Prágai Magyar Hirlap, 1922. október (1. évfolyam, 100-118. szám)
1922-10-12 / 109. szám
— Az egyezségi eljárás Szlovenszkóban. A kormány a magyar csődtörvényhez külön utasítási végrehajtást készít elő abból a célból, hogy összhangba hozza a bíróságon kívüli egyezségi eljárás szlovenszkói és ruszinszkói joggyakorlatát a történelmi országokban dívó eljárással. Szlovenszkóban és Ru&zinszkóban, ahol a magyar csődtörvény van érvényben, az adós, aki bíróságon kívüli egyezséget ajánl föl hitelezőinek, sem a fölajánlott kvóta, sem pedig a fizetések határidője tekintetében nincsen korlátozva. A tervbevett írj rendelet az Ustr Ozn. szerint a történelmi országokban érvényes törvényhez hasonlóan előírja, hogy az egyezségi ajánlatot csak akkor ismeri el a bíróság érvényesnek, ha az adós tartozásainak legalább 25 százalékát kínálja föl egyezségül, még pedig két éven belül való esedékességgel. — A morva nagyiparosok a magyarországi cseh-szlovák korona tartozások mérséklése ellen. Brünnből jelentik: Mint ismeretes, a budapesti Kereskedelmi Kamara röviddel ezelőtt azzal a kéréssel fordult az egyes cseh-szlovák iparkamarákhoz, hogy közvetítse a megegyezést a cseh-szlovák hitelezők és magyar adósaik között, egy alacsonyabb árfolyam mellett. A morva nagyiparosok szövetsége Brünnben tiltakozott a kamarák közbelépése ellen. A magyar kereskedőktől követelni kell, hogy tartozásaikat teljes összegében, cseh-szlovák koronában fizessék meg. A nagy-ipar és a gyapjukereskedelem a mai súlyos válság mellett elértéktelenedett készlete folytán nagy veszteséget szenvedett s nem lehet azt kívánni, hogy még külföldi készleteikből is a magyar vevőiknél levő részét elveszítsék. Amennyire egyes esetekben az adós és a hitelező között kiegyezésre van szükség, úgy ez tisztán a szerződő fél ügye. A nyilvános testületek beavatkozása a magánjogi viszonyokba alkalmas volna arra, hogy a jogi öntudatot a legaggasztóbb módon megrázkódtassa. (?) — Két bank milHós pőre választott bíróság oiött. A „Keleti Újság14 írja: Az utóbbi időben gyakoriak Erdélyben a választott bíróságok. A bíróságok csökkent létszámukkal nem győzik a felhalmozott munkát és igy sok esetben évekig eltart, amíg Ítéletet hoznak a perekben. Legutóbb két nagy kolozsvári bank: a Marmarosch-Blankbatikcég és a Banca Centrala fordultak választott bírósághoz. A két bank gabonaosztálya között hárommilliós pör keletkezett, amelynek égjük legfőbb érdekessége, hogy a két ügyvéd számára félmillió lei honorárium van kikötve. — Néraet-cseh kereskedelmi szerződés. A német lapok megerősítik azt a hirt, hogy a német-cseh kereskedelmi szerződés kiegészítésére irányuló uj tárgyalások egy még meg nem nevezett német városban rövidesen meg fognak indulni. Szó van különösen a ki- és bevitelre voatkozó néhány kérdésnek az eddigi tapasztalatok alapján való szabályozásáról, valamint a komló- és malátaexportnak szerződéses biztositásáról. Cseh- Szlovákországot ezeken az uj tárgyalásokon Ibi dr. berlini cseh-szlovák követség! tanácsos fogja képviselni. — NyolcmilHós hamis bukás Kaposvárott. A K. K. jelenti: A Biró-bankház, amely részvénytársasági alapon működött, hamis bukással csődbe került. A bankot a huszonöt esztendős Biró Pál vezette, akit apjával, Biró Adolf bankigazgatóval együtt letartóztattak. Az első följelentést Szopkó István dr. volt polgármester tette ellenük. A tőzsdei megbízásokból származó káron kívül eluszoít egymi 1H óhárom százezer korona betét és a hatszázezer korona bankalaptőke. A kárt nyolcmillióra becsülik. Bíró Pál eddig három és félmilliót ismert be és azt állítja, hogy rossz spekulációk okozták bukását. — Megszüntették az erdélyi mlntagazdaságok kedvezményét. Kolozsvárról jelenti az „Uj Ke- Iet“: Az agrártörvény 22-ik szakasza szerint az agrárbizottság a birtokosnak meghagyhat 500 holdig terjedő területet, ha a birtokon fajállatokat tenyésztenek, vagy belterjes berendezések vannak. A törvény alapján az erdélyi gazdaközönségnek az a része, amely ilyen gazdaságok felett rendelkezik, kérelmezte is a mintagazdaságok kedvezményét Ez a kérvényezés meglehetős nagy költségekkel járt, miután a szükséges telekkönyvi kivonatok és vázrajzok készítése igen drága. A földmivelésügyi miniszter most megjelent rendelkezése megváltoztatja e törvénynek előírásait és kimondja, hogy a birtokosnak nem hagyható meg tulajdonában mintagazdaság feltétele esetén sem az 500 hold, hanem csak bárbeadható neki 10 évről 10 évre szóló szerződés alapján. Az évi haszonbér a kisajátított föld értékének 5 százaléka lesz, Aki mintagazdaságát bérlet utján fenn akarja tartani, köteles bizonyítani, hogy a múltban is foglalkozott fajállatok tenyésztésével és hogy gazdasági mellékiparági berendezései vannak és hogy az illető helységben a földigények közepesek vagy kielégitőek. Ennek a rendeletnek a kiadására a földmivelésügyi miniszternek joga nincsen, mert a törvény intézkedéseit csak a törvényhozó testület változtathatja meg. — Ankét a tőzsdei devizakereskedelemről. Tegnap anikétot hivott össze a tőzsdetanács, amelyen a tőzsdei devizakereskedelem közeli szabaddátételéröl tárgyaltak. Az ankétem resztvettek Pára miniszteri tanácsos, tőzsdebiztos, a Bankhivatal részéről K u - c e r a főigazgató, valamint a bankok és bankcégek megbízottai. Elhatározták, hogy a korlátban a folyó devizakereskedelmet már pénteken megkezdik. Élénk vita volt a szokások tervbevett megváltoztatásáról és a devizaüzlet gyakorlati kiviteléről. Az ankéten behatóan megvitatták a tőzsdetanács által kidolgozandó uj devizaforgalmi szabályzatot, r elynek még e héten el kell készülnie. Az úgynevezett szabad devizakereskedelem kezdetét azért tették péntekre, hory a rákövetkező szombat és vasárnapom az első "ao körül szerzett tapasztalatokat is felhasználhassák az uj szabályzat végleges kidolgozásánál. A devizakereskedelmet tulajdonképpen most seai szabadítják fel, mert az 1919 november 11-én kelt 644. sz. korlátozó rendelet továbbra is érvényben marad. Csakhogy a devizakereskedelmet most már nem a Bankhi atal irányítása és felügyelete alatt fogják lebonyolítani, mert a Bankhivatal ezentúl éppoly elbírálás alá esik a devizakereskecelem szempontjából, mint a többi bankok. Szó volt még a deviza-clearing felállításáról is, amelyet előreláthatóan az értckpapir-clearingot ellátó intézetre fogják bízni. A teljesítési határnap tekintetében a kormány képviselője megszorító rendszabályokat javasolt, ami ellen a bankok egyhangúan áíiöst foglaltak. Az uj devizaforgalmi szabályzatot megjelenése után ismertetni fogjuk. — A hadikölcsöis-lombardadósok figyelmébe. Azok a hadikölcsön tulajdonosok, akik hadikölcsönüket lombardirozták és Becsben deponálták, kötelesek a tartotós összegót a clearing-banknál november 15-ig összeiratná. Miért nincs postatakarékpénztár Romániában? A kolozsvári „Keleti Újság44 jelenti: Ismeretes, hogy Románia államibankjának, a Banca Nationalának nincs olearing-osztálya, emiatt a közönség teljesen a magánbankokra van utalva. Pár évvel ezelőtt a bankok egy szindikátus fölállítását tervezték, mely tagjai kényelmére clearing-központot állított volna föl. A nagyközönség köréből pedig a postatakarék intézményének létesítésén buzgólkodtak, mely Magyarországon olyan jól bevált s amelyet Románia kivételével az utódállamok már valamennyien bevezettek, A bankszindikátus alakuló 'kísérletei meghiúsultak, a postatakarékpénztár alapításának terve a következőkön bukott meg: Az impérium átvétele után a nagyváradi postaigazgató megbízást kapott, hogy a postatakarék fölállítása érdekében i szakemberekkel folytasson tárgyalásokat és együttesen dolgozzanak ki tervezetet 1920-ban, mikor a tervezgetések során szőbakerült, hogy a postatekarék a clearing-íorgalom lebonyolítását is üzletkörébe venné, egyszerre megakadtak a tárgyalások felülről vett intézkedés alapján. Nagy magánbankok jártak közbe a kormánynál, hogy a postatakarék létesítését megakadályozzák. A postatakarékpénztár ugyanis a clearing-forgalomban félezrelékért bonyolít le átutalásokat s ezzel azoknak a nagybankok legfőbb jövedelmi forrását zárná el, amelyek az átutalással járó költségeket husz-huszonöt százalékig is fel tudják srófolni. (?) Különösen érdekében áll ez a két legnagyobb bukaresti pénzintézetnek, amelyek a Nyugattal fennálló összeköttetéseik révén Románia clearingforgalmának mintegy 70 százalékát kezükben tartják. Erdélyben a régi postatakarékban elhelyezett betétek likvidálását sem tudták még elintézni. Bukovinában a betevők régen hozzájutottak már pénzeikhez, migaz erdélyi betétesek kitudja meddig kénytelenek még várni a pénzükre. Ezzel mintegy 140 millió lei van elvonva az állam pénzforgalmából. Ennél azonban jóval súlyosabb megrövidülést szenved az állam a postatakarék ügyének elejtése miatt, amelynek csak a ckaring-forgalmán milliókat vehetnek be, ha nem kellene ezt az üzletágat befolyásos nagybankok kezén meghagynia. — 3700 lei a román importtá Magyarországon. Budapestről jelentik: A fatermelők és fakereskedők körében nagy elégedetlenséget keltett a fakormánybiztosságnak a vidéki árvizsgálóbizottságokhoz intézett legutóbbi rendelek Ebben a kormánybiztos utasította az árvizsgálóbizottságokat, hogy kísérjék figyelemmel a vidéki tüzfaárakat és ha egy vagon tűzifát 25—30.000 koronánál, az importfát pedig 3400—3700 leinél magasabb áron adnák el, az illetők ellen a legszigorúbban járjanak el. Az érdekeltségek felfogása szerint ez a rendelkezés alkalmas arra, hogy az ország tűzifáéi!átását ismét komolyan veszélyeztesse. Az érdekeltségek azt mondják, hogy a magyar belföldi tűzifa az egyre növekvő termelési költségek mellett 50—60.000 korona és az import tűzifa önköltségi ára is sokkal magasabb a megállapított 3700 lelnék________________________ — Változások az erdélyi pénzintézeteknél. Kolozsvárról jelentik a Magyar Lloyd-nak: A Fogarasi Előlegezési Egylet Rt. alaptőkéjét 3,250.000 leiről 5,000,000 leire emeli föl. Az intézet 1870-ben mint szövetkezet alakult meg a fogarasi szászok közreműködésével és 1898-ban alakult át részvénytársasággá. — A Gyulafehérvári Népbankot magába olvasztotta az Izvorul Takarék és Hitelbank Rt. A Gyulafehérvári Népbank Rt. 1891-ben alakult. Az intézet Budapesten a Hazai Bankkal tartott iönn szorosabb összeköttetést. — A Nagyváradi Román Kereskedelmi Bank Rt. cégét „Határszéli Kereskedelmi és Iparbarátéra változtatta. E cégváltozást az tette szükségessé, hogy a bank cégelnevezése ellen a Bukaresti Román Kereskedelmi Bank kifogással élt — A Szatmári Kereskedelmi és Közvetítő Bank Rt. alaptőkéjét 1 millió leiről 2 millióra emeli föl. — A Mezőségi Takarékpénztár Rt. Mezőbándon kimondta a fölszámolást. Az intézet 1911-ben alakult — Uj intézkedés a román erdők kisajátításáról. Kolozsvárról jelentik: A földreform végre* hajtásának számos sérelmes intézkedését egy újabbal toldották meg. A miniszter rendeletben közli a hatóságokkal, hogy csak azok az erdők, amelyek kihasználás, letárolás céljából adattak bérbe, a bérleti idő leteltéig nem sajátíthatók ki. E rendeletben a miniszter az erdők bérlőinek több előnyt és jogot biztosit, mint a tulajdonosoknak. — Emelkedett az arany ára Németországban. A német birodalmi bank és a posta a következő árakon vásárol aranyat a birodalmi kincstár számára. Egy huszmárkás arany: 6500 márka, egy tizmárkás arany 3250 márka- Külföldi aranyérmékért ennek megfelelő árat fizetnek október 9—15-ig. Birodalmi ezüstpénzért október 9-től kezdve a névértéknek 150-szeresét fizetik. — Emelkedtek a német vas- és cementárak. Berlinből jelentik: A kokszárak emelkedésére való tekintettel a nyers vas árát október 1-től való érvénnyel tonnánként 1700—2000 márkával felemelték. Az árfolyamklauzula alapján a hét folyamán további áremelést várnak. A rajna-westfáliai eladási körzetben a szénárak drágulása folytán a cement legmagasabb árát 8843 márkával emelték föl tonnánként a Beckum-szállitási bázis viszonylatában. Hasonló áremelés lép érvénybe az észak- és délnémet cementszövetségek készítményeire nézve is. — Az erdélyi fapiacról. Kolozsvárról jelentik: Az Erdélyi Faegyesület legutóbbi értekezletén a tüzifarekvirálással és az erdökisajátitásokkal foglalkozott. A kolozsvári tanácskozás a Bukarestbe ős szol: ivott országos gyűlés előértekezlete volt. Gróza dr. elnök javaslatára a faterrrtelők érdekeinek megvédésére jogvédő bizottságot alakítottak a kisajátítások tartamára. — Az erdélyi és bánsági fatermelők és fakereskedők egyesületének aradi csoportja közgyűlést tartott, amely szintén foglalkozott a farekvlrálás ügyével. i Beszámoltak a gyűlésen arról is, hogy az agrárreformtörvény végrehajtásából több olyan erdőkisajátitás történt, amely méltánytalan és veszélyezteti a fakitermelési ipart. A gyűlés elhatározta, hogy tiltakozó feliratot küld a kormányhoz a farekvirálás és jogtalan erdőkisaiátitások ellen. — A buschíehradi vasút vesztesége. Mint a N. F. F. jelenti, a buschtehnadi vasút még nem hozta nyilvánosságra az 1921. évi mérlegét, mert a deficitre vonatkozóan nem sikerült a cseh-szlovák kormánnyal megegyezni. Az 1921. évi deficit előreláthatóan 40—50 millió cseh korona között mozog, az 1922. évi vesztesége még nagyobb lesz. A közeli napokban tárgyalások kezdődnek ezeknek a hiányoknak fedezésére. Osztalékot sem az 1921., sem az 1922. évben nem fizetnek. — A prágai húspiac. A mai prágai húspiac irányzata közepes volt. Az árak a következőképpen alakultak: Ürü 7—13.50, borjú 11—14, belföldi sertés 15—18, jugoszláv sertés 15.50—16.—, ökör eleje 9—11, hátulja 11—14.50, bika 9—11, tehén eleje 8—10, hátulja 10—13, egy évnél fiatalabb ökör és üsző 8—11 cseh korona kiíogramonként. * — Javult a prágai tőzsde. A tegnapi zárlatnál mutatkozó szilárdabb irányzat a tőzsde mai forgalmában már jobban érezhető volt. Ennek oka részben az volt, hogy az a la Baisse korlátozásáról szóló hírek hatása alatt fedező vásári ások történtek, részben pe^ dig a cseh-szlovák korona mai árfolyamcsökkenése. Emélkedő árfolyam melletti nyitás irtán, a vezetöértékeíkben nagyobb kínálat volt s az árfolyamnyereségeik elvesztek. A bankértékek legtöbbje megszilárdult. A bécsi bankértékek csak keveset változtak. Az ipari értékek piacán a Cseh cukor 20, a Kolini szesz 30, a Vas és a Ringhoffer 40. az Inwald 15, az osztrák kohó 30 és a Cseh kereskedelmi f4Ö ponttal javult- A többi értékek árfolyama általában javult. A Skoda csak átmenetileg javult. A devizapiac forgalma szilárd Irányzat mellett nagyon élénk volt- A szabadforgalomban a mátka 0.13, Budapest 0.6 ponttal volt szilárdabb. fnjPUfBMagBBMPCTUi I I F BAR'lABARIN Szabad bemenet! BAR'TABARÍN „CHAT KOI«“ Prága „ Ceietná aslice. Prága legelegánsabb mulatója. - Elsőrendű műsor. Lilti Duvai Mimi Junkert Luc! Werner Charly de Vry 3 Feoasrowna 588 Előadás után a közönség táncol. szerkesztő! üzenetek. Petrogalli Oszkár dr. főszerkesztőnk és Telléry Gyula szlovenszkói szerkesztőnk nevére több levél érkezett prágai szerkesztőségünkhöz. Mivel nevezettek nem tartózkodnak állandóan Prágában, ezúton kérjük olvasóinkat, hogy az őket érdeklő leveleket küldjék szlovenszkói címükre, mert a leveleknek Prágából való továbbítása felesleges késedelmet okoz. Kiadja: Flachbarth Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeitungs-Aktien-Gesellschaít nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. Holik. 'WTimdemnap máé. étm lapot íéimwézé mié megnem győződik, a Magyar Mirlap a magyarság érdekeit szolgaija! idzsdcáríolpmoli szerdán, október 11-én: Prá^a: Értéktőzsde, Agrárai banka (Ag- .. Alpine.................. 212. rdr Bank). • • • 438.— Kolini kávé. . . • 470. Bohemia............. 39B.— Kolini petrólouiu. •— Cseh Union Bank 374.— Kolini szesz . . . 640. B Industrial (Cseh Teüpar rt. _. . . • -+3Z.—Iparbank .... 408.— Első pilseni sör-Prager Kredit. gyár................ 1650.— (Prágai Hitelb.) 710.— DanSk és társa . . 242— Szlovák Bank . . 197.— Laurin és Klement 145,— Zivnostenska . . . 374.— Ringhoffer .... 570.— Anglobank (Angol- Prágni vaslpar. . 510.— Osztrák Bank, . 45.— Skoda ....... 311.— Bécsi Unionbank. 9.— Papir..................... 208.— Wiener Bankv. . . 13.— Cseh nyugati szón 235.— Osztrák hitel ... 1650 Osztraui szón. . . —.— Cseh Ónkor .... 850.— Inwald..................... 550.— Kolini műtrágya. 375.— Friedrieh............. — Poldi....................... 242.Devssáíi: X/ll. X/lú. 100 hollandi forint . 1170.50 1128.00 Ke. 100 német márka . . 0.95 0.82 „ 100 svájci frank. . . 561.00 543 50 „ 100 norvég korona . 528.75 518 75 „ 100 dán korona . . . 605 50 590 50 „ 100 svéd borona. . . 796.00 781.00 ,, 100 olasz líra .... 127.25 124.75 „ 100 francia frank . . 226.00 218.25 „ 1 font sterling. . . . 131.25 125.00 „ 1 dollár.................... 30.05 28.90 „ 100 belga frank . . . 208.00 203.00 „ 100 spanyol peseta . 451.50 436.50 „ 100 .jugoszláv dinár. 43.75 43.00 „ 100 jugoszláv korona —.— —•— „ 100 román lei . . . —.— —.— „ 100 bolgár lova . , . 18.675 18.30 „ 1 török font............. 16.60 17.10 „ 100 osztrák korona . 0.0338 0.03 „ 100 lengyel márka . 0.22 0.21 „ 100 magyar korona . 1.10 1.04 „ 1 dollár (kábel) . . . —.— —.— „ Budapest. Éríé&íőssöe. (Zárva.) A devizaközpont hivatalos árfolyamai: Amsterdam . 97000.— Prága ..... 8300.— Bukarest . . . 1475.— Stockholm . . . 66300.— Kopenhága . . 517Ö0.— Zürich............... 47000 — Krisztiánia , • 43000.— Bées................ 3.40 London . . . 11125.— Szófia............ 1450.— Berlin............. 105.— Zágráb............ 860.— Róma . . •. . 10500.— Newyork . . . 2500.— Páris. ..... 19000.— Varsó ..... 27.— Becs. ÉríéltiösssSe. (Z á r v a.) Devizád. Prága ..................2547.00 Kopenhága . . . 14865.00 Amsterdam . . 28670.00 London.............. 326600.00 Zágráb................. 279.75 Madrid..................11163.00 Belgrád..............1119.00 Milánó...................3136.00 Berlin................. 27.60 New York . . . 737.5.00 Brüssel ............. 5144.00 Páris..................... 5564.00 Budapest .... 28.70 Stockholm . . . 19505.00 Bukarest ..... —.— Zürich............... 13785.00 Kristiánia . . . 13010.00 Varsó ................. 7.20 Berlin. Devizák, Prága.............. 8689 10 Milánó...............11161.00 Amsterdam . . 103870.00 London ..... 1178525 Buenosz Airesz . . 943.80 New York .... 259675 Brüsszel .... 18302.05 Paris................... 19875.10 Krigtiania . . . 48339.50 Zürich ..... 49338.28 Kopenhága . . 54531,75 Madrid............. 39950 00 Stockholín ..... . . 70661.50 Bées...................... 3,48 Kelsicgfors ■ - . 5965.50 Budapest ..... 104.86 A zűrtciit devizaárfolyamok Zárlat X/lt X/10. 100 csehszl. korona . 18.35 19.20 svájci frank 100-magyar korona. 0.21 0,21 „ „ ICO német márka . . 0.195 0,175 „ „ 100 hollandi forint . 207.70 207.75 l dollár • •*•••• 5.35 5.3475 „ „ 1 font sterling . . , 23.69 23,63 „ „ 100 francia frank. . 40.40 40.27> 100 olasz Ura .... 22.80 22.725 ICO belga frank. . . 37 40 37.70 ., „ iOO dán korona . . .108 50 108 25 „ „ Í00 svéd korona . • 142.75 141.50 „ „ 100 norvég korona . 95.00 94.50 „ „ 100 spanyol peseta . 81.30 81.25 „ - „ 100 Buen. Air. peso 192.50 191 00 „ ,, 100 jugoszláv korona 2.0375 2 025 _ „ • 100 bolgár leva . . . 3 45 3 40 „ „ 100 osztr. kor- (pénz) 0.0075 0.0063 M „ 100 osztr. 1 eb. banki. 0.008S 0.0088 „ „ 100 lengyel márka . 0.055 0.055 „ „ 100 román lei ... . 3.42 —.— „ „
