Prágai Magyar Hirlap, 1922. október (1. évfolyam, 100-118. szám)
1922-10-14 / 111. szám
Szombat, október 14. <3 Elsősorban a költőid bizalmatlansága a német márkával szemben, ami egyre erősebb méretekben jelentkezik. Ennek igazolására szolgáljon két tény: az egyik, hogy a német pénzsajtó naponta 6000 millió értékű tarkapnplrt bocsát ki a gépből, úgy hogy a laikusok is beláthatják, hová vezet az olyan gazdálkodás, amelyik egy már ma 366 milliárd márka értékű papirpénzhalomhoz napi 6000 milliót hord. A másik pedig az, hogy a külföld maga is belátja, hogy a Versailles! békeszerződés érvénybenléte alatt a német gazdaság sohasem lábalhat ki a betegségek so9 rozatából. A másik ok az Idegen devizákban való óriási szükséglet volt, amely természetesen inkább a pillanatnyi elfajuláshoz vitt még több olajat a tűzre, de végső okában mégis csak a versaillesi szerződés adta keretek közül indult ki. A kereskedelem és ipar ugyanis az utolsó hónap alatt feltűnően tartózkodva jelent meg a piacokon s egy lassú márka-épülést remélve, nem fedezte magát. Az esés alsó pillanatában már is élénk kereslet jelentkezett az idegen devizák után, mely a hossz utolsó óráiban egy külföldi értékpapirhossz-szá nőtte ki magát, ami szinte egyedüli jelenség ezen a téren. Ezt viszont a leadási kedvetlenség és a nagy áruhiány segítette idáig, amin megtört a jószándéku Reichsbanknak is minden igyekezete, bár úgyszólván teljes devizakészletét piacra dobta. A piacra dobott mennyiséget azonban még a börze-órák alatt elnyelte a kereslet s a Nachoörzék hangulata már napok óta újabb és újabb dollár-rekordokat teremtett az állandó „igen exős“ irányzat mellett Szakkörök véleménye szerint ezen az utón nincs megállás többé. Ha ideig-óráig visszaesés és javulás mutatkoznék is, ez csak látszólagos lez; hasonló esemény elől nem védi semmi a börzét és a német gazdaságot. Még kilátistalanabbá teszi a márka jövőjét az a körülmény, hogy az ezidei gabonaaratás eredménye nem fedezi a szükségletet s a Kanadával lekötött fedező vásárlások kifizetésére még semmiféle fedezetet sem vásárolt a német gazdaság, ami pedig egy oly jelentős összeget tesz ki, hogy magábin véve is elég erős volna egy újabb dolláPremelkedés előidézésére. Hasonlóképpen hatott már eddig is a „Német Szeszfőzdék Tengeribevásárlási Társasága11, mely óriási nyereségeket vág zsebre a pálinkán, aminek előállításához a tengerit hajószámra hozatja Amerikából és igy a legjobb dollár-vásárlónak és márka-rontónák bizonyult Ez az eset akkora botránnyá nőtte ki magát, hogy a lapok azt követelték, hogy a birodalmi gyűlés összejövetele után azonnal foglalkozzék ezzel a kérdéssel s tiltsa be a dolláron vett kukoricának szeszgyártási célokra való behozatalát. „Hol lesz a vég? Meddig tart ez igy?“ Ezekkel a mondatokkal zárják le az újságok fejtegetéseiket a helyzetről. Majd igy folytatják (Dresdener Neueste Nachrichten): „Bel- és külföldön, pénzügyi, ipari és kereskedelmi körökben minden praktikus és minden teoretikus szakember egyetlenegy ponton mind egyetértenek és már évek óta dörgik a hatalmak fülébe: a német gazdasági nyomor megszüntetése csak egy módon lehetséges és ez a versaillesi diktátum érvényének megszüntetése. Uj békeszerződés kell!!“ Cseh-Szlovákiára sem marad hatás nélkül az uj német gazdasági helyzet. Ismeretes, hogy a cseh-szlovákial gazdasági krizis fejlődése összefüggésben van a szomszéd államok — s igy elsősorban Németország — gazdasági fejlődésével. Azok a remények, melyek a cseh-szlovákul ipar külföldi versenyképességétől várták a belső gaz dasági élet felfrissülését, most megsemmisülnek, mert a német helyzet újabb akadály lesz ezen az utón. Mikor a szokolt 10.000 márkán felül jegyzik, nem lehet álmodni sem Cseh-Szlovákiában a német piacok vásárló kedvéről. —D.