Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)

1922-09-28 / 98. szám

3 Csütörtök, szeptember 28. 5f^GAiMAG%‘w7fmMP Azután Juriga Ferdinánd képviselő szólt a néphez, aki ezeket hangoztatta: — Ha valamennyien egyesülünk, ak­kor Prágának 24 órán belül kapitulálni kel*. Ennek tudatában kell lennlök Szloven- szkóban úgy mind a szlovákoknak, mind a magyaroknak, mind a zsidóknak. A kom­munistákkal is megegyezünk, mert ök is a kormány ellen vannak és meg vagyunk arról győződve, hogy ők is kiveszik a ré­szüket az autonómiáért vívott küzdelem­ből, mert a szlovák kommunista munkáso­kat is megkárosítják a cseh munkások. Még a koldusoknak is az autonómia mel­lett kell állást fogíalniok. Aki nincs az autonómia mellett, az a sziovák nép áru­lója és ellensége. Juriga beszéde után — amint a Právo Lidu jelenti — megszólalt a zenekar és az igen látogatott népgyülést azzal fejezték be, hogy Szlovenszkó autonómiája érdekében nagy harcra kell fölkészülni. A Právo Lidu azzal fejezi be a beszédét, hogy a szlovenszkói „haladó14 pártoknak sür­gősen cselekedniük kell, nehogy vérontásra kerüljön a sor- Úgy látszik, cselekvés alatt a köztársaság védelmére vonatkozó törvényt érti és ezt a törvényt akarja alátámasztani a — könnyen lehetséges: tendenciózus — tu­dósításával. Sío&ofa Romámtól! a kommnaizmost terjeszti. Hornomra, szeptember 27. Vasárnap a cseh agrárpárt főemberei Stodola Kornél nemzetgyűlési képviselő ve­zetésével Homonnán jártak és gyűlést tar­tottak- Egy homonnai olvasónk az alábbi megjegyzéseket fűzi a népgyiiléshez: A szónokok beszédeikben izgattak a nagybirtokok, a grófok, az Andrássyak és a Harmaták ellen. Az urak itt nagyszerű ta­lajra ákadtak, tényleg sikerült nekik a bol- sevizmust terjeszteni. A nép hangulata, amely nagyon könnyen hajlik a zavargásokra, ha­marosan testet ölthet, ha tovább folynak ezek a Stodola-féle izgatások. Ezt ők maguk is kiélezhették a közbeszó'láso'kból, amelyek a gyűlésen elhangzottak. Ilyen és hasonló fölkiáltások röpködtek a levegőben: — Maguk is kommunisták:! Mát a saját­ját mikor fogja fölosztani? Maguk sem kü­lönbek, mint a szociáldemokraták. Ha a szónok urak aznap lefáradtak volna Homonna alsó végére és megtekintették vol­na a szociáldemokraták helyiségét, akkor bi­zonyára nem élvezettel olvasták volna az alábbi Írást: — Ha mozgósítás lenne a szovjet ellen, senkise vonuljon be katonának. A nép hangulatát nagyon jellemzi az alábi eset- A forradalom után, 1918-ban,, mi­kor kitört a szabadság, a Homonna vidékén élő nép seggestül tódult Homonnára, hogy kiélvezze aszabadságot: hogy törjön, zúzzon és lopjon. Ebbéli ténykedésüket azonban a polgárőrség megakadályozta. A népnek fáj, hogy a szabadságot akkor nem élvezhette ki. Nem is olyan régen, egy Srobár-párti gyűlés után egy papnak egy hive ezeket mondotta: jány vót, de megvertem ... Nem a feles é- göm, mer azzal most se kezdők ki, de az apád ... Hát nem bánom, hogy elgyüttél... A Marosával majd csak mögértifek egymást. A ti dogotok. Csak aszondom, hogy az én szavam mindég szentirás legyék... A fele­ségemé is .. • Mer vele nem jó kikötni.. Káromkodás a portán ne legyék .. Azt ne- köm se lehet, csak ha aszongya az asszony, hogy no most káromkoggyék kend is egyet... Oszt akkor káromkodok... De emmá ritkán esik mög nagyon.-. Kimögy az emböi véri­ből az is... No de semmi. Gyön a Marcsa, én mög beméit •.. Oszt ha kiküdöm a gye­reket később a Marcsáér, akkó te is haza­mégy ... Ez a regula. Szerbusz, zavargás ne essék. Mer akkó baj Jönne... Aszondom. Lépdelt befelé, de mellesleg . odapislan- tott a kert tájékára. A borjú mög a gyerök után. Jó helyen vótak. A gyerök a körtefa tetejűi, a borjú a káposztát szüretelte. De azér Harmath János nem gurult dühbe, csak visszaszólt a Rátörnek. — No csak eriggy fiam. Először a bor- nyut, oszt a gyerököt. Zárd be őket együvé. De ne a házba, mer úgy van rendjin, hogy — Tisztelendő uram! Nézze csak. ezek ja szónok urak folytonosan azzal hiteg-lnek bennünket, hogy ez, meg ez a nagybirtok a miénk. Hát igenis már a miénk lehetett vol­na! Tetszik rá emlékezni, hogy amkor 1918- ban Homonnára indultunk fosztogatni, akkor a tisztelendő ur elénk állott és kérlelt, hogy ne menjünk, mert hát keresztények vagyunk. Meghallgattuk a tisztelendő urat s nem is mentünk cl. Pedig okosabb lett volna, ha ak­kor agyonverjük tisztelendő urat is, a jegy­zőt is, a többi urakat is és most már minden a mienk lenne­Ilyen ahomonnai nép hangulata és ezt iz­gatják még jobban a Stodola-féle urak. Ma­gukra vessenek, ha aztán olyan dolgok fog­nak történni, amelyek nem igen kedvesek nekik. A siliicsl iirilfclcl IlllfiiliS. Vrbcnsz.ky miniszter újabb négy millióval károsította meg az államot. Vrbenszky minisztersége egy év alatt tiz millióba került. Prága, szeptember 27­Alig csillapodtak le azok a hullámok, ! amelyeket a szentjoachimi fürdőbotrány idé­zett elő a cseh-szlovák közéletben, máris újabb botrány pattant ki, amely még az előb­bit is felülmúlja. Ezúttal egy szlovenszkói fürdő, Szliács körül történtek anomáliák és az egészségügyi miniszter ezúttal négymillió koronával fizetett többet a fürdőért vételár fejében, mint amennyit kértek tőle. B o u c s e k dr. prágai ügyvéd, aki annak i idején a szent-joachimi botrányról is lerán- j tóttá a leplet, a Tribuna mai számában na- j gyobb cikkben foglalkozik a szliácsi fürdő- I vétel körülményeivel. B o u c s e k elmondja, I hogy ebben az üzletben megint S z o j k a és P i 1 i f k a dr. ur volt a közvetítő, tehát ugyanaz, aki a szent-joachimi fürdovételnél is oly nagy szerepet játszott. Majd részlete­sen ismerteti a fürdő történetét. A fürdő ere­detileg egy Lenoír nevű Franciaországból Kasselbe menekült francia liugenotta-család tulajdona volt- A L e n o i r e-család két tag­ja: Gusztáv és György, hálából azért, hogy Kassel városa az üldözés elől századokon át menedéket adott neki, a fürdőt a múlt szá­zadban a város szegényeinek adományozta. Az adománylevélben benne volt, hogy abban az esetben, ha Kassel város a fürdőt el akar­ná adni, úgy a magyar kormányt elővételi jog illeti meg. 1918-ban Kassel városa egy J u s t u s nevű egyénnek eladta a fürdőt és kérdést intézett a magyar kormányhoz, hogy nem ki- ván-e élni elővételi jogával. A magyar kor­mány 1918 májusában arról értesítette Kas­sel városát, hogy a fürdőt átveszi és a tár­gyalások befejezéséig, valamint az adás­vételi szerződés megkötéséig kétmillió koro­nát a Magyar Általános Hitelbank budapesti főintézeténél letétbe helyezett. A tárgyalások befejezése előtt kitört a forradalom és a Károlyi-kormány 1918 december S-án táviratilag arról értesítette Kassel városát, hogy a fürdőre nem reflektál. Az impérium átvétele után a cseh-szlo­vák kormány a fürdőt állami kezelésbe vette. Ekkor Kassel városa, amely tulajdonosnak tekintette magát és J u s t u s, a vevő a cseh­szlovák kormánnyal kezdett tárgyalni­A kormány azonban arra az állás­pontra helyezkedett, hogy a forradalom ki­törésekor a fürdő a magyar állam tulaj­ijjenkor a gyerök kerül a borjú mellé. Az is­tállóba. így van az régön. Engöm is igy csu­kott össze apám. Oszt vacsora nem jár •.. Ezt jegyözd meg magadnak fiam. Vacsora nem jár. Ebéd se jár. De csak eriggy... En be­inek -.. A gyerö'kre rá is verhetsz... Kovács Pétör engedelmesen indult neki a nagy kertnek, oszt kergetődzött a borjú­val, mig mög nem fogta. De oszt megfogta. Bevitte az óiba, mögkereste a helyit, bekö­tötte. Oszt ment a gyerök után. Visított, de mögíogía, egyet-kettőt rá is vert a tekintély kedviér. Oszt becsukta a borjú mellé. Bőgött egy darabig de mire Harmath Marcsa ki- gyött az udvarra, már csak a borjú bőgött- Keservesen, oly keservesen, hogy muszájt megnézni, mit miivel a gyerök odabe ... Együtt léptek be az istállóajtón s Kovács Pétör keze véletlenül odasimult Harmath Marcsa füzetlenül is urias karcsú derekára... Hálatelten, a kivert kutya, mög a hálás em- bör szeretetével. . . Oszt ottmaradt máskorra is. dona volt (?) és igy a trianoni szerződés érteimében a cseh-szlovák köztársaság tu­lajdonába megy át­Ezzel azonban Kassel városa nem elé­gedett meg és követelte, hogy tekintettel arra, hogy a fürdőért a város szegényei egy fillért sem kaptak, a cseh-szlovák állam kár­talanítsa őket. Justus pedig arra hivatkozott, hogy a fürdőben nagyarányú befektetéseket eszközölt. Hosszadalmas tárgyalások foly­tak egyrészt Kassel városa és Justus, más­részt pedig a prágai kormány között, amelybe úgy a prágai német, mint a berlini cseh-szlo­vák követség is beleszólt. Végül 1921-ben megegyezést létesítet­tek, hogy a cseh-szlovák állam a fürdőért hatmillió koronát fizet megváltás fejében. A megegyezést nem perfektuálhatták, mert a kormány lemondott és Vrbensky lett az egészségügyi miniszter, aki Mora- vek referenssel együtt elutasító álláspontra helyezkedett. 1921 vége felé a kormány a prágai pénzügyi főigazgatóság véleményét kérte ki ebben az ügyben. Ez úgy szólt, hogy a dolog jogi része igen bizonytalan és egy esetleges pör esetén kétes, hogy az államra nézve kedvező eredmény lenne-e elérhető­Kassel városa és Justus még mindig hajlandó volt a megegyezésre. Fölkereste Boucseket és megbízta azzal, hogy meg­egyezést létesítsen a kormánnyal. Boucsek tárgyalt is a miniszterrel és megbízóitól nyert felhatalmazása értelmé­ben csupán azt követelte, hogy három­millió koronát fizessen ki. Vrbensky mi­niszter azonban ezt is elutasította és kije­lentette, hogy a cseh-szlovák köztársaság Szliács fürdőért egy fagarast sem fizet. A tárgyalások megszakadtak és Boucsek nem is tudott az ügyről semmit mindaddig, míg az újságból nem értesült arról, hogy a kormány Szliács fürdőért 1922 júliusában hétmillió koronát, tehát négymillió koroná­val többet, mint amennyit ö kéri, adott. Boucsek dr. annak a gyanújának ad Kifejezést, hogy a kulisszák mögött nem egé­szen tiszta dolgok történtek. Az ő ajánlatát Vrbensky miniszter nem is terjesztette a mi- niszertanács elé- Csodálkozik afölött, hogy, amit sem a prágai német, sem a berlini cseh­szlovák követség nem tudott elérni, azt el­érte S z o j k a és egy J. nevű ur, aki néhány nappal ezelőtt jutalékért jelentkezett a köz­egészségügyi minisztériumban azzal, hogy ő közvetített ebben az ügyben és ha Justus hétmillió koronát kapott, akkor neki is jár közvetítési dij. Boucsek dr. összefoglalja Vrbensky egészségügyi miniszter egy évi működésének eredményét. A szent-joachimi fürdő megvá­sárlásánál kétmilliónyolcszázezer koronával többet fizetett ki, mint kellett volna. A für­dőben az egészségügyi minisztérium vétkes gondatlansága miatt tűz ütött ki. Ez kétmillió korona kárt okozott. A tűz miatt a fürdőt eb­ben az évben nem lehetett megnyitni. Ez 740 ezer koronájába került az államnak. Most pedig a szliácsi fürdőért fizetett ki négymillió koronával többet, mint amennyit kértek tőle. Ez összesen 9,540.000 koronát tesz ki. Ennyibe kerüit az államnak a miniszteri fizetésen és a napidijakon kívül Vrbensky minisztersége. Rasin dr., szegény — mondja Boucsek — azon töri a fejét, hogy hogyan tudjon valamit megtakarítani. A bírák és a bírósági segéd- személyzet túlórájáért járó munkabért nem tudják kifizetni. Az egészségügyi miniszter azonban csak úgy szórja a milliókat. Az európai kultúra megmentése is a germán szellem. Keyserling gróf felolvasásának hatása alatt. Hamburg, szeptember 27. (Saját tudósítónktól.) A német szellem mai prófétáinak büszke címét S te mer Rudolf és Keyserling gróf vindikálják maguknak és mig az első követői a Götheanum kupolás fa­lai között gyűjtik a lelkesedést a Steiner-ta- nok megvalósítására, a „Schule dér Vollen- dung“ darmstadti tanítványai Keyserlingrc esküdve állják a versenyt. Steiner tana gyakran elvész a hit és a vallásosság misztikus homályába, ahová csak a fanatikusok követhetik, bár ő azt hirdeti, hogy a tiszta megismerés egyedüli alapja ta­nainak. Keyserling, dacára, hogy a buddhizmus emlegetésében nem marad cl Steiner mögött, az uj gyógyulást az elmélyedésben keresi s a hit helyett az átérzést és az elmélyedést tűzi ki igaz eszközül a jövő megvívásához. Érdekes, hogy mind a kettőnek külön kö­zönsége van: egyszerű, lerongyolt emberek és a kikötő intelligenciája töltötte meg a ter­met, ahol nemrégiben Steiner beszélt; Key­serling minapi felolvasásán az egyetemi ifjú­ság és a művészvilág képviseltette magát számosabban. Ma, mikor Spomgler „Untergang des Abendlandes44 II. kötetének szenzációja még egyre foglalkoztatja a német szellemi vilá­got, mikor az európai kultúra szellemi meg­újhodását megteremtő lángelmét várják, ter­mészetes, hogy Keyserling szavai nem vol­tak puszta kitöltői egy rövid estének, de tá­volabbra sújtó horderőt rejtettek: „Európa megújhodását a német szellemtől varia44. A lapok erősen támadják vezércikkeik­ben Keyserling tanát: „A német nemzet jö­vője és hivatása tisztán szellemi területeken fekszik,44 mert ez káros hatással van a ma amúgy is nélkülözött gyakorlati és politikai érzés kifejlődésére s Keyserlinget „állami de- faitizmus44 vádjával bélyegzik meg. Az ok Keyserling hamburgi felolvasásá­ban keresendő. Jellemezte az európai uralkodó fajokat: A franciát, melynek megtestesítőjét Napó­leonban imádja a francia nép, aki parancsait a francia szellemhez illően öntötte lelkese­déssé. Az angolt, akit ezzel jellemzett: Hata­lom-vágy. Az‘oroszt: Akarat, közvetlenül Is­tennel egyesülni. És a németet: akarat az át­élésre­Fontos az egész szellemi világra az a megállapítása, hogy a protestantizmus óta — mely istent mindén közvetítés nélkül akarta megtalálni — legfontosabb korszak most áii az ajtó előtt. A világ egyre betegszik és egyre újra gyógyul. Egyes nemzetek hivatása az orvost megszülni. A világ egyszer zsidó-vérből gyó­gyult meg Krisztus által, német lény lendí­tette uj korszakba a protestantizmus alatt, francia erőre volt szükség egy nem egész je­lentéktelen átváltozás megteremtésére és ma egy nagyjelentőségű átalakulás előtt áll a fe­hér kultúra vajúdásában a világ. A német nemzet jövője nem politikaii té­ren keresendő, hanem tisztán szellemi terü­leteken. A német szellem legjellemzőbb aka­rata, az akarat megélni, átélni valamit s a „szellemi nációra44 vár ma a hivatás, a vilá­got és a kultúrát megmenteni. Nem a tekni- kában, de az ember belsejében van az igazi kultúra. S ha ezt megmentjük, nem lesz vége Nyugatnak. „A világ gyógyulását a német szellemtől várja!44 Ez volt utolsó mondata. Ahogy lelépett az emelvényről, nem fo­gadta az a taps, amit megérdemelt volna. Ez már igy szokott lenni a világon: nagy hord­erejű szavakban nem találja meg a közönség a Keyserling által hangoztatott „szavak értel­mében a mélységet44, csak a „szavak formá­jában a felületet.44 De ő mosolygott és meghajolt. Tudta, bizonyára tudta, hogy pár hét alatt vezércikktéma lesz az utolsó mondat értelmének mélységéből s talán még többet is tudott. Ahogy a vajúdó szellemi újjászületés kö­zepén visszemlékezem Keyserling mosolyá- 1 ra, ami komoly volt és szerény, de öntuda­1 r w 1 g a 1 RAirfTAlAnlf^nt félpohár SCHMIDTHAUER-féle igmándi S f f jy t *1® lOlFPl IC f”Vfr | fi ______ keserüviz, melegítve éhgyomorra, mint ivókúra, m.'Mi.A • bármely évszakban kiváló eredménnyel használható székrekedés és ennek következményei ellen u, m. étvág-y és emésztéshiány, felfúvódás, sárgaság, máj és lépdaganat, aranyér, elkovéredés, agyvértódulás, vérbőség stb. m efle^endwmmw m&lróH&qyi evölcciHiálSaA is. " " ■■ -- --- ------------------ ------------------------- ii ma mii y ' —

Next

/
Oldalképek
Tartalom