Prágai Magyar Hirlap, 1922. október (1. évfolyam, 100-118. szám)

1922-10-21 / 117. szám

Szombat, október 21 aminek a Jelentőségét nem lehet lebecsülő . Ezek a röviden ismertetett intézkedések abból az elgondolásból indulnak ki, hogy Magyarország jövő küzdelmeiben csakis >a ját magára számíthat, a saját erejéből keli uj életre kelnie. Hogy sikerül-e neki a béke­­szerződéssel teremtett súlyos helyzetében ezt a célt elérnie, a jövő titka. Az a körül­mény, hogy állandóan rettegnie kell, a még meg nem oldott jóvátétel! problémától, na­gyon könnyen végzetes lehet. Ám a mostani viszonyok között egy európai állam sem olyan gazdag, hogy nélkülözhetné a magyar földiben rejlő termelő erőt, amely pedig ok­vetlenül pusztulásra lenne kárhoztatva, ha az országnak nincsenek meg a fejlődés le­hetőségei. Ennek a megfontolása nemcsak a magyarokat, de a szomszédjaikat is közel­ről érintő probléma. B. Gy. A német devizarendelet ellen. Berlinből jelentik: A német kereskedelmi és ipari köröknek a devizarendelettel szemben elfog­lalt erélyes állásfoglalásához képest most már a gyáriparosok birodalmi szövetsége is tiltakozást küldött a birodalmi kancellárhoz, amelyben a töb­bek között a következőket mondja: A német gyáripar birodalmi szövetsége meg­ütközésének ad kifejezést azon, hogy a birodalmi kormány úgy a rendeletet, mint annak végrehaj­tási utasítását a gyáripari szakértők meghallga­tása nélkül bocsátotta ki. A gyáripar ezt a mellő­zését annál különösebbnek találja, mert központi képviselete utján kötelezettséget vállalt a biro­dalmi gazdasági minisztériummal szemben, hogy latbaveti befolyását tagjainál olyan irányban, hogy a belföldi üzleteknél a külföldi pénzérték­ben való kényszerftzetéseket az ideiglenes biro­dalmi gazdasági tanács gazdaságpolitikai és pénz­ügyi politikai választmányának határozataihoz képest lehetetlenné fogja tenni. A birodalmi gyáripari szövetség ennélfogva azt a sürgős kére'met intézi a birodalmi kormány­hoz. hogy a devizaspekuláció leküzdésére irá­nyuló végleges törvény életbelépése előtt hall­gassa tneg az ilyen szabályozás várható hatásai­ról a gyáripari szakértőket, még pedig haladékta­lanul, mert a rendelet, valamint a végrehajtási utasítás több pontjának teljesen homályos szöve­gezése miatt: a gazdasági életben és kü’önösen a bel- és külföldi üzletek lebonyolításába bizonyta­lanságot visznek bele, amely súlyos gazdasági rázkódtatásokkal járhat és azonkívül számos né­met vállalatot kirekeszt a forgalomból, külföld1 cégek javára. A gyáripar ragaszkodik hozzá, hogy a folyó üzleteket a rendelet előírásaira ■va'ó te­kintet nélkül ugyanolyan, feltételek mellett bonyo­líthassa le, mint amilyenek mellett azokat kötöt­ték. Továbbá szükséges, hogy az importőrök és az importáló gyárosok, a rendelet 14. §-hoz mér­ten, fizetéseiket külföldi pénzértékben teljesíthes­sék. A ,.Times“ vezércikkben foglalkozik az uj német devlzaren-delettiel. Dilettáns munkának mondja a rendeletet, mely a német intelligencia megsértése. Azt mondja, — írja a lap, — hogy a rendeletet a bankárok és a gyáripar vezetőinek előzetes meghallgatása nélkül dolgozták ki, amiért nagy elégedetlenség jár a nyomában. Nem csoda, mert mind az országok, amelyeknek gyenge a va­lutája, törvényekkel és rendeletekkel kísérelték meg helyzetük javítását, de minden eredmény nélkül. Az egyedüli célravezető intézkedés a költ­ségvetés egyensulybahozása. Kü önösen kifogá­solja a Times a rendeletnek azt a rendelkezését, hogy a belföldi árakat nem szabad a valuta állá­sához mérten megállapítani. A németeknek az a kívánsága ,hogy külföldi pénzértékek alapján te­gyék meg számításaikat, éppen arról tanúskodik, hogy a német népnek egészséges gazdasági ösz­töne van. Nem kell nagy finánczseninek lenni ahoz, hogy tudjuk, hogy a márka, melyért ma három burgonyát és holnap már csak egyet lehet vásárolni, nem jó pénzbefektetés. — A prágai mintavásár hírei. Az 1923 már cius 11—18-lg tartandó VI. prágai tavaszi minta­vásárra vonatkozó bejelentési lapokat a vásár igazgatóság legközelebb szét fogja küldeni. Mi­vel már 1600 régi kiállító van előjegyezve, te kintettel a rendkívül kö’tséges uj építkezésekre, a jelenlegi térviszonyokon változtatni nem lehet, miért is ajánlatos, hogy az érdekeltek mielőbb bejelentsék a vásáron való részvételüket. A vá­sárigazgatóság reméli, hogy a gazdasági válság kedvező kereskedelmi szerződések révén eny hülni fog és a tavaszi vásár élénkebb forgalmú lesz. mint az őszi vásár volt A vásárigazgatóság Magyarország részére az ,,Internationaler Do nau-Lloyd“-ot (Budapest, VI., Rózsa-utca 11!), melynek Prágában I., Ulice Elisky Krásnahorska 14 van szerkesztőségi képviselete, valamint Ber­lin részére a „Nord- und Ostexport“-ot Berlin W. 35., Potsdamerstrasse 122 bízta meg hivata los saitóképviseletével. A többi országokban is ilyen képviseleteket szervezett a vásárigazgató­ság. Nevezetesen Angolország részére a „Recon­­struktíon“, Ausztria részére a „Fremden-Presset1* és a „Neue Illustrierte Zeltung“-ot. — A kereskedelmi alkalmazottak az állam gazdaságpolitikája ellen. Az ipari kereskedelmi és forgalmi alkalmazottak központi szövetsége Tep­­lKz-?chönauban konferenciát tartóit. A szövetségi konferencia egyhangú határozatot hozott, ame’y­­ben a kormánynak a jelenlegi gazdasági válság­ban tanúsított tétlensége ellen tiltakozik s az .al­kalmazottak védelmére egy egész sor követelést állít W — Uj árak és áremelések Németországban. Berlinből jelentik: A német fémszövetség közös irányár-bizottsága határozatának megfelelően az október 10-ike óta bekövetkezett márka-elérték­telenedés és az ennek folytán megdrágult kül­földi piacok miatt a vas árát újból szabályozzák. A drágulás kiszámítása a rudvas drágulásánál 2500 márka (3.18 százalék) a most érvényben levő árakkal szemben. A többi termékek gyári alapára szintén hasonló százalékban emelkedik s 1922 október 18-ától kezdődően Thomas-áruknál 1000 kg-onként a következőképpen alakul: nyers tömb 59470 márka, elötömb 55.650, dorongvas 68.400, formavas 80.250, rudvas 81 200, universal­­vas 88.230, szalagvas 94.180, hengerdrót 88.210, durva pléh 91.270, közepes pléh 103.350, finom pléh 113.450, finom pléh (1 ram-on alul) 120.630 márka. — A német kötény-, alsószoknya- és gvermekruha-gyárosok egyesülete Berlinben a ,.Konfektionar“ értesülése szerint fentartással a továbbiakig a következő legmagasabb felárakat állapította meg: Áprilisi eladásokért legalább 100 százalék, májusi legalább 88 