Prágai Magyar Hirlap, 1922. október (1. évfolyam, 100-118. szám)

1922-10-22 / 118. szám

Vásárnap, október 22. WAPiüHggJá Dél vau. Megyek az utcán. Jönnek szembe velem emberek, akiket soha sem láttam, vagy ta­lán minden délben látok, de akiket nem vesz észre a szemem és akikre nem hederit az emlékezőte­hetségem. Szeles, esős, hűvös az idő . . . min­denki siet. Én lassan megyek, egyformán kisza­bott léptekkel, a napi munka közepén vergődő gondolatokkal. Az emberek, az ismeretlen és ide­gen arcok nem kergetik szét a gondolataim bá­rányfelhőit, ezeket a fodros, könnyű, a lelkem égboltjára pingált apró foltocskákat. Játszom a gondolataimmal. Eszembe jut, hogy jó lenne megállítani ezt a siető embeTCSörtetést és megkérdezni: miért sietnek, ki kergeti őket, hová szedik a lábukat és mit hordoznak a barna, kék. szürke vagy színtelen szeműn mögött? Tu­dom, hogy sokan azt felelnék, mi közöm hozzá, sckan végignéznének, mint egy sápait hóborto­son szokás, sokan haragudnának, mert ellopok egy percet a percekre berendezett életükből. Tu­dom, hogy lennének olyanok is, akik megütközve néznének rám és a kérdést visszaröpítenék felém és tőlem várnának feleletet arra: érdemes-e lo­holni és törtetni előre az élet lökdcséses utcáján. Ezeknek nem felelnék. Ezek elől én is elsietnék, mert a szkeptikus emberek nem az én barátaim és mert az életnek apró problémáiról csak önma­gámnak szeretek válaszokat adni. De ha akadna valaki, aki azt felelné: sietek, mert jól esik, de megállók, amikor jól fog esni. nekem nem fontos, hogy tizenkettő van-e, vagy félegyet mutat az óra, nekem az a fontos, hogy az életbe úgy illesztem be az életemet, ahogy éppen én akarom, akkor a karomat belefüzném a kariába úgy, hogy a kezem a szive körül pi­henjen és azt mondanám neki: menjünk együtt, ne beszéljünk semmit, csak nézzük, mosolyogjuk vagy szomorkodjuk az utcát, az életet. És elnéznénk a prémekbe bujt vagy csak bújni vágyódó asszonyokat, akik ritkán gon­dolnak a férjükre, gyakran barátkoztatiák a szi­vüket simafejü bajusztalanokkal és a lányokat, akik asszonyok szeretnének lenni, akik szeretnek vagy szerettek, vagy azt hiszik, hogy fognak egyszer szeretni is. És elnéznék a férfiakat, akik vag3r jóllakottak, pénzzel megvesznek min­dent, vagy pénz nélkül szeretnék megvenni a vi­lágot, akik haragusznak, mert szubordináció van az életükben, vagy örülnek annak, hogy végigta­poshattak valamin vagy valakin. És elnéznénk a kirakatokba rakott holmikat, a sarkon vigyorgó plakátokat, az utca szélén füstölgő kis gőzmoz­­donyformáju gesztenyesütőt és elgondolkoznánk azon, hogy az a vörösarcu asszony, aki ma a gő­zölgő masina mögött ül, erre készült-e, erre gon­dolt-e akkor, amikor még gyorsabban zakatolt a szive, fehér és hamvas volt az arca és egy hosz­­szu, álomnélküli éjszakán végiggondolta és ter­vezte a maga életét. És elnéznénk a soííőrt, amint hátraveti magát, egy száguldásra vágyó embert várva, a bőrüléses benzinkocsiban és aki ránk néz s végigmustrál bennünket abból a szempontból, alkalmasak vagyunk-e arra, hogy hozzánk kapcsolja a reménykedő vágyakozását. És elgondolkoznánk azon, hogy hol van az em­ber, akihez mi kapcsolhatjuk a vágyakozó re­ménységünket, akit mi mustrálhatunk végig az utast fürkésző sofförszemmel, hol van az, akit magunkkal vihetünk egy nagy útra, egy nagy... az élet szelével viaskodó száguldásra? Ezt mind végignéznénk, végigondolnánk, az­után megállanánk egy lassan csúszó viz mellett és egymás szemében keresnénk