— — A magyar kívánságok a cseli-magyar | gazdasági tárgyalásokon. A ,,Gas“ értesülése , szerint a küszöbön álló cseh-magyar gazdasági tárgyalásoknál a magyarok valamennyi , kiviteli és beviteli tilalomnak a megszüntetését és a vámtarifát fogják követelni. A Ieg- 1 több kedvezmény alapján kívánják megkötni ' a kereskedelmi szerződést: és a oseh korona emelkedése folytán a magyar cégek tartozásainak a kifizetését óhajtják rendbeli ózni, továbbá a kettős megadóztatás megakadályozását és icigy nosztrifikációs egyezményt. A miagyar gyáripar szempontjából kívánatos volna, hogyha a cseh kormány befolyást gyakorolna a jóvátéíteli kérdésre. Követelni fogják a magyarok a vasúti forgalomban való oly egyezményt, melynek alapja a berni konvenció, továbbá a posta-, távíró- és telefonforgalomban, szintúgy a nyomtatványszáltitásban, a vízumokban és a darabáru forgalomban való könnyítéseket. \ gyáripari körök kívánságára kérte fogják a magyarok az ipari üzemekben, vafamint a kereskedelmi utazók "működése tekintetében való viszonosságot és végül a fiókok alapítására nézve is vi“ szón osságon alapuló megállapodásokat. A magyarok az* követelik, hagy olyan cégek, amelyek malmokat vagy gyárakat alakítanak Szí oveirszk óban, ezeknek a vállalatoknak pótalkatrészeket és gépgarniturákat is szállíthassanak gépek kicserélésénél vagy üzemek kiterjesztésénél. Követelik, hogy mezei és erdei vasutakat a sztovenszkói és ruszinszkói gyáripar részére szállíthassanak, mivel Magyar orz ág oda azelőtt is szállított erdei vasutakat. A szikvizgyári gépipar is beviteli lehetőségeket kivan Cseh-Szlovákiában, amivel szemben a cseh paiíasdkipar Magyarországba való kivitelét lehetővé tennék- Magyarország különösen a következő cikkeiknek Szlovenszkóba és Ruszmszkóba való kiviteli lehetőségéért fog sikraszállni: Gépszekrények, szivattyúk, gázgenerátorok, fecskendők, csavarok, petróleumlámpák, vasúti jelzőlámpák, pléhből való házi felszerelések, izzólámpák, villamos műszaki készülékek és drótnélküli táv ir ób e r e n dezések. Különösen vasúti berendezési tárgyakról van szó, amelyek Szlávenszkóban és Ruszinszkóban magyar típus szerint vannak berendezve. A magyar vegyi ipar a kővetkező cikkeket akarja Csehországba exportálni: Földfestékek, vegyi festékek, lakkok, tenták, pecsétviasz, fémtisztitó szerek, kékitő, növényolajak, glicerin, kátrány és gyógyászati preparátumok. A kaucsukipar kiviteli lehetőségeket kér: játékszerek, fürdősapkák, gummisarkok, orvosi célokra szolgáló kanosuk, műszaki gumim és keménygumim cikkekre. A magyar textilipar Csehországba a következő cikkeket akarja kivinni: selyem varrófonál, himzőíouál, nyersselyem és különösen női és úri konfekció cikkeket és fehérneműt. Magyarország továbbá azt kívánja, hogy szüntessék meg a beviteli vámot a mag-terményekre, könnyítsék meg az élőhalak kivitelét Magyarországból, tekintet nélkül arra, hogy . magyar, jugoszláv vagy román származásúak, emeljék fel a magyar szalámi kontingensét, tegyék lehetővé az ásványvíz kivitelét, különösen a késeriivizét, továbbá felső- és talpbőr kivitelét, box és dhevreau bőrökét, a főzeíékkonzervét, a gyümölcs- és halkonzervét, a cemertí, tetöfedőtégla, automobil karosszériák, mezőgazdasági szekerek, házi eszközök, könyvek és nyomtatványok kivite- : lét, illetve behozatalát. A magyar malmok és : mezőgazdák a cseh-szlovák koronáért való lisztki vitelhez ragaszkodnak. — Kollektív szerződések felmondása. A prágai fehérnemíigyárak felmondották a kol- 1 lektiv szerződést és a munkabéreknek 10 százalékos leszállítását követelik, amely követelést egyúttal mint ultimátumot jelöltek meg- Mint a „Ces-ko Stovo“ jelenti, ez iparág . válságát még a kereskedők is élesítik azál- . tál, hogy ők például a gyárakban az ingeket j 40 koronáért, vagy még ennél is olcsóbban j veszik s 90—100 koronáért adják el. Egy tu- , cat gallérnak 50 koronás vétele mellett ere- ; két darabonként 8—10 koronáért adják el. A ; lap felhívja az uzsorahivatal figyelmét ezekre a viszonyokra. — A Pilseni Kereskedelmi Testület 74 szavazattal 65 szavazat ellené- ] ben elhatározta, hogy felmondja a kereskedelmi alkalmazottak kollektív szerződését. — A cseh tartozások rendezése. Budapestről jelentik: A Kereskedelmi és iparkamarának most tartott teljes ülésén az általános gazdasági kérdések ismertetése után Szegő Ernő dr. a cseh korona tartozások ügyében tette meg jelentését- A kamara az érdekeltségekkel karöltve, felbecsülte a tartozások összegét. A kamara felfogása szeriijt a cseh gyáraknak is elsőrangú érdéke volna, ha e téren az érdekeltek a békés megegyezés útjára térnének. A cse>h kamarák is foglalkozni fognak ezzel a kérdéssel. Kívánatos volna, ha adósaink ott, ahol erre meg van a hajlandóság, a hivatalos lépéseket be nem várva, békés megállapodásra törekednének. A kamara 1923. évi költségvetését, amely kereken 30 millió szükségleteit, illetve fedezetet tüntet föl, Szávai Gyula főtitkár terjesztette elő s azt javasolta, hogy a fedezet előteremtésére a kamarai illeték kulcsát 14 százalékkal emeljék föl. — A magyarországi fapiac. A „Carpathia“ írja: A múlt hetti fapiac forgalma szűk keretek között mozgott. Az erdélyi fatermelő'k tartózkodnak a nagyobb eladásoktól, mert a fűrészelt anyag árát a legközelebbi napokban jelentékenyen, körülbelül 25—30 százalékkal fel fogják emelni. Ennek oka a lei árfolyamcsökkenése és a Nyugateurópában elérhető nagyobb árak. Hivatalos árfolyamok: Tölgyrönk 40 cm. átmérőn felül tiz— tizenkétezer, kőrisrönk tizenhat—tizennyolc, kőriskocsigyártófa tiz—tizenegyezer, hársfarönk tiz—tizenkétezer, fűrészelt töigyanyag (ccmmieToe-áru) harminc—harmincötezer, gőzölj szélezetlen, fűrészelt bükkamyajg huszonnégy—huszonhatezer, gözöle/tlen, szélezetlen fűrészelt bükkalnyag tizenöt—tizenhatezer, fűrészelt kőrisanyag huszonöt—harmincezer m- K. köbméterenként ab feladóállomás. A tűzifa áraik visszaestek, mivel nagyobb menynyiségii tűzifát lehet 58—60,000 koronás áron kapni. A faszén piaca változatlan. Sem a kereslet, sem a kínálat nem nagy. Tízezer kg.ért ab feladóállomás körülbelül kétszázhuszezer koronát fizetnek. 216.— 490.— 660.*— 435.— 1690.— 256.— 160.— 580.— 515.-- 317.— 202.— 235.— 590l— — A prágai tőzsde. A tőzsde mai forgalmának irányzata szilárd volt. Heti fedezővásárlások folytán a vezető korlátértékek árfolyama javult, különösen a cukorértékeké. Az üzlet idönkint meglehetősen élénk volt s a forgalom jelentékeny. A bankértékek közül a Morva Agrár, a Földbank és a Prágo javult. A bécsi bankértékek határozatlanok voltak. Az ipari, értékek piacán a Cseh cukor 33, a Laurin, ínwald és a Ringhoffer 10, a Poldi 11 és az Alpine 9 ponttá! javult. A záró irányzat megszilárdult. — Ma volt a szabaddevízakereskedelem első napja. A forgalom a nyugati devizák általános gyengülése mellett normális volt. A márka 0.18 pontot veszített. Budapest 0 és fél ponttal javult. — A prágai terménytőzsde. A mai terménytőzsde irányzata tartózkodó és inkább lanyha volt. A gabonapiac irányzata a gyengülés felé hajlott. Jegyzések: Búza 145—155, rozs 110—115, árpa 110, zab 130—135. A lisztpiac irányzata csaknem változatlan. .Amerikai liszt ab Tetschen 2.70-3.00, magyar liszt ab határállomás 3.00—3.20, Burma rizs 2.60, Mulmanka 2.90 ab Tetschen. A tengeri árfolyama a legutóbbi színvonalon mozgott. Ye!ow 135, La Plata 135—140. A burgonya irányzata ma valamivel szilárdabbnak látszott, ennek ellenére burgonyát legfeljebb 15—16, ipari burgonyát 10 koronával vettek- Hagyma 85—90. A szalma és széna árfolyama meglehetősen tartott. Préselt cseh szénát 130—140, préseletfent 120—125, holland: szalmát ab Tetschen 55—60 koronával adtak el. — A budapesti tőzsde. Budapestről jelentik: A tőzsde ma bizakodó hangulatban nyílt meg- Később a Bécsből érkező lanyha irányzati hírek hatása alatt itt is lanyhulás állott be, melynek folyamán elsősorban az arbitrázsértékek és a korlát nehéz értékei szenvedtek. A tőzsdeidő további folyamán egyes értékeknél némi javulás állott be, azonban az értékek nem érték el nyitási árfolyamuk színvonalát. A szén-, vas- és egyéb speciális értékek irányzata barátságos volt. A fa- és bankértékek piaca csendes volt. — A bécsi tőzsde. Bécsből jelentik: A tőzsde mai forgalmának képe a teljes üzlettelenséget mutatta. Még a legjobb értékeknél is szünetelt Időnként a forgalom. Minthogy a hivatalos spekuláció a heti ellátásra való tekintettel tartózkodott és a bankoknál sem volt jelentősebb vételmegbizatás, igy a nagyközönség részéről sem nyilvánult meg érdeklődés. Az általános tanyhaság hatása alatt az árfolyamok hanyatlottak. Csak néhány érték árfolyama volt tartott és csak kivételesen fordultak elő nagyobb változások. Kiadja: Flachbarth Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeltiings-Aktlen-Qesellschaft nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. Hollk. Tőzsdeártolgamoh pénteken, október 13-án: Prága: Értéktőzsde. Acrrárui banka (Ag- Alpine..................... 216.— rár Bank). . . • 442.— Kolini kávé. . . . 490.— Bohemia............. 400.— Kolini petróleum. —.— Cseh Union Bank 384.— Kolini szesz . . . 660.B. indnstria! (Cseh Tejipar rt» .... 435.— Iparbank .... 408.— Első pilsoni slir-Prapror Kredit. gyár................ 1690.— iPrógai Hiteib.) 715.— Danék és társa . . 236— Szlovák Bank . . —.— Laurin és Klement 160.— Zivnostenska . . .' 383.50 Ringhoffer .... 580.— Anglobnnk (Angol- Prágai vasipar. . 515.Osztrák Bank . . 43.— Hkocla . ........... 317.— Bécsi Önionbsnk . —.— Papír...... 202— Wiener Bankv. . . (3.— Csoh nyugati szón 235— Osztrák hitel . . . 16— Osztraui szén. . . —.— Cseh Cukor .... —.— ínwald..................... 590.— Kolini műtrágya. 380.— Frjedrieh............... —.— Poldi....................... 251.— Devizák: X/13. X/13. 100 hollandi forint . 1158.00 1169.00 Kó. 100 német márka . . 1.02 1.20 „ 100 svájci frank. , . 550.50 458,50 „ 100 norvég korona . 526.25 571.15 „ IQO dán korona . . . 603 00 608.00 „ 100 svéd korona. . . 792,00 793.50 „ 100 olasz Ura .... 125.75 127.75 „ 100 francia frank . . 223.25 226.25 „ 1 font sterling . . . . 131.95 132.25 „ 1 dollár...................... 29.55 29.70 „ 100 balga frank . . . 205.50 208.50 „ 100 spanyol peseta . 451.50 432.50 „ 100 jugoszláv dinár. 46.125 45.25 „ 100 jugoszláv korona —.— —„ 500 román lei .... —.— —.'— „ 100 bolgár leva . . . 19230 19.05 „ l török font................ 17.20 16.60 , 100 osztrák korona . 0.035 0.035 „ 100 lengyel márka . 0.27 0.2375 „ 100 magyar korona . 1.115 1.11 „ 1 dollár (kábel) . . . —.— —„ Buíispesfi. Értéktőzsde. Magyar Hitel .... 8300 50000 Osztrák Hitel .... 1575 Tröszt................... . 13800 Ang,-Magyar .... 2375 Csáky . 3450 Leszámítoló ..... 2100 MagvarFegyvergyár43000 Magy.-Olasz ..... 490 Ganz-Danubins . . 690000 Jelzálog ....... 615 Ganz-villamos. . • 82000 Hazai bank ..... 1575 Láng..............................138C0 Egyes, tkpt............. 3700 Lipták............................5150 Földhitelbank. . . . 6650 Schlick ....... 8550 Merkúr ....... 760 öaróti ........ 3600 Keresk. bank .... 24600 Izzó ........................... 47500 Magy. ált. tkp. . . . 3700 Gntmann....................11100 Első hazai..................45000 Klotild......................... 10200 Salgó ....... . 67500 Magyar Cukor • • 157000 Rima ........ 13500 Őstermelő.................. — Közúti....................... 8350 Gnmrai . ......................10100 Délivasut................. 8500 Nascliifjsi.................. —Allamvasut............. 380Q0 Nenschloss..................2150 Bors.-Mískolci. . . . 17400 Orsz. fa ....... 3300 Concordia ...... 8600 Győri olaj ..... . 10000 Budapesti malom . . 26S00 Szlavónia.................. 4325 Gizella malom. . . . 10000 Egyes, fa.....................1480 Viktória.....................51COO Llgnum-tröst .... 78 JO Hungária malom . . 27900 7,aoo!ai ..................... 8500 Beocsini.................... 51000 Papir.................... . 5600 Északi szén..............34000 Bóni............................ 14800 Esztergom-Szászvári 34000 Malomsoky ..... 2525 Felsőm, szén ..... 46250 Rézbánya*. ..... 4900 Draache.................... 275C9 Égisz ..................... 3050 Magnezit............. 100000 Óceán ........................ 7800 Magy,. ált. Kőszén 147500 Pálfalvai.................. 7400 Drikányi . . • . . .65000 Kóburg . •• .... 5850 Adria....................... 40000 Magyar szalámi - . Atlantika................ 6600 Spódium.................... 630 0 A devizaközpont hivatalos árfolyamai: Amsterdam . 97200.— j Prága. 8300.— Bukarest . . . 1475.— Stockholm . . . 66309.— Kopenhága . . 51700.— Zürich...............47000 — Krisztiánia . . 43000.— ! Becs ...... 3.40 London . . . 11125.— j Szófia. 1475.— Berlin...... 115.— j Zágráb. .... 900.— Róma . . •. . 10500.— j Newyork • . . 2500.— Paris.......... 19000.— I Varsó. 27.— Becs. ÉríéKáSzsde. Magy. korona jár ad.. . 21000 I'erdinandsNordb.í 090030 0 Magy. arany,járadék 110000 Staatsbahu . . . 920000 Anglobank............. 100200 Siidbahn................. 245COO Bankverein Wr. . . . 31400 Siidbahn prloritüt . 545000 Öodenkredit..................53000 Alpine ...... .557000 Kreditanstalt.............. 36400 Krupp ...... . 530000 Ung. Kredit .... 290000 Poldi....................... 622000 Lfinderbank............. 96500 PragerEisen. . . — Lombard......................... — Rima..........................361500 Merkúr .....................22700 Coburg . ................. 154000 Osztr.-Magyar Bank — Salgó..................... 1902000 Union Bank Wr . . . 27600 Urikány ..... — Cseh Un.on............. 950000 Skoda.................... 850000 Zsivnostenská Banka 965000 Ringhoffer .... 1525000 Dunagőzhajózás . . 1560030 Magyar cukor ... — Kassa-Oderbergi . . — ínwald ...... 1420000 Devizák. Prága ..................2497.00 Kopenhága . . . 15005.00 Amsterdam . . 23670.00 London................327100.00 Zágrál................ 284.75 Madrid..................11185.00 Belgréd............. 1139.00 Milánó...................3135.00 Berlin................ 28.15 New York . . . 73785.00 B riissel ..... 5184.00 Páris..................... 5574.00 Budapest .... 29.45 Stockholm . . . 19580.00 Bukarest............. —.— Zürich..................13710.00 Kristiánia • . . 13165.00 Varsó ...... 6.95 Berlin. Devizák. Prága............. 9038 65 Milánó............... 11385.75 Amsterdam . . 104619.00 London.............. 11985 00 Buenosz Airesz . . 968.75 New York .... 2721 59 Brüsszel .... 18926.30 Paris.................. 20475.35 Kristiania . . . 43239 60 Zürich.............. 50536.75 Kopenhága . . 54931.25 Madrid ..... 40948.75 Stockholm . . . 71510.50 Bócs ....... 3,48 Helsingfors . . . 6117.30 Budapest ..... 104.86 A zürichi devizaárfolyamok Zárlat X/13 5/12. 100 cseuszl. korona . 18.30 18.15 svájci frank 100 magyar korona. 0.21 0.2175 „ „ 100 német márka . . 0.205 0,22 90 hollandi forint . 208 80 203.40 „ „ dollár.................... 5 3725 5.86 font sterling . . . 23.83 23,79 „ 00 francia frank. . 40.725 40.60 „ „ 100 olasz Ura .... 22.90 22.90 100 belga frank. . . 37.50 37.40 „ „ H)0 dán korona . . . 10920 10925 „ „ 100 svéd korona . . 143.10 142.50 „ „ 10C norvég borona . 96 40 95.00 „ „ LOO spanyol peseta . 81.90 81 45 „ „ 100 Buen. Air. peso 192,50 192 00 „ „ 100 jugoszláv korona 2.075 ' 2 055 „ „ 100 bolgár leva... 3 45 3 33 „ ,, 100 osztr. kor (pénz) 0.0073 O.OOm „ „ 100 oRztr. leb. bankj. 0.008 0.008-8 „ „ 100 lengyel márka . 0.0583 0.055 „ „ 100 román lel... . —.— 3.30 „ „ A német gazdasági helyzet Drezda, október 12. Az október 10-iki newyorkl 3 és egynegyed centes márkajegyzésnek 3077 márkás berlini paritás felel meg. Ezzel szemben Berlinben a dollár jóval túl ezen a határon: 3150-en és ezenfelül kelt el. A márkának ez a rekord mélyállása egy nagyfontosságu lényt rejt magában. Az c jegyzés nyomán kialakult gazdasági helyzetbirálaí arra a megállapításra jutott, hogy Németország egy uj gazdasági korszak elé került. Mivel ez nem egyéb, mint a beláthatatlan következményű kényszerállapot, Németország egy még soha nem ismert nehézségekkel teli korszak elé néz. A nyári gazdasági hefyzet a hossz jegyében folyt le és a nagy izgalmak után a német-belga tárgyalások sima befejezésében megfelelő és nyu* godt lefolyásának elejét kezdte meg, mely úgy látszott, hogy hosszabb lélegzethez engedi jutni a hossz-lázból kilábalt beteget. Egy hónappal ezelőtt a dollár — kisebb kilengéseket leszámítva —r 1400 körül állandósult. Az árak lassan beleszöktek az uj árfolyam keretei közé s az uj kalkulációk ezen az alapon kiheverni látszottak a súlyos megrázkódtatást Mindazok az okok, melyek az akkori hossznál jelentékeny szerepet vittek, ma már nem hatnak közre; ha akkor a márka elértéktelenedése a politikai helyzet és a spekuláció káros befo!yá= sának, vagyis külső hatások eredménye volt, ma csakis belső hatások szomorú jelensége és igy kétszeresen súlyos. Mindazok a remények és számitások, melyek a belga szerződés lezártával egy konszolidálásra kész gazdasági helyzettel számolva beleakartak illeszkedni az uj keretek közé és mindazok a mozgalmak, melyek a javulást a külföldi hatások megszüntetésében keresték, most egy csapásra megszűntek. Ideig-óráig tartó narkotizálással lehetetlen a márkaesést megakadályozni s az ipar és keres- ! kedelem újabb konszolidációja légvár volt. A jö’ 1 vőbe vetett hit megingott. Az uj helyzetet előidézett márkaesés okai ] nagyjában a következőkben vázolhatok:
