelete, amely arról intézkedik, hogy a XV—XX. nagymegyékben az eddigi megyei kezelésben volt vagyont be kell jelenteni a pénzügy- és belügy-, illetve szlovenszkói miniszternek, amelyek ezt a vagyont állami kezelésbe veszik.

— (Megszűnő vonaláratok, uj vonalok). A luzerni európai vasúti konferencián megállapították az 1923—24. évre szóló nemzetközi vasúti menetrendet, amely 1923 junius 1-én lépett életbe és 1924 május 31-ig marad érvényben. Csehszlovákiára nézve a következő megállapodások történtek: Prága és Páris között hetenként három expressvonatot indítanak; a Kassa—Poprád közötti gyorsvonatot, amely a Tátra—Budapest gyorsvonat kiegészítő vonata volt, a nagy utashiányra való tekintettel megszüntetik. A Ruttka— Budapest közötti gyorsvonathoz egy átmeneti kocsit csatolnak.

A világ legelső márká'a a

RiraiNGTON

különféle modellekben teljesen szabadon látható Írással. Különlegesség: 3?S5áltlO?<£» írógépei*. Cseh-Szlovák Központ:

PRAHA I. CELETNÁ 35. - TELEFON 2871

'85 Flokok:

Pilsen, Reichenberg, Brünn-Herrengasse 12T4.

| DEDTSCIES Minis flHI| j

| Prága II. Smecky 22. |

G Elsőrangú konyha. Legjobb sörök x

ti ós elsőrangú borok. — Komplett

n ebédek már 8-10 Kc-ért.

« 14 bérletjegy lOO Kö,

| FEüller Pereme vendéglős, $

p a Goldeues Kreuzol volt főpineóre. O

SlIMISmi

és zene

Parasztosan.

Borsovai Lengyel Gyula pályadijat nyert népszínműve. (Előadták Rozsnyón 1922 november 25 és 26-án).

Rozsnyó, november 27.

Ünnepe volt Rozsnyó magyar társadalmának. A Rozsnyói Híradó és a Sajó-Vidék szerkesztőségei által kürt népszinmü-pályázat első dijat nyert darabjának premiérje volt.

Egy premiér mindig nagy dolog; hetek munkája s izgalma előzi meg; hiszen ilyenkor dől el, jó volt-e a bírálat s az ezerszemii Caesar rábó- lintja-e a bizottság itéietére a szentesitő áment?

Színmüvet írni nehéz dolog, népszínművet még nehezebb, de legnehezebb olyan népszínművet, mely azért .ródik, hogy a magyar nép kapja drága ajándékul, hogy az övé legyen és haszna legyen belőle.

Talán ezért oly ritkán eredményesek a nép szinmü-pályázatok. Hiszen, aki ily tökéletes darabot tud irni, bizonyára Inkább a metropolisok kőszinházainak ir, ahonn .n munkája eredményéül sokkal többet kaphat, mint egy-egy véres verítékkel összegyűjtött szerény pályadij.

Egy népszínmű megírásához tehetségen kivüi szív is kell, forró, erőshitü fajszeretet és a magyar népnek ismerete... azért meg se lepődünk, ha cgy-egy jó népszínmű falusi parochiák Íróasztalán születik meg; költő: kedélyű pap a ringatniuk s teremtőjük az áldott anyaföld, magyai levegő s nép ajkán elcsen dűlt magyar nóta.

A szendrőládi református parochian született meg a „Parasztosan14.

írója nem rulinirozott színműíró, inkább novellákat irt azelőtt s ez megjátszik a darabján is. Cselekménye kevés, szétfolyó, sok benne a páros jelenet, a népet alig foglalkoztatja; ezek feltétlen * hibái, de ezzel szemben sokkal több az erénye: napsugaras magyar levegője feiüdit, humora természetes és a’akjai az egy Makszi korcs- márost kivéve — ki igazán egy ókorból való torzsszülött — egytől-egyig az életből kerültek.

