Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-05 / 133. szám

Kedd, december 5.

yyUCéU-MAGWKYflRTAP

Pilsudszki marad a SensyeS államfő,

Varsó, december 3,

(Saját tudósítónk jelentése.) A lengyei szenátus elnökségére a jobbpárti blokk Trampczynsk.it jelölte, a szocialisták Prau- sot, a néppárt nem állított jelöltet. A nemzeti munkások és a néppárt egy része a jobboldallal szavazott, úgy hogy Trampczynski 56 szavazatot kapott a szocialista jelölt 40 szavazatával szemben.

Ugyancsak megválasztották a szejm el- j nőkét is, amely tisztségre a néppárt Ratajt, a J wyzwolenia Smiarowskit jelölte. A jobbpárt | nem állított jelöltet. Ratajt 252 szavazattal j elnökül megválasztottál! Smiarowski Í77 szavazatával szemben. Az uj szejmelnökrc valamennyi jobboldali párt is leadta szavazatát. A lengyel parlament első ülésének eredménye tehát az, hogy a jobboldal és a centrum között lefolyt tárgyalások a két törvényhozó testület elnökségének megválasztásában kompromisszumra vezettek. A mai választások eszerint a centrum és a wyzwolenia vezetése alatt álló baloldal további szakadását jelenti.

A mai választói ülések után a néppárt klubja gyűlésre ült össze és a köztársaság elnöki állására egyhangúan Pilsudszki államfőt jelölte. A néppártnak ez az állásfoglalása! bizonyára erős hatással lesz a jobboldali pártok táborára, amelyek a centrummal való összemüködés legfőbb célját abban látták, hogy Pilsudszkit megbuktassák.

A lengyel politikai helyzet jobb meg-! értésére meg kell jegyeznem, hogy a jobb-} oldal (Korfanty, Paderewsky, Dmowszki) az j utolsó időben minden erővel azon volt, hogy megbuktassa Pilsudszki államfőt. Ebből a harcból tudvalevőén Rlsudsztkl került ki győzelmesen, akit a baipártok támogattak. Amikor Korfantyt julius elején a jobboldal segítségével a nagybizottságban 13 szóíöbb-; séggel kormányéinöknék ajánlották, ez a jelölés Pilsudszki ekentállásán, a Skulski-párt egy részének támogatása mellett, meghhi- sult.

Pilsudszki külpolitikai magatartását ellentétesen Ítélik meg. Azt mondják róla, hogy a németekhez vonzódik, de nem ellensége a franolabarát iránynak sem. Legközelebbi környezetéhez tartozó hívei azt állítják, hogy Pilsudszki nem akar mást, mint tiszta lengyel politikát. Ezzel szemben a jobboldal külpolitikája, Radarewskyvel és Skirmunttal az élén, teljesen franciabarát Ezt a franciabarát politikát arra alapítják, hogy az orosz bolsevizmus bukása után újból életre kel a francia-orosz szövetség, amely kevésbé veszélyeztetné Lengyelország önállóságát. Pil- sudszki más véleményen van és azt hiszi, hogy Franciaország Oroszország barátságáért cserbenhagyná Lengyelországot. Szerinte csak olyan szövetség alkalmas i Lengyelország keleti határainak s biztositá- i sara, amely Oroszországban épp olyan ve-j szedelmet lát, mint Lengyelország, És ezért í

inkább Magyarország felé orientálódott és olyan külpolitikát követett, amely lehetővé tette volna a magyar-román-lengyel együttműködést.

A lengyel parlamenti választások Pilsudszki külpolitikáját igazolták, amely külpolitika azonban eddig pozitív megnyilatkozásra és aktivitásra nem jutott.

Prága, december 4.

A magyar politikai élet figyelme a nemzetgyűlés holnapi ülése felé összpontosul. Holnap terjeszti be ugyanis Káilay Tibor pénzügyminiszter az indomnitásról szóló javaslatot. amelynek tárgyalásánál előreláthatóan nagyobb viharok fognak lezajlani a magyar nemzetgyűlésen. Az ellenzéki körökben I rendkívüli izgatottságot keltett az a ma délelőtt elterjedt hir. hogy a kormány az eredeti tervtől eltérően hatbavi indernnitást fog leérni. Az ellenzék ezt puccsnak tartja és teljes erejével akar hadakozni a kormány terveinek vaióraválása elten. Hir szerint arra is el vannak tökélve, hogy az esetben, ha a kormány ragaszkodik a hathónapos indemni- táshoz, obsifrukcióva! lehetetlenné teszik a javaslat rendes le tárgyalását, A kormány ebben az esetben az ellenzék várható obstruk- clójával szemben a szigorított házszabályok ! éle'Jbefléptetését akarja keresztülvinni. A kormánypárt különben is e! van tökéivé arra, hogy a javaslat mihamarább való ictár- gyatását keresztülviszi és az* első intézkedés az lesz. hogy behozza a napi nyolcórás ülé-j seket

A magyar politikai élet egy másik igen érdekes eseménye Friedridh Istvánnak az a nyilatkozata, amelyben bejelentette, hogy Olaszországba utazik. Bár Friedrich azt í mondta, hogy utazásának nincs politikai jellege, mindenki tudja, hogy az itáliai ut a magyar íascista mozgalommal van összefüggésben. Vannak olyan politikusok, akik arról is tudnak, hogy Friedridh nem egyedül megy Olaszországba, hanem több magyar nemzetgyűlési képviselő is elkíséri utján.

A magyar politikai élet legujabb mozzanatairól budapesti tudósítóiéi alábbi telefon- jelentései számolnak be:

Káilay holnap nyíljtja be az indemnitásról szóló javaslatot.

Budapest, december 4. (Saját tudósítónk tetefomjetentése.) Káilay Tibor pénzügyminiszter a nemzetgyűlés holnapi ülésén benyújtja az indemnitásról szóló javaslatot. A javaslat általános intézkedéseket nem fog tartalmazni, csak a szorosan vett pénzügyi felhatalmazási fogja kérni. Politikai körökben arról tudnak, hogy az indemnitási javaslat az eredeti tervtől eltérően nem háromhavi. hanem hatbavi pénzügyi felhatalmazást fog kérni. Erről a ma délután a pénzügyminisztérium épületében megtartandó ankét'

fog dönteni. A pénzügyminiszter ma délben az érdekképviseleteket konferenciára hívta egybe, amelyen az indemnitási javaslat benyújtásával kapcsolatban álló aktuális kérdésekről tárgyaltak.

A budapesti cseh-szlovák követ a kereskedelmi szerződésről*

Budapest, december 4. (Saját tudósítónk tetefo.njelentése.) Dvoracsek cseh-szlovák rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter tegnap este Budapestre érkezett, hogy résiztvegyen a cseh-szlovák-magyar gazdasági tárgyalások most megkezdődő második részletén. Dvoracsek követ az Est munkatársának intervjut adott és ebben a következőket jelentette ki:

— A mostani megbeszélések jellegéről és eredményéről csak akkor mondhatok valamit, ha a tárgyalások előrehaladottabb stádiumba kerülnek. A most megkötött kereskedelmi szerződésnek a két állam közötti viszony megjavítása tekintetében Igen nagy jelentőséget kell tulajdonítani* A mostani tárgyalásnak a két állam közötti kereskedelmi forgalom szabályozása a célja és a tárgyalások elsősorban ad- minisztrátlv jellegűek. A minap megkötött szerződésnek minden pontja nagyfontosságu. Különösen nagy jelentősége van a vasúti szállítások és forgalmak körül megkötött pontoknak, továbbá a batárforgalom szabályozásáról és a határment! lakosság határátlépéséről gondoskodó részleteknek. Megállapodtunk abban ugyanis, hogy a határvonaltól tizkilométernylrc lakóknak mindkét állam hatóságai három hónapra szőlő határátlépési Igazolványt adnak, amelyet a három hónap leteltével auíomatice meghosszabbítanák. Remélem, hogy a mostani tárgyalások Is eredményre vezetnek és a szerződést tiz-tlzennégy nap alatt alá Is Írhatjuk.

A fői dMriok reformot sürgető mozgalom csak részleges jelentőségű.

Budapest, december 4. (Saját tudósítónk telefonjetentésie.) Az egységes párt kebelében megindult földbirtokreformot sürgető mozgalomról politikai körökben mind többet beszélnek. Mára az a vélemény jegecesedett ki, hagy mindazok a hírek, amelyek a mozgalommal kapcsolatban a politikusok között és a sajtóban elterjedtek s amelyek arról szólották, hágj- a mozgalom meg fogja borítani az egységes párt eddig tömör sorait, nem igen fedik a valóságot.

Schandl Károly földművelésügyi államtitkár egy utsáigró előtt a mozgalomról így nyilatkozott:

3

— A mozgalom csak igen kis vidékre terjedt ki és pedig azokra, ahol a földbirtokreform végrehajtása még nem történt meg olyan mértékben, mint az kívánatos volna. így tehát az egész mozgalomnak csak részleges jelentősége van. Lehetetlen elhinni azt Is, hogy Szijj Bálint és Csontos Imre, valamint társai, akik mindig nagyatádi Szabó István háta mögött állottak: és vele mindig egyetértettek, szembehelyezkednének vezérükkel. Ez annál inkább lehetetlen, mert a kormány és. nagyatádi Szabó István is ugyanazt akarják, ■amit Szijj Bálint és Csontos Imre, azaz a földbirtok reform sürgős és azonnali végrehajtását.

Miért nem hívták meg Magyarországot Lausanneha.

Budapest, december 4. (Saját tudósítónk tele- ícffljdentóse.) A keresztény ellenzék tegnap párt- vaosorát tartott. I.udvig Ernő volt amerikai íŐ- konzul beszédei tartott, amelyben fölemlítette, hogy mulasztásnak tartja azt, hogy Magyarországot nem hívták meg a lausannei konferenciára. lialíer István bejelentette, hogy a nemzetgyűlésen interpelláció alakjában wróváteszi ez! s mulasztást.

FrSedrich a lausannei konferenciáról.

Olaszországba készül.

Budapest, december 4. (Saját tudósítónk tetefonjetentése.) Friedrich István nemzetgyűlési képviselő a nemzetgyűlés holnapi ülésén napirend előtti felszólalásra készük Friedridh az Uj Nemzedék munkatársának elmondotta, hogy a nemzetgyűlésen szóvá- teszá a lausannei konferenciát és Csicserin orosz külügyi népbiztosnak Besszarábiár* vonatkozó kijelentéseit, továbbá foglalkozni fog Franciaországnak és Angliának Görögországgal szemben űzött felhasználási és kihasználási politikájával. Elérkezettnek látja az időt arra, hogy a magyar nemzet a trianoni békeszerződés megváltoztatása érdekében mozgalmat rnditeom. Kifejti, hogy Magyarországnak egyedüli viziutja a Duna, a Bősz por us sorsta tehát elsősorban érdekli a magyar nemzetet. Lehetetten, hogy Magyar- ország ne legyen képviselve a lantsa nmei konferencián. A keleti kérdés különben is — még Csicserin nézete szertan, is Magyar- ország nélkül nem intézhető el.

A nyilatkozatban azt is elmondotta Friedridh István, hogy a parlament karácsonyi szünetét arra fogja felhasználni, hogy Olaszországba utazik, utazásának azonban — mint mondotta — nincs politikai jellege és csupán asztmáját megy gyógyítani Itália kék ege alá. v

Fasics lemondott.

Beígfád, december 3. Pasics tegnap este megjelent a királynál és fölajánlotta neki a kormány lemondását. A király arra kérte Pasicsat, hogy legalább szerdáig halassza el a lemondást, hogy a tárgyalás alatt lévő két törvény javaslat a parlamentben elintézhessék.

Gazsi szerényen meg-meghajolt, de minél

hangosabb lett a szoba, annál árvábban ült a helyén. Neki is jutott egy-egy megszólítás, de több aztán nem is és betemette öt a többiek együvétartozása. Csupa közös téma, bizalmasságok, amikhez neki semmi köze sem volt Könnyű trétálódás, szelletneskedés és ő nem tudott belekapcsolódni. Ha csak szóra is nyithatná a száját, ha lerázhatná ezt a nyomasztó érzést, ha tudna itt is olyan zavartalan lenni, mint odahaza. De Gazsi még a cigaretta felé sem mert nyúlni, nem kínálták és ő arra várt.

Hangos köszöntgetéssel jött be Paíay, hóditó mosolyát körü.hordozta a szobában, Gazsit kedélyesen vállon veregette:

— Szervusz, Gazsikám! Ez már beszéd! Lesz itt ma nóta, nem kell búsulni. Elhoztad a hegedűdet?

Gazsii a hang is, a kérdés is bántotta itt. Nem, neim hozta el. Liliké zsurba hívta, ö is vendég. De ideje sem volt felelni, Mezösyné mézédes hangja szólt közbe:

— Ó én már elküldtem érte, bizony játszik nekünk, ugy-e Gazsi?

Gazsi megint meghajolt, megint kifogástalanul, de megalázást érzeti

Pista bácsi felfigyelt. Szerette a zenét, elismerőleg fordult feléje:

— Á, öcsém hegedül? Ez már derék. Szívesen meghallgatom én is. Valamikor magam is kontárkodtam. Miket játszik, öcsém?

Gazsinak megint nem volt módjában felelni, Liliké megelőzte:

— Ó, Gazsi mindent játszik. Meglátja Pista bácsi, túl tesz a maguk Jancsiján. Nincs még egy ilyen primás egész Erdélyben.

Pista bácsi csodálkozva rézett rá. Mi az? Primás? Micsoda divatot nem kezdenek

eze-k a fiatalok! Prímás és csak úgy leül vele kettesbe a Liliké? Azt hitte, megyei. —• Méltatlankodva gombolta be kabátja felső gombját — És ő még öcsémnek szólította!

Az uzsonna sem hozott sok örömet Gazsinak. Az asztal végére került; nem éppen ültették oda, de senki sem biztatta följebb, ki-ki letelepedett valaki mellé és néki ez a hely maradt Itt. is jó, mindegy is tett volna, de senki sem szóit hozzá, megfeledkeztek róla. a szomszédjai udwarolgattak, meg buzgón ettek, ö akár ott se lett volna. Csak Liliké nézett feléje is*.

— Vegyen Gazsi a tortából Egy kis szőlőit, Gazsi. —- Ez mégis kárpótolta némileg.

Már sötétedett mire átmentek a szalonba, de a fiatalság nem akart lámpát.

— ó jobb így, néni kérem, fessék hagyni, olyan jó a félhomály.

Liliké a hegedütokkal jött Gazsi felé. A szeme édesen kért, még a fejét is kissé féloldalt hajtotta.

•— Ugy-e Gazsi, lesz olyan kedves, valami szépet nekünk.

Gazsi némán készülődött, a felső zsebéből kivette Liliké kacér piros selyemzsebkendőjét, az álla alá simította, lágyan emelte föl a hegedűt, egy pillantással megkereste Liüke szöszke tejét, arrafelé ment biztos léptekkel megállt, a széke mögött és közel- hajolva, halkan kezdte a nótáját: .,Ha elmegyek messze tájra ..

Liliké csak íóMg fordult vissza, annyira csak, hogy Gazsi szemébe nézhessen. Az is öt nézte. Soha ilyen szépen nem játszott Gazsi. Lágyan, szerelmesen öleltéK körül Lilikét a hangok, könny rezgeti a húrokon,

olyan imádságos fájdalom, hogy a végén sóhajtani kellett:

— De szép voltl — suttogta Liliké.

— Jaj, vasárnap hozzánk is eljöjjön a zsurba, — kiáltott Gazsi felé egy kislány.

Gazsi megint csak némán hajolt meg. — A hegedűmmel persze — mondta volna, de ő nem bánthatott.

— Még valami szépet — kérlelte mámoros hangon Liliké.

— Azt húzd, Gazsi: „Szombat este ..

— énekelte kieresztett hanggal Patay.

Gazsi újból rákezdett egyre a Liliké nótádból.

— Nem azt. te. Nem hallod, Gazsi?

Nem, ő nem hallotta. Ma nem lehet dirigálni. Ma azt húzza, ami neki jólesik, vendég.

— Pszt, Pali, ne édes, hallgasson most — kérlelte Liliké halkan. — Megsértődik.

— Majd megbékül a maga kenyerén! — súgta az vissza.

De Gazsi meghallotta. A szivére ütött minden szó. Olyan külön válton állt itt egész este, hogy jó volt naggyá nőni a. hegedűje hangján. Mé:g a bőre is érezte azt a remegést, amit a szivekbe vitt játékával Elfelejtett magakörül mindent, király volt most, parancsoló ur, azt kellett itt mindenkinek érezni, amit ő diktált, megkinozta a lelkeket és könnyek csillagát hintette a szemekbe. — És valaki most eszébe meri juttatni, hogy ő csak egy cigány, akinek nincs jussa megsértődni, hogy az elébe dobott pénzzel joga van nótát parancsolni. De most még nem, most, itt vendég, itt netn fizették meg!... Dehogyis nem! Etették, 'itatták, evvel vették meg! Hát ha azt akarják, húst -mulassanak! És Gazsi keserűen csapott a hurokra, vad erővel játszott. zúgott a szoba, mint az ő -szivében ? harag orkánja. Vége volt az érzeimességnek. pattogott sziíajon a nóta. Gazsi ráhajolt a hegedűre, meg kiegyenesedett vele, szédülé- ses gyors tempóval verte vére a taktust. Cigány kell? Hát itt a cigány!

— Táncoljatok már erre. gyerekek! - biztatta a fiatalokat Mezösyné és felcsavarta a villanyt. Gazsi sápadtan nézte, hogyan szökkennek tánchoz a lányok. Liliké is felállt Patayval Hogy ringatja magát, hogyan hajladozik, hogy engedi át magát kacéran hátravetett fejjel hogyan néz annak a szemébe. — De szép is ez a lány. — És Gazsi még vadabból húzta, olyan gyorsan, hogy bolond forgatagba kavarta a párokat. Lihegve dőltek ki a: legtöbben, csak Liliké járta még, aztán ő is elfulladt. mámorosán legyezte magát Patay karjára támaszkodva, még a feje is ráhajolt kissé, úgy mosolygott Gazsira:

— Jaj de jó volt, Gazsi...

Gazsi leeresztette a hegedűjét, a homlokát törü’gette. — Mit nevet rá a szeme, ha amannak a karjára simul? ... Bizony, csak primás ő, muzsikálni jó, hogy a másikkal járhassa! Bolond feje, hogy másra még gondolni is mert!

Társasjátékhoz gyűltek pihenni az ebédlőbe. húzogatták a székeket, hogy körbe üljenek. Gazsi egyedül maradt. Senki sem figyelt rá. Halkan visszatette hegedűjét a tokba és lassan kisompolygott. Lehorgasztott fejjel ment le « ieanderes lépcsőn. Most kicsiny volt és sovány, szines tervei semmivé fakultak s a házakhoz lapulva vitte szomorú ságát. a Cigánysor felé.

Holnap kerül az iiMeumlíási javaslat a mmmí iicitizeigtjüifs éle.

A kormány hat hónapi indemnitási kér. Friedrich Olaszországba utazik.