Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)

1922-09-23 / 94. szám

Szombat, szeptember 23. — A kisantant pénzuniója? Azokról a pénzügyi tervezetekről, melyeket a marien- badi konferencia és az ezt köve fő prágai ta­nácskozások alkalmával a kisantant képvise­lői megvitattak, a mai napig a nyilvánosság semmit sem tud. A belgrádi pénzügyminiszter egyik szakelőadója, P 1 a v s i c a „Zagraber Tageblatt“-ban nyilatkozik a Cseh-Szlovákia és Jugoszlávia között a kisantant keretén be­lül tervbevett pénzügyi együttműködésről. Plavsic államtitkár igy nyilatkozik: a Cseh­szlovákiával folytatott legutóbbi gazdasági tárgyalások alkalmával szó volt a Cseh- Szlovákiával való pénzügyi együttműködés­ről is. Mindkettőnknek érdekében áll, hogy a cseh-szlovák korona és dinár közötti árfo- lyamkülönibség a lehetőség szerint megszűn­jön. Cs<ak ebben az esetben lehetséges a két állam között élénk árucseréről szó. Cseh­szlovákiában belátták ezt és segítenek ne­künk a dinár árfolyamának emelésében. Ez a segitség valószinüen rövidesen még inten­zivebbé válik. Ha az államunknak sikerül Cseh-Szlovákiától hitelt kapni, úgy hogy ezzel az állami banknál lévő adósságot tör­leszthet!;, ezáltal a dinár árfolyamának állása lényegesen biztosítva lenne. A Cseh-Szlová- kiával kötött szövetség csak akkor válik tel­jesen hatásossá és jelentőssé, hogy ha tartós gazdasági közeledést érünk el. Nincs kizárva, hogy ez rövidesen a kisantant pénzuniójához fog vezetni, §.z ilyen unióból származó elő­nyök a kisantant államaira nézve világosak. Csak ezáltal lesz egy gazdaságilag is erősen megszilárdított szövetséggé és döntő hatalmi tényezővé Középeurópában. (?) Ennek a pénzuniónak az előfeltételeit azáltal szerzik, hogy a kisantant államainak valutáit fokoza­tosan kiegyenlítik. (??) Innen a pénzunióig már csak néhány lépés van. — A cseh-szlovák—magyar kereskedelmi szerződés. Mint a „Pr. Tagbl.“-nak jelentik, a Cseh-Szlovákország és Magyarország kö­zött kötendő kereskedelmi szerződésre vonat­kozó tárgyalások október elején fognak meg­kezdődni. A jogi és pénzügyi kérdéseket Prá­gában, a kereskedelempolitikai és forgalmi kérdéseket pedig Budapesten fogják megvi­tatni. A magyar pénzügyi csoportot E r n y e i Pál dr. államtitkár fogja vezetni, abban a cso­portban, mely a kölcsönös tartozások és kö­vetelések kiegyenlítésével fog foglalkozni, a vezetéssel Schober államtitkárt, a Jegy­bank vezérigazgatóját bízták meg. — Árleszállítás a prágai piacon. A prágai or­szágos politikai igazgatásnál a fehérnemű- és urikonfekció képviselőivel tartott értekezleten megállapították, hogy a fehérnemű árai augusz­tus óta 20—40 százalékig, az úri ruhák és nyak­kendők árai pedig 30—40 százalékkal csökken­tek. A további árleszállítást ezek a szakmák csak a többi árucikkek olcsóbbodásával várják- — A közélelmezési minisztérium megállapította, hogy egyes kereskedők, különösen a mészárosok és hentesek, áruikat az üzletekben drágábban ad­ják el, mint ahogy a kirakatban jelezve vannak, bár az árukat nemcsak a kirakatokban, hanem az üzletekben is ármegjelölésekkel el kell látni. Az ilyen eljárás törvénybe ütközik és hivatalból ül­dözendő. A közönséget felszólítják, hogy az ilyen eseteket a hatóság tudomására hozza. — A kassai kiállítás szepesi kitüntetettjei. A Szepesi HirJap jelenti: A kassai kiállítás tegnap adta lei azoknak névsorát, kik a kiállításon kitün­tetést nyertek. A szepesmegyei kiállítók közül aranyérmet nyertek: Harmatta János Szepesvár- alja, Scholz C. A. Mateóc, Haltenberger Rudolf Rt. Igló, Szepesi Szesztermelők Lőcse. Ezüstér­met kaptak: Plander és Társa Merény, Krő Fe­renc Gölnicbátiya, Lányi Károly Ólubló. Bronz­érmet nyert: Koblaika András Toporc. Versenyen kívül: díszoklevéllel tüntették ki: Hernádvölgyi Vasipar Rt. Korornpa és a Witkowitzi bányaipar és vasgyárat Kotterbach. — Bérleszállitás a witkowitzi müvekben. A witkowitzi vasmüvek igazgatósága — mint a Pr. Pr. jelenti — tudatta a munkássággal, hogy a gaz­dasági válság oly fokra hágott, hogy valamennyi munkást el kellene bocsátania és az üzemet be­szüntetni. Hogy ezt a súlyos elhatározást el lehes­sen kerülni, az igazgatóság exportszállítások vál­lalása iránt tárgyalásokat kezdett Németország­gal. Ezek a szállítások a munkásság foglalkozta­tását az év végéig biztosítanák. De mert a német föltételek roppant kedvezőtlenek, az igazgatóság 30 százalékos bérleszállitást indítványozott a munkásságnak. A munkásság 8700 szavazattal 3500 ellen hozzájárult a bérleszállitáshoz. Az Igazgatóság erre táviratban elismerte a német rendelést és elhatározta, hogy a heti munkasza­kok számát hatra fölemeli. A kommunisták ter­mészetesen ellene vannak a bérleszállitásnak és a szociáldemokrata vezetőket, különösen Chaiup- nik képviselőt, aki a tárgyalásokat vezette, „áru­lással" vádolják. Tiltakozó gyűlésre készülnek is ez ügyben, ez azonban nem sokat használ majd, mert a többség a bérleszállitás mellett döntött. Az üzemigazgatóság roppant súlyosnak tartja a válságot, mert nincsenek rendelések. A készletek 52.000 tonna hengerelt vasból és 40.000 tonna nyersvasból állanak. % — A prágai állatvásár. A mai prágai állatvá- sárra 566 állatot hajtottak fel. Ebből 173 romániai, 47 dán, 224 magyar és 122 jugoszláv. Eladtak: román ökröt 4—4.50, bika 5—5.50, dán ökör 7.—, bika 4.—, üsző 4—5.50, magyar ökör 3.50—5.—, bika 5—5.50, tehén 3.50—5.50, jugoszláv ökör 4— 6.—, bika 4—5.50, tehén 4—5.50, üsző 4.25—5.— cseli korona kilogramonként. — Bőrárverés. A prágai mészárosok, hente­sek és nagyvágók nyersbőr- és bőrárverése szeptember 26-án (kedden) délután 1 órakor lesz a Beranek-szállőban. Eladásra kerül 4500 marha­bőr, 6000 borjubör, 30 lóbőr, 1500 száraz julibőr és 200 száraz őzbőr. — A budapesti kamara az árvizsgáló razziák és uzsorabiráskodás ellen. Budapestről , jelentik: A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában ér­tekezlet volt, amelyen Kemény Dezső kamarai titkár ismertette a kereskedelemnek és iparnak az árvizsgáló és uzsorabirósági működés körüli sérelmeit. A vita folyamán Matlekovits Sándor, az Országos Iparegyesület elnöke azt kívánta, hogy a kamara sürgesse az árvizsgáló bizottsá­gok megszüntetését, addig is azonban nyomaté­kosan követelje, hogy az Árvizsgáló Bizottságba gyakorlati szakemberek vonassanak be. Vértes Emil javasolta, hogy a kamara elnökségének ve­zetésével kereskedelmi és ipari érdekképvisele­tek küldöttségben jelenjenek meg a kereskedelmi miniszternél és kérjék a tarthatatlan helyzet ha­ladéktalan orvoslását, — A jugoszláv fapiac. A „Carpathia" írja: A jugoszláviai fakivitel emelkedik. Különösen Olaszország exportál nagy mennyiségben. Az olasz statisztika szerint az ez év első négy hó­napjában Jugoszláviából 75.000 hajórakomány fát importáltak. Németországot, a márka árfolyam- zuhanása folytán, a jugoszláv piac elvesztette. Anglia és Svájc tartózkodnak, úgy hogy az ex­port Olaszországon kívül főképpen Franciaország felé irányul. A Levanteban a romáu faipar erő­sen konkurál. Olaszországból hajóépitésre bükk­fát keresnek, amelyért 390 lírát fizetnek, franko vagon Adelsberg. — Romániában az export-im- port-bizottság a keményíaexport engedélyezését javasolta a minisztertanácsnak. Az engedélyt a minisztertanács megadta. — Szállítók kongresszusa Kolozsváron. Az „Ellenzék" legutóbbi számában hirt ad a romá­niai szállítóknak most megtartott országos kon­gresszusáról. A kongresszuson Erdély és Bánság valamennyi szállítói képviseltették magukat. A szállítók már régóta készülnek tiltakozni azok ellen a sérelmek ellen, amelyeket a román kor­mány részéről el kellett szenvedniök. Bereczky Sándor dr. iparkamarai titkár ismertette az ipar­kamara akcióját az u. n. kamionázs-rende- let visszavonása érdekében. Majd a vámraktárak kérdésére került a sor. Rámutattak arra, hogy a CFR nem rendelkezik kellő számú raktárral s igy az elszállításnak nagyon sok akadálya van- Az a terv merült fel, hogy amennyiben a kor­mány nem hajlandó a sérelmeket orvosolni, úgy a kereskedők állítsanak fel raktárakat. Ezután az elvámolások körül történő visszásságok tár­gyalására tértek át. Felpanaszolták, hogy a vám- tisztviselők nagyon sokszor önkényesen állapít­ják meg a vámösszegeket. Különösen a kolozs­vári szállítók szenvednek emiatt nagyon sokat. Kérni fogják, hogy a vámilletékek megállapitasa a jövőben szakértők közreműködésével történjen. — A prágai húspiac. A mai prágai hus- piacon az árak a következők voltak: Urü 8— 13, borjú 10—14, belföldi sertés 12—18, jugo­szláv sertés 15—17, román sertés 14—17, ökör eleje 10—12, hátulja 12—14, bika 10—11.50, tehén eleje 9—11, hátulja 19—12, egy évnél fiatalabb ökör és üsző 8—10 Kcs- kilogram­monként. — A prágai tőzsde. A korona árfolyam­emelkedése folytán az értéktőzsdei forgalom irányzata meglehetősen tartózkodó volt. Az árfolyamok tartottak, sőt egyesek javuhtak is. A bankértékek piacán a Cseh Iparbank, a Földbank, a Prágai Hitel és Morva-Sziléziai hanyatlott- A bécsi bankértékek árfolyama ma mérsékelten emelkedett. Az ipari értékek piacán a cseh cukor és petroleumértékek megszilárdultak. A kuliszban a Skoda jelen­tékenyen hanyatlott. A záró irányzat határo­zatlan volt. — Bizakodó angulat a pesti tőzsdén. Bu­dapestről jelentik: A tőzsde mai forgalma vontatott irányzattal nyílt meg. Később a nehéz értékeknél emelkedő irányzat állott be s az értékek jelentékeny árfolyamnyere­ségre tettek szert. A szilárdabb irányzat az­után kiterjedt a közepes és kisebb értékekre is, melyek jói tartottak maradtak, zárlat felé azonban csak némileg szilárdultak meg. A hangulat zárlatig bizakodó volt. A nehéz ér­tékek árfolyamemelkedése több ezer, a kisebb értékek árfolyamemelkedése több száz koro­na volt- Különösen a nehéz szénértékeket ke­resték, azonkívül az izzólámpa és a bank­értékeket. — Szilárd irányzat a bécsi tőzsdén. Becsből jelentik: A hetizárlat és az ellátás ellenére is, a tőzsde ina szilárd irányzattal nyílt meg, amely különösen a cseh és a magyar értékek árfolyam- emelkedésében jutott kifejezésre. A legtöbb bank- érték árfolyama is nagyobb volt, ellenbe a kor­látban határozatlan volt az árfolyamképződés. A tőzsde általában barátságos volt s ez az irány­zat később is tartott. A kuliszban a Délivasut (juli), az Alpine- és a Krupp-részvényeket ke­resték. A szilárd Irányzat zárlatig tartott — A pozsonyi terménytőzsde. Pozsony­ból jelenti tudósítónk: A tőzsdén az irányzat általában szilárdabb. Az árak valamivel na­gyobbak- A borsót, lencsét és köménymagot keresték. Hivtalos árfolyamok: 77—80 kg-os búza 150—170, 71—74 kg.-os rozs 110— 120, merkantil árpa 110—125, prima 120—135, szlovenszkói zab 110—125 mind ab állomás. Csöves tengeri 45—50, román tengeri 120— 130, kék mák 600—650, búza nullásliszt 3.10— 3.20, búza főzőliszt 2-60—2.70, búza kenyér­liszt 170—180, nullás rozsliszt 2.10—2.20, egyes rozsliszt 180—190, egyszerőrölt rozs­liszt 170—180, magyar búza nullásliszt 300— 310, korpa 70—80, préseletlen széna 120— 130, préselt 130—150, préseletlen, prima fél­édes széna 140—150, préselt 150—160, köteg- szalma 80—90, alomszalma 60—65, préselt 75—85, takarmányszalma 70—80, préselt 75 —85, burgonya 25—35 Kcs. — A prágai terménytőzsde. A mai termény­tőzsde irányzata a valutaingadozások folytán meglehetősen rezervált volt. Amennyiben kötések történtek, azok megszilárdult árfolyamok mellett jöttek létre. Különösen a gabonapiacon. A hely­zetet általában átmenetinek tartják. A gabona ma átlag 5 koronával volt szilárdabb. Búza 160—170, rozs cca. 130, árpa 120—125, zab 130—135 ko­rona. A Liszt árfolyama változatlan. A prima ten­geri valamivel szilárdabb. Burgonyát ab állomás 18—19 koronával kínáltak. A széna és a szalma kb. 5 koronával szilárdult meg. Kiadja: Flachbartb Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeiíungs-Aktien-Gesell­schaft nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. Holik. Nuilttér*) Meghívó. A szlovenszkói képzőművészek egyesülete Besztercebányán (Jednota Vyívarnych Umel- cov Slovenska v Banskej Bystrici) szeptem­ber hó 27-én d. u. 4 órakor tartja a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlését, amelyre a t. tagokat ezennel meghívja az Elnökség. NAPIREND: 1. A választmány választása. 2. Költségvetés megállapítása. 3. Az alapszabályok megváltoztatásáról szóló miniszteri rendelet tárgyalása. *) Az e rovatban közlőitekért a szerkesztő nem vállal felelősséget. itBRÜSljt Pensioii Mária Zawoisfri Gyönyörű, tengerre néző szobák fedett erkéllyel — Kitűnő ellátás — Kert Teljes penzió szobává! 25 lire Magyar háziasszony: Zawojski M. 401 Magyar társaságok előszeretettel látogatják: PALAIS BE DANSE SECIMflLLON PRÁGA I., Rybna ul. 5. — Naponta este 10 órától nagy attrakciós programm. — AMERICAN HALL Eroöeti Sclirammeí-zene. Zongoranál: LOffelhoIz PRÁGA II., Vodickova ni. (Ceska Bank­palota.) Nyitva naponta reggel 8 órától. 2 orchesier. Modern táncok. CHAPEAU ROUGE francia étterem PRÁGA I., Jakubska ullca 644. Naponta trió koncert. Karmester: Wolf Klubszerű berendezés. ______ 48-? ____ TO zsdeárfolQamok pénteken, szeptember 22-én: Prága: Értéktőzsde. Agrárai banka (Ag- Alpine.................... 230.— fa r Bank).... 460.— Kolini kávé.... 530.— Bohemia.............. 404.— Kolini petróleum. 325.— Cseh Union Bank 400.— Kolini szesz . . . 690.— B. Indnstrial (Cseh Tejipar rt.............. 460.— Ip arbank . . . . 415.— Első pilseni sör­Prager Kredit. gyár..................... 1930.— (Prágai Hitelb.) 710.— Danök és társa . . 275.— Szlovák Bank . . —.— Latirin és Klemont 200.— Zivnostenska . . . 398.50 Ringhoffer .... 570.— Anglobnnk (Angol- Prágai vasipar. . 555.— Osztrák Bank . . 50,— Skoda..................... 335.— Bécsi Unionhank. 11.50 Papír..................... 210.— Wi ener Bankv. . . (6.— Cseh nyugati szén 250.— Osztrák hitel ... 18— Osztraui szén. . . —.—■ Cseh Cukor .... 915.— Inwald..................... 625.— Ko lini műtrágya. 455.— Friedricb.............. —.— Po ldi........................ 276.— De vizád: IX/22. IX/21. 100 hollandi forint . 1203.00 1238.00 Kö. 100 német márka . . 2.225 2.20 * 100 svájci frank. . . 582.50 596,00 „ 100 norvég korona . 523.75 533.75 „ 100 dán korona . . . 655.50 658 03 „ 100 svéd korona. . . 826.00 838 50 „ 100 olasz lira .... 130.75 131.25 „ 100 francia frank . . 237.50 238.25 „ 1 font sterling . . . . 137.25 141.50 „ 1 dollár ........ 31.05 30.80 „ 10 0 belga frank . . . 225.50 225.50 „ 100 spanyol peseta . 479.00 464.00 „ 100 jugoszláv dinár. 42.62 41.75 „ 100 jugoszláv korona —.— —.— „ 103 román lei .... —.— —.— „ 100 bolgár leva . . . 18.60 18.55 „ 1 török font. 18.10 18.10 „ IC O osztrák korona . 0.0375 0.0362 „ 100 lengyel márka . 0.38 0.375 „ 100 magyar korona . 1.275 1.20 „ 1 dollár (kábel) . . . 31.40 31.30 „ Budapest. Értéktőzsde. Magyar Hitel .... 9900 Levante...................... 49000 Osztrák Hitel .... 1150 Tröszt......................... 15000 An g,-Magyar .... 1950 Csáky......................... 3075 Le számítoló.............. 2450 MagyarFegyvergyár45000 Ma gy.-Olasz................. 500 Ganz-Danubius . . 690000 Je lzálog..................... 425 Ganz-villaraos. . . 86000 Ha zai bank.............. 1650 Láng............................. 13800 Eg yes, tkpt.............. 3600 Lipták......................... 2550 Fö ldhitelbank.... 7600 Schlick...................... 7400 Me rkúr........................ — Baróti.......................... 2800 Ke resk. bank .... 25000 Izzó............................. 44500 Ma gy. ált. tkp. . . . 33000 Gutmann....................12100 El ső hazai.................. 39500 Klotild.......................... 9900 Salgó . ..................... 75000 Magyar Cukor . . 158000 Ri ma..................... . 16200 őstermelő ...... 3100 Kö zúti...................... 9500 Gummi.......................... 9800 Dé livasut................... 9200 Naschitzi................... 69000 Al lamvasut...............44000 Neusckloss...................1325 Bo rs.-Mískolci. . . . 16300 Orsz. fa...................... 2600 Co ncordia................... 15800 Győri olaj................... 10700 Bu dapesti malom . . 26900 Szlavónia................... 4425 Gi zella malom. . . . 11000 Egyes, fa................... 715 Vi któria..................... 55500 Lignum-tröst .... 78ŰO Hu ngária malom • . 21500 Zabolai..........................9850 Be ocsini...................... 54000 Papir.......................... 5950 És zaki szén............... 32000 Bóni...............................11000 Es ztergom-Szászvári 34000 Malomsoky....................1900 Felsőm, szén ..... 60000 Rézbányái................... 3800 Dr asche......................2850C Égisz ....... 2150 Ma gnezit................. 98000 Óceán.......................... 6400 Ma gy. ált. Kőszén 142000 Pálfalvai.................... 4700 Urikányi . . • ... 67000 Kóburg . . * .... 7400 Adria..........................38500 Magyar szalámi . . — Atlantika.................. 6650 Spodium....................... 5750 A devizaközpont hivatalos árfolyamai: Amsterdam . 97000.— Prága................ 7700 — Bukarest . . • 1575.— Stockholm . . . 66300.— Kopenhága . . 52400.— Zürich....... 47000.— Kr isztiánia . . 43000.— Bécs.......... 3.10 Lo ndon . . ■ 11125.— Szófia...... 1550.— Be rlin.............. 190.— Zágráb...... 770.— i Róma . . • . . 10500.— Newyork ... 2500.— Páris. ..... 17000.— Varsó ...... 30.60 Bé cs. Értéktőzsde. Magy. koronajárad.. . — FerdinandsNordb. 9850000 Magy. arany járadék 110000 Staatsbahn . . . 12950000 Angíobank..............11 900 Südbahn..................... 279000 Ba nkverein Wr. . . . 34700 Südbahn prioritat . 549000 Bodenkredit.................. 52000 Alpine..................... 578000 Kr editanstalt.............. 37700 Krupp ....... 573000 ün g. Kredit .... 300000 Poldi........................ 608000 La nderbank.............. 105500 Prager Eisen . . . 1275000 Lo mbard........................ 5600 Rima......................... 475000 Me rkúr ......................... 19200 Coburg..................... 229000 Os ztr.-Magyar Bank 162000 Salgó..................... 2295000 Un ion Bank Wr. . . . 26000 Urikány.................. — Cseh Union.............. 920000 Skoda..................... 800000 Zs ivnostenská Banka 950000 RinghoSer .... 1310000 Dunagőzhajózás • . 1600000 Magyar cukor ... — Kassa-Oderbergi • . 510000 Inwald ...... 1435000 Devizák. Prága .................. 2347.00 Kopenhága . . . 15610.00 Amsterdam . . 28900.00 London... 330200.00 Zá gráb.................. 259.75 Madrid.....11310.00 Be lgrád.............. 1039.00 Milánó....................3131.00 Be rlin.................. 52.85 New York . . . 74625.00 Brüssel .............. 5374.00 Páris....................... 5674.00 Bu dapest .... 29.45 Stockholm ... 19705.00 Bukarest.............. —.— Zürich... 13935.00 Kr istiánia . . . 12545.00 Varsó .................... 10.20 Berlin. Devizák. Prága......................4404.45 Milánó................... 5867.65 Am sterdam . . . 53732.75 London.................. 6142 30 Bu enosz Airesz . . 489.375 New York .... 1388.26 Brüsszel .... 10062.40 Paris ...... 10601.70 Kristiania . . . 23395.70 Zürich... 25967.50 Ko penhága . . . 28963.75 Madrid ..... 21123.55 Stockholm . . . 36754.00 Bécs ....................... 1,88 He lsingfors . . . 3071.15 Budapest................ 53.93 A zürichi devizaárfolyamok Zárlat IX/22. 1X721. 100 csehszl. korona . 17.00 16.10 svájci frank 100 magyar korona. 0.22 0.22 „ „ ICO német márka . . 0.38 0,38 „ * 100 hollandi forint . 207.50 207.50 „ 1 dollár..................... 5.355 5.345 „ 1 font sterling . . . 23.69 23,69 „ „ 100 francia frank. . 40.70 40.90 „ „ 100 olasz Ura .... 22.525 22.55 „ „ 100 belga frank. . . 33.40 38.60 „ „ 100 dán korona . . .112.00 11150 Í00 svéd korona . . 142.00 142.00 „ „ 100 norvég korona . 90.00 90.50 „ „ 100 spanyol peseta . 81.45 81.40 „ „ 100 Buen. Air. peso 191.00 191,00 „ „ 100 jugoszláv korona 1.825 1.775 „ „ 100 bolgár leva. . . —.— 3.10 „ „ 100 osztr. kor. (pénz) 0.0075 0.0075 „ „ 100 osztr. leb. bankj. 0 0088 0.0088 „ „ 100 lengyel márka . 0.07 0.07 „ „ 100 román lei... . —.— —.— „ w

Next

/
Oldalképek
Tartalom