Prágai Magyar Hirlap, 1922. október (1. évfolyam, 100-118. szám)
1922-10-05 / 103. szám
CsfltiSriök, október h. % Az utódállamok közül Ausztria mellett kétségtelenül Magyarország bír a legnagyobb jelentőséggel a cseh-szlovák textiliparra, még pedig mindenekelőtt azért, mert Magyarországnak jelenleg csak nagyon kevés textilvállalata van s ennek folytán a külföldre van utalva. A forradalom előtt Magyarországon 5500 szövőszék volt, amelyből mintegy 500 maradt csak, a 7000 gyapotszövőszéknek pedig körülbelül egyharmada. Hasonló a helyzet a vászon-, a len- és a fonáliparnál. Magyarországnak ma körülbelül 7.500.000 lakosa van. Ha az 1921. évi csehszlovákiai textilfogyasztást vesszük alapul, ahol egy-egy lakosra 4 kilogram gyapotáru esik, úgy a magyar évi szükséglet körülbelül 300.000 métermázsát tesz ki. Ha ez a szám csak megközelítően is helyes, kitűnik belőle, hogy a magyar textilipar mai teljesítőképessége mellett nem tudja az egész szükségletet fedezni. A mi 1921. évi gyapotipari termelésünk 782.369.7 mázsa gyapotáru, — de csekély terjedelme folytán nem képes valamenynyí szükséges cikkeket szállítani. Magyarország tehát a textiláru behozatalára van utalva és Cseh-Szlovákiából eddig is számos politikai és forgalmi akadályok ellenére nagy mértékben szerzett be textilárut. Pontos képet ad erről a statisztikai hivatal kimuatása. 1920-ban Cseh-Szlovákiából kivittek: vámtar. oszt. ebből Magyarországba XXIP) 107.786.7S mm 13.120.11 mm = 12.17% XXIII2) 40.077.37 „ 3.430.38 „ = 8.5% XXIV3) 105.051.75 „ 15.099.28 „ = 14.4% XXV4) 1.796.06 „ 61.26 „ = 3.4% áru. 1921-ben: vámtar. oszt. ebbő! Magyarországba XXII. 320:344 mm 54.396 mm = 16.9% XXIII. 72.283 „ 11.502 „ = 15.9% XXIV. 120.964 „ 21.535 „ = 29.7% XXV. 5574 „ 228 „ =00.4'' 1922 első négy hónapjában: vámtar. oszt. ebbő! Magyarországba XXII. 101.720 mm 17.168 mm = 16.8% XXIII. 25.186 „ 4.391 „ = 17.4% XXIV. 43.519 „ 5.461 „ = 12.5% XXV. 1.023 „ 61 „ = 5.9% A fenti táblázatok két dolgot mutatnak: hogy a Magyarországba szóló kivitel a múlt évben állandóan növekedett, azonban az egész mennyiség nem felet meg a várt forgalomnak. Magyarország fontos a csehszlovák textiliparnak, mint nyersanyagszállító ország. Magyarországból 1921-ben 46-156 métermázsa gyapjút szállítottak be Cseh-Szlovákiába, amely az egész gyapiubehozafalnak körülbelül 18 százalékát teszi ki, 1920-ban 28.325 métermázsát, amely 16.2 százaléknak felel meg. Másrészről ezek az adatok Magyarországnak a nagyobbmérvü gyapjukiviteli érdekeit mutatják, miért is ajánlatosnak látszik, hogy a mi delegátusaink az érdekeknek megfelelő mérlegelése után a gyapjúnak, valamint a lennek is Magyarországból való szabad behozatalát javasolják, ezért azonban a mi textiláru exportunkkal szemben való előzékenységet követeljék. — Nagy fizetésképtelenségek Csehországban. A prágai Reach Alfréd íehérnemüáru cég fizetésképtelenséget jelentett. A cég 1820 óta áll fenn s égj'’ szomorú jele az időnek, hogy az ilyen jónevii cégek is fizetési zavarokkal küzdenek. A passzívák 2.900,000 koronát tesznek ki- A cég a hitelezőknek 25 százalékos kiegyezést ajánlott fel. Körülbelül 90 hitelező van érdekelve, leginkább érdekelt a bécsi piac és az északcseh textilipar. — A prága-libeni Neumann &. Co. fehérnemügyár szintén kénytelen egyezséget kérni. A passzívák 1-5 millió koronát tesznek ki, követelései a textilipar között oszlanak meg. A cég a hitelezőknek ugyancsak 25 százalékos kiegyezést ajánlóit fel. A nieder-hanichini Ressel Vilmos szövődé tulajdonosa ellen csődöt nyitottak. A passzíva körülbelül 3 millió korona, a hitelezőknek 25 százalékos kiegyezést ajánlottak föl. — Az olműtzi Dávid J- divatáru cég a bíróságon kívüli egyezség megindítását kérte. A passzíva 2 millió korona, az aktíva körülbelül 600000 korona. A cégnek az árzuhanás folytán nagy veszteségei voltak. Említésre méltó, hogy az állam adókövetelései a passzívának csaknem egyharmadát teszi ki. (600,000 korona),^ — Fizetésképtelenségek Szlovenszkón. Kassáról jelentik: a kassai Baiza József asztalos és bútorkereskedő cég a kénys/eregyezséget kérte. Az aktíva 128'>0 korona, a passzíva 63,930 korona. Az adós 20 százalékos kiegyezést ajánlott fel. J) Gyapot, fonál és ezekből készült áru. *) Len, kender, juta, fonál és ezekből készült *) Gyapot, fonál és ezekből készült áru. *) Selyem és selyem áru. — A magyar külkereskedelmi mérleg. Budapestről táviratban jelentik: Magyarország külkereskedelmi mérlege az 1922-ik év első felében kerek 7-8 milliárd koronával passzív, mert a behozatal értéke 35.4 milliárd volt, holott a kivitel csak 27.6 milliárdot tett ki. Cseh-Szlovákország és Németországgal szemben volt passzív a külkereskedelmi mérleg, Ausztriával és Jugoszláviával szemben | azonban aktív a mérleg. Cseh-Szlovákiából ! 10 és fél milliárd volt a behozatal, a kivitel | pedig kerek 4 milliárd. Ausztriából 10.3 mil; liárd értékű árut hoztak be Magyarországba, {innét pedig 11-8 milliárd korona értékűt vittek ki Ausztriába— Román-magyar bíróság dönt a öékeszeiződésből származó polgári perekben. Kolozsvárról jelentik: A „Monitorul Ofícial“ közli a trianoni békeszerződésben előirt román-magyar döntőbíróság ügyviteli szabályzatát. Ennek a törvényszéknek az a feladata, hogy a békeszerződés következtében a román és magyar állampolgáron között fölmerült vitás ügyekben döntsön. Románia részéről Constatin M. Sipson, Magyarország részéről pedig Székács Aladár vesz részt a döntőbíróságban, amelynek elnöke Eric Sjoborg. A bíróság székhelye Parisban, Rue de Varenne 57. alatt van, de az elnök által meghatározott bizonyos esetekben a bíróság Magyarországon vagy Romániában fogja üléseit megtartani. Mindeniéía kártérítési igényt legkésőbb 1923 december 31-ig kell kérvény formájában beadni. A kérvénynek tartalmaznia kell a döntésért folyamodó nevét, nemzetiségét, foglalkozását, a saját és a másik fél lakóhelyét. — A budapesti nemzetközi szabadkereskedelmi konferencia előtt. Budapesti tudósítónk jelenti, hogy október 17-én kezdődik meg a nemzetközi szabadkereskedelmi konferencia, amelyre angolok, hollandok máris sokan jelentették be részvételüket. A konferenciákon Apponyi, Matlekovics Sándor és Sándor Pál elnököl. Szóba kerülnek az egyes országok kereskedelmi vámpolitikai ügyei s az angolok különösen a monarkia utódállamainak forgalmi korlátozásait is kívánják szóvá tenni. — Az „Edén" fizetésképtelensége. A Prágai Magyar Hírlap megírta már, hogy az Eden-mulató fizetési zavarokkal küzd. Tegnap értekezletet tartottak a hitelezők, amelyen az Eden-váilalat jogtanácsosa a következőket közölte a vállalat válságáról: A mulatópark rossz üzleteket csinált, mert a hosszú tél és a fémmunkások sztrájkja miatt még csak junius 10-én (!) nyitották meg, de kedvezőtlen volt a, nyári időjárás is. Az Edén ügyésze fölpanaszolja, hogy a hatóságok részéről semmiféle előzékenységet nem tapasztalt a vállalat, noha vigalmi adóban 82Ó.0Ö0 koronát és villamosáramért 300.000 koronát fizettek. Tudvalevő, hogy az Edén jóformán megközelíthetetlen, mert a városból csak egy dülőut vezet oda, amelyet éjjelenként nem is világítanak. Az ügyésznek a panasza erre vonatkozik, mert a vállalat többszöri sürgetésére sem intézkedett a város, hogy az Edén könnyebben megközelíthető legyen. Azt nem említette meg az ügyész, hogy négy korona belépődijat szedtek és minden bódét csak külön belépődíjjal lehetett megtekinteni, úgy hogy az Eden-park látogatása igen költséges passziónak bizonyult. Jellemző, hogy az egész vállalat 350.000 korona tőkével indult és az első idény befejeztével 16 millió cseh koronával tartozik. De az Edén ügyésze azért életképesnek tartja ezt a vállalatot (!) Háromféle ajánlatot tettek a hitelezőknek: moratóriumot kérnek, másodszor résézvényársasággá akarnak átalakulni, harmadszor pedig egyezséget ajánlanának. A státuszról azonban nem nyilatkoztak. Megállapította a hitelezői értekezlet, hogy még a telek sem a társaságé, mert az Edén . a telek tulajdonosával, Collorédo-Mausfeld gróóffal porban áll. A hitelezők között számos pénzintézet 3,365.440 koronával és a Cesrnohorszky és társa faszállitó cég 1,838.978 koronával van érdekelve. A hitelezői értekezlet egyelőre szőkébb bizottságot választott, melynek az a feladata, hogy a megoldás további módozatáról tárgyaljon. — A devizakereskedelem szabadríátéfoje a prágai tőzsdén, \ prágai tőzsdetanács tegnap ülést tart'.tt, amelyen a bankoknak a devizakereskedelem szabaddátételére vonatkozó javaslatával foglalkoztak. Elhatározták, hogy október 9-étől kezdődően az erre jogosított cégek részére szabaddá teszik a devizakereskedelmet- A bankhivatal e naptól kezdve éppen úgy, mint a többi cégek, mint rendes kereskedők fognak szerepelni. Az árfolyammegállapitás folytatólagosan történik és a legutóbb megállapított árfolyam számit záróárfolyarrmak. A V'"-Pótban ‘ngy a rlev’^amint az értékpapirforgalom a sensal közvetítésével szabad lesz, még pedig, mint eddig, féltizenkettőtől félegyig. — A dohányheváltás ára — a búzaár kétszerese? Budapestről jelentik: A pénzügyminiszter még ia múlt évben meg állapította az idei dohánybeváltási árakat és métexmázsánként minőség szerint 3600—3795 koronát Ígért. A dohánytermelők azonban ezt az árat keveselték és azt kívánták, hogy a dohány beváltási árát hozzák vonatkozásba a búzaárakkal. A pénzügyi kormány a magyarorszgi dohánytermelés biztosítására bizonyos százalékot helyezett kilátásba az időszerű búzaár után, majd az októberi búzaárak kétszeresét helyezte kilátásba beváltási ár gyanánt. A búza ára azonban már az aratáskor kétszeresen meghaladta a pénzügyminiszter által kontenrplált legmagasabb búzaárat A búza ára most több mint 11.000 korona, úgy hogy'- a beváltási árnak 22.000 koronának kellene lennie. A dohánytermelők most kíváncsian várják, hogy mennyire fogja megállapítani a miniszter a dohány uj beváltási árát. — A Magyarország elleni retorziós rendszabályok megszüntetése. Tudvalévő dolog, hogy a magyar kormány cseh-szlovákiai állampolgárok bankbetétéit és egyéb értékeit zárolta, mire a cseh kormáyn retorziós rendszabályokat léptetett életbe. Egy tegnap kelt rendelet szerint megszüntetik a retorziós rendszabályokat az értékpapíroknak és egyéb bankértékeknek a magyar bankintéteknél való zárolása ellen. A rendelet szeptember 30-án lépett életbe— A nyersüveg árának leszállítása. Gablonzból jelentik: Csaknem az összes üvegfélék árát, amint azokat a Gablonz- Tannenwaldi kerületben termelik október 1- től átlag 15 százalékkal leszállították. — A prágai álíaívásár. A hétfői állatvásárt, — tekintettel az izraelita nagyünnepre — kedden is folytatták. A múlt heti óriási áresés után és a marhavész hírei folytán történt zárlat következtében e héten a felhajtás szarvasmarhában feltűnően gyenge, a sertésíelhajtás azonban a rendesnél nagyobb volt. A csökkent marhafelhajtás folytán a szarvasmarha 1 és fél cs. koronával drágábban kelt el, mint a legutóbbi vásáron. A sertés ára ezzel szemben 1 és fél cs. koronával olcsóbb lett. Ebben az áruban szakkörök véleménye szerint további áresés várható, mert a lengyel kormánnyal történt megegyezés révén nagyobb lengyel sertésszállitmányra számítanak. Ezt az egyezményt Komanik M. biyományos cég kötötte meg a lengyel kormánnyal. A lengyel sertés — bár olcsóbb — 1—2 koronával többet ér, mert minősége felette áll a román és cseh-szlovák sertésnek. Amint a prágai vásár eddigi jelentéseiből látszik, az itteni állatvásár árai rendszerint a felhajtáshoz igazodnak, úgy hogy a száiliíók előre sohasem tudhatják, milyen lesz az áralakulás. Az állatvásárról egyébként a következő hivatalos értesítést adták ki: Felhajtás 552 darab szarvasmarha (41 belföldi, 29 szlovenszkói, 67 magyar, 114 jugoszláv, 262 román). Belföldi ökör 7—9 kor., bika 7 kor., szlovenszkói ökör 7—9 koronáig. Irányzat: lanyha. — Á cseh-szlovák szeszbizottság fölszámolása. A miniszterközi bizottság, amelyet a pénzügyminisztérium szeptember 30-án kelt hirdetménye szerint a cseh-szlovák szeszbizottság fölszámolásával megbízták, a következő tagokból áll: elnök Penizka Bohumil miniszteri tanácsos, a pénzügyminisztérium képviselője, Benda Ferenc dr. osztályfőnök, a kereskedelemügyi minisztérium megbízottja és Chocholousek J. dr. miniszteri tanácsos, a közélelmezésügyi minisztérium megbízottja. A bizottság közlése szerint október 1-től kezdődően a bizottság átvette a cseh-szlovák szeszbizottságtól a szeszeladást is. Figyelmeztetik a vevőket, hogy a szükséges szeszmennyiséget a szeszbizottság fölszámolására alakult miniszterközi bizottságtól (az előbbi szeszeladási hely: Prága I., Celetná 31., Telefon: 7131 —7135) ugyanúgy megrendelhetik, mint azelőtt a szeszbizottság szeszeladó helyén. — Áz idei gyümölcstermés értékesítésének megkönnyítése. Az idei bő gyümölcs- és szilvatermés értékesítésének könnyítése érdekében a drágaság leküzdésével kapcsolatosan tartott minisztertanácson a következőket határozták ei: 1. a szilva-szesz főzésének engedély-illetékét hektoliterfokonként 10 koronáról 1 koronára szállítják le, 2. általában a gyümölcs kiviteli illetékei eltöröltettek, azonban a kiviteli engedély-kényszer továbbra is fennáll, 3 általában a gyümölcsbehozatalt eltiltották, kivéve a szerződésileg kötelező olasz kontingenst, 4. általában a gyümölcsfélék vasúti szállítására 50 százalékos kedvezményt állapítottak meg és végül 5. tervbe va>. véve, hogy a szilvaszesznek eddig 5 koronában pausalirozott forgalmi adója lényegesen (körülbelül 1 koronára) leszállittassék. — A románok Németországban rendelik me* * mozdonyaikat. Kolozsvárról jelentik: A román államvasutak igazgatósága 500 darab mozdonyt adott át kijavítás végett a Skoda-müveknek. A gyár a szerződés értelmében naponként öt-ha. mozdonyt fog átadni a CFR-nek. A mozdonyokat megérkezésük után azonnal üzembe helyezik. A CFR hatvan uj könnyű tipusu mozdonyt is rendelt meg német lokomotiv-gyárákban, amelyek megbízottjaikat most küldték Bukarestbe, hogy a pénzügyminiszterre! a fizetési módozatok íe!3r megállapodásra jussanak. — A bécsi tőzsde. Becsből jelentik: A tőzsde forgalmának hangulatát nyitáskor a kontremin fedezővásárlása, továbbá a keleti válság nyugodtabb megítélése, valamint a cseh-szlovák korona jelentékeny árfolyamemelkedése kedvezően befolyásolta s különösen azok az értékek, amelyek tegnap nagyobb veszteséget szenvedtek, jelentékenyen javultak. Az első megbízások elintézése után általános üzlettelenség mutatkozott s ennek folytán részbeni gyengülés állott be. A zárlat kedvtelén volt. — Általános hanyatlás a prágai tőzsdén. A cseh-szlovák korona árfolyamemelkedése az értékpapírok árfolyamának újabb gyengülését vonta maga után, amelyet még a tegnapi alacsony bécsi jegyzés is erősen befolyásolt. A hanyatlás ma általános volt. A bankértékek közül csak a Cseh Agrár, a Morva Leszámítoló és a Prágo volt tartott. Nagyon lanyha volt a Zivno, az Union és a Földbank. Az ipari értékek közül a Cseh cukor 38, az Osztrák kohó 22, a Poldi 25 és a Königsliofi cement 10 pontot veszített. Sülyedtek továbbá a vegyi, a szén, a papír és a rézértékek árfolyamai is. Csak a Skoda javult. A devizapiac forgalma a nyugati devizák jelentékeny árfolyamvesztesége mellett élénk volt. A dollár 1.10, Amsterdam 35 pontot veszített. A szabadforgalomban a márka 0.21, Budapest 0.9 és fél ponttal voit gyengébb. — A prágai húspiac. A mai prágai húspiacon az árak a következőképpen alakultak: Ürü 8—13, borjú 12—15, belföldi sertés 15—18, jugoszláv 15 —17, ökör eleje 9—11, hátulja 11—14.50, bika 9— 11, tehén eleje 7—9, hátulja 9—12, egy évnél fiatalabb ökör és üsző 8—11 cseh korona kilogram ónk ént. Iőz§dcürf«)lii®iiioft szerdán, október 4-én: Prágai Értéktőzsde. Agrárai banka (Agrár Bank).... Bohemia ..... Cseh Union Bank B. Industrial (Cseh Iparbank .... Prager Kredit. (Prágai Hitelb.) Szlovák Bank . . Zivnostenska . . . Anglobank (Angol- Osztrák Bank. . Bécsi Unioubank . Wiener Bankv. . . Osztrák hitel ... Cseh Cukor .... Kolini műtrágya . Poldi....................... Alpine................... Kolini kávé.... Kolini petróleum. Koíini szesz . . . Tejipar rt .... Első pilseni sörgyár ................ DanSk és társa . . Laurin és Klemen t Ringhofíer .... Prágai vasipar. . Skoda ................... Papír................... Cseh nyugati szén Osztraui szén . . . Inwald ....... Friedrich............. 445— 400.— 355.— A05.— 700.— ■198.— 354.50 47.— 12.— I6.— 19 50 915.— 420.— 238 — Devizák: 233.— 490.— 310.— 630.— 448.— 1650.— 264.— 175— 545— 525.— 325.— 198— 240— 610— BiMapes t. (Z á r v a.) Becs. Értéktőzsde. X/4. X/3. 100 hollandi forint . 1188.00 1223.00 Ké. 100 német márka . . 1.40 1.61 „ 100 svájci frank. . . 571.00 558,50 „ 100 norvég korona . 532.75 540.25 „ 100 dán korona . . . 526 50 645.50 „ 100 svéd korona. . . 808.50 831-00 „ 100 olasz líra .... 123.25 133.75 „ 100 francia frank . . 228.25 238.75 „ 1 font sterling . . . . 135.00 138-50 „ 1 dollár....... 30.00 31.10 „ 100 belga frank . . . 216,00 224.00 „ 100 spanyol peseta . 481-50 474.00 „ 100 jugoszláv dinár. 41.75 4300 „ 100 jugoszláv korona —.— —.— „ 100 román lei .... —.— —.— „ 100 bolgár leva . . . 19.05 19.05 „ I török font ..... 18.10 18.60 „ 100 osztrák korona . 0.0388 0.0413 „ 100 lengyel márka . 0.29 0.31 „ 100 magyar korona . 1.13 1.225 „ 1 dollár (kábel) . . . 30.30 3Í.40 „ Magy. koronajárad.. . 23000 FerdinandsNordb. 9950000 Magy. aranyjáradék 95000 Staatsbahn . . . 1085000 Anglobank............... 109900 Siidbahn.................. 239900 Bankverein Wr. . . .30700 Südbahn prioritüt . 535000 Bodenkredit................... — Alpine..................... 510000 Xreditanstalt ..... 37900 Krupp..................... 550000 Ung. Kredit .... 253000 Poldi.......................550000 Lánderbank ..... 98000 Prager Eiseü. . . 1210000 Lombard......................... 5500 Kima......................... 391000 Merkúr ................. .19500 Cobnrg..................... 203000 Osztr.-Magyar Bán® 520000 Salgó ....... 1950000 Union Bank Wr . . . 25200 Urikány............. — Cseh Union................ 80000 Skoda....... 728000 Zsivnostenská Banka 825000 Ringhofíer .... — Dunagőzhajózás . . 1525000 Magyar cukor ... — Kassa-Oderbergi . . 405000 Inwald................ 1315000 Devizák. Prága ..................2397.00 Kopenhága . . . 15135.00 Amsterdam . . 28600.00 London.............. 325000.00 Zágráb................ 252.75 Madrid.................11135.00 Belgrád .... .1011.00 Milánó..................3136.00 Berlin ................ 35.85 New York . . . 73925.00 Brüssel ..... 5269.00 Páris ....... 5594.Q0 Budapest .... 29.75 Stockholm . . . 19480.00 Bukarest............. —.— Zürich ..... 13785.00 Kristiánia . . . 12785.00 Varsó .................. 8.35 Berlin, Devizák. Prága.................... 6941.30 Milánó...................9013.70 Amsterdam . . . 82396.85 London ................. 9363 25 Buenosz Air ész . . 751.55 New York . . . . 2127 33 Brüsszel .... 15131.05 Paris.....................16129-80 Kristiania . . . 37752.75 Zürich............... 39700.30 Kopenhága . . 43745,25 Madrid............... 32209.65 Stockholm . . . 55329.5C Bécs..................... 2,93 Helsingfors . . • 4744-05 Budapest ..... 83.89 A ziáricM devizaárfolyamok Zárlat X/4 X/3. 100 csehszl. korona . 17.50 16.80 svájci frank i00 magyar korona. 0.215 0.215 „ „ ICO német márka . . 0.27 0,29 „ „ 1Q0 hollandi forint . 207.50 207.50 1 dollár.................... 5.36 5.36 1 font sterling . . . 23.57 23,56 „ 100 francia frank. . 40.60 40.60 „ „ 100 olasz Ura .... 22.85 22.85 „ „ » 100 belga frank. . . 38.25 38.15 „ „ I00 dán korona • • - 110.00 109 50 „ „ 100 svéd korona . • 142-00 —.— „ „ 100 norvég korona • 93.50 92.30 „ „ 100 spanyol peseta . 81.20 81.00 „ „ 100 Buen. Air. peso 190.00 130 00 „• „ 100 jugoszláv korona 1.925 1.825 „ „ 100 bolgár leva.. . 3 25 3.15 „ „ KD osztr. kor. (pénz) 0.0075 0.0075 „ „ 100 osztr. leb. bankj. 0.0088 0.0088 „ „ 100 lengyel márka . 0.06 0.06 „ „ 100 román lei ... . 3 25 3.15 .. „ Kiadja: Flachbarth Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeltungs-Aktien-Gesell* schaft nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. Holik.
