Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)

1922-09-19 / 90. szám

Kedd, szeptember 1*>. KÖZGAZDASÁG A „Steg“ magyar annuitása. Az osztrák'-magyar államvasuttársaságniak az utódállamokkal való viszonyának rende­zéséről már hirt adott a Prágai Magyar Hir- lap. Most a „Frkf. Ztg.“-nak a következőket jelentik ez ügyben: A társaság 51/-* millió francia frankot kap teljesen tehermentes nettoannuitás fejében, vagy évi 10 frankot (a jelenlegi árfolyam szerint 60.000 osztrák korona) az eddig fennálló 550.000 részvény és élvezeti jegyek mindegyikére. Az élvezeti jegyeket tudvalévőén felíilfizetés utján rész­vényekké fogják átalakítani. Ehhez hozzá keN számítani a társaságnak a Resica- részvényekből és a bácsi mozdonygyárból származó egyéb jövedelmeket is. Megter­helve marad a társaság az ez idő szerint igen nagy banktartozások kamataival, a na­gyobbrészt Németországban elhelyezett 5%-os frank- és 3%-os márka-kötelezvé­nyekkel, az előbbiek körülbelül 26 millió frank, az utóbbiak mintegy 45 millió márka értékben. Hogy-felmerül-e ezeknél a címle­teknél a pénzérték kérdése, az még nincs eldöntve. A márkára szóló kötelezvények­nél csak márkában való fizetés jöhet tekin­tetben, de a frank-kötelezvények forintra, ezüst-tallérra és frankra szólnak, ezeknél tehát szó lehetne a pénzérték kérdésének felvetéséről, bár ez eddig nem történt meg. Ezüstre szóló címleteknél egyébként sem vetődött fel eddig még a pénzérték kérdése de a címletek magas árfolyamából (kerek 2000%) arra lehet következtetni, hogy van­nak vevők, akik az ilyen igényeket érvénye­síteni akarják. Ezeknek a kötelezvényeknek jogi hely­zete is meg fog változni még, mert az utód­államok az államosított vonalakra még fenn­álló zálogbekebelezés törlését követelik. A társaság ennélfogva arra kötelezte ma­gát, hogy keresztülviszi ezeknek a zálogjo­goknak törlését, a kötelezvényeknek né­hány éven belül való kicserélése utján; ad­dig pedig címletek, vagy bankkezességek letétje utján biztosítékokat nyújt az illető ál­lami igazgatásoknak. Miután nem kétséges, hogy az érdekelt kormányok és a jóváté- teli bizottság a megállapodásokat váglegesen is el fogják fogadni, a társaság rövidesen hozzáláthat az alaptőke felemeléséhez. Egye­lőre az elhatározott uj kibocsátású részvé­nyeknek csak egy részét (247.000 darab á 480 korona) adják ki, amelyekből 22.000 darabot a francia részvényesek a hátralé­kos szelvények kiegyenlítésére kapnak. 55.500 darabot pedig az élvezeti jegyek tu­lajdonosai számára tartanak fenn. A részvé­nyeseknek az átvételi jogot 1:5 (uj-régi) arányban biztosították. A kibocsátási árfo­lyam részvényenként kerek félmillió osztrák korona lesz. Meg keli jegyezni, hogy a napi árfolyam 1.3 millió korona körül mozog. — Szállítások. Az államvasutak kassai igaz­gatósága pályázatot hirdet festékek stb. szállí­tására. Közelebbi feltételek megtudhatók a vas­úti és hajózási szaklapból. — A kassai vasutigaz- gatóság tűzifa szállítására pályázatot hirdet. — A ruszinszkói katonai országos építkezési ható­ság Ungváron pályázatot hirdet a nagymihályi, varannói és gálszécsi katonai épületek irodai s kaszárnyái fabutorszükség,leiének szállítására. Közelebbi részletek megtudhatók az igazgatóság­nál. — A szlovenszkói katonai parancsnokság had­biztossága Pozsonyban pályázatot hirdet 10.100 rri3 tűzifa szállítására. — A Szatmármegyei Gazdasági Egye­sület monstreküldöítsége. A Szatmáron meg­jelenő „Szamos41 jelenti: A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület igazgató választmánya Domahidy Elemér nyug. főispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Bartha Kálmán ügyvezető alelnök ismertette az egyesület­nek a birtokreform, a búza árának maximá­lása, a rekvirálás, valamint a munkásbiztosi- tás tárgyában az Erdélyi Gazdasági Egye­sülettel karöltve s ettől függetlenül is tett többrendbeli előterjesztését, amelyekre azon­ban a kormánytól ezideig semmi válasz nem érkezett. Éppen ezért javasolja, hogy a szep­tember 24-én Szatmárra érkező miniszter- elnököt és földmivelésügjn minisztert kül­döttség keresse fel. amely a sérelmek orvos­lását élőszóval is követelni fogja. Az ülésen szóvá tették a tulnagy boradót is. Az Ava- rescu-kormány ugyanis a boradót literen­ként egy leire emelte fel, ami a literenkénti 3 leies ár melleit elviselhetetlen megterhe­lést jelent, mert egyetlen más adóköteles cikk sincsen, amely után az érték 33 száza­lékát kellene adóba lefizetni. Javasolja, hogy a küldöttség kérje a boradó leszállítását is. Az igazgató-választmány a monstreküldött- ség vezetésével Domahidy Elemért bízta meg. — A régi koronatartozások összeírása. Szeptember 15-én két rendelet jelent meg, amelyek az Ausztriával szemben fennálló régi koronatartozások rendezésével foglal­koznak. Az összeirási kötelezettségről a rendelet 1. §-a igy rendelkezik: összeírás alá esnek mindazok a pénzkövetelések és kötelezettségek, amelyek 1919 február 26-ika előtt osztrák-magyar koronákban keletkez­tek és magánjogi jogcímen, vagy más ma­gánjogi természetű megállapodásokon ala­pulnak és az említett napot megelőző időből valók, amennyiben 1922 szeptember 15-én még fennállottak: a) A cseh-szlovák köztársaság és az osztrák köztársaság között; b—c-ig mindkét állam polgárai között. A 2. § az összeírás alól kizárja az osz­trák postatakarékpénztárral szemben fenn­álló követeléseket, továbbá mind a járadéko­kat, értékpapírral kapcsolatos követeléseket, mint: kamatokat, osztalékokt stb. A 9. § kimondja, hogy szeptember 15-töl kezdve tilos az oly fizetések teljesítése vagy elfogadása, átruházása, vagy az oly követe­lésekre vonatkozó jogügyletek kötése, ame­lyek összeírás alá eső követelések, vagy tar­tozások rendezésére irányulnak. $ Egy másik rendelet az egyeztető inté­zet megalakításáról szól. Ennek a rendelet­nek 1. §-a igy hangzik: A Prágai országos banknál, (Zemska banka) mely előbb a „Cseh királyság országos bankja44 volt, külön állandó intézetet állítanak fel, melynek kizá­rólagosan az a célja, hogy kiegyenlítse azo­kat a követeléseket és tartozásokat, amelyek cseh-szlovák hitelezők, vagy adósok és kül­földiek között osztrák-magyar koronákban keletkezetek, valamint, hogy végrehajtsa azokat a megállapodásokat, amelyeket erre nézve más államokkal kötött a köztársaság. 2. §. Az intézet hivatalos megjelölése: „Cseh-szlovák cleairg intézet Prágában44. 3. §. Az intézet elnöke az Országos Bank- főigazgatója. 4. §. Az intézetnek jogában áll a cseh­szlovák hitelezőktől követeléseiknek leg­alább egy százalékát illeték gyanánt be­szedni. — Súlyos válságban az osztraui szén Ipar. A Tribuna közlése szerint az osztraui szénipar helyzete napról-napra súlyosbodik aminek következményeképp újabb töme­ges munkás elbocsátásra került sor, főképpen a vitkovici üzemekben, ahol 2000 munkás veszti el munkaalkalmát. — Az agyagárucikkek áremelkedése. Ber­linből jelentik: A német elektroteknikai porcel- lángyárak szövetsége a porcellán- és steatitből készült alacsony feszültségű anyagok eladási árait szeptember 16-tól kezdve 540 százalékról 740 százalékra fölemelte. — A német cserépkály- hagyárosok szövetsége az augusztus 19-től érvé­nyes drágasági felirat előformázott gyártmányok­ért 650 százalékról 1000 százalékra, eJő nem for­mázott gyártmányokért 750 százalékról 1150 szá­zalékra emelte föl. — Az erdélyi áilatvásár és a börárak. Ko­lozsvári tudósitónk jelenti: A brassói állatvásá­ron a következő árakat fizették: í. rendű igás ló párja 12—14.000 lei, II. rendű 8—10.000 lei, I. rendű kocsi (luxus) ló párja 24—30.000 lei, II. rendű 12—14.000 lei. Ökör: könnyű magyar igás ökör párja 11—12.000 lei, jobb, pirostarka 16— 187000 lei, hiasott ökör kilógtam ónként élősúlyban 12 lei, igás ökör 9—11. Fejőstehén: p'rostarka te­hén szopósborjuval 4—6000 lei között. Borjú: egy éves, tenyésztésre való 3000 lei, egy éves piros­tarka növendék 1500 lei, egyéves regáti fehér (korcs) 600 lei. — Az erdélyi nyersbőrpiac for­galma legutóbb meglehetős élénk volt. A nehéz bőrök ára egy keveset emelkedett, a könnyű bőrök iránt csökkent a kereslet. Szopóbőr 7 ki­logramig 30—31, 8—12 kilogramig fehér 24—25, 25-től feljebb 26—27 lei, bivaly 8 kilogramig 20— 22, 8-tól feljebb 19—20 lei. Árak zöldsulyban szá­mítanak. Faggvuárak: Nyers faggyú 20—22, ol­vasztott 35—37 lei. — A pozsonyi terménytőzsde. Pozsonj^ból jelentik: A terménytőzsdén az irányzat az árpa kivételével változatlan. Az árpa irányzata lany­ha, mert a vevők tartózkodnak. Élcnk kereslet volt szénában és szalmában. Hivatalos árfolya­mok: 77—80 kilogramos búza 150—160, 71—74 kí- logramos rozs 110—115, merkantilárpa 110—120, príma 120—130, szlovenszkói zab 105—115, mind ab állomás. Román tengeri 120—130, kék mák 600—650, búza nullásliszt 310—320, búza főzőliszt 260—270, búza kenyérliszt 170—180, nullás rozs­liszt' 210—220, egyes rozsliszt 170 -180, egy­szer őrölt rozsliszt 160—180 korona, korpa 65 —70, takarmányliszt 70—80, kötetlen’széna 120— 130, préselt 130—150, príma édes széna kötetlen 140—150, príma félédes széna préselt 150—160. kötegszalma 85—90, alomszalma 65—70, présel? 75_80, takarmányszalma 70—80, préselt 75—80 burgonya 25—35 korona. — A prágai tőzsde- A tőzsde mai for­galma nagyon nyugodt irányzattal nyílt meg s az árfolyamok csak jelentéktelenül változ­tak. Alacsonyabb árfolyamok mellett speku­lációs vásárlások történtek. A bankok tar­tózkodó álláspontot foglaltak el. Ma a kon- tremin sem csinált nagyobb eladásokat, úgy, hogy az egyes piacokon némi javulás volt észlelhető- A vas- és gépértékek gyengülése csak jelentéktelen. A banikértékek között a Bohemia, a Cseh Leszámítoló, az Anglo, a Bankverein és az Unicnbank lanyhult- Mér­sékelten megszilárdult az Iparbank. A záró­irányzat éíén'kebb volt. A devizapiac forgal ma szintén nyugodt volt. A nyugati devizák legtöbbje egy keveset lanyhult- A szabad- forgalomban a márka 0.07 és fél ponttal esett, Budapest 0-10 ponttal emelkedett. — Az olmüizi terménytőzsde. Azok a hí­rek, hogy a kormány behozza a gabona- és liszttermékvámokat, a tőzsde forgalmára bé- uitólag hatottak és pedig oly mértékben, hogy a kereslet alig volt kielégíthető. A búza és a rozs árfolyama a legutóbbi árfolyam szín­vonalán mozgott. Árpában néhány jelenték­telen kötés történt. A zab és a tengeri forgal­ma nagyon lanyha volt. Még lanyhább volt a forgalom a takarmányfélékben- A jó bugo- nyaterméskiilátások folytán a hüvelyesekben semmi kereslet nem volt. A zab, a széna és szalma ára a lanyha forgalom ellenére is tar­tott volt. Hivatalos árfolyamok: Morva búza 150—160, szlovenszkói rozs 105—115, morva rozs 115—125, árpa 110—120, uj zab 125—130, la Plata tengeri 130—135, aprószemíi román tengeri 115—125, nagyszemü tengeri 130— 135, morva széna 150—160, csépelt rozs- szalma 85—95, takarmányszalma 75—85 préseit takarmány szalma 90—95, mák 625— 700, belföldi hagyma 90—100, szlovenszkói fokhagyma 200—275, morva burgonya 25— 35, búzadara 330—350, buza-n-ullásliszt 290— 320, egyes búzaliszt 260—280, buza-kenyér- Mszt 160—170, rozsliszt 180—210, buzakorpa 45—50, amerikai zsír 1045—1060 Ke ab va­gon morva feladó-állomás. — Az olraiiízí faíözsde. A faiparban a stag- náció tovább tart. Hivatalos forrás szerint fran­cia nagykereskedők érdeklődnek nagyobbmennyi- ségii cs-eh-szlovák fa iránt, fizetési feltétel 60 na­pos váltó, mely a mai valutáris viszonyok mellett jelentékenyen megnehezíti a kiviteli üzlet létre­jöttét. A tőzsde látogatott volt. Kínáltak: 1000 m3 erdei fenyő táviróoszlopot, 8 cm-től fölfelé ez év végéig való szállításra. 350 m3 vörösfenyő oldal­anyagot, kívánság szerint vágva, 4 m. hosszú­ságtól fölfelé Ke 450 köbméterenként, franko va­gon Morva rakodó-állomás. 250 m3 erdei lécet Kő 120 köbméterenként. 1000 m3 erdei bányafát franko Passan Kő 160 köbméterenként. 10Q0 m3 épületanyag 26 mm. egyharmad—18, kétharmad— 18 cm széles, 3—6 méter hosszú. 6000 m fenyő- gömbi át 21—40 cm. 2000 m3 bányafát 10—20 cm. Egy vagon bükkrönköt, két vagon erős tölgyrön­köt, 2000 m3 táviróoszlopot, 3000 ürméter cellu- iozefát, 3000 ürméter puhahasábfát. Egy vagon erdei fenyő szerszámját és három vagon zsin­delyfát. — A budapesti tőzsde. Budapestről je­lentik: A mai tőzsdén az árfolyamképződés határozatlan volt. Nyitáskor bizakodó volt a hangulat, később azonban kedvtelen lett s az értékek elveszítették árfolyamnyeresé­güket. A kuliszban a Salgó és a Délivasut szilárd, volt, míg a Rima, az Államvasut és a Közúti szilárd bécsi jelentések ellenére is lanyha volt. A fém- és vaspiacon az árfolya­mok kevés kivétellel estek. A vegyesérté­kek piacán emelkedő volt az irányzat. A malomértékek piaca, tekintettel a holnapi el­látási napra, a lanyhaság felé hajlott. . — A bécsi tőzsde. Bécsből jelentik: A tőzsde e heti első forgalma a spekuláció visszavásárlása és pénzszükösség enyhülése folytán nagyon szi­lárd irányzattal nyílt meg. Különösen nagy volt a forgalom emelkedő árfolyamok mellett az Állam­vasut, a Délivasut, a Salgó és Krupp részvények­ben. A bankértékek közül az Angló és a Lander- bank átmenetileg lanyhult. A cseh értékek, tekin­tettel a cseh-szlovák korona zürichi árfolyam­csökkenésére, keveset visszaestek. A korlátban határozatlan volt az árfolyamképződés. Később nyugodtabb lett a forgalom, azonban az értékek legnagyobb része megtartotta árfolyamnyeresé­gét. A záróirányzat nyugodt volt. — Mától kezd­ve Bécsben hetenként négyszer lesz hivatalos for­galom és pedig: hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken. Kiadja: Flachbarth Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeitungs-Aktien-Gesell- schaft nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. Holik. BAR-ÍABARIN Szabad bemenet! BAR'TABAÍIIN „CHAT HíOIR ­Prága CeleSKá Mlfice, Prága legelegánsabb mulatója. Elsören.dü műsor. Trade Hansy Lilly Duval Mary Moréna Mimi Satanoff Bessy Brahms Cliarlev de Vr Ossy Drande Mici Carli Lőtte Weígand Luis Zámeönik J. Marik 588 Előadás után a közönség táncol. 4? fftzsdeárlo&yainok hétfőn, szeptember 18-án: Prága: Értéktőzsde. Lgrárni banka (Ag- Alpino ..... 230.— rár Bank). . . . 465.— Kolini kávé . . . . 520.— lohemia............. 404.— Kolini petróleum. 330.— ?s eh Union Bank 403.— Kolini szesz . . . 685.— 5. Industrial (Cseb Tejipar rh .... 458.— Iparbank .... 419.— Első pilseni sör­’ragor Kredit. gyár. 2000.— (P rágai Hitelb.i 700.— Danék és társa . . 274.— Szlovák Bank . . —Laurin és Klemen! 200.— livnostenska . . . 400.— Ringboffer .... 570.— Vnglobank (Angol Prágai vasipar , . 550.— Osztrák Bank . . 48.— Skoda..... 332.— íé csi Unipnhank . 11.50 Papír..... 225.— Vie ner Bankv . . (5.— Cseh nyugati szón 2<t8.— Osztrák hitel ... 17— Osztraui szén. . . —.— 3seh Cukor .... 880.— Inwald.................... 620.— Kolini műtrágya . 455.— Friedrich ..... —.— ’oldi....................... 270­De vizák: IX/1S IX/15. 100 hollandi forint . 1173.00 <73.00 Kő. tOO német márka . . 1.97 2.05 „ 100 svájci frank . . . 568.50 567.75 100 norvég korona . 511.25 313.75 „ 100 dán korona . . . 643.00 650.50 100 svéd korona . , . 806.00 308.50 100 olasz lira .... 127.25 128.75 „ 100 francia frank . . 230.25 230.25 „ 1 font 6terling . . . . 134.25 133.50 „ 1 dollár ................. 30.30 30.170 „ 10 0 belga frank . . . 216,75 2 i7.00 „ 100 spanyol peseta . 461.50 íj-66.50 „ 100 jugoszláv dinár. 38.73 43.75 „ 100 jugoszláv korona —.— —.— „ 100 román lei .... —.— —.— „ 100 bolgár leva . . . 13.55 18.675 „ 1 török font........... 17.85 17.60 „ 100 osztrák korona . 0.0353 0.0388 „ 100 lengyel márka . 0.39 0.405 „ 100 magvar korona . 1.25 1.175 „ 1 dollár (kábel) . . . 30.55 30.45 ,. Bis topest. Értéktőzsde. Magyar Hitel .... 6400 Levante .................... 56000 Oszt rák Hitel .... 1275 Tröszt........................ 15600 Ang.-Magyar .... 1000 Csáky................ . . 3850 Le számítoló.................1140 Magyar Fegyvergyár52000 Magy.-Olasz................ 370 Ganz-Danubius . . 70Q000 Je lzálog...................... 400 Ganz-villamos. . . 104000 Hazai b ank................ 820 Láng. ....................... 13700 Egye s, tkpt.................. — Lipták...........................1940 Fö ldhitelbank.... 5300 Sehlick..................... 7800 Me rkúr...................... — Baróti........................ 2900 Keres k. bank .... 17500 Izzó . . . ............... 52500 Mag y. ált. tkp. ... — Gutmann...................11600 Első hazai................... — KÍot,ild........................ 8900 Sa lgó....................... 61000 Magyar Cukor . . 193000 Rim a ....................... 17450 őstermelő................. 3300 Kö zúti....................... 10700 Gummi........................ 10800 Dé livasut.................. 8300 Naschitzi.................. 80000 Al lainvasut............. 46500 Neuschloss............... 910 Bo rs.-Mískolci. . . . 17600 Orsz. fa ....... 265Ü Concordia................ 16300 Győri olaj.................. 10500 Bu dapesti malom . . 29000 Szlavónia ................. 3900 Gize lla malom. . . .11750 Egyes, fa.................. 600 Vi któria...................... — Dignum-tröst . . . . 6100 Hu ngária malom . . 19900 Zabolai..................... 9050 Be ocsini.................... 57000 Papír......................... 5600 Észa ki szén . . . .'. 35000 i Bóni............................ 13500 Es ztergom-Szászvári 32000 j Malomsoky...................1700 Felsőm , szén.............. 43000 • Rézbányái................... 3400 Dr asehe.................... 2900Ö ; Égisz .........................1900 Ma gnezit................ 95000 Óceán......................... 5700 Magy. ált. Kőszén 144000 j Púlfalvai.................. 2600 Ur ikányi ...... — Kóburg . • • .... 9000 Adria........................ 47000 Magyar szalámi . . — Atlantika ...... 4950 I Spódium..................... 6700 A devizaközponí jelentése lapzártáig nem érkezeit meg. Becs. Értéktőzsde. Magy. koronajárad.. .27000 FerdinandsNordb. 10000 000 Magy. aranyjáradék 106000 Staatsbahn . . . 1315000 Ai gí >bank............. 109000 Südbahn................. 254000 Ba nkverein Wr. . . . 29900 Südbahn prioritat . 539000 Bodenkredit. .... . 51000 Alpine.................... 532000 Kr editanstalt............. 37100 Krupp.................... 550000 Un g. Kredit .... 180000 Poldi....................... 650000 La nderbank............. 118500 PragerEisen. . . 1300000 Lo mbard....................... 5500 Rima....................... 455000 Me rkúr .................... 16200 Coburg.................... 221000 Osztr.-Magyar Bank 198000 Salgó.................... 1785000 Uni on Bank Wr . . . 22000 Urikány................. — Cseh Un.on............. 935000 Skoda.................... 771000 Zsiv nostenská Banka 925000 Ringhoffer .... 1350000 Dunagőzhajózás . . 1580000 Magyar cukor ... — Kassa-Oderbergi . . 382000 Inwald................. 1440000 Devizák. Prága ................ 2447.00 Kopenhága . . . 15835.00 Amst erdam . , 28975.00 London...... 331200.00 Zá gráb.................. 251.75 Madrid.......11310.00 Be lgrád............... 1007.00 Milánó...................3121.00 Be rlin ................ 51.<0 New York . . . 75025.00 Br üssei ............. 5344.00 Páris..................... 5644.00 Bud apest .... 30.45 Stockholm . . . 19780.00 Bukarest............... —.— Zürich...... 13985.00 Kr istiánia . . . 12435.00 Varsó .................. 10.95 Be rlin. Devizák. Prága..................... 4893.85 Milánó....................6217.20 Amsterdam . . . 57428.10 London................. 6591 75 Buenosz Airesz . . 529.326 New York . . . .1 490 63 Brüsszel .... 10661.65 Paris.......... 11260.90 Kristiania . . . 25218.40 Zürich...... 27865.10 Kope nhága . .31061,10 Madrid............. 22396 90 Stoc kholm . . . 39051.10 Bécs .................... 1,955 He lsingfors . . . 3235.95 Budapest............. 58.92 A züricM sSevIzaáríolyamols Zárlat IX/18. IX/1G. 100 esehszl. korona . 17.40 17.45 svájci frank 100 magyar korona. 0.21 0.21 „ ICO német márka . . 0.36 0,365 ■00 hollandi forint . 207.00 707.00 dollár.................... 5.3 7 5.352S „ ! font sterling . . . 23.69 23,68 „ „ 00 francia frank . . 40.40 40.70 „ „ '00 olasz Ura .... 22.35 22.45 00 belga frank. . . 33.20 38.50 „ (00 dán korona . . .113.50 114 00 „ 100 svéd korona ..141,30 i 41 00 „ „ '.(KJ norvég korona . 90.00 90 00 „ „ M0 spanyol peseta . 81 50 80.80 „ :00 Bnen. Air. peso 191.00 130.00 „ „ no jugoszláv korona 1.80 1.90 „ „ 1 ).> bolgár leva. . . 3 30 —.— „ „ ■ 0 osztr. kor (pénz) 0.007’ 0.0Ö75 „ „ 100 osztr. leb. hankj. 0.0085 —.— „ „ 100 lengyel márka . 0.08 0.08 „ „ 100 román lei... . —.— —„— „ „

Next

/
Oldalképek
Tartalom