Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-23 / 148. szám

4& Szombat, december 23. Kabók Lajos szociáldemokrata kifogásolta, hogy az állami üzemekbe nem veszik vissza az elbocsátott kommunista munkásokat. Kijelentette, hogy pártja hajlandó résztvenni az ország újjá­építésében, ha az nem vérrel történik meg. Pikler Sándor a rendíörvénny foglalkozik és kijelentette, hogy a rendtörvény ellen nem­csak a parlamentben, hanem azonkívül is megin­dult a harc. Az ülés vége este nyolc órakor. A debreceni botrány. Budapest, december 22. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) A nemzetgyűlés mai ülésén Láng Huszár-párti képviselő napirend előtti felszó­lalásban szóvá tette a debreceni valláselle­nes botrányt. Nem tartom érdektelennek, 1m ennek az ügynek részleteit is megismerte­tem P. M. H. Olvasóival. Debrecenben, néhány nappal ezelőtt a kereskedelmi Utazók Egyesülete műsoros estélyt rendezett, amelyen Löblovits-Loránr József, a Debreceni Független Újság szer­kesztője konferált és a konferanszijában a többi között a következőiket mon­dotta: Az egyszeri leány igy könyörgöm Szűz Máriához: Oh Boldogságom Szűz, aki gyereket szültél anélkül, hogy vétkeztél vol­na, engedd meg, hogy vétkezzem, anélkül, hogy gyerekem szülessen! A Nemzetó Újság és a Szózat megbot­ránkozással állapítja meg, hogy a közönség Löblovits beszédét tapssal honorálta és, hogy a közönség közül senkisem tiltakozott a val- lásgyalázás ellen A botrány csak az előadást követő har­madik napon derült ki A debreceni Hajdú- föld nyomán sajtókampány indiult meg. Löb­lovits lapjában azzal védekezett, hogy a konferanszit Anatol Francénak egyik indexre tett könyvéből vette. Másnap észbekapott és lapjában bocsánatot kért a vallásos érzé­sében mélyen megsértett keresztény Debre­centől. A rendőrség a vallásgyalázó újság­író ellen megindította az eljárást, a Debre­cen valamennyi katolikus szervezete és egyesülete a Katolikus Otthon nagytermé­ben tiltakozó gyűlést tartott. Elhatározták, hogy feliratban fordulnak a kormányzóhoz, a kormányhoz, valamint a nemzetgyűléshez és megtorlást követelnek. A szkupcsina utolsó ülése. Belgrád, december 22. Ma délután tar­totta utolsó ülését a szkupasina. Az ülés megnyitása után Pasies felolvasta a kormány kinevezéséről és a parlament feloszlatásáról [ti ZV lOtUJIZOJl lAHM'Pl 0,p33{Z9}Un sok március 18-án lesznek. Az ellenzék viha­ros közbekiálltásokkal fogadta a királyi dek­rétum felolvasását. Narutovicz gyilkosa nem kíván védőt. Bécs, december 22. (Bécsi szerkesztősé­günk telefonjelentése.) Varsói jelentés sze­rint a Narutowicz elnök meggyilkolása ügyé­ben a vizsgálat^befejeződött. Tegnap délután összeállították a vádiratot. A gyilkos festő kijelentette, hogy nem akar védőt és hogy tanukra sincsen szüksége. A tárgyalás nyil­vános lesz és rövidesen megtartják. A Prágái Magyar Hírlap Karácsonyi nyereményei. A Prágai Magyar Hírlap holnapi, azaz karácsonyi számában előfizetőink, lapunkat számonként vásárló közönségünk MM® 1c. készpénzajándékot kap, mely a következő­képpen oszlik meg: 1 nyeremény á Kcs. 500 = 500 Kcs., 10 nyeremény á Kcs. 100 = 1000 Kcs., 50 nyeremény ,á Kcs. 50 = 2500 Kcs., 100 nyeremény á Kcs. 25 = 2500 Kcs., 175 nyeremény á Kcs. 20 = 3500 Kcs. összesen 10.000 Kcs. A lapban szelvényt rejtünk el, minden olvasó, aki azt beküldi, a szelvényen megje­lölt összegre igényt tarthat előfizetési dij jóváirás, vagy készpénz formájában. Aki a lapot január 1-ig előfizeti, a kará­csonyi számot pótlólag ingyen megkapja. GOOOOOOOOOO0OOOOGOOOGOOOO0OOOG0£ § A svéd gyártmányú I IjMir-ipesCpf ö a modern irógéptech- g § nika legtökéletesebbje. ö I VezÉrkÉpviselö:S. AOLER, PRAGII., Jungmaiova 411 Q Tőkeerős képviselők g ö kerestetnek* m Q 0GOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO A § lofcsisiKél iicmdeK isiüLaigp sérelmei. Késmárk, december 22. (Saját tudósítónktól.) A szepesi német párt a legutóob több iskolaügyi sérelem or­voslása érdekében inditott akciót. Ilyen sé­relem a dobsinai német lakosságé, amelynek mostanáig nincsen megfelelő iskolája. A hi­vatalos népszámlálás szerint 1919-ben Dob- sina 4568 lakója közül 1398 volt a német, vagyis harminc százaléka a város népessé­gének. Ezzel szemben azonban a valóság az, hogy az evangélikus egyházközségben 2060 lélek közül csak nyolcvan a szlovák s az 1980 német negyvenhárom százalékát teszi a lakosságnak. Dobsinához tartozik több telep is, ahol a nészáriilálás szerint kimutatott szlo­vákok legnagyobb része lakik. A gyermekek e külvárosok iskoláit is látogatják. A tulaj­donképpeni városban lakó iskolaköteles gyermek közül, aki a szlovák népiskolába és a cseh polgári iskolába kénytelen járni, nyolcvan százalék a német. A hivatalos nép- számlálás szerint a városban 1527 szlovák, 1618 magyar, 1398 német, 4 rutén és 21 egyéb nemzetiségű van s ennek az aránynak elle­nére is csak szlovák és cseh iskola van Dob- sinán. A város német lakossága egy négyosz- tályu német népiskola és egy négyosztályu polgári iskola fölállítását követeli. Hasonló sérelme van a szepességi Ko- rompának is. A korompai német szülők még október 23-án fölterjesztést intéztek a szlo- venszkói minisztérium iskolaügyi osztályá­hoz s a trianoni békeszerződésre hivatkozva, szátizenkét iskolaköteles német gyermek ne­vét sorolták föl, amely gyermekek német is­kola hijján legnagyobbrészt máshol nevelőd­nek, mig a szegényebb németek gyermekei szlovák iskolába kénytelenek járni, ahol a nyelvi nehézség folytán semmilyen gyakor­lati eredményt nem érhetnek el. Az adatok­kal ellátott részletes és megokolt fölterjesz­tésre az ügyosztálytól eddig még válasz sem érkezett. A német szülők egy hatosztályu népiskolát követelnek. A szorosan vett iskolai sérelmek mellett vannak olyanok is, amelyek a német oktatás munkásainak egyéni sérelmei, de kárára vannak a tanításnak s jellemzők arra az el­járásra, amelyet a hatóságok a német kisebb­séggel szemben is tanúsítanak. Bartuschek János alsólechnici tanitó például egyáltalán nem jut törvényes illetményeihez s kilenc hónapig tartott, amig a tanfelügyelőség a ta­nitó fizetését sürgető kérését a pozsonyi mi­nisztériumhoz továbbította. Most ott van a kérvény három hónapja s eddig sem intézték el. Úgy értesülünk, hogy a szepesi német párt a magyar képviselőket is fölkérte arra, hogy e sérelmek ügyében a parlamentben in­terpelláljanak. Törvéngfavaslat a magyarországon szerzett okleveleknek ér­vényességéről a cseh-szlovák köztársaságban Szent-Ivány képviselő és társai az aláb­bi törvényjavaslatot adták be: „1922 ............... kelt . ... sz. törvény a Ma­gy arországon szerzett orvosi okleveleknek érvé­nyességéről a cseh-szlovák köztársaságban. 1. §. Mindazon orvosok, akik orvostudori ok­levelet 1918. évi október 2-ika után valamely magyarországi egyetemen szereztek s a kötelező egy évi gyakorlat után orvosi oklevelet nyertek, ezen adatoknak az iskola- és népmüvelésügyi mi­nisztérium által való elismeréses az oklevél ki­hirdetése után azonnal gyakorlatot folytathatnak. 2. §. Ezen törvényt az iskola- és népmüvelés- ügyi-, valamint az egészségügyi és belügyminisz­térium hajtja végre. 3. §. A törvény a kihirdetés napján lép életbe. Indokolás. Az iskola- és népmüvelésügyi minisztérium azon intézkedése, mely szerint az 1923. évi utáni, Magyarországon szerzett orvosi oklevelek csak akkor nosztrifikáltatnak. ha a teljes orvosi képe­sítéssel biró orvos még három szemesztert lehall­gat valamely cseh-szlovenszkói egyetemen s en­nek lehallgatása után a teljes második és harma­dik szigorlatot újból leteszi, súlyosan sérti első­sorban ezen orvosokat, mert sokan közülük még a cseh-szlovák köztársaság megalakulása előtt Magyarországon kezdték meg tanulmányaikat, szigorlataikat s igy természetesen 1918. évj októ­ber 28-ika után is ott folytatták és fejezték be azokat. A pozsonyi magyar egyetem bezárásával kü­lönben is lehetetlenné tették azt, hogy a magyar egyetemi hallgatók saját anyanyelvükön folytat­hassák tanulmányaikat a köztársaságban. Az is- kolaügyj minisztériumnak fentemlitett eljárása különösen azon magyar egyetemi hallgatókat sújtotta s kényszeritette arra, hogy Magyaror­szágon folytassák tanulmányaikat, akik saiát — magyar — anya nyelvükön kívül sem a cseh, sem pedig a szlovák nyelvet nem bírják s akik még a legnagyobb szorgalom mellett sem lehettek ké­pesek arra, hogy az idegen nyelvet máról-hol­napra olyannyira elsajátítsák hogy ezen nyelven az élet és az emberiség egyéb legnehezebb tudo­mányát, az orvosi tudományt is megtanulhassák. Ez az intézkedés sérelmes az összmagyar- ságra is, mivel elvágja annak a lehetőségét, hogy a magyar középiskolát végzett ifjúság ugyanazon a nyelven ne folytathassák főiskolai tanulmányai­kat is. A magyarság, amely a köztársaság lakossá­gának egy igen tekintélyes hányadát képezi, jog­talanul lett megfosztva az egyetlen magyar egye­temétől, a pozsonyitól. Mindaddig, mig saját gyer­mekei részére a kormány a köztársaság keretén belül egy uj magyar egyetemet, avagy legalább parallel magyarnyelvű tanszékeket más egyete­meken fel nem állít, joggal követelt, hogy eme kérdés igazságos elintézéséig a cseh-szlovák ál­lampolgára, magyar anyanyelvű ifjúság Magyar- országon szerzett okelveleií a cseh-szlovák köz­társaságban akadálytalanul elismertessék s az is­kolaügyi minisztérium eddigi, a magyarságra vo­natkozó sérelmes intézkedése beszüntettessék. NAPIHIRIK Tégladarabok. Beregszász, december 22. (tm.) Ruszinszkóban rendszerré vált a politi­ka.! tégla, hol kisebb, hol nagyobb darabokban hull a gyanútlan őslakók fejére. A régi jó béke­időben, amikor még építettek is, minden hónap­ban legalább egyszer olvashattuk a napihirek kö­zött, hogy ez és ez a tekintélyes öreg ur, pro­fesszor vagy járásbiró, fővárosba rándult vidéki vagy Amerikából hazatért nagynéni az utcán haladt és egy tégla esett le valamelyik állásról. A véletlen, ugylátszik, szerette a humort és pon­tosan tudta a szabadon eső test mozgástörvé­nyeit, mert a legtöbb esetben csudálatos pontos­sággal találkoztak: a lehulló tégla és az öreg ur koponyája. Ruszinszkóban az építés magasztos munkáját, amely nincs, az építkezést: a politikai tégladara­bokkal pótolják. Három esztendeje építik már ezt a szerencsétlen kis országot a politika iparigazol- ványos építőmesterei, de az őslakosoknak egy­előre csak a téglából jutott. Három esztendeje hull ebben a gyarmatországban a téglaeső és há­rom esztendő elegendő idő arra, hogy még ehhez is hozzászokjék az őslakosság. Ma már ott tar­tunk, hogy nem is tartjuk érdemesnek hosszasab­ban elidőzni olyan csekélységek mellett, mint például, hogy letartóztatták ezt, letartóztatták azt, mert hiszen holnap rád kerül a sor, holnap­után pedig énrám, édes testvérem. De most mégis olyasmi történt, amely mel­lett meg kell állnunk. A napokban a kassai tör­vényszéken szabadon bocsátottak egy embert, akit Fekésházy Sándornak hívnak. Még az októ­beri nagy ruszinszkói elfogatások idején adtak ki elfogató parancsot egy Fekésházy József nevű ember ellen, aki valamikor főhadnagy is volt A rend buzgó közegei nem találtak ilyen nevűt egész Ruszinszkóban, ellenben találtak egyet aki Sándor volt ugyan, de Fekésházy. Ha József nincs — gondolták — jó lesz Sándor is, aki ugyan csak hadnagy volt és hét esztendőt szóra­kozott el Szibériában, de Fekésházynak hívták é ez volt a fontos. Az a bizonyos feljelentés, amely­nek alapján a letartóztatás történt, Fekésházy Józsefről, főhadnagyról, gyógyszerészről szólott, akit pedig letartóztattak, az véletlenül Sándor, hadnagy és gazdatiszt volt. Ezek a kis eltérések azonban igazán lényeg­telenek voltak, az igazság előbb-utóbb úgyis ki­világlik. Ki is sütött az igazság napja, de . . . és itt meg kell állnunk ... ez a szerencsétlen ember hét teljes hetet, hétszer hét, azaz negy­venkilenc napot töltött hideg cellában, betörők, gyujtogatók és egyéb gentlemenek társaságában, vitték Beregszászból Ungvárra, Ungvárról Kas­sára, faggatták, láncra verték, (Ungvártól Kas­sáig való utón), amig hivatalos vizsgálat kiderí­tette róla, hogy nem József, hanem Sándor. Az igazság pedig nagy és erős, nem volt mit tenniök a hivatalos embereknek, bocsánatkérés között el­ejtették ellene a vádat. Hét teljes hét kellett ahhoz, hogy ott, a bí­róságon rájöjjenek: Sándor nem József, gazda­tiszt nem patikus. És ezalatt az idő alatt ez az ember végigszenvedte a megaláztatás minden skáláját, elköltötte minden pénzét ügyvédre, a cellában hagyta az egészségét Ez a Sándor sem rokona, sem ismerőse nem volt annak a Józsefnek, mégis negyvenkilenc nup kellett a személyazonossága igazolásához. Érdekes lenne tudni, mennyi ideig tartana ez a nehéz bizonyítási eljárás olyan esetben, amikor rokonokról van szó, amikor rokoni kapcsok kom­plikálnák a dolgot. Jó lenne ezt tudni, mert las- sankint, hála a lehulló téglának, mindnyájan ro­konok leszünk, mi tégla-várók. Nem szükséges találgatnunk, ezt is megtud­juk majd. Mert Ruszinszkóban folyik az építés nagy munkája és hullanak a politikai téglák . . . — (A prágai meteorológiai intézet Jelentése). Időjóslás: Továbbra Is felhős, enyhébb időjárás várható. * — (Kihallgatáson a köztársaság elnökénél). Masaryk elnök tegnap kihallgatáson fogadta Udr- zal népvédelmi minisztert, Reicher Sándort Ver- bóról s Guttmann Ernőt Nagyszőlősről. — (Jegyzövlzsgák Ruszinszkóban). Ungvár­ról jelentik: Ama közjegyzők, akiknek kineve­zésük alkalmával oklevelük még nem volt, a mi­nap tettek le kiegészítő vizsgát A vizsgára Ung- várott huszonhat — nagyobbrészt cseh — jegyző jelentkezett. Az eredmény kielégítő. Munkácson negyvenegy jegyző és városi hivatalnok jelent­kezett vizsgára. Ezek közül buszát egy félévre visszautasítottak. — (Beteg a közoktatásügy! miniszter). Bechyne közoktatásügyi miniszter megbetegedett, úgy hogy fogadónapját sem tartotta meg. — (Hogy kell kilógni a cenzúrán?) A Prágai Magyar Hírlap egyik műit heti szá­mát a prágai államügyészség elkoboztatta, mert ismertette a zsolnai néppárti kortgresz- sznson készült memorandumot, amelyet a szlovák néppárt küldöttsége a köztársaság elnökének átnyújtott. Ugyanez a sors érte a néppárt hivatalos szócsövét a Slovákot is, amelyet a pozsonyi áfomügyész azért kob- zott el, mert teljes terjedelmében közzétette a memorandumot. Az elkobzást a szlovák néppárti képviselők a parlament elé vitték és nevükben Tomanek Flórián nemzetgyűlési képviselő egy interpellációt nyújtott be, a melyikbe teljes terjedelmében szószerint be­lefoglalta az emlékiratnak elkobzott szöve­gét. Tekintettel arra, hogy az ügyészségnek veszedelmesnek látszó szöveg ily módon Immunissá vált, a Slovák pénteki számában most már az augusztus 3-iiki emlékiratot ter- mésezteseu az elkobzásra vonatkozó inter­pelláció keretében le tudta közölni. Ezen az — (Óriási hajószerencsétlenség). Rómából je­lentik: A Sestry nevű gőzös, amely GénuábóJ Nápoly felé haladt, ugylátszik, elsülyedt. A hajó utolsó híradása egy drótnélküli távíró utján kül­dött segélykérés volt, amelyet egy másik hajó szikraállomása vett fel. Amikor ez a hajó a meg­jelölt helyre érkezett, a Sestry gőzösnek már nem találta nyomát. Mivel a hajón löbb mint száz ember volt, valószínűnek tartják, hogy a hajó el­sülyedt és valamennyien ott lelték halálukat. — (Betiltották Molnár Ferenc színdarabját). Budapestről jelentik telefonon: A rendőrség Mol­nár Ferenc és Heltal Jenő darabjának : „A fe­rencvárosi angyalinak további előadását azzal a megokolással betiltotta, hogy sérti a vallásos érzületet. — (Nem fegyverkezik a magyar hadse­reg.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti te­lefonon: A prágai sajtó nyomán több külföldi lapban napvilágot látott az a hir, hogy a ma­gyar honvédelmi miniszter a nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának titkos ülésén fölkér­te a képvisel őket, hogy a hadügyi költségve­tésnek ama tételeit, amelyek a háborús ké­szülődésekről szólnak, ne bírálják. Illetékes helyen ezt a hírt, mint a legszcmenszedet- tebb hazugságot megcáfolják. Nyilvánvaló, hogy amennyiben ezeknek a híreszteléseknek a legkisebb alapjuk lenne, akor a már két év óta Magyaroszágon működő antant ka­tonai ellenőrző bizottság bizonyára megálla­pította volna a fegyverkezés valamelyes nyomát. — (A Saar-vidéki nemzeti tanács a francia vámrendszer ellen). Párisi tudósítónk jelenti: A Saar-vidéki nemzeti tanács memorandumot nyúj­tott át a francia kormánynak, melyben a fran­cia vámrendszer megszüntetését követeli, miután ez a Saar-vidék gazdasági életét előbb-utóbb tel­jesen tönkretenné. A memorandum kifejti többek között: lehetetlenség, hogy a francia államhiva­talnokok frankban és a városi hivatalnokok már­kában kapják fizetésüket. Lehetetlenség továbbá, hogy a bányamunkások frankban, a többi mun­kások pedig márkában kapják bérüket. Ez kímé­letlen harcokra vezetne. Az egész Saar-vidéken általában nagyon elkeseredett a hangulat. — (D'Annunzio támogatja Mussolinit). Rómá- I ból jelentik: A fascisták és a fiumei légionáriusok összetűzéséből kifolyólag D'Annunzio napiparan­csot adott ki, amelyben felhivja a légionistákat, hogy támogassák a nemzeti kormányt s amely­ben megtiltja, hogy a légionisták részéről katonai formációk alakittassank. A légionáriusok római szervezete feloszlott. — ((A magyar kormány részvéte Lengyelor­szágnak). Budapesti szerkesztőségünk jelenti te­lefonon: A kormányzó szárnysegéde utján Sem- bek gróf budapesti lengyel követnél Narutowicz meggyilkolása miatt részvétét fejezte ki. A mi­niszterelnök nevében Bárczy István államtitkár, a külügyminiszter nevében Kánya Kálmán követ fejezte kj részvétét. A magyar kormány utasí­totta varsói ügyvivőjét, hogy a lengyel kormány­nak tolmácsolja a gyilkos merénylet fölött meg­ütközését és őszinte részvétét. — (Román törvényjavaslat a spekuláció el­len). Bukarestből jelentik: A spekuláció elleni törvényjavaslat elkészült. A javaslat három rend­szert statuál az árszámitásnál. Az elsőrendű szük­ségleti cikkek a maximális árak rendszerét tart­ják fenn. A többi szükségleti cikknél a szabad piaci ár lesz a mérvadó a kihágások elbírálásánál, végül a fényűzés! cikkeknél teljes lesz a keres­kedők szabadsága. A kihágás! bíróság tagjai egy biró, az iparkamara s a fogyasztók képviselője lesz. — (Munkanélküliek gyermekeinek támoga­tása.) A nemzetgyűlés határozatához képest a kormány a munkanélküliek gyermekeinek ellá­tási segélyének céljaira öt millió koronát bocsá­tott a népélelmezés! minisztérium rendelkezésé­re. 17,000 segélyre szoruló gyermekről van szó és a segélyezés akcióját a kormány a különböző jótékonysági egyesületek és a Vörös kereszt szlovenszkói fiókjainak közreműködésével fogja végrehajtani. Ruszinszkóban ugyancsak a Vörsó- kereszt segítségével különös intézkedéseket fog­i nak foganatosítani. A munkanélküliek gyermekei naponta rizskása-levest, babot és borsót fognak kapni. Ebből a célból élelmezési állomásokat léte­sítenek, amelyek állami ellenőrié* alatt állanak majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom