Prágai Magyar Hirlap, 1922. november (1. évfolyam, 119-129. szám)

1922-11-24 / 124. szám

Péntek, november 24. 1921—22.-i' kampánynak azt a mennyiségét, amelyet 400.000 hektoliteren felül termeltek. — kb. 22.000 hektoliter szeszről van szó — a gazdáknak hektoliterenként 300 koronás mérsékelt áron akarja felszámítani, a személy kontingens 80 százalékán felül és azzal okol­ja meg ezt, hogy erre a Druzstvot az 1922 február 7.-én kelt miniszteri rendelet köte­lezi. Csak a Druzstvo felelős azért, hogy ilyen nagy tulfőzés egyáltalában megtörtén­hetett, mivel a Druzstvo már 1922 április vé­gen tudta, hogy április 1-éig közel 300.000 hektoliter szeszt termeltek és hogy még to­vábbi 145.000 hektolitert szándékoznak ter­melni. Fel nem tételezhető/hogy a Druzstvo a heti kimutatások és a pénzügyminiszteri kimutatások alapján nem tudta volna, hogy a 400.000 hektoliternyi határt túllépték. Mint­hogy a Druzstvo mulasztása folytán keletke­zett ez a tulfőzés, viselje maga a kárt, vagy fedezze bő tartalékaiból, de semmi esetre sem terhelheti meg vele a tagoknak azt a csoportját, akik esetleg túllépték az egyéni kontingens 80 százalékát, de többnyire abban az időszakban, melyben a 400.000 hektolite­res maximum még nem volt kitermelve. A tul-főzés kérdése azért is vált kriti­kussá, mert a szesztermelő legtöbbjénél sok százezer koronát jelent, de azért is, mert ez az ügy a felügyelőblzottság és a közgyűlés fonrnaszerü döntése alatt van és minden ren­delkezésre álló eszközt fel kell használni, hogy a fenyegető veszedelmet elhárítsák. A bizalmatlanság a Jednota vezetősége iránt annál nagyobb, mert az utolsó kam­pány árainak elszámolásánál is oly nagy­mérvű levonásokkal kellett számolni, mint aminőket az 1920—21-es kampányban alkal­maztak. Jogos a félelem, hogy a megbízót- tak nem fognak tudni olyan erélyt kifejteni, aminőt ennek a károsító elszámolásnak meg­hiúsítására alkalmas lenne. Mi történt a vógrehajtóbizottsági ülésen? Még mielőtt az ügyet érdemlegesen tár­gyalták volna, a Jednota elnöke azoknak a szeszgyárosoknak névjegyzékét kívánta, akiknek nevében a távirat ment Ez a kíván­ság azt a benyomást keltette, hogy. az elnök­ség ebben az ügyben nem akarja magát az ellenzékkel azonosítani s ez a feltevés csak megerősítést nyert azáltal, hogy az ügy ér­demleges tárgyalása folyamán egy külön bi­zottságot küldtek ki az árak megállapításá­nál leendő közreműködés céljából s ebben az ellenzék is képviselve volt De ennek a bi­zottságnak összehívása ismeretien okokból elmaradt — bár a Druzstvo a bizottság ösz- szehivását megígérte. A szeszgyárosok ebben az ügyben még a kővetkezőket 'adják elő: A Lihova Komise ez évi szeptember hó 21.-iki köriratában említett árkülönbözetek tekintetében az elnökség azt az álláspontot foglalja el, hogy ez az ügy a körülbelül 27 millióra rugó levonás elszámo­lásával az utolsó közgyűlés határozatával szankcionálva van ás hogy a hektoliteren­ként! 76 K 93 f levonásából rezsiköltségekre 17 K, tartalékokra 25 K és a propaganda­alapra 34 K fordittatoít hektoliterenként. Átvételi árak. A szeptember 6-íki rendelet szerint a Druzstvónak a szeszkomisszióval együtt kell az 1921—22. évi kampányban termelt szesz­nek kategóriáit megállapítani. Ismeretes, hogy a szeszbizoftsag már föloszlott és nem tudni, hogy most ebben a kérdésben kinek keli majd döntenie. Valószínű, hogy a minisz- terközi bizottság fogja az árakat megállapí­tani. A Druzstvo elnöksége az elmúlt kam­pányra a következő átvételi árakat állapí­totta meg: burgonyaszesz az egyéni kontin­gens 80 százalékáig 1300 kor., 80 százalékon fölüli mennyiség után 1000 kor., répaszesz 80 százalékig 770 kor., 80 százalékon felül 470 kor., kukoricaszesz 80 százalékig 1190 kor., 80 százalékon fejül 810 kor., melassze- szesz 80 százalékig 700 kor.. v80 százalékon felül 400 kor. Tudvalévő, hogy az átvételi át­lagár a múlt kampányban 1049 koronát tett ki és ha a Druzstvo az itt fölsorolt egység­árakat fogja fizetni, akkor az átlagár nem 1049 koronát, hanem csak 1012 koronát fog kitenni, mert tudósítónk információja szerint a következő nyersanyagokból termelték a szeszt: 17% burgonya, 4.75% maláta, 37% kukorica, 36.6% répa, lU% bab, köles bük­köny és 4.39% melasszéből. Föltehető, Hogy ezek az adatok megbízhatók és ebben az esetben minden gyáros ■ hektoliterenként 37 koronával rövidülne, ami 420.000 hektoliter­nél körülbelül 15 és fél millió koronát tesz ki. A jövö szeszgazdá’kodás. A szeszgazdálkodásra vonatkozóan a jövő kampányra semmiféle intézkedés nem történt még. E pillanatban cx-lcx-állapotban vagyunk. A mezőgazdasági szeszipar az Ipari szeszgyárakkal abban állapodott meg, hogy egy szindikátust kell alkotni, amely az államtól monopóliumot kapna a szeszgazdál­kedásra. Ezt törvénnyel fogják szabályozni. Egy ilyen szindikátust azonban az állam csak akkor fog jóváhagyni, ha az egész szeszipar tömör egységben egyesül. A szeszgyárosok veszteségei. Azok a veszteségek, amelyek a szeszipa­rosokat az utolsó két kampányban érték, a következők: a 10%-ok tesznek 140.000 K-t az előző évi 76.93 K-ás levonás 76.000 ., az ezidei tulfőzés sokaknál 120.000 „ összesen: 336.000 K Ezek szerint minden mezőgazdasági szeszgyárnak 336.000 koronával kevesebb jövedelme volt, mint amennyi részére quasi biztosítva volt. S mi ezeknek a veszteségek­nek a konzekvenciája? A gyárosok a Druzst- vónál e Ivánnak adósodva és odajutottunk, hogy a Druzstvo ezeknek az adósságoknak fedezetéül — amint az az utolsó körlevélből is kitűnik — már most követel biztosítéko­kat, bekebelezéseket, kötelezvényeket, vál­tókat. Kritika a vezetőségről. A közgyűlés határozata, amelyen köny- nyelmüségből, de vezetőségünknek az ügy­nek fontosságáról való tájékozatlansága kö­vetkeztében. részt nem vettek, a felügyelő- bizottság felületes és könnyelmű ténykedése — mivel a Druzstvo és az elnökség határozatait alaposan meg nem vizsgálta —, ezek teremtették a szeszgyárosok mai ka­tasztrofális helyzetét. Az ellenzék szervezkedése. Az ügyek szanálására megindult akció­ban nemcsak arra a kérdésre kell megfelelni, kik azok a szeszgyárosok, akik a mai viszo­nyokkal elégedetlenek, hanem azzal is tisz­tában kell lennünk, vájjon a szeszgyárosok többsége támogatja-e a mai tarthatatlan vi­szonyok megváltoztatására irányuló akciót és csatlakozik-e a mozgalomhoz. Figyelmez­tetik azonban a szeszgyárosokat, hogy ezt az akciót csak abban az esetben fogják tovább folytatni, ha a kezdeményezők biztosak lesz­nek abban, hogy legalább 200 kartárs áll mö­göttük, akik az itt kifejtett állásponttal telje­sen azonosítják magukat és kijelentik, hogy az akciót célszerűnek tartják. Ha ez meg nem történnék, akkor minden további akcióval fölhagynak és a Jednota minden egyes tagja tudatában kell, hogy legyen annak, miféle következmények és milyen veszteségek fe­nyegetik öt arra az esetre, ha a Jednota és a Druzstvo közgyűlésével szemben teljesen szervezetlenül maradnak. leütése a főváros elleni csődkérésről. A szerk.) A magyar képviselők a pénzügymi­niszter elnöklete alatt külön is tanácskoztak, azután pedig közölték a franciákkal, hogy a főváros a tartozások végleges rendezéséig teljes vagyonával szavatol a kölcsönökért. A főváros kéri a francia hitelezőket, hogy a törlesztés megkezdéséig vegyék figyelembe a főváros súlyos pénzügyi helyzetét és nyújt­sanak módot arra, hogy a főváros fokozhassa jövedelmét és a kölcsön visszafizetésére to­vábbi fedezetet szerezhessenek. A francia hitelezők képviselői kijelentették, hogy bár fentartjáik cselekvési szabadságukat, az újabb tárgyalásokig szigorú rendszabályok­hoz nem nyúlnak. Végül meghívták a főváros megbízottait az éri ügyben Párisban decem­ber 14-én tartandó uj tárgyalásokhoz, — A mezőgazdák szociális biztosítása. A cseh­szlovák agrárpárt parlamenti klubja karöltve a cseh-szlovák iparospárttal, indítványt terjesztett be a képviselőházban, egy a beiegsegélyző-, rok­kantság- és agekori-biztositásra vonatkozó tör­vényjavaslat készítésére nézve, amely a mező­gazdák szociális biztosítására és , a hátramaradot­tak támogatására irányai. — Az üzemek beszüntetése és korlátozása. A cseh-szlovákiai német szociáldemokraták indít­ványt tettek a parlamentben egy az üzemek be­szüntetésére és korlátozására vonatkozó törvény­javaslat tárgyalására. Eszerint a felmondás leg­alább tizennégy napra terjedjen: felmondást, üzembeszüntetést vagy korlátozást, valamint a heti munkaidő megrövidítését csak az üzemi vá­lasztmány hozzájárulásával lehetne foganatosí­tani. Amennyiben öt nap alatt nem tudnak meg­egyezni a felek, választott bizottságnak kellene dönteni. Budapest, Sriékfössűe. Budapest külföldi tartozásai. Csődöt kérnek a főváros elleti? — Újabb ér­tekezlet Párisban. Prága, november ??. A ..Prager Tagblatt“-riak jelentik Bu­dapestről: A főváros képviselőinek a francia hitelezők kiküldötteivel a székes- főváros háboruelőtti tartozásairól folyta­tott tárgyalásai nem vezettek eredmény­re. A franciák olyan követeléseket tá­masztottak, amelyeket Budapest mai sú­lyos pénzügyi helyzetében nem teljesít­het A franciák azzal a fenyegetéssel hagyták el a fővárost, hogy' Budapest el­len csődöt kérnek. Budapest főváros kép­viselői Parisba utaztak,, hogy ott egyez­ségre lépjenek a francia hitelezőkkel. A franciák hir szerint időközben már meg is tették a lépéseket a csödnyitásra (?) Ezzel szemben a P. M. H. tudósítója táv­iratban a következőket jelenti az ügyről: A főváros franciaországi tartozásainak rende­zése ügyében döntö tanácskozások voltak a Városházán. Még a nyár folyamán két aján­latot terjesztettek a francia hitelezők elé. A franciák megbízottai egy harmadik ajánlat­tal jöttek. E szerint egy erre alakult rész­vénytársaság venné át a főváros valamennyi eddigi kötelezettségét, mely célra 60 millió frankot bocsátanának a részvénytársaság rendelkezésére. De a hitelezők képviselői a következő garanciákat követelték: a főváros Ingatlanait biztositékul lekötik, továbbá nem szociális jellegű közüzemek nyereségé­ből ötven százalékot biztosítanak a rész­vénytársaságnak, amely azonfelül bizonyos községi adók jövedelméből is részesednék. Ezeken felül az állam teljes garanciáját is kívánták. A föv’áros képviselői azt indítvá­nyozták, hogy oldják rneg a tartozások kifi­zetését bizonyos kamatmentes engedményen alapuló konverzió utján. A francia megbízot­tak nem zárkóztak el a főváros^ kívánsága elől, de komplikálják a megoldás tervét az ingatlan-jelzálog követelésével. A francia megbízottak kijelentették, hogy a trianoni békeszerződés alapján szigorú és rövid el­járást lehetne foganatosítani a főváros egész vagyonának zár alá helyezésével. (Nyilván ezen alapszik a Prager Tagblatt idézett je­— Általános lanyhaság a prágai tőzsdén. Noha a realizálási törekvések a mai forga­lomban még nagyobb mértékben jutottak ki­fejezésre, a forgalom meglehetősen nyugodt irányzattal nyílé meg. Később azonban, a bécsi tőzsdén való erős visszaesésről érke­ző hírek hatása alatt jelentékeny gyengülés állott be, különösen az arbitrázsértékekben. A bankértékek piacán a Cseh Leszámítoló, az Union, a Földhitel, a Slovenska. a Zivno, az Anglo, valamint a többi bécsi bankértékek is, az Unionbank kivételével, gyengültek. Az ipari értékek piacán különösen a vegyi érté­kek, a cukorgyári, a gépgyári és a vasgyári részvények voltak lanyhák. Csak a Königs- hofi cement és a,Petroleum volt tartott. Na­gyon lanyha volt a Déli és az Alnine. A' ku- iiszban a Skoda és Danek veszített árfolya­mából. A záró irányzat lanyha volt. A de­vizapiac forgalma a nyugati devizák lanyha irányzata mellett nyugodt volt. — A brfinn! terménytőzsde. Brfinr.ből jelen­tik^ Noha a cseh-szlovák kofona árfolyama Zü­richben csökkent és a nyugati devizák árfolyama itten emelkedett, a tőzsde irányzata határozatlan volt. Különösen nagy kínálat volt rozsban. A ga­bonaárak a gyengülés felé hajlottak s az árfolya­mok további 5 koronával csökkentek. A malmok ismét keveset vásároltak. Hivatalos árfolyamok: Morva búza 155—165, szlovenszkói búza 155— 165, morva rozs ÍÖ5—115, szlovenszkój 105—llö, morva nagybirtok! árpa 130—140, morva merkan­tilárpa 120—130, zab 115—135, Yellov tengeri 145 —150, La Plata 140—145, príma román tengeri 14.0—145, köles 110—130, 1922-es Viktória borsó 370—425, !922-e$ sárga borsó 330—350, lencse 700—S50. bab 140—150, mák 900 —950, hollandi kö­mény 1750—3500, vörös lóhere 1400—1800, svéd lóhere 800—1400, burgonya 14—16, ipari burgo­nya 8—10, friss téli káposzta 40—45, savanya ká­poszta 100—110, préseit morva édes széna 145— 155. prcseletlen 130—140, kézzel csépelt rozsszai- má 70—75, takarmányszalma 80—85, préseit alom- szalma 75—80. buzagriz 350—360, nullás búzaliszt 310—320. 4-es kenyérliszt 180—190, nullás rozs­liszt 240—260. egyes rozsliszt 190—200, barma rizs No. II. 270—280, amerikai liszt Firstelear 240—260, melasse 90—95, korpa 60—55 cseh ko­rona. Mind 100 kilograraonként ab feladó állomás. — A budapesti tőzsde. Budapestről je­lentik: Az üzletiéin bécsi tőzsdei hangulat és a korona változatlan árfolyama folytán az Irányzat tartózkodó volt. A kínálat nem volt jelentékeny, mert általában az a vélemény, hogy a tőzsde mostani lanyhasága az általá­nos drágaságra való tekintettel nem tarthat sokáig. Nagyobb eladás volt bécsi számlára Salgó-, Rima- és Államvasutrészvényekben. A veszteség általában 10—15% volt. A for­galom, mely időnként teljesen pangott, zár­lat felé valamivel élénkebb lett, anélkül azon­ban, hogy az árfolyamok valamit is javultak volna. A záróirányzat lanyha és vontatott volt. — A bécsi tőzsde. A tőzsde mai forgalmát, a komissziós cégek leadása üzletfeleik számlájára és a kistőkés spekuláció további tehermentesítő