a megértést, vagy a kiábrándulást. Szedöszfrálk. A Prágai Magyar Hírlapot előállító nyomda magyar szedői ma délután négy órakor abba­hagyták a munkát. A sztrájk oka, hogy a nyomdavállalat üzemredukció miatt felmondott az egyik szedőnek, akivel a többi szedő szolidaritást vál Iáit. Ez a sztrájk az oka annak hogy mai számunk csak hat óljain terje­delemben jelenthetett meg s hogy a napi aktuális anyag legnagyobb ré. sze kimaradt. — (Tufnelné asszony és a szlovenszkói le­rombolt emlékművek). A Prágai Magyar Hírlap 114. számának egyik hire szerint Tufnelné asz. szony, a Mária Terézia-szobornak vandál lerom­bolása felett felháborodott „Temps“-nek azt irta, hogy ama szobor lerombolása elszigetelt jelen, ség volt és hogy a pozsonyi rendőrség kutatja a tetteseket (!). Ez a merész és valótlan állí­tás a „Tctnps“-ben természetesen nem talált hi­telre, mert a rombolást a világ szemeláttára esz­közölték hatósági erők, teherautók segélyével oly kíméletlen módon, hogy a közönség sirva fa­kadt és nem volt képes elfojtani mély megbot­ránkozásból eredt szidalmait. Ami Tufnelné asz­­szonynak ama állítását illeti, hogy a Mária Te­­rézia-szobor lerombolása elszigetelt jelenség volt. ugv csodálkozásunkat kell Tufnelné asszony tel­jes tájékozatlansága felett kifejezni, mert azt nem tehetjük fel, hogy Tuftelné asszony tudatosan irt valótlanságot. Mindenki előtt ismeretes, hogy a Magyarország ezeréves fennállásának emlékére, a határszélek egyes pontjain felállított összes emlékszobrokat hatósági intézkedés folytán rob­bantották fel. Ez is kicsinyes, sőt nevetséges mű­velet volt, mert az emlékművekkel egyidejűleg nem semmisíthették meg azt a történeti tényt, hogy Magyarország az emlékművekkel jelzett határok közt ezer évig magyar államként léte­zett. Ámde a rombolás nemcsak a határszéli em­lékműveket, nemcsak a gyönyörű Mária Terézia­­szobrot érte, hanem a megfoghatlan vandalizmus dühének áldozatául estek egyéb nagy értékkel birt műemlékek, köztük a trencséni műemlék is. Trencsén városnak van magasan meredő igen érdekes sziklatömbje a várrom alatt. A háború során magáévá tette a vármegye közönsége és a trencséni katonai parancsnokság égj' jeles szob­rásznak azt az eszméjét, hogy a háborúban el­esett katonák emlékének megörökítése végett a sziklából vésessék ki egy dombormü-emlék. melynek tartóssága vetekedni fog Thorwaldsen híres oroszlánjának tartósságával, ébren fogja tartani a hősi halált szenvedett katonákat meg­illető kegyeletet és a városnak örök diszét fogja alkotni. A inü elkészült és a sok fáradsággal, művészileg kivésett alak annyira sikerült, hogy egy külföldi müértő úgy nyilatkozott, hogy z trencséniek nem is sejtik, minő műkincsnek jöt­tek birtokába. Ebben az emlékben nem volt és nem is lehetett semmi izgató magj^ar tendencia, hisz az odavésett „Hőseink emlékére" szöveg minden nemzetiségű katonára vonatkozott, sőt szemben azzal a körülménnyel, hogy Trencsén vármegye túlnyomó többségben szlovák anya­nyelvű katonákat állított ki, a kegyelet kifeje­zése főleg ezeknek szólt. Tudja-e Tufnél asszony, mi történt múlt évben e szép emlékkel? Meg­mondjuk: a zsupán rendeletére letörték a sziklá­ból a gyönyörű dombormüvet, meghagyták a ke­retet és ebbe valami cementhabarcsból egy ala­kot — állítólag Giskra alakját — ragasztották Az igazság megkívánná, hogy Tufnelné asszony a ,,Temps“-hez intézendő újabb levélben rekti­­fikálná első levelének „tévedéseit" (?). — (Porto plati adressát.) Trencsénből írják nekünk: A levélboritékokra nyomatott ily záradé­kokkal érkeznek a prágai hatóságoktól hiv^talps levelek a szlovenszkói állampolgárokhoz oly ese­tekben is, amidőn az illető hatóságoknak úgyis kö­telességük a feleket értesíteni. Ha valamely fél pénzt vagy értékeket küld például a prágai telek­­hivatalnak, vagy az államadósságok igazgatósá­gának, nem részesül értesítésben afelől, vájjon az érték odaérkezett-e, holott a rend azt követeli, hogy a félnek megfelelő elismervény bocsájttas­­sék rendelkezésére. Ha a fél nyugtalanságában he­tek múlva sürgeti a válaszadást és kívánja az ér­ték elismerését, akkor nagynehezen küldenek ajánlott hivatalos levelet, de a fenti záradékkal, vagyis a postán beszedik a 3 koTonás portót Ez bosszantó „Schmutzigság", ildomtalan nyuzás, mert egyfelől a félnek az érték nyugtázása föl­tétlenül jár, másfelől ajánlott levél helyett egy­szerű levél is elegendő. Itt többen elhatározták, hogy portómegtérités kötelezettségével érkező hivatalos leveleket nem fognak átvenni. — (A dohányáruk olcsóbbodása.) A dohány­­gyártmányok árleszállítása a pénzügyminiszté­rium döntése szerint esetleg még ebben a hónap­ban, legkésőbb azonban január elsején megtör­ténik. — (Uj londoni lengyel követ). Varsóból je­lentik, hogy Pilsudsky elnök Skirmunt volt kül­ügyminisztert londoni lengyel követté nevezte ki­— (Áthelyezés). A népmüvelődési miniszter Krisk Jenő lévai állami reálgimnáziumi tanárt és kereskedelmi iskolai igazgatót az Ipolysági á’lami polgári iskolához helyezte át. A negyven év óta működő, őszbeborult és tudós tanár hirtelen át­helyezése nagy feltűnést keltett a városban. Megérdemelt pihenő helyett fiatal tanárként, más beosztásba küldték egy polgári iskolához. Tá­vozásával a város és a vármegye nagy pedagó­gust vesztett el, kit a külföld még a világháború előtt is elismert. — A román vasutak kereskedelemellenes magatartása. Kolozsvárról jelentik: A vasutigaz­­gatóság rend ele te szerint a Magyarországon át Cseh-Szlovákiába rendelt vasúti küldeményeket ezentúl nem lehet egészen a rendeltetési állomásig feladni, hanem csak arra a magyarországi határ­­állomásra, ahonnan az áru cseh-szlovák területre lép át. Ezek az állomások: Komárom, Oroszvár, Drégelypalánk, Ipolytárkon, Salgótarján, Bánréve, Tornanádaska, Hidasnémeti és Sátoraljaújhely. Ezeken az állomásokon a küldeményt szabálysze­rűen újra föl kell adni. — (Fagyasztott hús érkezik Amerikából.) Az első fagyasztott husszállitmány a legközelebbi na­pokban Amerikából Prágába érkezik. — (Uj lap Ruszinszkóban.) Ungvárról jelen­tik: Havas Emil, az Uj Közlöny szerkesztője, Kár­páti Szemle cim alatt uj lapot indit, amely ma­gyar, német, cseh és ruszin nyelven fog megje­lenni. A lap csak közgazdasággal foglalkozik. — A Koburg-müvek szanálási ügye. Becsből jelenti tudósitónk: A Koburg-müvek szanáláái ügyében folytatott tárgyalásokról kedvezőtlen hi­­rek hallatszanak. Azok a Prágából érkezett hírek, hogy a cseh-szlovákiai intézetek, melyek érde­kelve vannak, a szanálási tárgyalásokról vissza­vonultak, a bécsi pénzpiacon kedvtelenséget vál­tottak ki. Ezért estek a részvények 94.000 koro­nára s csak 104.000 koronára tudtak újból fölemel­kedni. A bécsi tőzsdei spekuláció a Koburgmész­­vények árfolyamesése folytán nagy veszteségeket szenved. Kiviteli kedvezmények Magyarországba szóló cseh-szlovák faszállltásoknál. Budapesti tu­dósítónk jelenti: A cseh-szlovák delegáció Buda­pesten foglalkozni fog a Cseh-Szlovákiából Ma­gyarországba szóló faszállitmányok újból való életrekeltésével. Tekintve, hogy Csieh-Szlovákia a cseh-szlovák korona nagy árfolyama folytán a román fapiaccal már hosszabb idő óta nem tud versenyezni, azt tervezik, hogy kiviteli kedvez­ményeket léptetnek életbe, illetve a Cseh-Szlová­kiából kivitt famennyiség után elengedik a kiviteli illetéket, továbbá hogy vasúti szállítási dijenged­ményeket fognak tenni. xx A cukorba! modern gyógyítása. A cukor­­baijosoknál sokáig megelégedtek azzal, hogy a cukor és szénhidrátok (lisztnemüek) élvezetét vonták meg a betegtől, miig húst és zsírt bármily mennyiségben fogyaszthatott. E diéta mellett a cukor eltűnt ugyan, azonban helyébe gyakran a cukornál jóval veszedelmesebb aceton lépett föl. Ezért ma már nemcsak a cukor- és szénh:drát­­fogyásztást szorítják meg, hanem a fehérjét (hus­­nemüeket) és zsírt is. A cukorbajnál — mint a vesebaj, epekő, köszvény vagy szívbaj eseteiben — csak úgy lehet tartós eredményt elérni, ha a beteget szervezetének és mindenkori állapotának megfelelő mennyiségű és minőségű táplálkozás­ban részesítik. Ezzel a szisztémával nemcsak azt érik el, hogy a beteg cukor- és aceton-mentes lesz, vagyis teljesen meggyógjml, hanem meg lesz állapítva az a maximális mennyisége a szénhidrát-, zsír- és fehérnye-tápanyagoknak. — ezt a toleran­cia meghatározásának nevezik, — • melyet az egyén szervezete feldolgozni, asszimilálni képes s amely táplálkozás mellett a beteg kellő táplált­ságát, jólérzését és munkabírását is visszanyeri. A pozsonyi Grand Szanatóriumban a legújabb tu­dományos elvek szerint szigorúan individualizálva kezelik a cukor-, vese- és szívbajosokat és kösz­­vényeseket. Ennek a körülménynek köszönhető, hogy a grandiózus intézetnek oly nagy sikerei vannak az anyagcsere-betegségek gyógyítása te­rén. A diétás és fizikoterápiás osztályt ezek fő­orvosa, Arányi Zsigmond dr. igazgató vezeti. xx Mautner Frigyes dr. ügyvéd, törvény­­széki hites magyar tolmács, Prága I., Mikuláska tr. 28. Telefon 46—08. Vállal fordításokat a ma­gyar nyelvből német és cseh nyelvre és meg­fordítva. xx Szépségápolási tanfolyam az „Insti­­íut de Beauté de Parisában, Prága, II. Vác­lavské nám. 6. szám. Az „Institut de Beauté de Paris, Prága, II. Václavské nám. 6. isko= Iát nyitott a szépségápolás elsajátítására, mely ténnyel módot akar adni az érdeklő­dőknek jövőjük biztositására egy uj érvé­nyesülési lehetőséghez. A tanfolyam két hét­től egy hónapig tart, minden résztvevő egy bizonyitványt kap, melynek alapján az elhe­lyezkedése nemcsak könnyű, hanem bizo­nyos. A tanfolyam áll: szépségápolás, test­­massage, manicure, hajfestésből, ezenkívül több idevágó tanokból. Az érdeklődőknek felvilágosítást az Institut de Beauté de Paris, Prága, II. Václavské nám. 6. alatt az igazga­tónő, Laveczky H.-né személyesen ad. Le­­vélbeni kérdezősködéseknél válaszbélyeg küldendő be. — (Bolgár-jugoszláv közeledés.) Belgráditól jelentik: Stambulinsky bolgár miniszterelnök köz­vetett utón azzal a kéréssel fordult a jugoszláv kormányhoz, vájjon lehetséges volna-e a két ál­lam közötti megegyezés céljából konferenciát tar­tani. xx Gyenge férfiaknak 10 Ke beküldése ellenében bérmentve küldöm szenzációs ta­lálmányomat ismertető könyvemet. Cim: „Patent 508“, CIuj-Kolozsvár (Románia) 1. számú postafiók. SZÍNHÁZ ÉS ZENE (♦) A prágai német színház műsora: Szombat este: Bőregér. Vasárnap délelőtt: Hangverseny. Vasárnap délután: Az élő holttest. Vasárnap este: Offenbach. (*) A német klsszinpad műsora: Szombat: Wau-Wau. * (*) A kassai magyar szinház e heti műsora: Vasárnap délután: Mozikirály. Vasárnap este: Cseregyerek. F. Biller Irén vendégjátéka. Hétfő: Eladott menyasszony. Székelyhídi és Medek vendégfellépte. * (*) Az ungvári magyar szinház műsora: Vasárnap délután: Nebántsvirág. Vasárnap este: Kis kadét Hétfő: Kék frakk (újdonság). Kedd: Aranymadár (operett újdonság). (*) „Egy prágai német Író uj darabja. A. Max Brod most fejezte be egyik uj vígjátékét, amely­nek cime „Clarissas halbes Herz\. A darabot a königsbergi uj szinház fogja bemutatni. (+) Dér Wauwau. Tegnap mutatta be a prá­gai német szinház ezt a különös cimü angol víg­játékot. A darab tartalmáról tegnap adtunk képet berlini jelentésünk alapján. Most ésak arról emlé­kezünk meg, hogy Romanovvsky Rikárd a Wau­wau szerepében elsőrendű és eredeti alakítást nyújtott. (+) Országos Gyóni-emlékünnep Békéscsabán. Gyóni Géza osztálytársai húszéves találkozójuk alkalmával a költő iránt való szeretetük ieléül alapot teremtettek, amelyből a békéscsabai evan­gélikus főgimnázium falába bronzplakettet illesz­­tetnek. A kiválóan sikerült plakett Bődy Kálmán szobrászművész alkotása. Az emlékmű leleplezési ünnepe október 21-én és 22-én országos keretek között fog megtörténni. Gyóni Géza osztálytársai ezzel az ünnepséggel ismét meg akarják indítani azt a nagy csabai Gyóni-szoboralapra való gyűj­tést, amelyet Nil, a kiváló Írónő kezdett, amelyet azonban a mostoha viszonyok megakasztottak. (*) Magyar hegedűművész sikere Hollandiá­ban. Miként a most érkezett hollandi lapokból látjuk, Fehér Ilona, a tizenhatéves magyar he­­gediimiivésznő nagy sikert aratott Amsterdam­ban hegedühangversenyével. A hollandi újságok egyértelműen dicsérik stilusérzékét, teknikai tu­dását, fantáziáját Hubay Jenőnek ez a tehetsé­ges tanítványa különösen szép sikert aratott Co­­relli La Fóliájával, Mendelssohn Concertjével és Schubert Bölcsődalával. November 11-ére újabb hangversenyre hívták meg Amsterdamba, köz­ben azonban Utrechtben és Haarlemben is fel fog lépni. (*) Joachim porosz herceg mint dirigens. Teg­napelőtt este folyt le Bécsben az idei szezon egyik legérdekesebb hangversenye. Aznap este tartották meg ugyanis a Mentőegyesület részére rendezett hangversenyt, amelyen Ernő Joachim porosz herceg, Vilmos excsászár unokatestvére, mint zeneszerző és mint dirigens mutatkozott be. A királyi herceg mindkét minőségben, úgyis mint szerző és úgyis mint dirigens nagy sikert ara­tott. Különösen tetszett saját szerzeményű szere­nádja, amelynek dallamosságáról és hatásos hangszereléséről nagy elismeréssel Írnak a bécsi lapok. (*) Magyar dirigens a bécsi Hofburgban. A budapesti Operaház zenekarának egyik fiatal tagia. Komor Vilmos, a bécsi kamarazenekar élén október 28-án tartja a bécsi Hofburg egykori szertartástermében hangversenyét, amelyen Mo­zart és Franck Cézár müvei mellett Weiner Leó „Humoreszk" cimü kompozícióját fogja bemu­tatni. (*( „Crainquebllle" filmen. Az irodalom min­den barátjának élénk emlékezetében él Anatole Francénak kis remekműve: Craiuqebille. Most azt Írják Párából. hogy a zöldségárusnak ezt a hal­hatatlan figuráját filmre Írták át A filmet a Tra­­rieux-Legrand-társulat készíti el s a főszerepet Jaques Feyder játsza. (*) Bayreuth — 1924. 1924 nyarán, tehát tiz évi szünet után Bayreuthban ismét ünnepi játé­kokat fognak tartani. Előadásra kerül a „Parsi­­fal", a „Niebelungok gyűrűje" és a „Mesterdal­nokok".

Next

/
Oldalképek
Tartalom