Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-01 / 130. szám

Hallgató és küzdő magyarok.

(p.) Losonc, november 29.

Korláth Endre a legutóbb Nagyszőllö- sön megtartott politikai gyűlésen mondott hatalmas beszédében a ruszinszkói magyarságnak helyzetéről, kötelességeiről és azokról az akadályokról beszélt, amelyekkel a küzdelemben lépten-nyomon találkoznak és amelyek lehetetlenné teszik, hogy az esetek túlnyomó részében kézelfogható eredményeket érjenek el. De erőteljesen reámutatott arra, hogy a mi küzdelmünk nem olyan célok eléréséért folyik, amelyek a máról holnapra szóló szükségletek kielégítését akarja elérni. Nem pillanatnyi enyhülést és javulást akarunk mi, hanem a harcban létünkért, magyarságunknak fenmaradásáért harcolunk és ez az ut nagyon hosszú, az előremenetelt alig lehet észrevenni, de azért ez a küzdelem nem csak szükséges, de egyúttal eredményes is. A gáncsvetőkkel és támadókkal szemben mi, akik e küzdelemben résztveszünk és annak irányításáért nyugodtan vállaljuk a felelősséget, tiszta önbizalommal állapítjuk meg. hogy mi küzdelmeink eredményével meg va- gyünk elégedve. Elértük azt, hogy a nemzet immár nem aléltan, nem halálos közönnyel nézi és figyeli az eseményeket, amelyek sorsára és jövendőjére döntő kihatással bírnak, öntudatos erejének és összetartozásának olyan kétségtelen bizonyítékait adta, hogy ezzel elérte azt a letagadhatatlan eredményt, — amint Korláth találóan rámutat — hogy „a hatalom mostani urai kénytelenek elismerni, hogy a magyarság olyan tényező, a mellyel itt számolni kell44.

Számtalanszor rámutattunk arra, hogy mi a magyar nemzeti egységünk, nemzetünk erejét és fejlődését semmiféle erőszak, béke- szerződés elvenni nem tudja. Országoknak sorsa és fenmaradáisa a hatalom erőviszonyainak változásától függ. De a nemzetek sorsát nem a győzelmek és vereségek irányítják. A nemzet fejlődése és pusztulása mindig a nemzetnek, a nemzet fiainaík kezébe van letéve. Elnyomott és üldözött nemzetek is fejlődnek, erősödnek, ha a nemzet fiai ez elnyomatás idejében is teljesítik nemzetük iránt tartozó kötelességüket, megtartják hűségűket és beleoltják a hűséget azon nemzedékbe, amelyet ők nevelnek fel. Viszont nemzetek pusztulása és lezüllése igen gyakran olyan időben teljesedik be, amikor a nemzet a fizikai hatalom minden eszközével rendelkezik, sőt hatalmában áll más nemzeteket megsanyargatni, jogaiktól megfosztani.

Ezért igaza van Korláth Endrének, a mikor mint a ruszinszkói magyarság hivatott vezére beszédében kifejezésre juttatja azt a gondolatmenetet, hogy a nemzet jövőjét nem fenyegeti az, hogy jelenleg mint egy másodrangu nemzetet kezelik, akit kizárnak a hatalom minden birtokából és egy olyan hatalom helyezkedett föléje, amely vele szemben barátságtalan indulatokkal viseltetik, hanem egyedül az a körülmény döntő a nemzet jövőjére, vájjon a nemzetnek fiai a megpróbáltatásoknak és szevedéseknek mostani korszakában telcjesitik-e történelmi hivatásukat. Nem egyeseknek, de a nemzet egyetemének, a nemzet minden egyes fiának ki kell vennie részét a nemzet jövőjéért folytatott harcban.

A nemzet nem követel mindnyájunktól egyforma kötelességet. Nem kívánja azt, hogy mindnyájan az első sorban helyezkedtünk el és mindnyájan ott legyünk azok között, alkik szembehelyezkednek a hatalommal és akik kötelességszerüen minden erőfeszítést kifejtenek annak érdekében, hogy a reánk zúdított iogtalanságokat visszahárítják. A háborúban a hadsereg szintén nemcsak frontkatonáikat igényel és nemcsak a frontkatonák magatartása döntötte el az ütközetek sorsát, hanem azoknak a katonáknak a kötélességteljesitése is, akik a határtalom urai. Az ő küzdelmük és történelmük megtanított annak az igazságnak a felismerésére, hogy a nemzetek elöhaladása nem mindig nyílegyenes utón veziet előre.

Mi tehát teljes mértékben osztjuk és helyeseljük Korláth Endrének azt az álláspontját, hogy mi küzdőtársainknak tekintjük azon magyar testvéreinket is, akik egyéni viszonyaik kényszerítő hatása alatt a nyílt küzdel” mektől távoltartják magukat, de azért még is hűek maradnak magyarságukhoz és innen is feléjük nyújtva testvéri jobbunkat bitosit- hatjuk őket, hogy sem most, sem később ezért őket szemrehányással illetni nem fogjuk. Viszont azonban természetes, hogy mindazoktól, akiknek egyéni helyzete nem parancsolnia a „hallgató magyar44 szerepét, annak kötelessége a küzdelmekben részivénni és meghozni mindazt az áldozatot, amit a nemzet érdekében meghozni mindnyájunk kötelessége.

Prága, november 30.

A lausannei konferencia tegnapi legfontosabb eseménye a késő éjjeli órákra esik, mert éjfél előtt kapta meg az orosz delegáció a szövetségesek válaszjegyzékét Rakovszky jegyzékére. A válaszjegyzék igy szól:

— A konferencia elnöksége tisztelettel elismeri az orosz delegáció november 27-én kelt jegyzékének vételét. Legyen szabad Rakovszky és Wborowszky urakat figyelmeztetni arra, hogy a konferencia elnöksége nem ismerheti el azt az értelmezést, amelyet ők a francia kormány által Csicserin- hez november 14-én küldött táviratnak tulajdonítanak. Ez a távirat egyébként megfelel ama jegyzéknek, amelyet Csicserin urnák az angol és francia kormány nevében átnyújtottak és amely precizirozta, hogy „Szovjet-Oroszország képviselőinek joguk lesz a tengerszorosok kérdéséről szóló vitában, valamint a tárgyalásokon és a döntésben résztvenni s hogy ennek következtében abban a helyzetben lesznek, hogy a különféle á’láspontokról véleményüket nyilváníthatják. A lausannei konferencia francia és angol delegátusai abban a nézetben vannak, hogy ez a meghívás nem adhatott félreértésekre alkalmat és nem interpretálható a november 27-iki tfrosz jegyzék értelmezése szerint. Az orosz delegátusoké ennek következtében meghívják, hogy a tenger- szorosok kérdésében folyó vita tárgyalásában vegyenek részt. Az a bizottság, ame’y a konferencia részéről ennek az iigvnek a vizsgálatával van megb;zva, első összejövetelét pénteken délelőtt tizenegy órakor tartja. A jegyzéket Curzon, Barrére és Ga-rroni Írták alá.

Ansflia és az orosz delegáció.

Hogy az orosz delegáció miképpen fogadja az antantnak ezt a jegyzékét, valószínűen kiderül a mai nap folyamán. A konferencia további munkája szempontjából mindenesetre jelentős momentum lesz az, hogy résztvesznek-e az oroszok a holnap délelőtti bizottsági ülésen. Ma megjelennek ezen az ülésen, úgy számolni kell azzal, hogy köztük s'az angolok között heves összeütközésekre kerülhet a sor. Az angolok ugyanis erős bizalmatlansággal tekintenek az oroszok felé s ez kitűnik a Times>-nek tegnapelőtt vezércikkéből, ámenben arról ir, hogy a bolsevikoknak nincs egyéb céljuk Lausanne-ban, mint újabb válságot fölidézni. Az angolok csak azért tárgyalnak az orosz szovjetdelegációval, mert nincs más kormány, amely az orosz népet képviselhetné, mindenesetre azobnan oda fognak hatni, hogy az orosz delegáció csak bizonyos kérdésekben hallgattassák meg.

Az antant a Dardaneüa-kérdést úgy fogja szabályozni, hogy ebből a törököknek

hasznuk legyen, de a szovjetdelegáció politikájával szemben erős frontot fog alkotni,

! fy

A Daily Telegraph szintén arról ir, hogy az orosz delegáció lausannei szereplése megfertőzte a békés atmoszférát.

Benes Latsaiméban.

A tegnapi napnak második fontos eseménye, amely bennünket különösen közelről érdekel, Benesnek lausannei látogatása volt. A látogatásról a Havas-ügynökség jelentést tett közzé, amelyből kiviláglik, hogy Benes csak egy pár órát töltött Lausanneban. Délelőtt jött, este ment. Közben tárgyalt Nin- csiccsel és Dúcával, Cursonnal és Barrérevel s a Havas-jelentés szerint ezeknek a tárgyalásoknak bizonyos jelentőséget tulajdonítanak.

Ás athéni kivégzések.

A görög miniszterek kivégzése pozitív hatást még nem gyakorolt a lausannei tárgyalásokra, de általános az a nézet, hogy Anglia eddigi görögbarát politikájának vége s hogy az athéni események hatása alatt a török delegáció helyzete lényegesen megerősödött. A kivégzés ellen Olaszország is tiltakozott s hir szerint a pápa is tiltakozni fog. Az athéni lapok jelentése szerint az angol tengerészmisszió vezetője is elutazik Athénből.

A konferenciával összefüggő kérdésekről a mai napon a következő jelentéseket kaptuk:

Az athéni eset

közönséges ‘gyilkosság.

Róma, november 29. (Havas.) Bolati a szenátus mai ülésén az athéni esetet közönséges gyilkosságnak minősítette s ezeket mondotta: Anélkül, hogy szándékom lenne

más állam belső ügyeibe beleavatkozni, ki kell jelentenem, hogy az athéni gyilkosság az emberi lelkiismeret súlyos megsértése. A tengerészeti miniszter a kormány nevében hozzájárult Bolati kijelentéséhez.

Az Egei tenger szigeteinek sorsa.

Lausanne, november 29. (Havas.) A területi és katonai kérdések bizottságának mai teljes ülésében a törökök egy oldalról győzte^: ál frontjukkal, a másik okából azonban legalább időleges vereséget szenvedtek. Sikerült keresztülvinniök, hegy a Dardanellák szomszédságában fekvő égei-tengeri szigetek sorsa felől csak akkor fognak tárgyalni, ha a tengerparti államok, beleértve Oroszországot is, a tengerszorosok kérdését elintézték. Másrészről a törökök azzal a követeléssel fordultak a bizottsághoz, hogy ezeket a szigeteket szuverén területeknek jelentse ki. Erre a követelésre Curson kijelentette, hogy nincs joguk két különböző kérdést, a szigeteknek katonai leszerelését és a szuverénitás kérdését összezavarni. A bizottság úgy határozott, hogy mindkét kérdés a tengerszorosok kérdésének elintézése után kerül tárgyalásra.

Benes nglJaíftozaía iansensei Mriiiilásárél.

Csak körülnézett Lausanneban és megelégedéssel távozott.

London, november 30. (Havas.) A Reu- ter-iroda lausannei képviselője beszélgetést folytatott Benes miniszterrel, aki kijelentette, hogy

legfökép azért jött Lausanneba, hogy kis- aníaníbeli kollégáit lássa és ve’ük Közép- Európa és Magyarország egyes pénzügyi és gazdasági kérdéseiről tárgyaljon és végül, hogy lássa azt, hogy mennyire haladtak a konferencia munkálatai.

A Cursonnal való beszélgetés — modotta Benes — igen megnyugtatta őt. Arra a kérdésre, mi a véleménye a Balkán-blokkról, kijelentette, hogy a Balkán államai egységes álláspontot foglaltak el, ennek nagy jelentősége van és ez kiváló biztositéka a sikernek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek az államok politikai egységet alkossanak egymással. Mindenesetre örülök annak — mondotta —, hogy jó viszony van ezek között az államok között. Cseh-Szlovákiának a konferencián nincsenek közvetlen érdekei, de kívánatosnak tartja, hogy éppen úgy, mint a többi államoknak, úgy Cseh-Szlovákiának is alkalom adassék, hogy azokban a kérdésekben, amelyek őt érdeklik, véleményét nyilváníthassa. Egyébként — mondotta — biztos vagyok abban, hogy ezek a kérdések akként j fognak elintéztetni, amint a szükség megkívánja. Végül kijelentette, hogy a kisantant szilárdan fönnáll s hogy ennek következtében Közép-Európában semmi kedvezőtlen esemény nem következhetik be.

Benes közvetít Francia- ország és Oroszország kozott.

Lausanne, november 30. (Saját tudósitónk telefonjelentése Bécsen át.) Benes dr.

csen-szlovák külügyminiszter tárgyalást folytatott a különböző delegációk vezetőivel is. Föltűnően hosszan tanácskozott Barrére francia megbízottal. Hir szerint Benes dr. és Barrére között megegyezés jött létre arra vonatkozóan, hogy Benes dr. mint közvetítő szerepel Franciaország és Oroszország között. Benes a Barrére-el való tanácskozás után fölkereste Ra- kovskyt, az orosz delegáció vezetőjét, és vele hosszabb ideg tárgyalt, A tárgyalásokról eddig nem sikerült részleteket megtudni.

Nincs ok a pesszimizmusra — mondja Havas*

Lausanne, november 30. (Havas.) Hivatalos konferenciakörökben erősen állást foglalnak azok- hal a hírekkel szemben, amelyek a konferencia munkáját szkeptikusan és sok esetben pesszimisz- tikusan fogják föl. Kijelentik, hogy ezekkel a hírekkel szemben számos jelenség merül fel, amelyek a konferencia kedvező eredményére engednek következtetni. Ilyen jelenség a török delegációnak megváltozott hangulata. A török delegáció kezdi a kérdéseket praktikus oldalról tekinteni és számos előítélettel leszámolt.

íiogis áll a h@roRH?

Nuv.30-ár? fizettek 100 cssh-szlovák koronáért;

Zürichben 16.90 svájci frankot

Berlinben 24438.— német márkát

Budapesten 7400.— magyar koronát

Bécsben —.— osztrák koronát

A SiiounsiMl ts Rusziiiszhm Szövelüezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja

Szlovenszkói szerkesztő: a Felelős szerkesztő:

TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: FETROGÁLLÍ OSZKÁR dr. FLACHBAKTH ERNŐ dr.

Mm orosz delegáció válasszá fleopoii oi áasíántfál

vonalon, vagy a mögöttes országrészben teljesítették kötelességeiket.

Nem tudom magam világosabban és ha-1 tározottabban kifejeziii és épp ezért szószéról t idézem Kori átírnak szavait: „Egy cseppet sem tartjuk magunkat jobb magyarnak, mint az, akii a mindennapi élet nehézségei, az anyagi gondok és a megélhetési küzdelem távol tartanak az aktív politikától; sőt annál sem, aki a megélhetés kényszerítő nyomása aiatt . . . egyszer-egyszer el is hallgatja magyarságát, hogy a sovén hatóságok előtt ne tűnjék fel vörös posztónak.44 Ezek eleget tesznek kötelességüknek akkor, ha megőrzik magukban nemzetükhöz való ragaszkodásukat és átültetik azt gyermekeikbe, hogy azok majd kedvezőbb körülmények között szolgálhassák nemzetük ügyét. Bizonyitékát kell adnunk annak, hogy a változott körülmények között tudunk alkalmazkodni és el kell fogadnunk sokban tanítómesterünkül azokat, akik most velünk szemben a ha-