Prágai Magyar Hirlap, 1922. november (1. évfolyam, 119-129. szám)

1922-11-26 / 126. szám

Vasárnap, november 26. , F/ttáMJUtfmf&flRMP Kaphatók arra is, hogy az utódállamokban élő magyarság vitális érdekeivel ellentétes külpoliti­ka csatlósai legyének s diszkreditá't nevüket és lejáratott politikájúk megíe.'elt elveit szívesen ad­ják Benes szolgálatéba is. Ennek a politikai ge- rinctelenségnek és irrimoraiitásnak nagyszerű bi­zonyítéka Linder cixke, amely eklatáns jellem­zője annak, mint értelmezik Béesbcn a demokrá­ciát és a népek önrendelkezési jogát, amelyre 1918-ban, a hírhedt október sárba hullott őszi­rózsás forradalom idejében oly hangosan esküd­tek. Az ő demokráciájuk ma a kisantant államai­hoz akarja csatolni Magyarországot s képes dics­himnuszokkal feicicomázni Benest és társait, akik­nek demokratikus politikáját mi n. p-nap mellett érezhetjük. 1918 októberében Linder nem akart több ka­tonát látni — ma a magyarság nem akar több Lindert látni... elég volt belőle, a megcsöinörü- lésig elég! ■■BBHBRBBBBBBBBSaBBBBBBiBBBBBBPSS A iMüiar fíiiiBftássá.; és a iffiaüíjar i&hoiaogg. Prága, novemberr 25. Borovszky Géza, a magyar szociálde­mokrata képviselő, amikor tegnapi beszédé­ben a magyar iskolaügy ezer vérző sebét föltárta és azok gyógyítását követelte, szi­vünkből beszélt. Régóta hangoztatjuk már, hogy a magyar munkásságnak éppen olyan vitális érdeke iskolaügyünk sürgős orvos­lása, mint a polgárságnak, sőt talán még na­gyobb érdeke is, meri a munkásnak nem áll módjában az, amit a polgárság egy eelnyésző része megtehet, hogy házi tanítóval, vagy magyarországi iskolában neveltetheti a gyer­mekét. Az egységes kulturális frontot hirdettük már a nyári iskolaügyi akció idején. Borov­szky beszédéből azt olvastuk ki, hogy ő — talán más utak és más eszközök igénybe­vételével — ugyanazt a célt szolgálja, mint mi: a magyar iskola tervszerű megfojtását céljául kitűző rendszer helyébe egy valóban demokratikus, valóban igazságos és valóban kulturális iskolarendszer szükségességiét hangoztatta. Jól esett hallanunk ezeket a szavakat és helyesléssel vesszük tudomásul, hogy a szo­ciáldemokrata képviselő a munkásosztály nemzetközi szolidaritásában rejlő erőket is Igénybe óhajtja venni az iskolaügyünket foj­togató erőszakos politika módszereinek megbélyegzésére. Borovszky tegnapi beszédével egy nagy politikai hibáját enyhítette'. A magyar .szociál­demokrata párt a nemzetköziség jelszavának kedvéért föladta akciószabadságáf a válasz­tások idején és Tusár vörösre mázolt, de a máz alatt mindig vörös-fehér szociálde­mokráciájának karjaiba dőlt. Mikor a szu- détanémet szociáldemokraták Seliger veze­tése alatt magasan lobogtatták az önrendel­kezés és a kulturális autonómia zászlaját, a magyar szociáldemokrácia uszályhordozója lett Tusár és Cerny kormányának és támo­gatta azoknak a nemzeti kisebbségek ellen irányuló hadjáratát. A cseh-szloVák szociál­demokrata párt kettéválása után a magyar szociáldemokraták a kommunista klubhoz csatlakoztak. Ellenzékbe mentek, de a gaz­dasági harc jelszavai miatt megfeledkeztek sanyargatott népüknek és a kulturátlanságba taszított magyar munkásnak tartozó köteles­ségükről. Borovszky időközben kilépett a kommunista pártból és negyediknek csatla­kozott Wittich, Mayer és Földessy klubjához. Mint ennek a klubnak a tagja, indiainkkal teg­nap mondotta első beszédét, Borovszky Károlyi forradalma óta már sokféle alakulásban vett részt. Föl kell ten­nünk, hogy az igazság keresése, amelyet, úgy látszik, egyik alakulásban sem talált meg, hányta-vetette őt az egyik táborból a másik­ba. Amit tegnap mondott, arra enged követ­keztetni, hogy az igazság íö’drengett előtte. Tisztában van vele, hogy mindnyájunknak drága kultúránkat a végveszély fenyegeti. Ez az igazság remélhetően erőt ad Borovszkynak a jövőben is. Az igazságra törekvő Borovszky tegnapi beszédében sem tudott végleg megszabadulni énjének balfe’étől - a demagóg Borovszkytól. Mikor Lodgmant és Szent-Iványt egy sorba helyezte Kramárral, megfeledkezett arról, hogy az előbbiek a nemzeti kisebbségért vív­ják a harcukat, amely mindig párhuzamosan halad a demokráciával, mig Kramár fölfogása, kijelentései és cselekedetei szöges el’entétbcn állnak a demokratikus elvekkel. Mikor pedig Hunyadit Jánosik mellett emlegette, úgy lát­szik a történelmi materializmus va’ami korcs- hajtása téveszthette meg gondolkodását, mert Jánosik ellensége volt a civilizációnak, Hunyadi pedig egyike a civilizáció legna­gyobb védelmezőinek. A demagógok egy-egy elejtett megjegy­zésre sokszor többr,t adnak, mint amennyi hasznot teremtett az igazságkereső építő munkája. Az iii iénief keratáay €88 iö«ja máris lemondott. Tegnapi számunkban közöltük Cuno né­met birodalmi kancellárnak beszédét, ame­lyet a birodalmi gyűlésen mondott. Közlé­sünk kiegészítéséként a következőkben vá­zoljuk a kancellár beszédének további ré­szét: A kancellár kijelentette, hogy az uj kor­mány is ragaszkodik ehhez az elvhez: „elő­ször kenyeret, azután jóvátételt11, mert ez a politika a nemzet önfen tartási politikája. Szükségesnek tartja, hogy a márka megszi­lárdítása érdekében erőteljes akció induljon rneg és hogy e célra a Birodalmi Bank öt­százmillió aranymárkát bocsásson rendelke­zésre. Németországnak három-négy évi mo­ratóriumot kell kapnia s a kereskedelmi for­galomban egyenjogúságot kell nyernie. Kije­lentette, hogy a kormánynak becsületes né­met politikát kell folytatnia, amelynek sem­mi köze sincs a keleti, vagy nyugati politika jelszavához. Beszédét ezekkel a szavakkal Cuno birodalmi kancellár. Fodor László razj-a a Prágai Magyar Hírlap számára. zárta be: Németországot elnyomhatják, de Németország nem pusztulhat el, ha nem adja föl önmagát. Cuno beszédéhez Breitscheiat dr. az egyesült szociáldemokraták nevében szólt hozzá és bejelentette, hogy a szociáldemo­kraták bizalmatlanok a kormánnyal szemben és a legélesebb ellenzéki magatartást fogják tanúsítani. Különösen éles támadásban ré­szesítette Müller közélelmezési minisztert, akit azzal vádolt meg, hogy az agrárius ér­dekek képviselője s hogy a hazaárulás vét­két követette el, mert a Rajna-vidékén jobb­oldali szeparációs politikát űzött s az önálló Rajna-vidéki köztársaság érdekében agitált. Ez a kijelentés a szenzáció erejével hatott s a bh odaírni kancellár kijelentette, hogy azon­nal megindítja a ^vizsgálatot. Müller miniszter visszautasította a vádat. Parlamenti körök­ben úgy tudják, hogy Müller a szociálde­mokrata támadás ‘folytán kiválik a kabinet­ből és ma már nem is vett részt a birodalmi gyűlésen. A német sajtó szokatlan egyértelműség­gel fogadja Cuno tegnapi programbeszédét. A német nemzeti pártnak jobboldali irány­zatú lapja a Deutsche Zeitung elismeréssel ir a beszédről, de kifogásolja azt, hogy Cuno a teljesítési politikát akarja folytatni. A Deut­sche Allgeme'ne Zeitung kijelenti, hogy C li­nónak ama fölhívása, hogy a haza megmen­tése érdekében mindenki egységesen és mun­kával szálljon síkra megértést s tetszést fog találni az országban. A Berliner Tageblatt el­ismeréssel szól Cunonak ami be.eseníctt tö­rekvéséről, hogy a kabinetet hajlandó a szo­ciáldemokratákkal kiegész’teni. A Rote Fahne ebben a mondatban foglalja össze kritikáját: A Stinnes programmal szemben áll a harcoló proletariátus programja. MülJer miniszter lemimíStaít. Berlin, november 25. (Saját tudósítónk teíefonjelentése.) Tegnap este a birodalmi kormány minisztertanácsot tartott, amelyen a szocialisták által Müller dr. miniszter ellen emelt konkrét vádakkal foglalkoztak. A mi­nisztertanács a késő éjszakai órákig tartott A birodalmi gyűlés elfogadta a kormánynyilatkozatot. Berlin, november 25. Lapzáráskor tele­fonálja tudósitónk, hogy a birodalmi gyűlés nagy többséggel elfogadta a kormánynyilat­kozatot. Ellene szavaztak a kommunisták és a német nemzeti pártból kivált kis csoport. Ki lesz Müller utóda? Berlin, november 25. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Cuno dr. birodalmi kan­cellár Warmbold dr. volt birodalmi minisz­terrel tárgyal a közélelmezési tárca betölté­séről. (T.) és azon megszövegezték azt a választ, ame­lyet a kormány nevében Heioze igazság- ügyminiszternek, az ügy vizsgálóbiztosának kellett volna előtejeszteni. Erre azonban nem került sor, mert Müller dr. benyújtotta le­mondását. Elnapolták a birodalmi gyűlést. Berlin, november 25. (Saját tudósítónk teíefonjelentése.) A kommunisták bizalmat­lansági indítványt terjesztettek elő. Elvetet­ték. A birodalmi gyűlést december 14-ig el­napolták. SSBtaBBBBBXSBBBBSBftiSBflBBBBBlIBBBflBB üi cperfesi ruszin kongresszus. Eperjes, november 24. A ruszin pártoknak csütörtökön megtar­tott kongresszusáról, amelyről tegnap már be­számoltunk, eperjesi tudósítónk még az aláb­biakat jelenti: Beszkid Antal megállapította, hogy a forra­dalom előtt a ruszin és szlovák nép a legjobb vi­szonyban élt és örömmel csatlakoztak a cseh­szlovák köztársasághoz. Azóta a szlovák urak magas lóra ültek. A ruszinok küldöttségeit sze­rinte Prágában szívesen fogadják (?), mig Po­zsonyban elkobozzák jogaikat. Prága simogat (?), Pozsony pedig ver. A ruszinok a nemzetgyű­lésre képviselőt akartak küldeni, de egyetlenegy ruszint sem választottak meg. Évek múltak el és a ruszinoknak nincs parlamentjük. A népszámlá­lási sérelmekről beszélve kijelentette, hogy a népszámlálási biztosok a ruszinokat szlovákok­nak Írták be minden tiltakozásuk ellenére. A ru­szinok iskolaügyi sérelmeinek során élesen bí­rálta Galló Pál, a sárosi tanfelügyelő eljárását, aki a ruszin tanítóságtól azt követelte, hogy mint szlovák tanítók tegyék le a hüségesküt és ilyen reverzálist írjanak alá. Azokat, akik nemzetüket megtagadni nem akarták, nyugdijazt és fizetésük folyósítását felfüggesztette. A bártfai tanfelügyelő arról értesítette a ruszin iskolaszékeket, hogy ahol eddig nem volt ruszin tanítás, a jövőben sem lesz. A sárosi tanfelügyelő egy községben csend­őrökkel szedette le . a ruszin felírást. Eddig azt hittük, — mondotta a szónok — hogy a régi sví- hákoktól megszabadultunk és most azt látjuk, hogy uj és még rosszab svihákok ültek a nya- j kunkba. Bereczky Viktor szerint Prágában mennyor­szágot Ígérgettek, ehelyett pedig a ruszinok pok­lot kaptak, úgy hogy a nép idegen a saját föld­jén és portáján. Kívánságaikat sem az elnök, sem a kormány, sem a parlament nem hallgatja meg amiért is' a népszövetséghez fordultak, '.'amely utasította a köztársaságot a ruszin autonómia be­vezetésére. Telekürtölték a világot, hogy. a. ruszjj- . nokat felszaabditották a magyar járom alól, noha'4 most súlyosabb járom alatt nyögnek. Kaminszky Józseí dr. bejelenti, hogy ö és társai azért jöttek el Ungvárról, hogy az erőszak egységét dokumentálják. A kárpátaljai oroszok mindaddig nem lehet­nek boldogok, amíg országuk határai a Poprádtól a Tiszáig nem terjednek. — A csehek szószegők voltak, Ígéretüket nem váltották be, a ruszin népnek tehát a maga erejére támaszkodva kell kiverekednie jussát. Gagatkó András dr. követelte, hogy azokon a vidékeken, ahol harcszintér volt, mérsékeljek az adót. Követelte a Tisza szabályozását, a szüksé­ges munkaalkalmak megteremtését, kölcsönök nyújtását, népbankok létesítését és a hadikárok megtérítését. Ostorozta a kormány osztrák poli­tikáját. amely egykönnyen Ausztria sorsára vi­heti a köztársaságot. Mocskos Iván a föidbirtokreformról beszélt. Erre felolvasták az üdvözlő táviratot, amelyet a november 28-án tartandó amerikai ruszin kon­gresszusra fognak küldeni. Popovics Mihály azt mondotta, hogy azokat, akik a hazáért harcoltak, megrokkantak, ha Po­zsonyban ellátást kérnek, a Dunába küldik. Kö­vetelte, hogy a tanítók ne szlovák, hanem ruszin bizottság előtt vizsgázzanak. A magyarok — mondotta — ezer év alatt nem magyarosították el a ruszin népet, amelyet most négy év alatt akarnak elszlovákositani. Tiltakozott az ellen, hogy a vasútnál ruszinokat nem alkalmaznak és őket a hivatalukból kidobják. Követelte, hogy az iskolákban a ruszin himnuszt tanítsák, követelte az uj népszámlálást és az uj választás kiírását. Benes népszerűségé letöltőben. Á cseh haladó szocialisták fölfogása a kül­ügyminiszterről. A 28. Rijen, a Modrácsek-párt szócsöve, az alábbiakat Írja Benesről: Még nem tudjuk, hogyan fogják megokolni Javorinának Len­gyelország részére való odaítélését, de a Ja- vorina-ügy eddigi lefolyásából arra követ­keztethetünk, hogy azt, amint ez már miná- lunk szokás, külpolitikánk, elsősorban pedig Benes dr. „külpolitikai intézményének11 si­kere gyanánt fogják elkönyvelni. Csak az a különös — írja tovább a 28 Rijen — hogy az utóbbi időben túlságosan sok jutott ki ne­künk ezekből a sikerekből. Éppen tegnap kaptuk az értesítést, hogy a lausanne-i kon­ferenciára az északi államokat és Hollndiát is meghívták, egyedül a cseh-szlovák köz­társaságot „Középeurópa konszolidációjának pillérjét" feleztették ki a meghívóból. Az amerikai csehek Benes ellen. Benes dr. külpolitikai működése nem­csak a csehországi, hanem az emeriikai cse­hek körében is mind nagyobb elégedetlensé­get vált ki. A New-Yorské Listy legutóbbi számában élesen támadja Benes dr. diplomá­ciai módszerét és sikereit s a többi között ezeket írja: „Mindez csak addig lesz lehetsé­ges, amíg rá nem jönnek Benes dr. diplomá­ciai „sikereinek11 igazi lényegére s mig mö­götte áll a köztársaság eMöke, aki minden­ben Benes szavaiban bízik s akinek részére az uj kormány megalakításánál a politikai pártok heves tiltakozása ellenére, legalább a külügyminisztert tárcát biztosította. De el­jön majd az idő, hogy a köztársaság elnöke is belátja, hogy Beneshez való örökös ra- vaszkodás nincsen javára á?' állam fejének “ NAPlHlltEK S I .1 November | • - ■ . .. Í m IDEGI Bezárták a bártfai kaszinót Elsejéig az előfizetést :: meg keli újítanom :: Este. És lassan csöndes, álmos este lett, Egyenkint gyúlnak odakünn a fények. Kanyargó füst száll a tetők felett, Az égre rajzol babonás jelet, Ott nyugaton még piros íelhők égnek, De lassan csöndes, álmos este lett. Az utca néma, rajta alig járnak, Csak fáradtarcű, szótlan emberek Viszik haza a rejtett, bús sebet, Hogy elsírják az enyhe éjszakának... Szent-Tamási Alma. Bártla, november 25. (Saját tudósítónk távirata.) Kinos szen­zációként hatott szombaton a kaszinó bezá­rása. A rendőrség fölöttes hatóságaitól dél­ben kapta meg a betiltó rendeletet és dél­után két órakor már a kaszinó vagyona el volt kobozva és minden bejárása le volt pe­csételve. A betiltó rendelet megokolása az, hogy a kaszinó nem végzi alapszabályszerü kulturá­lis föladatait, hanem kártyajátékoknak és já­tékbanknak ad falai között helyet. A kaszinó bezárása annál inkább meglepő, mivel az ál­lamhatalommal szemben teljes lojalitással vi­selkedett és miután tagjai sorában a Maticá- nak igen sok tagja is található. A bezárást egyébként Bártfán a rendőrkapitánynak tu­lajdonítják, aki följelentésével érdemeket akart szerezni fölöttes hatóságai előtt. — (A prágai meteorológiai Intézet Jelentése.) Időjóslás: Az időjárásban javulás várható sze­lekkel és faggyal. * — (Elhalasztották Micsura táblaelnöki beik­tatását) Micsura Mártont, Szlovenszikó volt telj­hatalmú miniszterét, mint ismeretes, november 20-án kellett volna a kassai ítélőtábla elnöki szé­kébe beiktatni. A beiktatás azonban elmaradt és hivatalos jelentés szerint december 5-én lesz. Erősen kétséges azonban, hogy vájjon tényleg megtörténik-e, mert a Tribuna arról tud, hogy Micsura továbbra is részt kiván venni a politikai életben és pedig mint a cseh néppárt által alapi­tól Vrabec-csoport egyik vezetőembere. Az a hír is erősen tartja magát, hogy Micsura a Szlo­vák Általános Hitelbank igazgatója lesz. — (Szlovonszkól katholikus kongresszus Po­zsonyba*.) Szlovenszkó katholfkusságát decem­ber 3-ra kongresszusra hívták össze Pozsonyba. A kongresszus iaánt, amelynek eszméje már ko­41

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom