Prágai Magyar Hirlap, 1922. október (1. évfolyam, 100-118. szám)
1922-10-01 / 100. szám
Vasárnap, október 1. . V^{ÍÁ!AtÁ(WlRftmTAP K is! — jegyzi meg a bankár felesége. Ain a társaságból mindenki csodálkozva mereszti rá szemét az asszonykára. Ez fülig pirul. Elszólta magát és veszedelmes térre siklott. A Capsa-beli társaság bon-ton-ja nem tűri az udvari pletykákkal foglalkozást. Erről csak a Cal-ea Victorein csiripelhetnek a verebek. (Ny.) IMisa Pillán nevével akarlak zsarolni. Szélhámosság vagy politikai trükk. Gálszécs, szeptember 30. (Saját tudósitónktól.) Ismeretes, hogy a kormány már régebben elhatározta, hogy a járási hivatalokat Gálszécsröl Tőketerebesre helyezi át. A halálraítélt Gálszécs megpróbálta a kormányt álláspontjának megváltozíatsára rábirni, deputációkat és memorandumokat küldött Pozsonyba és Prágába, aminek eredménye az lett, hogy a terv nyugvópontra jutott. A kormány is belátta, hogy Tőketerebes nem rendelkezik azokkal az előfeltételekkel, hogy járásszékhely legyen. Ebből kifolyóan versengés indult meg a két község között és — mint ilyen alkalmakkor történni szokott — megjelentek a sápkeresők is. A minap az egyik gálszécsi takarékpénztárba négy jól öltözött fiatalember állított be. Bemutatkoztak az igazgatónak és az egyik, egy köpcös ur — aki magát a keletszlovenszkói klub titkárának mondotta —, előadta, hogy Gálszécs megmarad járásszékhelynek. Ezt ők vivták ki és ezért jutalmat lőttek felvenni Az igazgató zavarba jött és kérdezte: — Hogy jövők én ahhoz, hogy jutalmat osztogassak? Nem jött azonban zavarba a köpcös ur. Levelet vett elő és átnyújtotta az igazgatónak. A levél szövege a következő volt: „Ajánlom ezen levél átadóját az urak figyelmébe. Miután nagyon sokat fáradozott azon, hogy Gálszécsen a hivatalok megmaradjanak, illő díjazásra számit.“ A levélre Hodzsa Milán bélyegzője volt ráütve és tintával alá volt Írva, hogy a Rolnicka-párt elnöke. A bankigazgató ekkor megkérdezte: — Tulajdonképpen mennyit is óhajtanak íz tirak? — ötvenezer koronát kívánunk — volt a ráksz. — Ennek az összegnek pedig hét órá■a meg kell lennie — most hat óra van —, niután reggel Pozsonyba utazunk tovább tanácskozni — De uraim — válaszolt zavarban az gazgató —, ha csakugyan igaz, ami ebben a évéiben van, akkor hálával tartozunk önökíek. De hát hol vegyek én az urak részére jtvenezer koronát? — Tudja mit — szólt erre rövid várakozás után a titkár —, adjon tízezer korona előleget, a többi pénzre pedig várni fogok. — Annyit se adhatok — felelte a türelnétvesztett igazgató. Na megálljának — tört ki erre a titkár —, hisz ez egy immorális város! Ahogy negcsináltuk a dolgot, úgy vissza fogjuk :sinálni Ezzel a kijelentéssel a négy ur dühösen ávozott a takarékpénztár helyiségeiből. Most :sak az a kérdés, hogy a négy ur szélhámos /olt-e, vagy tényleg a ' Rolnicka-párt megnzottai. Ez az, amire feleletet várunk. i ierkb mm ni) | ! Prága II, Smecky 22. I fío íififi ltlgij£§ a magyar jóvátételről. A Prágai Magyar Hírlap tudósítójának beszélgetése Korányi Frigyes báróval. Budapest, szeptember 30. A magyar közvélemény érthető nyugtalansággal fogadta a jóvátételi bizottságnak a magyar kormányhoz az esedékes állatszolgáltatás ügyében intézett jegyzékéről szóló hirt, mert tisztában volt azzal, hogy amennyiben a kormány kénytelen lesz újabb állatszolgáltatást teljesíteni, ez ismételten drágasági lavinát fog megindítani. A kormány azzal sietett megnyugtatni a közvéleményt, hogy közzétette a bizottsághoz egy újabb halasztás ügyében intézett jegyzékét, valamint azt, hogy állandó jellegű megbízott gyanánt Korányi Frigyes báró volt pénzügyminisztert szándékszik Párisba küldeni, aki már hoszszabb idő óta foglalkozik a jóvátételi kérdéssel és a kormány felkérésére több Ízben folytatott tárgyalásokat a jóvátételi bizottság budapesti irodájával. Korányi Frigyes báró Valkö Lajos kereskedelmi miniszter kíséretében szerdán elutazott Párisba. A Prágai Magyar Hírlap budapesti levelezőjének alkalma volt Korányi Frigj'es báróval elutazása előtt beszélgetést folytatni, aki párisi utjának céljaira és megbízatásának természetére vonatkozóan az alábbiakat közölte: — A közönség kissé túlzott jelentőséget szentel a jóvátételről szóló tárgyalásoknak, jóllehet tudomással kell bírnia arról, hogy tulajdonképpen nem lehet olyan jóvátételről szó, mint armnő Németországgal áll fenn. Bármenynyire fájdalmas és teljesítőképességünket túlhaladó követelmény az, amelyet a már az ismeretes jóvátételi előleg formájában velünk szemben támasztanak, kétségtelen, hogy ez a reparációs követelés nem az a fojtogató kar, amely Németországot állandóan szoritóban tartja és átlag kéthónaponként oly gazdasági pánikot idéz elő, amely az ország határain is túlterjed és a világpiacon is érezhető a hatása. — A magyar kormány már kezdetben biztos jeleit észlelte annak, hogy a jóvátételi problémának napirendre való tűzését a kisantant erőszakolni ki Párisban és hogy a jóvátételi szállítások is a kisantant javára történtek. Ezzel szemben megállapítható, hogy kormányunk kérelme a halasztás és a részletekben való teljesítés ügyében Párisban annak idején meghallgatásra talált és az a belátás kerekedett felül, hogy a jóvátétel forszirozása Magyarországgal szemben nem kívánható. Jelenleg ismét egy állatszállitási részletről van szó, amelyre szeptember 25-ig kapott halasztást a magyar kormány, de amelyet nem volt módjában teljesíteni. Égető szükség parancsolta, hogy a közeljövőben beálló téli gondok előestéjén ne kényszerüljünk a követelés momentán teljesítésére. Bizalommal és reménnyel megyek Párisba s nem hiszem, hogy kérelmünk elutasításra talál. A kormány jegyzéke szakszerű alapossággal tárgyalja a jóvátételi problémát és rendre sorakoztatja azokat az okokat, melyek Magyarországot a szállítás teljesítésére képtelenné teszi. Arra a kérdésemre, hogy megbízatása állandó jellegü-e, az alábbiakat válaszolta: — Állandó megbízatásról csak annyiban van szó, hogy a jóvátételi kérdésnek egész komplexumát a kormány megbízásából a külföldi tárgyalások folyamán én kezelem, c}e az még bizonytalan, hogy ez állandó tartózkodást fog-e jelenteni számomra. Mindenesetre a mostani tárgyalások eredménye fogja megmutatni azt, hogy a jövőben szükség van-e arra, hogy a kormány Párisban a jóvátételi kérdésben állandó megbízottat tartson. Megkérdeztem, hogy mi igaz abból a hírből, hogy utazása kölicsöntárgyalások ügyével függne össze. Korányi Frigyes báró ezt a hirt a leghatározottabban megcáfolta. Egy kis maszatos, ólomporos fiú szakítja félbe a beszéd hevébe mindinkább belemelegedő Radicsot. Hosszú kutyanyelvet tart eléje, a „Hrvat“ című parasztpárti lapnak a korrektúráját. Radics elveszi tőle, azután odamegy az Íróasztalához, egy piros ceruzát vesz a kezébe és az ólommezők sürü soraiból egy ceruvonással kijavítja a hibákat. Azt mondja, ezt maga végzi mindig, de csak a politikai részt korrigálja, a többit a korrektorra hagyja. Radics nem hiába volt a párisi Sorbonne hallgatója és később aktív újságíró, fanatikus ragaszkodással szereti a hibák nélkül sorba állított ólomsorokat. (-) „A nemzeti kisebbségek elnyomása a haladás visszaszorítása." A horvát parasztvezér nyilatkozik a Prágai Magyar Hírlapnak. Elsőrangú konyha. Legjobb sörök ? és elsőrangú borok. — Komplett ; ebédek már 8-10 Ké-árt. í® 14 bérletjegy 10Q Ke. ; FltSISer f vendéglős, § J a Goldenes Kreuzel volt főpincére. A VILÁG LEGELSŐ MÁRKÁJÁVÁ STANIMLIID különféle modellekben teljesen szabadon látható Írással. Különlegesség: SzáStlOlÓ irogépsk Cseh-Sz-lovák Központ: PRAHA I. CELETNÁ 35. — TELEFON 2871 585 Fiokok: Píísűr, Reichenherg, Brünn-fierrengassc 1214, Zágráb, szeptember 29. Semmi tűz vagy ‘ megkapó erő nincs a hangjában. A szeme állandóan idegesen hunyorgaí és egy pillanatra, igy a közvetlen közelségéből lehet a szuggesztiv erőt j érezni, amelyet a i ; g zFn a Rá- j dics név hallatára. Alacsony, torzonborz sza- j kállába néhol már belekapott a fehérség. Gyors beszédmodorában van valami a sang-j vinikus, de a realitásokkal kevéssé számoló, j úgynevezett népszónokból. Először azt; mondja, hogy csak öt percnyi ideje van, de j amikor felelni kezd a hozzá intézett kérdésekre, elragadja a beszélni akarás heve, egyik gondolatból hirtelen minden kapcsolat nélkül átcsap a másikba- Azután már nehéz megállítani, mert mindent szeretne elmondani. A i mondatok megnyúlnak. Hihetetlen gyorsa- j Sággal eszik föl az öt percnyi időt és mire | vége van a beszélgetésnek, az óra pontosan j kilencven percet mutat. Legelőször a napi aktuális kérdésekről i esik szó, de mindenekelőtt a sajtóban olyan erősen lanszirozott blokk bomlási híreiről. — Nem igaz, — pattan fel Radics, hogy a horvát blokk bomlófélben van. Ezt az egész kérdést a blokk ellenségei hozták előtérbe azzal a tendenciával, hogy a blokkot alkotó csoportok között ellentéteket teremtsenek. Az egész dolognak a választási paktum feladása az alapja- Ebből következtetnek. Arról van ugyanis szó, hogy a blokkot alkotó frakciók saraiban, kivéve a parasztpártot j monarkisták is vannak. A parasztpárt pro- j gramja tiszta és világos. Az egységes horvát népnek köztársasági eszméjéért küzdígy a parasztpárt a választásokon nem küzdhet együtt a monarkista csoportokkal, mert az annak a többségi akaratnak a meghamisi- ! tása lenne, amely szakított a centralizmus J elveivel és Horvátország jövőjét a legszélesebb demokrácia alapján felépített köztársa- ! sági államformában látja. Ezért történt a vá- j lasztási kompromisszum feladása, ami azon- ; bán nem jelenti azt, hogy a választások után a blokkot alkotó pártok nem fognak újra egy- ; séges frontban küzdeni. A blokk létrejöttekor leszögezte, hogy az egyes frakciók vagy pártok a választási taktikára nézve szabadkezet biztosíthatnak maguknak. Ami pedig az í egyes csoportok között lévő elvi ellentéteket illeti, azok fennállnak és állnak még mindig. Az általános elv az, hogy mindenkivel együtt küzdünk, aki a belgrádi centralisztikus politikával szembefordul, mert a horvát nép azt tartja, hogy joga van múltjánál és gazdasági struktúrájánál fogva életét úgy berendezni, amint az neki tetszik. Aki azt vallja, azzal kész örömmel harcol együtt a horvát parasztpár még akkor is, ha annak a politikusnak vagy csoportnak távolabb eső célkitűzései vannak. — A horvát parasztpár végső célja egy demokratikus köztársaság megteremtése. Természetesen egy olyan köztársaságról lehet csak szó, amelyben nem lehet a parasztságot másodrendű államalkotó elemmé degradálni. A parasztságnak majoritásánál fogva érvényre kell jutnia, de ugyanakkor az intellefctuellek kezében kell hagyni a szellemi vezetést. Hirtelen megáll Radics. Egy pillanatig gondolkodik és ez idő alatt egy újabb kérdést intézünk hozzá. Így válaszol: — Úgy politikai, mint kulturális eredmények elérésére a nemzeti kisebbségek önálló fellépését tartom a legcélhozvezetöbb eszköznek. Természetes dolognak tartom r-»zt is. hogy az egyes nemzeti kisebbségek egymás között megállapodásokat létesítenek. A harcnak ez a módja tehát, a közösség és kölcsönös támogatás, több lendületet ad a célok eléréséhez. Ha ellenben a nemzeti kisebbségek egymás között civakodnak, azzal csak önmaguknak ártanak. — A nemzeti kisebbségeknek joguk van kívánságaikat a leghatározottabban hangoztatni és azok teljesítését a békeszerződések értelmében követelni. A vezető államférfiaktól a politikai okosság megköveteli, hogy a nemzeti kisebbségek kívánságaira midenkor és mindenben tekintettel legyenek. Saját népünk érdekében cselekszünk, ha a nemzetiségek fejlődését semmiben sem gátoljuk, mert csak igy hasznosíthatjuk a nemzetiségeknek nagy kulturális és gazdasági erejét. A nemzetiségek elnyomása minden haladásnak visszaszorítását jelentené. A javorina kérdés: a prágai diplomácia kényes problémája. üenf, szeptember 30- A Cs. T.i I. jelentése szerint Cseh-Szlovákia intervenciójára a javorinai haíármegáílapiíó bizottság Parisból utasítást kapott arra nézve, hogy további működését szüntesse be. * A cseh néppárt esti lapja, a Prazsky Vccernik, a határkiigazitó bizottságnak a Javorina-ügyben hozott határozatával kapcsolatban igen éles bírálat tárgyává teszi a csehszlovák köztársaságban uralkodó diplomáciai rendszert. A lap szerint annak ellenére, hogy agy Masaryk, mint Benes annak idején a köztársaság alkotmányának egyik sarkalatos elve gyanánt jelentették ki azt, hogy a köztársaságban nem lesz titkos diplomácia, alig egy-két esztendő alatt oly titkos diplomáciát honosítottak meg, hogy a köztársaság e tekintetben a régi abszolutisztikus államokat is fölülmúlja. Masaryk mellett ugyanis minden szál Benes kezében fut össze, aki gondosan őrködik afölött, hogy más ne nyerhessen betekintést a kártyáiba, hogy ily módon tegye magát minden körülmények között nélkülözhetetlenné. A nemzetgyűlésnek sejtelme sincs a külpolitikai helyzetről s a köztársaságnak ezzel kapcsolatban felmerülő esetleges kötelezettségeiről, sőt a kormány tagjai sem tudnak sokkal többet. A Balkán forrong, Jugoszlávia azt hangoztatja, hogy közbe kell lépnie a keleti kérdésben, nálunk azonban szó sem esik arról, hogy Jugoszláviának ez a lépése milyen kötelezettségekkel jár reánk nézve. Ha Benes dr- egyszer-másszor nyilatkozik is a külpolitikai helyzetről, azt olyan formában teszi, hogy hogy szavait a legküiönbözőképpen lehet értelmezni. A Prazsky Vecernik szerint a határkiigazitó bizottság eljárásának nagyrétben Benes az oka s annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy Benesnek tudomása volt arról, hogy a bizottság ilyképpen fog dönteni s hogy ez a döntés kedvére való volt. A diplomaták ugyanis igen gyakran kettős játékot játszanak. A Javorina helyébe a lengyelek sokkal nagyobb és népesebb területet ajánlanak fel a köztársaságnak s mindenesetre a köztársaság érdekét szolgálná, ha a csere révén nemcsak nagyobb területet kapna a köztársaság, de jó viszonyba is kerülne a szomszédos országgal. , l /a/ \ Ü r j :: étterem :: \ Prága ÍL, Vodicková u. | A > > ] Amerikai bar > Október 1 -tői ] :: ötórai tea :: ? Modern táncok > Szabad bemenet > Kuruc cigányzenekara > > 623 1 r rl sál Reggelenként fé,PoháT SCHMIDTHAUER-féle igmándi * T f. ? 7 j j * y 1 Kll rak O T t í_______ keserüviz, melegítve éhgyomorra, mint ivókara, tói® ^ • bármely évszakban kiváló eredménnyel használható székrekedés és ennek következményei ellen u. na. étvágy és emésztésMány, felfúvódás, sárgaság.. *náj és lépdagaraaí, aranyér, elkovéredés, agyvértódulás, vérbőség stb. *22 anam evölctianállal is.
