Prágai Magyar Hirlap, 1922. november (1. évfolyam, 119-129. szám)

1922-11-28 / 127. szám

5 Bencs a cseh-szlovák—magyar viszonyról. Paris, november 27. (Sajáttudó itónk te lefonjelentése Bécsen át.) Benes Ede dr. cseh­szlovák külügyminiszter, aki most Párisiban tartózkodik, az Echo de Nationale tud ősi-tója előtt nyílt akoz ott. Kijelentette, hogy Cseh­szlovákra a keleti kérdés ügyében közvetle­nül nincsen érdekelve. Cseh-Szlová’'iáira1 ■ Magyarországhoz való viszonyáról !s beszél. Benes és azt mondotta, hogy a két állam között a viszony határozottan javult. Ha a legutóbb megkötött kereskedelmi szerződé gazdasági közeledésre vezet, reméli, hogy végleg eltűnnek azok a politikai ellentétek, amelyek a két állam közt ma még fenn- állanak. Poincaré foltos külpolitikai problémákat jósol. Páris, november 27. Poincaré Bouligny ben az eleset leik emlékművének leleplezésé­nél beszédet mondott. Poincaré kijelentette, hogy az aláirt bélke több mint egy darab te­leirt papiros, mert ez megállapított tény, a mellyel az egyes nemzetek közötti viszonyt szabályozzák. Ha az érdekelt nemzetek egyi­ke et a tényt nem akceptálja önként és be­csületesen, nem marad más hátra, mint az, hogy erre kényszerítsék. Végül kijelentette, hogy Franciaország és a szövetségesek az év végével fontos külpolitikai problémákkal állanak majd szemben. Fontos kérdésekben keli határozni, amelyektől részben Francia- ország jövője függ. Amerika a francia politika ellen. New-York, november 26. Az „United Presse'* washingtoni tudósítója egy hivatalos kommünikét közöl, amely szerint az emrikai kormány nagy kedvetlenséggel szemléli azo­kat a szempontokat, amelyek szerint most Amerika külpolitikáját Clémencau hatása alatt irányítják. A kormány azon a nézeten van, hogy az a francia politika, amelyet Clé- menceau véd, nagy mértékben felelős Európa pillanatnyi gazdasági és politikai helyzetéért. Ha Franciaország továbbra is kényszermaga­tartást tanusit Németor -'ggal szemben, Eu­rópa pillanatnyi állapota továbbra is ugyan­az marad. A jóvátételi kérdés az oka mind a zavaroknak. De Franciaország kezében van ennek a kérdésnek a kulcsa. Megegyezés Refet és az ántánt tábornokok kozott. Konstantinápoly, november 27. Refet pasa és a szövetséges tábornokok közötti megbe­szélések megegyezéssel végződtek. Súlyos haj őössze atkazés. Barcelona, november 27. Egy vámhajó és egy gőzös összeütközött. A vámhajó a gő­zöst kettészelte. A gőzös fedélzetén nyolc­van személy volt. Edd'g tiz halottat és tizen­hét sebesültet jelentenek. Gonatas az uj miniszterelnök. London, november 27. Azt a hirt, hogy a görög kormány lemondott, megerősítik. A lemondás oka, hogy az angol követ az ex- miniszterek érdekében lépéseket tett a görög kormánynál. AJién, november 27. Sonatas ezredes­nek sikerült kormányt alakítania, amely öt katonai és nyolc civilből áll. A külügyminisz­teri tárcát a berni volt görög követ, Alexan- dris kapta. Görögország válaszol az angol jegyzékre. London, november 27. (Havas.) A Times arról értesül, hogy abban a válaszban, ame­lyet Görögország a volt görög miniszterek kivégzése ellen tiltakozó angol jegyzékre ad, a görög kormány azt a követelést állítja föl, hogy Anglia vállaljon felelősséget azért, hogy ezek az elitéit politikusok, akik a halálos Íté­let helyett számkivetésre Ítéltetnek, soha többé Görögországba nem térnek vissza. A lap arról értesül, hogy a londoni kormány ezt a követelést visszautasította. Tető alatt az osztrák szanálási törvény. Becs, november 27. A nemzeti tanács mai ülésében a szanálási törvényt névszerinti szavazással 98 szavazattal 61 ellenében har­madik olvasásban elfogadta. OLD ENCSI mü Aiánlja most érkezett ancrol és skót nldonsógralt, n letr'ohh minósó(rii télikaliAt- és nlHt‘T-s/.övetekbGn valamint sikkes utazó- ós sport kosz tű ingeit hölgyek és urak részére. a lejrelAkelfibb kivitelben és jelen­tékenyen leszállított Arakon Meeteltlit’ésr elBnyó1 * 47í Landesbank palotis) bán B. IriETZELES, PilAOA Nehéronha ? Dri és női divatszatiósái: mérték után Telefon u72. Vtarryar levelezés és kísznlfrálá* ií{ACí/^JflRME MA Pl HÍREK November | 28 iiefalazva egy ilyen semmi kis üregbe, ott porlad egy halott. Tizenegy uj társára vár a kripta. ... Végigfutott a hideg! — Fuss innen, fuss innen, — de a lábam nem birt elvinni... odameredtem a kis üregek bor­zasztó, vakolatos egyszerűségében a rémre, amik szinte nyöszörögtek a hidegben és nem bírtam felfogni, hogy ez lehet az ember vége, hogy si­mogató kéz, csókos száj, bátor szív és eszméket kovácsoló fej, — hogy remények, tettek, akara­tok, —■ hogy minden — semmi, idejut, — befalaz­zák. Hogy ez a végünk, több semmi! — Soha! Nem! És nem! Felhorkantam. Felvágtam a fejem: őrültség.. hazugság. És éreztem, hogy nekem van igazam, mert íz élet visszatért a tagjaimba. De hősködök, szószátyárok, istentelenek, kér­dezem: — Mi van? — Csak a matéria és ez a minden vége? — Vagy van azért nektek is odaát? De megfelelni idejertek. Ehhez a kriptához Wallentinyi Dezső. — (A prágai meteorológiai intézet jelentése.) Idöjóslás: Változó időjárás várható, helyenként csapadékkal. Elsejéig az előfizetést :: meg kell újítanom :: fi A kripta. Losonc, november 27. — Tagadjuk? —Nein tagadjuk? Egészen mindegy. Egészen attól függ, hogy elég bátrak vagyunk-e bevallani azt az óriási függést, amit minduntalan érzünk s ami ellen nem tudunk, nem birunk tenni semmit, — vágj. gyávák vagyunk-e és gyávaságunk ügyetlen el- palástolását fenhéjázó, üres gőggel a bátornak tettetett halálme’gvetés rongyos köpenyében akar­juk megtalálni. Ez iit igazán mindegy. Akármit mondunk, akármit is gondolunk, nem változtatunk rajta. • A Változhatatlanon. Azon: hogy meg kell halnunk. — Mi lesz odaát? Akárhogy is kapálódzunk emberi szertelen­ségeink föl-föllebbanó önbizásalban ez ellen a nagy gondolat ellen, oda-oda löködik a lelkünk remegő partjára a Láthatatlan óceánjából kivetett csigaként: — Mi van odaát? Mikor bebocsátjuk a sirgödörbe az embertől a Földnek járó részt, egy emberből, aki úgy élt, mint mi, ott élt, ahol mi, egy egész olyan ember­től, amilyenek mi is vagyunk, ugy-e, rágondolunk hosszú utazására és szeretnek látni, hogy megy itt az élet, ahová ő ér, — vagy csak a Halálról lehet ott beszélni? — ahová ő ment, — odaát. — Van-e odaát? — Jaj, van-e? És hátha nincsen? Minek az a sok nagyképűsködés, minek az a sok Istentagadás, minek az a sok — mit is bánom én? Az az évszak, amit most magunk mögött i.agytunk, megint megérleite a lelkünket a mély­beszálló elgondolkozásra és amúgy Is, úgy va­gyunk mi már ezzel, hogy megcsalt a magunk élte is, megcsalt a sorsbavetett bizodalmunk is, — mert mi mindig csak a jó sorsban szerettünk hinni! — megcsalt az egész világ, a régi szövet­ség, az ellenség, a magunk vére és Wilson, — minket megcsalt mindenki. Nincs olyan megkese­redett, hajtott fejű nyáj széles e világon, mint mi itt, Szlovenszkó alján. Akik nem hinnék, hogy iáinak ezek a kérdé­sek, akik nem akarnák elismerni, hogy nekünk csak az Isten és magunk maradtunk meg, hogy nekünk elsősorban van jussunk a hithez, azoknak a kételkedőknek, azoknak a vértelen materialis­táknak felteszek egy kérdést. — Odaátró!. Losoncon, ha az ember végigmegy a luterá- nus temp'om mellett a temető felé, ott, egy k;s f.ihid után és temetődomb előtt egy kripta-sorra bukkan. Öreg topolyák őszi levélbe sírták bele az elhajított nyarat és odateregették maguk alá. Ott jártam. A hídon kísértetiesen dong a lépés és elnyeli a csend. Az ősz legutolsó percei várják a sűrű felhők fehér havazását. Halotti némaság, rezzenésnélküli letargia, szótlan zajtalanság és mozdulatlanság üt minden. .., Csak aluszunk? A léptem ott zörgeti a harasztot a kripták előtt. Az egyik nyitva van. A széttárt vasajtó mögött a hegy gyomráb-1 vájt betonszoba, szemben egy csupasz fal és a falban tizenkét nyilás... négy-négy ... három sorban: koporusóhelyek. Oly kicsinek látszanak, hogy szinte nem is akarom elhinni, hogy belefér így koporsó. A középen az egyik be van falazva. Nyersen, frissen, közönségesen. A mellette lévő üregbő: egy koszorú gyűrt szalagja lóg ki, — oda lökték be. — (Újabb konferencia a verhovinai éhín­ség ügyében.) Ungvárról táviratozzék: Ehren- feld ruszinszkói alkormányzó elnökletével szombaton újabb konferenciát tartottak a ru­szinszkói munkanélküliségről és a verhovinai éhinségről. A konferencia követelte, hogy a munkanélküliség megszüntetése céljából nyomban kezdjék meg az u.ngvár-munkács- huszti vasútvonal építését. Megállapították, hogy Ungvárott hatszáz, Beregszászon ezer­négyszáz és Munkácson ezernyolcszáz mun­kanélküli van. A verhovinai éhinségről meg­állapították, hogy a helyzet korántsem olyan veszélyes, mint ahogy azt Taussig képviselő állította. A kormány húsz vagon gabonát osz­tatott szét .az ínséges lakosság között, a cseh­szlovák vöröskeresztegylet pedig gyűjtést in­dított Felhasználták a konferenciát arra is. hogy a mostani verhovinai éhínségért a régi magyar rezsimet tegyék felelőssé. — (A katonaság és a lakosság harca Késmár­kon). Késmárk lakossága évek óta szenved az ott elhelyezett katonaságtól s védtelenül kénytelen tűrni a zaklatások és károsítások egész sorát, azért, mert a késmárki helyőrség kellő elhelye­zéséről idáig nem gondoskodtak. A legénységet a városi Vigadó nagytermében, gyárakban, isko­lákban és magánlakásokban helyezték el, a kato­nai irodákat pedig iskolai és rendőrségi helyisé­gekbe gyömöszölték be. Gyakorlótér gyanánt magánemberek birtokát használják fel, sőt a bir­tokost bántalmazták is, ha tiltakozik a jogtalan háboritás ellen. A közönség kedvelt sétahelyein éles töltéssel és kézigránáttal gyakorolnak. A vá­ros teljesen elkeseredett az állandó erőszakos­kodások miatt s most Körmendy-Ekes Lajos nemzetgyűlési képviselő és képviselőtársai sür­gős interpellációval fordultak úgy a nemzetvé­delmi, mint a szlovenszkói teljhatalmú miniszter­hez s az Interpellációban Késmárk város polgár­ságának sürgős megvédését, a törvénytelenségek és jogtalanságok mielőbb való megakadályozá­sát és teljes kárpótlását követelik. Az interpellá­ció eredényét izgatottan várják Késmárkon. — (Megegyezés az északnyugat5 bányász- sztrájkban). A szövetkezett bányamunkás-szövet­ségek és a bányatulajdonosoknak a közmunka­ügyi minisztériumban tartott tanácskozásai so­rán szombaton, a késő esti órákban valamennyi vitás kérdés tekintetében megegyeztek. Az üzemi tanácsoknak tegnap Turn-Teplitzban tartott kon­ferenciája egyhangúan tudomásul vette a szom­bati megállapodásokat és elhatározta, hogy a munkát még ma, legkésőbb holnap újból felve­szik. Az északnyugati bányavidék bérharca ezzel végképpen elintéződött. —(Az újságírói szabadság durva meg­sértése.) Lőcsei tudósítónk jelenti: Szepes vármegye vyborjának utolsó közgyűlése al­kalmával a Szepesi Híradó felelős szerkesz­tője: Polnisch Arthur és Fedor Miklós, a Prágai Magyar Hírlap tudósítója föl akartak menni a közgyűlési nagyterembe, hogy kró­nikásai legyenek a nevezetes eseménynek. Dacára annak, hogy szabályszerű és hatósá­gilag is láttamozott újságírói igazolványuk volt, a megyeház kapusa belépésüket meg­akadályozta és igazolványukat nem vette figyelembe és ahelyett, hogy fölöttes hatósá­gától az ujságirkó beengedésére vonatkozóan utasítást kért volna, a csendőrséget mozgó­sította és a két újságírót a csendőrök közé állította. Az ujságirók ez ellen a legerélye­sebben tiltakoztak, de hogy a jelenlevő nagy néptömeget az incidens föl ne izgassa, a rendőrkapitánytól külön belépőjegyet kértek és csak azután mehettek be a terembe. A megyegyülés végén Kopasz Árpád dr. vybor- tag meginterpellálta az elnöklő zsupáni taná­csost a kapus önkényes eljárása miatt. Wrhovszky zsupáni tanácsos azonnal kije­lentette, hogy ő ilyen utasítást nem adott senkinek, mert természetes, hogy az újság íróknak joguk volt a közgyűlésre eljönniök. Az azonnali vizsgálat megindítását megígérte és kijelentette, hogy az erőszakoskodásért az illető közeget kérdőre vonja. — (Szociáldemokrata bányászok nyih levele ,<asin pénzügyminiszterhez.) A máhrisch-ostraui ányászok nyílt levelet intéznek Rasin pénzügy­miniszterhez, amelyben utalnak arra, hogy a mun­kásság csak azzal a feltétellel egyezett bele a narminc százalékos bérleszaliitásba ha az állam leszállítja a szénadót. Ez azonban nem történt neg, miért is a további termelés veszélyeztetve van. A munkásság követeli a szénadó eltörlését és azt kívánja, hogy a költségvetésben igy elért hiányt azzal egyenlítsék ki. hogy a militarizmusra s a külügyminisztériumra költött horribilis kiadá­sokat csökkentsék. Ha ez nem történik meg, ak­kor a munkásság a következményekért nem tudja vállalni a felelősséget. — (Megkezdődött Károlyi hazaárulás! pőré­tek tárgyalása). Budapesti tudósítónk jelenti te­lefonon: A budapesti büntetőtörvényszéken ma délelőtt kezdődött meg annak a nagyarányú bün- pörnek a tárgyalása, amelyen a kincstárnak be kell bizonyítania Károlyi Mihály hazaárulását. A tárgyalás megkezdésekor Károlyi jogi képviselője azt a kérdést tette föl, hogy miért halasztották el a junius !9-ére kitűzött tárgyalást mára. Az elnök közölte, hogy ez a felperes kincstár kéré­sére történt, amely a mai napig kért haladékot arra, hogy a Károlyi Mihály hazaárulását bizo­nyító hat pontot előterjessze. Az elnök felszólí­totta a kincstár képviselőjét bizonyítékai előter­jesztésére. A kincstár képviselője kérte, hogy en­nek a hat pontnak bizonyítására vonatkozó elő­adását zárt tárgyalás keretében tarthassa meg. A bíróság határozathozatalra vonult vissza. Félórai tanácskozás után kihirdették a döntést, hogy ® felperes kincstár kérelmének csak részben adnak helyt és csupán egyes bizonyítási pontokra ter­esztik ki a zárt tárgyalást. így zárt tárgyaláson fogja előterjeszteni a kincstár képviselője a má­sodik és harmadik pontra vonatkozó bizonyíté­kait. A második pont arról szól, hogy Károlyi Mi­hály milyen államokkal és kémekkel állott ösz- szeköttetésben és hogy ez az érintkezés a min­denáron való békekötést célozta. A harmadik bi­zonyítási pont arról szól, hogy Károlyi milyen hatalmakkal folytatott tárgyalásokat, amelyeknek az volt a célja, hogy Ausztriát és Magyarorszá­got egymástól szétválassza és hogy Magyaror­szágot a német szövetségből való kilépésre bírja rá. A bíróság a formalitások után zárt tárgyalást rendelt el és a kincstár jogi képviselője ezen ter­jesztette elő bizonyítékait. A zárt tárgyalás la­punk zártakor tart. — (Leszállítják az ügyvédi díjszabást.) Az igazságügym'niszter bekérte a Drágái ügyvédi kamara véleményét az ügyvédi dizszabás leszál­lításáról. A kamara hozzájárult a díjszabás leszál­lításához, azonban követelte, hogy egész Cseh­szlovákiában egységes ügyvédi díjszabást álla­pítsanak meg. Az igazságügyi minisztérium a vég­leges döntés előtt kikéri a szlovenszkói ügyvédi kamara véleményét is. — (Be'ejezték a magyar-jugoszláv vasutiigyl tárgyalásokat.) Szabadkáról táviraíozzák: Szom­baton befejezték a két állam között megindult vasutügyi tárgyalásokat Megállapították, hogy a Pécs-Eszék közötti személy- és áruforgalom megnyitása nem ütközik akadályba és azt a két kormány hozzájárulása után helyre is állítják. A darabáru-forgalmat Budap e s t-S zaba dk a között is meg fogják engedni. —(Einstein klmonóban.) Legutóbb megírtuk, hogy Einstein tanár Japánba utazott. A berlini lapok a neves tudós japáni tartózkodásáról a kö­vetkező érdekes részleteket közük: Einsteint mindenütt a legnagyobb tisztelettel fogadták, sőt a mikádó meghivta a chrisanthemum-ünnepségre is. Ez volt az első nagyobb udvari ünnepség a walesi herceg tiszteletére rendezett cseresznye- virágzási ünnepség óta. Einstein zavarban volt, hogy miképpen feleljen meg ennek a meghívás­nak, mert az ünnepség résztvevői számára külön­leges kimonó volt előirva. Barátai azonban kise­gítették zavarából, mert kilenc ilyen chrisanthe- mum-kimonőt is ajándékoztak neki Egy másik al­kalommal Einstein hat órás előadást tartott rela­tivitást elméletéről. Egy újságíró előtt kijelen­tette, hogy előadása után az volt a benyomása, hogy hallgatói között legfeljebb egy volt, aki esetleg megértette — (Letartóztatták az ÉME három tagíát). Bu­dapesti tudósítónk telefonálja: Pénteken este az ébredő magyarok egyesületének mintegy tizen­nyolc tagja ólmos botokkal felszerelve a Szövet­ség-utcában gyülekezett és az egyik házba hár­man közülök felmentek. Bezö-gettek Weisz Izi­dor lakásába és felszólították, hogy kövesse őket. Weisz igazolást kért. Az igazoltatók erre az éb- ••cdő magyarok egyesületének igazolványát mu­tatták fel. Weisz lármát csapott, mire a házbeliek összegyülekeztek A három fiatalember elmene­kült. Weisz jelentést tett a rendőrségen, amely a három fiatalembert letartóztatta. — (Rákosi Jenő a Franklin Társulat elnöke). Budapestről táviratozzák: A Franklin Társulat elnökévé, amely állás Beöthy Zsolt halála óta betöltetlen volt, Rákosi Jenőt választják meg. Spárga. KÖÍCI. mindennemű kHíűárűIí infon rielssiö s Nadii. íi ss. yiéir€»dhni ifi. ZtO. • ^Alapítva 1884-ben. (Ezelőtt K. Morstadt) Kedd, november 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom