Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-28 / 150. szám

Csütörtök, december 28. 3 VttsZíL- r4:í{,X’tK/fmMP összeesett a. hivatalában. A3 orvos:;’: agyvér­zést áll.miiottak meg. Azét• éiet-halái közeit hegeit. Öntudatát csak vasárnap nyerte vSssca. néhány árára. Az orvosok tudománya hetekig késleltette n katasztrófát, <Je nem tudta megaka­dályozni. Az elhunyt milliárdost holnap délután teme­tik és holnap délután bontják fel végrendeletét. Wciss Manfréd nagy társadalmi ás ga edaságt te­vékenységet fojetett ki. Tagja volt az iparta­nácsnak, közlekedési tanácsnak és a tarlfab'­zettságuak. Aleuöke a QYOSZ-nak, valamint el­nöke és igazgatósági tagja volt sok nagy válla­latnak. A szülőanyák segítségére Budapesten mintaszerű berendezéssel ellátott kórházat alapí­tott. Csepelen népkonyhát és gyermetanenlielyet tartott fönn. Jótékony célokra óriási alapítványo­kat telt. Már a háború előtt számos kitüntetést kapott gazdasági és humánus működéséért. Fe­renc József király* 1896-ban főrenddé nevezte ki, Károly király pedig 1919-ben bárói rangra emelte. uiiiiiiiiaaiMmniiBBfiainaiBB Vetsz nantréű meghall Bndapesí. december 27. Budapesti szerkesztőségünk telefonon jelenti: Weisz Manfréd csepeli lőszergyár­tulajdonos december 25-én hatvanhat éves korában meghalt, Weisz Manfréd halála nem érte váratla­nt!! a magyar közéletet. Már napok előtt je­lentettük, hogy Weisz Manfréd súlyosan megbetegedett, de mindenki azt hitte, hogy ez a szívós, Öreg napjaiban is acélos szer­vezet megbirkózik a súlyos kórral. Weisz Manfréd halálával ismét kidőlt a régi Ma­gyarország egy régi, erős oszlopa, amely­nek hiányát az ország újjáépítésében senki sem pótolhatja. Weisz Manfrédnak a ma­gyar gyáripar terén amerikai méretű tevé­kenységét nemcsak az ország, hanem a kül­föld is értékelni tudta és alkotásai a magyar gyáriparnak hírnevet szereztek a világpia­cokon. Kivételes egyéniség volt, aki mun­kája sikereiből a köznek Is részt juttatott és akinek jótékonysága sok ezer szegény és beteg nyomorát enyhítette. Nagy vagyoná­nak és képességeinek megfelelően kivételes helyet foglalt el a magyar közéletben is, amely sohasem tagadta meg elismerését et­től az igazi self mademantól. ix-jix elölt Magyarországon. _ Miklós Ödön a?! uj küSíigyminiszter? Politikusok nyilatkozata az exlexrőí. Prága, december 27. A karácsonyi ünnepeik a magyar bel­politikában minden különösebb esemény nélkül zajlottak le. A szent ünnepek alatt háttérbe szorult a politika és úgy a kép­viselők, mint a minisztereik az ünnepnek szenteltek idejüket. Ma délelőtt már lassan újból megkezdődött a politikai életnek az az izgalmas sági, amely az utóbbi napok ese­ményeit jellemezte. Kormánypárti és ellen­zéki körökben sokat beszéltnek a január el­sején bekövetkező ex-Üex-állapotról. Ennek azonban ma már korántsem tulajdonítanak oly nagy jelentőséget, mint a háború előtt. Az úiéernnitási vita, amely január 8-án -~ a nemze tg y illésn ek újból való ősze ülése al­kalmával — ismét vehemensen indul meg, előreláthatóan január vége felé fejeződik be, nincs kizárva azonban, hogy a vita beíe- nyulliík február hónapba is­A miniszterek nagy része, köztük a mi­niszterelnök is, karácsonyi szabadságra utazott. Bethlen István gróf csak január első napjaiban tér vissza a fővárosba. így a szokásos újévi fogadások is elmaradnak. Mia budapesti szerkesztőségünktől a kö­vetkező telefon jelentések érkeztek: Ellenzéki politikusok az ex-lexröl. Budapest, december 27. (Saját szerkesz­tőségünk teíefonjelentése.) A január 1-én be­következő ex-lexröl a nevesebb elenzéki politikusok a következőkben nyilatkoztak: Szilágyi Lajos: Az exiex én í szerintem kórtünete és helyzetképe a mai j parlamenti állapotoknak. Ahelyett, hogy veszedelemnek tekintenék és alkotmányos j érzéküket sértené a bekövetkezése, bizalmas! eszmecsere és megegyezés tárgya tisztán; a kényelem és a vakáció kedvéért. Szégyen-1 lem, hogy ilyen lelkiismeretlenül és kényei-; mesen idéznek fel egy könnyen elkerülhető j abnormális helyzetet és bár ellenzéki kép-1 viselő vagyok, mégis itt a felelősség nagyobb részét az ellenzék rovására írom, mert a kormánytól, egy komoly és tárgyilagos ellenzék hiányában egészen természetesnek tartom, hogy fittyet hányjon mindennek, egyszerűen vakációzni küldi azt a parlamen­tet, amelyet egy olyan törvényjavaslattal foglalkoztatott, amelyre a sürgősség sza­bályait és a nyolcórás üléstaríamot szavaz­tatta ineg. Szent a megyőződésem, hogy! ha már megalakult volna az én régebbi ter­vem szerint a nemzeti alapon álló polgári ellenzéki párt, akkor a ex-lex beköszöntésé-! nek kérdése sem alku tárgya, sem pedig a kényelemszeretők karácsonyi ajándéka nem lehetett volna. Ugrón Gábor: Az utolsó nyolc j esztendőben az országnak nem volt költség-j vetése és tíz esztendőnek zárszámadása vár! leíárgyalásra. Amikor tehát az országot* majdnem egy évtizeden át költségvetés; nélkül kormányozzák és időközben a kormá­nyoknak, úgy a háború alatt, mint később nagyfokú felhatalmazásokat adtak költség-; vetésen kívüli kiadások megállapítására,: akkor valóban nem lehet az exiex kérdéséi azzal a szigorú mértékkel mérni, mint ahogy azt normális körülmények között ■ elbírálnánk. Mivel kétségtelen az, hogy az államháztartás vitelét egy pár hetes exiex semmiféle szempontból nem befolyásolhatja, legfeljebb a kormány felelőssége növekszik még ebben az irányban is, én csak helyesel­hetem, hogy ilyen körülmények között az| indemniíás tárgyalását karácsony és újév j között a kormány nem forszírozta, kivált! akkor, amikor még arra sem volt biztosité-.; ka, hogy az ünnepek közti tárgyalás dacára; a törvényjavaslat még ebben az évben tör-; vényerőre emelkedik. V á z s 0 n y i Vilmos: Valamikor, ami­kor még szentség volt Magyarországon a jog, szörnyű gondolatnak tartották az ex-iexet. De a forradalom óta az elmék nem fogékonyak a jogsérelmek iránt. Az a ^kor­szak, amelyben élünk, a brutális erők a pologiájának korszaka.. Az ex-lex ma tehát nem meglepő, nem is riasztó. Az ex-lexbe való kergetés pedig nem fegyver többé az ellenzéki politika fegyvertárában. Ha van még Magyarországon néhány lekésett; romantikusa a jognak, az a beálló ex-lexérti való felelősséget a kormányra hárítja, amely! rendes költsévetés néJkül és későn benyuj-j tott indemnitási javaslatokkal kormányoz és; a hatalom olyan teljességével rendelkezik,: amiről a regi nagy Magyarország kor-: mányai álmodozni se mertek. Azóta csonka: lett Magyarország, csonka lett a jog, de teljes, tökéletes és mindenre kiterjedő, egekig csapkodó a kormányhatalom. Paysr Károly: Az ex-lexért a fele­lősség semmi esetre sem terheli az ellen­zéket, ezért kizárólag a kormány felelős. Lényegében az ex-lex nem jelent semmit, mert hiszen a kormány az eddigi felhatal­mazás alapján tovább is folyósíthatja a kiadásokat és bevételeket. Különben Is előre láthatólag január közepére tető alá kerül az indemnitás és akkor az ex-lex megszűnik. Sokkal nagyobb baj azonban az, hogy költségvetés hiányában senki sem tud tájékozódni az áüamházíariás kiadásairól és bevételeiről úgy, hogy amíg a költség­vetésből törvény nem lesz, addig tulajdon­képpen állandó ex-Iexben vagyunk. Niucs döntés a magyar, jóvátétel kérdésében Budapest, december 27. (Budapesti szer- i ■kesztös égünk teíefonjelentése.) Korányi Frigyes báró volt pénzügyminiszter, aki Párában a magyar jóvátétel tárgyalásokat vezeti, újév után Ismét Párába megy, majd onnan Rómába utazik. Korányi párisi tár­gyalásairól Káíláy Tibor pénzügyminiszter egy interv jóiban elmondta, hogy Korányi tárgyalásai csak informatív jellegűek s ko­rai minden hír, amely a magyar jóvátétel kérdésében való döntésről szól. Asma hírek, amelyek már egy meghatározott jóvátételi öszegrő*! szólnak, minden alapot nélkülöznek. Ápponyi a jóvátételről Budapest, december 27. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Apponyi Al­bert gróf a magyar jóvátétel kérdéséről egy újságíró előtt igy nyilatkozott: — A magyar jóvátétel kérdése sem eti­kailag nem megokolt, de még a jóvátételt követelők szempontjából sem. Nem lehet jóvátételt követelni az egyharmadára meg­csonkított Magyarországtól, mert ha jogosult volna a jóvátétel, akkor ezt a régi Nagy- Magyarországnak, tehát a szukcéssiós álla­moknak is vállalni kellene. — Komplikálja a helyzetet, hogy Olasz­országnak általános jóvátéleli igényét Auszt­riára, Magyarországra és Bulgáriára utal­ták, tehát a leginzolvensebb államokra és hogy Olaszország nem szívesen fog bele­nyugodni, hogy éppen neki ne jusson semmi az általános jóvátételből. Viszont a helyzet ebből a relációból annyiban kedvező, hogy Franciaország Németországgal szemben nem csupán azt a célt kergeti, hogy Német­országtól jóvátételt fcápjon, hanem direkte azt is, hogy tönkretegye, miután Német­országgal mint engesztelhetetlen ellenséggel számok •— Olaszország Magyarországgal szem- j ben más helyzetben van. miután nem érdeke Magyarország elgyöngitése. Sőt, Olaszor- j szag számára az akcióképes Magyarország nagy politikai értéket jelent, mert ellensú­lyozó erő a jugoszláv államok terjeszkedni kívánó politikájával szemben. Az akcióképes Magyarország politikai értéke Olaszország számára sokkal fontosabb, mint egy amúgy em behajtható jóvátétel. — Van tehát okunk a reményre, annak a föltevésnek alapján, hogy Olaszor­szág vezető politikájában a kapzsiság helyett a józan ész uralkodik. £n bízom és remélem, hogy a jóvátétel csapását sikerülni fog hazánk felől elhárítani. Kerülni kell a külpolitikai kalandokat Daruváry nyilatkozata a Tempsnek. Budapest, december 27. (Budápesti szer­kesztőségünk telefonjelontése.) A Temps munkatársa élőt igy nyilatkozott: Az a körülmény — mondotta Daruváry , hogy a külügyminiszteri teendőket reám bízták, semmiféle változást nem jelent a kormány külpolitikájában. A kormánynak eddig is tagja voltam, mint igazságügy- miniszter és csak természetes, hogy foly­tatni óhajtom azt az eddigi politikát, amely­nek célja az orszáo belső gazdasági helyze­tének megszilárdítása. Eme politika adja meg külpolitikánknak az alapját. Kerülnünk kell minden kalandot, igye, keznünk kell minden állammal békés viszonyt teremteni. A jövőben is egye- kezuünk keli arra, hogy szabályozzuk és I fejlesszük szomszédainkhoz való gazda­sági viszonyunkat olyan egyezségek köté­Welss Manfréd mint kisiparos kezdte meg pályafutását. Atyjának kiskereskedése volt. Weiss Manfréd itt készült kereskedőnek. Tizen­nyolc éves korában Berlinben fe Hamburgiban sgy szállítási cégnél volt hivatalnok. Azután visszatért Budapestre. Huszonötéves volt, mikor a* első állami szállítást elnyerte Boszniában. Ez- zefl megalapította üzletét 1882-ben konzervgyá­rat létesített. Termékeivel verte az amerikai készítményeket. A hadsereg konzervszáüitóla lett, majd áttért hadicikkek gyártására. Eleinte csak fegyvertöltényeket gyártott, később azon­ban Németországból, Franciaországból és Angliá­ból is kapott megrendeléseket, úgy, hogy. Ber­linben fegyvergyárat .alapított. Egyik mérnöke a fegyvereken alakalmazott fegyverrédőkupakot fedezte fel. Erre a hadsereg fegyverszüksé'gle- tét is nála rendelték meg. Első millióit a hordozható tábori konyha hozta meg. A találmányt senki sem méltatta ér­demire, Weiss Manfréd azonban megvásárolta. A bel- és külföldi megrendelések egyszerre özönlöttek hozzá. Csakhamar Magyarország leggazdagabb emberei közé emelkedett A királyi nemességgel és csepeli előoóvvel tűntette ki. Gyárában üzembe helyezték a különféle katonai cikkeket elő állító üzemeket. A világháború teljes készenlétben találta a gyárat Gyára teljesítőképességét csakhamar há­romszorosára emelte. Harmincezer munkást fog­lalkoztatott. Havonként hárommillió töltényt cs húszezer tüzérségi lövedékek áhított, elő. A há­ború alatt vagyona milliárdra emelekedelt. A háború végefelé előkészítette üzemeinek a bé- kecikkek gyártására va’ó áttérésé'. A bolsevizmns kitérésékor a vezetést kira­gadták a kezéből. Üldözni kezdtcK Ekkor vero- nállal öngyilkosrágd kísérletet követett el. Csak hosszú súlyos betegség után épült :ől. A romá­nok telje:en h'pusztítótoík üzemet. A hatalmas gyártelep 1919 telén a pusztulás képét mutatta. Fiatalos kedvvel hozzálátott a békegazdálkodás­hoz. Gyüszütől üstig a legkülönbözőbb cikkeket készítette. Löszegyártás helyeit posztógyártással és 0 mezőgazdasági gépek előállításával foglal­kozott. Az átszervezés azonban tönkretette a hatvanötével/ ember munkabírását. Hetekkel ez* /előtt szédülésekről panaszkodott, hat hete pedig sével, amelyek gazdasági és állampolgá­raink egyéb fontos érdekelt érintő kérdésre vonatkoznak. A Cseh-Szlovákiával való tárgyalások máris figyelemreméltó haladást mutatnak. A közeljövőén hasonló tárgyalásokat kez­dünk Jugoszláviával. Különös gonddal Őr­ködünk a népszövetséghez való viszo­nyunkra. Azt tartom, hogy Magyarország gazda­sági és belpolitikai helyzetének megszilárdu­lása mindenekelőtt a jóvátételi kérdés megol­dásától függ. A megoldás dönti el, hogy vájjon megsemmisül-e a helyreállításnak az a munkája, amelyet a háború óta folytatunk és hogy végomlásba jute Magyarország, vagy pedig sikeríil-e meggyógyulnia azok bol a súlyos sebekből, amelyeket a háború­ban a forradalmak alatt és a megszállás idején szenvedett el. Vagy súlyos teher les/ nemzeiink Európa gazdasági életében, vagy újra elfoglalhatja azt a helyet, amelyet őt a népek közösségében megilleti. Szilárd meggyőződésem, hogy a magyar jóvátétel kérdését kedvezően oldják meg, ha tekin­tetbe vesszük mindazokat a körülményeket, amelyek a kérdésre befolyással vannak. A Temps hozzáfűzi a nyilatkozathoz, hogy a miniszter utolsó szavai a magyar közvélemény egyhangú érzését fejezik ki. A magyar közvélemény szorongva várja, hogy végre tisztázzák azt a kérdést, amely­től az ország egész gazdasági élete függ. Miklós (Moh az ni külügyminiszter? Budapest, december 27. (Budapesti szerkesztőségünk tdefon jelentése.) Az egy­séges pártban még az ünnepek előtt híre járt annak, hogy a Bethlen-kabinetnek rész­leges rekonstrukciója csakhamar aktuálissá válik. Elsősorban Daruváry Géza igazság­ügyminiszter mondana le állásáról és venné át véglegesen a külügyminisztérium vezeté­sét. Daruváry helyébe Boriira Rióhárdot, a kormányzó kabinetirodájának főnökét ne­veznék ki igazságiigyminisztennek. Ezek a hirek az egységes pártban nagy clágiiietlen- séget keltettek. A képviselők nem tartják célszerűnek, hogy pártonikivüili személyt ne­vezzenek ki igazságügyminiszternek akkor, ■mikor a pártban is vannak képzett szakem­berek. Eme vélemény hatása alltt a kor­mány állítólag úgy döntött, hogy Daruváry továbbra is megtartja az igiazságügyuninisz- teri tárcát, külügyminiszterré pedig Miklós Ödön volt főrendiházi tagot nevezik ki. Miklós Ödön tizenkét esztendeig állott a ró­mai magyar mezőgazdasági intézet élén. A szlovenszkéi munkásnvomor a magyar szociáldemokratapárt kongresszusán Budapest, december 27. (Budapesti szer­kesztőségünk teíefonjelentése.) A szociál­demokratapárt karácsonykor háromnapos kongresszust tartott. Paver Károly képviselő megnyitó beszédében kijelentette, hogy a világreakció magyar szárnya mindent elkövetett a szociáldemokrácia megsemmi­sítésére. Megemlékezett az emigráltakról is. Beszédének eme részét a jelenlevők állva hallgatták végig és éljenezték Garamit. Buchingert és Szakasitsot. Farkas István cáfolta azokat a vádiakat, mintha az ország bajaiért a munkásság lenne a felelős. A na­pirendi vitáriál éles kritikák hangzottak el a párívezetőség működéséről. Kívánták, hogy a vezetőség statisztikát állítson össze az ellenforradalom áldozatairól. A második napon Wandenvelde belga szocialista vezér, a második internacionále elnöke jelenlétében folytatták a tanácskozást. Wandenvelde hangoztatta, hogy ma kisebb­ségek tartják kezűikben a hatalmat. Az egyik helyen Musolllniék, a másik helyen pedig Leninék. Az egyik helyen fekete inget viselnek, a másik helyen vörös zászló alatt sorakoznak. A proletárság diktaturája nem lehet más, mint a többség diktaturája. Beje­lentette, hogy 1923 pünkösdkor Hamburgban megalakítják az uj internacionálét. Borovszky Géza cseh-szlovák nem­zetgyűlési képviselő a szlovenszkói mun­kásság elnyomását tette szóvá. Ecsetelte a szlovenszkói munkásság politikai elnyomá­sát és rámutatott a prágai kormányuk arra a lelketlen politikájára, amely Szlovenszkói gyarmattá siilyesztette és a munkanélküliek nagy számát még inkább gyarapitotta. V a n c z á k János a közszabadságokról és a rendtörvényről beszélt. A harmadik napon Propper Sándor a falu és a város problémájával foglalkozott. Amikor azt mondotta, hogy a háború után huszonkét trón omlott össze és az államfor­mák kilencvenhat százaléka köztársasági, a rendőrtiszt figyelmeztette hogy ne izgas­son a köztársasági államforma mellett. Azu­tán a főváros vezetőségét birálta. A nem­zetgyűlési választások eredményéből azt \ nógrádi (nafóliigyeHí nem wtsz tudomósf az aj féOzigazgaíási fceosztásróS. Losonc, december 25. (Saját tudósítónk jelentése.) A közigaz­gatási reform végrehajtása következtében január elsején Nógrádanegyc is mint zsupa- nátus megszűnik létezni, sőt az eddigi járási beosztás is változik: három járásból kettőt csináltak. Ezt a törvény által megállapított változást úgy látszik a losonci tanfelügyelő untak nem hozták még hivatalosan tudomá­sára. Erre enged következtetni most az a régi, három jár ás os nógrádi közigazgatási térkép, amelyet a tanfelügyelőséghez be­osztott tanító készített a tanfelügyelő ren­deletére $ amelyet négy nappal ezelőtt a Siovenska Banka (!) losonci fiókja megkül­dött minden nógrádi iskolának. Mindegyik küldeményre az volt rávezetve, hogy „el­fogadása kötelező a Iuceneci tamfeJügyelő- ség sz. rendi ete értelmében" s 'azért a közigazgatási reform következtében teljesen felesleges térképért utánvét óimén minden iskolán 110 koronát hajtottak be! Feltéte­lezzük azt, hogy a losonci tanfelügyelő lesz most annyira szellemes, hogy megrajzol tat­ja az uj megyei térképet is és az iskolák lesznek olyan jó fiuk, hogy ismét szó nélkül le fogják fizetni a 110 koronákat; no és hogy a felsőbb tanügyi hatóságok is szó nélkül fogják tűrni ezt a .gazdálkodást", az is valószínű...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom