Prágai Magyar Hirlap, 1922. október (1. évfolyam, 100-118. szám)
1922-10-14 / 111. szám
Szombat, október 14. wmmmmmmmm ítMwtmmmanmaasmtiimmmtmtmmmnammatmaammKmam A francia kamara ülése. Interpelláció a jóvátételről és Poiaicaré politikájáról. Páris, október 12. (Wolff). A francia kamarában Favre képviselő interpellált. Szemére veti Poincarénak, akinek jószándékait különben elismeri, hogy mit sem tett, hogy az országot a béke útjára vezesse. A képviselő ezután a jóvátétel! kérdésről beszélt. Németországnak elleplezett moratóriumot adtak. Azt kérdezi a miniszterelnöktől, hogy mily módon akarják Németországot a 150 milliárdos adósság megfizetésére kénysze5 riteni? Varenne szocialista képviselő megállapítja, hogy Poincaré a kamara többségének tudtára adta, hogy Németország fizetőképességének határaira ért. Ezt azonban már hat hónappal ezelőtt észre kellett Volna venni. Favre képviselő beszédének folytatásában kijelenti, hogy a jóvátétel! kérdés egyedüli megoldása az adósság észszerű leszállításában állhat. (Elénk tiltakozás. A jobboldalon felkiáltások: Mit kértek volna a németek?) Szónok hosszabban fejtegeti, hogy Amerika és Anglia szükség esetén hajlandóak lesznek követeléseik egy részéről lemondani. León Dalidét közbeszólására Favre kijelenti, hogy Németországtól több milliárd aranymárkát csupán kölcsönök segélyével lehetne kapni. Szűk’ ség van Németország újjáépítésének fokozására, hogy így biztosítsák Európa békéjét és a Franciaországnak adandó fizetéseket. A szónok és León Daudet között élénk vita fejlődik ki, amelynek folyamán Favre kijelenti, hogy Németország igazi ereje nem a pénze, hanem munkásainak munkája. Favre szemrehányásokat tesz Poincarénak azért, hogy a szövetségesekkel szemben igen éles hangot ütött meg és minden kérdést felvetett, azonban eg3retlenegyet sem oldott meg. Azt kérdezi, nem fél-e Poincaré attól, hogy egy oly sajtó karmesterének fogják tekinteni, amely idegen szövetséges hatalmakkal szemben a legudvá5 riatlanabb módon jár el. Poincaré a miniszterelnöki székből hevesen tiltakozik a szemrehányás ellen. Favre kijelenti, hogy nem vádol, csupán a veszélyre figyelmeztet. Poincaré élénken tiltakozik az ellen, mintha a lapok támadásait ö rendezné. Favre megállapítja, hogy az egyik nagy lap főszerkesztőjének a francia kormány igen fontos állást adott a népszövetségben s ez a lap heves kampányt folytat Anglia ellen. Favre képviselő beszéde folyamán kijelenti, hogy veszélyesnek tartja azt a viselkedést, amely nem akar Németországhoz közeledni. Daudet ezzel szemben megállapítja, hogy Németország revansra törekszik s ámbár megsemmisíteni nem kell, azonban szükség van Németország feldarabolására. Favre beszéde végén a mérséklet és okosság politikáját ajánlja, miután minden más politika néhány éven belül elkerülhetetlenül ujabb háborúhoz vezetne. Utána Lobét szocialista képviselő beszélt a nyolcórás munkanapról. Az ülést holnapra halasztották. Értein nem koronáz. — A Prágai Magyar Hírlap tudósi tójától. — Kolozsvár, október 12-Gyulafehérvárt, ahol Vitéz Mihály koronáztatta fejedelemül magát és ahol Magyarország románjai 1918 december 1-én kimondották Romániához csatlakozásukat, az azóta épített görög keleti bazilika készen várja a koronázást. A templomot két miniszter segédletével egyházilag már fel is szentelték, —- bevonulhat tehát Ferdinánd király, hogy vasárnap fejére tegye a koronát Erzsébet királynéval együtt, aki erre az alkalomra Parisban csináltatott a modern ötvösművészet stílusában aranykalászokkal diszitett koronát. Románia alkotmányjoga szerint a koronázásnak semmi közjogi jelentősége nincs. Ez csupán a király, — ha úgy tetszik a királyi pár, sőt talán ez esetben a pompázó ünneplés föltünési lehetőségeit kedvelő királyné ünnepsége, mit az állam rendez számukra-Az aktusnak nem részese a politikai román nép, — legfeljebb ámuló nézője, sokszinü staiiage-a; megtűri — sok helyről berendelt, de meg nem hivott vendég- Még a szenátus és a kamara sem tevőleges részese a koronázás cselekményének, hanem tisztára testületileg meghívott, második rangsorba beosztott valami. Ez az elbánás a belpolitikai élet tényezői körében nemcsak feltűnést, hanem nagyvisszatetszést is keltett. Kivált Erdélyben, hol a koronázás fontos államjogi aktusa évszázadokon át szinte közfelfogássá érlelődött. Az itteni politikai pártok közül a legnagyobb, a román nemzeti párt ki is mondotta, hogy nem vesz részt a koronázáson. Amire a kormánynak az vqjt a felelete, hogy könnyű neki ezt kimondani, miután nincs is meghiva-De hát ki van akkor megbiva? A koronázási ünneplést rendező kormány a meghívásokat im ezekre korlátozta: a barátságos udvarok és államfők, a bukaresti diplomáciai képviseletek vezetői, a volt és tényleges miniszterek, a szenátus és kamara volt és tényleges elnökei, a klérus és a tábornoki kar reprezentánsai. Pont. Senki más egyénileg meg nem hivatott-Ezzel a szűkre korlátolt számú suit-tel fog a királyi pár a fehérvári bazilikába bevonulni, hogy a görög hercegérsek fejükre tegye a koronát. De még ezen kiséret sem lesz teljes, mert a katolikus és a görög-katolikus főpapokat hitelvi tilalom gátolja a görög-keleti szertartáson való részvételben. Ezek az egyháznagyok a ceremónia ideje alatt vagy a saját templomukban tartanak istentiszteletet, vagy a bazilika előtt várakoznak, a többi, nem személyszerint meghívottakkal. A bazilikában lefolyó szertartást a szabad ég alatt cerclé követi, majd katonai díszszemle, mely, ha a folytonos esőzés ei nem mossa, fényesnek Ígérkezik. Egész hadseregnek mondható az a sok katonai alakulat, amely részt fog venni azon. A felvonulás, szállítás már hetekkel előtt kezdetét vette s bizony nem csoda, ha ilyen nagy tömegek megmozgatása 70 millió leure emeli a koronázás költségeit. A militarista jellegnek ilyetén tultengését nem csupán a szocialisták Ítélik el, de a polgári társadalmi osztályok is kifogásolják. Az általános leszerelési irányzat időszakában valósággal tüntetés számba veszik ezt a tiivalgó kardesörtetést-A kormánynak ezt a szinte rémlátásig menő túlzott óvatosságtól sugalit scenáriumát még más balkezes intézkedések is tetőzik. így például a forgalmi korlátozások, melyek tiz napra teljesen megbénítják Erdély közlekedését. Aztán az elrendelt háromnapos teljes munkaszünet, mely teljesen páratlanul áll a koronázások történetében. Millióktól és millióktól fosztja meg ez a három nap az ország gazdasági életét és egyáltalán nem csodálható, hogy a termelő munka robotosai ilyetén rendelkezések után nem lelkesednek a koronázásért. De sebaj! Majd fognak lelkesedni a bakák és a három napra való elemózsiás batyuval berendelt primárok (polgármesterek és falusbirák). És a nép, az istenadta nép? Nos, a nép azt bátorkodik vélni, hogy a százmilliós bazilika, a hetvenrnilliós cécó, a kettővel felérő gazdasági veszteség túlmegy azon a határon, amit egy ilyen eladósodott, tönk szélére juttatott ország józan mérlegeléssel elbírhatíme, ez a magyarázata annak, hogy vasárnap Ferdinánd királyt Erdélyben koronázzák ugyan, — de erdélyiek nélkül. A parlament naplója. Mivel az őszi parlamenti ülésszak megnyitása teljesen elhatározott dolog, ma közzétették a parlamenti naplót- Október 18-án délután félkettőkor a képviselőház elnöksége tart ülést, majd a késő délutáni órákban a két ház elnökségének lesz együttes konferenciája. Október 23-án ismét összeül a 'képviselőház elnöksége. Október 24-én délelőtt a klubelnökök üléseznek. Ugyanaznap délelőtt tizenegykor összeül a képviselőház plénuma és a miniszterelnök elmondja nyilatkozatát. 24-én délután kettőkor a szenátus kezdi meg üléseit. A nemzetgyűlés első ülésén a kormánynyilatkozat feletti vita fog folyni. Ez idő alatt a költségvetési bizottság a jövő évi költségvetés tárgyalásával foglalkozik. „Prága helyzete Ruszinszkóbar. végleg elveszett." A Tribuna mai számában élesen támadja a prágai kormányt s a pozsonyi minisztériumot azért, mert a kassai nagymegyéhez számos ruszinszkói községet csatolt A kormány — írja a lap — az alkotmányié vél 3. szakaszának világos rendelkezései ellenére, anélkül, hogy valakit is megkérdezett volna, szabályozta Ruszinszkó határait. A határszabályozásnak ezt a módját bizonyára egy olyan kormányreferens javasolhatta, aki abból az elvből indult ki, hogy a vasútvonalak alkotják az országhatárokat s tisztán térkép után csinálta meg az uj közigazgatási beosztást. A Tribuna szerint ilyesmit csak Prága vagy Pozsony tehet, ahol úgy látszik elfelejtik, hogy a határkérdés a legfontosabb kérdése nemcsak az országoknak, de az önkormányzati területeknek is. Ennek az eljárásnak a legjobb esetben is csak az lehet az eredménye, hogy az öszszes pártok kivétel nélkül teljes ellenzéki álláspontra helyezkednek. Ha szántszándékkal szabályozták az említett módon a határkérdést, — írja a lap, — akkor Prága helyzete Ruszinszkóban végleg elveszett s minden eddigi fáradozása kárbaveszett, mert aki ismételten csalódott, attól nem lehet azt követelni, hogy bizalommal legyen azzal szemben, akiben csalódott. De még abban az esetben is, ha tévedésből történt ez az uj közigazgatási beosztás, úgy ismételten olyan blamázs érte Prágát, amit aligha fog az ablakába kitenni. Bajorország a monarkia utján. A bajor néppárt uj alkotmányprogramja. München, október 13. A bajor néppárt, a legnagyobb bajor konmányzópárt a bajor országgyűlés őszi ülésszakán uj alkotmány- és akcióprogramot fog beterjeszteni. E programban igen figyelemreméltó követelések vannak: Visszatérés a birodalom szövetséges állami rendszeréhez. Külön német szövetségtanács megalakítása, az egyes államok ama jogának elismerése, hogy a birodalmi egység keretein belül alkotmányukat és államformájukat saját népük akarata szerint szabályozzák, az egyes államok közigazgatási szabadságának teljes helyreállítása, az egyes államok saját pénzügyi szuverénitásának elismerése,- valamint biztosítása azoknak a jogoknak, hogy az egyes országoknak külföldön szabad politikai és gazdasági képviselőket tartani, valamint külföldi államokkal szerződéseiket kötni. Az uj program szerint minden birodalmi törvény hatálybalépéséhez először szükség van az egyes államok beleegyezésére. Az egyes államoknak joguk van a fegyveres erő felett rendelkezni s bizonyos jogokat hatályon kívül helyezni. A bajor néppárt uj programjának megvalósítása azt jelentené, hogy a köztársasági birodalmi alkotmány keretein belül egy önálló monarkia is lehetséges lenne. Éppen ezért a bajor néppárt hivatalosan is kijelenti, hogy semmi esetre sem ragaszkodik Ebertbcz, mint birodalmi elnökhöz. * Miichen, október 13. (Saját tudósítónk telefonjelentése Bécsen át-) A bajor néppártnak uj alkotmányprogramját a politikai életben úgy tekintik, mint a birodalom kebelén belül önálló monarkia létesítésére irányuló törekvést. Ezzel magyarázzák meg a lapok a néppártnak azt az álláspontját is, hogy nem hajlandó Ebertre szavazni az elnökválasztásnál. Berlin városa fizetésképtelen. Berlin, október 13. (Saját tudósítónk telefonjelentése Bécsen át.) Berlin város fizetési nehézségekkel küzd. A városi kezelésben levő közúti vasút vesztesége fölül van a százharminc millió márkán. Abban az esetben, ha a város a tulajdonos részvénytársaságnak nem tudja megfizetni ezt az összeget, a részvénytársaság beszünteti a villamosáramszolgáltatást. Ennek dacára a városi képviselőtestület nem szavazta meg a villamosjegynek húsz márkára való fölemelését. Berlin adósságai az utóbbi három hónap alatt félmilliárdra emelkedtek és ezeket nem tudja kifizetni. Anglia moratóriumot javasol Németország részére. Páris, október 13. (Havas.) A jóvátétel* bizottság ma fogja megvizsgálni Németország pénzügyi helyzetét. A Havas-ügynökség úgy értesül, hogy a jóvátételi bizottság angol delegátusa, Bradbury arra fogja fölszólítani a szövetségeseket, hogy a pénzügyi reformok helyett Németországot az 1923 január 1-étől számított öt éven belül minden készpénzfizetés alól szabadítsák föl. Úgy látszik azonban, hogy a francia kormány ezt az ajánlatot, tekintettel a moratórium tartamára, ,a bizonytalanságra, amely a Németország által javasolt pénzügyi reformokhoz fűződik, aligha fogja elfogadni. Október 17-én mond le a Fasics-kormány. Szabadka, október 13. A jugoszláv kormányválság miatt rendkívül feszült belpolitikai helyzet az egyes pártok tanácskozásai folytán erősen kiéleződött. Belgrádi jól értesült forrásból közük, hogy mértékadó helyen már döntöttek arról, hogy a Fasics-kormány csak október 17-én, a parlament összeülése napján fog lemondani. A lemondás elhalasztásának az az oka, hogy a király annak a kívánságának adott kifejezést, hogy a válság ne a parlament megkerülésével kezdődjék meg- Arra számítanak, hogy a kormányválság legalább november közepéig tart. November 4-én lesznek az angol választások. London, október 13. (Havas.) A Daily Express egyik jelentése szerint Lloyd George ragaszkodik a választások haladéktalan kiírásához, amelyek — jól értesült körök véleménye szerint — november 4,-én lesznek. Kérjük barátainkat és olvasóinkat, hogy minden kávéházban és étteremben erélyesen követeljék lapunkat, a Prágai Magyar Hírlapot. NAPIHIREM A szemetes vödör. Egy kis történet a német tél elé. A drezdai mezőkön jártam, ősz volt, köd jött az Élbe felől és a sínek mentén hajlott alakok mozogtak. Szenet gyűjtöttek télre. Akkor jutott eszembe a hamburgi kis utca, ahol sok hivatalnok lakott, a szomorú, beesett arcok este hatkor a Dammtorbahnhoí előtt és egy szemetes vödör titokzatos históriája. Ha néha később kerültem haza a külváros5 ba, a félsötét utcákon gyakran belebotlottam egy-egy az ut szélére állított sötét tárgyba. Ilyenkor legtöbbnyire fáradt voltam, az Amerikából és Kínából érkező hajókat váró tömegben kimerült fejjel siettem fel a szobámba és lehevcredtem. Szeptemberben azonban gyakran felébredtem, mindig éjfél után volt már és valami különös zörgés volt az oka, ami az ablak előtt olyan volt, mintha üvegen kaparásztak volna s a íélálmos fejnek valami nyugtalanító, titokzatos borzadást ébresztett. Egy éjjel lármára ébredtem fel s valami ne5 héz tárgy ütődött vashoz. Sokáig füleltem, de aztán csend lett, messziről rajnamenti nótát énekelt valaki borízű hangon. Reggelre az összes szemetes vödör, amit késő éjjel kiállítanak a kapu elé, a gázlámpa vasára volt felaggatva végig az utcán. — Diáktréfa — magyarázta a háziasszonyom s én megnyugodtam egészen. De másnap újra hallottam a különös zörejt. Elhatároztam, hogy meglesem a következő éjjel. Éjfél elmúlt, a vödrök ott feketéitek a járdaszélen és én vártam. Egyszerre két kis g3rerek indult neki az utcának s a.z utca közepén megálltak. Egy öreg asszony jött szembe kosárral, aztán nekiláttak a szemetes ládáknak, feldöntötték az oldalára s kikotorták belőle, ami még használható volt. — A nyomor, „amit nem látnak az idegenek" — mondottam az Illustrierte Zeitung szavaival s szomorú megelégedéssel fordultam hazafelé. A keresztutca lámpájának fényében, épp a kapu előtt, egy fekete, szikár alak mozgott. Odabuitam egy bejáráshoz. Nem vett cszre és tovább kotort. A papírokat félredobta, csak szenet keresett; reggel ott találtam a briketPdarabok porát a járdán, azokból a letördelt széndarabokból, amik jobb házak konyhájából bele-belekerülnek a szemetes vödörbe. Azok csikorogtak a vödör pléhíalán. Egy kis ház állt féloldalt szemben a túlsó oldalon. Két testvér lakta, az egyik nős volt, — mind a kettert hivatalnokok. Az első, aki elindult az utcából,..a kisebbik volt: mesélték, hogy roszszul megy a dolga, Írnak valami irodában s másfélórára jár gyalog s másfélórát gyalogol délután haza, mióta nyáron az első villamos-tarifaetne5 lés volt. Nem telik a villamosra. Szimpatikus, kissé beesett arcú, 35 éves férfi volt. Egy lámpa égett a felső ablakban. A vödör reccsent, helyrebillentette az árny és én ráfigyelve elfelejtettem a szemközti kisház szomorúságát. Egy bö esőköpeny alá kapott egy csomagot, egy ökölnyi széndarab lehullt a földre s lehajolt utána. Szétnézett. En már be akartam surranni a kapun, mikor megindult az utca másik oldalán. Be, — abba a kis házba. A szikár, szegény hivatalnok volt. Az éjszakai zörgés nem volt titokzatos többé. De a szemetes vödör históriája azóta jobban rémit és kisértget. A legnehezebb német tél előtt, a kilencedik levélhullás alatt . . . Hivatalnoksors ... és nyomor . . . Wallcnthiyi Dezső. — (A prágai meteorológiai intézet jelentése.) Időjóslás: Hűvös idő várható helyenként csapadékkal. * —- (Elkobzások napja.) A prágai államügyész ma három prágai ujságo't kobzett el. Először a Prágai Magyar Hírlapot, majd a Boherniát, végül pedig a kommunista Ruda Pravot. A naptár ma tizenharmadikát és pénteket mutat. Talán csak nem ezért történtek az elkobzások? — (Az elnök tavaszra halasztotta morvaországi útját) A köztársasági elnök Morvaországba tervezett útját újból, negyedszer is elhalasztották. Hivatalos jelentés szerint az elnök már csak tavasszal keresi föl Morvaországot. — (A magyarországi evangélikus egyház egyetemes gyűlése.) Budapesti tudósítónk táviratozza: Tegnap kezdődött meg az evangélikusok egyetemes közgyűlése a Deáktéri iskolában- Zsigmondy Jenő helyettes felügyelő elnöki megnyitójában kitért a katolikus nagygyűlésen elhangzott beszédekre. Megértéssel válaszolt Zichy János grófnak a felekezeti békét hirdető szavaira. Tiltakozott Haller Istvánnak a nemzetgyűlésen tett kijelentései ellen. Szerinte ez a protestánsokkal szemben a közéletben is alkalmazható numers clausus lenne. Rafíay püspök beszámolt külföldi útjáról. Stehló Kornél &