százalék, júniusi 75 százalék, júliusi legalább 62 és háromnegyed százalék, augusztusiban legalább 50 százalék, szeptemberi szállításért 25 százalék. — A cipő­­gyárosok szövetsége október 6-ától a felárat 14.500—15.000 százalékig emelte fel. — A sollin géni fémárugyárosok egyesülete az 1921. évi 1,8.000 márkás alapárat 2400 százalékra emelte fel. — A banktitok helyreállítása. Berlinből je­lentik: A birodalmi tanács .legutóbbi ülésén a banktitok helyreállításának kérdésével foglalko­zott. Salomonsohn dr. bankigazgató, a jelentés előadóin, a pénzügyi és gazdaságpolitikai hatá­rozataihoz képest a következő határozati javas lat elfogadását indítványozta: A banktitok hely­reállítása alván értelemben szükséges, hogy » pénzintézetek felvllágositásadására vonathoz* kö­telezettsége csak egy már fo^ranisthan levő adőki­­hágási eFárás esetére kcrlátoztassék. Ezekkel karöltve járna a letéti kényszer megszüntetése is. A javaslatot azzal indokoljak, hogy a bankti­tok megszüntetése a bankjegyeknek rengeteg mennyiségben való felhalmozására indította a feleket. A vidéken nagy vásárlásoknál is alig ve­szik igénybe a bankoka* és csak készpénzfizetés* követelnek. Egy másik előadó ugyancsak a letéti kényszer megszüntetése mellett érvelt, de ki­emelte, hogy a bankok íölvilágositásadásárá vo­natkozó kötelezettségét tiem volna szabad egy­szerűen mellőzni. A banktitoknak az adózás; kö­telezettség lelkismeretes íeliesitése szempontjá­ból határt kell szabni. A tőkeinséget ezzel még nem szüntetik meg. Nem a fölvilágositási kötele­zettség, hanem a pénz rohamos elértéktelene­dése miatt nem helyezik el a tőkéket a bankok­nál, A banktitok újból való bevezetését tehát lég. alább a vagyonadó kivetése utánig kellene elha­lasztani. A javaslatot mindkét bizottságnak yj:sz­­szaadták azzal, hogy szakvéleményüket közvet­lenül a kormánynak terjesszek be, — Milliós veszteségek az Edén bukása foly­tán. Az Edén mulatópavk összeomlása folytán két ismert prágai nagykereskedő is fizetési nehézsé­gekbe jutott. A prágai kereskedelmi törvényszék Simonek János bomagykereskedő (Káraly-tér) és Pflanzer Vilmos, a Pflanzer Vilmos-cég beltagja (U Senfloku) ellen csődönkivüli eljárást indított. Simonek János 4,936.809 korona vagyon mellett 15,523.200 korona adósságot mutat ki. Pflanzer Vilmos passzívája 12.752.462, az aktíva 2,550.233 korona, — Hány háziállat van a cseh-szlovák köztár­saságban? A statisztikai hivatal közlése szerint 1920 december 31-én a cseh-szlovák köztársa­ságban 592.269 ló, 4,390.925 marha, 986-611 juh, 1,226.764 kecske és 2,058.620 sertés volt. — A hagyma és savanyukáposzta kiviteli Il­letéke. A kereskedelemügyi minisztérium a hagy­ma és savanyukáposzta kiviteli illetékét szeptem­ber 20-ától kezdődően a számlaérték egy száza­lékára emelte föl. — A rajnai bor behozatali ille­téke szeptember 21-étől az eddigi félszázalék számlaérték helyett három százalék, — A devlza-clearlng. A devizaforgalom lebo­nyolítására fölállítandó clearing-hely a következő hétfőn megkezdi működését. A bizottság Beloh­­ribek főigazgató vezetése alatt befejezte munká­ját s már csak a teknikai kivitelt kell elintézni. Fedezetűi készpénz vagy értékpapírok letétjét kívánják, még pedig a megbízások teljes össze­gében. A kölcsönzés állampapír oknál 100 száza­lékban, részvényeknél 90 százalékban 'történik, a tőzsdén nem jegyzett és az illető pénzintézetnek saját részvényére nem kölcsönöznek. A lebonyo­lítás a Ciiróbank utján tőrtémk, ahol a fedezetet ugyanaz nap letétbe kell helyezni. — A cukorárak leszállítása Szlovenszkón. Pozsonyból jelentik: A szlovenszkói cukorgyáro­sok egyesülete október 17-én elhatározta, hogy a cukor árát Szlovenszkóban október 23-ától kez­dődően leszállítja. A differencia a szlovenszkói 490 koronás cukorár. 100 kg. kristálycukornál. íu­­vardijparitás Lundenburg, szemben a 400 koronás frankó teljesítési állomás morva cukorral, odave­zetett, hogy a szlovenszkói kereskedők a morva cukrot másodkézből szerezhették be. Ezé-t^ a szlovenszkói cukoripar kényszeritve volt az árat 435 koronára, fuvarparitás Lundenburg. leszá’li­­tani. Számos szlovenszkói kereskedő már sztor­nírozta is megrendelését. Szlovenszkóban újabb cukorhiány lehet ennek a következménye. — A cukorrépa-árak Magyarországon. Buda­pestről jelenti tudósítónk: A cukorgyárak a cukor­répa árát métermázsánként végérvényesen 1000 koronában állapították meg. Éhez hozzá lehet niég számítani a szállítást és a répatermelőknek adott előleget — Az uj magyar -osztrák kereskedelmi meg­állapodások. Budapestről jelentik: Az uj magyar— osztrák kereskedelmi megállapodással foglalkozott a Magyar—Osztrák Gazdasági Szervezet Vas Fe­renc elnöklete alatt tartott legutóbbi ülésén. Zsombor Géza államtitkár megálló p'tása szerint Ausztria Magyarország rovására használja ki az áruforgalmi egyezményt. Nagy mennyiségekben importált Magyarországból gabonát, állatot és egyéb élelmiszert,' exportálta Magyarországba nemcsak nagymennyiségű iparcikkét, hanem fény­­űzési cikkeit is, de ezzel szemben a magyar bor­bevitelt akkora vámmal sújtotta, hogy az teljesen lehetetlenné vált. Elhatározták, hogy a magyar érdekek megóvása céljából akcióba lépnek. — A magánméiiesek és a lótenyésztés. Bu­dapestről jelentik: A magyar lótenyésztés vál­ságban van. A most meglevő magyar lovak szine­­javát a cseh korona magas árfolyama kiviszi a külföldre. A magámnénesek a drága nevelés, de különösen a földbirtokreform okozta bizonytalan­ság következtében lassanként beszüntetik a te­nyésztést. A gazdák most mozgalmat indítottak, hogy az anyakancák kivitelét szüntessék be. — A Közélelmezési Tanács az élelmlszerkivl­­íel ellen. Budapestről jelentik: A Közélelmezést Tanács export-import albizottsága legutóbb tar­tott ülésén elhatározta, hogy minden száz vagon külföldi alma után harmincöt vagont huszonnyotc­­koronás áron a hatósági zöldségüzemnek kell le­adni. Ez az intézkedés arra vall, hogy a külföldi alma jóval olcsóbb a magyarnál. — Uj konzulátusok Temesváron. Temesvárról Jelentik: Az amerikai Egyesült Államok és Német­ország a közel jövőben konzulátust állítanak tö! Temesváron. Folyamatban van a svájci konzulá­tus létesítése is, azonkívül mozgalom indult meg egy török konzulátus fölállítására. — Belgrád terménytőzsdéje. Belgrádból je­lentik, hogy az uj terménytőzsde mindennap dél­előtt tiz órakor nyitja meg a tőzsdeforgalmit szombat és ünnepnapok kivételével. A tőzsde igazgatósága a tőzsdetagokat, terménykereskedő­ket és az érdeklődőket kü’ön katalógusban tájé­koztatja a tőzsde szabályairól s ügyrendjéről. — A vámfelpénz emelése Magyarországon. Budapesti tudósítónk jelent': A magyar kormány rendelete folytán a vámfclpánzt lényegesen fo1- emelték. Az eddigi vámíelpénz 1000 százalék (12-szeres), 3900 százalék (40-szeres), 7900 száza­lék (80-szoros) és 19.000 százalék (200-szoros) he­lyett 25-étől kezdődően a vámíelpénz uj osztá­lyozása lép életbe, amely az „A“ csoportba tar­tozó águknál az eddigi 12-szeres vám helyett 2500 százalék felpénz, ez a 26-szorosa, a . B“ csoport áruinál az eddigi 40-szeres helyett 101-szeres .vám, eddig 3900 százalék, most 10.000 százalék, a „C“ csoport áruinál a 7900- százalékos-vámfel­­pénz helyett'' 20.000 százalék, vagyis 201-szeres vám s minden más árunál 40.000 százalékos várn­­felpénz. vagyis 401-szeres az eddigi 200-szoros helyett. — Lanyha irányzat a budapesti tőzsdén. Budapestről jelentük: A tőzsde mai fo-"Témá­nak irányzattá nyitásikor bizonytalan volt, később azonban a bécsböl érkező hírek ha­tása alatt lanyha lett az irányzat s túlnyomó a kínálat. A bankértékek csekély forgalom mellett tartottak. Az arbitrázsértékek 1anyha forgalom mellett 10 százalékos veszteséget is szenvedtek. Általában az összes piacokon túlnyomó volt a kínálat és a piacra került árut csak alacsonyabb árfolyam mellett le­hetett elhelyezni. A tőzsde vontatott irány­zattal zárult. — A bécsi tőzsde. Bécsből jelentik: A bizony­talan politikai helyzet, amelyet az angol kor­mányválság még jobban kiélesitett és mert attól tartottak, hogy ennek kedvezőtlen hatása lesz a berlini tőzsdére, a tőzsde irányzatát kedvezőtlenül befolyásolta. Ennek folytán a már napok óta mu­tatkozó realizálási szándék még erősebben jutott kifejezésre, ezzel szemben a piac fölvevőképes­sége csökkent, úgy hogy a legkisebb kínálatnak is jelentős árfolyamcsökkenés volt a következ­ménye. Az üzlet általában, tekintettel a hetlellá­­tásra. nagyon szűk keretek között mozgott. WqlWér*) Értesítés. Kiskorú Heksch Pál losonci lakos atyjának megbízásából, tudomására adom mindazoknak, akik nevezett kiskorúval vagyonjogi (üzleti) összeköttetésbe, hitelezési viszonyba léptek, vagy a jövőben lépni fognak, hogy az ebből eredt vagy eredendő kötelezettségekért megbízóm semminemű felelősséget nem vállal, viselni néni fog. Losonc, 1922. október 16. Dr. Lázár Jenő. *) Az e rovatban közlőitekért a szerkesztő nem vállal felelősséget. Kiadja: Flachbartb Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeltungs-Aktlen-Gesell­­schaft nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős. O. Hollk. Kérjük barátainkat és olvasóinkat, hogy minden kávéházban és étté* remben erélyesen követeljék la­punkat, a Prágai Magyar Hírlapot. Budapes!. Éríékíözsde. Becs. Ériéi&íössde. Magy. koronajárad.. . 23000 Magy. aranyjáradéu 11000,/ Ang’obank.............íQüOjO üankverein Wr. . . . 20500 Bodenkredil................. 53500 Kreditanstalt.............34100 Lúg. Kredit .... 258000 Landerbank ..... 96100 Goinbard..........................51<.0 Merkúr .................... 238üü Osz.tr.-Magyar Bank — l'niou Bank Wr . . . 3750b Cseh l'n.on.................. — Zsivuostenská Banka 901000 Uunagözhajózás . .13700ŰU Kassa-Üderbergi . . j45ÜOO >• érdinandsNordb. 11 600000 Staatsbaüu . . . 840000 Siidbaiin..................236000 Hödbahn prioritSt . 56500./ Alpine.....................47MÜU Krupp....................490 OjO Poidi ....................... 602j0j Prager Eisen . . . 1310000 Rima....................... 351000 oburg.....................10*000 Salgó.................... 1685000 Lr.kány............. — Skoda.................... 785000 d ing koffer .... 152,/ÜjO Magyar cukor ... — Inwald................ 1370000 J0ev2zsf&. Prága ..................2422.00 Amsterdam . . 288üü.0<, Zágráb.................3^9.7 j Beigrád ..... 1319.06 Berlin................. 21.6b Brüsse! ............. 5094.00 Budapest .... 29.5b Bukarest............. —.— Kristiénia . . . 13160,00 Kopenhága . . . 14705.00 London...............3..97Ü0.00 Madrid.................ilbbS.OO Milánó................. 309j.00 New York . . . 73650.00 Pária.................... 5 84.00 Stockholm . . . 19530.00 Zürich ..... 1,2*33.00 V arsó ................. 6.75 Berlin. Devizáét. Prága ..... 11800 70 Amsterdam . . 136100.53 Bueuosz Airesz . . 1276.80 Brüsszel .... 24400.38 Krisuania . . . 62o00.43 Kopenhága . . 70500,23 Stockholm . - . 94200.63 Helsingfors . . . 8400 78 Milánó.... 14800.62 London ............. 1576350 New York . . . .3551 10 Paris........ 2640 J.33 Zürich..... 64400 38 Madrid..... 54300.60 Bécs ....... 4,805 Budapest ..... 144.00 A zürichi devizaárfolyamon Zárlat. X/20 X/19. 100 csehszl. korona . 18.05 18.00 svájci frank ICO magyar korona. 0.22 0.225 „ „ tOO német márka . . 0.1575 0.17 „ „ 100 hollandi forint . 215.00 :14.50 „ „ I dollár ••••••• 5 4775 5.46 „ „ l font sterling . . . 24.52 24,46 „ „ 100 francia frank. . 41.00 40 35 „ „ 100 olasz Ura .... 23.10 22.90 „ „ 10U belga frank • . . 38.10 37.65 „ „ 100 dán korona • • . 109 00 109 50 „ „ 100 svéd korona • - 146.0 145 00 „ „ 10C norvég koroua > 97 40 98.00 „ » 100 spanyol peseta . 84 00 83 00 ,, „ i00 Buen Air peso 197 00 J97 00 „ „ iÚO jugoszláv korona 2.475 2 35 „ „ 10J bolgár ieva... 3 60 3 50 „ „ tOO osztr. kor (pénz) 0.007.' 0.0074 „ „ 1.00 osztr. leb. honkj. 0.007S 0.0079 „ „ 100 lengyel márka . 0.055 0.055 „ „ 100 román lei... . 3.37 3.37 „ „ loi$acert«i)iáw«i pénteken, október 20 án: Prága. Értékíí&zsöe. Agrárai banka (Ag- Alpine.................... 211.— rár Banki. . . . 442.— Koliui kávé. . . . 540.— Bohetioia................ 400.— Kulit! petróleum. 305.— Cseh Union Bank 381.— Kolun szesz . . . 700.— B Industrial (Cseh Tejipai rt, .... —.— iparbank .... 412.— Első pilseni sör-Prager Kredit. gyár . 1950.— (Prágai Hitélti.) 730.— Danék és társa . '277.— Szlovák Bank . . —.— Lanrin és Klemen Í54.__ Zivnostenska . . . 376.50 íiiughofí'er . . . 545.— Anglobank (Angol Prágai vasipar. ,75.— Osztrák Bank. . 44.— Skoda.................. 36. Bécsi Unionbank. 14.75 Papír..................... 200. Wiener Bankv. . . 12.— Cseh nyugati szén 250.— Osztrák hitei . . . 15— Osztraui szén. . . — .— Cseh Cukor .... 930.— insvaid.................... 605.— Kolim műtrágya. —.— Friedrich.............. —.— Poldi........ 264.— Devizáit: X/20. X/19. 100 hollandi rorint . 1195.50 1190 50 Kö. 100 német márka . . 0 7525 C.8575 „ . 100 svájci frank . . . 556.00 556.00 „ 100 norvég korona . 5*»0.25 547 75 „ 100 dán korona . . . 610 50 610 50 „ 100 svéd korona. . . 315.00 816C0 100 olasz líra .... 123.CÜ 127.50 „ 100 1 randa frank . . 226.25 224.75 „ 1 font sterling . . . . 135.87. 135.875 1 dollár.................... ——.— 100 belga frank . . . 203.00 203.00 „ 100 spanyol peseta . 469 00 461.50 „ 100 jugoszláv dinár. 5675 53.75 „ 100 jugoszláv korona —.— —.— „ 100 román lei .... —.— —.— „ 100 bolgár Ieva . . . 20.425 20.425 l török font........... IS.10 18.35 100 osztrák korona . 0.035."t O.Q3(>5 „ )0ü lengyel inárka . 0.22 0.225 „ 100 magyar korona . 1.18 1.22 „ l dollár (kábel) . . . 30.375 3025 „ Magyar Hitel .... 9750 Levante..................... 400D0 Osztrák Hitel .... 1173 Tröszt........................ 12500 Aug,-Magyar .... 2150 Csákv............................3175 Leszámítoló.................210(1 Magvar Fegvvergyár3ö000 Magy.-Olasz ..... 365 Gauz-Oanubius . . 6 lUOOO Jelzálog.................... 480 Ganz-vil!amos. . . 65000 Hazai bank................1t50 Láng. ..........................13200 Egyes tkpt. ..... 3700 Lipták........................ 4275 Földhitelbank. . . . 6a50 Schlick....................... 7300 Merkúr....................... 755 Baróti............................3250 Keresk. bank «... 24300 izzó .......................... 39000 Magy ált. tkp. . . . 310j Gutmann...................11900 Első hazai................... 45000 Kiotiid.......................... 9330 Saigo........................6öjQü Magyar Cukor . . 141jö0 Kima................ 1200 Őstermelő.................. 4425 Közúti ........ 9000 Gumuii...........................8300 Délivasut....................810j Naschitzi.................. 58000 Ailamvasut................ 30500 N'euschloss..................1650 Bors.-Miskolci. . . . 16050 Ursz. fa..................... 3050 Coucordia................... 8050 Győri ólai.....................9j00 Budapesti malom . . 24+00 Szlavónia ................. 4275 Gizella malom . . . . 91^0 Egyes, fa......................1020 Viktória....................... 5750b Lignuin-trüst .... 6950 Hungária malom . . 26200 Zabolai ....... 7500 Beocsini...................... 47000 Papír......................... 4600 Északi szén................ 27500 Bőm............................ 1403!) Esztergoin-Szászvüri 30500 Matomsoky................. 2550 Felsőm, szén................ 40500 Rezbanvai.................. 4500 1 Haséhe ................ 31000 Égisz ....................... 2650 Magnezit.............' 330tí'. Óceán .... .<•* -. , ;s9iö Magy ált. Kőszén 136000 Pá!falvai . ..... . . 7000 (jmányi . . • ... 55000 Koburg ..*.... 3650 Adria....................... 34-00 Magyar szalámi . . 650 Atlantika ... .6150 rinódtum........................ — A devízaközponí hivatalos árfolyamai: Amsterdam . 98j00.— í Praga .... 80.0 — Bukarest . . . 1450.— Stockholm . . .65300 — Kopenhága . . 51000.— j Zürich................4S500 — Krisztiáriia . . 45000.— J Bécs.................. 3 40 London . . . 11200.— Szófia..................14-75 — Berlin ..... 75.—, j Zágráb.............. 1030 — Róma . . • . . 10500.— ! Newyork . . . 250).— Páris................ 19(,00.— Varsó............. 25.—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom