Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-29 / 151. szám

Péntek, december 29.

ilUlMQfl is FitYÉSZFI

Á fogyó hold.

— Herczeg Ferenc regénye. — Irta: Schöpflin Aladár,

Herczeg Ferenc megint egy kisebb történeti regénnyel lepte meg olvasóit. Ö már kipróbálta a pogány magyaroknak a nyugati világgal vált küzködését (A pogányok), néhány novellában a romantikus Középkor lovagi szellemét, az újkor kezdetén végveszedelme felé rohanó nemzet tragikus fátumát (Az élet kapuja), a rokkokó púderes, etikeíles szentimentalizmusát (A királyné futárja). belenézve Bizánc fenségnélküli összeomlásába, meglátta benne a maga népének ijesztő sorsát (Bizánc), gyönyörködött a Hunyadiak becsületes férfiasságában. Sok történelmi kor sok területét megjárta s mindenünnen hozott valamit: nemzeti tanulságot, különös illatú virágok szánéit, különös emberek küzködését végzettel, történelmi kényszerekkel, nemzeti bűnökkel, önmagukkal. Ritkán és akkor sem töretlenül tudta kihozni az idők mélyéből a történelem nagy vonalát, monumentális perspektívák legfeljebb, ha egy pillanatra földerengtek horizontja mögött, de valamit mindig meg tudott ragadni a korok leikéből és a történelmi magyar lélek néhány vonását mindig szemléletesen tudta megmutatni.

Most a magyar lovagi élet hőskorába nyúlt témáért: A fogyó hold cimü uj regényében, a végbeli vitézeknek a törökökkel folytatott évszázados viaskodásaíba, amelyekben nagyon fejlett a híres magyar virtus, vakmerő vállalkozásokon hült le a magyarpusztitó pogány elleni soha nem csillapuló harag, török portyázó csapatok hirtelen megrohanásával, török vásárokra való rajtaütésekkel, gazdag vagy előkelő törökök ravasz íogságbaejésével próbált bosszút állni a százesztendős (tolásért, egy egész nemzet tönkre- juttatásáért. Akkor ezekben az árva, garastalan végbeli vitézekben élt csak a magyarság lelke; ők tartották fenn egyedül a Becshez édesedett fő- ttrak és a közömbös jobbágynép ellenére a török kiűzésének gondolatát s a magyar szó, a magyar dal, a magyar katonai lélek csak bennük élt. Bosszúságára az ilyenek miatt diplomáciai bonyodalmaktól aggódó Récsnek, elkeseredett haragjára a törököknek, akik szerették volna már egyszer békében élvezni hódításaikat, ők tovább viselték minden békekötés, minden császári tilalom ellenére a maguk külön, soha meg nem szűnő cruerilla-háboruját Csinálták ösztönből, gyűlöletből, kalandvágyból, de csinálták kenyérkeresetből !$, mert a császártól ugyan zsoldot elvétve is alig láttak, abból kellett élniök, amit a töröktől al tudtak venni.

Herczeg Ferencnek vo't egy kitűnő munkatársa is, aki ennek a kornak az anyagát, a levegőjét és részben az alakjait is készen hozta elébe. Takáts Sándor, a történetiró. Takáts világította meg ezeket a daliás időket, roppant gazdag és érdekes anyagot hordott össze, apró és nagyobb eseteket, érdekes alakokat, a törökökkel való Izenet-váltások, levelezések tömegét, az akkori gazdasági viszonyokra vonatkozó adatok óriási tömegét, furcsa kortörténeti vonásokat, mint például a foglyokkal való kereskedést, kimeríthetetlen kincsesbányája egy viharos, érdekes történelmi időszak ismeretének, amit Takáts Sándor a számunkra Összehordott, egy egész kis irodalomra való anyagot lehetne az ő kutatásaiból kibányászni.

Ebből a dús bányából emelt ki egy finom színekben sziporkázó drágakövet Herczeg Ferenc, kicsiszolta fényesre és szinszórón a maga poézi- sével, a történetírónak anyagából, a regényíró romantikájának segítségéve! kell egy szív melegítő kis regény. Arról van benne szó, hogy apö- lőskei íöldbástyai végvár égjük vitéze: Molnár

Pál — híres Kinizsi Pálnak nem éppen jobbkézről való ivadéka — hogyan került a koppányi bég lovai ellen indított vakmerő csíny alkalmából a bég fogságába, hogyan indult el a bég engedel- mével kikeresni a váltságdíját, hogyan talál menyasszonyt az ingoványbán rejtőző Szárcsavárban, hogyan szerzi meg kérőnek a hatalmas Nádasdy gróf uramat és végül a menyasszony bátyjának, az alakoskodáshoz nagyszerűen értő Gábor diáknak a ravasz csele által a szabadságát is, sőt a házassághoz illő fejedelmi hozományt is. Az egésznek a kerete a végbeli vitézek élete, a magva pedig egy vitézi kaland, amelyben a magyar vitézek merész csellel, kemény nekivá- gással elfogják a kappányi várban szemleuton járó, óriás erejű, dühös janicsár-agát. Csupa magyar történelmi romantika, tele érdekes alakokkal és jelenetekkel, egy anekdotás kis eset tükrében a 16. század egész magyar világa váltságdíjért országutjáró rabjaival, zsombék-várakban meghúzódó asszonynépével, kalandra mindig kész katonáival, elernyedt erkölcsű és fegyelmü törökjeivel, zsibongó vásárjaival, hol a töröknek, hol a

lOpfIkai intézeti

• Mindennemű szemüvegek, csíptetek;

• szállítások, ja- *

í öip|lj vitások bár- í

• // / mely recept l

; JXM' T\alapján azon J 5 Jege® o.al és P°nto-J

: JitnlisflMQtaSGP hfin eszköz8!i

3 tetnek. .

; Magyar kiszolgálás Magyar levelezés:

! Beinhacker Samu Praha.ll,, Pofit 291

Pozs, az Irapertai^szftiló mellett

Jekedésí

...................................................**"”

magya

rnak szolgáló kémjeivel. Egy különös világ ez, zavaros időknek különös terméke, égy letiport nép ösztönszerii védekezése az elfajzás, a megsemmisülés ellen. Minden csak a történet mögül csillan elő, mintegy messze távlatból, mert az előtérben csak egy derült, lovagi hangulata anekdotát mond el az iró, de húrokat pendít meg az olvasóban, amelyek a lelkekben kizengetik egy nagy melódia széles akkordja.it. Herczeg elbeszélő kedve pompás anyagra talált, amelyben neki magának is öröme telik és ezt az Örömet át tudja adni olvasójának is.

BHHBMHWBÍBHMBSBHBHffiBIBBBSBBHMBB

S2INMÁ2 ÉS 21 IS fi IS

(*) Olivía hercegnő, (A Fővárosi Színház megnyitása. Földes-Butykay-operett. — Budapesti szerkesztőségünk jelentése.) Szómba- on este nyitotta meg kapuit a Fővárosi Színház, amely tudvalévőén a régi Fővárosi Orfeumépületében talák otthont. A megnyitónak ünnepi szint adott az, hogy a zenekar bevezetőül a Hymnuszt adta elő és Gombaszögi Frida elszavalía Heltai Jenő lendületes avatóversét. A Földes-Butykay operett leleményes librettójával derűs és szines miliőt varázsolt a színpadra. Az operettszöveg teljes öszhangban van Buttykay uj, zenei vátozatosságokban bővelkedő partitúrájával. Buttykay uj operettjét a tetszetős modern zenei felépítés mellett néhány kedves magyar motívum is tarkitja. Ezek a részek intenzív lírai hatásokra alkalmasak. A librettót Bródy Miksa patogtó versei élénkítik. A Fővárosi Színház együtteséből kimagaslik Ko- sáry Emma, a fővárosi közönség kedvenc primadonnája, aki befezezet énektudásával és az őt oly egyénien jellemző meleg előadásával erről a színpadról is újból meg újból meghódítja Budapest közönségét. Egy bárónő szerepében Vigh Manci jeleskedett. Király Ernő a „király*4 alakjában ismert kvalitásait csillogtatja, bár inkább külső hatásokét ér el. Halmay kedves táncával sok derűs percet szerzett a közönségnek, de a táncot előadás közben abba kellett hagynia, mert sajnálatos balesett érte: táncközben

kificamította a lábát. Egy udvari méhóságot a tőle megszokott jellemző erővel karrikiro- zott Sarkady Aladár. A darabot sok szines tömegjelenet és ekzotikus tánc frissítette. A karmesteri székben Vince Zsigmond ült, akinek tudása és ízlése az operett minden részletében érvényesüli.

(*) Strack Theodor vendégjátéka a prágai német színházban. Pénteken a prágai német színházban Wagner Lohengrin-ját adják, amelyben Strack Theodor hőstenor, a weimari Nemzeti Opera tagja mint vendég lép föL

(*) Vaszary Piroska kapta a Rákosi-dijat

Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Az Unió Rákosi Jenő nyolcvanadik születésnapja alkalmából évi 25.000 koronás dijat alapított olyan fiatal színészek és színésznők jutalmazására, akik még nem töltötték be szinészkedésük harmadik esztendejét s pályájukon tehetségükkel kiválnak. Az !922-ik évi első Rákosi Jenő-dij odaítélésére fölkért Rákosi Jenő levelet intézett az Unió igazgatóságához, melyből a következőket közöljük:

„Próbáltam szemlét tartani színészetünk ama fiatal gárdáján, amely az Unió által kitűzött 25 ezer koronára Igényt tarthat s örömmel konstatálom, hogy a szembeszökő tehetségek oly kecsegtető számával találkoztam, mely ábrázoló szinmüvészetünknek még mindig biztos és fényes emelkedésével kecsegtet. Akiket számbavettem, ime, ideirom névsorát s remélem, az idő igazolni fogja jövöjükhöz kötött reményeimet: Darvas

Lili, Vaszary Piroska, Péthes Sándor, Berczy Géza, Béla Miklós, Dávid Mihály. Makiáry József, Verebes Ernő és Salamon Béla. Ha az alapítványnak a betűje szerint kellene ítélnem, minden kétségen kiviil Darvas Lilinek kellene a díjat felajánlanom, ennek a tüneményes tehetségnek. akit listáin első helyére tettem. De Darvas Lili csak — mondjuk — szolgálati ideje szerint kezdő. Ez a fiatal leány csodaképpen mint egy kész művésznő röppent ki a Gondviselés kezéből cs sohasem volt kezdő. Ma már éppenséggel egyetlen az elsők között. Azt hiszem, még jutalommal is méltatlanság volna őt a kezdők sorába iktatni. A többiek közül, kikre nézve azt gondolom, már magában az eiimerés is biztatás, hogy itt felsoroltalak, kiválasztottam jutalmazandónak Vaszary Piroskát. Döntésem okai ezek: elsősorban is leány, akinek az életben való küzdelme nehezebb, mint a hűké; azután ő már a jövő évben kiesik a kezdők ama sorából, amelynek a'jutalomra igénye lehet; ami pedig széles skálájú tehetségét illeti, az olyan elsőrendű, amely egy hosszú, dicsőséges pályát ígér szerencsés tulajdonosának. Kérem, méltóztassék az idénre esedékes dijat Vaszary Piroskának kiadni, Vaszary Piroska két év előtt végezte a sziniskolát, egy évig az Újpesti Színházban működött cs most a Belvárosi Színháznak tagja.

— (A budapesti színházak kizárták a sztrájkoló munkásokat), Budapestről táviratozzak: A színházak igazgatóságai a sztrájkoló színházi munkásokat kizárták. Az igazgatók szembeszáll- nak a munkásak követeléseivel. Színészek és uj munkások tömegesen jelentkeznek. Ezek állítják föl a díszleteket.

(*) Uj operett Szép Helénáról. Parisból írják: A VI1. Eduard-színházban háromfelvoná- sob zenei fantáziát mutattak be. Cimc: „Heléna visszatérése1* s szövegét a legszellemesebb párisi kok egyike: Noziére írta. Drámai elbeszélés-a tizennyolcadik század stílusában; laza erkölcsök, mosolygó, ironikus, filozófia. A szép Heléna visszatért Spártába, férjének, Menelaosz királynak otthonába. A sok kaland után, amelyről annyit ábrándoznak spártai ifjak és leányok, nagy szükségét érzi a nyugalomnak. Csakhamar azonban rengeteg intrika, fonódik körülötte. Maga Heléna is vo-nazalmat érez egy fiatal, de' ülnök Cecis nevű pásztor iránt, akit kiemel a pásztori sorból: férje titkárjává nevezteti ki. Azonkívül Pallas Athéné főpapja, Palámon, is szerelmes belé, épugy, mint egy ifjú hoplita, aki végigküzdötte a trójai háborút s aki eleinte dü- höngőn gyűlölte Szép Helénát, mert ő volt az oka a borzalmas háborúnak. Heléna szerelmesei féltékenyek Menelaoszra s összefognak ellene, úgy hogy „a szép homJoku király11 kénytelen végül elmenekülni egy fiatal ibériai nővel. íme Menelaosz megszöktetése, — s Heléna néhány percig sir is utána. Ehhez a meséhez egy uj szerző, Fernand Raphael irt zenét s a pr-emiér közönsége hangos tetszéssel méltányolta a zenét is, a szöveget is, mely utóbbi valósággal hemzseg a Homéroszra, Offenbachra és világháborúra tett szellemes célzásoktól.

Budapest, december 28.

Az utóbbi évek aliatt sokat hangoztatjuk azt a nagyon életrevaló és gyakorlati haszonnal járó elvet, hogy a mezőgazdasági terményeket feldolgozott állapotban kell piacra vinnünk és & feldolgozást, illetőleg az így előállott többlethasznot a termelőknek kell megszerezniük.

Tovább nem tartható fenn ugyanis az az állapot, hogy a gazda, aki egész éven át dolgozik, termei s viseli a rizikót, amely a szélsőséges időjárás, elemi csapások stb. következtében érik s munkája fejében alig hogy a befektetett tőke kamatját s a ráfordított mimika értékét meg tudja kapni, addig az, akt mint kereskedő az árut tovább adja. vagy az iparos, aki feldolgozza, semmi rizikót nem vállal és mégis a haszon busás percentjét ö teszi zsebre.

Ezeket szemelőtt tartva foglalkoznak a mezőgazdasági kamarák azzal a kérdéssel, hogy addig is, mig a termelő gazdaközönség teremthet mezőgazdasági, ipart, olyan megállapodásokat létesít a mezőgazdasági terményeket feldolgozó vállalatokkal, hogy a haszonból egy részt nekik visszaadjanak, sőt van olyan vélemény is, hogy e gyárak a mezőgazdasági ipari növényeket termelő és e célra felhasználható állatokat szállító birtokosoknak a gyári részvényből adjanak, hogy így a mezőgazdasági ipartelepek légion tosiabb tényezői, a nyersanyagot termelő gazdiközömség ténylegesen rósztvehiesseo az ilyen vállalkozások irányításában.

A Diima-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara ez irányban mozgalmat kezdett. Erre az a körülmény adta az indítékot, hogy egyes kereskedelmi és ipari cégek önként tettek ilyen irányit ajánlatot. Csak egy párat említünk ezek közül.

Az Agrár-Indus tria Rt. a mii 1 ás lisztkivi- tel megindulása előtt több gazdasági egyesülettel szerződést kötött, mely szerint annak ia gazdának, aki a búzát ezen cégnek adja el napi áron, a lisztkivitel hasznából egy tekintélyes részt visszaad, sóit -a korpát is igen kedvezményes áron adja. Ezen az aáapon létesíti önként a Kelefeurópai Forgalmi Bank Rt. ci'rokkivitoTi és feldolgozó vállalatát s több más mezőgazdasági vállalkozását. Nem egészen ilyen, de ehhez hasonló* a cukorgyárak álltai a répatermelőknek nyújtott ingyencukor, a kendergyárak által nyújtott kendérátu stb. Nagyon közel áll ehhez a tojás, hagyma, szalámi exportjánál a főváros ellátására leadni rendelt tojás, hagyma és zsír áru, amelyet mint a kivitel folytán előálló haszon egyrészének leadását bírálhatjuk el.

Nem elszigetelt jelenség ez, hanem egy észszerű közgazdasági folyamatnak a megindulása- A mezőgazdasági termények feldolgozásával foglalkozó vállalatok ugyanis kezdik belátni, hogy a gazdát nem lehet egyszerűen elintézni, mert a mezőgazdasági ipari termelésben mégis a termelő gazda a fontosabb tényező. A cukorgyár ugyanis csak répát dolgozhat fal, ia kendergyár csak kendert os tót, a cirokföldolgozó gyár csak cirok- szaíkállt stb.. mig a gazda mást is termelhet földjén s a talaj termelőképességén kívül semmi sem korlátozza. Ezt belátják iá gyárosok is s maguk igyekeznek különféle kedA prágai német színház műsora:

Péntek: Lohengrin, Strack vendégfellépte. Szombat: Frasquita.

Vasárnap délelőtt: Kamarazene.

Vasárnap délután: Hófehérke.

Vasárnap este: Luxemburg grófja. Vasárnap éjjel: Ö és a nővére (premiér). Hétfő délután: Hófehérke.

Hétfő este: Bajadér.

A prágai német kis-szinpad műsora:

Péntek: Wauwau.

Szombat: Sohasem lehet tudni.

Vasárnap délután: A fáradt Theodor. Vasárnap este: Az e.lnöknö.

Vasárnap éjjel: Karusszel (premiér).

Hétfő délután: Nincs elvámolni valója? Hétfő este: Karusszel.

A kassai magyar színház műsora:

I-entek: Denevér.

Szombat: Denevér

Az ungvári magyar színház műsora:

Péntek: Kék mazur.

vezrnéryekkel biztosítani a. maguk számára egy bizonyos terme lökön tingenst.

A mezőgazdasági kamarák helyes köz- gazdasági érzékkel fölismerték ezt a helyzetet s mindent elkövetnek ez elvek diadalra- jutásáért. Föl fogják világosítani pl. a sertéshizlaló gazdákat, hogy a szalámi előállítási költsége jóval 1000 koronán alul van, tehát ehhez arányitva kell sertéseiket a gyárosoknak odaadni. Igaz, ez fájni fog a szalámigyárosoknak, hogy a gazdaközönség belelát a kártyájukba és félnek, hogy a sertéshizlaló gazdák tényleg egyesületbe próbálnak tömörülni. Ezt a szalámi gyárak kifogásolják, azonban ők már meg is tették. Alig egyeztek meg a kivitelre a kormány- nyál, utána mindjárt megkötötték a szalámigyárosok karíelljét, meg is állapodtak, hogy 420 koronánál többet nem fizetnek a sertésért. A kartell megalakulása után nyomban elszaladtak a jegyintézethez, ahonnan szerényen 1 milliárd korona termelési hitelt kértek s most ezzel a termelési hitellel fogják letörni a sertésárakat, hogy a gazda megint ráfizessen a hizlalásra, mint a múlt évben. De egyébkért a szalámigyáraknak is érdeke, hogy bizonyos előnyökkel hizlalásra ösztönözzék a gazdákat, mert ellenkező esetben meg kell szüntetni üzemeiket.

A gazdaközönség öntudatra ébredését és üzleti gondolkozását nem jó szemmel nézi a merkantil közgazdasági sajtó s már eleve tiltakozást jelent be e terv ellen. De kérdezzük: Miért csak a gyárosoknak kell kartelibe tömörülni s miért ne lehetne a termelő gazdaközönséget is érdekcsoportok szerint tömöríteni? (Cukorrépatermelők, ciroktcrme- lök. sertéshizlalók stb.)

A magyar gazdasági élet egyenesen megköveteli a mezőgazdasági kamaráktól, hogy c tekintetben mindent megtegyenek. Tudjuk, nehéz lesz e munka, de nevelni fogunk olyan ifjú generációt, olyan öntudatos és számítani tudó gazdákat, akikkel azután rneg tudjuk oldani ezeket a kérdéseket.

— Stodola kamarai elnök Szlovenszkó

szállítási viszonyairól. Stodola Kornél nemzetgyűlési képviselő cikket irt a Venkovba, amelyben a többi között ezeket állapítja meg: A nagy távolságok miatt nem lehet

gazdasági, politikai és kulturális egységet teremteni a köztársaság összes részei között. A köztársaságban- mindenekelőtt fogyasztási és termelési központok fölállítása szükséges. Eme központokat pedig szállítási korridorokkal kel 1 egyesíteni. Ma például Brünnbe olcsóbb a szállítás Magyarországból és a Bácskából, mmt Keletszlovenszkó- ból, ahol a parasztság az uj gazdasági orientáció következtében sokat szenved, habár az árak 40 százalékkal alacsonyabbak, mint a pozsonyi árutőzsdén. A mi tarifánk Európa összes államainak tarifái közül a legdrágább. Ezt olyképp lehet és kell csökkenteni, hogy a tramzitótarifát ki kell építeni, amint ezt a svájci vasutak is csinálták. A vasúti tarifák csökkentését lehetségessé tenné a vasutak újjászervezése, a vasúti személyzet csökkentése. A gazdasági egyensúly érdekében pedig szükséges, hogy a vasúti tervezet kereskedelmi szellemid legyen*

KÖZGAZDASÁG

A mezőgazdasági termelés haszna.

Itta: Geszteiyi Nagy László dr.

6

■ - - ■ iwan-Mi II r-M-niiliMii iiiiimmémi WMTBnrrM iWllWKKD«KD^frrT^i|tMÉ*rAnwri