eladásai teljesen lanyhává tették. Anélkül azon­ban, hogy az eladások nagyobb mérveket értek volna el, kereslet hiányában jelentékenyen csök­kentek az árfolyamok, elsősorban pedig a valutá- ris értékek árfolyama. A lanyha irányzat folyto­nos üzlettelenség mellett később is tovább tar­tott, amelynél a cseh értékek számottevő árfo­lyamveszteséget szenvedtek. A tőzsde minden ja­vulás nélkül nyomott hangulattal zárult. Berlin. DevizáK. Kiadja: Flachbarth Ernő df. Nyomatott a Deutsche ZeftaKgis-^ktiee-GestK- sebaft nyomdájában, Prágában. A nyomásén felelős; O. Hofik. TOzsdeárioiaamoli csütörtökön: november 23 án Prága: Értéktőzsde. Agrárai banka (Ag- Alpíne ....... 165.— rár Fánk). • • • 440,— Kolini káré. . . . 470.— Bohemia ............... 4öfl.— Kolini petróleum. 3S0.— Cs eh Union Bank 388.— Kollni szesz . . . —.— 8 índnstriai (Cseh Tejipar rt. .... **69.— Ipíirbar.k .... 455.— Első pilseni sör­Práter Kredit. gyér —.— l Prágai Bitelb.) 739.— Danák é* társa . . S37.— Szlovák Bank . . 166.— Laurin ős Klemet*: 196.— Zivnontcnska . . . 384.56 Ringhoi'fer .... 785.— Anplobank (AnflCpJ Prágai vasinar. . 543.— Osztrák Bank . . 44.— Bkod a....................... 393.— Bécsi Unionbank . 25.30 Papír....................... 215.— Wiener Bnnkv. . . (3.~ C*áh nyugati énén 230.— Osxtrák hitsl ... 1475 Osstrani szén. . . —.— Cseh Cukor .... 985.— Invvald. ...... 720.— Kolim mntráRva . ?§5.— Friedrich ............... —.— Po ldi................... . . 255.— De vizák: XI ,45: Xí/Si. KB hollandi forint . 1243.59 ;248.C0 Kő. tnn német, márka . . ft.467.:, 6.48 „ 160 svá.jet frank. . . 5S8.56 591.00 „ TOO norvég korona . 576 25 57S.73 „ 1® dán korona . . . 634 66 643 99 ., :00 svéd korosa . . . 84690 S4é.O0 •10Q olasz líra .... 146.75 147.75 „ .1® francia frank . . 226.75 226.75 1 font sterling . . . . 141.30 141.75 ,r 1 dollár ....... 31.SS 31.55 „ 1® belga frank . . . 216.50 211,30 „ ÍCS0 Spanyol peseta . 481.50 484.40 „ Ifff) jugoszláv dinár. 45.73 49.00 „ KB jugoszláv korona —.— —.— „ IfB román led .... —.— —.— „ I® bolgár Inra . . . 23.S0 23.30 ., 1 tf>rök font ..... 16.69 16.60 „ I® osztrák borona . 6.04 6.0405 „ 100 lengyel márka . 0.16 Ö.1577>„ 100 magyar borona . 1.27b 1.2725 „ 1 dollár (kábel) . . . —.— —.— „ Magyar Hitel .... 8156 Levante .........................32560 Os ztrák Hitel .... 1056 Tröszt........................... 10230 An g,;Magyar .... 2030 Csáky...............................2460 Le számítoló ..... 1650 MagysrFegyvergyár29(S05 Magy .-Utasa ..... 566 Ganc-Dannbins . . 530660 Jelzálog...................... 513 Ganz-villamos. . . 62000 Ha sa bank...................1256 Láng................... 198Ö6 Eg yes, tkpt ..... 3459 Lipták...............................3175 Fö ldhitelbank.... 8260 Sealiek ....... 5760 Merkúr ....... 330 Baróti ........ 2460 Kerssk. bank .... 18080 Izzó ......... 3COOÓ Maery. ált. tkp. . . . 3025 Gutrnann ...... 8106 EleS hazai ................... — Klotiltí............................ 6709 Sa jgó . ........................38259 Magyar Cukor . . 104990 Ri ma ........ 16250 őstermelő ...... 3$00 Közúti..............................7869 Gamrai........ 6á(K> I) éílvasút.................. 6300 Nasehitei.................... 40506 Aí lamvasnt ..... 2250 iíeusefclose ..... 1430 Bors.-Mískolei. . . .12006 Orsz. fa ...... . — Conecrdia.......................6080 Győri eia.j.................... 7400 Bu dapesti malom . . 17680 Selavónia........................2356 Gi telta malom . . . • 57é9 Egyes, fa.................... 945 Vi któria........................2S0Ö9 Ligaum-tröst .... 3725 Hu ngária malom . . 10000 Zabolai ....... 3700 Beoosini........................35500 Papír ............................ 3499 És zaki szén ..... 17750 Bóni............................... — .E sstergom-Szásevárl 22$00 Malomsnkv ..... 2100 i Felsőm, szén............... 33009 Rézbányái...... 3250 Ur asuké........................17000 Bgise . ....................... 2165 Ma gnezit . . . . . 62506 . Óceán ........ 5590 Mácy. ált. Kőszén 99080 Pátfalvai ...... — Urikányi ..... .42600 Kóburg • • * • • • ■ 3100 Adria . . . . , ... 29069 Magyar szalámi . . — Atlantiba ...... 4925 Snóoium ............................4956 A devlzaközponí hivatalos árfolyamai: Amsterdam . 92308.— ; Prága................. 7453.— Bu karest . . . 1539.— j Stockholm . . . 63689.— Kopsnhága . . 67380.— ! Zűrien ..... 640ÖŐ — Krisztiánja . • 43303.‘— ' 75é«s ...... 634 London . . . 10609.— Szófia............... 1750.— Be rlin ..... 0.46 j Zágráb..... 800,— Kóma . . . 19900.— j Newyork .... . 2350.— Périe. ..... 16300,— 1 Varsó ..... 15.58 Bées. Érté&tSzsde. Ma.ey. koronajárad.. .10090 rerdlnaBdsKordb,16756S46 Mágy. aranyjáradék 9500S Staatsbahn . . . 622S86 Anglobank ..... 9*3100 Sűdbafan.....................1S1606 Ba nkverein Wr. . . .25000 Síidbahn prieritat . 465699 Bodenbredit. .... . 55000 Aípine ...... .32?096 Kreditanstalfc............... 27069 Krupp.........................345969 On g. Kredit .... - Poicfí............................330098 LS nderbank............... 73009 Prager Eisea ■ . . 1050009 Lo mbard ........ 96C9 Rima........................... 277999 Me rkúr ........................195GÖ Cobnrg ...........................31500 Os ztr.-Magyar Bank — Salgó....................... 810009 Un ion Bank Wr . . .61000 Uribány............... — Cs eh Union....................840000 Skoda.................. • 539998 Zs lvr.ostenská Banké 825000 Rtnghoffer_. . . . 1438000 Dunagözhajózás . . 1090900 Magyar cukor ... — Kassa-Öderbergi . . 480900 Inwald ...... — A devizaforgalom ma szünetelt. Príjja................ 20099 Milánó..... 290.27 Am sterdam . . 2473.82 London.................23179 37 Bn enósz Airess . . 2299.25 Neve York .... 6271 78 Brüsszel .... 41994 Paris......... 431.36 Kr istisnta . . . 1142,13 Zürich................. 1182 03 Ko penhága . . . 1248.82 Madrid...... 972.56 Stockholm . . 1670.81 Bées 9,12 Eeteingíors • . . '61.35 ‘ Budapest ..... 2 76 A zftrieEni SevtzaárfoIyamoSi Záriak XI/K. XI/32. 100 esehszl. korona . 16.70 18.96 svájci frank £00 magyar korona. 0.2225 0.22 „ „ Í00 német márka . . 0.0825 6,0825 ,, 100 hollandi forint .211-26 210.75 1 dollár....................... 5J7 5.353 ’ I font sterling ... 2414 24.076 Í00 francia frank . . 38 30 38.70 100 olasu líra .... 26-90 2460 „ ICC belga frank» . . 36 60 33.70 100 dán korona . . .108 56 108.60 ’ l(33 svéd korona . . 143 50 143.00 „ ., ICC norvég korona . 97 50 S7.Ö0 „ ÍÖÖ spanyol peseta . 82.í() 3180 ’ 100 3nsn. Air peso 198 60 196 00 100 jugoszláv dinár 7 60 2 OS .. „ ÍRJ bolgár leva. . . 375 ------­10 0 osztr. kor (pénz) 0.0071; 0.0072 ” 100 osztr. leb. bankj. —.— —.— ICC lengyel márka . 0.03 6.03 !, " 100 román lei... . 3 40 3 40

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom