Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)
1922-12-03 / 132. szám
tmmaamm A valuta és a morál. (g.) Prága, december 2. A valuta a háború utáni korszaknak uralkodó gazdasági eszmélye, államok nyomorúságának és gazdagságának kifejezője, az uj aranyborjú, amely körül táncol a világ, amelyért ágaskodik az emberekben a tehetetlenség ... A valuta ma a legfőbb jó és a legfőbb rossz, az ideál és a legszürkébb realitás. A valuta ma a győzelemben, a hatalomban, a koncharácsolásban való részesedést jelenti az egyik számára, a legyőzöttség ke- resztrefeszitését, a szabad szipolyozásra való itéltséget, a pusztulás kijelölt útját a másiknak. Ebben a szóban, úgy ahogy ma az európai emberek gondolatában és az európai élet prakszisában él és uralkodik, benne rejlik a mai kornak minden történelmi, politikai, társadalmi jellegzetessége és ebhez a fogalomhoz hozzánőtt a mai kor moráljának egész világa. Amikor még nem valutáról beszéltünk, de pénzről, akkor is volt a pénz és a morál között összefüggés. A pénz és a bűn egy nyoszolyában háltak és együtt járták az élet útját fényes nappal is. De ez az összefüggés csak laza kapocs volt ahhoz képest, ahogy összenőtt, összeacélosodott a mai korban a valuta és a bűn, a valuta és az erkölcsi sülyedés. A háború sem emelte a morál szintjét, a háború is pusztitott az emberi erkölcsben s bizonyos az, hogy a háború negyedik esztendejében jóval több és ocsmányabban terhelt lélek élt Európában, mint a háborút megelőző napon. A háború után, a békefrázisok paradicsomi világában az emberi élet és élet- közösség belső tartalmát és emberies érzését jelentő morál a lejáratott és elavult fogalmak szemetes ládájába került. helyzetet, Európának mai uralkodó morálját mint az erkölcs sorompójának tágítását, mint az erkölcs átértékelését fogják föl, azok a legveszedelmesebb hazugság szószólói, mert hazugság az, hogy a z erkölcsöt a valuta értékéhez mérten lehessen mérni, hazugság az, hogy a morál mai értéksülyedésének köze lenne a józan, az elveken alapuló emberi gondolkodáshoz. A sokezer hazugság között, ami a világra szakadt s ami között ma élünk, ez is egy. Talán nem is a legnagyobb. Jött a béke és jött a valuta. A gazdasági egyensúlyt kilökték az államközi élet mérlegéből, a gazdasági altruizmust fölváltották a kapzsiság rideg önzésével s a béke parancsával arra ítéltek államokat és népek millióit, hogy gazdaságilag feléljék önmagukat, sőt arról is gondoskodtak, hogy ez a kiélés, ez a gazdasági vérvesztés mennél hatásosabban és biztosabban bekövetkezhessék. A gazdasági egyensúly megbomlása megbillentette a pénz egyensúlyát is s kezdődtek a valuta abszurd atrakciói, kezdődtek és odafejlődtek, hogy a gazdasági igazság fogalma kiveszett a világból s szankcionált helyzet lett az, hogy amiért, munkáért, egy darab élet odaadásáért az egyik ember kaviárral kenheti meg fehér kenyerét, azért, ugyanannyi fizikai, vagy szellemi szolgáltatásért egy másik ál'am fia száraz mindennapit sem szerezhet magának. A gazdasági igazság felrúgásával együtt bukott az emberi morál. Azok a képek, melyek filmszerűen peregnek a va- íutaszegénynek nevezett s nyomorékká tett államok fővárosaiban, azok az érzések, amelyekkel ma az egyik ember a másik ember zsebére és pénzére néz, azok az indulatok, amelyek ma a po’itika és társadalom irányitó eszméit kipattanják, mind azt deklamáliák. hogy a valuta uralma megölte a morált Lesznek, akik azt fogják mondani: ez történelmi szükségszerűség, ez a háború természetszerű folyománya, ez az emberi természetben felszított parázsnak föllángolása csupán... Ezek a társada'mi és politikai bölcsek bizonyára nem egy legyőzött állam szeretni munkásai, ezeknek munkahelye közelebb esik a börze bábeli zsibongásáboz, mint a nyugodt, csendes hivatal íróasztalához. Akik ezt mondják, azok a politika és a társadalomtudomány ’egnagyobb széíhámo- mosai, mert a politika és a szociológia úgy tudja, hogy a történe!em szükségszerűsége a háború természetes következménye békét parancsol az emberiségre s a fe!szitott parázsnak eílocsolását s nem Iángraszitását követeik Ami ma történik, az nem szükségPrága, december 2. A lausannei konferencián tegnap a területi és politikai kérdések bizottsága tartott ülést, amelyen heves összetűzés volt Isméd pasa és Venizelos között. Isméd ugyanis azl követelte, hogy Konstantinápolyban élő háromszázezer görög hagyja el a várost. Az ülés tárgyalta a hadi- és polgári foglyok kicserélésének kérdését s e tekintetben Nanzen dr. ismertette a helyzetet. Isméd kijelentette, hogy a hadifoglyok kicserélésébe a békekötés után azonnal hajlandó belemenni, a polgári lakosság kicserélésénél követelnie kell. hogy a görög lakosság hagyja el Konstantinápolyi A kérdést egy albizottsághoz utalták. Isméd tiltakozott az ellen, hogy Nansen, mint a népszövetség megbízottja részt vegyen a tárgyaláson. Lausatmeban úgy tudják, hogy Angóra igen kevés bizalommal néz a konferencia munkálatai elé. Kemal már most megteszi minden eshetőségre az előkészületeket és Konstantinápoly környékén és Tráciában csapatokat összpontosít. Ezek az intézkedések Franciaország ellen is irányulnak, mert a törökök erősen csalódtak a franciákban. Csicserin tegnap este megérkezett Lausan- neba. A pályaudvar rendőrileg le volt zárva. Az orosz delegáció Csicserin megérkezése után azonnal tanácskozást tartott. Gurzon a tegnapi ülésen hangsúlyozta, hogy a tárgyalásokat sürgősen le kell folytatni, mert a delegációk nem szeretnék a karácsonyi ünepeket Lausanneban tölteni. Dja- vid bej, volt török pénzügyminiszter és Aserbeidzsam elnöke Toptoibeof Lausanne- ba érkeztek. Véres összeütközés Szolimában. London, december 2. (Havas.) A Times jelenti Athénből, hogy Szmirnából odaérkező utasok elbeszélése szerint a keresztények visszatérését követelő manifesztálók és ke- malista csapatok között összeütközések voltak, amelynél 500 ember elesett. Ellenforradalom kisért Görögországban. Paris, december 2. (Havas.) A lapok jelentik Athénből, hogy Nieder tábornok azért lépett vissza, mert nem sikerült neki a trá- ciai hadsereg fegyelmét fönntartani. Lapjelentések szerint Görögországban attól tartanak, hogy ellenforradalom tör ki. A hírek hatása alatt Venizelos visszatér Athénbe s arra fog törekedni. hogy kormányt alakítson, amelynek azonban ő nem lesz tagja. A Feketetenger katonai leszerelését követeli Románia. Páris, december 2. (Havas.) A lapok jelentik Lausanneból, hogy a román delegáció azzal a követeléssel lép a konferencia elé, hogy a Dardanellák katonai leszerelésére vonatkozó francia-angol terv az egész Fekete- tenger katonai leszerelésének tervével egé- szittessék ki, vagyis tiltassék meg Oroszországnak, Romániának, Bulgáriának és Törökországnak, hogy ott hadihajókat tarthassanak. Románia kívánatosnak tartja, hogy az antanthelyőrségek Törökországban maradjanak s gondoskodjanak annak ellenőrzéséről, hogy a törökök a tengerparton katonai építményeket ne emelhessenek. Véres összeütközés Tráciábaa. Szófia, december 2. (Szikra.) A nyugiat- tráciai fölkelés hírei itt nagy nyugtalanságot keltettek. A fölkelők és görög csapatok között véres összeütközések voltak. Xanhi környékén a görög csapatok három ágyút veszteitek. A Tráciába érkező görög csapat- erősítések katonái demoralizáltak s nem akarnak harcolni. Bulgáriába számos menekült érkezett. A kormány erőteljes intézkedéseket tett, hogy a fölkelők ne léphessék át a bolgár határt. Ki kell cserélni a Görögországban élő török és a Törökországban élő görög lakosságot. Paris, december 1. Havas-jelentés Lauráiméból: A törökök győzelmük után azzal a gondolattal léptek elő, hogy a kisebbségi kérdést akként egyszerűsítsék, hogy kölcsönös megállapodás alapján kicseréljék a Törökországban lévő görög és a Görögországban lévő török lakosságot. Ezt a gondolatot már 1912-ben, az első Balkán-háború után, a görög-bolgár konvencióban is fölvetették. Alost ismét fölvetődött a békekonferencián ez a terv. Nansen kijelentette, hogy a francia, angol és a görög kormány barátságosan áll e terv mellett és javasolta, hogy a népszövetség végezze a kölcsönös, pártat- | lan kicserélést. Isméd pasa kijelentette, hogy Törökország nem tagja a népszövetségnek s így a népszövetséggel való együttműködéstől tartózkodik. Szemére vetette Nansennek, hogy törökországi tartózkodása alatt csak az angorai kormánytól távolálló körökkel érintkezett. Curzon kijelentette, hogy a lakosság kölcsönös kicserélése nem fogja megoldani a kisebbségi kérdést. Kéite, hogy a konferencia lehetőleg karácsonyig fejezze be munkáját. Venizelos csatlakozott Curzon álláspontjához. Barrére francia delegátus azt javasolta, bogy a görögök közvetlenül tárgyaljanak ebben a kérdésben. Ennek dacára folytatták a tárgyalást és Isméd pasa a következő konkrét javaslatot tette: 1. A görögök adják vissza azt a négyezer török polgári foglyot, akik görög kezekben vannak; 2. ők a békekötés után azonnal szabadon engedik a tízezer görög foglyot. Curzon ismertette ezután a statisztikai adatokat és megállapította, hogy amerikai statisztika szerint 1914- be* Kisázsiában 1.600.000 görög volt. Ez a szám annyira apadt, hogy jelenleg Kisázsiában körü’belül 600.000 görög éJ, al 'khez hozzá kell számítani a Konstantinápolyban élő 300.000 görögöt. Ezzel szemben Görögországban, Nyugattráciáiban 124.000 török van [ s Ujgörögország egyéb vidékén 360.000. Ez- ! űán egy albizottsághoz utalták e kércés tárolását. Angol körökben úgy tudják, hogy « törökök a Kisázsiában élő görögöknek .adtára adták, hogy december 15-ig ?agyják el az országot, mert elleneseiben a kormány nem vállalhat fcle’össé- get azért, hogy nem !eszaek~e üldözéseknek kitéve. Havas jelentés a konferencia megszakításáról. Páris, december 2. (Havas.) A konferencia tartamára vonatkozó hírek szorosan ösz- szefüggnek a békeszerződés szövegezésének kérdésével. A konferencia megszakításáról, a közeli vagy későbbi elnapolásról szóló hírek alaposaknak látszanak s ezért érdemes a helyzetet megvizsgálni. Curzon ama nézetének adott kifejezést, hogy a konferenciát karácsonyig be kell fejezni. Ha figyelmen kivü! hagyunk minden fantasztikus hirt a konferencia azonnali megszakításáról vagy elnapolásáról, szükséges módját keresni annak, miképpen lehet a Curzon kívánságának eleget tenni. Curzon véleménye szerint a konferenciát gyorsan be lehet fejezni, ha arra szorítkoznak, hogy a békeszerződés fő-feltételeit, a terü’eti és katonai kérdéseket kidolgozzák. Mivel elképzelhetetlen az, hogy a konferencia tizenöt- húsz napon belül az összes gazdasági és pénzügyi kérdésekben megegyezzen, fel kall tenni azt, hogy egyes delegátusok arra gondolnak, hogy ezeket a kérdéseket a lausannei konferencia befejezése után az egyes bizottságok tárgyalják le, amelyek a konferencia befejezése után is dolgozni fognak. Franciaországra és a többi nagyhatalomra nézve fontos az. hogy Törökország határai sürgősen megállapittassan.ak. Fő- dolog azonban az Franciaország szempontjából, hogy a konferencia ne oszoljék szét •egy — még olyan rövid — békeszerződés aláirása és a francia érdekek teljes biztosítása nélkül. Ki kell cserélni a Görögországban élő török és a Törökországban élő görög lakosságot A verhovlnaj éhínség. Hivatalosan jelentik, hogy Ungrcegye négy járásának négy- százötven métermázsa rozsot Mármaros- megye négy járásának pedig hatszázötven métermázsát és a munkácsi zsuppanátushoz tartozó hét járásnak kilencszáz métermázsát osztottak ki. A gabonát a községi jegyző jelenlétében a lakosság sorából választott háromtagú bizottságok fogják szétosztani. A fölosztás Ungban hétfőn kezdődik, a többi járásban pedig a jövő hét elején. Cseh-SzJovákta és Jugoszlávia gazdasági tárgyalásai. Belpjádból jelentik: Az utóbbi napokban élénk tárgyalásokat folytattak itt a két állam képviselői Cseh-Szlovákország és Jugoszlávia gazdasági együttműködéséről Az S. H. S.-királyság kormányát a kereskedelmi minisztérium és szakreferensei képviselték, Cseh-Szlová- klát pedig Kalina követ és Scheiner dr. Prágából. A tárgyalásokat kedden kölcsönös egyezménnyel befejezték. A király hosszabb kihallgatáson fogadta Schetncr dr.-t és a tárgyalások sikerén való örömének adott kifejezést. RogQ au a Korona? Dec. 2-án fizettek 100 eseh-sziovák koronáért; Zürichben 16.80 svájci frankot Berlinben 26084.— német márkát Budapesten —.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát fik -W m M- M ^ évfolyam. 132* szára. Prágd, vasái^ A SziovciiszhOt és Ruszlnszhól Szövetkezén Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: a Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETR0G4LLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. I szerű következmény, az egy megbomlott emberi együttélés dervistánca, az bűn minden ellen, ami igazság és bűn minden ellen, ami az erkölcs határvonalai közé tartozik. Az erkölcs határvonala nem fix vonal, mondhatják azok, akik tudják, hogy az erkölcs átértékelésének jelszava már régen kisért, hogy ez az elv már a béke éveiben foglalkoztatta a gondolkodókat. Akik ezt mondják, azoknak igazuk van, mert az erkölcsi sorompó tágítását az emberi intelligencia és a kultúra emelkedése mellett koncedálni kell és koncedálni lehet. De azok, akik a mai a Konferencia mcgszahlfásárál rali a gifors békekötésről késiéinek Laisanneban.
