Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)

1922-09-26 / 96. szám

41 Kedd, szeptember 26. MPIHIKCV Levelesládámból. A magyar urak szívesért sütkéreztek a bécsi udvar fényében. A méltóságok és javak onnan hullottak az arra érdemesek fejére és zsebébe. Ha valami nagyobb érdemek jutalmaztattak, ak­kor annak örömére „biberunt magnum áldomás". Még az olyan ájtatos papi ember is megengedte magának ezt a kellemes szórakozást, mint Sze- lepcsényi György hercegprímás. 1680 április 27-én Nagyszombatban kelt levelében tudósítja az egyik főurat: „Az donatiót Herva5r ur kezéhez adtam, hogy meg vigye kegyelmednek, kivánóan ezen grátiója ő Felségének legyen garádicsa ke­gyelmednek nagyobb méltóságokra és prömó- tiókra. Mely jónak' fejében szép emlékezetek kö­zött ittunk vigasságban a kegyelmed attyaíiaival s több Praelatus és Püspök urakkal". Az csak természetes, hogy bécsi főttraínk a maguk gondolatjárása szerint hazájuk sorsán is lendíteni akartak, persze általában az uralkodó érdekeinek megfelelő irányban. 1705 január 24-én Pécsben kelt egyik grófunk levele (nevét nem bírom elolvasni) ilyképpen: „Mink pediglen itten gróf Harrach főhopmes- ter ur Praesességében (minthogy Kaunitz ur meghalálozott) magyarországi dolgoknak békes­ség által való megsemmitésében fáradozunk, nem lévén ö Felségének szándékában, hogy fegyver­re] debellálja a magyar nemzetet. Hanem mint kegyes atya s nagy monarcha pacificatione me- diante országának lecsendesitését kívánja, ki is. ha succedal és magyarok accomodálják magukat jóval jó, ha nem, az egész nemzet kiirtatik, még anyja méhében a gyermeknek sem engedtetik (t. i. kegyelmeztetik) meg". De hát a keménynyaku magyarok sehogyse akarták „accomodálni" magukat, pedig I. Lipót 1703 augusztus 13-án megfenyegette őket írásban is . . . „Pártütésben maradtak és hitetlenek pe­dig bosszúálló kardunkat és házunk törvényei­nek kegyetlenségét megtapasztalják. Ezzel csá­szári grátiánkkal hozzátok kegyesen maradtunk stb." Ilyenféle császári gráciákban bőven volt ré­sze a magyarnak évszázadok alatt. Talán.a nem­zetnek kilátásba helyezett kiirtása megtörtént volna, csakhogy a botnak két vége van. A má­sikat mindig a magyar tartotta, ha nem is vol­tunk soha egy táborban. Akármi történik velünk, kétségbeesés nélkül, nyugodtan mondhatjuk: Vidimus iám alios . ven- tos! A világ megszokott rázkódni néha, a zsar­nok alatt ekkor meginog a talaj, a magyar po­rából megölelnedett Phönix lesz. 1818 után ala­posan nyakunkra ült az osztrák sógor. Még azt is megborotváltatta, aki Kossuth-szakállt viselt. Hertelendy urat se akarták ekkor a protocol- hmiba beírni máskép, mint Telendy-nek, mert: Fin ungarischcr Pebeil ist kein Herr! De azután iött 1866, jött Königgratz — mitől a császár atyai szive hirtelen meglágyult — cs nem volt más hátra, mint a kiegyezés 1867-ben. Feltámadtunk! Levelesládámban van 11. Rákóczi Ferencnek 1694 szeptember 27-én Colonia Agrippinán kelt levele. Ifin boldog férj volt akkor ö. De hát Li­pót császárnak legkevésbé sem tetszett Rákóczi­nak ez a házassága, mert bizony már itt. sem a.ccommodáltá magát a legfelsőbb akarathoz. Ké­sőbb egyenesen kitűzte a Pro Libertate zászlót, amiből még nagyobb baj lett. Nem csoda azután, ha például labanc Nagy István urain isv „szegény hazánk pusztulása s utolsó romlásra jutott sorsai" kesereg már'1765- ben kelt soraiban. Kevés vigasztalásul szolgált hogy „Generális Hannibál Heisfer uram alatta levő horvát hadaival egyszer Vépnél, másszor Völcseinél dicséretesen megkergette a kuruezsá- got". A kuruc nem maradt adós a kölcsönnel. Ugyancsak Nagy István írja: „circiter négyezer lovasból és gyalogból álló kurucság Kőszeg alá jővén és délután három és négy óra közt az Hochstattját erősen ostromolván, megvette s azonnal egynéhány helyen meggy ujtogatván, annyira fölégett, nem hiszem az egész külső váro­son tizenkét ház maradhatott voina épen. A ku­rucok közül circiter hatvanig,, az Garnisonbeliek közül tizenötig, az Városiak közül is fegyver miatt ugyanannyi elesvén. De az nagy tűzben mennyi ember égett el, nem tudhatom". Jó Nagy István is alig bírt kiszabadulni az égő városból. Ilyenféleképpen pusztítottuk egymást tömér­dek időn át. Csak most a legújabb időben derült ki, hogy nem igen csináltunk mást. mint a nem­zetiségeket nyomtuk el. Büszkén kiáltja most fe­lénk több másajku vezérférfiu, hogyha nem tet­szik nekünk itten, hát nyitva a határ. Menjünk, amerre jólesik! Akkor is nyitva volt a határ, mikor mi ma­gyarok dirigáltunk errefelé s bizony a mostani szónokok egész jól kiáltották a mi elnyomásun­kat, velünk öregedtek meg. Eszük ágában sem volt innen elszaladni. Leszünk bátrak holtunkig itt ülni és ne vegyék rossz néven, ha valamiért nemtetszésünknek adunk kifejezést. Éppen úgy, mint ők, még nem is oly régen! Azután pedig, ha már csak annyira nyomná vállainkat az elnyomatás, mint az övékét nyomta a mi uralmunk alatt, mi szegény barbár magya­rok — boldogok leszünk! Etliey Gyula dr. — (A prágai meteorológiai intézet jelentése.) Időjóslás: Változékony, nyugodt, változatlan hő­mérsékletű időjárás várható, helyenként gyenge csapadékkal. * — (A szlovenszkói reformátusok memoran­duma.) Nemrégiben a szlovenszkói egyetemes re­formátus konvent megbízásából Czinke István rimaszombati református püspök és Lukács Géza volt főispán vezetésével küldöttség járt Prágában és memorandumot nyújtott át a köztársaság elnö­ki irodájának. Az emlékiratban a zsinattartásról, a nyelvhasználatról, a lelkészi fizetések rendezé­séről és kiutalásáról, valamint az iskolai követe­lésekről volt szó. A köztársaság elnökének iro­dája most értesítette a konverrtet, hogy a memo­randumot az elnök elé terjesztette, aki az abban foglalt panaszokat és kívánságokat további in­tézkedés céljából a közoktatásügyi miniszterhez tette át. A református zsinat egybehtvásáról az alkotmány értelmében a kormány fog dönteni. (A sziámi herceg Prágában.) Érdekes ven­dég érkezett tegnap Prágába.. Délelőtt sgnlo.nko- csi futott be a Masaryk-pályaudvárra, amely Dambrase sziámi herceget és feleségét hozta Cseh-Szlovákia fővárosába. A herceg a IégMog nemzetközi konferenciáján, amelyet Prágában tartanak meg, vesz részt. Feleségével együtt exotikus öltözetben járja be autóján Prága utcáit, tegnap megtekintette a város nevezetességeit. Az utcagyerekek nagy hada hívatlan kísérőjévé szegődött a hercegi párnak, úgy hogy a rend­őröknek nem kis munkát adott, hogy Prága jóhir- nevét a hercegi vendégekkel szemben megvédje, — (GhHlány Imre báró meghalt.) Budapestről jelentik: Ghillány Imre báró a Tisza-kormáhy volt föld m ívelés ügyi minisztere sashalmi birtokán hosszú szenvedés után meghajt. — Ghillány Imre báró 1860 junius 28-án született a sárosmegye; Fricsen. Jogi tanulmányainak elvégzése után sárosmegyei birtokán gazdálkodott ,mig 1903-ban Sárosmegye főispánjává nevezték ki. A főispán- ságról a koalíció kormányra!ut á s akor lemondott és vissza is vonult a politikai élettől egészen 1910-ig, amikor a Khuen-Iléderváry-féle válasz­tások alkalmával munkapárti programéi képvise­lővé választották. Tisza István kabinetjének re­konstrukciója alka lmával fölmi verésügyi miniszter lett és ebből az állásából 1917 elején távozott Tisza István lemondása után. 1919 őszén a C!árk­iéi® tárgyalások alkalmával ismét szó volt arról, hogy a koncentrációs kormányban ő lesz a íöld- mivelésügyi minszter, ő azonban nem vállalta a megbízatást. Később részívett a középpárti szer­vezkedésben is, de egyre súlyosbodó betegsége miatt mindinkább jobban visszavonult a politikai élettől. Temetése hétfőn délután két órakor volt a Hatvan melletti Sashalmon. — (Az egészségügyi bizottság újra kirándul Szlovenszkóba és Rusziuszkóba). A törvényho­zás két házának egészségügyi bizottsága ma este újból elindul szlovenszkói és ruszinszkói tanulmányutjának folytatására. A tanulmányút ezúttal szeptember 30-ikáig fog tartani. Az egészségügy) bizottság terv szerint a pozsonyi állami kórházat, a nagyszombati megyei kórhá­zat, Pöstyén és Trencsénteplitz fürdőt, valamint az osztraui és az oppaui közegészségügyi intéz­ményeket tekinti meg. — (Appoyni Albert grői birtokát fölol­dották a zár alól-) Budapesti tudósitónk tele­fonjelentése.) Apponyi Albert gróf birtokát annak idején a cesh-szlovák kormány lefog­lalta és azt követelték Apponyitól, hogy tegye le az állampolgári esküt. Most Apponyit dip­lomáciai utón értesítették, hogy a cseh-szlo- vák kormány megengedte, hogy éberhardi birtokát eladhassa. — (Szabadonengedték a poprádi állomásíö­nököt.) Megírta a Prágai Magyar Hírlap, hogy a. magyar hatóságok letartóztatták Vrpovszki poprádi állomásfőnököt, Debrecenbe szállították, ahol az ügyészség hazaárulás miatt vádat emelt ellene. A cseh-szlovák kormány diplomáciai útra terelte a dolgot és budapesti követe utján a le­tartóztatása miatt tiltakozó, jegyzékkel fordult a magyar kormányhoz. A magyar kormány — mint a Liodve Noviny értesül — szombaton közölte a budapesti cseh-szlovák követtel, hogy elrendelte V r b ov s zk y sz ab ad 1 áb rab elye zé s.é t. — (Újból ad vízumot a budapesti cseh szlovák követség.) Budapesti tudósítónk je lenti telefonon: A budapesti cseh követség, utlevélosztálya ma hirdetményt tett közzé, mely szerint holnaptól kezdve újból megkez- . dik az útlevelek láttamozását. , í — (A jugoszláv kormány és a szabadkai ! püspökség). Nemrégiben hirt adtunk arról, hogy j a kalocsai érsekség Jugoszláviához csatolt egy- j házközségeiből Szabadkán püspökséget alapita- j nak. A jugoszláv kormány most — mint tudósi- j tónk jelenti — kérelemmel fordult a Vatikánhoz, j melyben engedőimet kért, hogy a püspököt a > kormány maga nevezhesse ki a Szentszék utó- ! Tagos hozzájárulásával. — (Új osztrák követ Budapesten.) Budapest­ről jelentik: Ausztria budapesti követe, K no bio eh legközelebb elhagyja állását és helyébe Calice hágai osztrák követet nevezik ki. — (Leégett a pozsonyi kátránylemezgyár). Pozsonyi tudósítónk jelenti: Vasárnap délután egy órakor a pozsonyi Menzi-féle kátránylemez­gyárban tűz ütött ki, amely percek alatt a gyár összes helyiségeibe átcsapott. A tűz eddig isme­retlen okból, a gyárnak úgynevezett papirhuzó- mühelyében tört ki, A raktár hatalmas kátrány- papirkészletei néhány perc alatt lángban állot­tak. A tűz híre a városban hamarosan elterjedt, annál is inkább, mert hallatlan nagyságban im­bolygó, koromfekete füstfellegek borították be az eget. Amikor a tűzoltóság a tűz helyszínére érkezett, a gyár összes benzolhordói felrobban­tak. A robbanások és az óriási hőség miatt a mentési munkálatok csak a gyár mellett fekvő házak és a Grüneberg-féle nagy fatelep meg­mentésére szorítkozhattak. A városban eleinte az a hir terjedt el, hogy a pályaudvar gyulladt ki. A rendőrség a tűz hallatára összesereglett embertömeg miatt kénytelen volt katonai segít­séggel az összes mellékutca forgalmát lezárni. Délután háromkor robbantak fel az utolsó ben­zolhordók. A kár még nem állapítható meg, va­lószínű, hogy néhány millióra koronára rúg. Menzi gyártulajdonos a tűz kitörése előtt ' fél órával elutazott Pozsonyból. — (Betörök a járásbíróságon). Rimaszom­batból jelentik: Néhány nap előtt ismeretlen tet­tesek behatoltak a rimaszombati járásbíróság épületébe és Prazsák dr. vezető-járásbirö szo­bájából egy vaskazettát, amelyben nyolcezer ko­rona volt, el akartak lopni. A hivatalszolga meg­zavarta a betörőket, akik elmenekültek. — (Ujj jegyzői díjszabás készül.) Az igazságügyminisztériumban az uj ügyvédi ! díjszabással kapcsolatosan uj községi jegy'- | zői díjszabás tervezetén dolgoznak. Az erre i vonatkozó javaslatot a parlament őszi ülés­szakában tárgyalják le. A minisztérium a jegyzéket tárgyalás céljából rövidesen össze­hívja. — (A prágai magyar követség vizütndijat nem uíánvcíelez). A prágai magyar követség út­levél osztály a közli az érdekeltekkel, hogy a ví­zumokért járó összeget nern utánvételezi. Min­denki saját érdekét szolgálja azzal, hogy a ví­zműért járó illetéket, a postaköltséget és egy megcímzett válaszborítékot pénzeslevéiben mel­lékeli az útlevélhez, mert ez az elintézést jelen­tősen meggyorsítja. — (Megszüntetett magyar iskola). Nagy- bccskerekről jelentik: A kormány intézkedésére a nagyhecskéreki magyar felső kereskedelmi is­kolát megszüntették. A magyar gimnázium meg­nyitása még nem bizonyos. A szülők teljes bi­zonytalanságban vannak. ­— Reddíng-Bibaregg báró elhagyta Budapes­tet.) Budapesti tudósítónk táviratozza: Redding- Biberegg báró, a nemzetközi Vöröskereszt genfi központjának magyarországi kiküldöttje táviratot kapott a svájci kormánytól, hogy diplomáciai ki­küldetésben azonnal Athénbe utazzon., — (Parasztlázadás Dalmáciában). Belgrádból jelentik: A dalmáciai parasztság a földbirtokre- form miatt rettenetesen el van keseredve. Az elégedetlenség már erőszakos lázongásokban is kirobbant. Több községben véres összeütközések voltak a csendőrség és a fellázadt íöldmivesek között. A íöldesurak termését csendőrség védi. A csendőrség közel ezer föllázadt földtnivest letar­tóztatott. xx Női és gyermekruhát, kosztümöt és kabá­tot olcsón és Ízlésesen készít és átalakít Forgách Márta női szabó Kassán, Martinovics-u. 27. xx 1A kassai szt. Orsolya-rendl gazdasági in­tézetben) az 1922—23. évre internátussal egybe­kötött háztartási és iparművészeti tanfolyam nyílik. A tanfolyam délelőtti tárgyai: sütés, fő­zés, cukrászat, mosás, vasalás, kertgazüasági és majori gyakorlatok. Délutáni tárgyak: ruha- és íehérnemüszabás-varrás, gobelin és keleti sző­nyegszövés, kalap, művirág és babakészítés, batik, fém, fa és bőrdiszmunkák, kosárfonás. Egésznapos tanfolyam díja 120 korona havonta, félhónapos tanfolyam 80 korona. Jelentkezés: dél­előtt 10—12-ig a gazdasági tanintézetben, Ko- menszky-u. 6. sz. §iisíás ÉS ZiMC Pucclni-esi Prágában. A prágaj német' színház vasárnap Puccininek három egy felvonásos operáját mutatta be. Dér Maníel, Die Schwester Angelica, Gianni Schicchi a három opera, melyeket Kramer nagy gonddal és becsületes művészettel hozott színre. A precíz és tökéletes zenekart Zemlinsky dirigálta. A nü- anszokig menő finomsággal interpretálta a zene- Liv Puccini muzsikájának szépségeit. Az első "'crában Forray Olga magyar operaénekesnő •i?k főszerepet. Tiszta és kristályosán finom szopránja mele­gen csengett. Pianói lágyak és selymesek voltak, drámai akcentusaiban nagyszerűen érvényesült biztos iskolázottsága és hatalmas hanganyaga. Játéka harmonikus és művészi volt. A közönség szeretette] és elismerő tapssal fogadta. A többi művész is tehetségének legjavát adta. ta. Víg halál. (Harlekin-töténet egy felvonásban. Irta: Evrel­nov Nikolaj. Fordította: Széki Andor és Mok­ronszov Jenő. Kísérőzenéjét irta: Lányi Viktor. Először adták a budapesti Belvárosi Színházban 1922 szeptember 22-én). Jó öreg és halhatatlan halál. Holbejn, Tol­sztoj. Ibsen, Strindberg. Maeterlinck, Andrejev Leonid, Hoffmannsthal és a többiek után megint akadt.égy barátod. Nagy téma a hálál, mély és örök probléma, de ember kell hozzá, aki megfogja. Ez az Evrei- nov űr hallhatta Rostand Colombináját, amint ci­garettafüstöt fújva könnyedén beszél a közön­ségnek: ­„Csak a mosolyt szeressék, hölgyeim. Ez csillog arcuk rózsás völgyein, S gyöngyös foguk is csak ettől1 fehérük, Es ha akarnak egy igazi férfit, Szivük a fájdalom ne ejtse meg: Válasszák azt, aki mindég nevet. Igaz.'a bánat áraszt több delejt, De aki sir, az könnyebben feleit. S nem tudni, hogy fog-e kacagni az. Kinek számára nem terem vigasz, De a vígaknak meg fogjuk karjuk És ők is sírnak ... hogyha mi akarjuk! Igen, Evreinov boldogította Colombináját egy kacagva, csókolva halálba .táncoló Harlelan- nel. \ bizarr keretben, végigélvezhetjük Harie- kin tréfáját az ostoba, kapzsi doktorral Moliére). a féltékeny Pienot gyáva bosszú át, ki a halál közeledtét jelző órát előreigazitja és hall­juk Harlekin bölcs véleményét, hogy nem érde­mes takarékoskodni az élet erőivel, pazarolt kin­csek végeztével szívesen haljunk meg. (Lásd: Epikuros). Amikor Harlekin a gyáva Pierrott a, halállal együtt, elköltendő vacsorára meghívja, egy pilla­natra felvetődik előttünk a féktelen Don. Juan halálvacsorájának jelenetében reszkető szolga képe. Betoppan végül Holbein csontváza, Harlekin Saint Saens Danse Macabreját lejti vele, aztán egy utolsó csókban összeomlik. Nagy merészség kell ily banális gondolatnak szavakba öntéséhez. De nyugodjunk meg, a sza­vak éppoly banálisak. Éhez járul a moliérei dok­torfigura és hoibeini halál, a pepita háttér és óriási világitó hőmérő, a nagyokat dobogó szív­verés, a kialvó életmécs lobbanó fénye és last bút nőst last a szép hangulatfestő, olykor érzel­mes. máskor gúnyos, avagy szimbolikusan meg­rázó zene. Ez a legérdemesebb az egészben. Mindez elég, nagyon jó és sok az irodalmi smokkok hadának, elcsemcseghetnek rajta, ameddig nekik tetszik. Tessék egy kis kaviár, fecskefészek, ami kell. ínyencnek való falat. Sti­lizált szívdobogás és pénzeszacskó, koszorús óra és bukfencező halálvárás, hopp-la, ide nézzetek. Es isszák szemmel, szájjal, füllel a jóleső „ujsze- rüség“-et. Vannak azonban, akik másra is szomjaznak. Valaki méltán azt kérdezte a folyosón, váj­jon, ha ezt a darabot valamelyikünk irta volna, előadták volna-e? Ebben a megjegyzésben min­den kritika bennfoglaltatott. Nem, uram, nem, orosz iró kellett ehhez, másként soha nem adták volna elő. Harlekin szerepében Gellért Lajost, Colom- bina szerepében Bánócziné Ilonát, Pierrottébán Baröti Józsefet, az orvoséban Szeghő Endrét és a halál szerepében Ürmössy Anikót láttuk. (F. J.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom