Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)
1922-09-28 / 98. szám
3 Csütörtök, szeptember 28. 5f^GAiMAG%‘w7fmMP Azután Juriga Ferdinánd képviselő szólt a néphez, aki ezeket hangoztatta: — Ha valamennyien egyesülünk, akkor Prágának 24 órán belül kapitulálni kel*. Ennek tudatában kell lennlök Szloven- szkóban úgy mind a szlovákoknak, mind a magyaroknak, mind a zsidóknak. A kommunistákkal is megegyezünk, mert ök is a kormány ellen vannak és meg vagyunk arról győződve, hogy ők is kiveszik a részüket az autonómiáért vívott küzdelemből, mert a szlovák kommunista munkásokat is megkárosítják a cseh munkások. Még a koldusoknak is az autonómia mellett kell állást fogíalniok. Aki nincs az autonómia mellett, az a sziovák nép árulója és ellensége. Juriga beszéde után — amint a Právo Lidu jelenti — megszólalt a zenekar és az igen látogatott népgyülést azzal fejezték be, hogy Szlovenszkó autonómiája érdekében nagy harcra kell fölkészülni. A Právo Lidu azzal fejezi be a beszédét, hogy a szlovenszkói „haladó14 pártoknak sürgősen cselekedniük kell, nehogy vérontásra kerüljön a sor- Úgy látszik, cselekvés alatt a köztársaság védelmére vonatkozó törvényt érti és ezt a törvényt akarja alátámasztani a — könnyen lehetséges: tendenciózus — tudósításával. Sío&ofa Romámtól! a kommnaizmost terjeszti. Hornomra, szeptember 27. Vasárnap a cseh agrárpárt főemberei Stodola Kornél nemzetgyűlési képviselő vezetésével Homonnán jártak és gyűlést tartottak- Egy homonnai olvasónk az alábbi megjegyzéseket fűzi a népgyiiléshez: A szónokok beszédeikben izgattak a nagybirtokok, a grófok, az Andrássyak és a Harmaták ellen. Az urak itt nagyszerű talajra ákadtak, tényleg sikerült nekik a bol- sevizmust terjeszteni. A nép hangulata, amely nagyon könnyen hajlik a zavargásokra, hamarosan testet ölthet, ha tovább folynak ezek a Stodola-féle izgatások. Ezt ők maguk is kiélezhették a közbeszó'láso'kból, amelyek a gyűlésen elhangzottak. Ilyen és hasonló fölkiáltások röpködtek a levegőben: — Maguk is kommunisták:! Mát a sajátját mikor fogja fölosztani? Maguk sem különbek, mint a szociáldemokraták. Ha a szónok urak aznap lefáradtak volna Homonna alsó végére és megtekintették volna a szociáldemokraták helyiségét, akkor bizonyára nem élvezettel olvasták volna az alábbi Írást: — Ha mozgósítás lenne a szovjet ellen, senkise vonuljon be katonának. A nép hangulatát nagyon jellemzi az alábi eset- A forradalom után, 1918-ban,, mikor kitört a szabadság, a Homonna vidékén élő nép seggestül tódult Homonnára, hogy kiélvezze aszabadságot: hogy törjön, zúzzon és lopjon. Ebbéli ténykedésüket azonban a polgárőrség megakadályozta. A népnek fáj, hogy a szabadságot akkor nem élvezhette ki. Nem is olyan régen, egy Srobár-párti gyűlés után egy papnak egy hive ezeket mondotta: jány vót, de megvertem ... Nem a feles é- göm, mer azzal most se kezdők ki, de az apád ... Hát nem bánom, hogy elgyüttél... A Marosával majd csak mögértifek egymást. A ti dogotok. Csak aszondom, hogy az én szavam mindég szentirás legyék... A feleségemé is .. • Mer vele nem jó kikötni.. Káromkodás a portán ne legyék .. Azt ne- köm se lehet, csak ha aszongya az asszony, hogy no most káromkoggyék kend is egyet... Oszt akkor káromkodok... De emmá ritkán esik mög nagyon.-. Kimögy az emböi vériből az is... No de semmi. Gyön a Marcsa, én mög beméit •.. Oszt ha kiküdöm a gyereket később a Marcsáér, akkó te is hazamégy ... Ez a regula. Szerbusz, zavargás ne essék. Mer akkó baj Jönne... Aszondom. Lépdelt befelé, de mellesleg . odapislan- tott a kert tájékára. A borjú mög a gyerök után. Jó helyen vótak. A gyerök a körtefa tetejűi, a borjú a káposztát szüretelte. De azér Harmath János nem gurult dühbe, csak visszaszólt a Rátörnek. — No csak eriggy fiam. Először a bor- nyut, oszt a gyerököt. Zárd be őket együvé. De ne a házba, mer úgy van rendjin, hogy — Tisztelendő uram! Nézze csak. ezek ja szónok urak folytonosan azzal hiteg-lnek bennünket, hogy ez, meg ez a nagybirtok a miénk. Hát igenis már a miénk lehetett volna! Tetszik rá emlékezni, hogy amkor 1918- ban Homonnára indultunk fosztogatni, akkor a tisztelendő ur elénk állott és kérlelt, hogy ne menjünk, mert hát keresztények vagyunk. Meghallgattuk a tisztelendő urat s nem is mentünk cl. Pedig okosabb lett volna, ha akkor agyonverjük tisztelendő urat is, a jegyzőt is, a többi urakat is és most már minden a mienk lenneIlyen ahomonnai nép hangulata és ezt izgatják még jobban a Stodola-féle urak. Magukra vessenek, ha aztán olyan dolgok fognak történni, amelyek nem igen kedvesek nekik. A siliicsl iirilfclcl IlllfiiliS. Vrbcnsz.ky miniszter újabb négy millióval károsította meg az államot. Vrbenszky minisztersége egy év alatt tiz millióba került. Prága, szeptember 27Alig csillapodtak le azok a hullámok, ! amelyeket a szentjoachimi fürdőbotrány idézett elő a cseh-szlovák közéletben, máris újabb botrány pattant ki, amely még az előbbit is felülmúlja. Ezúttal egy szlovenszkói fürdő, Szliács körül történtek anomáliák és az egészségügyi miniszter ezúttal négymillió koronával fizetett többet a fürdőért vételár fejében, mint amennyit kértek tőle. B o u c s e k dr. prágai ügyvéd, aki annak i idején a szent-joachimi botrányról is lerán- j tóttá a leplet, a Tribuna mai számában na- j gyobb cikkben foglalkozik a szliácsi fürdő- I vétel körülményeivel. B o u c s e k elmondja, I hogy ebben az üzletben megint S z o j k a és P i 1 i f k a dr. ur volt a közvetítő, tehát ugyanaz, aki a szent-joachimi fürdovételnél is oly nagy szerepet játszott. Majd részletesen ismerteti a fürdő történetét. A fürdő eredetileg egy Lenoír nevű Franciaországból Kasselbe menekült francia liugenotta-család tulajdona volt- A L e n o i r e-család két tagja: Gusztáv és György, hálából azért, hogy Kassel városa az üldözés elől századokon át menedéket adott neki, a fürdőt a múlt században a város szegényeinek adományozta. Az adománylevélben benne volt, hogy abban az esetben, ha Kassel város a fürdőt el akarná adni, úgy a magyar kormányt elővételi jog illeti meg. 1918-ban Kassel városa egy J u s t u s nevű egyénnek eladta a fürdőt és kérdést intézett a magyar kormányhoz, hogy nem ki- ván-e élni elővételi jogával. A magyar kormány 1918 májusában arról értesítette Kassel városát, hogy a fürdőt átveszi és a tárgyalások befejezéséig, valamint az adásvételi szerződés megkötéséig kétmillió koronát a Magyar Általános Hitelbank budapesti főintézeténél letétbe helyezett. A tárgyalások befejezése előtt kitört a forradalom és a Károlyi-kormány 1918 december S-án táviratilag arról értesítette Kassel városát, hogy a fürdőre nem reflektál. Az impérium átvétele után a cseh-szlovák kormány a fürdőt állami kezelésbe vette. Ekkor Kassel városa, amely tulajdonosnak tekintette magát és J u s t u s, a vevő a csehszlovák kormánnyal kezdett tárgyalniA kormány azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a forradalom kitörésekor a fürdő a magyar állam tulajijjenkor a gyerök kerül a borjú mellé. Az istállóba. így van az régön. Engöm is igy csukott össze apám. Oszt vacsora nem jár •.. Ezt jegyözd meg magadnak fiam. Vacsora nem jár. Ebéd se jár. De csak eriggy... En beinek -.. A gyerö'kre rá is verhetsz... Kovács Pétör engedelmesen indult neki a nagy kertnek, oszt kergetődzött a borjúval, mig mög nem fogta. De oszt megfogta. Bevitte az óiba, mögkereste a helyit, bekötötte. Oszt ment a gyerök után. Visított, de mögíogía, egyet-kettőt rá is vert a tekintély kedviér. Oszt becsukta a borjú mellé. Bőgött egy darabig de mire Harmath Marcsa ki- gyött az udvarra, már csak a borjú bőgött- Keservesen, oly keservesen, hogy muszájt megnézni, mit miivel a gyerök odabe ... Együtt léptek be az istállóajtón s Kovács Pétör keze véletlenül odasimult Harmath Marcsa füzetlenül is urias karcsú derekára... Hálatelten, a kivert kutya, mög a hálás em- bör szeretetével. . . Oszt ottmaradt máskorra is. dona volt (?) és igy a trianoni szerződés érteimében a cseh-szlovák köztársaság tulajdonába megy átEzzel azonban Kassel városa nem elégedett meg és követelte, hogy tekintettel arra, hogy a fürdőért a város szegényei egy fillért sem kaptak, a cseh-szlovák állam kártalanítsa őket. Justus pedig arra hivatkozott, hogy a fürdőben nagyarányú befektetéseket eszközölt. Hosszadalmas tárgyalások folytak egyrészt Kassel városa és Justus, másrészt pedig a prágai kormány között, amelybe úgy a prágai német, mint a berlini cseh-szlovák követség is beleszólt. Végül 1921-ben megegyezést létesítettek, hogy a cseh-szlovák állam a fürdőért hatmillió koronát fizet megváltás fejében. A megegyezést nem perfektuálhatták, mert a kormány lemondott és Vrbensky lett az egészségügyi miniszter, aki Mora- vek referenssel együtt elutasító álláspontra helyezkedett. 1921 vége felé a kormány a prágai pénzügyi főigazgatóság véleményét kérte ki ebben az ügyben. Ez úgy szólt, hogy a dolog jogi része igen bizonytalan és egy esetleges pör esetén kétes, hogy az államra nézve kedvező eredmény lenne-e elérhetőKassel városa és Justus még mindig hajlandó volt a megegyezésre. Fölkereste Boucseket és megbízta azzal, hogy megegyezést létesítsen a kormánnyal. Boucsek tárgyalt is a miniszterrel és megbízóitól nyert felhatalmazása értelmében csupán azt követelte, hogy hárommillió koronát fizessen ki. Vrbensky miniszter azonban ezt is elutasította és kijelentette, hogy a cseh-szlovák köztársaság Szliács fürdőért egy fagarast sem fizet. A tárgyalások megszakadtak és Boucsek nem is tudott az ügyről semmit mindaddig, míg az újságból nem értesült arról, hogy a kormány Szliács fürdőért 1922 júliusában hétmillió koronát, tehát négymillió koronával többet, mint amennyit ö kéri, adott. Boucsek dr. annak a gyanújának ad Kifejezést, hogy a kulisszák mögött nem egészen tiszta dolgok történtek. Az ő ajánlatát Vrbensky miniszter nem is terjesztette a mi- niszertanács elé- Csodálkozik afölött, hogy, amit sem a prágai német, sem a berlini csehszlovák követség nem tudott elérni, azt elérte S z o j k a és egy J. nevű ur, aki néhány nappal ezelőtt jutalékért jelentkezett a közegészségügyi minisztériumban azzal, hogy ő közvetített ebben az ügyben és ha Justus hétmillió koronát kapott, akkor neki is jár közvetítési dij. Boucsek dr. összefoglalja Vrbensky egészségügyi miniszter egy évi működésének eredményét. A szent-joachimi fürdő megvásárlásánál kétmilliónyolcszázezer koronával többet fizetett ki, mint kellett volna. A fürdőben az egészségügyi minisztérium vétkes gondatlansága miatt tűz ütött ki. Ez kétmillió korona kárt okozott. A tűz miatt a fürdőt ebben az évben nem lehetett megnyitni. Ez 740 ezer koronájába került az államnak. Most pedig a szliácsi fürdőért fizetett ki négymillió koronával többet, mint amennyit kértek tőle. Ez összesen 9,540.000 koronát tesz ki. Ennyibe kerüit az államnak a miniszteri fizetésen és a napidijakon kívül Vrbensky minisztersége. Rasin dr., szegény — mondja Boucsek — azon töri a fejét, hogy hogyan tudjon valamit megtakarítani. A bírák és a bírósági segéd- személyzet túlórájáért járó munkabért nem tudják kifizetni. Az egészségügyi miniszter azonban csak úgy szórja a milliókat. Az európai kultúra megmentése is a germán szellem. Keyserling gróf felolvasásának hatása alatt. Hamburg, szeptember 27. (Saját tudósítónktól.) A német szellem mai prófétáinak büszke címét S te mer Rudolf és Keyserling gróf vindikálják maguknak és mig az első követői a Götheanum kupolás falai között gyűjtik a lelkesedést a Steiner-ta- nok megvalósítására, a „Schule dér Vollen- dung“ darmstadti tanítványai Keyserlingrc esküdve állják a versenyt. Steiner tana gyakran elvész a hit és a vallásosság misztikus homályába, ahová csak a fanatikusok követhetik, bár ő azt hirdeti, hogy a tiszta megismerés egyedüli alapja tanainak. Keyserling, dacára, hogy a buddhizmus emlegetésében nem marad cl Steiner mögött, az uj gyógyulást az elmélyedésben keresi s a hit helyett az átérzést és az elmélyedést tűzi ki igaz eszközül a jövő megvívásához. Érdekes, hogy mind a kettőnek külön közönsége van: egyszerű, lerongyolt emberek és a kikötő intelligenciája töltötte meg a termet, ahol nemrégiben Steiner beszélt; Keyserling minapi felolvasásán az egyetemi ifjúság és a művészvilág képviseltette magát számosabban. Ma, mikor Spomgler „Untergang des Abendlandes44 II. kötetének szenzációja még egyre foglalkoztatja a német szellemi világot, mikor az európai kultúra szellemi megújhodását megteremtő lángelmét várják, természetes, hogy Keyserling szavai nem voltak puszta kitöltői egy rövid estének, de távolabbra sújtó horderőt rejtettek: „Európa megújhodását a német szellemtől varia44. A lapok erősen támadják vezércikkeikben Keyserling tanát: „A német nemzet jövője és hivatása tisztán szellemi területeken fekszik,44 mert ez káros hatással van a ma amúgy is nélkülözött gyakorlati és politikai érzés kifejlődésére s Keyserlinget „állami de- faitizmus44 vádjával bélyegzik meg. Az ok Keyserling hamburgi felolvasásában keresendő. Jellemezte az európai uralkodó fajokat: A franciát, melynek megtestesítőjét Napóleonban imádja a francia nép, aki parancsait a francia szellemhez illően öntötte lelkesedéssé. Az angolt, akit ezzel jellemzett: Hatalom-vágy. Az‘oroszt: Akarat, közvetlenül Istennel egyesülni. És a németet: akarat az átélésreFontos az egész szellemi világra az a megállapítása, hogy a protestantizmus óta — mely istent mindén közvetítés nélkül akarta megtalálni — legfontosabb korszak most áii az ajtó előtt. A világ egyre betegszik és egyre újra gyógyul. Egyes nemzetek hivatása az orvost megszülni. A világ egyszer zsidó-vérből gyógyult meg Krisztus által, német lény lendítette uj korszakba a protestantizmus alatt, francia erőre volt szükség egy nem egész jelentéktelen átváltozás megteremtésére és ma egy nagyjelentőségű átalakulás előtt áll a fehér kultúra vajúdásában a világ. A német nemzet jövője nem politikaii téren keresendő, hanem tisztán szellemi területeken. A német szellem legjellemzőbb akarata, az akarat megélni, átélni valamit s a „szellemi nációra44 vár ma a hivatás, a világot és a kultúrát megmenteni. Nem a tekni- kában, de az ember belsejében van az igazi kultúra. S ha ezt megmentjük, nem lesz vége Nyugatnak. „A világ gyógyulását a német szellemtől várja!44 Ez volt utolsó mondata. Ahogy lelépett az emelvényről, nem fogadta az a taps, amit megérdemelt volna. Ez már igy szokott lenni a világon: nagy horderejű szavakban nem találja meg a közönség a Keyserling által hangoztatott „szavak értelmében a mélységet44, csak a „szavak formájában a felületet.44 De ő mosolygott és meghajolt. Tudta, bizonyára tudta, hogy pár hét alatt vezércikktéma lesz az utolsó mondat értelmének mélységéből s talán még többet is tudott. Ahogy a vajúdó szellemi újjászületés közepén visszemlékezem Keyserling mosolyá- 1 ra, ami komoly volt és szerény, de öntuda1 r w 1 g a 1 RAirfTAlAnlf^nt félpohár SCHMIDTHAUER-féle igmándi S f f jy t *1® lOlFPl IC f”Vfr | fi ______ keserüviz, melegítve éhgyomorra, mint ivókúra, m.'Mi.A • bármely évszakban kiváló eredménnyel használható székrekedés és ennek következményei ellen u, m. étvág-y és emésztéshiány, felfúvódás, sárgaság, máj és lépdaganat, aranyér, elkovéredés, agyvértódulás, vérbőség stb. m efle^endwmmw m&lróH&qyi evölcciHiálSaA is. " " ■■ -- --- ------------------ ------------------------- ii ma mii y ' —
