Prágai Magyar Hirlap, 1922. október (1. évfolyam, 100-118. szám)

1922-10-20 / 116. szám

Péntek, október 20.

JftiíWJfaöWRTfmztp

cao lengyel lap

a lengyel-cseh-szloTák viszonyról.

(—) Varsó, október közepe-Az utóbbi hetekben a lengyel sajtó igen sokat foglalkozott Lengyelországnak Csehszlovákiához, Magyarországhoz és Romániához való viszonyával, mert bö anyagot szolgáltattak erre a prágai és marienbadi tárgyalások, a lengyel államfő sinaiai látogatása s Magyarországnak a népszövetségbe való felvétele.

Igen érdekesek voltak e cikkek, mert látni lehetett belőlük, hogy az egyes pártok és lapok mily álláspontot foglalnak el a fönti külpolitikai kérdésekben.

Ami a Cseh-Szlovákiához való viszonyt illeti, a lapoknak túlnyomó része csehellenes álláspontot foglalt el, kivéve a nemzeti demokraták lapjait, melyek a szlavofiiizmus teóriája alapján állván, szükségesnek tartják a csehekkel és jugoszlávokkal való együttműködést a németek ellen, de még e lapok is felemlítették, hogy a csehek és jugoszlávok a kelet-galíciai kérdésben az utóbbi tanácskozások alkalmával nem támogatták Lengyelországot, hanem tudomására adták, hogy e kérdésben nem számíthat reájuk.

De a nemzeti demokrata lapok se voltak mind a csehek pártján, csak a varsói Q azeta Warszawskai és a pózeni lapok, ellenben a galíciaiak mind csehellenesek- A legrészletesebben foglalkozott a cseh-lengyel viszonnyal a krakói Glos Narodu, mely dacára annak, hogy közel áll a nemzeti demokratákhoz, mégis külpolitikai tekintetben csehellenes és magyarbarát. E lap nemrégen (IX. 16—18, 22) egész cikksorozatot közölt, Kutrzeba Szaniszlő krakói egyetemi tanár, a kiváló jogtörténész és publiclszta tollából, ki maga is rokonszenvezett azelőtt a csehekkel s tagja a prágai tudományos akadémiának.

„Lengyelország viszonya Csehországhoz és a kiisantanthoz“ c. cikkében részletesen taglalja, mik az okai a lengyelek bizalmatlanságának s miért nem mehet Lengyelország Csehországgal és a kisantanttal. Mivel e cikk pompásan megvilágítja a lengyel álláspontot s megfelel a lengyelség túlnyomó része gondolkodásának, szükségesnek tartjuk azt részletesebben ismertetni.

A cikksorozat első része a lengyel bizalmatlanság okaival foglalkozik s megállapítja, hogy a két ország újjászületése óta kedvezőtlenül alakul a két ország viszonya.

A bizalmatlanságot a lengyelek részéről két okra lehet visszavezetni; egyik a sziléziai kérdés, a második a cseh korridor kérdése- A lengyelek nem tudják elfelejteni a csehek ama viselkedését, hogy megszegve az 1918 november 5-iki megegyezést, Sziléziát illetőleg, hátbatámadták a mitsein sejtő lengyeleket s elfoglalták Szilézia nyugati részét akkor, midőn a lengyelek Kelet-Galiciában küzdöttek az ujkrainaiak ellen.

A csehek fölhasználták a lengyelek súlyos helyzetét 1920 nyarán, midőn a bolsevikek Varsó közelében voltak s keresztülvitték a nagykövetek tanácsának julius 28-iki döntését, mely oly igazságtalanul osztotta el Sziléziát. A cseh kormány ezenkívül nem engedte át Lengyelországba a municiószállitmányt, mikor arra a legnagyobb szükség volt.

Lengyelország ily rettenetes -módon csalatkozva a csehek barátságában, elveszítette 'minden hitét a cseh diplomácia becsii'letes'sége iránt.

A másik kérdés a cseh korridor kérdése, mely a magyar-ruszin területnek 'Csehországhoz való csatolása által történt. \\ eseteik otkiiörákszeneík, hogy közvetlen 'összeköttetést kapianaík Oroszországgal'Lengyelország elkerülésével. Ezért odatörekszetieik, hogy Kelet-Gaücia Oroszországhoz, 'jusson.

A csehek russzofiliztmusa nem szűnt meg a nagy háború után sem s Oroszország jóindulatának keresése annyira megy, hogy 'a lengyelekre nézve oly kényes geletgaliciai kérdésben a csehek egyenesen a lengyel érdekek ellen dolgoznak„A cseh uralomnak a Kárpátok déli oldalán való elhúzódása következtében Lengyelország cl van vágva a Magyarországtól Való közvetlen érintkezéstől, fia a csehek teljesen keresztüívinnék tervüket, azaz a magyar-ruszin területen keresztül közvetlen összeköttetést kapnának Oroszországgal, ügy Lengyelország cseh-orosz gyűrűvel volna elzárva Európától. Mit jelenteire ily elzárás Lengyelországra nézve katonai és gazdasági szempontból, arról meggyőződött már Lengyelország többször, főleg pedig a cseh-lengyel háború idejében és 1920 nyarán/'

A csehek számos jelét adták az ukrajnaiak iránti rokonszeviíknek s amíg a magyar-ruszin terület birtokában maradnak, arra Lénáik törekedni, hogy a cseh-orosz korridort megalkossák.

A csehek azt hitték, hogy a lengyelek az első felháborodás után lecsendesednek s elfelejtenek mindent, ha a csehek ismét barátságukat fogják hangoztatni. A lengvel közvélemény azonban bizonyítékot kívánt arra nézve, hogy a cseh politika csakugyan megváltozott. Nagyon szerény volt e kívánság. Még a cseh korridor kérdését, vagyis a magyar-ruszin területnek Magyarország iészére való visszacsatolását sem követelték lengyel részről, holott az nem is volna oly lehetetlen dolog, tekintettel a békeszerződésre s tulajdoniképpen csuk ezzel bizonyítanák be a csehek, hogy elvetették Lengyelország körülzáfásának eszméjét.

Csak két feltétel teljesítését kérték -a lengyelek: 1. a cseh-szlovák uralom alatt maradt lengyelek nemzeti jogainak biztosítását Sziléziában, 2. a jávorinál kérdés rendezését.

A csehek azonban mindkét kérdésben hajthatatlanok és makaösok s egyik kérdésben sem tettek semmit- A cseh-szlovák kormány azt mondja, hogy ö szívesen megtenne mindent, a lehető legjobb szándéka van, de ‘a sziléziai kérdésben a helyi hatóságok csinálnak nehézségeket, a jav ormi kérdésben pedig a parlamenti ellenzék nem akar engedni.

így néz ki a csehek jó szándéka.

A következő fejezet elme: „Várhatunk/4 Ebben a szerző azt fejtegeti, hogy Lengyel országnak nincs oka sietnie oly megegyezés aláírásával, melynek nincs tartalma•Hisz a cseheknek van nagyobb szüksége Lengyeíországra, mint megfordítva. Pa hívül e francia publickszta nyomatékosan hangoztatja, hogy a esetekre nem igen számolhat Franciaország, mert földrajzi helyzetük j kényszeríti őket, hogy Berlinnel megegyezzenek.

A Csehországon át vezető utakra sincs okvetlenül szüksége Lengyelországnak, mert a németekkel való viszony kezd javulni s a németek kezdenek felhagyni a bojkottal, úgy hogy a lengyelek választhatnak a cseh és német áru és tranzitó utak közt. Lengyelország tehát várhat nyugodtan.

Lengyelországnak nem szándéka ama békeszerződések ellen küzdenie, melyek főleg a kisantantot érdeklik, de viszont nem érdeke Lengyelországnak, hogy oly diplomáciai aktusokban s esetleg katonai tényekben vegyen részt, melyek eme békeszerződések füntartására irányulnának.

Lengyelországnak nincs semmi oka Magyarország ellen fordulni. Sokszázados barátságos viszony köti őket össze- Lengyelország nem felejti el a magyaroknak a rokonozenv számos megnyilvánulását a felosztások, felkelések s az utolsó háború idejében. Lengyelország sajnálja Magyarországot, melyet rettenetesen büntettek a háborúban való részvételéért, bár akarata ellenére vonták be abba, mint az ma már ismeretes.

Lengyelország a mai körülmények közt nem segíthet Magyarországnak, de jóviszonyban maradhat vele továbbra is-Lengyelországra nézve az olasz-osztrák megoldás volna a legkedvezőbb.

E két okból Lengyelország belépése a kisaiiíantba nem kívánatos, sőt veszedelmes.

A magyar és osztrák kérdésen kívül még a balkáni kérdések is érdeklik nagy mértékben a kisantantot, hol érdekellentétei vannak Bulgáriával és Törökországgal. Micsoda érdeke volna Lengyelországnak: oly országokkal szentben lépni fel, melyekkel semmi érdekellentéte sincs. Olyan abszurd helyzetbe kerülhetne Lengyelország, hogy Törkországgal szemben kei’eme állania, melyet pedig Lengyelország legnagyobb szövetségese, Franciaország támogat-Szükséges a Romániával való jóviszony fontsaríása s kívánatos volna a csehekkel való jóviszony is, ha a viszály magva megszűnnék. Jugoszláviával nincsenek élénk ebb kapcsolatok s Lengyelországnak nem érdeke, hogy részi vegyen a jugoszláv-olasz viszályban.

Ezért nem lép be Lengyelország a kisantantba, de tarthat vele érintkezést oly esetekben, melyek közösen érdeklik.

íme ez a lengyel álláspont Gseh-Szlovákiával és a kisantanttal szemben.

MAPg—laecK

— (A prágai meteoroióglai intézet jelentése.) Időjóslás: Továbbra is felhős, hűvös, helyenként elvétve havazás, élénk keleti szelek várhatók.

z

— (A Prágai Magyar Hírlap fejlődése.)

Azt a meleg szeretetet, melyet előf zetöink és olvasóink részéről nap-nap mellett élvezünk, igyekszünk azzal viszonozni, hogy lapunkat a tökéletesedés utján visszük előre. Egyre közelebb jutunk ahhoz a célhoz, hogy jó, tartalmas és verhetetlen nívójú lapot adjunk Szlovenszkó és Ruszinszkó magyarságának. A szerves és lélekkel teljes szerkesztőségi belső munka mellett igyekszünk tokéletesiteni külső hírszolgálatunkat és amint olvasóink naponta meggyőződhetnek erről, eredeti és értékes tudósításokat adunk Európa minden rérészéből. így legújabban érdekes varsói cikkeket adunk, eredeti párisi, berlini és bécsi hírszolgálatot biztosítottunk s a jövő hónap folyamán három munkatársunk kel európai útra s fog naponta eredeti cikkeket és interjúkat küldeni. Még e hó folyamán megkezdjük egy eredeti magyar regény közlését is s itt adjuk hírül azt is, hogy Dobay István dr., a Társaság főszerkesztője, aki hosszabb külföldi útra készül, lapunk Imimkatársainak sorába lépett. Mai tárcája bevezetése munkálkodásának.

— (Ötvenöt miniszter négy év alatt). A csehszlovák köztársaság megalakulása óta hat minisztérium működött és összesen ötvenöt csehszlovákot neveztek ki miniszterré. Ezek közül egy meghalt.

— (Susak gömöri községet átadták Magyarországnak.) Rimaszombatból jelentik táviratban: Susak gömörmegyei községet 20-án délelőtt 11 órakor átadták hivataloasn a magyar hatóságnak. A községet magyar katonaság szálta meg.

— (A verchovir.al nagy inségakdó.) Ungvárról jelentik: Zseltvay zsupán tegnap az ungvári zsupáni hivatalban ankétot hivott össze, amelyen az ínséget szenvedő verchovinai lakosság segítéséről volt szó. Zseltvay javasolta, hogy az Ínséges ruszin lakosság segítését a városok lakosai vállalják magukra. Az indítványt elfogadták és megválasztották a tizenegy tagú előkészítő bizottságot

— (Paris tábornok távozik Ruszlnszkóből.) A Tribuna értesülése szerint Páris francia tábornok. Ruszinszkó katonai parancsnoka távozik állásából és rövidesen visszatér Franciaországba. Utóda Castella francia ezredes lesz, aki most Pozsonyban van és akit tábornokká léptetnek elő.

— (A koronázáskor leejtették a román királyi

koronát.) Budapesti tudósítónk táviratozza: Gyulafehérvárról érkezett hirek szerint a koronázás előtt Pherekyde szenátusi elnök a nedves lépcsőn elcsúszott és a kezében levő királyi koronát leejtette. Az eset megdöbbenést keltett, mert hasonló eset inár történt, II. Miklós orosz cár megkoronázásakor, 1904-ben.

— (Tiltakoznak a tisztviselők a drágasági pótlék leszállítása ellen.) Ungvárró! jelentik, hogy a rusz'nszkói állami tisztviselők egyesülete október 22-én Ungvárott és a többi ruszinszkói városban tizenkét tiltakozó gyűlést tart a drágasági pótlék leszállítása ellen.

— (Muiíkaszünet október 28-án.) Október 28-án, a cseh-szlovák nemzeti ünnep alkalmával a kormány rendeletére az egész köztársaság területén vasárnapi munkaszünetet tartanak.

— (A mahrísch-ostraui munkások elfogadták a megegyezést.) A mahrisch-ostraui bányamunkások tegnap este nagygyűlést tartottak, amelyen elfogadták azt a megállapodást, amelyet a bizalmiférfiak kötöttek a munkaadókkal a munkabér és munkaidő kérdésében.

— (Hetvenezer adófölebbezés.) A cseh= szlovák köztársaság pénzügyigazgtóságainál hivatalos kimutatás szerint a kivetett adók ellen hetvenezer felebbezést adtak be. Ezek közül közel hatvanezer Szlovenszkóra esik. Ez a szám ékes bizonysága annak, hogy Szlovenszkóban az adókivetések terén a legsúlyosabb méltánytalanságok történtek.

— (Churchiüt megoperálták). Londonból jelentik: Churchill volt miniszteren tegnap vakbéloperációt hajtottak végre. Az operáció sikerült és Churchill már jól érzi magát.

%

— (Repülöhangárt építenek Kassán.) Kass.. ról jelentik: A Kassa melletti Bárca köcsögben levő repülőtéren tegnap kezdték meg az uj katonai repülőhangár építését. A hangár hetvennégy méter hosszú, tizenkét méter széles lesz. vasbetonból épül és tizenkét repülőgép befogadására alkalmas. Építési költségei 737.000 koronát tesznek ki.

— (Srobár egyetemi tanári kinevezése és » Rohotnícke Novlny). Azzal a hírrel kapcsolatban, hogy Srobár Lőrinc di. volt minisztert a pozsonyi egyetem orvosi fakultásán tanárrá nevezik ki, a Robotnicky Noviny azt írja, hogy megbecsüli ugyan Srobárnak a népművelés és » szlovenszkői lakosság ujjáébredése terén elkövetett érdemeit, de kételkedik abban, hogy Srobár tudományos képzettsége olyan lenne, amely képesítené öt arra, hogy az első szlovenszkői tudományos intézetben előadást tarthasson. A Komensky-egyetemnek nem azt a célt kell szolgálnia, hogy a távozó miniszterek menedékházául szolgáljon.

— (Odechtia! osztoák miniszter Prágában.) Odechnal osztrák közlekedésügyi miniszter ma Prágába érkezett, hogy a két állam közötti vasúti érintkezés könnyítéséről tárgyaljon a csehszlovák kormánnyal.

— (Rendszerváltozás a közoktatásügyi minisztériumban.) Bechyne Rudolf, az uj közoktatásügyi miniszter a minap rosszul aludt és korán kelve, már reggel nyolc óra után öt perccel bent volt a hivatalában. Ellátogatott az elnöki osztályra is, ahol — természetesen — egyetlen tisztviselőt sem talált. Ekkor, szellemesen, mindegyik tisztviselő asztalára odatette névjegyét. A. tisztvise'ők csodálkozása érthető volt, amikor félkilenckor bementek a hivatalba és ott találták asztalukon a miniszter névjegyét.

— (A negyedik munkaügyi konferencia). Tegnap kezdődött meg Genfben a negyedik munkaügyi konferencia, amelyen 54 állam van képviselve. A cseh-szlovák köztársaság részéről a kormány képviseletében Stern Jenő dr., Palkoska Emil s Jankó Jaroszláv, a munkaadók képviseletében Hodács Ferenc dr., Novak Jaroszláv dr. és Klumper László dr. s a munkásság részéről Tayerle Rudolf képviselő, Bily József, Sanyka Lipót s Roscher Antal képviselő vesz részt a konferencián. A bizottsághoz van beosztva még Tomas József konzul és Linhart József. A konferencia mindenekelőtt a kivándorlás, a nyolc órai munkaidő tárgyában létesüli megegyezések ratifikálásának kérdésével s a munanélkíiliség elleni intézkedésekkel fog foglalkozni. A konferencia, amely körülbelül 14 napig fog tart- elnökéül újból lord Burnhamot választották meg.

— (Csőd előtt a kassai iminkásbíztositő.) Kassáról jelentik: A kassai munkásbiztositó pénztár nagy anyagi nehézségekkel küzd. A gyógyszertárakban több százezer koronát kitevő tartozása van, amelyet nem tud kifizetni, mert a munkaadók a betegpénztári járulékokat csak nehezen f'zetik be.

— (Repüíöiorgaloni London és Prága között)

Az angol polgári repülőszolgálat főnöke. Brancker tábornok, Stead ezredes kíséretében néhám nap előtt Prágába érkezett, hogy a cseh-szlovák hatóságokkal megtárgyalja a London és Prága között való repülőforgalom felvételét. A tárgyalások eredménnyel fejeződtek be s a tábornok jelentést küldött Londonba, hogy a repülőforgalom felvételeinek már nincsenek akadályai.

— (Százmilliós adóeltitkolás Budapesten). Budapesti tudósítónk táviratozza: Az adódetektivek általános adóeltitkolási razziát tartottak a fővárosban. Közel százmillió adóeltitkolásra jöttek rá. Az eltitkolás különösen a textilcégeknél történt. Harmincöt nagy budapesti cégnél egymilliótól ötmillióig terjedő adóeltitkolást fedeztek fel. Ezenfelül a vámilleték befizetése körül is találtak sok visszaélést, amivel negyven-ötvenmilliónyi kárt okoztak a kincstárnak.

— (Magyarországba helyzetek a kassai lengyel konzult). Kassáról jelentik: A lengyel kormány Lechowsky György dr. kassai lengyel konzult Magyarországba helyezte át. Az áthelyezés okát senkisem tudja.

— (A jugoszláv hadügyminiszter másfélmilliós panamája.) A Tribuna arról e, tesül Belgráditól, hogy néhány hónappal ezelőtt egy külön katonai bizottság az Ausztriában levő hirtenbergi töUénygyárban harmincöt millió töltényt rendeU meg. A belgrádi lapok jelentése szerint ennél a rendelésnél súlyos visszaélések történtek. A gyár igazgatóságának nemcsak a megrendelő bizottság tagjait, hanem Vasticsov hadügyminisztert is meg kellett veszíegetn'e. Ez utóbbi, hír szerint, másfélmillió dinárt kapott, k gyár vezérigazgatója a minap Belgrádban tartózkodott, azonban a közvélemény megbotránkozása miatt csakhamar el kellett utaznia. A panamát szóváteszik a skupstina ülésén is.

— (Hangverseny dróttalan te'tfonon.) Kedden a prágai rádió-állomáson hangversenyt rendeztek, melyet a köztársaság valamennyi rádióál'omásán tisztán hallottak.

Sífa^irucMei* János mitósSci

Ili taros Ferenc, Novezárnkg-Érsektüvár

| ajánlja mélyen leszállított áron saját gyártmányú kolbászáruit

í

I JBidMtfitva l&50-ben. Jítoánatra <m>vnial árje!íw*éfteí. icíefönszám. 700.