Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)
1922-12-05 / 133. szám
Kedd, december 5. — Nem lesz vagyondézsma Svájcban. Bernből jelentik: Az egyszeri vagymidczsmára vonatkozó javaslatot népszavazás utján nagy szótöbbséggel elvetették. — A prágai állat- és húspiac, (Saját tudósítónk jelentése.) A mai marhavásár a kevés felhajtás ellenére üzlettelen volt A sertésvásárra 250 román szedett zsirsertést hajtottak fel, amelyekért 10—10.5 koronát kértek. Az árak a múlt hetiekhez viszonyítva javultak. Hússertését 11, 11.5—12 koronát értek el. Irányzat: lanyha. A múlt heti sertésvásáron a románok zsirsertéseken 8—8.5-es árak mellett sok milliót vesztettek és ennek tulajdonítják a gyenge felhajtást. A húspiacon elég áru volt, az irányzat itt is nagyon lanyha, amit azzal magyaráznak, hogy amerikai zsír és belföldi húsból elegendő készletek vannak és ezért az eddigi magas árakat nem lehet többé tartani. — A prágai húspiac. A mai prágai húspiacon az árak a következőképpen alakultk: Ürö 3.50— 9, borjú 7—11, belföldi sertés 13—15, jugoszláv sertés 14—1450, bakonyi sertés 13—14.50, ökör eleje 5—8, hátulja 8—11, egy évnél fiatalabb ökör és üsző 5—8 cseh korona kilogramonként — Realizálás és gyengülés a prágai tőzsdén. A realizálásra való hajiam a tőzsde mai forgalmában még erősebb mértékben jutott kifejezésre és további mérsékelt gyöngülés állott be. A nagyobbszámu spekuláció csekély részvétele, a bécsi arbitrázsőrök eladásai valamint az újabb bécsi lanyhulás folytán a meglehetősen csekély forgalom mellett jelentékeny volt a veszteség. A bank értékek piacán az Unió, a Morva-Agrár és Zivno gyengébb volt, az Angló és Bankve- rein szilárdabb. Az ipari értékek piacán a cukor- és egyes vegyi érfeékékek kivételével szintén gyenge volt az irányzat. Zárlat felé tekintettel a bécsi tőzsdére a Ring’hoífer, az Alpine és a Skoda értékek is lanyhák voltak. A záró irányzat gyenge volt. A devizapiac forgalma határozatlan árfolyamképződés mellett szűk keretek között mozgott. A márka 0.4 ponttal volt gyengébb, Budapest 0 és fél ponttal javult. — A prágai íatőzsde. A fatőzsde mai forgalmában'az üzlet némi megélénkülése volt észlelhető. A látogatottság nagyobb volt s a kínálattal szemben volt némi kereslet is. A belföldi fogyasztók fűrészelt anyagot keresnek. A külföldről, külö nősen Franciaországból és Németországból bányafát és cellulosefát keresnek. — Az olmützi terménytőzsde. Olmützből jelentik: A terménytőzsdén a búza ára változatlan. A rozs métermázsánként 5 koronával ol csóbb. Az árpa változatlan. A zab irányzata lanyha. Tengeri iránt csak kevés érdeklődés mutatkozott. A széna és szalma irányzata nyugodt. Hivatalos árfolyamok: morva búza 160—170, szlovenszkói 145—169. szlovenszkói rozs 100—110, morva rozs 110—115. árpa 110—125, nagybirtoki 125—138, cseh vagy morva zab 125—130, szlovenszkói 110—120, La Plata tengeri 138—140, kisszemü román tengeri 125—135, Yellov 135—146, durvaszemü tengeri 110—115. morva Viktória borsó 320—340, nullás búzaliszt 310—325, sima 300—310, egyes liszt 270—280, kenyérliszt 175—200, rozs kenyérliszt 180—210 cseh korona. A többi árak változatlanok. — Határozatlan Irányzat a budapesti tőzsdén. Budapestről jelentik: A tőzsde mai forgalmának irányzata határozatlan árfolyamképződés mellett barátságos volt s a Becsből érkező lanyha irányzat! hírek kezdetben hatás nélkül maradtak. Később azonban irányzatváltozás állott be s az értékek általában gyengültek. Zárlat felé jobb bécsi jelentések folytán javulás állott be, úgy hogy a kezdetleges veszteséget az értékek csaknem mind behozták, sőt öt százalékos javulás is volt — A bécsi tőzsde. Becsből jelentik: Az árfolyamcsökkenés a mai tőzsdén tovább tartott s időnként a helyi, valamint a budapesti számlára történt kényszereladások hatása alatt nagyobb méreteket öltött. Noha a leadások nem voltak nagyobb terjedelműek, már magának a piacnak csekély felvevő képessége is árfolyamcsökkenést idézett elő. Csak később állott be javulás a bankok intervenciós vásárlása folytán. A végeredmény azonban még igy Is rosszabb volt, mint a múlt heti zárlatkor. Kezdete & órakor! Kezdete H órakor! AIIIAHBIA műsora 1922. november hó 15-től 30-ig: MAX YORK a legtökéletesebb kutyaidomitással CHARLOTTE WALDOW népies előadó művésznő TA-KA-HA-SI eredeti japán művészetek MARGIT EDION és NEA LINNÉ eredeti táncek Ezenkívül több attrakció! Oi €fer«ifi Kedden, csütörtökön és szombaton különösen meglepő érdekes műsor. A zürichi devizaárfolyamok Zárlat XII/4. XIM. 100 csehszl. korona . 16.90 16.80 svájci frank ICO magyar korona . 0.215 0.21 „ 100 német márka . . 0.0625 0,065 „ IÜ0 hollandi forint, . 210.50 210.00 l dollár . .......................................... 3.28 5.33 1 font sterling . . . 23.92 29,10 „ 100 francia frank. . 37.20 37.60 „ ’ 100 olasz Ura .... 25.95 25.90 100 belga frank. . . 39 30 39 80 „ 100 dán korona . . .108 00 108.50 „ ’ 100 svéd koron* . .193 00 193 00 „ 100 norvég korona . 98 00 98.50 „ „ 100 spanyol peseta . 81 50 82 00 „ ’ 100 Bnen. Air peso 197 00 197 00 „ 100 jugoszláv dinár 7 20 720 100 bolgár leva . . . 3 90 —„ 100 oszt!*, kor. (pénzt 0.8075 8.0075 „ „ 100 osatr. ieb. banki. —.— —.— „ „ 100 lengyel márka . 8.035 0.035 . „ tQfr ffrWSn lett ,'v . AmiMm mmsM&mwg — A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — Irta: Kosáryné Réz Lola. (Folytatás.) (3) Meg az is lehet, hogy egyszerűen az önzés beszélt belőle: nem akart egyedül maradni, megkívánta, hogy minden apró kívánsága nyomban teljesüljön. Hogy a városba nem mehetnek le, azt belátták Unka és Minka. Innen fölülről szép volt a város, de közelről félelmes és szomorú. Azon az utcán, ahol az anyjuk összetörött teste feküdt egyszer, nem tudtak soha végigmenni és a többi ember minden vidámsága sem tudta volna elfeledtetni velük annak az estének a szörnyűségét. Minek menjenek ők a városba hát? De a temetőbe, oda csak elmehetnének. Mégis fejet hajtottak a nagyanyjuk szavára és nem kérték többet, hogy mehessenek. De fönt. a padláson, sokszor beszéltek róla, hogy egyszer este, ha alszik már a nagyanyjuk, elszöknek majd hazulról és lemennek a temetőbe. Éjjel úgyis ébren vannak a halottak, hátha szólna is hozzájuk az anyjuk? Úgy érezték, nem,nem félnének tőle. Sokszor beszéltek erről a találkozásról és mindig erősebben sóvárogtak az anyjuk után. Az öregasszony szóílan természetű volt nagyon. Éppen csak annyit mondott, amennyi okvetlenül kellett, hogy megértsék a kívánságait. Nem is merték megszólítani, amint ott ült, száraz-csontos, megbámult arcával a karosszékben, a kályha mellett és egyre hunyorgó vak szemeivel ki tudja, hová nézett. Csak egymással beszélhettek, vagy Koselánéval, a szomszéd suszter feleségével, aki mosni járt a városba és esténkint elhozta nekik is, ami kellett a boltból. így alakult ki lassan a gondolkozásuk a J világról és mindenről, ami benne van, a szc- j gény kis butácska Novodeczky-lányoknak. | Nagyon féltek a bűntől, a rablóktól és a ki- I sértetektől is, az anyjukat kivéve, és sokszor ! beszélgettek róla, ha valami árnyék megré- i mitette őket, hogy miért nem jön el inkább az anyjuk akkoj? A kísértetekről Koseláné mesélt nekik sokat, ö úgy tudta, hogy nem csak éjfélkor, de hajnalban is járnak, mikor a bányászok, két óra tájban, munkára mennek. Az ő apja | is bányász volt és mesélte neki. hogy sokszor látta Őket végigmenni az udvaron. És Linka meg Minka elhatározták, hogy egyszer ébren maradnak majd, kimennek az udvarra és beszélnek az édesanyjukkal. Gondolkoztak, melyik napon tegyék. Koselánétól kértek, tanácsot és ő azt ajánlatta, hogy a legalkalmasabb idő az ilyesmire annak a személynek a halála napja, kit z ember látni akar. És Linka meg Minka az anyjuk halálának estéfén nem vetkőztek le, mikor a nagyanyjuk aludni küldte őket és ébren várták az éjfelet. Azután fölkeltek fázva és bor- zongva, dobogó szívvel és kilopakodtak mezítláb az udvarra és leültek a kis padra egymás mellé és betakaróztak a« ágyteri- tővel. Azután várták az anyjukat. Égy darabig előremeredve, minden zajra megrezzenve, minden árnyékra földobbanó szívvel. De csak nem jött még mindig. — .Majd hajnalban jön talán, — biztatták egymást — Majd hajnalban, mikor a bányászok munkába mennek. Lehetetlen, hogy ne jöjjön, legalább most ez egyszer! És jobban beburkolóztak a takarójukba és jobban elhelyezkedtek a pádon, bassan- lassan egyre jobban oldalra dőltek, a fejüket a karfára támasztották és elnyomta őket az álom. Az anyjuk telán csak ezt várta. Talán nem akarta megijeszteni őket. Élőjött a hold fényéből, a cserjék árnyékából, a ház mögötti hordók. lécek, kövek, farakások mögül, — ki tudja, honnan ... De előjött, megsimogatta őket és beszélt hozzájuk régi kedves hangján. Reggel, mikor a napfény és csirkecsipogás fölébresztette Őket. elmondták egymásnak az álmukat. — Mintha az ágyban feküdtem volna — mesélte Minka — és a mama odajött hozzám. Abban a szép csipkés ruhában volt, ami a szekrényben lóg leghátul és amiről apa azt mondta, hogy réges-régen hordta, mikor még jókedvű volt és mi kicsik voltunk. Megsimogatta az arcomat és megcsókolt és azt mondta: nemsokára, szivecském, nemsokára. Csak egy csöppet várj még. — Mi lesz nemsokára? — kérdeztem, de ő csak mosolygott és elment, én pedig sírni kezdtem, mert úgy Őrültem valamiért és fájt a szivem mégis. — Én az utcán mentein — mondta Linka ; — és sötét volt. Az öreg Wirniczer jött részegen és én féltem nagyon és nem tudtam, hol von a ház. Egyszerre csak jött a mama. Nagykendő volt rajta és engem is beleburkolt. Ne félj semmitől, szivecském — suttogta —, én majd vezetlek. — De én csak féltem és sírtam. — Ne sírj, szivecském — mondta akkor —, mert az nagyon fáj