Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)
1922-12-22 / 147. szám
Passzív mérleg. (fi.) Prága, december 21. A prágai Rudolfinum üléstermében tegnap hajnalban befejeződtek a képviselőház karácsony előtti ülései. Holnap reggelre a szenátus kapui is bezárulnak és a nemzetgyűlés mindkét kamarája megkezdi a karácsonyi szünetet. A legjobb alkalom arra, hogy mérleget készítsünk arról, amit a parlament végzett és amit elmulasztott, hogy szembeállítsuk az aktívákat s a passzívákat és levonjuk a tanulságokat, amelyeket az utolsó két hónap nyújtott. Talán tiz esztendővel ezelőtt, amikor Balogh Jenő, a magyar kormány akkori igazságügyminisztere, egymásután terjesztette be a képviselőházhoz a büntetőjogi javaslatait, a budapesti politikusok és újságírók körében meghonosodott a „gyorstalpa- lás“ fogalma. Bármennyire is ügyelünk arra, hogy a banális és triviális kifejezéseket elkerüljük, a prágai nemzetgyűlés munkáját a legjobban mégis csak úgy jellemezhetjük, ha azt a gyorstalpalással hasonlítjuk össze. Jobb képet nem is tudunk találni a törvényhozás ama módjának jellemzésére, amelynek lényege a túlhajtott kapkodás. A törvényjavaslatokat a kormány az utolsó pillanatban viszi a törvényhozás elé. Egy ülésen tíznél több és fontosabbnál fontosabb javaslatot hajszol keresztül. Ez a rendszer szükségképpen odavezet, hogy a nem-cseh nyelven készült előterjesztéseket a sietségben rosszul fordítják le és egy javaslat tanácskozásába belefognak, még mielőtt a tanácskozás tárgya: a bizottsági jelentés elkészült volna. A gyorstalpalás kifejezésével lehet a legjobban jellemezni azt a módszert, amely a kormány javaslatainak tömeges keresztül- eröszakolására következetesen az éjszakát használja föl. Ezzel a raffinált taktikával akarják kifárasztani az ellenzéket, megőrölni az idegeit és felőrölni az ellenállását. Éjfélkor, mikor a nagyváros népe már nyugovóra tért, a parlament még teljes üzemben van. j Csak a reggeli szürkületben, mikor a villamosok már vigan csilingelnek az utcán és amikor az emberek az uj nap munkájára készülnek, érnek véget a fontosabb ülések. Nem csoda, ha egyes törvényhozók idegei teljesen fölmondják a szolgálatot és ha olyan jelenetek játszódnak le, mint a múltkor, amikor egy képviselő idegsokkot kapott. Nem csoda, ha az éjjeli üléseken állandóan megismétlődnek a botrányok, amelyekhez hasonlókat Európa egyik törvényhozásának krónikája sem ismer. Még azon sem lehet csodálkozni, ha a kormány pretoriánusainak sorában Is meglazul a fegyelem és nap-nap mellett olyan frondőrszellő lengedez, amely előbb-utóbb Svehla kalapját is elfúlhatja. A nyugodt törvényhozásnak mind fizikai, mind pedig pszichikai előföltáíelei hiányoznak. A prágai parlamentben azért kell az egyik novellát a másik után megszavaztatni, mert a törvények, amelyeket kapkodva tákoltak össze az éjszakában, nem felelnek meg a gyakorlati életnek. Ezek a törvények úgy szorítják az állampolgárokat, mint valami rossz cipő, amelyet nem mércék után készítettek. Csak végig kell tekinteni a most alkotott törvényeknek egész sorozatán. Ki kérdezte meg a tisztviselőket és orvosokat, amikor karácsonyi ajándékul olyan fizetési rendszert léptettek életbe, amely a létminimumot sem adja meg? Ki volt kiváncsi arra, hogy az önkormányzati testületek mit szólanák a határaik megváltoztatásához? Ki törődött azzal, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó lakosságának tetszik-e az osztrák gyámügyi rendszer, vagy sem? De törődött-e a kormány az ellenzéki képviselők fölfogásával? Sajnos, meg kell állapítanunk, hogy erről szó sem volt. Az ellenzék minden javaslata falra hányt borsó, minden indítványa a pusztába kiáltott szó. A többség szavazógépének bárdja egy élettelen tárgy precizitásával minden gondolkodás nélkül lefejezi az ellenzéki kívánságokat. De a kormány édes-keveset törődik a maga pretoriánusainak óhajtásaival is. A költségvetési vita folyamán üresek voltak a kamarák üléstermei, a miniszterek messziről elkerülték a parlamentet és a kecskeszakállas Rasin csak ritkán tartotta kötelességének, hogy a törvényhozók megjegyzéseit az ő költségvetéséhez meghallgassa. A törvény csak akkor lehet jó, ha tekintettel van a különböző fölfogásokra és közöttük olyan kompromisszumot teremt, amely minden érdekelt körre nézve elfogadható. Nem merev parancs, hanem a mindennapi élet gyakorlati szükségleteit rendező zsinórmérték. Organikus terméke az emberek jogi fölfogásának és szükségleteinek. Ezek az elvek a cseh-szlovák törvények alkotásánál nem érvényesülnek. Létrejönnek anélkül, hogy az érdekeltek fölfogásának összeegyeztetéséből szűrnék le az alapelveiket. Nélkülözik azokat a biztosítékokat, amelyeket a törvények gondos előkészítése más államokban szokott nyújtani. Üvegházi virágok, amelyekhez az ellenzék még oly alapos kritikájának sem szabad hozzányúlnia. Mivel pedig a kormánypártok véleményére sincsenek tekintettel, minden törvény egyedül a kormány akaratának megnyilvánulása. Ilyen előzmények után nem lehet meglepetés számunkra, ha a törvények nem vernek gyökeret az élet talajában és félévről- félévre változtatásra szorulnak. A mérleg, amelyet készítettünk, azért olyan passzív. A lakosság igényeit a törvények nem elégítik ki, elsietett és homályos rendelkezéseikkel jogbizonytalanságot okoznak és nagyban megnehezítik a jogász munkáját is. Ez a gyorstalpalás annál veszélyesebb, mert nem dicsekedhetik azzal az előnnyel, amely a Balogh-féle törvényhozást kitüntette: nem tud olyan törvényeket alkotni, amelyek Európa minden más országát megelőzve, egy nagy reformot valósítanak meg, vagy egy fontos jogi elvet öntenek formába. Kél éwre kap moraiórl urnái Németország. London, december 21. (Saját tudósítónktól.) A Manchester Guardian jelenti Parisból hogy január 2~án a szövetséges miniszterelnökök között a következő megegyezés fog létrejönni: Németországnak kéíesz'.endös moratóriumot fognak engedélyezni. Ennek ellenében Németország aláveti magát az antant pénzügyi ellenőrzésének és kötelezi magái, hogy mindama reformokat kereszíiil- vlszi, amelyeket az antant szakértői elengedhetetlennek tartanak. Németország kötelezi magát, hogy egy belső araaykölcsöní vesz el s ennek összegét a márka stabilizálására használja fel, Németország beleegyezik a megszállott területen lévő bányák, uradalmak, erdők és a vámok lefoglalásába. Eme rendszabályok ellenértékéül a francia kormány lemond a Ruhr-vidék megszállásáról ama feltétel alatt, hogy ez a lemondás hatályát veszti, ha Németország nem teljesíti a moratóriummal kapcsolatos feltételeket. * Mussolini Párásban Bécs, december 21. (Bécsi szerkesztőségünk teíeíonjielemtése.) Római jelentés szerint Mussolini elhatározta, hogy résztvesz a január 2-án kezdődő párisi jóvátétel! konferencián. Mussolini január elsején Rómából Párisba utazik. Amerika nem ad Németországnak kölcsönt Bécs, december 21. Bécsi szerkesztőségünk telefonjelentése.) New-Yorkból érkezett szikratávirat szerint Morgan fölkereste a new-yorki német követet és közölte vele, hogy teljességgel lehetetlen az, hogy Amerika Németországnak kölcsönt adjon. hogy az eseményeknek német ismertetése j ellenkezik az ellenőrző-bizottság jelentéseivel. A követek konferenciája tudomásul veszi az egymilliárd aranymárka fizetését és közli, hogy a bocsánatkérést csak azzal a föltétellel fogadja el, ha azt a birodalom és Bajor- : ország nevében szövegezik meg. Amerika nem vesz részt a jóvátétel! bizottságban Washington, december 21. (Berlini szerkesztőségünk jelentése.) Hivatalos helyről jelentik, hogy az amerikai kormány nem hajlandó részt- venni a jóváíételi bizottság működésében. Anglia uj tervezetei készít London, december 21. (Saját tudósítónktól.) Az angol pénzügyminisztérium a január 24!ld konferencia előmunkálataival van elfoglalva. Az angol terv még nincs teljesen kidolgozva. Úgy tudják, hogy a konferencia részére egy uj tervezet készül, amelyet azonban a konferencia megnyitása előtt nem fognak napvilágra hozni. Berlini tanácskozások Berlin, december 21. Tegnap délután volt ■a birodalmi kancellár első tanácskozása a német gyáriparosok birodalmi szövetségével a jóvátétel} kérdésről. A párt vezetőivel a birodalmi kormány pénteken fog megbeszéléseket folytatni. A birodalmi kancellár valamennyi szakszervezetnek is meghívót küldött egy értekezletre, amelyen a jóváíételi kérdést meg fogják vitatni. A nagyköveti konferencia föltétekhez köti a bocsánatkérést Páris, december 20. A jóváíételi bizottság a birodalmi kormánynak a passaui, stét- tini és ingolsadti incidensekre vonatkozó jegyzékére adott válaszában megállapítja, A koalíciós szellem nélküli koalíció. A Tribuna csütörtöki számának egyik cikkében vezető helyen élesen bírálja a koalíciót, amelyre a jelenlegi kormány támaszkodik. Nem az a mostani kormány egyedüli gyenge oldala — írja a lap —, hogy a németek és a kommunisták folytonosan támadják, lin-em egyáltalában hiányzik ebből a koalícióból minden koalíciós szellem. A pártok koalíciója azért jött létre, hogy kormányt adjon az országnak, de ennek a kormánynak nem feladata a kormányzás, mint öncél, hanem az állam érdekeinek a sz^lgálá- sa és a rend fenntartása az államban. Hogy a kormány ennek a feladatának megfelelhessen, szükséges a rend helyreállítása magában a koalícióban. Szükséges, hogy teljes egyöntetűséggel a minisztertanács mögött álljon a koalíció még akkor is, ha egyeseknek a véleménye nem teljesen egyezik a kormány esetleges előterjesztésével. A par- lamnti rend, a koalició és a kormány ellen irányul minden különálló föllépés, amely nem azonos a kormány és a koalíció érdekével. Egy párt erőszakának még a kísérlete is — amint az a közelmúlt parlamenti eseményekből ismeretes — magával hozza a kormány lemondását és a koalició felbomlását <3K Bécs, december 21. (Bécsi szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az United Telegraph jelenti Londonból: A szövetséges hatalmak demarsGí intéztek Görögországhoz, amelyben követelik, hogy a forradalmi kormány nyomban távozzon és adja át helyét egy feddhete- len kormánynak, mert ellenkező esetben a szövetséges hatalmak nincsenek abban n helyzetben, hogy egy olyan békeszerződést írjanak alá, amelyben a mostani görög kormány tagjainak aláírása is szerepel. Komoly antant politika! körökben azt hiszik, hogy a demarsnak a hatása alatt a görög kormány rövidesen elhagyja helyét. Megegyeztek a tengerszorosok kérdésében Lausanne, december 21. (Havas.) A törökök .nem idézték elő a konferencia meghiúsulását és az esti ülésen olyan álláspontra helyezkedtek, amely a tengerszorosok szabályozásának alapjául szolgálhat. Szövetséges körökben azon a nézeten vannak, hogy a megegyezést külön értekezletekben fogják folytatni és reménykednek benne, hogy a még mutatkozó nehézségeket könnyen át fogják hidalni. Isméd pasa, mint már jelentettük, a törökök következő három követeléséhez ragaszkodik: 1. Egy helyőrség fentar- tása a Galhpoli-félszigeten. 2. A konstantinápolyi állomáshalyók mellőzése. 3. A tengerszorosok bizottsága hatáskörének korlátozása. Ámbár Isméd pasa elvben ragaszkodik a Gallipoli-íélsziget helyőrségének fenntartásához, a sorok között értésére adta a: értekezletnek, hogy e tekintetben a nagyhatalmak által megjelölt módozatokra még visszatér. A Bosporus vizeinek állomáshajöt tekintetében pedig Isméd pasa hangsúlyozta, hogy ezeknek a hajóknak a jelenléte a töröl** szuverenitás megsértését jelentené. Isméd/ pasa ismételten kijelentette, hogy a tenger- szorosok bizottságának semmi tekintetben sem lehet beavatkoznia Törökország belső ügyeiben és ennélfogva a tengerszoros-zónának leszerelése dolgában jogokkal nem bírhat. Ragaszkodott Törökországnak ahhoz a követeléséhez, hogy Görögországot ki kell zárni a tengerszorosok bizottságában való képviseletből. Végül azt a követelést terjesztette elő, hogy a szövetségesek javaslatában követelt biztosítéki rendszert egy olyan biztosítéki paktummal 'kell pótolni, amelyet a békeszerződést aláirt valamennyi hatalom írna alá. Ezekkel a szavakkal fejezte be előterjesztéseit a török delegátus: Meg vagyok győződve róla, hogy az imént tett kijelentéseim nyilvánosságra jutása után csodálkozással fogják megállapítani, hogy Törökország, amikor valamennyi követelését mérlegelték, kénytelen volt ragaszkodni a legszükségesebb és legjogosabb kívánságoknak ama sorához, amelyek Törökországra nézve élet- deket alkotnak. Nem lehet kétséges, hogy az egész világ helyeselni fogja Törökország álláspontját. Lord Gurson Isméd pasa szavait úgy fogta fel, mint a szövetségközi javaslatoknak a törökök által való általános elfogadását és megjegyezte, hogy a török fentartások csak a hatalmak által kidolgozott javaslat végrehajtásának módjára vonatkoznak. Curson annak a reménynek adott kifejezést Isméd pasa előtt, hogy a gallipoli helyőrség kérdéIftll áll a Korona? Dec, 21-én fizettek 100 GS8h-szíovák koronáért; Zürichben 15.95 svájci frankot Budapesten ■—magyar koronát Berlinben 19950.— német márkát Bécsben .— osztrák koronát ^/ÖjRÁCrAÍ mgILjÉt Prága, péntek, 1922 december 22. $g M j§ mr* Mm ífüss _____ — . „„„„.ri, . Mim J$8f — - in mmma Eiőflzetéeí árak bel- és külföldön: ÉW /f m /I IT mT a? JS? Tsr egész évrö 300 Kfi»fólévrc 150 K6> M fmZm /M/w" Xw /KJJt'w w*MMaJf m /MmBLM steril 2l,e.í&,,e oC/l TlItíJXÉ. mmmm. — Sürgönyeim: Hírlap, Praka. — \ szlovenszSiói és Ruszinszhói Szövetkezed Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: a Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETRÖGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. ■■■ ÍWlWi IFIBIIIW Ilin ...............ni ii ii i n IIII1IHIIIHI I IWII Hl IH'II WHIIIPIWHB !«■ lül III > 11 I I I !■ IHIPI -I ■■■■WH Ili ■ lm—Wl, Hill ÍITTl-niHT >>Tir II rrmflT < PH Ilii llllHI I ■Ilii IIH1IP HT niTr IP ll'T TTM IIIMrBMI