Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)

1922-09-28 / 98. szám

Az excsászár könyvet irt.

(g) Prága, szeptember 27.

Francia, német és magyar lapok a szenzáció gurmán csemegéje gyanánt, hatalmas cimsor alatt és a reklám dobverésétől kisérve megkezdték Vilmos volt német császár emlékiratainak közlését.

Az érdekesség szempontjából kétségtelenül jelentős munkával állunk szemben, az emlékiratok üzleti oldala elsőrendűen jövedelmező vállalkozás, a történelmi érték mérőjén pedig szó lehet a császári Írás pozitív súlyáról és jelentőségéről is. A sok háborús emlékirat, mely az utóbbi években a gondolkodó ember elé toronymagasságban halmozódott föl, egy újabbal szaporodik, újabb tápláló anyagot kap az : gondolat, mely sok ember agyában rágódik s melynek nagy kérdőjele: miért volt négy esztendőn

át sarkából kifordítva a vén Európa?

A nagy kérdésre nem adtak feleletet az eddigi memoárok, nem fog feleletet adni Vilmos sem, mert a kérdés annyira beleszö- vödött a történelem mélységeibe, hogy a feleletet csak a tudomány, az objektív kutatás és a történelmi tények hideg kiboncolása adhatja meg. Éhez pedig ma még nem lehet hozzákezdeni. Ma még hiányzik az a történelmi távlat, mely a mikroszkóp pontosságával és élességével percipiálja a múlt eseményeit, ma még a lelkekben izzik a háború tüzének parázsmaradványa, ma még érzékenyek a négyesztendős borzalmakban felkorbácsolt idegek, még fájnak a sebek s az őszi éjszakák sötétjében még sóhajtoznak az anyák, a háború szent mártírjai, az elbukott életreménységük után.

Úgy rendezték a békét a háborúból át- maszkirozott békepolitikusok, hogy nem ölték meg a háború hidráját, nem simogatták el a lelkekben feltúrt lövészárkokat és nem pusztították el az ember és ember között megvont drótakadályt. A nagy operálásnál a beteg szervezetben felejtették a betegség magvát... békét akartak építeni és a lelkekben hagyták a háború mérgét.

Nincs tehát tiszta fej, higgadt idegrendszer és nyugodt lélek ahhoz, hogy a háború anatómiájához nyúljunk, hogy a háború előtti eseményekből kiválasszuk és a történelmi tények vasláncolatába fűzzük azokat, melyek nyomán felfakadt a nyolc év előtti borzalom.

A Vilmos könyve tehát ma csak érdekes reminiszcencia, szenzációs bepillantás lehet a függönyök mögé, de nem az a történelmi munka, amelynek nyomán kialakíthatjuk véleményünket és megrajzolhatjuk a legújabb kor történelmének aiapkonturjait. A doorni remete írásai hangulatot és gondolatot válthatnak ki belőlünk, de nem Ítéletet, mert á történelem Ítéleteit sohasem koncip iá lhatják meg azok, akik a történelmet jól vagy rosz- szul csinálták és akikkel a történelmet csináltatták. A tragikusan elbukott császár könyvét megilletcdéssel és az elbukott nagyságok iránti kegyelettel olvashatjuk, de nem tekinthetjük úgy, mint a fix igazságok tárházát, mert ember irta önmagáról és azokról az eseményekről, melyekbe az életével játszott bele s önmagát senki sem ismerheti és senki sem mérheti meg.

Olvassuk az írást és megelevenedik előttünk az európai múlt színjátéká'hak egy nagy jelenete. A német birodalom hatalmas múltja toppan az emlékezetünkbe és a hatalom, dicsőség és virulás dimenziói óriásit nőnek előttünk, akik láttuk a hatalom bukását,

éltük a virulást pusztító jégesőt. Az összehasonlítás kegyetlen és tragikus. A múlt pompája mellett felsír a német jelen, melyben csak a léleknek az az atomja áll mozdulatlanul, melyben az erő és akarat, lakik. Erő és akarat, amely volt a múltban és maradt a jelenben. A lelki erő és az edzett akarat vívja ma a maga harcát a létért s a harcban csak jótétemény lehet a múlt reminiszcenciája, melyet a volt uralkodó ad volt népemen.

Ebből a szempontból nagy értéke van Vilmos excsászár Írásának, a német nép számára sokat jelenthet ez a könyv, nekünk lélekben megtöredezetí és akaratunkban megrabolt magyaroknak nem több ez az irás, mint érdekes olvasmány, a háború utáni emlékiratok özönéből kiemelkedő jelenség, mely mellett nem ha’adhatunk el leTörökország a válaszúton. —

Athén, szeptember 27. (Este hat órakor érkezett Reuter-táv- irat.) Konstantin király lemondott.

Athén, szeptember 27. (Havas-)

A görög kormány lemondott

Prága, szeptember 27- A keleti események lassan-lassan oly krónikus betegség képét öltik magukra, mely több krízisen esik keresztül. A szövetsége- ! sek engedékeny hangú jegyzéke után a helyzet egy kissé enyhült; Mustafa Kemal pasa azonban ismét elébe vágott az eseményeknek azzal, hogy hallgatólag tudomásul vette csapatainak a semleges zónába való ismételt betörését. Konstantinápolyból érkező táviratok körülbelül egyetértőén utalnak arra, hogy

Kemal először az angol csapaterősitések megszüntetését, másodszor hadseregének Tráciába való azonnali bevonulását s harmadszor Oroszorszáznak a békekonsresz- szuson való részvételét fogja követelni.

A legnagyobb nehézségeket bizonyára az első követelés fogja okozni, miután az angol kormány katonai készülődéseit tovább folytatja s aligha lesz hajlandó aTra, hogy lemondjon a bennük rejlő tényleges erőről. A Daily Chronicle elismeri, hogy Oroszország, mint imely a tengerszorosok kérdésében nagy mértékben van érdekelve, igényt tarthat a megkérdezésre s áll ugyanez Bulgáriára is.

Közben a szovjetkormány helyettes külügyi népbiztosa, Karachan, a szövetséges kormányoknak a keleti kérdésben újabb jegyzéket küldött A szovjetkormány e jegyzékben már régebben egfollalt álláspontját hangsúlyozza s kijelenti, hogy

a keleti kérdést Oroszország részvétele nélkül elintézni nem lehet.

Közben az egész Balkánt nyugtalanság és várakozás tölti el- Még nem ismerjük Anglia újabb szerepét abban a kampányban, anieíyet Konstantin ellen és Venizelos mellett indítottak, azonban az angol sajtó Venizelo- sért rajongó cikkei joggal engednek arra következtetni, hogy a „néphangulat" kialakítása körül az angol diplomácia hosszú kezének szintén akad valamelyes szerepe.. Konstantinápolyi jelentések arról adnak hirt, hogy

Szófiában kihirdették az ostromállapotot. Az utóbbi napokban heves utcai harcokra került a sor, amelyeknek folyamán 15 ■ ember meghalt és 19 megsebesült. Az ellenzéki pártok vezetőit elfogták. A sebesültek között számos képviselő és politikai vezéríérfiu van.

Anglia tehát tovább folytatja a csapat- szállitásokat, a.balkánállamokban a kirobbanásig feszült a hangulat, Mustafa Kemal pasa ragaszkodik ultimativ, jellegű követeléseihez — igy áll a helyzet „békés megoldása"'keleten, a szövetségesek erőszakpolitikájának nagyobb dicsőségére.

targikus nemtörődömséggel. Ha reánk ragad az Írásokban lefektetett és lélekkel lüktető akaratból egy szikra is, akkor sokat adott nekünk Vilmos, a németek egykori hatalmas ura, aki talán jobb iró és visszaemlékező, mint jóstehetség, aki talán biztosabban jár a múltban, mint a jövő ködös ösvényén, mert kilencedszer hullanak le immár a fák levelei és hányán vannak, akik nincsenek otthon ... otthon a hazájukban, otthon a békében, otthon a léleknek nyugalmában.

nskhangulat Konstantinápolyban.

Az athéni fejetlenség.

Athén, szeptember 27. (Havas.) A kormány föladta azt a t tervet, hogy Venizelos szolgálatait igénybe vegye. A gazdaságügyi és két másik miniszter lemondott. A görög békedelegáció vezetője Triantaphilakos leszA szultán lemond.

London, szeptember 27. (Saját tudósitónktól.) A Chicago Tribüné jelenti Konstantinápolyból, hogy a szultán lemondására bizonyossággal számítanak. A béke megkötése után a szultán azonnal lemond a trónörökös javára a trónról, aki azután Musztafa Kemalt nevezi ki nagyvezérnek. Konstantinápolyban j pánikhangulat uralkodik. A vasutakon és ha- j jokon az összes helyeket október 15-éig már j előre lefoglalták. Hétfőn az európai negyed- | ben tűz ütött ki, amely az izgatottságot még fokoztaAmerika osztja az antant álláspontját.

Washington, szeptember 27. (Havas.) Hughes államtitkár kijelentette, hogy Amerika álláspontja teljesen egyezik a szövetségeseknek azokkal a javaslataival, amelyek a Dardanellák, a Márvány-tenger és a Boszporus szabadságára, valamint a nemzeti és felekezeti kisebbségek védelmére vonatkoznak.

Cáfolják a szófiai harcokról szóló hirt,

Szófia, szeptember 27. (BTI.) A bécsi lapoknak a Szófiában "folyó utcai harcokról szóló jelentései minden alapot nélkülöznek.

A városban és az országban teljes rend és nyugalom uralkodik.

Anglia és a torok előnyomulás.

London, szeptember 27. A Reuter-iroda így értesül, hogy a hivatalos angol körök- aöz beérkezett jelentések eredményeként a szmirnai francia és angol admirálisokat felkérték, hogy lépjenek közvetlen érintkezésbe <emal pasával- Az újabb török csapatrnozdu- atokra vonatkozóan kijelentik, hogy a dolgok várható fejleményeiről egyelőre nyilatkozni sem lehet. Mindazonáltal remélik, hogy i török csapatok ma jelentett előrenyomulása ply parancsokra vezethető vissza, amelyeket nég a szövetségesek jegyzékének kézhezvé- :ele előtt adtak ki, vagy pedig alantas parancsnokok önálló intézkedéséről van szó. A ^euter-ügynökség jelenti Konstantinápolyból. . rogy számos konstantinápolyi uságiró és kö- ; •ülbelül tízezer görög elutazásra készen áll.

\ II. internacionálé az angol kormány ! ellen.

London, szeptember 27. (Reuter.) A má- < ;odik internacionálé irodája nyilatkozatot \ esz közzé, amely többek között azt mondja, < logy.a Keleten fellángolt újabb ellenségeske- ] lések megbocsáthatatlan bűnt jelentenek s j lz értük való felelősség nagyobb része az « ingói kormányt terheli. A nyilatkozat köve- eli a népszövetség vagy békekonferencia ;ötelező döntési jogát, amelyen Oroszország, ! Bulgária és Németország is részt vennének. • { második internacionálé szigorúan elitéi i ninden oly kísérletet, amely arra törekszik, . logy a tengerszorosokat csupán egyetlen * lemzet őrizze. 1]

Belgrád az általános revizió gondolatától retteg.

Beigrád, szeptember 27. A három szövetséges nagyhatalomnak a párisi jegyzékben kifejezésre juttatott az a döntése, hogy Drinápolyt is feláldozzák a török igények kielégítésére, Jugoszlávia közvéleményében növekvő ellentállást vált ki, amely valamennyi párt sajtójában is kifejezésre jut. A Demokratija demokratikus pártlap hangsúlyozza, hogy a keleti események katasztrofális fejlődéséért az angol-francia antagoniz- mus felelős, miután különben a kisázsiai háborút már régen befejezték volna. A párisi megegyezés formálisan elfogadja Kemal valamennyi territoriális követelését. A Pravda megállapítja, hogy a szövetségesek jelenlegi egyetértése negatív temészetü volt és a nyugati hatalmak gyenge frontjáról tett tanúságot. A Preporec kifejti, hogy mértékadó körökben a jugoszláv királyság magatartását a szövetséges nagyhatalmak politikájává! szemben tanúsítandó szükségszerű viselkedéssel fogják igazolni. Mindazonáltal — Írja a lap — nemzeti kötelességünk, hogy a törököknek a Balkánra való visszatérése ellen erélyesen és ünnepélyesen tiltakozzunk. A Vrerne a törököknek Európába való visszatérésére vonatkozó határozatot az utóbbi évek egyik legrosszabb hírének tartja.

Franciaország ama törekvésében, hogy törökországi befolyását visszanyerje, beleegyezett a sévres* békeszerződés megváboz- íataSííóé s igy maga semmisítette meg a békeszerződések rendszerének egyik tényezőjét. Nem lehetetlen, hogy Anglia a francia példa után indulva holnap még nagyobb határozottsággal és eréílyel fogja követelni a versaillesi békeszerződés revízióját. Ez a revans azonban valamennyi békeszerződés revíziójára vezethet.

A Trgovinsky Glasnik kijelenti, hogy a párisi határozatok a balkáni népeket, különösen pedig Bulgáriát annak tudatára fogják ébreszteni hogy a Balkán függetlensége elsősorban a balkáni népek szolidaritásától függ.

A mai minisztertanácson Ninesics külügyminiszter részletes jelentést tett külföldi tevékenységéről.

A népszövetségi ligák budapesti konferenciája. A népszövetségi ligák uniójának pünkösdkor Prágában tartott kongresszusán elhatározták, hogy az unió főtanácsának legközelebbi konferenciáját Budapesten fogják megtartani. Budapesten nagyban folynak az előkészületek, hogy a nemzetközi vendégeket méltóképp fogadhassák. Az egyes ligáknak R u y s s e n tanár, az unió brüsszeli főtitkára már megküldte a budapesti konferenciára szóló meghívót. Ebből kitűnik, hogy a konferenciát október 21-én és 22-én tartják meg. A napirenden a többi között az alábi pontok szerepelnek: A főtitkár jelentése a nemzeti egyesülések tevékenységéről. A prágai konferencia határozatainak végrehajtása- A főtitkár jelentése a népszövetség harmadik üléséről, annak eredményéről és uj feladatairól. A cseri-szlovákiai magyar népszövetségi liga jelölése. A cseh-szlovákiai magyar nép- szövetségi ligák helyzetének végleges megállapítása. Az osztrák népszövetségi liga javaslatai a kisebbségi kérdésről és a leszerelésről. A nyugatukrajnai népszövetségi liga javaslata Keletgaliciáról. A lengyel népszövetségi liga nyilatkozata ugyanebben a kérdésben. Az örmény-társaság javaslata az örmény-otthonról. A főtitkár javaslata a zsidóotthonról- Az elnökség megválasztása és az 1923-ban Bécsben tartandó kongresszus programjának végleges megállapítása.

Szept. 27-én fizettek 100 cseii-sziovák koronáért: Zürichben 16.75 svájci frankot Berlinben 4988.75 német márkát Budapesten 7800.00 magyar koronát Bécsben 229700.00 osztrák koronát

A felnit e$ kormaiip lenoidofl.

Szerkesztőség: POLITIKAI NAPILAP Kiadóhivatal:

Prága-IL, Stépánská ulice 10. L . , m _ - . Prága-L, Na Pergttfné 6. L

Telefon: 30 349. Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Telefon: 33—44

wmrnmmrnimmBtmstaimnmmammmamaQaam —m— i m mii u iMr-~TTnrriTrr m ——■ ■ i i ——m——i — — rím