Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)
1922-09-26 / 96. szám
41 Kedd, szeptember 26. MPIHIKCV Levelesládámból. A magyar urak szívesért sütkéreztek a bécsi udvar fényében. A méltóságok és javak onnan hullottak az arra érdemesek fejére és zsebébe. Ha valami nagyobb érdemek jutalmaztattak, akkor annak örömére „biberunt magnum áldomás". Még az olyan ájtatos papi ember is megengedte magának ezt a kellemes szórakozást, mint Sze- lepcsényi György hercegprímás. 1680 április 27-én Nagyszombatban kelt levelében tudósítja az egyik főurat: „Az donatiót Herva5r ur kezéhez adtam, hogy meg vigye kegyelmednek, kivánóan ezen grátiója ő Felségének legyen garádicsa kegyelmednek nagyobb méltóságokra és prömó- tiókra. Mely jónak' fejében szép emlékezetek között ittunk vigasságban a kegyelmed attyaíiaival s több Praelatus és Püspök urakkal". Az csak természetes, hogy bécsi főttraínk a maguk gondolatjárása szerint hazájuk sorsán is lendíteni akartak, persze általában az uralkodó érdekeinek megfelelő irányban. 1705 január 24-én Pécsben kelt egyik grófunk levele (nevét nem bírom elolvasni) ilyképpen: „Mink pediglen itten gróf Harrach főhopmes- ter ur Praesességében (minthogy Kaunitz ur meghalálozott) magyarországi dolgoknak békesség által való megsemmitésében fáradozunk, nem lévén ö Felségének szándékában, hogy fegyverre] debellálja a magyar nemzetet. Hanem mint kegyes atya s nagy monarcha pacificatione me- diante országának lecsendesitését kívánja, ki is. ha succedal és magyarok accomodálják magukat jóval jó, ha nem, az egész nemzet kiirtatik, még anyja méhében a gyermeknek sem engedtetik (t. i. kegyelmeztetik) meg". De hát a keménynyaku magyarok sehogyse akarták „accomodálni" magukat, pedig I. Lipót 1703 augusztus 13-án megfenyegette őket írásban is . . . „Pártütésben maradtak és hitetlenek pedig bosszúálló kardunkat és házunk törvényeinek kegyetlenségét megtapasztalják. Ezzel császári grátiánkkal hozzátok kegyesen maradtunk stb." Ilyenféle császári gráciákban bőven volt része a magyarnak évszázadok alatt. Talán.a nemzetnek kilátásba helyezett kiirtása megtörtént volna, csakhogy a botnak két vége van. A másikat mindig a magyar tartotta, ha nem is voltunk soha egy táborban. Akármi történik velünk, kétségbeesés nélkül, nyugodtan mondhatjuk: Vidimus iám alios . ven- tos! A világ megszokott rázkódni néha, a zsarnok alatt ekkor meginog a talaj, a magyar porából megölelnedett Phönix lesz. 1818 után alaposan nyakunkra ült az osztrák sógor. Még azt is megborotváltatta, aki Kossuth-szakállt viselt. Hertelendy urat se akarták ekkor a protocol- hmiba beírni máskép, mint Telendy-nek, mert: Fin ungarischcr Pebeil ist kein Herr! De azután iött 1866, jött Königgratz — mitől a császár atyai szive hirtelen meglágyult — cs nem volt más hátra, mint a kiegyezés 1867-ben. Feltámadtunk! Levelesládámban van 11. Rákóczi Ferencnek 1694 szeptember 27-én Colonia Agrippinán kelt levele. Ifin boldog férj volt akkor ö. De hát Lipót császárnak legkevésbé sem tetszett Rákóczinak ez a házassága, mert bizony már itt. sem a.ccommodáltá magát a legfelsőbb akarathoz. Később egyenesen kitűzte a Pro Libertate zászlót, amiből még nagyobb baj lett. Nem csoda azután, ha például labanc Nagy István urain isv „szegény hazánk pusztulása s utolsó romlásra jutott sorsai" kesereg már'1765- ben kelt soraiban. Kevés vigasztalásul szolgált hogy „Generális Hannibál Heisfer uram alatta levő horvát hadaival egyszer Vépnél, másszor Völcseinél dicséretesen megkergette a kuruezsá- got". A kuruc nem maradt adós a kölcsönnel. Ugyancsak Nagy István írja: „circiter négyezer lovasból és gyalogból álló kurucság Kőszeg alá jővén és délután három és négy óra közt az Hochstattját erősen ostromolván, megvette s azonnal egynéhány helyen meggy ujtogatván, annyira fölégett, nem hiszem az egész külső városon tizenkét ház maradhatott voina épen. A kurucok közül circiter hatvanig,, az Garnisonbeliek közül tizenötig, az Városiak közül is fegyver miatt ugyanannyi elesvén. De az nagy tűzben mennyi ember égett el, nem tudhatom". Jó Nagy István is alig bírt kiszabadulni az égő városból. Ilyenféleképpen pusztítottuk egymást tömérdek időn át. Csak most a legújabb időben derült ki, hogy nem igen csináltunk mást. mint a nemzetiségeket nyomtuk el. Büszkén kiáltja most felénk több másajku vezérférfiu, hogyha nem tetszik nekünk itten, hát nyitva a határ. Menjünk, amerre jólesik! Akkor is nyitva volt a határ, mikor mi magyarok dirigáltunk errefelé s bizony a mostani szónokok egész jól kiáltották a mi elnyomásunkat, velünk öregedtek meg. Eszük ágában sem volt innen elszaladni. Leszünk bátrak holtunkig itt ülni és ne vegyék rossz néven, ha valamiért nemtetszésünknek adunk kifejezést. Éppen úgy, mint ők, még nem is oly régen! Azután pedig, ha már csak annyira nyomná vállainkat az elnyomatás, mint az övékét nyomta a mi uralmunk alatt, mi szegény barbár magyarok — boldogok leszünk! Etliey Gyula dr. — (A prágai meteorológiai intézet jelentése.) Időjóslás: Változékony, nyugodt, változatlan hőmérsékletű időjárás várható, helyenként gyenge csapadékkal. * — (A szlovenszkói reformátusok memoranduma.) Nemrégiben a szlovenszkói egyetemes református konvent megbízásából Czinke István rimaszombati református püspök és Lukács Géza volt főispán vezetésével küldöttség járt Prágában és memorandumot nyújtott át a köztársaság elnöki irodájának. Az emlékiratban a zsinattartásról, a nyelvhasználatról, a lelkészi fizetések rendezéséről és kiutalásáról, valamint az iskolai követelésekről volt szó. A köztársaság elnökének irodája most értesítette a konverrtet, hogy a memorandumot az elnök elé terjesztette, aki az abban foglalt panaszokat és kívánságokat további intézkedés céljából a közoktatásügyi miniszterhez tette át. A református zsinat egybehtvásáról az alkotmány értelmében a kormány fog dönteni. (A sziámi herceg Prágában.) Érdekes vendég érkezett tegnap Prágába.. Délelőtt sgnlo.nko- csi futott be a Masaryk-pályaudvárra, amely Dambrase sziámi herceget és feleségét hozta Cseh-Szlovákia fővárosába. A herceg a IégMog nemzetközi konferenciáján, amelyet Prágában tartanak meg, vesz részt. Feleségével együtt exotikus öltözetben járja be autóján Prága utcáit, tegnap megtekintette a város nevezetességeit. Az utcagyerekek nagy hada hívatlan kísérőjévé szegődött a hercegi párnak, úgy hogy a rendőröknek nem kis munkát adott, hogy Prága jóhir- nevét a hercegi vendégekkel szemben megvédje, — (GhHlány Imre báró meghalt.) Budapestről jelentik: Ghillány Imre báró a Tisza-kormáhy volt föld m ívelés ügyi minisztere sashalmi birtokán hosszú szenvedés után meghajt. — Ghillány Imre báró 1860 junius 28-án született a sárosmegye; Fricsen. Jogi tanulmányainak elvégzése után sárosmegyei birtokán gazdálkodott ,mig 1903-ban Sárosmegye főispánjává nevezték ki. A főispán- ságról a koalíció kormányra!ut á s akor lemondott és vissza is vonult a politikai élettől egészen 1910-ig, amikor a Khuen-Iléderváry-féle választások alkalmával munkapárti programéi képviselővé választották. Tisza István kabinetjének rekonstrukciója alka lmával fölmi verésügyi miniszter lett és ebből az állásából 1917 elején távozott Tisza István lemondása után. 1919 őszén a C!árkiéi® tárgyalások alkalmával ismét szó volt arról, hogy a koncentrációs kormányban ő lesz a íöld- mivelésügyi minszter, ő azonban nem vállalta a megbízatást. Később részívett a középpárti szervezkedésben is, de egyre súlyosbodó betegsége miatt mindinkább jobban visszavonult a politikai élettől. Temetése hétfőn délután két órakor volt a Hatvan melletti Sashalmon. — (Az egészségügyi bizottság újra kirándul Szlovenszkóba és Rusziuszkóba). A törvényhozás két házának egészségügyi bizottsága ma este újból elindul szlovenszkói és ruszinszkói tanulmányutjának folytatására. A tanulmányút ezúttal szeptember 30-ikáig fog tartani. Az egészségügy) bizottság terv szerint a pozsonyi állami kórházat, a nagyszombati megyei kórházat, Pöstyén és Trencsénteplitz fürdőt, valamint az osztraui és az oppaui közegészségügyi intézményeket tekinti meg. — (Appoyni Albert grői birtokát föloldották a zár alól-) Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) Apponyi Albert gróf birtokát annak idején a cesh-szlovák kormány lefoglalta és azt követelték Apponyitól, hogy tegye le az állampolgári esküt. Most Apponyit diplomáciai utón értesítették, hogy a cseh-szlo- vák kormány megengedte, hogy éberhardi birtokát eladhassa. — (Szabadonengedték a poprádi állomásíönököt.) Megírta a Prágai Magyar Hírlap, hogy a. magyar hatóságok letartóztatták Vrpovszki poprádi állomásfőnököt, Debrecenbe szállították, ahol az ügyészség hazaárulás miatt vádat emelt ellene. A cseh-szlovák kormány diplomáciai útra terelte a dolgot és budapesti követe utján a letartóztatása miatt tiltakozó, jegyzékkel fordult a magyar kormányhoz. A magyar kormány — mint a Liodve Noviny értesül — szombaton közölte a budapesti cseh-szlovák követtel, hogy elrendelte V r b ov s zk y sz ab ad 1 áb rab elye zé s.é t. — (Újból ad vízumot a budapesti cseh szlovák követség.) Budapesti tudósítónk je lenti telefonon: A budapesti cseh követség, utlevélosztálya ma hirdetményt tett közzé, mely szerint holnaptól kezdve újból megkez- . dik az útlevelek láttamozását. , í — (A jugoszláv kormány és a szabadkai ! püspökség). Nemrégiben hirt adtunk arról, hogy j a kalocsai érsekség Jugoszláviához csatolt egy- j házközségeiből Szabadkán püspökséget alapita- j nak. A jugoszláv kormány most — mint tudósi- j tónk jelenti — kérelemmel fordult a Vatikánhoz, j melyben engedőimet kért, hogy a püspököt a > kormány maga nevezhesse ki a Szentszék utó- ! Tagos hozzájárulásával. — (Új osztrák követ Budapesten.) Budapestről jelentik: Ausztria budapesti követe, K no bio eh legközelebb elhagyja állását és helyébe Calice hágai osztrák követet nevezik ki. — (Leégett a pozsonyi kátránylemezgyár). Pozsonyi tudósítónk jelenti: Vasárnap délután egy órakor a pozsonyi Menzi-féle kátránylemezgyárban tűz ütött ki, amely percek alatt a gyár összes helyiségeibe átcsapott. A tűz eddig ismeretlen okból, a gyárnak úgynevezett papirhuzó- mühelyében tört ki, A raktár hatalmas kátrány- papirkészletei néhány perc alatt lángban állottak. A tűz híre a városban hamarosan elterjedt, annál is inkább, mert hallatlan nagyságban imbolygó, koromfekete füstfellegek borították be az eget. Amikor a tűzoltóság a tűz helyszínére érkezett, a gyár összes benzolhordói felrobbantak. A robbanások és az óriási hőség miatt a mentési munkálatok csak a gyár mellett fekvő házak és a Grüneberg-féle nagy fatelep megmentésére szorítkozhattak. A városban eleinte az a hir terjedt el, hogy a pályaudvar gyulladt ki. A rendőrség a tűz hallatára összesereglett embertömeg miatt kénytelen volt katonai segítséggel az összes mellékutca forgalmát lezárni. Délután háromkor robbantak fel az utolsó benzolhordók. A kár még nem állapítható meg, valószínű, hogy néhány millióra koronára rúg. Menzi gyártulajdonos a tűz kitörése előtt ' fél órával elutazott Pozsonyból. — (Betörök a járásbíróságon). Rimaszombatból jelentik: Néhány nap előtt ismeretlen tettesek behatoltak a rimaszombati járásbíróság épületébe és Prazsák dr. vezető-járásbirö szobájából egy vaskazettát, amelyben nyolcezer korona volt, el akartak lopni. A hivatalszolga megzavarta a betörőket, akik elmenekültek. — (Ujj jegyzői díjszabás készül.) Az igazságügyminisztériumban az uj ügyvédi ! díjszabással kapcsolatosan uj községi jegy'- | zői díjszabás tervezetén dolgoznak. Az erre i vonatkozó javaslatot a parlament őszi ülésszakában tárgyalják le. A minisztérium a jegyzéket tárgyalás céljából rövidesen összehívja. — (A prágai magyar követség vizütndijat nem uíánvcíelez). A prágai magyar követség útlevél osztály a közli az érdekeltekkel, hogy a vízumokért járó összeget nern utánvételezi. Mindenki saját érdekét szolgálja azzal, hogy a vízműért járó illetéket, a postaköltséget és egy megcímzett válaszborítékot pénzeslevéiben mellékeli az útlevélhez, mert ez az elintézést jelentősen meggyorsítja. — (Megszüntetett magyar iskola). Nagy- bccskerekről jelentik: A kormány intézkedésére a nagyhecskéreki magyar felső kereskedelmi iskolát megszüntették. A magyar gimnázium megnyitása még nem bizonyos. A szülők teljes bizonytalanságban vannak. — Reddíng-Bibaregg báró elhagyta Budapestet.) Budapesti tudósítónk táviratozza: Redding- Biberegg báró, a nemzetközi Vöröskereszt genfi központjának magyarországi kiküldöttje táviratot kapott a svájci kormánytól, hogy diplomáciai kiküldetésben azonnal Athénbe utazzon., — (Parasztlázadás Dalmáciában). Belgrádból jelentik: A dalmáciai parasztság a földbirtokre- form miatt rettenetesen el van keseredve. Az elégedetlenség már erőszakos lázongásokban is kirobbant. Több községben véres összeütközések voltak a csendőrség és a fellázadt íöldmivesek között. A íöldesurak termését csendőrség védi. A csendőrség közel ezer föllázadt földtnivest letartóztatott. xx Női és gyermekruhát, kosztümöt és kabátot olcsón és Ízlésesen készít és átalakít Forgách Márta női szabó Kassán, Martinovics-u. 27. xx 1A kassai szt. Orsolya-rendl gazdasági intézetben) az 1922—23. évre internátussal egybekötött háztartási és iparművészeti tanfolyam nyílik. A tanfolyam délelőtti tárgyai: sütés, főzés, cukrászat, mosás, vasalás, kertgazüasági és majori gyakorlatok. Délutáni tárgyak: ruha- és íehérnemüszabás-varrás, gobelin és keleti szőnyegszövés, kalap, művirág és babakészítés, batik, fém, fa és bőrdiszmunkák, kosárfonás. Egésznapos tanfolyam díja 120 korona havonta, félhónapos tanfolyam 80 korona. Jelentkezés: délelőtt 10—12-ig a gazdasági tanintézetben, Ko- menszky-u. 6. sz. §iisíás ÉS ZiMC Pucclni-esi Prágában. A prágaj német' színház vasárnap Puccininek három egy felvonásos operáját mutatta be. Dér Maníel, Die Schwester Angelica, Gianni Schicchi a három opera, melyeket Kramer nagy gonddal és becsületes művészettel hozott színre. A precíz és tökéletes zenekart Zemlinsky dirigálta. A nü- anszokig menő finomsággal interpretálta a zene- Liv Puccini muzsikájának szépségeit. Az első "'crában Forray Olga magyar operaénekesnő •i?k főszerepet. Tiszta és kristályosán finom szopránja melegen csengett. Pianói lágyak és selymesek voltak, drámai akcentusaiban nagyszerűen érvényesült biztos iskolázottsága és hatalmas hanganyaga. Játéka harmonikus és művészi volt. A közönség szeretette] és elismerő tapssal fogadta. A többi művész is tehetségének legjavát adta. ta. Víg halál. (Harlekin-töténet egy felvonásban. Irta: Evrelnov Nikolaj. Fordította: Széki Andor és Mokronszov Jenő. Kísérőzenéjét irta: Lányi Viktor. Először adták a budapesti Belvárosi Színházban 1922 szeptember 22-én). Jó öreg és halhatatlan halál. Holbejn, Tolsztoj. Ibsen, Strindberg. Maeterlinck, Andrejev Leonid, Hoffmannsthal és a többiek után megint akadt.égy barátod. Nagy téma a hálál, mély és örök probléma, de ember kell hozzá, aki megfogja. Ez az Evrei- nov űr hallhatta Rostand Colombináját, amint cigarettafüstöt fújva könnyedén beszél a közönségnek: „Csak a mosolyt szeressék, hölgyeim. Ez csillog arcuk rózsás völgyein, S gyöngyös foguk is csak ettől1 fehérük, Es ha akarnak egy igazi férfit, Szivük a fájdalom ne ejtse meg: Válasszák azt, aki mindég nevet. Igaz.'a bánat áraszt több delejt, De aki sir, az könnyebben feleit. S nem tudni, hogy fog-e kacagni az. Kinek számára nem terem vigasz, De a vígaknak meg fogjuk karjuk És ők is sírnak ... hogyha mi akarjuk! Igen, Evreinov boldogította Colombináját egy kacagva, csókolva halálba .táncoló Harlelan- nel. \ bizarr keretben, végigélvezhetjük Harie- kin tréfáját az ostoba, kapzsi doktorral Moliére). a féltékeny Pienot gyáva bosszú át, ki a halál közeledtét jelző órát előreigazitja és halljuk Harlekin bölcs véleményét, hogy nem érdemes takarékoskodni az élet erőivel, pazarolt kincsek végeztével szívesen haljunk meg. (Lásd: Epikuros). Amikor Harlekin a gyáva Pierrott a, halállal együtt, elköltendő vacsorára meghívja, egy pillanatra felvetődik előttünk a féktelen Don. Juan halálvacsorájának jelenetében reszkető szolga képe. Betoppan végül Holbein csontváza, Harlekin Saint Saens Danse Macabreját lejti vele, aztán egy utolsó csókban összeomlik. Nagy merészség kell ily banális gondolatnak szavakba öntéséhez. De nyugodjunk meg, a szavak éppoly banálisak. Éhez járul a moliérei doktorfigura és hoibeini halál, a pepita háttér és óriási világitó hőmérő, a nagyokat dobogó szívverés, a kialvó életmécs lobbanó fénye és last bút nőst last a szép hangulatfestő, olykor érzelmes. máskor gúnyos, avagy szimbolikusan megrázó zene. Ez a legérdemesebb az egészben. Mindez elég, nagyon jó és sok az irodalmi smokkok hadának, elcsemcseghetnek rajta, ameddig nekik tetszik. Tessék egy kis kaviár, fecskefészek, ami kell. ínyencnek való falat. Stilizált szívdobogás és pénzeszacskó, koszorús óra és bukfencező halálvárás, hopp-la, ide nézzetek. Es isszák szemmel, szájjal, füllel a jóleső „ujsze- rüség“-et. Vannak azonban, akik másra is szomjaznak. Valaki méltán azt kérdezte a folyosón, vájjon, ha ezt a darabot valamelyikünk irta volna, előadták volna-e? Ebben a megjegyzésben minden kritika bennfoglaltatott. Nem, uram, nem, orosz iró kellett ehhez, másként soha nem adták volna elő. Harlekin szerepében Gellért Lajost, Colom- bina szerepében Bánócziné Ilonát, Pierrottébán Baröti Józsefet, az orvoséban Szeghő Endrét és a halál szerepében Ürmössy Anikót láttuk. (F. J.)