Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)

1922-09-02 / 77. szám

\.. Vv-; Szombat, szeptember 2­^•^troraHESHSiw A poiifiüékl ielpeí. A kormányváitozás eltolódik. — A szlo- venszkói minisztérium sorsa. Prága, szeptember 1. Napok óta folynak a találgatások, hogy mi lesz a kormány rekonstrukciójával- Egyre több körülmény szói amellett, hogy a kor­mány újjáalakítását elodázzák a késő őszi hónapokra- Minthogy Benes holnap Genfbe utazik a népszövetségi kongresszusra, bizo­nyos az, hogy az ő visszatéréséig, amely csak e hónap végére várható, a kormányban változás nem lesz. A rendszerint jól értesült Lidové Noviny mai számában azt jelenti, hogy a nemzetgyűlés őszi ülésszakában még a Benes-kormány tagjai fognak a miniszteri padokon ülni- És addig csak egy miniszteri tárcában következik be változás. A „Ceh“ néppárti lap, amely előszeretet­tel mérgezett nyilakat lövöldöz a kormány felé, ezzel a jelentéssel ellentétben nem veszi bizonyosra azt a hirt, hogy a kormány újjá­alakítása immár egyelőre nem aktuális. Ez a lap váltig hangoztatja, hogy Svehla a kö­zel jövőben átveszi a kabinet elnökségét- A néppárti lap úgy tudja, hogy a köztársasági elnök Svehlát két alternatíva elé állította: vagy átveszi a kormány elnökségét, vagy pedig kiírják az uj választásokat- Svehla, a lap szerint félt az utóbbi lehetőségtől, miért is inkább az előbbi alternatívát választotta. A Cech szerint befejezett tény, hogy Rasin lesz a pénzügyminiszter és úgy tudja, hogy Cserny örökségét, Behyne fogja átvenni, akinek a legfontosabb feladata az volna, hogy az egyház és az állam elválasztását sür­gesse. A néppárti lap azt közli továbbá, hogy Tucsny közmunkaügyi és Vrebensky egészségügyi miniszter is megválik a tárcá­jától- Végül pedig arra következtet, hogy Benes utódja a külügyminisztériumban Tu­sár lesz, de csak akkor, ha majd megtanul franciául- Tusár állítólag nagy ambícióval készül erre a feladatra és azért szorgalma­san magolja a francia nyelvtant. Az ellentétes hírek között bajos volna ki­hámozni az igazságot, amelyet egy szűk kői­két lakattal őriz- Bizonyos az, hogy a köz­társaság elnöke szerdán kihallgatáson fo­gadta Behynét, tegnap pedig — pár órával' Benesnek Marienbadból való visszatérése után — a miniszterelnökségen ülésezett a petka és ezen a köztársasági elnök is részt- vett. Közben a minisztertanács tart ülést, ame­lyen főképpen az egyre nyomasztóbbá váló ipari válság és a drágaság állanak a megbe­szélések középpontjában. Ez a két kérdés különben fontos politikummá vált- A szociál­demokrata pártok követelik a parlamentnek haladéktalan összehívását, úgy hogy egyál­talában nem lehetetlen az, hogy a nemzet­gyűlés jóval előbb fog összeülni, amint azt eredetileg tervezték. Éppen úgy, ahogy különböző kombinációk keringenek a kormány rekonstrukciójáról, éppen úgy találgatják azt is, hogy kivel fog­ják betölteni a szlovenszkói miniszteri szé­ket. Általános az a vélemény, hogy Micsura távozik. Már hosszabb idő óta Bellát, Kál- layt és Rumant tekintik Micsura utódjának. Újabban Jancsák István személyéről is be­szélnek, aki a prágai közmunkaügyi minisz­térium pozsonyi kirendeltségének a veze­tője. Az utódlás kérdésében Prágában meg­oszlanak a vélemények. A Ceske Slovo Mi­csura eltávolítását követeli, mivel állítólag az ő rezsimjének a következménye az, hogy a csehszlovák eszme és az állami s nemzeti egység gondolata sokat vesztett az erejéből. A Ceske Slovo, amely tudvalévőén a nem­zeti szocialisták lapja, azt is követeli, hogy Szlovenszko eljövendő uj minisztere ne kor­mányozzon oly abszolutisztikusán, ahogy Micsura kormányzott, hanem hallgassa meg a három kormánybarát szlovák pártnak ve­zetőit, az úgynevezett trojkát és elevenítse föl a kormánypárti képviselők és zsupánok értekezletét, amint az Srobár idejében szo­kásban is volt. Ezzel szemben a Tribuna vé­delmébe veszi Micsurát és érdeméül tudja be azt, hogy megállította a bolsevizálódás- nak azt a folyamatát, amely Dérer idejében megindult. A kormány pozsonyi német lapja leckéz­tető hangon irt tegnap a kormányválságról és a magyar sajtó felé fordulva azt bizonyít­gatta, hogy a magyar sajtó azért gyártja a kormányválságról szóló jelentéseket, mert „a régi Magyarországon minden uj kormány egy jelentős politikai és közigazgatási for­dulatot is jelentett, különösen a magasabb tisztviselői karban (főispánok)44. A pozsonyi kormánylap erre a megjegyzésére mi csak azt válaszoljuk, hogy mi tökéletesen tisztá­ban vagyunk azzal, amint azt már különben százszor is megírtuk, hogy Krarnár, Tusár. Cerny és Benes ugyanannak a soviniszta iránynak voltak a képviselői és hogy a mos­tani kormányválság megoldása sem fog ezen a rendszeren változtatni. A rendszer­változás azonban előbb-utóbb be fog követ­kezni. mert be kell következnie, hiszen a parlamentben a cseh koalíció csak igen cse­kély többség felett rendelkezik, ez a többség az egyes pártok között felmerülő állandó ellentétek miatt teljesen képtelen a kormány­zásra és ezért — nem ugyan a személyi változás — de a választásokon megnyivánuló népakarat el foja söpörni ezt a korhadt rendszert. Ausztria küzdelme a létért. Seipel nyilatkozik utazásainak eredményéről. Bécs, szeptember 1. A szövetségi tanács külügyi bizottságának ülésén Seipel dr. szö­vetségi kancellár prágai, berlini és veronai útjáról tett jelentést. A prágai tárgyalások­ról Seipel dr. a következőket mondotta: Benes dr. késznek mutatkozott arra, hogy genfi munkánkat határozottan támogassa. Ez alkalommal nem csupán politikai biztosí­tékokra gondolt, — igy a szomszédos álla­mok és a hatalmak újabb ünnepélyes nyilat­kozatára, hogy függetlenségünket biztosítani fogják — hanem szó volt a pénzügyi garan­ciákban való részvételről is. Benes dr. vé­leménye szerint a népszövetségi akció gyor­sabban fog célhoz vezetni, mint hisszük. Prágában oly politikát folytatnak, amely szilárdan a békeszerződések alapján áll. Világosan tudják, hogy Ausztria nem léphet be a kisantaníba s határozott biz­tosítékokat adtak arra vonatkozólag, hogy a kisantaní nem gondol intervenciós poli­tikára. A Cseh-Szlovák köztársaságra való gazdasági támaszkodást csupán hosszú, szerves fejlődés utján lehetne elérni. A Berlinben folytatott megbeszélések arra az eredményre vezettek, hogy a békeszer­ződések által megteremtett helyzeten jelen­leg mit sem lehet változtatni. A gazdasági segélynyújtás lehetőségeiről Berlinben épp úgy mint Prágában, szakemberek beható tanácskozásokat folytatnak. Olaszország is nagy jelentőséget tulajdo­nit a népszövetség akciójának. Schanzer ki­jelentette, hogy Olaszország a maga részé­ről hajlandó résztvenni a pénzügyi biztosí­tékok megadásában, ha a többi hatalmak ugyanezt teszik. A vám- és valuta-unió kér­désével Schanzer komolyan foglalkozik, azonban végleges állásfoglalásra még nem kerülhet a sor, mivel előzőleg szükség van a szabályozás technikai és politikai lehető­ségeinek alapos megvizsgálására. A szövetségi kancellár szavait azzal zár­ta, hogy alapos a remény, hogy Ausztriát a népszövetség jelenlegi ülésén másként fogják kezelni, mint ezelőtt. A kormány ezért ragaszkodni fog a legkülönbözőbb ol­dalakról kapott tanácsokhoz, hog3' a nép- szövetség oldja meg az annyira sürgető osztrák kérdést. Azonban — mondotta a kancellár — a népszövetségbe vetett reményeink meg­hiúsulása esetén sem állunk tanácstalanul. A hatalmak tudják, hogy a lehetőség ha­tárain belül óvatosan, de határozottan magunk fogjuk meghatározni azt az utat, amelyen járnunk kell. A kancellár jelentése után Bauer dr. szo­ciáldemokrata bizalmatlansági indítványt nyújtott be, amelyet elutasítottak. Ellenben elfogadták Miklas keresztényszocialista kép­viselőnek azt a javaslatát, amellyel a bizott­ság megállapítja, hogy a külügyi politika legfontosabb feladata most az osztrák köz­társaság függetlenségének épségben tartá­sában áll, mivel az osztrák nép jelenleg nem dönthet hovatartozandóságáról. A bizottság ezután tudomásul vette a szövetségi kancellár kijelentéseit. Ausztria ügye a népszövetség’ előtt. Géni, szeptember 1. A népszövetségi ta­nács 20. ülésének első pontja az osztrák kér­dés volt. A tanács jelenlegi ülésének elnöke Da Gama, Bazilia római követe, miután Mensdorrff grófot és Grünberger osztrák kül­ügyminisztert a tanács asztalához hívta, rö­vid beszéddel megnyitotta az ülést. Hang­súlyozta, hogy a tanács tagjai valamennyien íudtában vannak az osztrák probléma jelen­tőségének és sürgősségének. A népszövetsé­gen kívül fekvő okok miatt az osztrák kér­dés megoldását célzó eddigi kísérletek nem ¥JÉlSICA Tündérkert. (Móricz Zsigmond uj történelmi regénye.) Irta: Schöpflin Aladár. A Báthory Gábor alakjában és történeté­ben rejlő regény-témát már Jósika is észrevette, de az ő walter-scoíti stílusa csak a külső, regényes motívumok ábrázolásáig tudta kimeríteni az alak méreteit s a kor levegőjét épp úgy nem birta megrögziteni, mint ahogy nem is kísérelte meg, hogy szé­lesebb, a magyar faj karakterét és sorsát érintő perspektívát teremtsen mögéje. Mó­ricz Zsigmond, mikor tervezett Bethlen Gá- bor-trilógiájának első részéül hozzányúlt az utolsó Báthory alakjához, teljesen, apró részletekig ragaszkodik a történelem tény­megállapításaihoz, de egyúttal meg akarja közelíteni az alakoknak és történetüknek értelmét, fajtájuk sorsával való kapcsola­tait is. A költő fantáziája nem az események vonalának vagy hangulatának elváltoztatá- sában keres magának hatáskört, hanem táv­latba állításukkal s mélyebb vonatkozásuk felderítésével. A történelmi költészet felfo­gásának irodalmunkban uj stílje ez, szem­ben a Jósika—Jókai-félc romantikus felfogással, de szemben a Kemény Zsigmondéval is, amely éppen for- • ditva dolgozik. Kemény* a történelem­ből indul ki és az emberi sorsra redukálja annak eseményeit és jelenségeit- Móricz pe­dig az emberből indul ki és az emberi sor­sot kiszélesíti történelmi perspektívákba- S rnig Kemény az etikai élre állítja be a törté­nelmet és az emberi sorsot egyaránt, a shakespearei felelősség és lelkiismeret kon­cepciójában oldja meg az élet tragikus kon­fliktusait, addig Móricz az ösztön, a tempe­ramentum és a szenvedély hármas tenge­lyén forgatja az emberek végzetét. És amig Kemény műfaji és stilus-felfogásu lényegé­ben drámai jellegű, — megfelelően kora dramaturgiai analógiákra támaszkodó re­gény-elméletének — Móricz annyira epikai- lúg fogja fel a regény formáját, hogy még a tulajdonképpeni konfliktus konstruálását sem érzi szükségesnek. Nála az történik, ami a kor, színhely és környezet helyzetéből és még inkább a személyek eleve elrendeltetett karakteréből természetszerűleg folyik- ö nem konstruál, hanem valóságos életet akar adni, a maga zürzavarosságával és mégis rejtett értelmével. Báthory Gábort az ösztönök emberének mutatja meg- Pompás férfialak, fiatal, szép, erőteljes, geniális, — mint egy elragadó ter­mészeti jelenség. Nyers életformái alatt a gondolat lendülete, az elmésség szép játéka és egy természettől nyert, mindenkit lebi­lincselő szcrctetreméltóság rejlik- Gyönyörű emberpéldány, egy, a kultúrától még csak felületesen érintett fajtának rendkívüli rep­rezentánsa. Keleties tipus: sok tekintetben íhasonlít egy ázsiai kényur vagy egy kozák! hetman képéhez- Megvan benne minden fon­tos tényezője az emberi és uralkodói nagy­ságnak, csak éppen az önmagán, indulatain, szenvedélyein és ösztönein való uralkodás képessége nincs meg- Szellemileg is fénye­sen megáldott lénye egyedül csak a vére tempója szerint mozog és él. Ha a vére fel­kavarodik — és mindig a felkavarodott vér­ből fakad nála a cselekvés — ha kigyullad a bősz haragja, vagy a mohó, telhetetlen érzé­kisége, akkor vérhabos aggyal megy neki a világnak, rombol, pusztít — leginkább ön­magát rombolja le- A skrupulus szelleme, ér­telmi és erkölcsi skrupulusé egyaránt hi­ányzik belőle. Elemi jelenség, gyönyörű, hir­telen és romboló vihar egy ember alakjá­ban megtestesülve. Rettenetes emberfölötti szomjúság dolgozik benne. Tobzódik á bor­ban, szörnyű tivornyák vad részegségében csapolja le temperamentumának tuldagadó fölöslegét és bormámorban vagy a mámor utáni fásult elereszkedésben fogannak meg váratlan, meglepő, sokszor eszeveszett cse­lekvései. Érzéki mohósága csillapíthatatlan, minden asszonyt megkíván és ha megkívánta, akkor nincs előtte korlát- Szilaj ereje minden asszonyt magához ragad, — csak a feleségé­nek holt érzékű hidegsége és Bethlen Gá- borné erkölcsi komolysága tud neki ellen- állani, ezektől visszatorpan, az elsőtől fél. a másik előtt kisfiúvá juhászodik. Erdély min­den asszonyát bírni akarja és akihez hozzá­férkőzik, annak vége is már, szerelmes szó, ravasz csel, durva erőszak — neki mindegy, csak falhasson asszonyokat- A szerelmet i jártak sikerrel. Most azonban — folytatta az elnök — ismét felszólítottak bennünket, hogy az egyre nyugtalanítóbb osztrák helyezetről tegyünk jelentést A tanács minden erejé­vel azon lesz, hogy komoly vizsgálat tár­gyává tegye, vájjon hozzájárulhat-e az osz­trák probléma megoldásához s ha igen, mily feltételek alatt. Az elnök javaslatot tett, hogy a népszövetség pénzügyi bizottságát azon­nal bizzák meg az osztrák gazdasági helyzet újabb megvizsgálásával s hogy a tanács jö­vő szerdán hallgassa meg az osztrák delegá tusok fejtegetéseit Az osztrák delegátuséi- állandó szoros összeköttetésben maradna! a tanáccsal és valamennyi rájuk vonatkozó kérdés tárgyalásában részt vesznek. Aláírták § cseh szlovák Jugoszláv sierzőűcsí Prága, szeptember 1. A kisantant és Lengyelország képvisel : - nek marienbadi és prágai konferenciája a Prager Tagblatt értesülése szerint — tegnapi nappali lezáródott. A marimba-, konferencia eredeti célja az volt, hogy a Cseh-Szlovákia és Jugoszlávia között fenn álló politikai és katonai összeköttetést hosszúlejáratú, a többi államokat magában nem foglaló szövetséggé alakítsák át. A prá­gai konferencia azonban, mint jól értesült diplomáciai körökből a P. T. hallja, megvál­toztatta a marienbadi konferencia célját. A kisantant és Lengyelország képviselői kö­zött folyó tárgyalások bebizonyították, hogy Prága és Varsó között az ellentétek semmi esetre sem áthidalóra tatianok s hogy bizo­nyos nézeteltérések kikerülése után minden feltétel adva van egy négyes szövetség megteremtésére, tehát a kisantant kiszélesí­tésére Lengyelország belépésével. A közve­títő szerepét Prága és farsó között Nincsics jugoszláv külügyminr ukr vette át s állító­lag sikerült neki P'sen.t és Varsót a vitás kérdésekben megf ameésre hozni. Döntő a pr befolyással volt a i s w állam külügyminisz­tereinek v megegyeWcz-.re az osztrák pro­bléma, illetőleg Olaszország tervei Ennek a megegyezésnek, amelyet négyesszövetség­nek lehet nevezni, tudható be Olaszország­nak az osztrák problémától való határozott visszavonulása. A tanácskozások előterében az osztrák kérdés áll, amelyre vonatkozólag teljes szanálási tervet dolgoztak ki. A cséh-szlovák-jugoszláv tárgyalások be­fejezéséről hivatalosan a következőket jelen­tik: Benes dr. miniszterelnök szerdán este Marienbadba utazott, ahol Pasics miniszter­elnökkel a oseih-szlovák-jiugószláv szövet­ségi szerződés utolsó pontjait beszélte meg. A szerződést tegnap délelőtt 10 órakor írták alá. Benes dr. miniszterelnök délután vissza­tért Prágába. azonban spirituális értelmében nem ismeri, — az asszonyokhoz — egyetlen asszonyhoz sem fűzi semmi, ami lelki természetű volna- Nincs benne egy szikrája sem a szeretetnek, a megbecsülésnek az asszonyok iránt, fel­habzsolja őket, mint a bort és az ételt és megy tovább uj kupára, uj lakomára. Vad gyönyört, szilaj dühöt, csömörös utálatot tud neki szerezni a nő, de igazi örömöt nem és szenvedést még kevésbé. Ez a szörnyű ember mégás magához tudja vonni az embereket- Van benne valami, ami rokonszenvet kelt: fiatal, daliás szépsége, roppant ereje, korlátlan természetessége és mindenekelőtt genialitása. De mindenkit el­riaszt magától zabolátlansága, lassanként el­maradoznak tőle hívei, csak a hasznot leső intrikusok maradnak körülötte. Aki legto­vább marad hü hozzá, az ellentétes termé­szet vonzó erejénél fogva, veleszületett lo­jalitásból, fényes politikai ösztönének és a belőle kivillanó koncepciók iránti bámulat­ból, Bethlen Gábor is kénytelen a végén szembefordulni vele, a fejedelem önmagát megemésztő dühe és gyanakvása őt is ön­védelemre szorítja. Ennek az embernek a kezére kerül Erdély sorsa, a viharoktól tépett kis hegyi országé, amely ütközőül áll a Kelet és Nyugat, a habsburgi császárság és a szultáni hatalom pretenziói között, ahol csak megalkuvással, ügyességgel és megfontoltsággal tudott meg­állni- Elszegényedett, társadalmi szerkezeté­ben összezavarodott ország, vagyonából ki­__g_

Next

/
Oldalképek
Tartalom