Prágai Magyar Hirlap, 1922. október (1. évfolyam, 100-118. szám)
1922-10-01 / 100. szám
* MIM Uí-’V: ” ísf í, ** *«»> '•' ■&>■ S j 7s^ Éf I* évfolyam. 100. szám. 0\.u-éfi Prága, vasárnap, 1922. október 1. f? Jf ^ ^ s**TMrnmmmmm M** Y/fX &R ■ _ _____ ,._._ £s§P t®S? _ —rmrmrin ^Kgflgg** flSHK* wMwmfo Előfizetési árak bel- és külföldön: $ SS éf^MN W”" JfSSST' *1^ ipT jBp ÍBSf J«F J|| egész évre 300 Ke. félévre 150 Ké/ £% Jf Mg 4rRBs mffr SS \ .JSSr JrB$& A?r .JiK? d$§^-í2£3t^¥:-' •‘ásfiF *i^ /ssy Jp MiS j$| JfisP negyedévre 76 Ke. egy hónapra Á Wi£ m * Sm/m W # «P ÉBL*dBr $m mS SSSa&éW fflfr &Jm&P 26 Ke. - Egyes szám ára l-20 Ke. M SSe ra iT MT feSSr iföjMp ^jfey AKT ^kf*TS|í ja&le Szerkesztőség: Prága II., Stépánsbá ^■0^ Wj^^UTJyXÍ ^JgJtsL.’Ms'**k** N“ IMI11U*"WWBB**III> — Sürgönyeim Hírlap, Praha. — A SZL0VEN5ZK0I ÉS RUSZINSZKOI Szlovr szerkesztő: SZÖVETKEZETT ELLENZÉKI PÁRTOK POLITIKAI NAPILAPJA Felelős szerkesztő: TE GYULA — , FLACHBARTK ERNŐ dr. Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. Barátnál ellenfélnek! ga, szeptember 30. A Prágai Mt . Hírlap ma pihen meg először azon az J."\ amellyé! a szlovenszkói és ruszir . magyarság parancsszavára az izmot '.’ den rostjának és az idegek minden szí k teljes megfeszítésével eddig megbirkl' tt Ez az ut — noha csajk a századik s nánál tartunk — nem volt kényelmes sót . hanem egy nehéz túrának riyaktörő kezdete volt, tele sziklákkal, drótsövényekkel és farkas vermekkel. Elég ha arra hivatkozunk, ho, egy lapnak, amelynek az volt a rendeltetése, hogy kard legyen és pajzs legyen a magyarság védelmére, bizonyosan nem lehetett könnyű a helyzete Prágában, Elég ha rámutatunk a hagolyhuhogásra, amely a kormány sajtójának aruvimi erdejében bennünket akart megfélemlíteni, a fesziUchnegre, amellyel Hodzsáék és Srobárék lapjai i fejünket követelték, az ügyész jóindulatára, amely e köztársaság valamennyi magyar lapja közül bennünket tisztelt meg legtöbbször az elkobzás drága dicsőségével és a rendőrség előzékenységére, amely egyes személyeken keresztül akarta elvágni fiatal lapunk életereit. Mindez már mögöttünk van. M . nem fájnak a sebek, amelyet az utszéld kő ejtett a lábunkon. Sok kellemetlen emléket azóta már bearanyozott az idő csodálatos ötvösművészete és ma már csak mosolyogni tudunk, hogy egyes tudatlan,' naiv lelkek — hozzá még a mi táborunkból — azzal a gyanúsítással illettek bennünket, hogy — Bérlés lapja vagyunk. Vidám szívvel, kacagó jókedvvel nézünk hátra, mert úgy érezzük, hogy megállóitok az első próbát a tizenhárom közül. Holnap újra nekiindulunk. Jól tudjuk, hogy minden lépésünkre — mint gyermekre az őrangyala — az egész magyarság szeretete vigyáz. A magyar géniusz megsegít bennünket, ha erőnk ellankadna, vagy ha lélegzetünk kifogyni találna. Az egységes magyarság segítségével át fogunk hatolni a tüskén és a bozóton, amely utunkba akad. Ebben a segítségben bízva bízunk, mert ml az egységes magyarság szent ügyét szolgáljuk. Meggyőződésünk, hogy mostani vészteljes éveiben a végenyészet szélén álló nemzetünknek vannak olyan érdekei, amelyek fölülhaladják az egyes pártok még oly jogosult különérdekeit. E nagy érdekek összessége testet öltött a szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok közös bizottságában, amelynek égisze alatt küzdünk az őslakosságnak és az őslakosság legtöbbször bántalmazott tekintélyes csoportjának: a magyarságnak minden igaz ügyéért. Nem igaz tehát, hogy mi a keresztényszociális párt lapja vagyunk, nem igaz az sem, hogy a magyar kisgazdapárt, vagy a magyar jogpárt szekerét toljuk. Egyikét sem szolgáljuk kizárólagosan, vagy helyesebben mondva: mindannyiok szerve vagyunk ott, ahol e pártok egységes felfogásában összeforr a magyar gondolatok minádja, összedobban a magyar szivek lüktetése és összefut a magyar munka valamennyi sínpárja. Csak a nagy célokat látjuk magunk előtt és aki.velünk együtt tör e célok felé: katolikus, protestáns és zsidó egyformán édes testvérünk, ha igaz magyar és becsületes ember. Testvérünk a szegény koldus és a milliomos, aki velünk virraszt beteg nemzetünk mellett. És testvérünk minden magyar, akár a gyalupadnál, akár az íróasztalnál, akár a gyárban, akár az Isten szabad ege alatt, akár pedig a pultnál dolgozik, ha munkáját és annak eredményét belekapcsolja a magyarság egyetemes munkájának vérkeringésébe. A millió magyarért küzdünk, aki Szlovenszkó és Ruszinszkó földjén éleszti az ősi tüzet. Kezünkben a kisebbségi jogok kódexe, előttünk Szlovenszkó és Ruszinszkó autonómiájának két kőtáblája. Amíg kalamárisunkból a tenta ki nem fogy és amig a tollat ki nem verik a kezünkből, magyarságunk és őslakosságunk békéjének és jólétének érdekében álljuk a küzdelmet, amely e két célért indult meg. Nyíltan megmondjuk, hogy a mai kormányzati rendszer ellenfelünk e küzdelemben. Ha a kormányzati rendszer XIV. Lajos recipéje szerint önmagát az állammal 1 azonosítja, ha sajtója bennünket irredentizmussal vádol, arról mi nem tehetünk. Rosszakaratú előítéleteket nehéz eloszlatni, meri ellenük az istenek is lilába küzdenek. Százszor is megmondtuk, hogy az irredenta boszorkánya nincs, nem tehetünk róla, ha bevattázott fülek nem akarják meghallani a szavunkat. Barát és ellenfél láthatta, hogy mit akarunk. A megkezdett utón azért emelt fővel megyünk előre. Az egész magyarság szolgálatában. * Losonc, szeptember 30. A szindikátus, amely ideiglenesen átvette a Prágai Magyar Hírlap felett a rendelkezési jogot, szükségesnek találta, hogy nevem, mint a lap főszerkesztője a lap homlokára kerüljön. E határozathoz csatlakoztak a magyar pártok vezetőségei. Elhatározásukat azzal okolták meg, hogy a lap hivatása a köztársaságban lakó egész magyars ágnak érdekeit megvédelmezni ama program alapján, amely szövetkezett pártjaink együttmü ködésének alapját képezi. Ezt kívánja kifejezésre juttatni egyrészt ama, ugyancsak a lap homlokára tett megjelöléssel, hogy az a szövetkezett ellenzéki pártok lapja, másrészt azzal, hogy a szerkesztőség élére engem állított. Személyemben azért állapodtak meg, mert eddig is. amikor a pártok Központi Irodájának vezetésével bíztak meg, olyan feladatok elé állítottak, amelyeknek helyes és becsületes teljesítése megkövetelte tőlem, hogy az egész magyarságnak hü és odaadó szolgája legyek. Nehéz helyzetben, súlyos harcok idejében mindenkinek, aki a küzdelemből ki akarja venni a részét, kötelessége föntartás és habozás nélk iil elfoglalni azt a helyet, amelyet részére a vele együtt küzdő polgártársai kijelölnek. Ezen kötelességérzettöl áthatva parancsnak tekintettem ezt a velem közölt kívánságot és meghajoltam előtte. r .:i f Bizalmat és erőt ad az, hogy a lap szerkesztő sege eddig is azt az irányt, amelynek érvényesítésére kiküldetett, hiven képviselte. Az én kötelességem iöntaríani az eddigi irányt és nem azon változtatni. Bizalmat és erőt ad az a remény, hogy a nemzet jövőjéért és jogaiért folytatott küzdelemben a nemzet támogatni fog minket. Ezzel a bizalommal és erővel felvértezve ny ugodtan számolunk azzal, hogy e munkánkban egy ellenséges indulatu hatalommal fogunk állandóan szemben áílani. Nehéz küzdelmeket állottunk ki és talán még nehezebbek várnak reánk. De ez nem riaszthat vissza, hiszen ml nemzetünkért, nemzetünk jogaiért és igazságaiért harcolunk és e harcban a győzelem a miénk lesz. Petrogalli Oszkár. A köztársasági elnök Iliénél® Szlovenszkó és Ruszinszkó őslakosságának Társadalmi loyalitás. — Szlovenszkó és Ruszinszkó autonómiája. Prága, szeptember 30. Mas.aryk köztársasági elnök ur irodája utján arról volt szives értesíteni, hogy ma délben 12 óra 15 perckor fogad a Hradzsinban. Alig, hogy a szomszéd szobában egy harmonikus hangú óra az egynegyed egyet elütötte, bevezettek az elnöki lakosztályba, amelynek képei, brokát függönyei, csillárai és gyönyöríimíivü órája arról tanúskodik. hogy az államfő környezetében tisztelik a műemlékeket, amelyek egy régelmult időből maradtak meg a prágai várban. Pár percnyi várakozás után a köztársasági elnök tiszteletreméltó, magas alakja lépett a szobába. A caprii és lanai nyaralás láthatóan jót tett neki. Rövid üdvözlés után mellettem foglal helyet és ilyképpen kezdődik meg a kérdések és feleletek sora: — Engedje meg. Elnök Ur, hogy elsősorban felvessem a kérdést, hogy minő tudományos vagy politikai művön dolgozik jelenleg? .Mint a lapok révén már. köztudomású, most a háború folyamán nyert tapasztalataimat dolgozom Sel, azaz az 1914—18. évek eseményeit, amint azokat Benes dr. jelenlegi miniszterelnök úrral az akkori határokon tűi megéltem. E műben ki fogom fejteni a háborúra vonatkozó véleményemet is. — Kegyeskedjék Elnök Ur kifejteni fölfogását a nemzeti kisebbségekről és tekintettel a népszövetség állásfoglalására, méltóztassék körülírni a lojalitás fogalmát, mivel erre vonatkozóan különböző nézetek merültek föl. — Nem akarok elébevágni a miniszterelnök ur nyilatkozatainak, amelyeket ö a parlamentben bizonyosan meg fog tenni. Csak annyit mondhatok, hogy sajnálom, hogy a kisebbségek valótlan állításokkal mennek a külföldre. Mi társadalmi lojalitást várunk a kisebbségektől. Természetesen ellenzékben maradhatnak, ha nyugodtan tárgyalhatunk velük. A nyugodt tárgyalás lehetőségét követeljük, azonban nem fogadjuk el azt, hogy a külföld utján akarjanak az államra befolyást gyakorolni. Sérelmeiket amúgy is elmondhatják a sajtó utján, a parlamentben síb., hiszen demokratikus államban élünk. — Mi a fölfogása Elnök Urnák a magyarság iskoiaügyi követeléseiről, tekintettel különösen a nyári iskolaügyi akcióra? A magyarság Elnök Ur személyében saját népének, a cseh nemzetnek legnagyobb tanítóját látja és úgy véli, hogy saját népének tanítója más nemzetek kultúráját és ezzel az állam kultúráját is elő fogja mozdítani. — Minden kisebbség minden kulturális szükségletére tekintettel kell lenn? és azokat a legnagyobb mértékben elő kell mozdítani — volt a válasz. — In concreto mit tart Elnök Ur a magyarságnak arról az óhajáról, hogy egyetemet kapjon? — Németországban két millió emberre esik egy egyetem. Ennek azonban nem kel! szabállyá lennie. Mi a történetileg adott tényekből indulunk ki. Szlovenszkón ugyanis régebben nem volt egyetem, ozsonyban ugyan az utolsó időben létesítettek egyetemet, de ezek csak kezdetek, kísérletek voltak. Minden bizonnyal fölvetődik az a kérdés, hogy miképpen válik lehetségessé a magyar ifjúság főiskolai továbbképzése. Ezt a kérdést meg kell oldani. A megoldás módozatairól (ehet tárgyalni. Ez azonban föltételezi a lojalitást, amit előbb érintettem. Következő kérdésem ez volt: Miképpen gondolkodik az Elnök Ur Szlovenszkó cs Rí i s zi n s z k ó a u t o n ó mi á j á r ó 1 ? — Külön keli választanunk egymástól Szlovenszkó és Ruszinszkó autonómiáját Ruszinszkó közjogi állása inás, mint Szlovenszkónak, mert autonómiáját a békeszerződés biztosította. Az autonómia megvalósításának előfeltétele azonban az. hogy az írni és olvasni nem tudó nép megérjen az autonómiára. Nem akarok rekriminálni, de Ruszinszkóban — éppen úgy, mint .Szlovenszkón — iskolákat kellett létesítenünk. A nép iskolázása örvendetesen előrehalad. A néphygíénét javítjuk, kórházakat létesítünk és a Vöröskereszt is nagy munkát végez. Végre kel! hajtani a íöldbirtokreformoí, mert nem szabad a ruszin népet mai helyzetében meghagyni. — Egészen más Szlovenszkó autonómiájának kérdése. A kormány előkészíti a i megyék szövetségeit és ezáltal kisebb parlamentek fognak kialakulni. Tekintettel Szlovenszkó rossz közlekedési viszonyaira, egy szélesebb körű országgyűlés nem jelenthetne ennyit. Szlovenszkónak intenzivebb munkára van szüksége, mint a régi rezsim alatt, vagy mostanság is. A megyék szövetségei intenzivebb munkát fognak kifejteni, mint akár egy országgyűlés. — Végül pedig mi az Elnök Ur fölfogása Cseh-Sziovákia és Magyarország viszonyáról? . - Én a legjobb viszonyt tartom kívánatosnak. A magyarok jó reménnyel kecsegtető kezdeményező lépéseket tehetnének. Mi a legcsekélyebb ellenállást sem fejíenők ki ellenükben. Előre beterjesztett kérdéseimre az államfő sorra választ adott. A beszélgetés majdnem harminc percig tartott. Távozóban az államfő megkérdezte, hogy mikorra vetem papirosra az intérvju alatt készült följegyzéseimet. Közvetlensége módot nyújtott arr^' hogy azt a kérdést kockáztassam: „Kegyeskedjék Elnök Ur lehetővé tenni, hogy nyilatkozatai, mintegy, üzenet formájában a/Prágai Magyar Hírlap ma este elkészülő számában napvilágot láthasasnakT Az -jallatnfő készségesen eleget tett kérésemnek.: meg! nézte órabeosztását — igen fontos politikai tanácskozásokkal telt el a mtfí napja — és arra kért, hogy délután félnypíy órakor isméi menjek fel a várba, ö maab fogja revideálni a kéziratomat. Délután elébeterjesztettem a följegyzéseimet. amelyek tehát az államfő aprobálása után jelennek meg. (f. e.) Á pozsonyi miniszter hivatalnokember lesz. Prága, szeptember 31. A petka ma befejezte a tanácskozásait és megállapodásai mind az uj kormány programja, j mind pedig a személyi kérdések tekintetében véglegesek. A kinevezés Benes visszaérkezése I után, tehát a jövő hét elején várható. Benes visszaérkezése után előzőleg tanácskozni foss Sveblával. A szlovenszkói teljhatalmú minisztériumra vonatkozóan elfogadták az államfőnek azt a nézetét, hogy a köztársaság védelméről megalkotandó törvény végrehajtására való tekintette! a pozsonyi minisztérium élére erélyes, közigazgatási szakembert nevezzenek ki. így Káílay minisztersége áll előtérben. Az uj kormány a szocialista pártok nagyobb befolyását fogja jelenteni. A szocialistáknak ugyanis hét tárca jut. Az agráriusok Svehlán kívül négy tárcát kapnak, a cseh klerikálisok két tárcát, a nemzeti demokraták ugyancsak kettőt. A mai megbeszélés eredményeként a nemzetgyűlés október 17-én ül össze. mm áll o korona? Szept. 30-án fizettek 100 cseh-szlovák koronáért: Zürichben 16.60 svájci frankot Berlinben 5068.65 német márkát Budapesten 7800.00 magyar koronát