Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)

1922-09-28 / 98. szám

Csütörtök, szeptember 28. . 7K.i<urMAGYAx7fmTAP SWIMMi flŐnZ£T£í£METm sem ÚJÍTANOM Az ősz Párisban . .. Páris, szeptember vége. Most szép a Bois de Boulogne. Fázósan ösz- szebujó fák között csillog át az igénytelen kis tavacska, a csöpp sziget már kora este ezüstö­sen csillog a szeptemberi ködben. Páris legújabb kupléslágerét: a „je t‘aime­mon homme“-ot fiityörészik melletted elpusztít­hatatlan kedvű csavargók. Szegények, most rossz napok járnak rájuk; nem elég, hogy az őszi éjszaka csípős s egy pádon — természetesen egyedül — töltött éjszaka nem a legkellemesebb szórakozások közé tartozik, Noudin ur» a párisi prefektus drákói rendszabályokat léptetett életbe a „macquereau“-k ellen. A „közveszélyes munka- kerülőket“ kellemetlen trópusi gyarmatokra fog­ják deportálni; Marion és Lucie egyedül marad­nak. Már Írtam, azt hiszem, az öreg Houdetotról, aki a Notre Dame mögött, a lerombolásra Ítélt Morgue mellett állomásozik halhatatlan gebéjé­vel és rozzant kocsijával. A sok vihart megért öreget egyik csapás a másik után éri; nem elég, hogy régi „stand“-jától megfosztják, most fele­sége is meghalt, aki Rue de Saint-Michel sarkán emberemlékezet óta árulta a perecet. Az öreg maga mesélte el balladaszerü egyszerűséggel. — A köszvény két hete megint beállt a lá­bamba, mondom hát neki, melegítsen kendőt, csak az legjobb, kipróbáltam már. Tizenkettő le­hetett, Jeanne felkel, tüzet akar gyújtani s egy­szerre elfehéredik, felém fordul, lép még egyet- kettőt, aztán elvágódik, fejét is beveri az ágy lábába. Másnap már eltemettük. Nem tudom vigasztalni az öreget. Éjszaka van, a Morgue előtt állunk, mögöttünk a Notre- Danie megnövekedett óriási sziluettje. A csend szinte szorongató, csak néha hallani ide a boule- vard-ok zaját. Valami kérdésféle ügyetlenkedik ki belőlem: — Sajnália-e a feleségét? Houdetot a kor derűs fölényével néz rám. — Ugyan, Monsieur, c‘est la vie s tán az én időm sincs már messze . . . Kezével széles ivet ir le. — Ott, ott nyuga­lom van — legalább azt hiszi az ember . . . teszi hozzá óvatosan. Az ősz Párisban szomorú és elszomorító. Clemens. Előfizetőmklaez! * j Október hó elsejével lapunkra uj előfize­tést nyitunk. Felkérjük t előfizetőinket, hogy amennyiben előfizetésük lejárt, lapunk mai számához mellékelt befizetési lapon bekül­deni szíveskedjenek, nehogy a lap küldését címükre kénytelenek legyünk beszüntetni. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 300 Ke. Félévre 150 Ke, Negyedévre 76 Ke. Egy hóra 26 Ke. — (A Prágai Magyar Hírlap holnap nem jelenik meg.) Szeptember 28-át, szent Ven- c-el napját piros betűs dátumként iktatták a ! prágai naptárba. Ennek folytán a nyomda holnap nem dolgozik s holnap este lapunk nem jelenhet meg. — (A prágai meteorológiai intézet jelentése). Időjóslás: Túlnyomóan felhős, gyenge csapadék­ra hajlamos, napközben melegebb időjárás vár­ható gyenge keleti szelekkel. — (A Právo Lidu a földmivelésügyi mi- , misztérium ef!en.) A Právo Lidu mai számá- ! han cikket közöl, amelyben követeli, hogy a földmivelésügyi minisztéri­umot fosszák meg attól a jogától, hogy az állatbehozatal ügyében döntsön. A lap utal arra, hogy a földmvelésügyi minisz­térium sem az állam, sem a munkásság ér­dekeire nincsen tekintettel, hanem minden esetben az agráriusoknak kedvez. Ha vala­melyik országban olcsóbb lesz az élőállatok ára, akkor azonnal kisütik, hogy az illető or­— (Ivánfi Jenő meghalt.) Budapestről táviratozza tudósítónk, hogy Ivánfi Jenő, a Nemzeti Színház főrendezője és örökös tagja, akinek súlyos betegségéről már hirt adtunk, tegnap délután negyedháromkor meghalt- A legnagyobb magyar Shakespeare-szinész ha­lála megdöbbentően hat mindenfelé. A Nem­zeti Szinház, a Kisfaludy-Társaság, a Petőfi- Társaság és az irodalmi és művészeti testü­letek általában gyászlobogót tűztek ki épü­leteikre. Ivánfi 1863-ban született a békés­megyei Szeghalmon, 1884-ben lett a kolozs­vári Nemzeti Színháznak, 1893-ban pedig a budapesti Nemzeti Színháznak tagja. Kiváló rendezője volt a Kisfaludy-Társaság Shake- speare-matinéinak, a görög ciklusoknak pe­dig avatott kezii mestere. Párisban Edmond Rostanddal is megismerkedett s értékes mű­vészi és irodalmi összeköttetéseket terem­tett Angliával is- Esztétikai tanulmányai, es- say-i, tárcái irodalmi értékek. Évek óta cu­korbajos és két hete, hogy állapota válsá­gosra fordult. Sokat szenvedett­J szagban veszélyes állatbetegség ütött ki és | eltiltják a behozatalt. Így történt ez legutóbb | Jugoszláviával is. A Právo Lidu követeli, i hogy ebben a fontos ügyben nemcsak egy politikai párt, hanem az összes lakosság ér­dekeire legyenek tekintettel­— (Iskolaügyi reíerátus vagy csalók bó­déja?) A Slovák e cim aiatt megírja, hogy a po- sonyi iskolaügyi reíerátus közlönyében a referá- tus igazgatója, Folprecht referens hirdetményt közöl, amely szerint megengedi tiz tanítónak, hogy az idei tanévben egyetemi tanulmányokat folytasson. A hirdetményben felhívja a tanítókat arra, hogy erre vonatkozó kérvényüket szep­tember 20-ig terjesszék be a referátushoz. A hir­detményt az érdekelt tanítók szeptember 21-én, tehát egy nappal a határidő lejárta után kapták meg. Ez az eljárás — folytatja a lap — jellemző a pozsonyi iskolaügyi referátusra. Az ember iga­zán nem tudja, hogy mi ez? Iskolaügyi reíerátus, vagy csalók bódéja? — (A prágai német egyetem uj tanára). A köztársaság elnöke Hausch Henrik dr.-t, a prá­gai német műegyetemen a gyakorlati fizika rend­kívüli tanárává nevezte ki. I Vasárnap | ünnepe lesz & szlovenszkói és raszimszkói magyarságnak. Prágai napilapja, a „Práiiii raaguar Hírlap" f löö-ik jubiláns számát jelenteti meg! I — (Tisza-ünnep Jásznagykunszolnok vár­megye közgyűléséit.) Szolnokról jelenti tudó­sítónk, hogy Jásznagykunszolnok vármegye közgyűlésén tegnap nagy ünnepséggel lep­lezték le Tisza István arcképét. A nemzet- gyűlés Tisza-bizottsága küldöttséggel képvi­seltette magát az ünnepén, melynek alkalmi szónoka Almássy László, a nemzetgyűlés alelnöke és Kaas Albert képviselő volt. — (A román király a legújabb vasúti szeren­csétlenségről). Bukarestből jelentik: Ismeretes, hogy a prahovai vasúti hid mellett újabb nagy­arányú vasúti szerencsétlenség történt. A szigu- ranca megint merényletet szimatolt. Kisütötték- hogy ismeretlen tettesek a királynő ellen akartak merényletet elkövetni. A király, mikor hírül ad­ták neki a merénylet hírét, mosolygott és igy szólt: — Szégyen, hogy mig a háború előii vas­ijaink jóknak voltak “Iinnerve, ir;a a legrosszab­bak közé tartoznak. Anitán hozzáfűzte. — Nem látni tetteket. — (Általános sztrájk készül Bécsben.) Bécsi tudósítónk jelenti: Tegnap délután és est0 Bécsben a bécsi fémipar üzemi taná­csainak megbízottai konferenciát tartottak. Határozatukban kijelentik, hogy a vállalko­zók kihívó válaszára csak a legszélsőbb szakszervezeti harci eszközök alkalmazásá­val lehet válaszolni. A szakszervezeti bizott­ság elhatározta, hogy a fémmunkások, a ve­gyi és textiknunkások, a bank- és kereske­delmi alkalmazottak bérharcát minden ren­delkezésére álló eszközzel támogatni fogja. Wienerneustadtban is koníerencát tartottak az üzemi tanácsok, amelyen szintén a legéle­sebb eszközök alkalmazását jelentették be. — (Elhalasztották a zsidó újoncok bevonulá­sát). A nemzetvédelmi miniszter ma kiadott ren­i delete értelmében a zsidó vaUásu újoncok ré- : szére a bevonulást, tekintettel a közbeeső ünne­pekre, október 3-ára halasztották el. — (Százharminchat hastífusz tizenöt nap alatt). A közegészségügyi minisztérium kimuta­tása szerint szeptember első felében Csehország­ban 136 hastífusz megbetegedés történt, amely­ből tiz halálos kimenetelű volt. — (Uj ásványt fedeztek fel.) Soeta híres francia tudós a francia tudományos akadémiá­nak jelentést tett arról, hogy a belga Kongóban nemrégen uj, rádiumtartalmu ásványt fedeztek fel, melyet azolitnak neveztek el. — (Elmaradó miniszteri fogadás). A közmun- kaiigyi és az igazságügyi miniszter pénteken magáuíeleket nem fogad. — (A svájci népszövetségi liga). A cseh-szio- vákiai német népszövetségi liga közli: A svájci népszövetségi liga a múlt évben 600 tagból ál­lott, ez évben a tagok száma négyezerre emel­kedett. Évi jövedelme, mivel a járulékokat ala­csonyan állapították meg, körülbelül 10.000 frankra rúg, remélik azonban, hogy sikerülni fog a tagok számát s ezzel együtt a bevételeket megnégyszerezni. A népszövetségnek kezdetben kimondottan antantszinezete volt s ezért a nép- szövetségi ligához nagyobbrészt Svájc latin né­pei csatlakoztak. Idők folyamán azonban e felfo­gásban változás állott be; belátták, hogy a nép- szövetségi mozgalomhoz való csatlakozás igen nagyjelentőségű s ma már a német-svájciak szá­ma a népszövetségi ligában nagyobb, mint a la­tin-svájciaké. Remélhető, hogy erre a változásra másutt is sor kerül s hogy a németek be fogják látni, hogy ezen a módon lehet leginkább ellen­súlyozni a népszövetség erősen francia jellegét. xx A kassai szt. Orsolya-reud gazdasági in­tézetében az 1922—23. évre internátussal egybe­kötött háztartási és iparművészeti tanfolyam nyílik. A tanfolyam délelőtti tárgyai; sütés, fő­zés, cukrászat, mosás, vasalás, kertgazdasági és majori gyakorlatok. Délutáni tárgyak: ruha- és fehérnemüszabás-varrás, gobelin és keleit sző­nyegszövés, kalap, művirág és babakészítés, batik, fém, fa és bőrdiszmunkák, kosárfonás. Egésznapos tanfolyam dija 120 korona havonta, félhónapos tanfolyam 80 korona. Jelentkezés: délelőtt 10—12-ig gazdasági intézetben, Ko- menszky-u. 6. sz. — (Sztrájkmozgalmak Magyarországon). Budapesti tudósítónk jelenti, hogy a fuvaros- sztrájkban, amelyről már tegnap hirt adtunk, megegyezés készül. A tanácskozások kedvező mederben folynak. A több iparágban újabb bér­mozgalom van keletkezőben. A keresztényszo­cialista vasmunkások ötvenszázalékos bérjavi- tást kérnek. Pécsett ezer épitőmunkás sztrájkol. A budapesti Ganz-gyárban a szervezett és szer­vezetlen munkások között összeütközés történt és többeket letartóztattak. . xx Kiadó szobák, uraknak és hölgyeknek, a város középpontjában és a külvárosi részeken, villanyvilágítással, kiilönbejárattal, ellátással és anélkül vannak előjegyzésben. Erstes Wohnungs- bureau „Kamera41, Praha II., Nekazanka 13. Tele­fon 326—VIII. A megbízatás teljesítése garan­tálva. — (Nagy Gyula kommunista képviselőt meg­fosztják mandátumától). A pozsonyi teljhatalmú miniszter nemrégen Nagy Gyula pozsonyi kom­munista képviselőt megfosztotta szlovenszkói il­letőségétől. A képviselő a miniszter határozata ellen panasszal fordult a legfelsőbb közigazga­tási bírósághoz, amely tegnap tárgyalt ebben az ügyben. A közigazgatási bíróság — a Lidove No- viny értesülése szerint — Nagy Gyulát panaszá­val elutasította. Emiatt Nagy képviselőt valószí­nűen megfosztják mandátumától. A választás bí­róság október 14-én tárgyalja le ezt az ügyet. — (Katonák őrzik a román vasutakat). Bu­karestből jelentik: A vasutigazgatóság fölkérte a hadügyminisztert, hogy tekintettel az utóbbi idő­ben a vasutak ellen mindgyakrabban elkövetett merényletekre, katonaságot tendeljen ki a vas­utak őrzésére és azokat a mozdonyvezetőket, akik vigyázatlanságból vasúti szerencsétlenséget idéznek elő, hadbíróság elé állítsa. A hadügymi­niszter hozzájárult a kivánság teljesítéséhez. ■ ...I ■■■ llliw^l Ml Minin II nyíl I—HM TTI H I Ml I I) 1 iriTTnT'TTTTTl 1 1IIHHI1 a KOMieb Berfinftm Berim, szeptember közepe. (Saját tudósitónktól). Ha egy idegen Berlinbe jön és egy egész csomó kirakatban ezt a kis táb­lát látja: Külföldinek nem árusítunk! vagy az utcán és a villamoson hallja szidni a „Lastige Auslánderek“-et, kényelmetlennek érzi magát s szeretne mennél előbb megszökni Ber­linből. Pedig milyen másképpen ál! tényelegesen a helyzet. A berlini lakosság jórésze az idege­nekből él. Egy pillantás az utcára: Egyik körutazási autó a másik után robog. „I<ase‘s Rimdíartb, Rc- rolina Rundfarth, Elité, Continental14 és nem tu­dom, még hányféle ..Rundfarth44 tömve külföldi­vel. Egy idegenvezető magyarázza Berlin neve­zetességeit négy nyelven, ami körülbelül igy néz ki: „Dér Reichstag, le Reichstag, The Reichstag. hét Reichstag44. Ha ezután ezek az idegenek va­lahol leszállana!-: az autóról, harminc-negyven ut­cai árus rohania meg őket és Európa minden nyelvén képeslapot, uiságot. gyufát, cigarettát, cipőfűzőt stb. kínál. Es a külföldiek, hogy mcir- szabaduhanak ezektől a tolakodó utcai áruiktól, minden lehetőt vásárolnak és nem lévén fogal­muk a márka értékéről, valósággal dobálják a százasokat és ezreseket. Láttam néhány vak koldust, akik ezt a táb­lájukat: „Gánzlich erblindet!44 három nyelvre le­fordítva viselik a nyakukon. Sok ember él abból is, hogy vannak üzletek, hol külföldieket neru szolgálnak ki. Jól öltözött urak és hölgyek ajánlkoznak a bevásárolni akaró idegennek, hogy elkísérik vásárolni és beszelnek hely ettük. A helybeli beszél, az idegen int — és fizet. Előkelő szállodában német nem lakik. Nem­csak azért, mert aligha tudja a szoba napi sok- ezermárkás árát megfizetni, hanem mert egysze­rűen nem kap szobát. A személyzet tudja, hogy egy némettől nem kap olyan fejedelmi borrava­lót, mint egy idegentől. Az ékszerüzletekben né­metet csak mint eladót látni. De talán legjobban érzi benszülöttségének szomorú voltát a berlini, ha egy bútorozott szobát keres. Öt közül négy lakásban becsapják orruk előtt az ajtót, mihelyst a háziasszony meghallja a hibátlan német kiejté­sét. Szomorú, de érthető jelenség. A külföldiekre nem vonatkozik a szobák maximális ára és igy szenzációs magas árakat fizetnek az úgynevezett „Auslánderek44 egy szerény szo- bácskáérí. És ez a szomorú tünet vonni végig Berlin egész gazdasági és társadalmi életén. Min­denki nemesvalutáju külföldinek akar eladni, mert azok nem jelentik föl árdrágításért, szívesen fo­gadják be társaságukba, mert csak ezek révén lehet valamit elérni. Német lányok udvaroltalak maguknak japánokkal, kinaiakkal. Ha valaki föl meri emelni tiltakozó szavát e szomorú dolgok ellen, az legalább is ellenforra-daimár. Égy másik típusa a berlini idegeneknek az orosz és a lengyel bevándorló. Azok az orosz emigráltak, kik a szovjetet nem ismerik el, útle­velet nem kérnek a szovjet-megbizottól, kényte­lenek elhagyni Németországot, mert az orosz-né­met egyezmény alapján nem kapnak tartózkodási engedélyt. A bolsevista, vagy'- legalább megalkuvó része az itteni orosz kolóniának és a lengyelek a legszemérmetlenebb lánckereskedéssei és áru­felhalmozással keresik meg napi osztrigájukat. Hangosak, tolakodók, kíméletlenek. Charlotten- burg, Schöneberg, Wilmersdorf legszebb lakásai­ban ők laknak. Vannak újságjaik, kávéházaik, színházaik és kabaréik. Mindenütt őket látni és hallani. A berlini akasztófahumor a Kuríiirsten- dammon közlekedő autóbuszt „Russenscbaukel44- nak nevezte el. A magyarok külön kategóriába tartoznak s a berlini, mihelyst meggyőződik, hogy az illető magyar nem „Béla Kun44 elvtársa, nagyon szí­vélyes vele. A legnagyobb részük jól helyezkedett el és munkájukat igen megbecsülik. Különösen a művészet és irodalom terén szereztek igen érős pozíciót maguknak. Legközelebbi cikkemben részletesen fogok a berlini magyarokról írni. (T. L.) Akar ingyen ciki értékes aj magyar könyvei? ülje ke aki. 9-ig a negyedévi előfizetési difii 5»

Next

/
Oldalképek
Tartalom