Prágai Magyar Hirlap, 1922. október (1. évfolyam, 100-118. szám)

1922-10-22 / 118. szám

Vásárnap, október 22.

WAPiüHggJá

Dél vau. Megyek az utcán. Jönnek szembe velem emberek, akiket soha sem láttam, vagy talán minden délben látok, de akiket nem vesz észre a szemem és akikre nem hederit az emlékezőtehetségem. Szeles, esős, hűvös az idő . . . mindenki siet. Én lassan megyek, egyformán kiszabott léptekkel, a napi munka közepén vergődő gondolatokkal. Az emberek, az ismeretlen és idegen arcok nem kergetik szét a gondolataim bárányfelhőit, ezeket a fodros, könnyű, a lelkem égboltjára pingált apró foltocskákat.

Játszom a gondolataimmal. Eszembe jut, hogy jó lenne megállítani ezt a siető embeTCSörtetést és megkérdezni: miért sietnek, ki kergeti őket, hová szedik a lábukat és mit hordoznak a barna, kék. szürke vagy színtelen szeműn mögött? Tudom, hogy sokan azt felelnék, mi közöm hozzá, sckan végignéznének, mint egy sápait hóbortoson szokás, sokan haragudnának, mert ellopok egy percet a percekre berendezett életükből. Tudom, hogy lennének olyanok is, akik megütközve néznének rám és a kérdést visszaröpítenék felém és tőlem várnának feleletet arra: érdemes-e loholni és törtetni előre az élet lökdcséses utcáján. Ezeknek nem felelnék. Ezek elől én is elsietnék, mert a szkeptikus emberek nem az én barátaim és mert az életnek apró problémáiról csak önmagámnak szeretek válaszokat adni.

De ha akadna valaki, aki azt felelné: sietek, mert jól esik, de megállók, amikor jól fog esni. nekem nem fontos, hogy tizenkettő van-e, vagy félegyet mutat az óra, nekem az a fontos, hogy az életbe úgy illesztem be az életemet, ahogy éppen én akarom, akkor a karomat belefüzném a kariába úgy, hogy a kezem a szive körül pihenjen és azt mondanám neki: menjünk együtt, ne beszéljünk semmit, csak nézzük, mosolyogjuk vagy szomorkodjuk az utcát, az életet.

És elnéznénk a prémekbe bujt vagy csak bújni vágyódó asszonyokat, akik ritkán gondolnak a férjükre, gyakran barátkoztatiák a szivüket simafejü bajusztalanokkal és a lányokat, akik asszonyok szeretnének lenni, akik szeretnek vagy szerettek, vagy azt hiszik, hogy fognak egyszer szeretni is. És elnéznék a férfiakat, akik vag3r jóllakottak, pénzzel megvesznek mindent, vagy pénz nélkül szeretnék megvenni a világot, akik haragusznak, mert szubordináció van az életükben, vagy örülnek annak, hogy végigtaposhattak valamin vagy valakin. És elnéznénk a kirakatokba rakott holmikat, a sarkon vigyorgó plakátokat, az utca szélén füstölgő kis gőzmozdonyformáju gesztenyesütőt és elgondolkoznánk azon, hogy az a vörösarcu asszony, aki ma a gőzölgő masina mögött ül, erre készült-e, erre gondolt-e akkor, amikor még gyorsabban zakatolt a szive, fehér és hamvas volt az arca és egy hoszszu, álomnélküli éjszakán végiggondolta és tervezte a maga életét. És elnéznénk a soííőrt, amint hátraveti magát, egy száguldásra vágyó embert várva, a bőrüléses benzinkocsiban és aki ránk néz s végigmustrál bennünket abból a szempontból, alkalmasak vagyunk-e arra, hogy hozzánk kapcsolja a reménykedő vágyakozását. És elgondolkoznánk azon, hogy hol van az ember, akihez mi kapcsolhatjuk a vágyakozó reménységünket, akit mi mustrálhatunk végig az utast fürkésző sofförszemmel, hol van az, akit magunkkal vihetünk egy nagy útra, egy nagy... az élet szelével viaskodó száguldásra?

Ezt mind végignéznénk, végigondolnánk, azután megállanánk egy lassan csúszó viz mellett és egymás szemében keresnénk a megértést, vagy a kiábrándulást.

Szedöszfrálk. A Prágai Magyar

Hírlapot előállító nyomda magyar szedői ma délután négy órakor abbahagyták a munkát. A sztrájk oka, hogy a nyomdavállalat üzemredukció miatt felmondott az egyik szedőnek, akivel a többi szedő szolidaritást vál Iáit. Ez a sztrájk az oka annak hogy mai számunk csak hat óljain terjedelemben jelenthetett meg s hogy a napi aktuális anyag legnagyobb ré. sze kimaradt.

— (Tufnelné asszony és a szlovenszkói lerombolt emlékművek). A Prágai Magyar Hírlap 114. számának egyik hire szerint Tufnelné asz. szony, a Mária Terézia-szobornak vandál lerombolása felett felháborodott „Temps“-nek azt irta, hogy ama szobor lerombolása elszigetelt jelen, ség volt és hogy a pozsonyi rendőrség kutatja a tetteseket (!). Ez a merész és valótlan állítás a „Tctnps“-ben természetesen nem talált hitelre, mert a rombolást a világ szemeláttára eszközölték hatósági erők, teherautók segélyével oly kíméletlen módon, hogy a közönség sirva fakadt és nem volt képes elfojtani mély megbotránkozásból eredt szidalmait. Ami Tufnelné aszszonynak ama állítását illeti, hogy a Mária Terézia-szobor lerombolása elszigetelt jelenség volt. ugv csodálkozásunkat kell Tufnelné asszony teljes tájékozatlansága felett kifejezni, mert azt nem tehetjük fel, hogy Tuftelné asszony tudatosan irt

valótlanságot. Mindenki előtt ismeretes, hogy a Magyarország ezeréves fennállásának emlékére, a határszélek egyes pontjain felállított összes emlékszobrokat hatósági intézkedés folytán robbantották fel. Ez is kicsinyes, sőt nevetséges művelet volt, mert az emlékművekkel egyidejűleg nem semmisíthették meg azt a történeti tényt, hogy Magyarország az emlékművekkel jelzett határok közt ezer évig magyar államként létezett. Ámde a rombolás nemcsak a határszéli emlékműveket, nemcsak a gyönyörű Mária Teréziaszobrot érte, hanem a megfoghatlan vandalizmus dühének áldozatául estek egyéb nagy értékkel birt műemlékek, köztük a trencséni műemlék is. Trencsén városnak van magasan meredő igen érdekes sziklatömbje a várrom alatt. A háború során magáévá tette a vármegye közönsége és a trencséni katonai parancsnokság égj' jeles szobrásznak azt az eszméjét, hogy a háborúban elesett katonák emlékének megörökítése végett a sziklából vésessék ki egy dombormü-emlék. melynek tartóssága vetekedni fog Thorwaldsen híres oroszlánjának tartósságával, ébren fogja tartani a hősi halált szenvedett katonákat megillető kegyeletet és a városnak örök diszét fogja alkotni. A inü elkészült és a sok fáradsággal, művészileg kivésett alak annyira sikerült, hogy egy külföldi müértő úgy nyilatkozott, hogy z trencséniek nem is sejtik, minő műkincsnek jöttek birtokába. Ebben az emlékben nem volt és nem is lehetett semmi izgató magj^ar tendencia, hisz az odavésett „Hőseink emlékére" szöveg minden nemzetiségű katonára vonatkozott, sőt szemben azzal a körülménnyel, hogy Trencsén vármegye túlnyomó többségben szlovák anyanyelvű katonákat állított ki, a kegyelet kifejezése főleg ezeknek szólt. Tudja-e Tufnél asszony, mi történt múlt évben e szép emlékkel? Megmondjuk: a zsupán rendeletére letörték a sziklából a gyönyörű dombormüvet, meghagyták a keretet és ebbe valami cementhabarcsból egy alakot — állítólag Giskra alakját — ragasztották Az igazság megkívánná, hogy Tufnelné asszony a ,,Temps“-hez intézendő újabb levélben rektifikálná első levelének „tévedéseit" (?).

— (Porto plati adressát.) Trencsénből írják nekünk: A levélboritékokra nyomatott ily záradékokkal érkeznek a prágai hatóságoktól hiv^talps levelek a szlovenszkói állampolgárokhoz oly esetekben is, amidőn az illető hatóságoknak úgyis kötelességük a feleket értesíteni. Ha valamely fél pénzt vagy értékeket küld például a prágai telekhivatalnak, vagy az államadósságok igazgatóságának, nem részesül értesítésben afelől, vájjon az érték odaérkezett-e, holott a rend azt követeli, hogy a félnek megfelelő elismervény bocsájttassék rendelkezésére. Ha a fél nyugtalanságában hetek múlva sürgeti a válaszadást és kívánja az érték elismerését, akkor nagynehezen küldenek ajánlott hivatalos levelet, de a fenti záradékkal, vagyis a postán beszedik a 3 koTonás portót Ez bosszantó „Schmutzigság", ildomtalan nyuzás, mert egyfelől a félnek az érték nyugtázása föltétlenül jár, másfelől ajánlott levél helyett egyszerű levél is elegendő. Itt többen elhatározták, hogy portómegtérités kötelezettségével érkező hivatalos leveleket nem fognak átvenni.

— (A dohányáruk olcsóbbodása.) A dohánygyártmányok árleszállítása a pénzügyminisztérium döntése szerint esetleg még ebben a hónapban, legkésőbb azonban január elsején megtörténik.

— (Uj londoni lengyel követ). Varsóból jelentik, hogy Pilsudsky elnök Skirmunt volt külügyminisztert londoni lengyel követté nevezte ki— (Áthelyezés). A népmüvelődési miniszter Krisk Jenő lévai állami reálgimnáziumi tanárt és kereskedelmi iskolai igazgatót az Ipolysági á’lami polgári iskolához helyezte át. A negyven év óta működő, őszbeborult és tudós tanár hirtelen áthelyezése nagy feltűnést keltett a városban. Megérdemelt pihenő helyett fiatal tanárként, más beosztásba küldték egy polgári iskolához. Távozásával a város és a vármegye nagy pedagógust vesztett el, kit a külföld még a világháború előtt is elismert.

— A román vasutak kereskedelemellenes magatartása. Kolozsvárról jelentik: A vasutigazgatóság rend ele te szerint a Magyarországon át Cseh-Szlovákiába rendelt vasúti küldeményeket ezentúl nem lehet egészen a rendeltetési állomásig feladni, hanem csak arra a magyarországi határállomásra, ahonnan az áru cseh-szlovák területre lép át. Ezek az állomások: Komárom, Oroszvár, Drégelypalánk, Ipolytárkon, Salgótarján, Bánréve, Tornanádaska, Hidasnémeti és Sátoraljaújhely. Ezeken az állomásokon a küldeményt szabályszerűen újra föl kell adni.

— (Fagyasztott hús érkezik Amerikából.) Az

első fagyasztott husszállitmány a legközelebbi napokban Amerikából Prágába érkezik.

— (Uj lap Ruszinszkóban.) Ungvárról jelentik: Havas Emil, az Uj Közlöny szerkesztője, Kárpáti Szemle cim alatt uj lapot indit, amely magyar, német, cseh és ruszin nyelven fog megjelenni. A lap csak közgazdasággal foglalkozik.

— A Koburg-müvek szanálási ügye. Becsből

jelenti tudósitónk: A Koburg-müvek szanáláái

ügyében folytatott tárgyalásokról kedvezőtlen hirek hallatszanak. Azok a Prágából érkezett hírek, hogy a cseh-szlovákiai intézetek, melyek érdekelve vannak, a szanálási tárgyalásokról visszavonultak, a bécsi pénzpiacon kedvtelenséget váltottak ki. Ezért estek a részvények 94.000 koronára s csak 104.000 koronára tudtak újból fölemelkedni. A bécsi tőzsdei spekuláció a Koburgmészvények árfolyamesése folytán nagy veszteségeket szenved.

Kiviteli kedvezmények Magyarországba szóló cseh-szlovák faszállltásoknál. Budapesti tudósítónk jelenti: A cseh-szlovák delegáció Budapesten foglalkozni fog a Cseh-Szlovákiából Magyarországba szóló faszállitmányok újból való életrekeltésével. Tekintve, hogy Csieh-Szlovákia a cseh-szlovák korona nagy árfolyama folytán a román fapiaccal már hosszabb idő óta nem tud versenyezni, azt tervezik, hogy kiviteli kedvezményeket léptetnek életbe, illetve a Cseh-Szlovákiából kivitt famennyiség után elengedik a kiviteli illetéket, továbbá hogy vasúti szállítási dijengedményeket fognak tenni.

xx A cukorba! modern gyógyítása. A cukorbaijosoknál sokáig megelégedtek azzal, hogy a cukor és szénhidrátok (lisztnemüek) élvezetét vonták meg a betegtől, miig húst és zsírt bármily mennyiségben fogyaszthatott. E diéta mellett a cukor eltűnt ugyan, azonban helyébe gyakran a cukornál jóval veszedelmesebb aceton lépett föl. Ezért ma már nemcsak a cukor- és szénh:drátfogyásztást szorítják meg, hanem a fehérjét (husnemüeket) és zsírt is. A cukorbajnál — mint a vesebaj, epekő, köszvény vagy szívbaj eseteiben — csak úgy lehet tartós eredményt elérni, ha a beteget szervezetének és mindenkori állapotának megfelelő mennyiségű és minőségű táplálkozásban részesítik. Ezzel a szisztémával nemcsak azt érik el, hogy a beteg cukor- és aceton-mentes lesz, vagyis teljesen meggyógjml, hanem meg lesz állapítva az a maximális mennyisége a szénhidrát-, zsír- és fehérnye-tápanyagoknak. — ezt a tolerancia meghatározásának nevezik, — • melyet az egyén szervezete feldolgozni, asszimilálni képes s amely táplálkozás mellett a beteg kellő tápláltságát, jólérzését és munkabírását is visszanyeri. A pozsonyi Grand Szanatóriumban a legújabb tudományos elvek szerint szigorúan individualizálva kezelik a cukor-, vese- és szívbajosokat és köszvényeseket. Ennek a körülménynek köszönhető, hogy a grandiózus intézetnek oly nagy sikerei vannak az anyagcsere-betegségek gyógyítása terén. A diétás és fizikoterápiás osztályt ezek főorvosa, Arányi Zsigmond dr. igazgató vezeti.

xx Mautner Frigyes dr. ügyvéd, törvényszéki hites magyar tolmács, Prága I., Mikuláska tr. 28. Telefon 46—08. Vállal fordításokat a magyar nyelvből német és cseh nyelvre és megfordítva.

xx Szépségápolási tanfolyam az „Instiíut de Beauté de Parisában, Prága, II. Václavské nám. 6. szám. Az „Institut de Beauté de Paris, Prága, II. Václavské nám. 6. isko= Iát nyitott a szépségápolás elsajátítására, mely ténnyel módot akar adni az érdeklődőknek jövőjük biztositására egy uj érvényesülési lehetőséghez. A tanfolyam két héttől egy hónapig tart, minden résztvevő egy bizonyitványt kap, melynek alapján az elhelyezkedése nemcsak könnyű, hanem bizonyos. A tanfolyam áll: szépségápolás, testmassage, manicure, hajfestésből, ezenkívül több idevágó tanokból. Az érdeklődőknek felvilágosítást az Institut de Beauté de Paris, Prága, II. Václavské nám. 6. alatt az igazgatónő, Laveczky H.-né személyesen ad. Levélbeni kérdezősködéseknél válaszbélyeg küldendő be.

— (Bolgár-jugoszláv közeledés.) Belgráditól jelentik: Stambulinsky bolgár miniszterelnök közvetett utón azzal a kéréssel fordult a jugoszláv kormányhoz, vájjon lehetséges volna-e a két állam közötti megegyezés céljából konferenciát tartani.

xx Gyenge férfiaknak 10 Ke beküldése ellenében bérmentve küldöm szenzációs találmányomat ismertető könyvemet. Cim: „Patent 508“, CIuj-Kolozsvár (Románia) 1. számú postafiók.

SZÍNHÁZ ÉS ZENE

(♦) A prágai német színház műsora:

Szombat este: Bőregér.

Vasárnap délelőtt: Hangverseny.

Vasárnap délután: Az élő holttest.

Vasárnap este: Offenbach.

(*) A német klsszinpad műsora:

Szombat: Wau-Wau.

*

(*) A kassai magyar szinház e heti műsora:

Vasárnap délután: Mozikirály.

Vasárnap este: Cseregyerek. F. Biller Irén

vendégjátéka.

Hétfő: Eladott menyasszony. Székelyhídi és Medek vendégfellépte.

*

(*) Az ungvári magyar szinház műsora:

Vasárnap délután: Nebántsvirág.

Vasárnap este: Kis kadét

Hétfő: Kék frakk (újdonság).

Kedd: Aranymadár (operett újdonság).

(*) „Egy prágai német Író uj darabja. A. Max

Brod most fejezte be egyik uj vígjátékét, amelynek cime „Clarissas halbes Herz\. A darabot a königsbergi uj szinház fogja bemutatni.

(+) Dér Wauwau. Tegnap mutatta be a prágai német szinház ezt a különös cimü angol vígjátékot. A darab tartalmáról tegnap adtunk képet berlini jelentésünk alapján. Most ésak arról emlékezünk meg, hogy Romanovvsky Rikárd a Wauwau szerepében elsőrendű és eredeti alakítást nyújtott.

(+) Országos Gyóni-emlékünnep Békéscsabán.

Gyóni Géza osztálytársai húszéves találkozójuk alkalmával a költő iránt való szeretetük ieléül alapot teremtettek, amelyből a békéscsabai evangélikus főgimnázium falába bronzplakettet illesztetnek. A kiválóan sikerült plakett Bődy Kálmán szobrászművész alkotása. Az emlékmű leleplezési ünnepe október 21-én és 22-én országos keretek között fog megtörténni. Gyóni Géza osztálytársai ezzel az ünnepséggel ismét meg akarják indítani azt a nagy csabai Gyóni-szoboralapra való gyűjtést, amelyet Nil, a kiváló Írónő kezdett, amelyet azonban a mostoha viszonyok megakasztottak.

(*) Magyar hegedűművész sikere Hollandiában. Miként a most érkezett hollandi lapokból látjuk, Fehér Ilona, a tizenhatéves magyar hegediimiivésznő nagy sikert aratott Amsterdamban hegedühangversenyével. A hollandi újságok egyértelműen dicsérik stilusérzékét, teknikai tudását, fantáziáját Hubay Jenőnek ez a tehetséges tanítványa különösen szép sikert aratott Corelli La Fóliájával, Mendelssohn Concertjével és Schubert Bölcsődalával. November 11-ére újabb hangversenyre hívták meg Amsterdamba, közben azonban Utrechtben és Haarlemben is fel fog lépni.

(*) Joachim porosz herceg mint dirigens. Tegnapelőtt este folyt le Bécsben az idei szezon egyik legérdekesebb hangversenye. Aznap este tartották meg ugyanis a Mentőegyesület részére rendezett hangversenyt, amelyen Ernő Joachim porosz herceg, Vilmos excsászár unokatestvére, mint zeneszerző és mint dirigens mutatkozott be. A királyi herceg mindkét minőségben, úgyis mint szerző és úgyis mint dirigens nagy sikert aratott. Különösen tetszett saját szerzeményű szerenádja, amelynek dallamosságáról és hatásos hangszereléséről nagy elismeréssel Írnak a bécsi lapok.

(*) Magyar dirigens a bécsi Hofburgban. A

budapesti Operaház zenekarának egyik fiatal tagia. Komor Vilmos, a bécsi kamarazenekar élén október 28-án tartja a bécsi Hofburg egykori szertartástermében hangversenyét, amelyen Mozart és Franck Cézár müvei mellett Weiner Leó „Humoreszk" cimü kompozícióját fogja bemutatni.

(*( „Crainquebllle" filmen. Az irodalom minden barátjának élénk emlékezetében él Anatole Francénak kis remekműve: Craiuqebille. Most azt Írják Párából. hogy a zöldségárusnak ezt a halhatatlan figuráját filmre Írták át A filmet a Trarieux-Legrand-társulat készíti el s a főszerepet Jaques Feyder játsza.

(*) Bayreuth — 1924. 1924 nyarán, tehát tiz évi szünet után Bayreuthban ismét ünnepi játékokat fognak tartani. Előadásra kerül a „Parsifal", a „Niebelungok gyűrűje" és a „Mesterdalnokok".