Prágai Magyar Hirlap, 1922. november (1. évfolyam, 119-129. szám)

1922-11-19 / 120. szám

Vasárnap, november 19. Séta a párisi toalettek körül. A prémes bunda halála. — A hosszú szoknya divatja. — A ruhától az ernyőig. (-—rg) Páris, november 17. (Saját tudósítónktól.) Voltaik épen az őszi ki­állításról akartam Írni. de ott olyan sok gicsct lát­tam, hogy inkább a hölgyolvasókat fogom meg­örvendeztetni egy rövid divatbeszámolóval. Az őszi tárlatról Inkább máskor. A divat föszenzácíója: a prém-bunda halála, illetve lassú, de biztos halódása. A szűcsök, kik­nek óriási raktáruk van drágábbnál drágább bun­dákból, mindent elkövetnek, hogy ezt megakadá­lyozzák. Egyik revüt a másik után csinálják. Ma- nequin-jelk elárasztják az előkelő Hotelek hali­jait és az auteuille-i versenypályát, de mindhiába. Leszállították az árakat. Ez sem használ Igaz, hogy ki is tudná megfizetni még ezeket a „leszál­lított árakat“ 1$. Egy „seai“ kanmohen-bunda 2—4000 frank, seal-clektric 3500—5000 frank, egy igazi nemesprómból készült bunda Ötezer frankná’ kezdődik és — nem végződik sehol. Divatos és igazán szép, amit a hölgyek a bunda helyett hor­danak. Sötétkék vagy sötétbarna szövetből ké­szült kosztüm, hosszú kabát szoknyával. Prém gallér, manzsetta, a kabát alja szélesen beszegve prémmel és ahol a kabát végződik, onnan kezdve a szoknya is prémmel van beszegve. A szoknya bokáig ér, a kabát körülbelül 20—25 centiméter­rel rövidebb. Deutáni és estélyi ruhához raglán- szeiü, prémmel szegélyezett sötétszinil kabátot hordanak. A kalapdivat terén, nr'nt mindég, úgy most is nagy összevisszaság uralkodik. Mindenki próbál egyéni Ízlést kreálni. Csak azt lehet meg­állapítani, hogy utcára kicsi, karma nélküli, a kosztüm színével egyező, este pedig mindig fe­kete, zsettel és kócsaggal díszített kalapot vi­selnek. Mikor a rövid szoknya divatba jött. mindenki azt mondta, hosszú szoknyát egyáltalában nem fognak a hölgyek viselni. Mert a rövid szoknya olyan szép, mert olyan kényelmes, mert .igy — meii úgy... és ma megint teljes mértékben, hogy mondjam, tobzódik a hosszú szoknya és akár hogy is nézem, nagyon szép és nagyon elegáns. A rövid szoknya — a brutális nyíltság, a hosszú szoknya — az izgató sejtetés. á rövid szoknya idején nem álltunk meg a lépcsőknél, villamos megállóknál vá-m.v lm*™ egv- hö’gv fö’szár­jon, hisz mindenütt láthattuk a karcsú és kevésbé karcsú lábszárakat. Sőt!... De ma, őfelsége, a Hosszuszoknya uralkodásának évében egész más­képp áll a dolog, ma bizony szívesen állunk a vil­lamos- és autóbusz-megállóhelyen. Ezután a kis b'bicsaklás után — amelynek • divathoz semmi köze — még az est: ^ dél báni ruhákról fogok beszámolni. Ezeknél a ruháknál is a sötét szín az ural­kodó. A délutáni teákhoz és látogatásokhoz egy­szerű selyem ruhákat hordanák. Az ujjak egész rö­videk és ezüst vagy aTany szegélyben végződ­nek egv tenyérnyivel a könyök fölött. A mélyen fekvő d-erékon egy ugyanilyen hímzésű vékony öv fut meglehetősen lazán át. A nyaknál kicsi ke­rek kivágás. Az esti ruhát nehéz selyemből vagy sötét brokátból készítik. A selyemmhák krvágása szin­tén kerek elöl és hátul. A ruha elejéről egv szeles köténvsrerü zsett-díszités om’ik le és n4Mnv centiméterrel hoss^bb. mmt a ruha. Haf'd leg­többször egy köm1 beb'il busz centiméter széles­ségű ránc van. arnelv szintén hosszabb mint « ruha. Az ilven ruháknak e-gválfaizu ruTK-vtidt uüai. A brokát-nrhák n-i’nden d’sr riélkü1 meglehe­tősen szorosan sbnuhnk a testhez. A hrokát-Hiháho-z ue-v*’" ölvén kivágod zinöt hordanak, különben kivágott HVkcteőt. elő’ köz­vagy elipszis-aJaku ezüstös díszítéssel. Az utcára bagarlabőr-félcipő angol sarokkal a divat. A cipők különben igen drágák. Egy valamirevaló utcai női oipő 75—120, esti cipő 65—110 frank. De már olyan üzletekben, mint például a „High-Life“, nem lehet száz franknál olcsóbb cipőt kopni. A keztyü-divatot még mindig a rojtos kezíyü dominálja. Esti ruhákhoz hosszú, egészen a vál­tig érő keztyü a divat. A kézitárcák autolakk vagy hasonló bőrből vannak készítve. Egész kicsik és formában olya­nok. mint a férfiak zsebtárcái. Fogó nélkül van­nak, kinyitva az egyik oldalon egy kis tükör, a másik oldalon pedig hely van festék, púder és más apróság részére. Este mindig a ruha színével egyezik meg a kis tarisznyaszerü táska. Az ernyők rövidek és vastag henger&laku fogójuk van. Ez a fogó clefántcsontszerü agyag­ból, de igen sokszor sötétre pácolt fából való ás egyptomi figurákkal van díszítve. Azt ugyebár felesleges mondanom, hogy a harisnya még mindig selyem... És még egyet: a férfiak még mindig olyan ruhát hordanak, amilyen van nekik. A lefordított, még valódi háboríts szövetből készült ruhákat nagyon hordják ... KonsianflndpolQDan isiid komolu a íorfliÉ a nefpeí. Kivégezték a volt igazságugyminiszíert és a katonai kormányzói? Bécs, november 18. (Saját tudósítónk te­lefonjelentése..) Konstantinápolyból érkező hí­rek szerint a helyzet ott rendkívül komoly, íiire jár, hogy az angorai kormány több poli­tikai e’lenfelét, köztük a volt igazságügy-! minisztert és Konstantinápoly volt katonai kormányzóját kivégeztette. A konstantiná­polyi török körök véleménye szerint a szultán e távozésával a szu'tanátus és a kaliíáíus kér­dése kedvező elintézést nyert. A török szultán menekülése. Prága, november 18. A detronizált szultán levelet intézett j Harrington angol generálishoz, amelyben tud-1 tára adta, hogy életét veszélyeztetve látja s | ezért angol védelmei kér. Tegnap reggel fiá- J val elhagyta palotáját és az angol hatóságok részéről rendelkezésére bocsátott Malaya nevű hajóra menekült. A Havas-ügynökség1 jelentése szerint a szultán kijelentette, hogy elmenekülése nem jelenti a trónra vonatkoz'- igényének föladását. A Malaya hajó elhagyta Konstantinápolyi és Malta felé vette útját. Halálos ítéletek Görögországban. Grác, november 18. (Saját tudósítónk te- 1 efon jelentése Becsen át.) Athénből érkező hí­rek szerint a görög forradalmi törvényszék Guzmanin tábornokot Gunaris volt miniszter- elnököt és több párthivét halálra ítélte. Az el­ítéltek hívei között raozga’om indult meg, hogy az antant lépjen közbe és hiúsítsa meg az ítéletek végrehajtását. Cisrson tárgyra it Pomcarévaí. Páris, november 18. (Saját tudósítónk te­lefonjelentése Becsen át.) Curzon lord angol külügyminiszter ma délelőtt tárgyalt Poincaré miniszterelnökkel. Holnap a kát ál'amférfiu Laus.anne-ba utazik. Ezt megelőzően egy a Genfi tó melletti községben az angol külügy­miniszter ta’álkozik Mussolini olasz miniszter- elnökkel. Meggyilkolták a török szociálist :k ! e! nőkét. { London, november 18. Konstantinápolyból je­lentik, hogy a török szocialista párt elnökét | Ussein Hiími beit meggyilkolták. Nem lesz Terrltetben tanácskozás. Páris, november 17. (Havas.) Az a terv, 'ügy az antantminiszterek Terriíeíben fognak anácskozásokat folytatni, teljesen elejtettnek tekinthető. Svájc a la Hsaiméi konferencián. Bern, november 17. Pénteken délután a francia követ az olasz és angol követtel együtt fölkereste a köztársasági elnököt és meghívta ia szövetségtanácsot a lausannei konferencia megnyitó ülésére. A szövetség- tanács elfogadta a meghívást és az ülésre Haab szövetségi elnököt küldte ki. J Anűrdssv a külpolitika! kír«€sekről. A lengyel választások. — Mussolini. — Az ancrol választások. Budapest, november 18. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A ma­gyar politikai körök figyelme újabban erősen a külpolitikai kérdések felé fordul. Erről Andrássy Gyula gróf, a keresztény ellenzék vezére, a következő intervjut adta az Est munkatársának: — Kétségtelen, hogy az utóbbi időben rendkívül fontos események történtek min­denfelé, amelyek bennünket is elsősorban érdekeinek. Ezeket három momentumban lehetne összefoglalni. Először az olasz vál­tozás keltett nagyobb érdeklődést, másod­szor a török előnyomulás, végül pedig a lengyel választások. Az eredményeket cos ember megeszi a sunkát. — Jézus! — sikkantott az asszony. Csak most jutott eszébe a vendég és beszaladt a szobába. Vica is behúzódott, megállt az anyja mögött és kimeredt szemekkel nézték a ret­tenetes munkát. Balog Gergely oda se nézett, önfeledt élvezettel nyelte a sonkát, közbe beszéit, mosolygott, nevetett. Dicsérte a malacot, a falu határát, a termést, meg a jó szomszéd­ságot. Közbe a sonka fogyott, már alig volt belőle valami. Vica ide-oda nyújtogatta a fejét: —- Megeszi! Megeszi! — suttogta rémül­ten az anyja fülébe és szaporán biztatta. - Szójón neki! Kovácsné ájuldozott, fújt tipegett-topo- gott, nem tudta, hogy mit csináljon. Elvegye előle a sonkát, vagy szóljon neki, vagy mit tegyen? A vendégek itt lesznek mindjárt. Ez az ember meg menten megesz: a sonkát. Vica még mindig borzadtan susogott: — Megeszi! Má megeszi! A könyökével egyre biztatta édesany­ját: — Vegye el elüle a tálat Ne hagyja! Balog Gergely már a csontokról farics- gáita a husdarabokat. Vica elsírta magát. A nagy szorongásba észre se vették, hogy a leánynézök megérkeztek. Addigra Gergely gazda is befejezte a la­komát. A csillagos bicskát a combjához tö­rölte, aztán mosolyogva tekintett Kovácsra: — Aujnye, de jó kis sós hús vót, — mon­dotta elégedetten. — De mostmá innék ám egyet! Kovácsné erre már nem állhatta tovább, elvörösödött, aztán kitört belőle a keserűség: — Megette kee a sunkámat! Most mit aggyak a vendégeknek? Balog Gergely ránézett az asszonyra, először megilletődött, de mikor jól megér­tette, hogy miről van szó, félrehúzta a száia- szélét és nagy méltatlankodással megszólalt: — Ugyan ne izéjen! . . . Mit akart vóna avvaa a csöpp kis sunkávaa ennyi ember­nek. Hászen még magamnak se vót ölég! Kezefejével végigdörzsölte a bajusza alját, aztán malacról, mindenről megfeled­kezve, halálos megsértődéssel megindult vissza az országúton. ugyan még nem ismerem, de kétségtelen, hogy a lengyel politika kialakulása reánk nézve nagyje’entőségü lesz és nagy hatás­sal lesz Magyarországra nézve. — Szükségünk lenne erős és cé’tudatos külpolitikai irányzásra, oktatni, nevelni kel­i lene a nemzetet és fel kell kelteni benne az érdeklődést a külpolitikai kérdések iránt. | Az események, alakulása reánk nézve in­kább kedvező, mint kedvezőtlen. MussoPn* győzelme Olaszországban azt jetenti, hogy olyan kormány került ura­lomra, amely a külpolitikái kérdéseket erélyesen keze'i. Nekünk csak előnyünkre válhat ez, mert hiszen Olaszország és Magyarország között reális ©fentetek nincsenek. Ha Olaszország he'átja. hogy a békeszerződések néhány intézkedését meg ke’l vá’toztetnk akkor a békeszerző­dések létateohikban gyengülnek meg. — Angliában a konzervatívok győ­zelme az eddiginél céltudatosabb külpoTti- káí istent. Anglia külpolitikáját egyébként mmdig két tényező befolyásolta a múltban és befolyásolja a jelenben és a lövőben is. Fz a két tenvező: a kormánv és az ellen­zék. Angliában a kormanv sohasem csinált olvan külpolitikát, arnelv erősen szembe- helvezte öt az ellenzékkel. Tehát a mun­káspárt befolyása, jelentősen érezhetővé válik maid az angol politikában. — A he’vzet tehát bonvolult. de meg­van a rontenv flrra. hogv kialakulhat égi'1 in élet. Kétszeresen fontos te^t hogy erélyes céltudatos és erős külpolitikát foly­tassunk. Elnapolták a cseh-szlovák-magyar tárgyalá­sokat. A cseh-szlovák sajtó'roda közli, hogy a cseh-szlovák-magyar tárgyalások prágai bizott­ságai két-három hétre elnapolták tanácskozásai­kat. mert a magyar delegációnak bizonyos kér­désekben utasítást kell kérnie kormányától. Mussolininek ímaimf szavaztak Prága, november 18. Mussolini beszéde élénken foglalkoztatja az olasz sajtót. A Corriere della Sera kijelenti, hogy a kormány programját a parlamentnek helyesléssel kell fogadnia. Szükségesnek tartja azonban, hogy az uj választások meg- ejtessenek. A Giustizia szerint Mussolini be­széde provokációja a parlamentnek. A kor­mánynyilatkozat fölött megindult vita rend­kívül heves volt és zajos összeütközésekre adott alkalmat. A tegnapi ülés folyamán de Nikola, a kamara elnöke, bejelentette lemon­dási szándékát. A képviselők nagyrésze Mus­solini beszédét a kamarával szemben való állásfoglalásnak tekinti és állítólag tartóz­kodni fog a szavazástól. A kamara elfogadta Mussolini nyilatkozatát. Róma, november 17. (Havas.) A kamara 306 szavazattal 116 szavazat ellenében elfo­gadta azt a javaslatot, amely a kormánynyi­latkozat elfogadását ajánlja. * Róma, november 17. A kamara üléséről a Stefani-ügynökség ezeket jelenti: Mussolini az egyes felszólalásokra válaszolva kijelen­tette, hogy politikája nem fog a munkásság ellen irányulni. Felkérte de Nikola elnököt, hogy lemondási szándékát vonja vissza, mert mindenkinek kötelessége a nemzet érdekében dolgozni. betűien iséteczüvásárMsp beszámolója előli Prága, november 18. A magyar politikai élet pillanatnyilag a csöndes várakozás képét mutatja. Kormány­párton és ellenzéken egyaránt élénk érdeklo- 1 déssel és izgalommal tekintenek Bethlen gróf miniszterelnök holnapi hódmezővásárhelyi be­számolója elé, amely a magyar belpolitikai élet összes kérdéseire nagy befolyással lesz. Az ellenzéki pártszövetség ma este megbeszé­lést tart a Gresham-palotában, de ez inkább jelentőségnélküli eszmecsere lesz, mert az ellenzéknek be kell várnia a holnapi minisz­terelnöki beszámolót, hogy állást tudjon fog­lalni. A szociáldemokraták körében élénk el­keseredést keltett, hogy a közigazgatási ható­ságok Peyer Károly képviselőnek dorogi be­számolóját betiltották. Tegnap este minisztertanács volt Buda­pesten, amely éjjel tizenegy óráig tartott. Az eredeti tervtől eltérően a minisztertanácsban a házszabálvrevizió ügye nem került szóba. Romanelli ünneplése Budapesten. Budapest, november 18. (Saját tudósí ­tónk telefonjelentése.) Ma délelőtt tartották meg a parlament kupolacsarnokában azt az ünnepséget, amelyen a magyar főváros kö­zönsége rótta le háláját RomaneHi ezredessel szemben, aki a rövid életű kommunizmus szörnyűségei közepette segítő jobbot nyújtott a szenvedő magyarságnak. Az ünnepségen megjelent Csernoch János hercegprímás, Ber- zeviczy Albert, a. Romanelli-bizottság elnöke, j Wlassics Gyula báró, a kormány képviseleté- | ben Viass József miniszter és számos előkelő- ! ség. Az ünnepség délelőtt tíz órakor kezdő­dött, mikor is a postászenekar eljátszotta az olasz himnuszt Az ünnepségen megjelentek azok az olasz tisztek is. akik annak idején RomaneHi ezredessel együtt Budapesten vol­tak. Az ünnepi beszédet Csernoch János her­cegprímás tartotta meg. A hercegprímás be­szédében a többi között a következőket je­lentette ki: — Nehéz ma a magyarnak ünnepelni, mi­ikor még a sebek égnek megcsonkított tag­jain; de kötelességünket teljesítjük, mikor há­lás szívvel mondunk köszönetét Romanelli ez­redesnek az ország érdekében az átkos kom* miin ideje alatti cselekedeteiért. Az olasz misszió az volt akkor, mint a régi rómaiak idejében a Vesta-templom. ahol azilumot ta­láltak a menekültek. A hercegprímás ezután Romanelli műkö­dését ismertette. Beszéde végén átnyújtotta Romanellinek azt a diszkardot, amelyet a magyar főváros hálás közönsége adott neki. 1 r w 1 ■ | | Rpa-«rAlpn!?£vif félpohár SCHMIDTHAUER-íéle igmándi IrC fitt ft OH ÜCg^CltMClll keserüviz, melegítve éhgyomorra, mint ivókúra, i-Mii IHI UL-Am. 1. bármely évszakban kiváló eredménnyel használható székrekedés és ennek következményei ellen u. m. étvágy és emésztéshiány, felfúvódás, sárgaság v*áj és (épdaganaf, aranyér, elkovéredés, agyvértódulás, vérbőség stb. m Sok es<efl»em elegendő mna* nélBány etöScanállal Is. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom