Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)

1922-09-20 / 91. szám

Szerda, szeptember 20. % — Mennyit kapott Cseh-Szlovákország a régi jegybank aranyából? Az Osztrák­Magyar Bank felszámolása következtében a c^ph-szlovák köztársaságnak ítélt aranykész­let egy részét, még pedig húsz millió arany koronát, szombaton szállították át Bécsböl Prágába. Megjegyzendő, hogy a köztársaság az Osztrák-Magyar Bank aranykészletéből a múlt évben tizenöt millió arany koronát ka­pott, úgy hogy az aranykészletnek Cseh­szlovákiára eső része harmincöt millió arany koronát tesz ki. —A prágai grémium és a kormányprok- lamációk. A prágai kereskedelmi testület közli: A legutóbb megtartott elnöki ülésen, melyet Martinec József vezetett, elsősorban a kor­mány ismert nyilatkozatával foglalkoztak és megállapították, hogy a kereskedők az ár- leszálitással a fogyasztóknak a lehetőségig kedveznek. Különöben a kereskedelem a sza­bad versenyhez szokott alkalmazkodni. Ma mégis, mikor nemcsak haszon nélkül, hanem a legtöbb esetben veszetségre ad el a ke­reskedő, bizonyára joga van azt követelni, hogy a lakosságnak a többi része, elsősor­ban pedig maga az állam ne csak szavak­kal, hanem tényekkel járuljon hozzá a drága­ság leküzdéséhez. Az úgynevezett háborús nyereségeket a kereskedők adó, vagyonle- adások és más ehhez hasonló fizetések alak­jában már visszafizették és ezért föltétlenül szükséges, hogy az állam szállítsa le a for­galmi adót, szüntesse meg a félszázalékos alkalmozottak szerződési illetékét, szállítsa le a vasúti- és vámtarifákat és az állami üzemekben igen könnyen elérhető takaré­kossági rendszabályokkal járuljon hozzá az adóterhek könnyítéséhez. Az 1922. év tava­szához viszonyítva számos árunál 50 száza­lékkal is estek az árak és ha az üzemi költ­ségek az üzletekben ugyanazok maradtak, avagy még emelkedtek is (mint például a bérletek), könnyű kiszámítani, hogy a keres­kedelem meddig bírja a jelenlegi válságot. Hogy mennyire nem időszerű a prágai villa­mos vállalatnak az a kísérlete, hogy a villa­mos viteldiját és az áram árát felemelje, szükségtelen külön kiemelni. — 40 milliós vesztesé? egy év alatt A Cseh­szlovák keleti kereskedelmi rt. Prága idei ren­des közgyűlésén, melyen Kolátor János alelnök elnökölt és amelyen 45.403 részvény képvisele­tében 117 részvényes volt jelen, igen szomorú üzleti eredményről számoltak be. A társaság, mely már az előző évben 14 millió veszteséget mutatott ki. újabb mérlegében 40.48í> 677 korona veszteségről számol be. Az 1921-ben Spalatóban alapított fiók — a társaság jelentése szerint — bevált, de a triesti fiókvállalat a magas olasz vámtételek miatt nem prosperált. Különösen a balkánvaluták áresése az, ami a társaság rom­lását okozta, azonkívül hátrányosan befolyásol­ják a mérleget a hitelezőkkel és szállítókkal foly­tatott perek és még csak rövid ideje, hogy sike­rült a szanálási akciót tető alá hozni. A mérleg- j ben az adósok 12 és fél millióval, a hitelezők 17 | és fél millióval szerepelnek. Tavaly az áruraktár még 80 milliót ért, most pedig már csak 12 mil­liót. A társaság most úgy akarná rendezni válsá- j gos helyzetét, hogy a 45 milliós részvénytőkét 4 ■ és fél millióra leszállítják, azután 5 és fél millióra j felemelnék. Jóformán az e^ész régi igazgatóság j lemondott, csak Weidenhoífer Viktor nem, akit , azonban nem választottak be újból az igazgató­ságba. Az uj igazgatóság a következőképpen ala­kul: Kleinhampel Vencel nagykereskedő, Kolátor János nagybirtokos, Neiedly Tamás gyáros, VI- tousek Rezső gyáros, Wilsner Ferenc mérnök, gyáros, Marék B. János, Drnek János nagyke­reskedő, Kriener Károly igazgató, Rodovsky Bo- hus nagyvágó, Steinwald József kereskedő és Sychra Antal gyáros. — Az 1922 23-sk évi répaegyezmény. A ré­patermelők egyesülete és a cukorgyárak szövet­kezetének képviselői az 1922. évi répatermés szál­lítási feltételeit a következőképpen állapTották meg: A cukorrépa ára az 1922—23. évi kampány­ra 100 kilo tiszta súlyért 17 kor: az átvételi ár a mérlegigazolvány átadásától Számított 10-ik napig kifizetendő. Minden 100 mázsa tiszta súly­ban leszállított répáért a cukorgyár 10 kilo vető­magot köteles szállítani, még pedig jó csirázö- képességüt. A mezőtől a gyárba való szállítás fe­jében kilométerenként és métermázsánként 25 fü­lért fizet a gyár. A répatermelő nrnden 100 kilo répa után annyi százalék répavagdalékot kap, a mennyit az illető község répatermelői tavaly a kollektív szerződés érteimében díjtalanul kaptak, de legalább 50 százalék friss és normálisan pré­selt vagdalékot az eddigi szállítási módozatok mellett: loko cukorgyár, vagy franko vasútállo­más, melyről a répát elszállították. A répaterme­lőknek jogában áll a leszállított répáért 0.5 szá­zalék melasszet 100 kilónként 69 koronáért vásá­rolni. Az erre vonatkozó bejelentést november 15-ig kell megtenni. A répatermelő a leszállított répa után 6 százalék szaturációs iszapot kap In­gyen, loko gyár, továbbá minden 100 mázsa net- tosulyu répa után 3 kilo fogyasztási cukrot in­gyen. ■MlAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA£AAAA£AAA£AA*.AAÍ AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAJ^] \ Naponlo repülőjáratok Prípfeól \ l Strassburgba, Parisba, Varsóija, Wienbe, Budapestre és Bukarestbe | ^ Minden postahivatalnál (kivéve Bpestre) ► 5 Személyszállítás levéiposíöktacias Araszéllltás t ,1 Ganipipie Franco-Roumaine ds Navigation Adrienné Ma II., Mi! Ida ü. 6' | < TeielOÜ 1273 Részvénytőke 100000C3 frank. TeleffOIl 1273 > C14 ___ Ü­— A jelzálogkölcsön mint üzemi hitel. Ilyen chn alatt mi is hirt adtunk a willichi Becker- acélmüvek 250 millió márkás hitelműveletéről. A feltűnően nagy kölcsön hire, úgy látszik, külön­féle megítélésre adott alkalmat, mert a berlini la­pok a következő magyarázattal világítják meg az ügyet: Az összeget, melyet tisztán üzemi tőké­nek szántait a jövő számára, csak esetleges tőke- szükséglet esetén fogják igénybevenni. A Jorabar- dlrozás kérdése pedig — amire a P. M. 11. is kü­lön rámutatott — úgy alakul, hogy a kölcsönvevő társaság már eddig is többféle kedvező ajánlatot kapott. A társaság azt mondja, hogy reá nézve előnyös a kölcsön ezért is, mert a bankok részé­ről {elmondhatatlan, a társaság pedig bizonyos idő múlva hathavi fölmondással akár az egész össze­get is letörlesztheti. A márka esetleges emelkedé­sénél ebben a kölcsönvevő hatásos védelmet lát. Továbbá nincs kizárva, hogy a társaság nagyobb nyereségei esetén a résztörlesztést nem tartja va­lószínűtlennek. Végül, úgy értesül a Béri. Tagebl., a társaság az idei első évnegyedben nagyobb for­galmat csinált, mint az előző egész évben. — Az ilyenképp felette előnyösnek feltüntetett köl­csönt azért mégsem lehet gazdaságos tőkeszer­zésnek nevezni, mert a lombardirozással ebben a hitelműveletben megkétszereződnek a kamat­terhek, — A vetőmagvak ára Magyarországban. Nyers lucernamag 40.000, nyers lóheremag 43.000, biborheremag 40.000, fehérheremag 50 000, baltacimmag 13.000—13 500, tiszta tavaszi bük­köny 11.500—12.000, zabos tavaszi bükköny 102500—11 000, szöszösbükköny 20.500—21.000, őszi borsó 12 500—13.000, Viktória borsó 12.500 —13.000, velőborsó 13.000—13.500, fehér bab 6400—6600, tarka bab 6200—6400, mák 40.000— 41.000, mustármag 15.500—16.000 korona méter­mázsánként feladóállomásról. — A répaíermelés szabványbérei 1922-ben. A prágai országos központi munkahivatal szep­tember 15-én kelt hirdetménye szerint a folyó évi répatermés beszedése szabványmunkabér szerint történik. A répa beszedéséért (szedés, vágás, tisztítás, osztályozás és répalevéllel való befedés) a következő iránybéreket állapítják meg: 1 köböl 1 strych 1 hektár Kiszántott répa 60 kor. 90 kor 312 kor. Ki nem szántott répa 90 „ 135 ,, 468 „ Állandó rossz időjárásnál (eső, havazás), vagy a talaj abnormális viszonyainál ez a mun­kabér legfeljebb 20 százalékkal lehet nagyobb. A répalevelekért való répaszedés meg van enged­ve. ha a mezőgazdasági munkásság keresetét nem veszélyeztetik vele, avagy a répatermés gyors betakarítására vani szükség. A répa elszállí­tásáért a rendelet megállapítja a pótlékokat is. Az itt felsorolt szabványbérek szlovák munkásoki a is érvényesek. A munkaadó a répaszedésnél al­kalmazott és szabványbérre] dolgozó munkások­tól személyenként 6 koronát levonásba hozhat az élelmiszerek, lakás, fűtés és világítás fejében. — A valutaüzérkedést Magyarországon bör­tönnel lógják büntetni. Budapestről jelenti tudó­sítónk: Az ez évi augusztusi devizarendelet a va­lutaüzérkedést kihágásnak minősíti. De mert et­től még nem nagyon ijedtek meg a budapesti ed­zett valutaspekulánsok, a pénzügyminíszftr tör­vényjavaslatot nyújtott be az idegen fizetésesz­közökkel elkövetett visszaélésekről. E szerint bűntettet követ el és két évig terjedhető börtön­nel, valam'nt 500.000 koronáig terjedhető pénz- büntetéssel, az értékek elkobzásával büntetendők azok, akik külföldi fizető eszközökkel üzérked­nek, vagy magyar koronát külföldre kínálnak, vagy a felmentést megadó devizaközponti szervet tévedésbe ejtik, továbbá azok, ak:k koholt ada­tok szolgáltatása utján szereznek fizetési eszkö­zöket és azok, akik abból a célból, hogy a ma­gyar korona Vcásárló erejét rontsák, valótlan hí­reket terjesztenek. Egy évi fogház és 100.000 ko­rona pénzbüntetéssel büntetik azt a cégtulajdo­nost, akmek alkalmazottja a vállalat vezetőjének tudta nélkül, azonban a felügyeleti kötelesség el­mulasztása utján követi el e cselekedeteket A törvényjavaslat szerint az eljárás a büntetőför- vénvszék kebelében szervezett uzso rábír óság il­letékessége alá tartozik. A pénzügyipiniszter, a kereskedelmi miniszterrel együtt a Pénzintézeti Központ és az Országos Központi Hitelszövetke­zet tagjaira ki nem terjedő hatállyal a bankok és a pénzüzletek nvltását iparengedélyhez köti. — A dalmát borkereskedelem helyzete. $na- latóból irja tudóütónk: A spalatói gazdasági fel­ügyelőség jelentése szerint a dalmáclal borke­reskedelemben marv pangás észlelhető. A heTvi fogyasztás elenyésző, kivitelre pedig ah’g kerül valami. Se kflWö’dre, se belföldi szállításba nem vesztnek bort, pedig hozzávetőt’ges beesés sze­rint 15—'20 ezer hektoliter eladatlan b°r van Spalatóban. fokonként 150—170. vagy hektó] te­renként 2300—2800 din-áros áriion. A? jdM farmos a hosszú szárazság miatt gyengének ígérkezik. — A papírárak leszállítása. A Národni Listy szerint a kereskedelmi minisztérium szeptember 20-ára értekezletre hívta össze a papirszakmák képviselőit, még pedig úgy a termelők, mint a fogyasztók sorából, amelyen a papirosárak, fő­képpen pedig a rotációs papír árainak leszállí­tásáról fognak tárgyalni. — A prágai tőzsde. Annak ellenére, hogy a forgalom ma nem öltött nagyobb mérveket határozott irányzat nem jutott kifejezésre. Míg az egyes értékek, így az ipari értékek legnagyobb része a tegnapi árfolyamát jól tartotta, addig a különös értékek tovább ha­nyatlottak- A kuliszban a Skoda javult. Bank- értékekből ma megint sok került a piacra, de az intervenciós vásárlások megakadályozták a további lemorzsolódást. Lanyhább volt az Agrár-, a Cseh-, a Cseh Leszámítoló-, a Morva Agrár- és az Épitöbank. Az Iparbank: a Mezögazdaságibank és a Wiener Bank- verein megszilárdult. A záró irányzat hatá­rozatlan volt. A devizapiac forgalma szilárd irányzat mellett nyugodt volt. A szabadfor­galomban a márka V* ponttal emelkedett Budapest 0 2lh ponttal esett­— A prágai terménytőzsde. A mai termény- tőzsde szokatlanul látogatott volt. A forgalom azonban a megszokott keretek között mozgott. Az irányzat inkább lanyha volt. A gabonapiacon csak príma, száraz árut vásároltak. Hivatalos ár­folyamok: Cseh búza 150—160, szlovenszkói búza 140—155, rozs 120—130, uj zab 130—140. A ten­geri irányzata valamivel szilárdabb. La Plata ten­geri 130, Mixed 115. A hüvelyesek irányzata lany­ha. Viktória borsó 375—425, sársa borsó 275— 325, zöld borsó 275—350. Mák 625—675, mustár 450—500, bükköny 600—700, vörös lóhere 1400— 1800, fehér 1300—2200, svéd 800—1200, egy éves S00—1200 korona. Lisztben prompt árut keresnek s átlag 20 fillérrel drágábban fizetik. Amerikai 280—300, loko Tetschen, magyar liszt 310 ab ha­tárállomás. Burgonya iránt nem volt érdeklődés. Kínálat 19—33 Ke. A széna hanyatlott. Kötetlen szénát 130—140, kötöttet 145—155 Kc-vel kí­náltak. — A prágai áílatvásár. A mai állatvásár­ra 2008 állatot hajtottak fel. Ebből 57 bel­földi, 92 szlovenszkói, 222 magyar, 544 jugo­szláv, 646 román, 425 dán, 38 osztrák- Bel­földi ökör 4.50, príma 7.50—8.50, bika 5—7, tehén 4—6, szlovneszkói ökör 4.50—8-00, bi­: ka 5—7, tehén 4—6, magyar ökör 5.50, bika I 5.50, tehén 5,50—7.50, román 4—6, bika 5-50, i tehén 5—6, jugoszláv ökör 4.00—8.50, bika 5-00—6.50, tehén 4.70—5.00, dán ökör 7.50— | 8.50, bika 6.50—10.00, tehén 5.50—8.50, ausz- 1 triai ökör 4-50, bika 5.25, tehén 4.50 Kcs. Az irányzat közepes volt. — A budapesti tőzsde. Budapestről je­lentik: A tőzsde mai forgalma határozatlan irányzattal nyílt meg. Az ultimónap nehéz­ségei érezhetővé váltak. Általában a szilárd irányzat volt az uralkodó, különösen a ku­liszban, ahol a Salgó- és Délivasutrészvé- nyek nagy árfolyamnyereségre tettek szert. A Magyar Hitel tranzakciós hírek hatása alatt feltűnően szilárd volt. A bankértékek csekély forgalom mellett tartottak. A ma­lomértékek piacán az Első Budapesti Gőz­malom részvényei állottak az érdeklődés előterében. A fémpiacon a legtöbb érték a tegnapi árfolyamon alul zárult. A vasértékek piaca szintén lanyha volt s csak kevés érték javult. A fapiac barátságos volt. A vegyesér- íékek piacán • szilárd irányzat mellett na­gyon élénk volt a forgalom­— A bécsi tőzsde. Bécsből Jelentik: A tőzsde mai forgalma szilárd irányzattal nyílt meg s ez különösen az Államvasutak, a Délivasut, az Al- pine és a Krupp-részvények áríolyamemelkedésé- ben jutott kifejezésre. A korlátért'ékek is több­nyire nagyobb árfolyammal indultak. Később nye- reségbiztositó realizálások folytán a kuliszban gyengülés állott be, a korlátban azonban az érté­kek megtartották árfolyamnyereségüket, annak ellenére is, hogy az üzlet szűk keretek között mozgott. Csak az Államvasutakban és a Délivasut (juli) értékekben volt időnként élénkebb forga­lom. Későbben több kuliszérték megszilárdult. A záróirányzat szilárd volt. Kiadja: Flachbarth Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeltungs-Aktlen-Gesell­schalt nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: Q. Holik. lAzstfeórSolvamok kedden, szeptember 19-én: Prága: Értéktőzsde. Agrárul banka (Ag­rár Bank).... **60.— Bohernia .............. 404.— Cseh U nion Bank 401.— B Industrial (Cseh Iparbank .... 423.— Praper KredtL (Prágai Hitelb.i 700.— Szlovák Bank . . —.— Zivnostenska . . . *<00.— Anglobnnk (Angol Osztrák Bank . - 47.— Bécsi Unioniianb . 13.50 Wiener Kankv. . . 17.— Osztrák hitel ... 20 — Cseh Cukor .... 885.— IColini műtrágya. 465.— Poldi ........................ 274.­Al pine..................... 228.— Kollnl káré. . . . 520.— Kolini petróleum . 335.— Koiini szesz . . . 690.— Tejipar rt. .... **58.— Első oilseni sör­gyár ................. 2000.— Danö k és társa . . 27*>.— Laurin és Klement 205.“ Ringhoffer .... 565.— Prágai vasipar . . 5**5.— Skoda.................... 337.—* Pa pír..................... 222.— Cseh nyngati szén 235.— Osztraui szén . . . —.— Inwald..................... 616.— Friodrich .............. —* De vizák! ix/i9 i xrw. 100 hollandi forint . 1205.50 1173.00 1 Í00 német márka . . 2.10 1.975 100 svájci frank. . . 581.00 568.50 100 norvég korona . 538.75 511.25 100 dán korona . . . 650.50 643 50 1Ö0 svéd korona. . . 8(3.30 806.00 100 olasz Ura .... 12975 127.25 100 frani ia frank . . 234.50 230.25 1 font sterling. . . . 136.25 134.25 1 dollár 31.05 30.30 100 belga frank . . . 223.00 2)6.75 100 spanyol peseta . **7l.5!) 461.50 100 tugoszíáv dinár . 40.25 38.75 100 jugoszláv korona —.— — 100 román lei .... —.— —.— Itt) bolgár leva . . . 18.80 13.53 1 török font .............. 17.60 17.85 1G O osztrák korona . 0.0351 0.0365 100 lengyel márka . 0.36 0.39 100 magvar korona . t.225 1.25 1 dollár (kábel) . . . 31.20 30.55 Budapest. Értéktőzsde. Magyar Hitel .... 10500 Osztrák Hitel .... 1375 Ang.-Magyar .... 1020 Leszámítoló ..... 1270 Magv.-Olasz.............. 390 Je lzálog..................... 380 Ha zai bank ..... 990 Egyes tkpt ..... 3700 Földhitelbank. ... — Merkúr..................... 480 Ke resk. bank .... 20000 Magy ált. tkp. ... . 31 ^00 Első hazai.................. 38000 Salgó ....... .79000 Rima . ..................... 18550 Kö zúti ........ 9700 Délivasut.................. 10200 Allamvasnt ..... 5’''G00 Bors.-Miskolci. . . . 17300 Concordia.................. 15700 Budapesti malom . . 28000 Gizella malom. . . .11600 Viktória..................... 57500 Hu ngária malom . . 20200 Beocsini......................56CÖ0 És zaki szén.............. 37000 Bs ztergom-Szászvéri 37000 Felsőm, szén................46000 Drasche.......................2R00G Magnezit ..... 103000 Magy ált. Kőszén 157000 Urikányi , . • ... 700' 0 Adria..........................42000 Atlantika ...... 6800 Le van te ....................51000 Tr öszt.................... . 17300 Cs áky......................... 3975 M ag var Fegy vergy árS 7000 üanz-Dannbius . • 700000 Ganz-villantos. . . — Láng............................ 15200 Lipták........................ 2300 Sc hlick..................... 8050 Ba ráti................. 3550 Izzó............................ 52500 Gutmann................. 12800 Kl otild........................ 12000 Ma gyar Cnkor » • 182000 őstermelő.....................3150 Gu mrai..........................107C0 Naschitzi ..... . 75000 Neuschloss.............. 910 Or sz. fa..................... — Gy őri olaj ...... — Szlavónia.................. 4450 Egyes, fa ...... 615 Lignum-tröst .... 6500 Zabolaí ....... 9900 Papír........................ 5750 Honi............................ 12500 Malomaóky ..... — Rézbánvai ...... 3750 Égisz ....... 1950 Óceán ...»•••• 6400 Pálfaivai ...... 3400 Kóburr • • * • « • • 8800 Magyar szalámi . • — Spódium ..................... 6400 A devizaközpont hivatalos árfolyamai: Amsterdam . 97000.— Bukarest . . . 1550.— Kopenhága . . 53500.— Krisztiánja . . 42000.— London . . . 11125.— Berlin.............. 180.— Ró ma . . • . . 10500.— Paris. ♦ . » • . 19l00 — Prága.............. 8000 — St ockholm . . . 66300.— Zürich.............. 47000.— Bé cs................. 3 0G Sz ófia ..... 1550 — Zágráb.............. 780.— Ne wyork ... 2500.— Varsó.............. 3000 Bé cs. Értéktőzsde. Magy. koronajárad.. . 20000 Mairy. arany.iáradék 108000 A: glihank .............. 105100 Bá ni; véréin Wr. • . . 29000 Bodenkrt-dit. .... . 52000 Kreditanstalt.............. 36300 Fn g. Kredit .... 240000 Landerbank ..... 112000 Lombard...................... 5500 Merk úr ..................... 17200 Os ztr.-Magyar Bank — Union Bank Wr . . . 22500 Cseh t’n on . .... 930000 Zeivnostenská Banka 945000 Dunagőzhajózás . . 1645CÖ0 Kassa-Oderbergi . . 385000 Ferdi nandsNordb 10000000 Sfaatsbahn . . . 1335000 Südbahn ...... 274000 Südbahn prloritát . 539003 Alpine .............. . .564000 Kr upp..................... 590000 Po ldi......................... 674000 Prager Eisen . . . 1380003 Rima ........ 475000 f’oburg ....... 234000 Salgó ....... 1990900 Urikány ...... — Skoda..................... 819000 Ri nghoffer .... 1375000 Magyar cukor ... — Inwald.....................14S0000 A devizaforgalom ma szünetelt* Berlin. Devizák. Prága........................4654.15 Milánó.....................6207.20 Amsterdam . . . 56928.75 London ................... 65 6 85 Bu enosz Airesz . • 516.85 New York . . . . 1473.15 Brüsszel .... 10536.80 Paris................... 11235.90 Iv ristianla . . . 25168.50 Zürich................ 27665 35 Ko penhága . . .30360,00 Madrid................ 22372 00 Stockholm . • . 38831.35 Bécs ....... 1,805 lietsiugfors . . . 3136 05 Budapest ..... 55.93 A zürichi devizaárfolyamok Zárlat IX/19. IX/18. 100 csehszl. korona . 17.40 17.40 svájci frank 100 magyar korona. 0.21 0.21 „ * ICO német márka . . 0.375 0,36 _ „ 100 hollandi forint . 207.30 207.00 _ „ 1 dollár..................... 5.37 5.37 1 font sterling . . . 23.71 23.69 „ „ 100 francia frank. . 4070 40 40 „ „ 100 olasz Ura .... 22.50 22.35 . 100 belga frank... 3J.40 38.20 „ » 100 dán korona .. . 111.75 113 50 „ „ 100 svéd korona . • 141.50 141 30 „ „ 100 norvég korona . 91.00 90 00 „ „ 100 spanyol peseta . 81 75 81.50 „ „ 100 Buen. Air. peso 190 00 191,00 „ „ 100 jugoszláv korona 175 180 ., „ 100 bolgár leva... 3 20 3 30 „ „ 100 osztr. kor (pónzj 0.0075 0.0075 „ „ 100 osztr. leb. hankj. 0.0098 0 0088 „ „ 100 lengyel márka . 0.075 0.08 „ „ 100 román lei... . —.— —.— „ „

Next

/
Oldalképek
Tartalom