nekem, én már úgyis eleget sírtam ... — Az a haj, — mondta "Minka később, mikor már kicsit megszabadultak az álom nyomasztó hatása alól, — hogy a szellemek nem beszélnek elég világosan. Miárt is nem mondta meg a mama nekünk, hogy mi lesz a sorsunk? Vagy talán netn mondhatott semmi jót. rosszat pedig nem akart mondani? Vagy nem is volt itt, üres álom volt csak az egész? ... Ezen töprenkedtek most már. Anika asszony bizonyosan mosolyogva nézte ökot, amint sóhajtoztak: — Nem törődik senki sem velünk, bizony ... VII. Pedig törődött. ...Lent, a völgyben, a városi házakban sok volt a szép leány. De ha mégegyszer annyi lett volna, akkor is megcsodálták volna Linkát meg Minkát és jártak volna utánuk sóvárgó szívvel a diákok, katonák meg egyéb ifjú emberek, csak egyszer láthatta volna valaki közülök őket valahol. A Novodcczky-ház környékén, persze, csak Kozela lakott, a suszter, az is^egész nap lent dolgozott, valami műhelyben, a piactéren. De néha rendkívüli dolgok is történnek. Apróságok. Véletlenek. mondják némelyek, de mások a fejüket csóválják, látva, hogy sorsok fordulnak meg az ilyen apró véletlenen. Néha szerencsétlenség a vége, máskor szerencse... a régiek szentül hitték, hogy valami ellenséges vágj’’ jóakaró kéz intézte igy a dolgot. Ilyen véletlen volt például, hogy Köclui- toway Berci, a városban az első gavallér, csak a koszorucska-bál estéjén vcite észre, hogy valami baj van a tánccipőjével. Szöges lett belül a talpa úgy, hogy mikor fölhúzta, alig tudott állni, nem hogy táncolni tudott volna. A bálra pedig el kellett mennie, mert legalább öt kisasszony és vagy három szép- asszony várta epedő szívvel, akiktől előre el is kérte már a táncokat. Kikiabált az inasának, de az inas, persze, riem volt otthon. Hiszen tudhatta volna Ko- chuioway Berci, mert Ő maga küldte el cifra papírral díszített rózsabokrétákkal az öt kisasszonyhoz, három szépasszonyhoz. Most mégis haragudott és káromkodott. De mert a legcifrább káromkodásra és legmérgesebb szólongatásra sem jött elő a Lojzi, méltatlankodva próbálta visszakalapálni a szögeket a cipője talpába ő maga. Próbálta kalapácscsal, próbálta mozsártörőve!, próbálta kihúzni harapófogóval és próbálta eltüntetni egy darab összehajtogatott papirossal. Semmi sem ért semmit. Végre is összecsomagolta a cipőt és nagy dobogva elindult a Kozela műhelye felé. Hat óra műit már és Kozela abbahagyta a munkát Becsukva műhelyét, békés szivvel bandukolt hazafelé, föl a hegyre. Mikor a kulccsal bíbelődött, nem vett észre semmit, de később, útközben, néha úgy tűnt föl neki, mintha lentről, a völgyi útról, valaki a nevét kiabálná. De a szemüvege nem volt nála és eléggé süket is volt. Azt gondolta hát, hogy csak a füle cseng és njmgodtan igyekezett tovább a meredek, vízmosásos lejtő köves utján. Hátul pedig, vagy Ötven lépésnyire, dühösen. kipirulva, neki-nekirugaszkodva követte őt Kochutoway Berci, kezében a szépen becsomagolt, zsineggel átkötött cipővel. Látta, amint kozela becsukja a műhelyt, de nem tudta már utolérni és hiába kiabált akkor és hiába kiabált még most is. Kozela rendíthetetlen kitartással szállt följebb-följebb és csalogatta Őt maga után. Hiszen visszafordulhatott volna Kochutoway Berci. Miért ne fordulhatott volna vissza? Kershetett volna más susztert. Vagy elment volna más cipőben a bálra. De nagy dolgokban és apró dolgokban egyaránt Berci sohase tért vissza a feleutról és amit a fejébe vett, annak meg kellett történnie. Érről volt ő hires. Most hát igy morgott egész utón magában, összeszoritott foggal: — Te varangyosbéka, Azért is te fogod megkalapálni a cipőmet, nj-omorult. Nem szöksz meg előlem. Bizony megkalapálod, gazember. (Folyt, köv.) Kiadja: Flachharth Profl dr. Nyomatott a Daniséiig Zeftangs-A&fífm-ÖestrlH- sctuift nyomdáidban, Prágában. A nyomásért felelős: O. Hollk. Tözsdeárfoluamok hétfőn, december Lén: Prága: Értéktőzsde. Agrárai banka (Ag- Alpine ...................... 145.— rá r Bank). . . . 990.— Kolini kávé. . . . 960.— Bohemia......... 900.— Kolini petróleum- — Cs eh Union Bank 379.— Kolini enesz . . - — B índnstria! (Cseh Tejipar rt. .... —•— Iparbnnk .... 990.— Első pilseni sörPrager Kredit- gyár..................... (Prágai Hitéib.j 780.— Danék és társa . . 312.— Szlovák Bank . . —.— Laurin és Klemeat 195.— Zivnostenska . . . 371.50 Ringhoffor .... 665.— Anglobank (AuroI- Prágai vasipar. . 532.— Osztrák Bank . . 95.— Skoda........................ 373.— Bé csi Unionbank . —.— Papír........................ 209.— Wi ener Bankv. . . (2.— Cseh nyugati szén 253.— Osztrák hitel . . . 15— Osztraui szén. . . — Cseh Cukor .... 975.— ínwald...................... 670.— Ko lini műtrágya. 710.— Űriedrich. —.— Poldi.................. 290 De vtzák: xn/4 xir/t 100 hollandi forint . 1296.50 1298 00 Ké. 100 német márka . . 0 39"') 0.3825 „ 100 fivájci frank. . . 393 75 537.35 „ 100 norvég korona . 585 25 532.00 „ 100 dán borona . . . 692 50 691.50 „ 100 svéd korona. . . 850.50 891.50 „ 100 olasz líra .... 159.75 151.50 „ 100 i randa frank . . 221.75 220.75 „ 1 font sterling . . . . 191.325 191.75 „ 1 dollár (kábel). . . 31.30 31 90 „ 100 belga frank . . - 203.25 203,25 „ 200 spanyol peseta . 983.25 935.00 „ 100 jugoszláv dinár. 43.25 93.75 „ 100 román lel .... —•— —•— „ 100 bolgár leva . . . 23.S0 23.05 „ 1 török font ..... 16.85 16.75 „ 100 osztrák korona . 0.09275 0.0923 „ 100 lengyel márka . 0.1570 0-16 „ 100 magyar korona . 1.295 1.29 „ Budapest. Értéktőzsde. Magvar Hitel .... 6725 T.evante ...... . 35000 Osztrák Hitel .... 1000 Tröszt .................... . .10100 An g.-Magvar .... 2125 Csáky................................2950 Le számítoló............... 1600 Magyar Fegvvergyár33000 Ma gy.-Ulasz............... 52u Ganz-Pnnnbins . . 610000 Je lzálog....................... 925 Qanz-viliamos. . . 70000 Ha zai bank ..... 5900 Láng ........ .1020; Egres, tkpt ..... 39üO Lipfcáb ........ 3225 Földhitelbank. . . . 6875 Berniek........................ 5750 Me rkúr....................... 550 Baráti....................... . 2925 Ke resk. bank • . . .17500 rzzó..................................31750 Magy ált. tlep. . . . 3125 Gutmann ...... 8150 Első hazai ...... — Klotild ........ 66a0 iSa-gó............................320Ö0 Magyar Cukor . . 117000 Ri ma ............................1o000 őstermelő ...... 3625 Kö zúti . ...........................6950 Gnmrai............................ 6900 Dé jivasut................... 5900 Naschitzi ...... 93000 Al lamvasut............... 22500 Neuschloss................. 13050 Bo rs.-Mískolcl. . . .12800 Orsz. fa ...... . — Coneordia................... 6225 Győri olaj ...... — Bu dapesti malom . . 18500 Szlavónia ...... 2850 Gizella malom.... — Egyes, fa..................... 950 Viktória....................... 23700 Lignnm-tröst .... 58M) Hu ngária malom . . 9300 Zabolai ....... 625o Beocstni....................... 37000 Papír . .<•. ..... — És zaki szén............... 21000 Béni ......... 7300 Es ztergom-Szászvári 2900o .Maiomsoky ..... — Felsőm szón............... 32000 Rézbányái ...... 3300 Dr asche.........................1ójöÖ Égisz ....... 2175 Ma gnezit............... 69000 Óceán ........ 6100 Ma gy ált. Kőszén 68750 Pálfalvai ...... 66CÖ Urtkányi . . • . . .92750 Kóburg . . • .... 3050 Adria ...... .'".30500 .Magyar szalámi . . — Atlantika ...... 9300 Spódium . .......................5125 A devizaközpont hivatalos árfolyamai: Amsterdam . 92SOO.— Prága ..... 7900 — 13ukarest . . ' 1975.— Stockholm. . . 63000 — Kopenhága . . 97500.— 7,iiricb................. 44000 — Kr isztiánig . • 93300.— Bócs..................... 3 50 Lo ndon . . . 10550.— Szófia ..... 1830 — Berlin............... 32.50 Zágráb................. 790.— Ró ma . . * . . 11900.— j Newyork ... 2350.— Páris. ..... 16300.— í Varsó ..... 15.— Bécs. Értéktőzsde. Magy. koronajárad. . . 7500 irárdinandsNordb 950000) Magy. aranyjáradék 750C0 Staatsbahn . . . 602000 Anglobank............... 79000 Südbahn................... 146000 Ba nkverein Wr. . . .25300 Südbahn priorltát .511000 Bodenkredit.....................60ŰŐŐ Alpine ...... . 301000 Kr editanstalt............... 30000 Krupp ...... . 310000 Un g. Kredit .... 1950.0 Poldi...........................62lo0 Laiiderbank ..... 70000 Prager Eisen . . . 1110000. Lombard...............................7100 Rima ........ 261000 Merkúr ....... 19000 ' oburg ....... 85000 Osztr.-Magyar Bank 28)000 siaigó................... . 85o000 Un ion Bank Wr . . . 9000o Crikány............... — Cs eb Unvon............... ~ Skoda....................... 807000 Zs ivnostenská Banka 793000 RinghofTer .... 13/0000 Dnnagőzhajózás . . 1010000 Magyar cukor ... — j Kassa-Oderbergi . - 380000 Inwáld................... 1910030 j De vizáit. Prága .....................2272.00 Kopenhága . . . 1<»585.ÖS i Am sterdam . . 28270.00 London...................321700.00 ! Zágráb................... 242.75 Madrid ..... 10925.00 ' Be lgrád ..... 971.00 Milánó ..... . 3496 00 Berlin ................... 8.85 New York . . . 71373.00 i Br üssel ............... 4619.00 Páris.......................... 4994.00 ! Bu dapest .... 3095 Stockholm . . . 19130.00 j Bukarest............... —Zürich................ 13485.00 í Kr istiánia . . . 13185.00 Varsó ...... 4.10 Berlin. Devizák. Prága ..... 26383 Milánó .................. 406.98 ! Am sterdam . . 3316.68 London ..... 3705710 í Buenos?. Aires-> 3107.2u New York . . . .8329 12 l Brüsszel . . 540.14 Paris...................... 583-53 Kr istiania . i 501 23 Zürich................ 1571 06 Ko penhága 163385 Madrid................. 1274 39 Stockholm . 2189.50 Bécs .... * . . 0,1182■ Helsingfors . ■ 206.48 Budapest ..... 3.59