A darab meséje a következő:

Tardiné (Dovala Gizi) a volt grófi szobalány, mindenáron uriasszony akar lenni s íő ambíciója, hogy leányát, Jolánkát (Fuhrmann Anna) úriemberhez adja nőül. Ki is szemeli vejéül a segédjegyzőt (Gáspár Lajos) vagy a tanítót (Szabados Aladár), kik szívesen el is vennék a kislányt, mert Tardj (Fonó Pál) iOO hold földje igen kecsegtető kilátás. Jolánka azonban Kovács Pista zscllérfiut (Fodor János) szeieti s ezt az ügyet Tardi is szívesen pártolja; a fiataloknak türelmet parancsol addig, mig a feleségét észre térid.

Mizsó cigány (Török István) nagylelkűen kézbeveszi a fiatalok dolgát és mikor látja, hogy másképp célt nem érnek, azt tanácsolja nekik, hogy szökjenek meg.

Tardiné rövidesen elveri ura vagyonát S megjelenik Makszi, a korcsmáros, hogy beüljön a birtokba; előhúzza a váltókat s akkor nagy meglepetésére Tardi kifizeti összes adósságát azzal a kikötéssel, hogy a felesége ne tudjon róla s maradjon meg abban a hitben, hogy tönkrementek.

Tardiné tftban reménykedik, hogy az utí kérők még igy is elveszik Jolánkát, ezek azonban takarodót fújnak, sőt a segédjegyző kijelenti, hogy szegény lány esek szeretőnek való. Tardiné erre elfelejti uriasszony voltát s „amúgy parasz- tosan“ képentörli a jegyzőt s ez a pofon visszaadja a természetes énjét, helyes, pattogós parasztmenyecske iesz belőle s boldogan simul okosv erős ura karjába, ki furfanggal s szívós szorgalommal szerezte vissza azt, miit felesége elpazarolt

Jolánka és Pista elszöktek, egyelőre csak a kukoricásba, hol Mizsó őrzi őket s mikor kei esik őket, odavezeti az aggódó szülőket és a falut.

A mese kevés, de bőven kárpótol érte a szereplő alakok jellemzése. Tardi csendes, flegmatikus humorával s józan természetes észiárásaval a magyar főldmives élő megszemélyesítője. Felesége, akinek fejébe ment a nagyúri légkör, igen jó! meglátott alak. A tanitó és a segédjegyző oly közvetlenek, mintha csak abban a percben jöttek volna a falujckból. Pista és Jolánka... ez a két alak az élei költészete. Az erős, nekibusult szép magvar fiú s az édes, természetes kis csitri, ki a máslis cipővel s nape-rnyőve! eldob magától minden természetellenes kényszert, mit úrhatnám anyja ráparancsol s itt ál] előttünk a falu erőteljes, természetes szép virága.

Mizsó valóságos kabinetalak, büszke lehetne rá akármelyik szinmüiró.

S van a darabnak még egy nagy érdeme; gyönyörű zengzetes nyelvezete.

Dalairól külön cikket kellene irni: Fodor Kálmán szerezte a legtöbbnek szövegét is. Istenáldotta őstehetség ez a fiatalember, leikéből mint üdítő forrásvíz csörgedeznek elő kimcrithetetle- nül az édes, birs magyar melódiák. PLsta egy-egy dala után oly áhitatos csendben ült a közönség, mintha templomban lett volna; ez a méltóságos, meghatott csend a legjobb kritika.

A darabnak óriási sikere volt; mindkét este zsúfolásig telt meg a terem s a közönség, mint egy drága, hálás gyermek kacagott, sirt és hallgatott, szent, imádságos meghatottsággal. Rozsnyó közönsége igazolta a bírálók Ítéletét. A darab jó, méltó reá, hogy odakerüljön, ahová szánva van, szlovenszkó magyarsága elé.

A szereplők egytől-egyig jók voltak, ami természetes is, nagy gonddal megválasztva mindenki azt a szerepet kapta meg, mely tehetségének megfelel s igy a kö önség elé nem színdarab került, hanem élő, eleven magyar élet