Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)

1922-09-20 / 91. szám

Szerda, szeptember 20. 3 Szféráiul Misei báró. a ^aüasági wálságró! % Cseh-Szlofábia t% Magijarország gazdasági viszoisualról. ha addig át nem adják a helyiségeket, le fog­ja pecsételni és a Kereskedelmi testület el­nöksége ellen kihágás miatt eljárást fog indí­tani. A Iepeosételés meg is történt s most a helyiségek bejáróin a demokrácia nagyobb dicsőségére a következő felírás díszeleg: Uradné zamőeno. Hivatalosan lezárva. 15. IX. 1P22. Bejthár. A lezárás napján a város polgármestere felhívta az Ipar és kereskedelmi testület ve­zetőségét egy közös értekezlet megtartására a drágaság elleni küzdelem tárgyában. A testület vezetősége, tekintettel ar.a, hogy a testület helyiségeinek jogtalan és erőszakos bezárása által magát mindennemű ténykedé­sében gátolva látja, kijelentette, hogy mind­addig, inig jogaiba vissza nem helyezik, sem­miféle értekezleten nem vesz részt, és kérte, hogy ez a minisztériummal közöltessék. A jogaiban mélyen sértett és közhasznú működésében ily erőszakosan meggátolt testület táviratilag értesítette az összes szíovenszkói és ruszinszkói kereskedelmi és ipartestületeket, a besztercebányai, a kassai a prágai és brünni kamarákat, a Szlovensz- kói és ruszinszkói kereskedelmi testületek országos szövetségét s felkérte azokat, hogy tekintélyük minden súlyával járjanak közbe, hogy ezt a hallatlan sérelmet mielőbb orvo­solják. A román-lengyel katonai konvenció (?) Pilsudsky lengyel köztársasági elnök romá­niai utjának jelentőségéről igen ellentétes hír­adások vannak. A Dimineata munkatársa beszégetést folytatott a sinaiai előkelőségek­kel a lengyel-román tárgyalások céljáról. Mindannyian hangsúlyozták, hogy újabb szerződéskötésről ezúttal nem volt szó, a román-lengyel védelmi szerződés fennáll és mindenről gondoskodik. Románia nem változ­tat eddigi politikáján, csak lábhoz tett fegy­verrel várakozik. Lengyelország nem lépett be a kisantantba és egyelőre nincs is szó arról, hogy belépne. Ezzel szemben a Rador bukaresti jelentése szerint Pilsudsky romá­niai látogatásával kapcsolatban a két állam között katonai, gazdasági és politikai konvenció jött létre. A konvenció offenzív-deffenziv jellegű és életbelép, mihelyt a két állam parlamentje ratifikálta azt­* Ez a hir, mely közvetlenül követi a cseh- jugoszláv katonai konvencióról szóló és a prágai hivatalos sajtóiroda által csak igen erőtlenül cá­folt híradást, jellemző a kisantant szoros egysé­gére. Arra az egységre, amely tulajdonképpen nincsen meg s amelyet eddig is csak a mestersé­ges indokok tartottak össze. Az idők és a politi­ka kialakulásai felőrlik a lazán összefűzött köte­lékeket s a Benes kön tármüve: a kisantant kezd két kettős-szövetségre tagozódni, mely alapjai­ban sem harmonikus egymással. ellenfele szerelmes szépeinek most hördüli rekedt, győzelmi szózatát. _ Lassan a völgy patakjának hüs vizéhez vánszorog. Mellkasából sülön ömlik vére. Az erdő puha földjén hosszú, vörös esik jelzi a bukott király utolsó, szomorú útját • . . • Sápadtan most kúszik a hold az északi Tátra komor élére. Hideg sugarait ráveti az álomba merült erdőkre, mély völgyekre. Az erdei réten sötét árnyak vonulnak. A nagyobbat két kisebb követi, a hava­sok királynője: a medvemama most indul csemetéivel cserkészetre. A tisztáson cammogva átballagnak. A fel­döntött ölfa mellett valmennyi megtorpan, az öreg fejét a földnek szegezi és elégedetten dörmögi: — Itt verekedtek a bolondok! Feje most fölrándul és idegesen beleszag­lász a levegőbe- Lassan, hosszúra nyúlt testtel a völgy felé kanyarodik, egy láthatat­lan fonál irányítja halk lépéseit. A patak part­ján kiegyenesedik, szemei a homályban gyil­kos, zöld tűzben foszforeszkálnak: a meder gránitkövei között mozdulatlanul fekszik az erdők bukott fejedelme, az ágakon átszürödö holdsugarak megtörnek üveges szemein. A hegyek nyugtalan vérű bolygója, a fel­szél, belefurakodik a hallgatag bükkök közé. Vad kegyetlenséggel belemarkol az elnémult avarba, a levegő egyszerre megtelik ezernyi ezer levél panaszos sóhajával, csukló zoko­gásával. Valahol összeverődnek a lombtalan ágak. Mintha láthatatlan kezek koporsót szö­geznének az ősvadon mélyében! . . . —só. Szterényi József báró volt magyar kereskedelemügyi miniszter az öt Németországban ért súlyos betegsé­géből felépülvén, Karlsbadba jött kú­rára. Munkatársunk ott fölkereste őt s kérte véleményét a gazdasági vál- : Ságról, valamint a Cseh-Szlovákia ! cs Magyarország között legközelebb megindítandó gazdasági tárgyalások- ; ról. Szterényi szives volt kérésünk­nek engedni és a Prágai Magyar Hir- j lap részére az alábbi kijelentéseket ' tette: — Súlyos betegségem folytán, mely Né­metországban ért, néhány hétre kikapcsolód­tam a közéletből és nem tudtam figyelemmel kisérni az eseményeket. Az azóta történtek tekintetében pótolnom kell majd néhány hét­re visszamenőleg ismereteimet. Mióta azon­ban itt vagyok Kansbadban és ez ide-oda is­mét három hét, igyekszem behatóan tájéko­zódni a cseh-szlovák gazdasági viszonyok tekintetében, melyek természetszerűleg ön­magukban is, de különösképpen középeuró­pai vonatkozásukban erősen érdiekéinek. — A cseh-szlovák valutának emelkedése a prágai kormány céltudatos politikája foly­tán előre volt látható. Hogy azonban ilyen mértékben fog emelkedni, azt — jóllehet egyes pénzügyi szakférfiúk megjósolták — rajtuk kívül nem hitte volna talán senki. Nem tagadható, hogy a prágai kormány a cseh­szlovák állam függetleniöésének első idejétől kezdve, következetes és céltudatos pénzügyi politikát folytat, minden törekvését az állam­háztartás egyensúlyának helyreállítására összpontosítva. A különböző szerencsés kö­rülmények találkozása következtében ez si­került is neki, úgy hogy ma Cseh-Szlovákia azon kevés országok egyike, melynek ál­lamháztartása rendben van. Annáik és kizáró­lag ennek tudható be a cseh korona nagy ér­tékemelkedése, mert hisz ennek következté­ben nem ad ki az ország fedezetlen papír­pénzt, viszont ez a körülmény szerezte meg részére a külföld teljes bizalmát, amely ép­pen valutájának értékelésében jut kifejezésre. Az azonban csak úgy volt lehetséges, hogy az állam pénzügyi politikája egészséges gaz­dasági életre támaszkodhatott, részére a gaz­daság, az ipar és kereskedelem a maga in­tenzitásává képezte a pénzügyi politi­ka alapját. E nélkül ez nem sikerülhetett volna, miképpen mindenütt meghiúsult, ahol csak egyoldalú pénzügypolitikái vagy t-ekni- kai intézkedésekkel akarták a valutajavitást elódni. Szomorú példája ennek Magyaror­szág, hol a Hegedűs-féle politika ellen egy­magám küzdöttem éppen a gazdasági meg­alapozás hiánya miatt és szerencséden vége ennek a politikánk ismeretes. (A nagyrabe- csüít szerző eddigi okfejtéseit nem tudjuk mindenben osztani. A szerk.) — A cseh-szlovák pénzügyi politika ép­pen azokat a gazdasági ágakat érinti most sikerével legérzékenyebben, melyekre tá­maszkodva tudta sikereit elérni. Az azon­ban természetes és elkerülhetetlen és las­súbb tempó által mérsékelhető lett volna. Ámtle igy is csak átmeneti jellegű, bár az átmenet előreláthatóan nem lesz rövid tar­tamú. Különösen az exportra utait iparágak érzik ennek a pénzügyi politikának súlyos hatását, mert azok jóidőre teljes tétlenség­re lesznek kárhoztatva, a magofs cseh koro­nával megszűnik az exportképességük a gyengébb valutájú országokba, holott eddig ezek voltak a piacaik. Különösen Német­ország és a régi kettős monarkia államai. Az ipar egy jelentékeny részét azonban sokkal kevésbé fogja a válság érinteni, mintsem általán el van terjedve és e rész­ben az a benyomásom, hogy a válságban sok a túlzás is. Ugyanis nem szabad figyel­men kivül hagyni Cseh-Szlovákiának igen tekintélyes belső fogyasztását; elvégre ez a kereken tizenhárom millió lakossal bíró ország egyúttal nagy fogyasztó terület is, a belső fogyasztás céljaira a termelés érin­tetlenül marad, ezt tehát nem érinti a vál­ság. Nem áll ez a régi magyar területeken lévő gyáriparról, melynek fogyasztási pia­ca kezdettől fogva Magyarország volt, ez most teljesen elesik, ezt az ipart igen sú­lyos helyzet elé állította a cseh korona nagy értékemelkedése. — Amiben azonban már nem vagyok képes tisztán látni, az a csehországi árala­kulás. A valuta emelkedésével mindenütt természetszerűleg csökkennek a belső piac árai. Hisz az államháztartás rendelkezésének nagy szempontjai mellett ez a döntő mo­mentuma minden valutajavitási törekvés­nek. Az összlakosság e nagy érdekeivel szemben alárendelt a még oly nagy ipar­érdekei is, mert az áilamra nézve az a mérvadóbb. De mit kell látnunk Cseh-Szlo- vákiában ezzel szemben? A belső piac árai hallatlan magasságban maratdak, nem ­csak, hogy nem tartottak lépést csökkenő irányzatban a korona emelkedésével, ha­nem ma ugyanott állanak, mint egy évvel ezelőtt. Ez az, ami érthetetlen, de tartha­tatlan is. Ez az, amiben az államnak kel­lene előljárni, amire akarva-nemakarva, kénytelen Is lesz, anélkül a magántermelés és kereskedés árai sem fognak csökkenni, ha pedig nem fog megtörténni, itt fog tulaj­donképpen kezdődni a nagy gazdasági vál­ság. Nem lehetséges egyidöben magas va­lutát és magas árakat tartami, ez fából való vaskarika. — Még néhány szót a közeiben hir sze­rint meginduló cseh-magyar gazdasági tár­gyalásokról. Első voltam a magyar politiku­sok közt, akik ebben a kérdésben még akkor nyilatkoztak, amikor még hire sem volt gaz­dasági közeledésnek. A prágai német sajtó­ban is jelentek meg ismételt nyilatkozataim, még jóval a brucki, matienbadi találkozáso­kat megelőzően. A Prágai Magyar Hírlapban is nyilatkoztam. — Az én felfogásom ebben a kérdés­ben ismeretes, nem változott azóta sem, sőt megerősödtem mindjobban álláspontom helyességről: mindkét állam érdeke az egy­más megértése, a jó szomszédi viszony és a régi gazdasági kapcsolatok újból való megkezdése. — Az érdekek egyenlők, csak ki kell kü­szöbölni a tárgyalásokból minden bizalmat­lanságot és politikát, akkor csakhamar meg lesz az eredménye is- Sa'nos, egyelőre nem lehet teljes eredmény, mert mindkét állam a viszonyok kényszere folytán még tartóz­kodni kénytelen a teljesen szabad forgalom helyreállításától, Magyarország pedig ezen­felül nem mondhat le saját termelésének megfelelő vámvédelméről. Ennek dacára ‘annyi gazdasági és közlekedési érintkezési vonalunk vtan, hogy ha csak ezeken a vona­lakon is állittatik helyre a két állam között a kontaktus, már is nagy lépés történt előre. Megtörténi a nftnef- Delga megeggezés. Prága, szeptember 19. A keleti események egyelőre háttérbe szorították a Belgium és Németország között folyó tárgyalásokat. Mint emlékezetes, a tár­gyalások megszakadásakor úgy állt a hely­zet, hogy a belgák ragaszkodtak a kincstári váltók hathónapos lejárati idejéhez s a Bi­rodalmi Bank aranykincsének letétbehelye­zéséhez, míg német részről e feltételeket el- fogadhaíatlanoknak jelentették ki. A Biro­dalmi Bank elnöke, Havenstein, körülbelül egy hét óta Londonban tárgyal s a megbe­széléseken Sir John Bradbury, a jóvátételi bizottság angol tagja is részt vett. A tárgya­lások tegnap befejeződtek. Havenstein teg­nap délben visszatért Berlinbe s azonnal je­lentést tett Wirfch dr. birodalmi kancellárnak. A délutáni minisztertanácson a Belgiumnak átadandó, kincstári váltók kérdését tárgyal­ták. A WolSf-ügynökség jelentése szerint Havenstein kijelentette, hogy a Birodalmi Bank ma már hajlandó az 1923 február 25- íöl június 15=!g esedékes váltókat aláírásá­val biztosítani. A birodalmi kormány a Bi­rodalmi Bank elnökének ezt a kijelentését tudomásul vette s elhatározta, hegy a bel­ga kormánynak erről azonnal jelentést tesz. A Birodalmi Bank ezzel az aláírással nem csupán a Belgiuminak fizetendő első részletért, hanem az egész 270 millió arany­márkáért elvállalta a kezességet- Valószinü- leg az első négy hónapban 50—50 milliót, az utolsó hónapban 70 milliót fognak fizetni. Politikai körökben ezt a megoldást nem Íté­lik meg kedvezőtlenül, azonban mindenesetre tartózkodni kell a túlzott optimizmustól, mi­előtt a belga kormány forma szerinti bele­egyezése meg nem érkezik. Mit írnak a berlini lapok. A berlini lapok a Birodalmi Bank elnö­kének londoni tárgyalásai által elért sikerét a külpolitikai helyzet jelentékeny enyhülésé­nek tartják. A Lokalanzeiger természetesnek tartja, hogy a londoni megbeszélések folté tele az volt, hogy a Birodalmi Bank arany- készletének egy részét nem helyezik külföl­dön letétbe. A Vossische Zeitung véleménye szerint, miután a belga követelések a hathó­napos lejáratra s a Birodalmi Bank garanciá­jára vonatkozólag eleget tettek, a garancia- kérdésben keletkezett konfliktust elintézett- nek lehet tekinteni. A Vonvarts is ngy találja, hogy miután a belga kormány eddigi maga­tartása elismerésre méltó módon engedékeny és tárgyilagos volt, joggal lehet arra követ­keztetni, hogy a megoldást elfogadja s ennek következményeképpen a márka árfolyama megszilárdul­Megegyezés. Brüsszel, szeptember 19. A belga távirati ügynökség jelentése szerint Lansbcrg briisz- szeü német ügyvivő ma délelőtt közölte Jas- par külügyminiszterrel, hogy a Birodalmi Bank hajlandó a hathónapos lejáratú váltókat kétszázhetven millió aranymárka összegben június 15-ig beváltani. Eltekintve a tizenkét, illetve a tizennyolc hónapra való ineghosz- szabbitástól. Ilyen körülmények között a belga kormány a vitás kérdések jóindulatú megoldására törekszik, azon az alapon, amelyhez a belga delegátusok Berlinben ragaszkodtak. Hangok az ellenzi egyesiéről, A megrövidítettek egységes frontja. — A német polgáriak együttműködése a szociál­demokratákkal. A Slovák a német parlamenti szövetség­nek a Svehla-kormánnyal szemben elfoglalt állásfoglalásával kapcsolatban ezeket írja: — A szlovák ellenzék kimagasló vezér- férfiai még nem nyilatkoztak a Svehla-kor­mánnyal szemben elfoglalt álláspontjukról- Mi a magunk részéről nem vagyunk hivatottak arra, hogy az illetékes tényezők határoza­tának elejébe vágjunk. Ha azonban ez a kabinet, (amint ez már előre is feltételezhető) nemzeti törek­véseinkkel és sérelmeinkkel szemben ugyanolyan magatartást fog tanúsítani, mint az eddigi kabinet, akkor senkit se lepjen meg az, ha a szlovák néppárt következetes marad önmagához s a Svehla-kormánnyal szemben „éles ellenzékbe" megy át. Pártunk tavaly várakozó álláspontra he­lyezkedett a Benes-kabinettel szemben. En­nek ellenére azonban félrevezettek bennün­ket az általunk követelt három gimnázium ügyében. S milyen a helyzet ma? Nem adják meg nekünk a sajtószabadságot-A népet meg­fosztják az egyedüli autonómista napilaptól. Felelőtlen elemek nyilvánosan, fényes nappal rabolnak ki bennünket a szerkesztőségben s a kiadóhivatalban s a kormány nem gondos­kodik sem a kártérítésről, sem pedig arról, hogy az általunk megállapított vétkeseket megbüntesse. A szlovák munkásság munka és kenyér nélkül van. A mi embereinket ki­dobják az állami hivatalokból (szolgálatból), a szlovák földmives nyög a súlyos adóteher alatt, iparosaink elől a cseh nagyipar eszi el a kenyeret. Vájjon lehetséges-e ilyen körül­mények között várakozó álláspontra helyez­kedni ? Ha a Svehla-kormány nem ad biztosí­tékot arra/vonatkozóan, hogy megszünteti a rajtunk esett sérelmeket, akkor itt lesz az ideje annak, amit képviselőink és szenáto­raink már szeptember 6-án proklamáftak, hogy életünk, vagyonunk, kenyerünk és jo­gaink védelmére a köztársasá gvalamennyi megrövidített' egyéneivel együtt egy kö­zös frontot alakítsunk. m Egy saazi népgyülésen Spin a Ferenc dr. képviselő, a német agráriusok egyik ve­zető egyénisége annak a szükségét hangoz­tatta, hogy már a nemzetgyűlés őszi ülés­szakában a német polgári pártok parlamenti szövetsége keressen összeköttetést a német szociáldemokratákkal az egységes taktika megállapítása végett. Spina azt hangoztatta, hogy éppen úgy, amint a cseh pártok takti­kHBaaaEBBBaBBBagiBSaBaaBaBBaDBBBECSBBaBEBBBBaBnXP; B g ! Dr. Szont&gli - szanatórium j {Tatransky Novy Smokovec \ £ Ujtátrafiired Magas Tátra s ■ 5 m u ■ ■ 5 M ■ g Magaslati tüdőgyógyintézet. Pneu- 2 ■ inotorax. — Egész éven át nyitva, g ■ Teljes ellátás (hizó kúra) orvosi ke- g 2 c,zeléssei együtt 70.— éK.-tól kezdve. ■ B cn n ÍHIIIBOIIIIIIIIIIIIlIBBIlOailSBaiBIIHBIlSiaiIRMi;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom