Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)
1922-12-23 / 148. szám
Szlovenszkói szerkesztő: TELLÉRY GYULA A szlovenszkói is Ruszlnszttól Szövetkezett Ellenződ Pártok politikai napilapja * Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ' dr. részéröl tapasztalhatunk, ezért a külpolitikai nes politikai koncepciója megbukott s hogy szélcsönd, ami Prága felől érezhető s ezért. a prágai orientációt föl kell váltania a pár van az a vélemény, melyet a jugoszláv pofi- excellence balkáni politikát folytató belgrádi tikai körök élénken hangoztatnak, hogy Be-1 irányzatnak. Poincait is Donar Law fatólkaznaft a párisi konferencia előtt Bajok a kisántánt körül (o.) Belgrád, december 22. A kisantant, Benes külpolitikai tákolmánya, mely az európai politika kérdéseiben vezetőszerepet vindikál magának s amely heterogén politikai és gazdasági érdekek erőszakolt összeácsolásán épült föl, kezd vajúdni és repedezni. A nagy átfogó és a politikai morál és szükségszerűség szempontjából kivánatos vezetőeszmének hiánya erőteljesen jelentkezik s a heterogén érdekek szeparáltan ütik föl fejüket és destruálólag hatnak magára az államokközi szövetségre nézve. A kisantant egysége a balkánkérdés malomköve közé került, amelyről megirtuk, hogy ez a malomkő sok külpolitikus karriér- Jének szegte már útját és sok politikai koncepciót őrölt föl. Ez a sors vár, úgy látszik, Benes és társainak külpolitikai karrierjére is s arra a koncepcióra, amely ma a kisantant cége alatt ismeretes. A helyzet nehézségét ott kell keresnünk, hogy a hegemónia kérdésében éles ellentétek mutatkoznak Cseh-Szlovákia és Jugoszlávia között. Jugoszlávia helyzete komoly külpolitikai bonyodalmaknak lehet az okozója. A keleti kérdés, amelynek a világháború kitörése előtt Törökország volt a színtere, most Jugoszlávia külpolitikai vonatkozásaiba terelődött ét. Olaszország nem hajlandó barátságos .politikát folytatni Jugoszláviával. Fiúmét a fas- cisták megszállva tartják. Fiume sehonnan sem kap élelmiszert, sem fűtőanyagot, úgy, hogy ez a hajdan virágzó tengeri város kereskedelmi pangás és gazdasági katasztrófa előtt áll. A harmadik zónában szintén fascis- ták uralkodnak, akik eltiltják a szláv nyelvet. Olaszország mindezeken fölül szítja az elé- gületlenséget a Jugoszláviával határos kisebb államokban, igy Montenegróban és Albániában. Olaszország egész külpolitikai magatartása kétséget kizárólag Jugoszlávia konszolidációjának meggátlását célozza. Azokhoz a nehézségekhez, amelyeket Olaszország ellenséges magatartása okoz Jugoszláviának, hozzájárul még egy másik komoly bonyodalmakat jelentő kérdés is. Jugoszlávia természetszerűleg a maga kezébe szeretné ragadni a balkáni szövetség vezetését és ilyen irányban Nincsics szerb külügyminiszter Lausanneban már tapogatózott is, sőt Nincsics valamelyes ad hoc szövetséget is kötött Románia, Bulgária, Görögország és az S. H. S. állam között. Ez a szövetség az angol politika támogatásának jegyében jött létre. Ez az orientáció s általában a balkáni szövetség létrejötte fölötte ideges hatásokat i keltett Benesben, aki csakhamar Lausanneba sietett, hogy Jugoszlávia külpolitikai mesterkedéseit ellensúlyozza. Benesnek komoly aggályai vannak a balkáni politika jugoszláv fölfogásával szemben s különösen aggodalommal szemléli azt, hogy a jugoszláv vezetés az angol befolyást érvényesíti a kisantant keretén belül, holott ő a francia érdekek támogatására bazirozza úgy saját politikai ekszisztenciáját, mint a kisantant egész létét és hivatását. Benes nem lehet megelégedve azzal a politikával, melyet Nincsics és Pasics inszcenálnak, amely a kisantant politikai érdekkörét kelet felé. fordítja s amely nyílt frontot épit a török aspirációkkal szemben s ezzel az orosz terveket is mereven keresztezi. Benes nem látja opportu- nusnak ezt a határozott és kiszabott politikai irányt s ezért jobban szeretne továbbra is a lavirozás és a kényelmes semlegesség álláspontjára helyezkedni ahelyett, hogy a nyílt színvallás politikájának vagy az egyik, vagy a másik nagyhatalom érdekeibe ütköznék. Jugoszlávia külpolitikai helyzete ma any- nyira veszedelmes, hogy ehhez a lőporos hordóhoz Benes nem szívesen közeledik. Ezért az a nagy hallgatás, amelyet Benes Prága, december 22. A francia szenátus tegnap délutáni ülésén válaszolt a jóvátételi kérdésben hozzá intézett interpellációra. Poincaré beszédében legnagyobbrészt megismételte azt, amit a kamarai beszédében mondott, mindössze az effektiv ellenőrzésre vonatkozó követelését preci'zrrozta bővebben. Kijelentette, hogy Franciaország fel fogja hívni szövetségeseit, hogy a versaillesi békeszerződés 248. szakasza alapján gyakorolják az egész német állami tulajdonra nézve a jelzálogjogokat s ezeket Angliával együtt vegyék igénybe, vagy engedjék meg, hogy Franciaország egyedül igénybe vehesse. Kijelentette, hogy sohasem mondotta azt, hogy a Ruhr-vidék megszállását akarja zálog gyanánt keresztülvinni. Beszéde után a szenátus bizalmat szavazott Poincarénák. A jóvátételi kérdésről a következő jelentéseket kaptuk: Lausanne, december 22. Csütörtökön este Gurson, Banrére, Garroni és Ismét pasa között tanácskozás folyt a tengerszorosok kérdésében. A tanácskozás a törökök követeléseit igyekezett összhangba hozni a szövetségesek programjával. — A Kölmísche Zeitung tudósítója beszélgetést folytatott Csicserinnel, aki kijelentette, hogy az angol javaslatok ellenséges és agresz- sziv jellege Oroszországban nagy felháborodást váltott ki. Számos táviratot kapott, amelyben orosz testületek megütközésüknek adnak kifejezést. Az újonnan választott moszkvai szovjet első ülésében határozatot fogadott el, melyben követeli, hogy az orosz delegáció az orosz létérdekek védelmében egy lépést se hátráljon s amelyben kijelenti, hogy az orosz nép küzdeni fog minden erőszakoskodás ellen. Az a módszer, amellyel az angol delegátus a tanácskozásokat vezeti és a szabad véleménynyilvánításnak lehetőségeit ednyomja, Oroszországban kellemetlen hatást váltott ki Az angol-orosz viszony további fejlődésére nézve az angol delegáció viselkedése igen káros hatással van. Arra a kérdésre, hogy az utolsó események következtében az orosz delegáció Lausanneban marad-e, kijelentette Csicserm, hogy Oroszország viselkedése az események továbbfejlődésétől függ. Holtponton a kapitulációk kérdése Luasanne, december 21. (Havas.) A kisebbségi bizottságban délelőtt lejátszódott összeütközésektől eltekintve a mai nap minden fontosabb esemény nélkül telt el. Este, mint már jelentettük, az antant delegátusok és Ismét pasa között tanácskozás folyt, a melyen állítólag a kapituláció holtpontra jutott kérdését is tárgyalták. A törökök makacsul követelik, hogy a készítendő béke- szerződésben a kapitulációk megszüntetése bentfoglaltassék. A szövetségesek hajlandók ezt a kívánságot teljesíteni, ha Törökország Poincaré és Bonar Law találkoznak Berlin, december 22. (Berlini szerkesztőségünk jelentése.) A Daily Express Jelenti, hogy a szövetséges miniszterelnökök párisi találkozása előtt Bonar Law és Poincaré megbeszélést fognak folytatni. Ezen a megbeszélésen megegyezést szeretnének létrehozni a január másodiki tárgyalás programjára názve. A Berliner Tageblatt jelentése szerint az angol kormány amaz álláspontját, melyet a londoni konferencia alkalmával elfgIáit, nem hajlandó feladni. Ugyanez a lap közli Romából, hogy a párisi konferencia előkészületei az összes kormányoknál annyira előrehaladtak, hogy a konferencia kedvező erediménye remélhető. A Deutsche AKgemeine Zeitung jelentése szerint a Times arról ir, hogy nemcsak az európai, de az em^rikai pénzemberek is nyomást gyakorolnak a washingtoni kormányra, hogy megváltoztassák az európai j hatalmakkal szemben követett politikáját. írásban kötelezi magát arra, hogy egy átmeneti rendszert honosít meg, amely garantálja a külföldiek biztonságát. Mivel a törökök visszautasították ezt a feltétéit, a kérdés további tárgyalása lehetetlenné vált. A szlovák néppárt visszautasítja Ivánka dr. vádjait. Pozsony, december 22. Megírta a Prágai Magyar Hírlap, hogy Ivánka Milán dr. azzal vádolta meg a szlovák néppártot, hogy az automómiatervezetét Budapestről kapta. A Slovakban a szlovák néppárt most válaszol Ivánka vádjaira. A válasz ezeket mondja: „Ivánka ur amaz állítására, hogy 1922 március 14-én még nem volt meg az auto- nómiatervezet, azért nem válaszoltunk, mert nem érünk rá minden bolond beszéddel foglalkozni, főképpen nem olyanokkal, amelynek rágalmazás! célja van. Az autonómiajavas- la-t anyagát a szlovák néppárt nemzetgyűlési képviselői állították össze. A munkát Lá- bay képviselő végezte,. A Bánffy-féle elabo- rátumról a szlovák néppártnak nem volt s jelenleg sincsen tudomása. Aki tehát azt állítja, hogy a mi javaslatunk a magyar külügyminiszter tervezete alapján készült, az hazudik. Kérdezzük tehát Ivánkát, hogy miért nem fogadta le és csukatta be az illetőt? Jehiicslkát még 1919 december 31-én zártuk ki pártunkból, később Tvrdyt is, aki pedig — a vád szerint — felelős pártunk levelezéséért" A választ a szlovák néppárt nemzetgyűlési képviselői Írták alá. Minisztertanács Szlovenszkó közigazgatásáról. Ma délután minisztertanács volt, amely főképpen Szlovenszkó uj megyei beosztásával kapcsolatos közigazgatási reformokkal foglalkozott Az uj megyei beosztást tudvalévőén január elsején hajtják végre. K á 11 a y dr., szlovenszkói miniszter meghívást kapott a Prágában, jövő héten tartandó tanácskozásokra, amelyek ezzel a kérdéssel foglalkoznak. o fictalárara sz€»l^ál«atfában. Sajógömör, december hó. Szlovenszkó és Ruszinszkó magyarsága minden vonalon komoly és nehéz küzdelmeket vív, amelyekben ellankadnte egy pillanatra sem szabad, mert létie és nemléte forog kockán. A politikai küzdelem csak defenzív lehet, mi kisebbségek csak a jogos önvédelem korlátái között mozoghar tünk. Nem úgy a kulturális fronton. Bár itt is sok az akadály, de több a mozgási szabadság s a különböző társadalmi intézmények, iskolák, egyesületek, körök, lapok, színházak mind a magyar szellem fenntartására hivatott eszközök, amelyeket széllé,mileg s anyagilag támogatni az itt rekedt magyarság között elsősorban a magyar lelkésznek kötelessége. Mint a népek tanítói ők vannak hivatva elsősorban arra, hogy a magyar szellem érvényesítésének és fenntartásának őrhelyeit „egy központi kultturtevéfcenység áramkörébe belekapcsolják". A lelkészi hivatás, a sokat hangoztatott belmissziód munkásság mind követelményeket támasztanak a lelkészekkel szemben a kultúra mezején is. A lelkipásztornak ma tanítónak is kell lennie, tanítania a népet a templomon és iskolán kívül is. Segítenie kell a tehetségek kifejlődését, müveim, fölemelni ?; falut elmaradottságából, megismertetni vele az irodalom kiválasztottjait, a társas érintkezés nevelő hatását. Ha látjuk, hogy népünk legtöbbször a ponyvairodalom szennyes termékeit bújja, melyek az állatembert a maga mezitelense- 1 ■ ? sz*n>-árban és moziban azokat az előadásokat látogatja legszívesebben, amelyek bűnök megkívántától, tö- megkeritők, a jőizlésnek, nemes gondolkodásnak és tiszta jelemnek miegrontói; ha látjuk, hogy leginkább azokat a napilapokat olvassa, melyek aljas érdékek szócsövei, a magyar nemzeti lélek méregforrásai lettek: nem érezzüik-e, hogy ezek a jelenségek mind a mi mulasztásainkról beszélnek?! Népünk lelkében ott szunnyadoz a művelődés vágya, miénk a feladat azt fölébreszteni, kielégíteni s helyes irányba terelni- Ha pedig a múltban nem tettük meg köt élességünket, megtesszük-e ma, amikor szellemi megújhodás után sóvárog az egész keresztjén világ? Egy néplap nemrégiben imigyen panaszkodott: „Gsak gyűlésekről s ünnepélyekről számolunk be, pedig jobb szeretnénk mér a falu kulturális megmozdulásáról inni, teszem azt arról, hogy ebben a faluban Olvasókör, abban ifjúsági egyesület alakult. Az erre leginkább hivatottaktól nem sokat várhatunk, mert sajnos visszahúzódnak." íme itt a keserű, de igaz felelet fenti kérdésünkre. Itt közönyösség, amott az idők jelének fel nem ismerése, máshol oktalan félelem azok az okok, amelyek miatt egyesek nem sietnek megvédeni ama nép kultúráját, amelynek lelkivilága nemzette bermők Is a lelket. Azoknak, akik a magyar nemzeti kultúra fejlesztésében is politikai működést látnak s kik „a pap ne politizáljon" divatos és kényelmes jelszavának leple alatt bujkálva vonják ki magukat a szent munkából, álljon itt Tavaszy Sándor egy felolvasásának alábbi részlete: „A civilizáció mindig az egész emberiségnek szól s a hasznos érdekek által s a Mg áll a koronfl? Dec, 22-én fizettek 100 cseh-szIoYák koronáért; Zürichben 15.75 svájci frankot Budapesten 6600.— magyar koronát Berlinben 20498.— német márkát Bécsben 208700.— osztrák koronát Csicserin az angolok ellen. Jet k folyam. 148. síim. ÉÁ .Éí Prága, szombat, 1922 december 23. jsflr' n im.ii. ÉKm SBg mmm. gaan ElfillwtM Arak bel- és külföldön: . J/iflTífíWf&TrFför/fclP S~A/ rJÍ4l//r« 17 KJtMlMsXJC. tyíA jHüWIiilliIr— Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — — mibhmni— ír mii * i w—imiip1 n umunn hihibuilii 0írnTTWwrri MmrnwnniirTinipiiTn~ininiitiiü gBganilFT~wrnMWwrraiaB>imp11 ■ hii iu riiiriTinffWPniWBBTITfIHICTTBffBBWMIMWBlWMBBBffBMBTTPTTTHnrPlfTiriiTrrirnlitt iMirm1111* imii mii ■—■■■■nii hm 'in
