Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-03 / 132. szám

tmmaamm A valuta és a morál. (g.) Prága, december 2. A valuta a háború utáni korszaknak uralkodó gazdasági eszmélye, államok nyo­morúságának és gazdagságának kifejezője, az uj aranyborjú, amely körül táncol a világ, amelyért ágaskodik az emberekben a tehe­tetlenség ... A valuta ma a legfőbb jó és a legfőbb rossz, az ideál és a legszürkébb rea­litás. A valuta ma a győzelemben, a hatalom­ban, a koncharácsolásban való részesedést jelenti az egyik számára, a legyőzöttség ke- resztrefeszitését, a szabad szipolyozásra való itéltséget, a pusztulás kijelölt útját a másiknak. Ebben a szóban, úgy ahogy ma az európai emberek gondolatában és az európai élet prakszisában él és uralkodik, benne rej­lik a mai kornak minden történelmi, politikai, társadalmi jellegzetessége és ebhez a foga­lomhoz hozzánőtt a mai kor moráljának egész világa. Amikor még nem valutáról be­széltünk, de pénzről, akkor is volt a pénz és a morál között összefüggés. A pénz és a bűn egy nyoszolyában háltak és együtt járták az élet útját fényes nappal is. De ez az össze­függés csak laza kapocs volt ahhoz képest, ahogy összenőtt, összeacélosodott a mai korban a valuta és a bűn, a valuta és az er­kölcsi sülyedés. A háború sem emelte a morál szintjét, a háború is pusztitott az emberi erkölcsben s bizonyos az, hogy a háború negyedik eszten­dejében jóval több és ocsmányabban terhelt lélek élt Európában, mint a háborút megelő­ző napon. A háború után, a békefrázisok pa­radicsomi világában az emberi élet és élet- közösség belső tartalmát és emberies érzé­sét jelentő morál a lejáratott és elavult fo­galmak szemetes ládájába került. helyzetet, Európának mai uralkodó morálját mint az erkölcs sorompójának tágítását, mint az erkölcs átértékelését fogják föl, azok a legveszedelmesebb hazugság szószólói, mert hazugság az, hogy a z erkölcsöt a valuta értékéhez mérten lehessen mérni, hazugság az, hogy a morál mai értéksülyedésének köze lenne a józan, az elveken alapuló em­beri gondolkodáshoz. A sokezer hazugság között, ami a világ­ra szakadt s ami között ma élünk, ez is egy. Talán nem is a legnagyobb. Jött a béke és jött a valuta. A gazdasági egyensúlyt kilökték az államközi élet mérle­géből, a gazdasági altruizmust fölváltották a kapzsiság rideg önzésével s a béke parancsá­val arra ítéltek államokat és népek millióit, hogy gazdaságilag feléljék önmagukat, sőt arról is gondoskodtak, hogy ez a kiélés, ez a gazdasági vérvesztés mennél hatásosabban és biztosabban bekövetkezhessék. A gazda­sági egyensúly megbomlása megbillentette a pénz egyensúlyát is s kezdődtek a valuta abszurd atrakciói, kezdődtek és odafejlőd­tek, hogy a gazdasági igazság fogalma ki­veszett a világból s szankcionált helyzet lett az, hogy amiért, munkáért, egy darab élet odaadásáért az egyik ember kaviárral ken­heti meg fehér kenyerét, azért, ugyanannyi fizikai, vagy szellemi szolgáltatásért egy má­sik ál'am fia száraz mindennapit sem szerez­het magának. A gazdasági igazság felrúgá­sával együtt bukott az emberi morál. Azok a képek, melyek filmszerűen peregnek a va- íutaszegénynek nevezett s nyomorékká tett államok fővárosaiban, azok az érzések, ame­lyekkel ma az egyik ember a másik ember zsebére és pénzére néz, azok az indulatok, amelyek ma a po’itika és társadalom irányitó eszméit kipattanják, mind azt deklamáliák. hogy a valuta uralma megölte a morált Lesznek, akik azt fogják mondani: ez történelmi szükségszerűség, ez a háború ter­mészetszerű folyománya, ez az emberi ter­mészetben felszított parázsnak föllángolása csupán... Ezek a társada'mi és politikai bölcsek bizonyára nem egy legyőzött állam szeretni munkásai, ezeknek munkahelye kö­zelebb esik a börze bábeli zsibongásáboz, mint a nyugodt, csendes hivatal íróasztalá­hoz. Akik ezt mondják, azok a politika és a társadalomtudomány ’egnagyobb széíhámo- mosai, mert a politika és a szociológia úgy tudja, hogy a történe!em szükségszerűsége a háború természetes következménye békét parancsol az emberiségre s a fe!szitott pa­rázsnak eílocsolását s nem Iángraszitását követeik Ami ma történik, az nem szükség­Prága, december 2. A lausannei konferencián tegnap a terü­leti és politikai kérdések bizottsága tartott ülést, amelyen heves összetűzés volt Isméd pasa és Venizelos között. Isméd ugyanis azl követelte, hogy Konstantinápolyban élő há­romszázezer görög hagyja el a várost. Az ülés tárgyalta a hadi- és polgári foglyok kicseré­lésének kérdését s e tekintetben Nanzen dr. ismertette a helyzetet. Isméd kijelentette, hogy a hadifoglyok kicserélésébe a békekö­tés után azonnal hajlandó belemenni, a pol­gári lakosság kicserélésénél követelnie kell. hogy a görög lakosság hagyja el Konstanti­nápolyi A kérdést egy albizottsághoz utal­ták. Isméd tiltakozott az ellen, hogy Nansen, mint a népszövetség megbízottja részt ve­gyen a tárgyaláson. Lausatmeban úgy tudják, hogy Angóra igen kevés bizalommal néz a konferencia munkálatai elé. Kemal már most megteszi minden eshetőségre az előkészületeket és Konstantinápoly környékén és Tráciában csapatokat összpontosít. Ezek az intézkedé­sek Franciaország ellen is irányulnak, mert a törökök erősen csalódtak a franciákban. Csicserin tegnap este megérkezett Lausan- neba. A pályaudvar rendőrileg le volt zárva. Az orosz delegáció Csicserin megérkezése után azonnal tanácskozást tartott. Gurzon a tegnapi ülésen hangsúlyozta, hogy a tárgyalásokat sürgősen le kell foly­tatni, mert a delegációk nem szeretnék a ka­rácsonyi ünepeket Lausanneban tölteni. Dja- vid bej, volt török pénzügyminiszter és Aserbeidzsam elnöke Toptoibeof Lausanne- ba érkeztek. Véres összeütközés Szolimában. London, december 2. (Havas.) A Times jelenti Athénből, hogy Szmirnából odaérkező utasok elbeszélése szerint a keresztények visszatérését követelő manifesztálók és ke- malista csapatok között összeütközések vol­tak, amelynél 500 ember elesett. Ellenforradalom kisért Görögországban. Paris, december 2. (Havas.) A lapok je­lentik Athénből, hogy Nieder tábornok azért lépett vissza, mert nem sikerült neki a trá- ciai hadsereg fegyelmét fönntartani. Lapje­lentések szerint Görögországban attól tartanak, hogy ellen­forradalom tör ki. A hírek hatása alatt Ve­nizelos visszatér Athénbe s arra fog töre­kedni. hogy kormányt alakítson, amelynek azonban ő nem lesz tagja. A Feketetenger katonai leszerelését követeli Románia. Páris, december 2. (Havas.) A lapok je­lentik Lausanneból, hogy a román delegáció azzal a követeléssel lép a konferencia elé, hogy a Dardanellák katonai leszerelésére vo­natkozó francia-angol terv az egész Fekete- tenger katonai leszerelésének tervével egé- szittessék ki, vagyis tiltassék meg Orosz­országnak, Romániának, Bulgáriának és Tö­rökországnak, hogy ott hadihajókat tarthas­sanak. Románia kívánatosnak tartja, hogy az antanthelyőrségek Törökországban ma­radjanak s gondoskodjanak annak ellenőrzé­séről, hogy a törökök a tengerparton kato­nai építményeket ne emelhessenek. Véres összeütközés Tráciábaa. Szófia, december 2. (Szikra.) A nyugiat- tráciai fölkelés hírei itt nagy nyugtalansá­got keltettek. A fölkelők és görög csapatok között véres összeütközések voltak. Xanhi környékén a görög csapatok három ágyút veszteitek. A Tráciába érkező görög csapat- erősítések katonái demoralizáltak s nem akarnak harcolni. Bulgáriába számos mene­kült érkezett. A kormány erőteljes intézke­déseket tett, hogy a fölkelők ne léphessék át a bolgár határt. Ki kell cserélni a Görögországban élő török és a Törökországban élő görög lakosságot. Paris, december 1. Havas-jelentés Lau­ráiméból: A törökök győzelmük után azzal a gondolattal léptek elő, hogy a kisebbségi kérdést akként egyszerűsítsék, hogy köl­csönös megállapodás alapján kicseréljék a Törökországban lévő görög és a Görög­országban lévő török lakosságot. Ezt a gon­dolatot már 1912-ben, az első Balkán-háború után, a görög-bolgár konvencióban is föl­vetették. Alost ismét fölvetődött a békekon­ferencián ez a terv. Nansen kijelentette, hogy a francia, angol és a görög kormány barát­ságosan áll e terv mellett és javasolta, hogy a népszövetség végezze a kölcsönös, pártat- | lan kicserélést. Isméd pasa kijelentette, hogy Törökország nem tagja a népszövetségnek s így a népszövetséggel való együttműködéstől tartózkodik. Szemére vetette Nansennek, hogy törökországi tartózkodása alatt csak az angorai kormánytól távolálló körökkel érint­kezett. Curzon kijelentette, hogy a lakosság kölcsönös kicserélése nem fogja megoldani a kisebbségi kérdést. Kéite, hogy a konferen­cia lehetőleg karácsonyig fejezze be munká­ját. Venizelos csatlakozott Curzon álláspont­jához. Barrére francia delegátus azt java­solta, bogy a görögök közvetlenül tárgyalja­nak ebben a kérdésben. Ennek dacára foly­tatták a tárgyalást és Isméd pasa a követ­kező konkrét javaslatot tette: 1. A görögök adják vissza azt a négyezer török polgári foglyot, akik görög kezekben vannak; 2. ők a békekötés után azonnal szabadon engedik a tízezer görög foglyot. Curzon ismertette ezután a statisztikai adatokat és megállapí­totta, hogy amerikai statisztika szerint 1914- be* Kisázsiában 1.600.000 görög volt. Ez a szám annyira apadt, hogy jelenleg Kisázsiá­ban körü’belül 600.000 görög éJ, al 'khez hoz­zá kell számítani a Konstantinápolyban élő 300.000 görögöt. Ezzel szemben Görögor­szágban, Nyugattráciáiban 124.000 török van [ s Ujgörögország egyéb vidékén 360.000. Ez- ! űán egy albizottsághoz utalták e kércés tár­olását. Angol körökben úgy tudják, hogy « törökök a Kisázsiában élő görögöknek .adtára adták, hogy december 15-ig ?agyják el az országot, mert ellenesei­ben a kormány nem vállalhat fcle’össé- get azért, hogy nem !eszaek~e üldözé­seknek kitéve. Havas jelentés a konferencia megszakításáról. Páris, december 2. (Havas.) A konferen­cia tartamára vonatkozó hírek szorosan ösz- szefüggnek a békeszerződés szövegezésének kérdésével. A konferencia megszakításáról, a közeli vagy későbbi elnapolásról szóló hírek alaposaknak látszanak s ezért érdemes a helyzetet megvizsgálni. Curzon ama nézetének adott kifejezést, hogy a konferenciát karácsonyig be kell fejezni. Ha figyelmen kivü! hagyunk minden fantasztikus hirt a konferencia azonnali megszakításáról vagy elnapolásáról, szüksé­ges módját keresni annak, miképpen lehet a Curzon kívánságának eleget tenni. Curzon véleménye szerint a konferenciát gyorsan be lehet fejezni, ha arra szorítkoznak, hogy a békeszer­ződés fő-feltételeit, a terü’eti és katonai kérdéseket kidolgozzák. Mivel elképzel­hetetlen az, hogy a konferencia tizenöt- húsz napon belül az összes gazdasági és pénzügyi kérdésekben megegyezzen, fel kall tenni azt, hogy egyes delegátusok arra gondolnak, hogy ezeket a kérdése­ket a lausannei konferencia befejezése után az egyes bizottságok tárgyalják le, amelyek a konferencia befejezése után is dolgozni fognak. Franciaországra és a többi nagyhata­lomra nézve fontos az. hogy Törökország határai sürgősen megállapittassan.ak. Fő- dolog azonban az Franciaország szempont­jából, hogy a konferencia ne oszoljék szét •egy — még olyan rövid — békeszerződés aláirása és a francia érdekek teljes biztosí­tása nélkül. Ki kell cserélni a Görögországban élő török és a Törökországban élő görög lakosságot A verhovlnaj éhínség. Hivatalosan jelen­tik, hogy Ungrcegye négy járásának négy- százötven métermázsa rozsot Mármaros- megye négy járásának pedig hatszázötven métermázsát és a munkácsi zsuppanátushoz tartozó hét járásnak kilencszáz métermázsát osztottak ki. A gabonát a községi jegyző je­lenlétében a lakosság sorából választott há­romtagú bizottságok fogják szétosztani. A fölosztás Ungban hétfőn kezdődik, a többi já­rásban pedig a jövő hét elején. Cseh-SzJovákta és Jugoszlávia gazdasági tárgyalásai. Belpjádból jelentik: Az utóbbi na­pokban élénk tárgyalásokat folytattak itt a két állam képviselői Cseh-Szlovákország és Jugo­szlávia gazdasági együttműködéséről Az S. H. S.-királyság kormányát a kereskedelmi miniszté­rium és szakreferensei képviselték, Cseh-Szlová- klát pedig Kalina követ és Scheiner dr. Prágá­ból. A tárgyalásokat kedden kölcsönös egyez­ménnyel befejezték. A király hosszabb kihallga­táson fogadta Schetncr dr.-t és a tárgyalások sikerén való örömének adott kifejezést. RogQ au a Korona? Dec. 2-án fizettek 100 eseh-sziovák koronáért; Zürichben 16.80 svájci frankot Berlinben 26084.— német márkát Budapesten —.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát fik -W m M- M ^ évfolyam. 132* szára. Prágd, vasái^ A SziovciiszhOt és Ruszlnszhól Szövetkezén Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: a Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETR0G4LLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. I szerű következmény, az egy megbomlott emberi együttélés dervistánca, az bűn min­den ellen, ami igazság és bűn minden ellen, ami az erkölcs határvonalai közé tartozik. Az erkölcs határvonala nem fix vonal, mondhatják azok, akik tudják, hogy az er­kölcs átértékelésének jelszava már régen ki­sért, hogy ez az elv már a béke éveiben fog­lalkoztatta a gondolkodókat. Akik ezt mond­ják, azoknak igazuk van, mert az erkölcsi sorompó tágítását az emberi intelligencia és a kultúra emelkedése mellett koncedálni kell és koncedálni lehet. De azok, akik a mai a Konferencia mcgszahlfásárál rali a gifors békekötésről késiéinek Laisanneban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom